A mustár gyökere cián tartalmú anyagot termel. De ez természetes anyag ami lebomlik. Ha nem akarsz olyan növényt amit megeszel akkor mindegy. Ha igen, akkor a mustár levágása után kell egy félév a fertőtlenítő vegyületek bomlásához.
Hagyhatod felvirágozni, de elég magas növény nehéz tőle művelni.
A sorokat fehérhere komlós lucerna keverékkel is bevetheted, azok nitrogén gyűjtők.
Én nem vagyok tapasztalt kertész. Nem is tanultam.
4. éve foglalkozom a kertészkedéssel. (meg régen a szülői háznál, ahol mindezt nyűgnek tartottam).
Most egyrészt örömet okoz, másrészt a családi asztalra akarok jó minőségű, érett termést rakni.
Az egyre sokasodó betegségek és kártevők és az egyre kevesebb vegyszer miatt én is agyalok sokat.
A nagyüzemi keretek között zárt térben, föld nélkül, számítógép vezérelt technológiával oldják meg ezen problémákat.
De mit tegyek én?
Egyrészt próbálom megoldani vegyszer nélkül, és ebben nagy segítség ez a fórum.
Másrészt már nézegettem, hogy hogyan tudnék kis üvegházat építeni, talán az is megoldás lenne a friss zöldségek termesztésére. (paradicsom paprika, uborka) Lugasban kis helyigény. 10 tő paradicsom már terem annyit, hogy ellássa a családot.
De a költségek hatalmasak lennének és minden betegségre nincs praktika.
Az is látszik, hogy a termesztés, tenyésztés drágulásával, megjelenő betegségek miatt a boltokban is úgy emelkedik az élelmiszerár, hogy mégis csak érdemes a háztájit erőltetni.
Az únió általi szer betiltás kétélű dolog lesz. Európai termelést megdrágítja, persze védi mellette a környezetet. De mi vonatkozik a föld túlsó oldaláról ideszállított növényekre?
Brazíliában megtermelik, hajóra rakják, a fél világon keresztül utaztatják. Európában átrakják, csomagolják, újra utaztatják. EU-n kívül mivel permetezték? Az utaztatás CO2 kibocsátása, csomagolás nem számít? Hozzá nem értő, idióta politikusok tesznek tönkre mindent.
Pl. múlt nyáron zakuszkát csináltam. Babot akartam venni, szinte csak kínai bab volt a boltokban.
Ha védeni akarnák egy pillanatig is a környezetet, akkor pl. arra kellene nevelni a népet, hogy ne akarjon télen nyári érésű, a föld túlsó oldaláról származó zöldséget enni. C-vitamin van a káposztában is.
További kérdéseim is felmerültek, amelyben segítséget kérnék.
A köztes növény azt jelenti, hogy abban az évben már ne ültessünk oda gyökérzöldséget?
Pl. ha ősszel elszórtam a mustárt, akkor tavasszal a helyére ne menjen gyökér?
Vagy, most tavasszal elszórom a mustárt és azt megnőni, akkor jövőre ne ültessek oda gyökérzöldséget?
Miért ne hagyjam felvirágozni a mustárt? Arra gondoltam, hogy a gyümölcsfáim között elszórnám a mustárt és egész évben hagynám. Kivirágzik, magját elhullajtja és jövőre nem kell vetni.
Mit nem lehet még a mustár után ültetni a gyökérzöldségen kívül?
Rövidebb keresést csináltam a mustáros hozzászólás után a neten, de nem találtam jó szakirodalmat a mustár kis kerti vetéssel kapcsolatban (növénytársítás, vetésforgó). Van esetleg általatok ismert könyv, leírás erről?
