Szia. Köszönöm szépen a tippet...Első körben megpróbálok hozzá szilveszter után anyagot venni...és megcsinálni...ha már ilyen jó a szakember ellátottság országosan. Úgy tűnik mint ha az utóbbi években nem képeztek volna víz-gáz szerelőt,villanyszerelőt,köművest..stb stb...Sajnos egyre inkább eltűnnek azok a szakik akiknek még a kisujjában volt a szakma...
Szia! Igen,biztos igazad van. Akkoriban mindenkinek azzal csinálták a melegvízes rendszert..aztán később kiderült,hogy ez baklövés volt :( persze nem fogom szétvésni a falakat és az összes csövet kicserélni másra...Ez irreális lenne.. így aztán időről-időre meg kell oldanom a dolgot..mert nem tudok más megoldást. Amit küldtél linket -nagyon köszönöm- néztem én is.. nekik sincs...csak értesítést lehet kérni ha majd valamikor lesz ...ha lesz :( Úgy,hogy most itt vagyok szilveszter előtt egy szivárgó rendszerrel...ami ebben az évben tuti nem lesz már javítva...de annak is örülnék ha legalább az anyagot megrendelhetném..és a jövő héten még szerdáig szabin vagyok..addig megcsinálhatnám...ha tudom..
Üdvözletem! Segítséget szeretnék kérni a szakemberektől. A családi házunkba a pincéből Quadriga melegvízes bojlerből érkezik a melegvíz. A ház 1998-ban épült..akkor un. CPVC csővel csinálták a csövezést. Sajnos a melegvíz feljödő ág forulójánál a könyök idom 4-5 évente megadja magát. Szivárog majd ereszt,elreped. Mivel a vízvezeték szerelő ma már olyan mint a fehér holló..ezért a mostani szivárgást azt kénytelen leszek én magam megoldani. A kérdésem az lenne,hogy ezek a szerek megfelelnek tisztításra illetve ragasztásra?
Nomostan hogy oldod meg, hogy a készülékbe bevezető cső is 50cm-re legyen a hátsó lángoktól...? mert ugye ott a "vége" a bekötésnek, ergo annak is minimum 50cm-re kell lennie...
"A lemezes hőcserélőt is tudod úgy méretezni,hogy minimálisra csökkentsd a lerakódásokat a hőcserélőben"
Ennek az a lényege ,hogy minél nagyobb legyen a hőcserélő hőhossza, pl: ha meg van,hogy hány kw-os hőcserélő kell ,akkor olyat válassz ami kevesebb lemezszámú de hosszabb,ne olyat ami több lemezszámú,ámde tömzsibb.A kevesebb lemezszámú és hosszabb lemezes hőcserélőn gyorsabban folyik át a víz,így a bekerülő koszokat a gyors áramlás viszi magával,míg a több lemezes és tömzsibb változatúban hirtelen lelassul a víz és ki tudnak ülni az érkező koszok a lemezek közé...
Tehát inkább legyen pl 15 lemezes és 60 cm hosszú,mint 30-40 lemezes és 20-30 cm hosszú
A lemezes hőcserélőnek utána nézek részletesebben.
"A lemezes hőcserélőt is tudod úgy méretezni,hogy minimálisra csökkentsd a lerakódásokat a hőcserélőben" Ezt ki tudnád fejteni, hogy mire érdemes figyelni, milyen paraméternek kell megfelelni, hogy ne kelljen gyakran cserélgetni?
"Hol található ez a program,honnan tudtad leszedni--gondolom ingyenesen?--érdekelne mert ezek a programok elég sokba kerülnek,ha megveszed."
Tényleg drágák egyébként. Néztem a fizetős verziókat is korábban, de az nekem nem érné meg, mert az én jelenlegi tudásommal szinte semmire nem tudnám használni. Jobban megéri fizetnem egy szakembernek, mert az hatékonyabb.
engedelmeddel a többieknek is ebben a posztban válaszolok, hogy ne offoljam szét a topicot, már így is kicsit belementem
Panasonic T-CAP WH-MXC16H9E8 16kW-os gép
"Ha marad ez a HCS bekötés akkor a pufira nemigazán van szükség ."
Úgy tudom, hog leolvasztáskor sokat tud segíteni egy puffer. Meg a részterhelésnél is hatékonyabban tud így dolgozni a hőszipka.
És a végére egy összegzés a mai eredményekről: :)
Nagyon hatékonynak bizonyult most ez a pár kérdésem, mert sikerült végre kiszámolnom, hogy mit hogyan állítsak be.
Most 1 fűtési ciklus (ami a szobatermosztát kéri a fűtést és már nem kéri a fűtést közötti rész) úgy ment végig, hogy az elején, ameddig hideg volt a padló, addig magas dT-vel dolgozott a HSZ, aztán szépen lassan beállt a beállított 5 fokosra. Közben a HSZ előremenője és a puffer hőmérséklete között már sokszor csak 3 fok volt. A hőcserélőnél a primer oldal kilépője kisebb vagy egyenlő volt a szekunder kilépővel. És ráadásul a gyakori ki-be kapcsolgatás is megszűnt, mert 1 kapcsolással végigment. Bent a szoba felfűtése is sokkal jobbnak tűnik. Szóval elsőre minden klappol. Most egy ideig megfigyelem, más időjárási viszonyok között is jó-e. Ha igen, akkor ebben a fűtési szezonban biztos, hogy nem nyúlok hozzá, de lehet utána se, mert ugyan magasabb előremenővel dolgozik a gép, de a katalógus adatok szerinti COP értéket így is simán hozza.
Szóval még egyszer hála mindenkinek a segítségért!
Illetve a szállítómagasság számítása még mindig érdekel, ha valaki tudja a képletet, akkor ne tartsa magában?! :D
Ezt nem kellene kitakarítani? Ha igen, meg tudom csinálni műszaki érzékkel és végzettséggel? Vagyonvédelmi rendszereket szerelek, szóval nem ijedek meg az ilyesmitől, de kazánhoz csak értelmes keretek közt nyúlnék...
Tele van ilyen barnás szmötyivel, mintha valami virág magja lenne.
Elutaztunk egy hétre, a termosztátot beállítottam 10 fokra. Nem akartam, hogy tök hideg legyen, amikor megérkezünk. Viszont mikor megjöttünk, nem volt fűtés, leállt a kazán. Hamar kiderült, hogy nincs nyomás a rendszerben (Immergas kazán, belső tágulási tartállyal). Eresztettem bele vizet, hogy meglegyen az 1bar túlnyomás, ekkor magától beindult. Igenám, de egy óra múlva már 2bar volt a nyomás! Gyorsan leeresztettem 1bar-ra, azóta rendesen működik.
De nem értem, mi volt ez? Csak arra gondolok, hogy levegő lehet a rendszerben, az húzódott össze, amikor lehült és nőtt meg a nyomása, amikor elindult a fűtés. Na de ennyire? És októberben, amikor beindult a fűtés, nem volt ilyen! Emellett van a rendszerben 6 automata légtelenítő. Van valakinek ötlete?
"Egyébként nekem is KN3-as van fent gázkazánhoz és olyan 55 fokon "dolgozik" jól." ezt kifejtenéd bővebben ,gondolom a kazán előremenő az 55 fok,mennyi a kazán visszatérő? a szekunder oldal előre/vissza mennyi ?
Vagy összekötni 2 colos csövekkel a KN3 szekunder oldalát és a puffer tartály és a keringető szivattyút maximális fordulaton működtetni. Tehát növelni a tömegáramot, hogy 40 fokon levegye a hőteljesítményt.
Szerintem az okozhatja a gondot, hogy a hőcserélő 40 fokon nem igazán veszi le a kívánt teljesítményt. Emelni kellene a hőszivattyú előremenőjét, amit valószínűleg nem lehet.
Én vennék egy új 300 literes puffer tartályt, minél nagyobb hőcserélővel, szerintem, akkor jó lenne.
Egyébként nekem is KN3-as van fent gázkazánhoz és olyan 55 fokon "dolgozik" jól.
UT: Milyen típusú monobolokkos hőszivattyúd van, mennyibe került, hány kw-os.
Ha esetleg abban gondolkodsz,hogy a hőcserélőt megszünteted a tf1 nem lesz jó méretileg a rendszerbe...ekkora hőszipkához minimum egy 2 collos csatlakozású nagyon nagy szűrő kell....sokan "eltévednek"-(szerelők is) hogy pl a hőszipkának 1'-os kiállásai vannak akkor beraknak a rendszerbe egy 1 '-os szűrőt ---és onnantól kezdve nem értik,hogy mi a baj,mert állandóan le fog állni....
Egy 16-os HSZ kb egy 80 Kw-os kazánnak felel meg -térfogatáramok tekintetében-így talán könnyebb elgondolni,hogy egy 80 kw-os kazánhoz mekkora méretű szűrő is kéne.
A kn3 nem igazán ide való,lemezes hőcserélő kellett volna,azt lehetett volna úgy méretezni,hogy csak kb 1-1,5 fokot veszítsél...és gondolom a Kn3 azért lett berakva (fordítva),mert a pufferből az idők során érkező tömérdek mennyiségű kosztól a köpenyoldal soha nem dugulna el...A lemezes hőcserélőt is tudod úgy méretezni,hogy minimálisra csökkentsd a lerakódásokat a hőcserélőben...
Jól gondolod, most a meglévőből kellene valamit főzni.
Köszönöm szépen mindenkinek az eddigi válaszokat!
Sokat tisztult a kép, ami persze sok további kérdést is felvetett. Viszont eddig úgy tűnik álomvilágban éltem, mivel az én fejemben a hőcserélő úgy nézett ki eddig, hogy a köpeny oldali belépő hőmérséklet nagyjából azonos lehet a spirál oldal kilépő hőmérsékletével (esetleg 1-2 fok eltéréssel).
Így viszont azt látom, hogy ez az egész rendszert nagyon lerontja (még akkor is, ha helyesen van bekötve). Ha ki lenne iktatva, akkor a hőszipkának elég lenne 4 fokkal alacsonyabb előremenővel dolgozni. (persze akkor a fagyvédelmet máshogy kell megoldani)
Leszedtem én is egyébként ezt a hőcserélő méretező programot, így már tudok magamnak is számolgatni.
Az emelési magassághoz adott minden adat, ahhoz van valami ingyenes kalkulátor? Most nincs előttem a képlet, de már mintha láttam volna valahol mostanában. Ha jól emlékszem a nyomásesésekre van hozz szükség, amiből a hőcserélőét kiszámolja a program, a tf1-es mágneses filter gyári adatait szerintem megtalálom majd valahol a neten. Ezen kívül már csak a cső és a puffer van, amit nem tudok.
Visszatérve a kezdeti gondolathoz, ha már hozzányúlunk a rendszerhez, akkor szeretném úgy alakítani, hogy az minél optimálisabb működésre legyen képes. Akár a hőcserélőt kidobni, vagy esetleg nagyobb keringetőket berakni (nem tudom, hogy az esetleg segít-e bármit is)
Régi lapradiátort cserélnék új nagyobbra, de a nagyobb csak akkor férne el ott, ha az elmenő cső alulról menne a radiátorba és nem oldalról. A jelenlegi radiátoron (a mellékelt képeken) látom, hogy le lehet forditani a radiátor csatlakozóját, de az ujakon nem tudom. Elmentem praktikerbe megnézni, de ott sem láttam mert be vannak csomagolva.
Ezt a radiátort akarom megvenni. Ilyeneken lehet változtatni a csatlakozó irányát? Le lehet fordítani, hogy alulról menjen bele a cső?
Igen szerintem pont fordítva kéne bekötni...a 3/4 a spiráloldal legyen a pufferra ,az 1" köpenyoldal a hőszivattyúra...és ugyanúgy ellenáramban,mint ahogy a rajzodon,jól van.
Úgy latom, hogy a 3/4 es csonkra van kötve a hőszivattyú. Az 1" ra pedig a puffer. Ha nem tévedek az 1 es a köpeny. Bár már szinte biztosra veszem a választ, de azért felteszem a kérdést. Ugye ez fordítva van, mint ahogy kellene?
Ki tudtam menni megnézni és a szivattyúk utan olyan 30 centire van valami, ami olyan 3-4 cm hosszú és ott szélesebb mint a cső, szóval lehet, hogy azok mégis visszacsapók.
Szerintem nincsenek visszacsapók, de csak 90% mert már le vannak szigetelve a csövek. A dT olyan 5 fok körül van általában. Amikor indul a fűtés, akkor magasabb, amikor meg már megy 1-2 órát, akkor olyan 3-4 között , de a ki-be kapcsolások miatt folyamatosan ingadozik pár fokot az előremenő is, így nehéz megmondani.
A hőigény 10,3 kWh és egy 16 kw-os hőszipka fűt (a melegvizet is az csinálja ezért lett túlméretezve)
Most hirtelen egy ilyen rajzot tudtam összedobni. HSZ a hűszivattyú KN3 a hőcserélő körben a háromszög a keringető szivattyú OGy pedig az osztó-gyűjtő (8-8 körrel) Ezeken kívül tágulási tartályok, automata légtelenítők, elzárók és mágneses iszapleválasztók vannak. Illetve van 1-1 visszakeverő szelep a fűtési körök előremenője és visszatérője között, de ez zárt állapotban van, tehát nem kever vissza semmit.
Ha esetleg még valami fontosat kihagytam, vagy nem elég részletes, akkor próbálok majd egy jobb rajzocskát összedobni.
Nálam "csak" a padló hőcserélőt kötötte el a csőszerelő szakmunkás. Mikor hívtam, hogy ez így tutira nincs ellenáramban, még neki állt feljebb. Aztán mire kijött, valszeg megértette, mert fel sem merült, hogy én most ezért fizessek... :-)
Van egy fűtési rendszerem, amit egy úgy áll össze, hogy egy monoblokkos hőszivattyú egy fég kn3 as hűcserélőn keresztül fűt egy 200 literes heizer arv puffert. A hőcserélő és a puffer között van egy wilo yonos pico 1-6-os keringető. A pufferből pedig indulnak a fűtési körök, amiken a keringető szivattyúkat a szobatermosztátok indítják igény esetén. A hőszivattyút pedig a vezérlés indítja, ha a puffer hőmérséklete egy megadott szint alá csökken.
Úgy gondolom a hőcserélő vagy puffer környékén valami nincs rendben, mert a hőszivattyú előremenője és a fűtési rendszer előremenője nagyon el van csúszva egymástól.
Azt látom, hogy a hőszivattyú előremenője 40 fok, visszatérője 35. A tartályban pedig 35 fokos a víz és a fűtési körök előremenője is 35 fok. A tartályban szép lassan (akkor lassan, ha közben a padlóban kering a víz) emelkedik a hőmérséklet, ha eléri a 36 fokot, akkor a hőszivattyú visszatérője is 36 fokos lesz és emeli 1 fokkal az előremenőjét is. Ha a hőcserélő és puffer közötti keringetőt feltekerem, akkor pedig a hőszipka visszatérője (és a beállított delta T miatt az előremenője is) elkezd emelkedni, de a puffer hőmérséklete ezt nem követi le. Vagy csak nincs rá ideje, mert a hőszipka leáll, ha a visszatérője eléri a külső hőmérséklet alapján beállított hőfokot.
Szerintetek mi okozhatja a fent leírtakat? Levegős vagy koszos lenne a hőcserélő és nem tudja megfelelően átadni a hőt? Vagy a pufferben alakul ki úgy az áramlás, hogy a benyomott melegvíz egyből visszaáramlik a hőcserélő felé?
Laikus vagyok a témában, de szeretném megérteni, hogy hogy működik a rendszer.
Egy kicsit hosszúra sikerült a leírás, de köszönöm, hogy elolvastad és időt szánsz a válaszra!
Nemrég vettünk egy házat. Egy öregecskedő Beretta volt benne, kísérleteztünk (szoptunk) vele egy darabig, ráment vagy 50-60 ropi, de aztán kazáncsere lett belőle.
Amikor az újat felszereltük, akkor észrevettem, hogy a legtöbb (minden) radiátornál a visszatérő melegszik előbb. egyedüli kivétel volt a kazán alatti radiátor, ahol nyilvánvalóan látszott, melyik az előremenő, meg a vissza.
A fűtés szerelő állítja, hogy ő nem ezt a radiátort vette figyelembe a bekötésnél, hanem a korábbi kazán bekötéseit. Végül, mikor tapasztalatilag bebizonyítottam neki, hogy ez így fordítva van, akkor megcserélte a bekötéseket. Mi ezt a + díjat (20-30 e Ft) nem fizettük ki, ő pedig állítja, hogy ez így volt akkor már évtizedek óta (ami igaz lehet persze, itt jön be a fent beidézett mondat)
Rendes normális szerelő volt, azóta is bosszant a dolog.
Üdv !" A tulaj és a barátja aki víz-gáz központifűtés szerelő és már a tévében is nyilatkozott ők fel se fogják hogy ez így szar."Jahh,így értem ,ezek szerint az Esti Mesében szerepeltek Mekk Elek ezermester című filmet játszották !:DDD
Egyetlen egy visszacsapó van, a szivattyúknál nincs. Sőt a legrövidebb, legkisebb körön ha leáll a szivattyú elkezd visszafele a visszatérőn keringeni a víz mert a visszatérője süt, az előremenője meg hűl. :-)
A puffert meg felejtsétek el, egész egyszerűen az csak áramszüneti hűtésre van, amúgy nem vesz részt a keringésben.
Ha készítek egy videót róla az megfelelne?
A tulaj és a barátja aki víz-gáz központifűtés szerelő és már a tévében is nyilatkozott ők fel se fogják hogy ez így szar.