Már január 1 től 20-at betiltott ! Ezek szerint az év második felében is betilt vagy 20-at ! Ha ez így megy katasztrófa lesz ,nem is értem mit akarnak ! Így is a kisüzemi szerekből már alig maradt ,lassan vissza süllyedünk a háború előtti állapotokra ! Vegyszer nélkül nem lesz egy csomó gyümölcs pl az őszi barackoknak annyi lesz 1-2 éven belül ! A tavalyi évet épp csak túlélte a fánk ,még egy ilyen év és lehet kivágni ! A csonthéllyasokkal is baj lesz már a tavalyi év is bajos volt ! Szilvát rovarölő nélkül nem lehet termeszteni ,megeszi a kukac ! A nagyüzemmel is baj lesz ,sőt már van is . A búza 75 % körüli része toxinnal szennyezett emberi fogyasztásra alkalmatlan ! Én értem a vegyszer mérgező de a gomba meg gyorsan kivégzi az embereket is . Se hús se kenyér ? A malacoknak is annyi már a környékünkön nincs is ,nagy részüket lelőtték az ólban ,a csirke meg influenzás azokat meg azért írtják ! Nem tudom mi lesz mit fogunk enni ? Vagy legelünk egy kis poloskás gazt ?
Nem tudom. Érdekes amit írsz én nem értek hozzá, csak azt tudom,hogy némelyik faj igen nagy kárt tud okozni a kiskertekben. De mit szólsz ahhoz,hogy az Unió ujabb 40 féle növényvédő szert tilt be ami számomra igencsak aggasztó.
Én már megfigyeltem ezekkel az állatokkal kapcsolatban ,hogy nem minden úgy van ahogy az ember elképzeli ! Csak az állat védelmében az ember kitalál ilyeneket hogy a pajort is megeszi a vakond ! Csak hogy az én megfigyelésem az hogy eszében sincs egyetlen állatnak sem olyanok után kutatni ami sok energiát emészt fel ,ezért nem valószínű hogy a pajorok után furkálna ,az ugyanis egy harmat gilisztához képest kb olyan mint az embernek egy 1 méter kolbász ,vagy egy kis teavaj kb ! A seregélyekre is ráfogták micsoda hasznosak ,van is belőlük 6 milió évente ,eszi is a termést rendesen ,de amiért védenék ,a kis araszoló, ami a lucerna féléket csonkra rágja na azt nem eszi ! Még pedig miért, azok is pont akkor vannak amikor a sokféle gyümölcs érik ,és a gyümölcsnek sokkal kevesebb energiát igényel a megtalálása mint egy kis zöld kukacnak, a tömegét már meg sem említem ! Persze megeszi a vakond is a pajort csak eszében sincs utána áskálni ,az csak mint járulékos falatka neki ,a seregélynél ugyanez a zöld kukacka !
Most valamiért-lehet az időjárás az oka- nagyon sok vakond van. Már az én kertemet is felszántották ami nem baj, megeszik a pajorokat és tücsköket, csak sajnos a hasznos gilisztákat is.
Há menjen mán a határba ott legalább 5ezer hektáron senkit nem érdekel fúr-e vagy sem ,de nálam lakik ha akarom ha nem ,ezért gondolom hogy az öntözés miatt jó a talaj élet ,csak szigetként funkcionál és azért van mindig vakond ! Ma reggelre is 3 új kupac képződött az egyik pont a trágya kazal mellett ,gondolom a trágya gilisztáimat eszi megint !
Én csak azt nem értem miért a kertben van ? A szomszéd nagy telken évekóta nem volt szántva 1 túrás sincs ,nálam meg az egész kert tiszta túrás ! Megfigyelésem szerint nálam egész évben jó a talaj víztartalma az öntözésnek köszönhetően és van giliszta ,trágya és harmat giliszta ,na ezért van itt ! A szénmonoxiddal szoktam kinyírni a trágya -komposz halomból ,amit a kipufogó jártba vezetéssel érek el ,nem sok választásom van, mert képes az összes trágyagilisztámat kienni ,már többször elintézte az állományomat ! Az elűzéssel is próbálkoztam ,borsot szórtam a járatába zacskószám nem nagyon érdekelte ,máskor erős paprikát szórtam na az már pár napra elűzte ,de a fahéj is jó ideig óráig ! De gyűjtök szénsav palackra oszt vagy odébb áll vagy megszűnik létezni !