Üdv ! Itt vagy időtlen idő óta ,de bakker egyszerűen nem értem amit írsz ide, "rövidzár",50 c fokos visszatérő stb.! 70 c fokos előremenőt mennyi idő alatt tudod előállítani, mert oda a pufferből a visszatérő tényleg legalább 50 c fokos kéne legyen ,viszont ha ez az állapot van ott, akkor NAGYON melegnek kéne lennie az ingatlanban ,mert míg oda érsz ehhez állapothoz addig is nagyon meleg víz kell menjen a radiátorokhoz !:-) A szivattyú nem tud rövidebb úton megfordulni? 2m3 -es pufihoz 4 csöves rendszerhez 2 szivattyú (lakásköri, kazánköri) kell pár visszacsapóval és slussz és egy nagy kazán (37kw-os)!:-(
Akkor fűtötte a puffert mikor a keringetők közül csak egy ment, az is túl lassúra állítva. Akkor a megrakott kazánból kijövő gravitációs áramlás legyőzte a szivattyút és ment a pufferbe is a visszacsapón.
Igen, párhuzamosan vannak kötve.
Én már mértem radiátoron is, eljut a meleg. A visszatérőn a visszatérő gyűjtőn van egy hőmérő, tehát ha vissza 50 fok jön akkor a radiátoron is meg kell lennie legalább annyinak.
A keringető dupla olyan erősre lett állítva, azóta 20 foknál nem melegebb a puffer sosem. Sőt mint a képen látszik is fojtottak a pufferbe menő gravitációs ágon, ami sztem szintén hiba..
laikusnak elmagyarázhatná valaki mire jó, de az előremenő és a visszatérő között nincs "rövidzár." Tehát a szivattyúk tudtommal nincsenek elválasztva hidraulikusan. Minnél több megy annál jobban szorítja a visszacsapót. Ezért is írtam hogy hiába a hideg puffer, ennek ellenére elvileg lehetséges a megforralás, de ha leállítanám mindet akkor meg rögtön kapná a puffer hidegvizét.
De majd készítek valahogy rajzot.
A vicc hogy a legmesszebb lévő épületben 16 fokról 21 fokra fel lehet fűteni 12 óra alatt, de ahhoz is legalább 65 fokos előremenő kell. A főépületben meg egész egyszerűen nem emelkedik 1,5 -2 foknál többet, stabil 70 fokos előremenővel sem.
Nem írtam azt, hogy azt írtad :-) Miután megtaláltam a robbantott ábrát, rákerestem a gyári cikkszámra, de az nincs sehol. A 80 és 100 literesbe valót lehet venni.
Mellesleg megkerestem a vízminőségi adatokat, amit nálunk mértek.
A hideg kazánházból nem szed össze 2m3-es tartály (talán vékony szigetelés) ilyen vízhőfokot.
Az a visszacsapó a meleg ágban akkor is nyitva van,ha megy valamelyik szivattyú és akkor is kinyit,ha áll és a fajsúlykülönbség hidrosztatikai nyomáskülönbsége meghaladja az 1-2cm-es H2O
hidrosztatikai nyomását.
Ha a függ.cső megy az osztóhoz akkor a pufi és a kazán párhuzamosan van kötve ezáltal bekeveri
a hideg vizet.
Gondolom a 65-70fokos előre és a 45-50 visszatérő hőmérsékletek nem a radiátorokon van mérve.
Azt sem tudni a szivattyúk hidraulikusan le vannak e választva egymásról.
Meg még van pár tisztázni való,de ,ha nem tudsz érdemben válaszolni a kérdésekre
és nincs rajz,kép,akkor teljesen fölösleges a fekete doboz külsejéről beszélni.
Kapocska 2021-01-14 09:51:44 118258
"pufihoz lenne megépítve normálisan,"
Lehet,hogy így van csak Te nem tudsz róla. :-)
Rajz nélkül véleményt mondani egy rendszerről min. felelőtlenség.
Már írtam neked,hogy a rendszerről szinte semmit nem tudok.
Ha ebből kiakarsz hozni valamit akkor ettől sokkal több infó kell.
De az,hogy 37kW rendelkezésre álló teljesítménnyel 1.5fokot emelkedik a levegő hőmérséklete
Mikor forr meg? Amikor nincs áram a kazánköri szivattyún. Mit akarsz még azon leállítani? Szerintem leírtunk itt már mindent, hogy mit kellene másként csinálni ezen az alapjaiban elrontott rendszeren.
Nem az én rendszerem, én csak mint alkalmazott volt szerencsém fűteni vele. Fogalmam sincs mennyibe kerül bele a fa de rengeteg elmegy.
"Ha a kazán-puffer kör úgy lenne kialakítva, hogy a szivattyú leállásakor a puffer felé lenne gravitációs keringés"
Az olyan, sőt a gravitációs keringés nyitja a visszacsapót.
Puffer lehet hogy volt nekik elfekvőben, vagy a jövőben akarják majd átalakítani nemtudom.
Puffer fele és felől elvileg nem jön semmi, a puffer nem melegszik. Visszacsapó által zárva van a puffer, akkor megy a puffer fele gravitációsan ha nincs áram.
Szünetmentest ha saját rendszerem lenne akkor nem tartanám helyesnek márcsak azért sem mert nemcsak áramszünettől tud megállni egy szivattyú.. és ha egy rendszer elpukkan mert megállt a keringető az elég rossz szerintem.
Ettől függetlenül sok rendszert látok hogy félcolos cső a kandallótól, ha meg elmegy az áram akkor meg kiforralja jobbesetben a nyitott tágulásin...
De visszatérve a képeken mutatott rendszerre. Ha megforrna akkor nem egyszerűbb lenne leállítani a keringetőket? Akkor nyitna a visszacsapó és telibekapná a kazán a szobahőmérsékletű puffer vizét.
Üdv ! Én is csak ötletelek ,de Én is a Vtc(kazánvédő) NAGYON hiányolom, mivel a 2m3 -es pufi aljából folyamatos HIDEG vizet kap ,és a kazán csak kínlódik a dT(hőmérséklet különbség) miatt! Szinte lehetetlen intenzív fűtés nélkül normálisan felfűteni így a rendszert, mert folyamatos a hidegvíz visszatérése a lakásból ,onnan meg a pufi aljába ,ahonnan a kazán kapja ezt ,és kéne kb egy + 30 c fokos dT csinálnia !:-)Szerintem.
"Bekapcsol egy kör akkor benyomja a hideg radiátorokba a 70 fokos vizet, pattogást, csöpögést okozva, huzatszabályzó nyit, kazán levegőt kap."
Ezt speciel kiküszöbölné a puffer. Meg lenne benne 70 fokos víz, már ha annyira ragaszkodsz hozzá, csak kell hozzá egy kazánvédő. Mert a leírásodból azt következtettem ki, az sincs.
Ha egy hozzáértő csinálta volna, akkor a puffert hidrováltónak használta volna, kazán csak a puffert fűti, és a körök külön külön veszik ki a szükséges mennyiséget.
Kazán hatásfoka nőne. Ha nő kevesebb tüzelő.
Azért ha valaki fűtési szezon kezdetén ránéz arra az akksira azért 1 szezont kibír. Van egy kihasználatlan 2000 literes puffered és egy igazából "szar" fűtési rendszered, és a legnagyobb gondod, hogy nem fogadsz el egy szünetmentest.
Nem akarlak elkeseríteni de a fűtésszerelő is tud "házibarkácsot" csinálni.
"2000 literes van de nincs használva, nem fűti a kazán abszolúte. Ha áll az összes keringető akkor áramszünet esetén megy bele a melegvíz, amúgy a visszacsapószelep kizárja a fűtéskörből.
Tehát ott áll egy óriás puffer hidegen, hogy áramszünet esetén azt fűtse a kazán. :-)" Bocs, de ebből a két mondatból egyértelmű, hogy aki csinálta, fogalmatlan a pufferes rendszerekhez.
Nincs vezetékes víz. Ok. Akkor felteszek a kazán magassága fölé egy köbös IBC-t, választok egy belső vészhűtökörrel rendelkező kazánt (Hajdú, Sárkány, Unitherm, hogy a megfizethetőket említsem, kap egy termikus szelepet, https://www.regulus.hu/visszahuto-szelep-hutokorrel-keszult-kazanhoz aminek a vizét a szennyvízbe bekötöm. Kb. bolondbiztos védelem.
Aztán az is sokat segítene, ha a kazán-puffer kör úgy lenne kialakítva, hogy a szivattyú leállásakor a puffer felé lenne gravitációs keringés...
Üdv ! Nem biztos hogy teljesen képben vagyok ,de mi lenne egy folyamatos fűtéssel (kb 50 c fok) egyszer kifűtenétek a hideget sugárzó házat, és nem csak a levegőt melegítenétek !:-)
Ezt egyébként én sem értem. Ami szar, vagy szarul van megcsinálva, az veszélyes (lehet)
Nekem évtizedekkel ezelőtt gáz nyomáspróba után kötötték be a kazánom, (akkor még nem volt meg)
és a bekötő könyökhollandi öntvényhibás (lyukas volt). Mivel szükség volt rá, azt mondták gyújtsuk be a szivárgó gázt (egy kb. gyertyalángnyi volt), és így ment 1-2 napot.
Egy szivattyú megy nonstop üzemben ( 30 fokra állított termosztát amit sose ér el) , többi szakaszos. 16 fokot tartanak a főépületen kívül, azt kitudja fűteni. xd
A bojler büdösség oka nem lehet az, hogy nem volt felmelegítve?
Azt hiszem írja is a proszpekt, hogy X időnként fel kell fűteni 70 °C fölé, hogy az esetlegesen felszaporodó baktériumok elpusztuljanak.
Mondjuk, én sosem csináltam, pedig évek óta 40-50 fokon működik a boyler, de nem jelentkezett ez a "büdösség". Biztos az sem mindegy, milyen tápvizet kap, de ahogy írtad, a rétegződés miatt cserélődni kellene a víznek.
2000 literes van de nincs használva, nem fűti a kazán abszolúte. Ha áll az összes keringető akkor áramszünet esetén megy bele a melegvíz, amúgy a visszacsapószelep kizárja a fűtéskörből.
Érdekes egy bekötés lehet.
Van egy 2000 literes puffered és nem használod, mert lehet majd 5 év múlva áramszünet lesz, így inkább szenvedsz a fűtéssel.
Nem lenne egyszerűbb egy szünetmentes tápegység?
Amúgy sem lenne egyszerű túlfűteni a puffert egy ekkora kazánnal, úgy hogy folyamatos kivétel van.
2000 literes van de nincs használva, nem fűti a kazán abszolúte. Ha áll az összes keringető akkor áramszünet esetén megy bele a melegvíz, amúgy a visszacsapószelep kizárja a fűtéskörből.
Tehát ott áll egy óriás puffer hidegen, hogy áramszünet esetén azt fűtse a kazán. :-) Gondolom azért mert vezetékes víz nincs a telken tehát a hálózati vízvisszahűtő itt nem játszott.
Nem teniszpálya, kb 120 nm2 szigetelt és új ablakos családi ház, egy 40nm-es melléképület és egy 20nm-es kiskonyha. Mind szigetelt.
Max a cső nem szigetelt a földalatt. De ha a visszatérő is 40-50 fok között van átlag annyira nem megy el ott sem a hő.
Két teljes púposan megrakott taliga száraz bükkfát ( kb 100kg) megtud enni 12 óra alatt.
A leeresztőcsonkba épített túlnyomásszelep szerintem is hiba, ott idővel az iszap bedugíthatja, ennek ellenére a kazán használati útmutatója ezt írja:
" A kazán töltő csap csatlakozása a kazán oldalán lévő ½-os méretűkarmantyú szolgál, melybe egy T-idomot kell csatlakoztatni. Egyik oldalra a feltöltő ürítő csapot, másik oldalra egy ½ biztonsági szelepet. Kazán töltő csap segítségével nem csak feltölteni tudjuk a rendszert, hanem szükség szerint itt le is tudjuk engedni a fűtő vizet."
Apropó, tisztítóajtóra nem ír tiltást, de pl a sárkány kazánnál azt írják hogy üzem közben tilos kinyitni. Én pedig üzem közben szoktam ott kormolni és vissza is hűl kicsit tehát rottyantás esetén sztem azt ki is kellene nyitni.
Nem veszélyes, csak mint írták több menet több hiba lehetőség stb... olyan kérdéseket teszel fel aminek nincs jelentősége.
Elmondtam hogy lehet, mi a szabályos. Aztán hogy hogy oldod meg az a saját magánügyed. De ha már itt tartunk hozzá sem nyúlhatnál ahhoz a cső bekötéshez :)
Már többször leírtuk, és volt szó itt a fórumon a bojler büdösségéről...
Ha rendszeresen használva van a víz benne, és ugye ezáltal cserélődik, nem pang a víz benne, és így is elbüdösödik akkor
ennek általában az az oka, hogy a víz nálatok bizonyos ásványi anyagokban gazdagabb, ezek az anyagok reakcióba lépnek az anóddal, és a magnézium anód elbüdösíti a vizet. Valahonnan szerezzél egy aluminium anódot, vagy aktív katóddal kell levédened a bojlert. Ha most kicserélsz mindent, valószínű egy idő után megint büdös lesz a melegvized ha magnézium anódra cserélsz.
Üdv ! Kolléga az a szabványt kérdezte? Én azt írtam le ,hogy Én magamnak hogy csináltam , és persze gázhoz való teflon és tömítést használtam sárga golyóscsappal sárga flexi csővel !:-)
Nem kötözködésből írom, csak szeretném megkérdezni, megérteni, hogy mi a baj egy menetes idommal, ami loctite-ozva van? Veszélyes? Baj van a loctite-tal? Most nem a szabvány miatt kérdezem, hanem a gyakorlati okára vagyok kíváncsi.
Ez nem igaz. Tűzhely bekötés módjai benne van az MBSZ-ben, és az adott szolgáltató technológiai utasításában képekkel is illusztrálva. Fogyasztói csap után nem lehet már menetes idom, ezért pl a KB-s hollanderes csap nem megengedett, csak a fix KB-s, és arra a fém flexi cső.
Így ez egy oldható hollanderes kötés a fogyasztónál. A könyökös az nem volt az. De ettől még én ezt nem tartom szabályosnak és nem is az. A mostani tűzhelyeket meg 90%-ban a tűzhelycsonkon is, külső menetes hollander van, pontosan azért hogy ne lehessen menetes fix idommal bűvészkedni. Azt csak ellen hollander tudja magához húzni.
Üdv ! Bármit és bármennyi szerelvényt beszerelhetsz ,csak mind egy plusz hibaforrás és plusz költség !:-) Én a kályhacsonkhoz igazítanám a flexibilis cső egyik végét ,és onnan a sárga golyóscsap végéhez a másikat ,hogy azért könnyen oldható legyen (hollanderes golyóscsap)ezt építeném be !:-)
Az előbb írta Sony Black, hogy nem jó, ha bármilyen idom kerül beépítésre a tűzhely, és a cső közé. Most ez a tömítés jobb illeszkedése miatt mégis megengedett, vagy jó megoldás?
"miért szerelték ezt fel nekem? Mitől jobb ez így, mint enélkül?"
Mert a csaphosszabbító anyagvastagsága a külső menetes résznél,amire a hollandert csavarod ott kb 3- szor vastagabb mint a csövön lévő menet pereme...így a tömítés tökéletesen felfekszik rá
Nekem csak az extrém, szemmel látható hőtágulás az ami szemet szúrt. Hajlik, mozog, a végén persze csőtörés lesz sztem.
Több épület, némely között akár 40 méteres föld alatti távon fut a cső, gondolom a nagy táv miatt lett ötrétegű beépítve.
Az épületek külön keringetőn vannak sima osztóról elágaztatva. Bekapcsol egy kör akkor benyomja a hideg radiátorokba a 70 fokos vizet, pattogást, csöpögést okozva, huzatszabályzó nyit, kazán levegőt kap.
Majd a kissebb épület esetén 20 perces ciklus után ( 0,5 fokos szabályzás) hirtelen leáll a keringető, persze mire a huzatszabályzó lezár, mire csitul a tűz addigra +10 fokot túlszalad a kazán. 60 fokra állított huzatszabályzónál is gyakran túllendül 70-75 fokra is. A csöveken óriási a hőingás, rengeteg ciklusban a hideg és a forró víz, a forrasztott réz elemek is csöpögnek néhol.
3 kör van, de a legnagyobb 30 fokra állítva amit soha nem ér el, tehát végtelenítve üzemel. Mert alul van méretezve, 70 fokos 12 órán keresztüli előremenő esetén és 50-55 fokos visszatérő mellett 19-ről 22 fokig lehet felfűteni ha nincs mínusz odakint.
Radiátorokon termosztatikus szelep, persze mind csumáratekerve!!! :-)
Védelem: lefúvató a kazánleeresztő csonkon ( Celsius kazán) és egy puffertartály visszacsapószeleppel. A szelepet a szivattyúk szívóereje tartja zárva, áramszünetkor arra tudna menni gravitációsan a víz.
95 fok van a cső oldalára írva... Osztóig réz, utánna műanyag csövek, majd lakáson belül szintén réz.
Személyes véleményem hogy a radiátorok alul, az azokhoz rakott legnagyobb celsius plus kazán meg felül van méretezve ha csak egy kör megy, de ha mindhárom épület fűtést kér akkor viszont 100-on kell mennie a kazánnak.
Vegyes tüzelésű kazánnál óriási szívások tudnak lenni az ötrétegűvel. Ahogy emelkedik a hőmérséklet úgy csökken a max üzemi nyomása, lágyul az alapanyaga.
Elég egy véletlen megroggyantott kazán és csöpögni fog orrán-száján.
Jópár ismerős megpróbálta puffer nélkül, direktben és szívás lett belőle.
Pufferrel, huzatszabályozva, odafigyelve jobb a helyzet, de lutri.
Nálunk a panelban, amikor volt a tűzhelynél a sárga cső, sárga csap csere minden lakásban egységesen, akkor a KB-s olasz csapra loctite-oztak egy KB-s réz könyököt, és erre ment a KB-s sárga cső, a hollandere a csapon, akarom mondani a réz könyökön volt.
Nem biztonságosabb egy loctite-os kötés, mint egy hollanderes?