A vakond csak akkor megy el egy területről ha nem talál magának táplálékot. Ha azon a területen ahol van a zöldségeskerted fertőtleníted a talajt a vakond elmegy más területre, ahol nem okoz boszúságot. Ferőtleníthetsz bió módszerel ha beülteted a területet mustáral vagy ha ez nem megoldható akkor valami vegyszert használj. Nálam ez bevált először vegyszereztem azóta meg ha fölszabadul egy kis terület a zöldségesbe rögtön mustárt vetünk bele. A virágzás előtt vágd le így használhatod zöldtrágyának.
Ha a pajorokat kiírtja az jó, mellette kieszi a földigilisztát is, az meg rossz.
Együtt kell vele élni, de sokszor nehéz. Nekem sok kárt csináltak. Amikor végigmegy a zöldségveteményesen rendszeresen, akkor is nehéz szép szavakat találni...
A sok vakondtúrás a kertemben igazolja a rengeteg pajorféle jelenlétét, amiket meg is találok.
Illetve a májusi cserebogár rajzáskor a fákról is szedegetem a cserebogarakat.
Az udvar füves részét is elintézi,csúnya, vakondhálózni, meg milliós összeg lenne.
Kiűzni szerintem lehetetlen gázzal, vízzel. Egyik évben leengedtem a kerti medencét. 3 m3 vizet engedtem bele a vakondjáratba. A víz eltűnt. Hány kilométer alagút lehet ami elnyel 3000 liter vizet?
Zöldségesben gond a vakond de szőlőben áldás. A járatai levegőztetik a talajt, része az ökoszisztémának. Ha sikerül kellő képpen feltölteni humusszal a talajt akkor visszaszorul mert könnyebben beomlik a járata.
A kiszáradást sajnos a vakond okozza ,a járatait ugyanis szellőzteti ! A fiatalabb növényeket képes annyira körbetúrni hogy bármit teszek ellene kiszárad ,mert a töve nincs földben csak a járat falában áll itt-ott ! Érdemes volna ki szénsavazni őket ! Ha eléri a 3-4 évet utána már a nagy tömegű gyökérzetet nem tudja annyira szét túrni ,de ha öntözöd akkor megint megjelenik ,nálam is katasztrófális néha amit a vakond művel ! A céó nehéz gáz és megül a járatokban ,de a környék pincéit is feltöltheti ,vigyázni kell vele !
Hosszabb távon azért a csigahelyzet sem kezelhetetlen, az őket fogyasztó rovarok is elszaporodnak. De valamennyi mindig lesz, némi kártételt be kell kalkulálni. A fiatal növényeket figyelni kell, és míg valamennyire meg nem nőnek, célszerű összeszedni a csigákat.
Működik zöldségeknél is, a veteményes szélén hagyok dús növényzetű sávokat. A dísznövényes ágyások is sűrűek, és a dísznövények kiválasztásánál is szempont, hogy kedveljék a rovarok. De önmagában nem elég, bizonyos fajoknál a vetés időzítése is számít és valamennyi veszteséget be kell kalkulálni. Pl. a tavasszal vetett karórépát annyira ellepik a kártevők, hogy tönkremegy. Ugyanaz júliusban vetve szépen megnő. Retket pedig csak fátyolfólia alatt tudunk termeszteni, a szabadban kukacos lesz.
A gyümölcsfák közül nálam a szilvánál nem működött, rettentő tetves lesz, és hiába tisztítják le később a ragadozók, nagyon megviseli a növényt. Ezért nincs szilvánk, csak mirabolánunk, az bírja. Az alma, körte, bogyósok jól megvannak, barackunk, cseresznyénk, meggyünk nincs, azt nem tudom.
Az ilyen sűrű, rovarbarát kertben viszont rengeteg kárt okoznak a rigók, kellenek védőhálók. Iszonyú sokan vannak nálunk, és mindent összecsípnek még éretlenül.
A csigákkal is több gond gond van, mint egy csupaszra kapált kertben.