Ez így nem jó megoldás?
A két hollanderes csatlakozás (sárga cső) is elfogadott, és szabványos? Már csak egy kérdésem van, hogy miért jobb a hollanderes csatlakozás a tűzhelynél, mint a csapnál?
Add össze a felületét a csöveknek az osztó-gyüjtöben a fütökörök felé . Biztosan nagyobb , mint a 32-es ötrétegünek . Valamint biztosan höszigeteltek a csöveid a puffertól az osztó-gyüjtöig . A pufferban magas hömérsékletü a víz az osztó-gyüjtö felöli oldalhoz képest . Tehát elöfordulhat , hogy a víz áramlik a rendszerben szivattyú nélkül is .
Létezik szerintetek olyan eset vegyes kazán és puffer esetén, hogy a pincében lévő puffertartályból a víz gravitációsan megfordul a felette lévő szint 18-as padlófűtésében, vagy a 10-es falfűtési csövekben?
A puffertől vízszintes 1"-os csövek mennek a falon, kb 2,5m hosszan, a felfelé menő részig, itt 32-es 5-rétegű megy a földszinti osztó-gyűjtőbe függőlegesen. Az osztó-gyűjtőnél folyamatosan meleg a könyök, ha megy a szivattyú, ha nem!
Véleményt kérnék, hogy a flexibilis sárga csőnél az egy hollanderes (KB-s cső) + menetes idom loctite-ozva, vagy a két hollanderes beépítés (BB-s sárga cső) a jobb megoldás?
A másik kérdésem, hogy a csapnál, vagy a tűzhelynél szoktátok az egy hollanderes csatlakozást tenni?
Köszönöm szépen a választ! Szóval annak a műszaki tartalma az adott áron túlmutat a Hajdu megoldásán eszerint felteszem...
Hmm, ámde az Ariston Evo laposat sem lehet lábakon a padlóra rögzíteni vagy szimplán a mennyezetre rögzíteni nem? Én legalábbis csak falra rögzítést láttam a leírásában, annyi az engedmény, hogy fekve is lehet a falra felrakni.
Ariston vls 80. Duplatartályos, lapos, 2 fütőbetét, 2 ntc, 2 anód. kb15e egy alaplap ( rozsdamentes ) Ha tönkremegy a fűtőbetét, de az is rozsdamentes.
Háát igen, nehéz meglátni, hogy melyik bírja. A Bosch 8 bar-ra specifikált, meg a Sunsystem is, a Hajdu csak 6-ra. Így helyenként nálunk van 6 bar a csapnál, a nagy házban van reduktor, ide nem tennék, így a 8 bar-osak "jobbak" ilyen tekintetben.
Az egyedi megoldásokat minimumra kéne csökkenteni, így is lesz a födémgerendák között a bekötésnek két extra 12x12-es 1m-es gerenda, hogy majd ahhoz lehet átmenő csavarozni a bojlert.
A Bosch legalább olcsó és ha bedöglik az ember érti, hogy miért. Persze az alkatrészellátása tutira a Hajdunak a legjobb...
Igen, csak mostanra értettem meg pontosan nagykunsági ötletét, és nézegettem az ilyen bojlereket.
Bosch Tronic 1000T - 40000 HUF
SUNSYSTEM BB 80 H/EL - 60000 HUF
HAJDU ZV 80 - 80000 HUF
Drazice OKCE 80 - 100000 HUF +
Valahogy így vannak, amik szóba jöhetnek mennyezeti rögzítésre. A laposak ki vannak zárva szerintem, azokat a leírásuk szerint nem lehet mennyezetre, max falra fekvő helyzetben.
Ezek a listán hagyományos hengeres borításúak. A plafonon valóban nem baj, ha nagyobb, abban a magasságban elférnek.
Találtam olyan fekvő bojlert, amit a mennyezetre is lehet szerelni. Na ennek még csak függesztő konzol sem kell, elég az extra merevítőket betenni a födémgerendákhoz, amikre ezt átmenő csavarral fel lehet függeszteni a mennyezeten...
Hajdu ZV 80 gépkönyvből.
Ez lesz talán a legkisebb problémát okozó megoldás
Ahogy pár hozzászólással utánad írták. Nyugodtan le lehet szigetelni.
De azért a csőnek továbbra is csatornában kell futni és a két végén nyitottnak kell lenni.
A gázcsövekre mindig volt un. szerelési előírás . Nagyjából a faltól 50 -60 mm -re futhat a cső / a csőközép / mert pl. az acélcsöveket körbe kell hegeszteni, fogóval megfogni. A távot a csőbilinccsel tudják tartani.
De amikor kész a cső, már nem igen szerelgetik.
Nálam is van az egyik épülten külső gázcső..... vagy 15 m. A szerelés után pár évvel leszigeteltem a házat. Akkor még kihagytam a csövet. Egy U csatorna , ami az egyik felén végig nyitott, majd a nyáron az egyik saroknál 2 - 2 m távon elfedtem a csövet.
Még egy dolog jutott eszembe a Drazice bojlerrel kapcsolatban. Nem találtam, hogy ki ennek a fő importőre, akitől meg lehet kérdezni, hogy ez a lapos típis van-e.
Illetve lehet ehhez nehezebb lesz az alkatrészellátás (anód, meg tömítések stb.), mint az ismertebb márkákhoz, pl Ariston vagy Hajdu
Ne akarjad szabaddá tenni felesleges hozzányúlni. Ma már el is lehet vakolni bizonyos feltételekkel ezt már engedi az MBSZ.
Ha tudod hogy hol van iránytörés oda tegyél be rés szellőzőt azt kész. https://szerelvenyfutar.hu/Kerek-muanyag-szellozo-racs körkivágóval kivágod a helyét. Esetleg a nyomvonalra még 2m -ként... Felesleges szétbarmolni a szigetelést emiatt. A kutya nem foglalkozik vele már, ha ez egy régi szerelés. Műszaki biztonsági szempontból meg semmi jelentősége. Sőt nem rohad... (gázszerelő vagyok én is)
Ha a méretlen szakasz, azt ki kell kapirgálni, hacsak nem akarsz egy vagyont rákölteni. Ha óra utáni, akkor kicsit olcsóbb kijjebb rakatni a csöveket, vagy ott is kikapirgálod.
Nemrég vettem egy külsőleg szigetelt házat, azonban a gázcső a ház felénél be lett szigetelve.
Volt kint gázszerelő is, azt mondta, hogy ez így nem szabályos. Én is úgy tudom hogy az ilyen gázcsöveket a falon kívül, szabadon kell elhelyezni, de olvastam hogy már nem kötelező, ha vannak szellőző pontok a szigetlésen. Pl a hegesztéseknél, leágazásoknál.
Ki mit tud erről? Hasonló problémával találkozott valaki?
(elkezdtem a gázcső mentén a szigetelést vágni - be is van vakolva - eléggé el lesz barmolva, ha így akarom szabaddá tenni a gázcsövet)
Ez nyerőn hangzik, kevesebb munka. Két fagerenda közé egy újat betenni (csak a gerendaosztást áthidalni...). Az jól megtarthatná, talán szabvány alumínium profil is használható a függesztéshez, amin ilyen épületgépészeti szerelvények volnának...
Köszönöm a további választ! Hmm, akkor ezek a lábon álló példányok csak a nagyobb térfogatúak nemde? Pl a szülőknél Hajdu STA 200, de ezek sosem laposak, illetve azért duplája, mint az ami kellene (80liter körül)
elvileg karbantartás nélkül sem kellene tudni elrobbantani,
Persze az 50% esély mindig meg van (v. működik az aminek kéne v. nem).
hogy robbanni akar a kazán?
Ha a nyomás folyamatosan emelkedik és a biztonsági határon a védelmet szolgáló cuccok nem léptek működésbe, de lehet olyan eset is, amikor pl. egy hirtelen fellépő tömörtelenség miatt annyi gőz keletkezik (1600 -szor nagyobb térfogatot igényel a gőz mint a víz),hogy nem lehet elvezetni .
Nyomásmérő van rajta, 1 bart mutat mindig.
Ilyen zárt rendszernél nem fordulhat elő!
Gondolom 90 fok fölött egyszercsak elkezd rotyogni és akkor futnikell
90fok fölött van a 180 fok is.
Légköri nyomáson kb. 100fokon forr a víz 1bar túlnyomáson kb. 120fokon forr.
100fok alatt nem futni kell hanem hűteni (sziv. fordulatot növelni, ablakot nyitni ,
Megfelelően kivitelezett rendszert elvileg karbantartás nélkül sem kellene tudni elrobbantani, akár nyitvafelejtett kazánajtó, akár vízhiány stb.
Amúgy honnan lehet tudni hogy robbanni akar a kazán? Nyomásmérő van rajta, 1 bart mutat mindig. Gondolom 90 fok fölött egyszercsak elkezd rotyogni és akkor futnikell vagy kirántani a tüzet, hamut, homokot beönteni? Ha már túlmelegedett mi a jobb, lezárni amennyire csak lehet vagy esetleg kinyitni a tűztér és a felső füstjárat ajtót hogy a hideg levegő is hűtse?
Nem kell barkácsolni . Én Draicei 160literes állót tettem a sógornöm lakásába . A bojler alján vannak beállítöcsavarok , hogy a vízszintet betudd állítani .
Köszönöm szépen az ötlet megosztását, ez a tartónak szekrénybe integrálása jó ötlet mindenképpen. Még olyat lehetne talán, hogy egy előtétfal szakasz lenne ott, amiben csak az új tartóváz van és arra lenne rögzítve a bojler...
Illetve végülis a ház egy külső eleme megbontható (külső betonip lapot csavarok fogják fel) és extra tartóelemek a falszerkezet "szendvicsbe" beépíthetőek utólag. Csak ez azért munkás és egy elemből ki kell pakolni a szigetelést stb.
Egy 90-es évek-beli könnyűszerkezetes házról van szó és sajnos a vázszerkezetbe nem raktak erősített szakaszt egy sávban, ahol a bojler van. A mostani 120 literes bojler átmenő csavarokkal lett rögzítve a betonip lapokra (a kültéren látni az ellenoldal anyáit, nem igazán ideális a könnyűszerekezet párazáró rétege szempontjából többek között), de megrepesztette az egyiket és megereszkedett. Sajnos nem pont a fa vázszerkezetre adódott a rögzítés, hanem a kettő közé. Le nem szakadt persze az elmúlt 3 évtizedben, de azért az új bojlerrel ennél valami normálisabb megoldás kéne, már ha van...
A válaszfalak amúgy rendes 14cm-es tömör téglából vannak, kisebb áthelyezéssel válaszfalra éppen lehetne rakni, de akkor azért kell a csövekkel machinálni.
Egy apró kérdésben szeretnék tanácsot kérni Tőletek.
Alapvetően 50-80 literes villanybojler kategóriában nem igazán van lábakon álló csak falra rögzíthető nem? Tehát lábakon max akkor fog állni, ha az ember házilag gányol valamit alá... végnézegettem a webáruházakat, de nem nagyon láttam lábasat. Főleg, hogy leginkább a lapos kiviteleket nézem helyhiány miatt, 35 cm van mélységben kb. szabadon erre a célra.
Szia! Nekem is pont így van, ugyanezzel a bekötő csővel. 7 éve üzemel, rendszeresen 200 fokon használva a villanysütőt. Semmi probléma, a sárga műanyag burkolaton semmi sem látszik.
Köszönöm, urak a válaszokat, a kérdés megoldódott, a lényeg itt van:
"Lehet a kazán egy olyan helyen felszerelve , ami nincs a fütött burokban"
És ez is igaz:
"Amit Te láttál az valószínű a levegő hőmérséklete volt, de a falban lévő csövek vize hány fokos?"
Az biztos, hogy levegő hőmérsékletet néztem, és az is lehet, hogy azért volt magasabb, mint 7, mert ment a fagyvédelem. És valóban, a falban lévő csőben akár alacsonyabb is lehetett.
"mi az elvárásod attól, hogy 8 helyett 5°C-t tartanál fent?"
8>5, és így megtakarítanék 13 Ft 86 fillért :-)
Festő lesz a házban pár nap múlva, és nem akarom, hogy a kazánt babrálja, inkább csak a termosztátot nyomogassa.
A gáz fogyást is csak arra írtam, hogy ez bizonyítja, hogy amikor nem voltam ott, akkor működött a kazán. (egyébként 2 hét alatt 23 m3 volt, talán kinyögöm valahogy.)
Ne vegyen , ha a Computherm is tudja az alsó határt . :-)
Akkor a kazán fagyvédelme konkrétan úgy müködik , ahogyan bemásoltad . Én ennyire aprólékosan nem írtam a lényeg , hogy +7°C-nál már aktíválja az égöt .
Tudod én laikus vagyok , ezért lehet , hogy nem valós amit írok . :-)
Van a kazán , aminek a fagyvédelmi funkciója azt mondja , hogy a kazán ha +8°C-ra lehül , akkor indítja a fütést . Viszont vannak az okos termosztátok , ahol be lehet állítani a minimális hömérsékletet , aminek az elérésekor a termosztát aktiválja a kazánt . Két dolog van , Lehet a kazán egy olyan helyen felszerelve , ami nincs a fütött burokban ( gépház ) . Ezért a kazán ott a saját hömérsékletét figyeli . A termosztátokról meg ugye azt tudjuk , hogy mindíg a leghidegebb , legkésöbb felmelegedö helyiségben van elhelyezve . Itt a termosztát figyeli , hogy mikor csökken abban a helyiségben a hömérséklet +5°C alá , ha ezt eléri , akkor beindítja a kazánt , hogy a csövekben a víz ne tudjon megfagyni . Az ilyen termosztátokon +5°C-tól felfelé lehet megadni a minimális hömérsékletet .
Kinéztem egy Gorenje gáztűzhelyet, egyik oldalán van csak gázcsonk bekötés. Viszont pont a másik oldalon van a falon a gázcsövem, tehát a tűzhely mögött kell elvezetni a csövet.
Tehát pont így ahogy a képen.
A flexibilis csövet hol lenne érdemes elvezetni? Hol kapná a legkevesebb meleget?
Vagy teljesen mindegy? Ez egy kombi tűzhely, a sütője elektromos.
a lényeget nem írtam, 8°volt a házban, és mégis fogyott gáz.
Ha 8°C volt a házban, akkor a lejjebb leírt fagyvédelem nyilván aktiválta magát és működik és működik. Egyébként mi az elvárásod attól, hogy 8 helyett 5°C-t tartanál fent?
Nem a gázfogyasztás a probléma, az alapkérdés az lenne, hogy a kazánnál melyik az elsődleges, illetve hogy fűtés üzemmeódban is működik-e ez a fagymentesítő funkció?
Van a a kazánoknak ez a fagymentesítő funkciója, ami esetemben állítólag 7 °C-nál aktiválódik, és ha jól értelmezem, akkor 35 °C-ig melegíti a fűtővizet.
(Saunier Duval Thema Condens AS-25, e tudtommal mind tud hasonlót)
Mivel az ingatlan lakatlan, takarékosabban akarnám használni, ezért feltettem egy régi Computherm termosztátot, ami lefelé 5°c-ig tud. Ha ezt 5-6 fokra állítom, akkor ezt felülbírálja vajon a fagymentesítő funkció? Nem volt alkalmam kipróbálni, most folyik a teszt, de ugyebár az időjárás nem azonos, tehát nehéz összehasonlítani.
1. amikor belobban a láng, akkor gyullad fel. De hivatalosan az előremenő és visszatérő hőmérsékletet fiygeli. Ha nem jön jel vhonnan, akkor villog.
2. amikor gyújt, akkor kezd el világítani (tehát a 2. előbb gyullad fel, mint az 1.), amúgy a vízhiányt jelöli, ha villog, akkor van baj.
3. ez mindig világít. Akkor szokott villogni, amikor pl. szél miatt a kéménybe visszafújja az égésterméket. Ekkor leáll a kazán és ez a led villog. Tehát a füstgáz szenzor jelzőfénye
4. fűtési igény lép fel
5. HMV igény lép fel
6- az egyetlen zöld: be van kapcsolva a kazán
A LED-ek szerint normálisan megy a kazán.
Még van egy piros LED, ettől az 5 LED-től balra. Ha vmi program hiba van leáll a kazán és az pirosan villog. Akkor kell újra indítani a kazánt. 10 év alatt talán 2x fordult elő.
Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Hőterm 25 ESB gázkazán vezérelhető-e egy Computherm RF-es termosztáttal? Esetleg egy kézi rajzzal tud-e valaki segíteni a bekötésben?
Általában nem szokott gond lenni. Ha sikerül ugyan olyan márkát venni ami most fent van, csak az idomot kell cserélned akkor 100%. Gumi, szorító hollandi, stb... minden maradhat.
Le lehet szedni a csőröl, de ha összenyomta a rézcsövet is mert túl lett húzva akkor ez nagyon nehézkes lesz, és az új roppantó gyűrűt nem fogod tudni rá felhúzni. Ilyenkor sajnos vissza kell vágni a csövet, kap egy forrasztós karmantyút, és utána tiszta csövet, amire megint rá tudod roppantani a gyűrűt.
A roppantógyűrű az a kulcsos idomokban van, az bontható. A press idomok esetén nem csak az idom hanem az a cső is alakváltozást szenved amire rápréseled.
Kérdés mi a cél? Fizikailag átvágható a press idom hosszában és lefeszegethető, de nem valószínű, hogy közben nem sérted meg a csövet is.
Hmm, kicsit továbbgondoltam és az átemelő aknába való bejövő gravitációs csőre rakott csappantyúnak tényleg nincs értelme. Az nem nagyon segítene semmit sem azon a helyzeten, hogy az egyik földszinti fürdőt szintén célszerű lenne a lenti átemelőre kötni és így a lenti fürdőben bajt okozhatna szélsőséges esetben, ha hibás a szivattyú (a fenti rész minden egyéb szennyvíz forrását lehetne gravitációsan kötni)
Talán a lenti fürdőbe egy csappantyú segíthetne ezen vagy szimplán olyan helyre rakni az átemelőt, ahol a fedele a lenti fürdő szintje alatt van és akkor max a kertbe tud kiáradni az átemelő, de nem okoz gondot a lenti fürdőben.