A szőlőhöz egy gondolat ! Az altalaj az milyen ? Mert itt felém is fent jó de kb 1méter körül már vízzáró réteg van ,na most ezen felül kiszárad minden de ezen alatt viszont nem ! Így megforgattam a fák és a szőlő kőrül a talajt ,szerves trágyát is vittem oda le és ezen a feljavított földön már a szárazságot nem is veszik észre a növények ,vagyis nem a felszínhez közeli rétegben vannak a gyökerek hanem olyan mélységben ahol már a kiszáradás nem érvényesül annyira ! Persze azért rásegítek ha van víz a kútban ! Érdemes lenne néhány 1,5 méteres lyukat fúrni a talajba ! A rétegek megnézése céljából !
Étkezési szőlőt szeretnék a kertbe 40-50 tőkét, fajtánként 3-4 tőke.
Már másodszorra ültetem. Az első ültetés kipusztult.
Sok vakond van, ill sok pajor, valamint a homokos talaj nyáron nagyon kiszárad.
Nem bírta a vásárolt gyökeres oltvány.
A kert gyümölcsfás részében csak fűnyírást alkalmazok, de nem hagyhatom meg nagyra az aljnövényzetet, mert akkor a parlagfű burjánzik. Ez meg a növények "poloskája", nem tud úgy kiszáradni a talaj, hogy kipusztuljon.
Ráadásul azt tapasztaltam, hogy a buja vegetációt a poloska is szereti.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy családi étkezésre szánom a termést, így sok fajta növény van, azon belül is eltérő virágzási ill. érési idővel. Ez még jobban nehezíti a védekezést.
Szőlőbe viszonylag könnyen megoldható a rovarölő kihagyása.
Sokat gondolkodtam, hogyan lehetne ezt gyümölcsre, zöldségre átültetni. Sajnos sokkal több a kártevőjük.
Valahogy növelni kellene a rovar populációt, amit szőlőben a dús talajtakaró növényzet megold. Még gyümölcsben menne, de zöldségeknél?
Ha nagy a rovarpopuláció akkor sokféle rovar van, ezek közt darabra kevés a kártevő és sok a ragadozó.
Ha rovaritót használunk sterilizáljuk a területet így ott az fog újra felszaporodni ami kaját talál, azaz paradicsomot, krumplit kukoricát. Ezt az állapotot kéne valahogy megelőzni.
Ha nem használok rovarölőt, a poloskák mellett a levéltetvek is ellepnek.
Látom, ahogy a hangyák gondozzák a levéltetű farmjaikat és tetvesednek meg a növényeim.
A III. kategóriás szereknél az élelmezésügyi várakozási idő meg a szer kiválasztásnál fontos szempont. Pl. a folyamatosan érő paradicsomnál nem mindegy, hogy mikor lehet fogyasztani.
Légyszíves nevezd meg az általad jónak talált szereket.
Segítség lenne a saját tapasztalatok bővítésében.
Amatőrként én a vegyszergyártó cégek által kiadott " mikor, mire, mivel permetezzünk" kiadványaiból tájékozódom a kártevőkről. Aztán hozzáolvasok még a net-ről.
A méhekre én is próbálok vigyázni. De a pókokat az esti permetezés ill. a méhekre nem veszélyes szerek is megölik valószínűleg.
Én a szőlőmben évek óta nem használok rovarölőt, sőt a fungicidjem is olyan voltak (eddig véletlenül, mostantól szándékosan) amik méhekre nem jelöléskötelesek, ezáltal a rovarvilágra semleges hatással voltak.
Sok rovarom volt, valószínűleg ez miatt sok ragadozóm is, köztük sok pókom. Köztük néhány igazi ritkaság is. Namost a pókokat nem zavarta a poloskák büdössége, köszönik ők belakmároztak belőlük. Hogy ennek volt e betudható azt nem tudom, de nagyságrendekkel kevesebb poloskám volt 2019-ben mint előtte.
Remélem a tendencia megmarad, ha ennyi lesz csak az idén is én elégedett leszek.