Adott egy 60x40es 2soros radiátor amit kb 1 éve szereltünk le egy olyan helységben ahová nem kellett. Eddig is lakásban állt, de érte a levegő kívül-belül, vszeg némi felszíni rozsda már akad is benne. Felhasználható e ez még, ha igen kell e kezelni, vagy a fűtőkörbe kell valamit löttyinteni?
Tégla falba, a vakolat allatt ezetett ötrétegű és rézscsőre milyen védőcsövet javasoltok? Alapvetően kétféle megoldást láttam, gégecsövet és 4-5mm Polietilén csőhéjt.
A gégecső maszívabbnak tűnik a csőhétjnak talán jobb a szigetelés képessége, de a gégecső sem érintkezik nagy felületen a csővel.
Ám ami fontos részlet még és ami gondolat még felmerülne, hogy az emelet egy része nehézkesebb bekötésű volna a gravitációs rendszerbe, így lehet, hogy azt is a "pincét" ellátó átemelőhöz kéne csövezni. (Főképp, mert szigeteléstartófalat akar a statikus és azt átlyuggatni a csővel nem ideális, mert a drénlemez, vízszigetelés mindenség miatt valami hiba tuti csúszna a kivitelezésbe... illetve nehéz volna a csövezést elfedni úgy a lenti fürdőben)
Így tehát ha a fenti fürdő is az átemelőre volna kötve, akkor már ez önmagában változtatná a visszatorlódás problémakört. Főleg, hogy a lejtős telek miatt a terepszint feletti átemelőfedél extra veszélyt jelent, hiszen bő 1m-el a pince talajszint felett volna az, theát kialakulhatna visszatorlódási veszély a gravitációs szakasz felé, ha a felső szintről akkor is hazsnálná valaki a fürdőt, ha az átemelő tárolási kapacitása megtelt és a szivattyú rossz. Persze ez erősen elméleti lehetőség, de ezért gondoltam volna a plusz visszatorlódás gátlót oda, bát ami WC-ből jövő szennyvízhöz is jó, az igen drága ahogy néztem...
Akkor ha ez a visszacsapó a nyomott ágban jelen van, onnantól az átemelőbe befolyó lejtett, gravitációs csövekre nem is kell visszacsapó nem? Max akkor, ha magasabban van az átemelő akna fedele, mint a pince talajszintje gondolom... bár ezek a 110-es csőbe rakható gravitációs visszacsapók elég karbantartásigényesek tudnak lenni nem?
Volt már rá példa,a világban ,hogy valamelyik szomszéd "okosba" a hídegvíz átkötéssel tekerte visszafele a melegvíz óráját némi haszon érdekében.ilyenkor ha te mint szomszéd engeded a melegvizet akkor a hidegvíz áramlik visszafele az ő melegvízóráján és eljut hozzád lehűtve a házból jövő melegvizet....persze ez nem biztos,hogy .... de lehetséges:-)
Sziasztok, adott egy kétemeletes, 15 lakásos társasház, aminek saját kazánja van. A házban egy lakásban nincs meleg víz. Vajon miért? Köszönöm a segítő válaszokat.
Köszönöm a további választ! Értem, tehát a legutolsó szakaszára a nyomott csőnek végülis... Mindenképp erre figyelve lesz akkor.
Pluszban gondolom az is egy védelmi szint, ha maga az átemelő akna fedlapja nincs magasabban, mint a "pinceszint" padlója, mert akkor inkább kiárad a kertbe a dzsuva, minthogy elárassza a pincét...vagy ez hibás gondolat volna?
Köszönöm, ez jó hír, meglátjuk hogy lesz majd. De az szuper, hogyha nem kell feleslegesen az amúgy gravitációsan beköthető részt is az átemelőaknába vezetni.
Megoldható, lehet fognak előírni az átemelős részhez egy csappantyút.(gravitációs visszacsapó)
Ezt úgy gondolnád, hogy már a nyomott ágba a szivattyú utánkerülne visszacsapó (szerintem ezeket az előreszerelt aknákat már úgy szállítják le kb...) vagy még a gravitációs ágba, ahonnan is a mélyebb részekről gravitációsan befolyik a szennyvíz az átemelő akna zsompjába (pirossaljelölöm a Móriczka rajzon)?
Olyan problémám lenne, hogy vettünk egy házat amibe padlófűtés lett kiépítve, de az osztó gyűjtőt fordítva szerelték be. Felül az előremenőhöz rakták a hideg jelölésű visszatérő részt a szabályzó csapokkal, alul pedig a meleg (piros) jelölésűt az áramlás mérőkkel. Kérdésem az lenne, hogy így működhet-e mondjuk tavaszig, vagy inkább még most szedjük szét amíg nincsenek nagy mínuszok? Két gyerekkel nem akarunk fagyoskodni, most kellemes idő van, de némelyik kör nem akar melegedni.
Simán lehet, hogy kellene fog. Sok éve bent van már a tisztítóaknás csonk a telken, közműtársulásos mókányolással épült ki a csatorna itt, amit aztán az önkormányzat átvett, kissé kaotikus...
De alapvetően ezt a kérdést a megoldások valamilyen szinten előre látása végett kérdeztem. Ha kell terv, akkor nincs mese, lesz olyan is, de egyelőre nem tartunk ott a folyamatban.
Nézd meg nem levegős-e a randszer. De az is lehet,hogy alul méretezettek a hőleadók. A kazán termosztátot pedig azért nem érdemes magasabb hőfokra állítani mert akkor nem kondenzál és kimegy a hő a kéményen. A 60-65 fok már nagyon magas ezen már nem jó a hatásfok. Az 50 fokos előremenő még elmegy. (nálam 40 fokos a 22 fok szoba hőmérsékletnél.)
Egy szennyvizes kérdésben szeretném a tanácsotokat kérni. Adott egy telek, ahol a gerincvezeték gravitációs ugyan, de domboldalban az "utca alatti" telekről van szó, ami részben alápincézett lesz majd, ha megépül az épület, ami a telekre kerülne. A pinceszint lakótérnek lesz majd kialakítva, így ott is lesz vizesblokk stb., az már csak házi átemelővel lehet bekötni.
-Ilyenkor lehetséges úgy eljárni, hogy a még gravitációsan beköthető szint lejtett csővel van bekötve, míg a pinceszint házi átemelővel nem? Így legalább volna egy mindig haszálható wc, akkor is, ha bedgölik a szivattyú...
Gondolom a csillapító-aknában egyik oldalról a gravitációs vezeték jön be, másikról a nyomott vezeték, majd gravitációsan folyna tovább a "cucc" a telekhatárnál levő tisztítónyílásig...
Illetve, manapság már a házi átemelőket kötelező átadni üzemeltetésre a szolgáltatónak nem (58/2013. (II.27.) Korm. rendelet talán?)? Tehát nagyon oda kell figyelni, hogy a szolgáltató előírásai érvényesüljenek az átemelő kialakításánál gondolom...
Sziasztok, ha egy radiátort szeretnék feltenni egy meglévő kiállásra, hogyan tudom a legegyszerűbben, pontosan bejelölni, hogy hova kerüljön a tartókonzol?
Turbós falikazánra gondolsz , amit egy kondenzációssal akarsz összehasonlítani ? Régen , míg nem voltak kondis kazánok , akkor az ilyen turbós kazánok hatásfokát 92% környékére adták meg . A mai kondenzációs kazánoknál , amíg azt írják , hogy 108% a hatásfok , akkor a régi módon számolt értéket írják . A turbós kazánoknál a gáz fütöteljesítményét vették alapul , ami 1m3 földgáz esetében 9,45kWh . Ha ebböl számoljuk a turbós hatásfokával a fütöteljesítményt , akkor 9,45kWh x 0,92 = 8,694kWh . Tehát 1m3 gázból ennyi höt tudsz fütésnél hasznosítani . Ha régi módon számolunk , akkor a kondis kazán tud 1m3 földgázból 9,45 x 1,08 =10,206kWh höt a fütésre nyújtani . Azaz 1,562kWh-val többet , mint a turbós falikazán . Csak rajtad múlik hogy neked ez a különbség mennyit ér . :-)
Olyan nincs ,hogy 106-109% hatásfok ezeknél a kazánoknál. Ezek az értékek csak megtévesztő számítással jönnek ki ,pl. van egy 90% hatásfokú kazán amit 100%-nak vesznek ehhez képest a kondis levesz jó esetben 9% pluszt az égéstermék vízgőzéből (kondenzálja, gőz-víz hőelvonás) így lesz az alaphoz képest 109% hatásfokú a kondos ami valójában 98% kb. A spórolás egyéb trükkjei a rendszer és a kazán együttesének rendszerhatásfokán múlik.
Adva van egy 2 éves Ariston Genus One System kazán. Hiába állítom a termosztátot 23 C-ra, 22 C-foktól nem fűt jobban. A kazánba visszatérő cső alig langyos, miközben a kazán "szerint" a visszatérő hőmérséklet (832 paraméter) 60-65 C-fok. Nyilván nem ennyi, de a kazán ennyinek "látja". Mi lehet a hiba, illetve mit lehet tenni ?
"A kondenzációs kazánnak 30-35 fokos előremenő esetén van igazán értelme, ahhoz meg felületfűtés kell, ahhoz meg szét kell verni az egész házat, ami a megtérülést (sok milliós beruházás) kitolja a végtelenbe, szerintem...."
Adott egy régi, radiátoros rendszer, Termomax ÖV kazánnal (marad:), 60 fokos előremenővel. A szivattyú 3 fokozatú Grundfos. Melyik fokozaton érdemes használni? Ha maxra tekerem, egyrészt hangos lesz a rendszer, 90W-ot fogyaszt a szivattyú és a kazánban lassabban melegszik fel a víz. Ezzel szemben ha a legkisebb fordulatra tekerem, 45W-ot fogyaszt, csendes a rendszer, a kazánban gyorsabban felmelegszik a víz és ha jól gondolom, mivel több időt tölt a radiátorban, jobban leadja a hőt is. Szóval kis tömegáram, vagy nagy tömegáram a nyerő? :D
Szerintem a legnagyobb megtakarítás a nem elköltött pénz....Ha egyébként jól működik, jól üzemeltethető, szervizelhető, karbantartható, jó állapotú, én biztosan nem cserélném le azért, hogy 60 fokos víz helyett 50-et csináljak. A kondenzációs kazánnak 30-35 fokos előremenő esetén van igazán értelme, ahhoz meg felületfűtés kell, ahhoz meg szét kell verni az egész házat, ami a megtérülést (sok milliós beruházás) kitolja a végtelenbe, szerintem....
Akkor veszek csőhéjat, láttam könyökben is - és persze az oldalt sliccelt kell(?). Láttam már valahol életemben csőhéjat, de nem tudtam, hogy így hívják:-(((((
Mehetne rá gipsz is több rétegben (mert hogy az van itthon)?
Az ilyen "zsák malterrel" az a gond, hogy tíz év után melyik utcai kátyut töltsem fel a maradékkal:-))
+1 a csőhéj használatára, utána meg mehet rá több lépésben a malter :) (A csőhéj már csak azért is célszerű, mert nem biztos, hogy szereti a friss vakolóanyag a fűtéscső hőmérsékletét...
Ha habot akarsz használni , akkor elöször az egész csövet tekerd be alufóliával ( sztaniol , alumíniumfólia ), hogy esetleges csepegés végett ha kikell újra bontani , akkor a csöröl nem fog kelleni kapirgálnod a habot . :-)
Én tennék rá polifoam csőhéjat, mielőtt visszavakolom, alatta is védőcsőben megy. Pur habozni is lehet, de venni egy zsák vakolatot, és azzal bedolgozni se egy nagy kaland.
No elkészült a fűtéscső javítása. Persze nem én csináltam, hanem szakembert hívtam. Szerintem jól megcsinálta, és eldobta a kulcsos idomot:-))
Kérdés: kitölthetem ezt az üreget valami enyhén táguló purhabbal? Vagy valami mással? - de betonozni, malterozni nem szeretnék. Mondjuk gipsz van itthon.
Nem tudom hogyan rögzítik a tagokat egymáshoz, soha nem szereltem radiátort. Nem is emlékszem rá hogyan csinálták amikor kiskölök voltam, pedig biztosan ott lábatlankodtam.
Elárulhatnád, hogy mi az értelme (oka) annak, hogy kétféle menetest használnak a radiátoroknál? Mert gondolom csak van valami igen kézenfekvő oka. A régi öntöttvas radiátoroknál is van ilyen? Nem ezért, mert központi fűtést szeretnék szerelni a szülői házban, csak hogy tudjam, kell-e erre figyelni.
Nem vettem. Van egy ilyen radiátor (csak sokkal kissebb) a garázsban, abból vettem ki a dugót és azt raktam bele. Abban csak félig volt benne a csavar, és úgy vettem észre, hogy balmenetes, hogy befelé ment amikor hajtottam a csavart kifelé (balra) 🙂
Régi tagos lemezradiátorba beletörtem a leeresztőcsavart. Ráadásul a radiátorban lévő menetes anya elvált a radiátor lemez falátol. A képen látszik is, hogy el van csúszva jobbra. Tudnátok adni tanácsot, hogyan lehet ezt javítani?
Azért mert használt, lehet kifogni jó darabokat, illetve még az is lehet, hogy felkerül valami használaton kívüli, ami szinte új. Sok dolgot vettem már így.
Sajnos akkor a helyzet, hogy nem tudok okosabbat mint a Z120...
..habár elamortizálták az évek alatt..
..habár megdrágították az évek alatt..
Viszont az AQ-t épp ezévben szüntették meg, a helyébe lépő AQ ECOn meg csökkentették a szigetelést... :(
Bojler témakorben ha tényleg nincs más aspiráns a piacon (láttam én Boschéktól is a TR, Tronic szériát, de egyszerűen annyira elrettentő a kwh/év vagy a kwh/24h, hogy elsírtam magam) szóval ha nincs, marad ez..
Én úgy értelmezem, hogy "Készenléti energia felhasználás 65C-on." ez a hőn tartás, tehát ennyi energia kell, hogy holnap is 65 fokos legyen a víz, ha nem használsz belőle, tehát ebből az értékből lehet következtetni a szigetelésre.
Olvasom a vívódásodat a büdös vízzel, és két dolog jutott eszembe. Az egyik az, hogy esetleg valamilyen borvíz forrás lehet a hálózatban, esetleg Hévízről egy leágazás... :-)
A másik a valószínűbb: a leírás alapján ez a szag engem arra emlékeztet, ami a mosógép üstjéből érezhető, amikor az ember kitörli alul a szűrőkosarat. Már amelyik olyan, hogy belülről hozzáférhető. Ha rögtön a mosás után kitörlöm (pontosabban kiitatom szivaccsal) akkor csak a mosószer szagát lehet érezni, de ha két-három napig benne áll a víz, akkor annak ilyesmi szaga van, mint amit írsz. Amúgy ha kiitatja az ember, érdemes a kifolyó gégecsövet is megemelni, hogy visszaáramoljon a pangó víz a szűrőkosárhoz, és ne maradjon a csőben.
Van egy olyan sejtelmem, hogy nem biztos az hogy a bojler a ludas. Illetve nem csak az. Ha engeded a vizet, akkor annak értelemszerűen el is kell folyni, így elképzelhető, hogy a mosógép felé visszaböfög valahogy, és az egész helyiséget betölti a mosógépben pangó víz szaga, ezért érzed úgy mintha a víz lenne büdös. Esetleg a lefolyórendszerben lehet valami bibi, lehet, hogy nincs jól kilevegőztetve a rendszer. Pl. a páromnál ilyen a konyhai lefolyócső, ha a felső lakó rendesen megküldi a mosogatót, akkor egy emelettel lejjebb hajlamos böfizni, mondjuk annak hangja is van.
Talán próbálj ki egy mosógéptisztítást, egy zacskó trisóval egy hosszú főzőmosás 90 fokon csodákat tesz. És mosás után itasd ki az üst aljában összegyűlő zaccot. Esetleg kösd ki a mosógép lefolyóját, aztán úgy próbálkozz a bojlerrel. Azért is érdemes lenne a mosógép körül szaglászni egy kicsit, mert amint írod, akkor tűnt el a szag, amikor mostál, tehát átöblítetted a rendszert. Amúgy ha megnézed a takarítás előtt a mosógép üstjében maradó pangó vizet, láthatsz csudákat. :-)
Megerősítesz dolgokban. (picit máshogy írod, de a konklúzió ha jól értem ua) :)
A kicsi eltérés miatt csak hosszabb távon (9 év) hozza vissza az árát a Z széria drágasága.
"Ami számít az a szigetelés, vagyis hőtartás. Ami meg is van adva ."
Érdekel a hőszigetelés adat de más gyártóknál sem nagyon láttam csak elvétve.
Vagy úgy érted, hogy a KWh érték egy következménye a szigetelésnek, így ha nem is a centiből, de ebből leszűrhető?
Egyébként van bárkinek olyan gyártó/típus bojlerből a piacon ami jó ár/érték arányú és elkerülte a figyelmem a szemellenzős hajdúságom mellett? (mert azok meg az elmúlt 1 évben szépen elszálltak..)
Bojler vásárlás előtt állunk: HAJDÚ 120l, ez eddig fix.
Van nekik 3 szóba jöhető:
1) Z ERP : 80e Ft, 2720 kwh/év
2) AQ ERP: 62e Ft, 2805 kwh/év - elvileg picik kókányabb anyagok mint a Z széria
3) AQ ECO: 65e Ft, 2798 kwh/év - itt elvileg valahol azt írták, hogy attól eco meg olcsóbb, hogy a szigetelése vékonyabb (viszont pont drágábbnak meg alacsonyabb fogyasztásúnak tűnik)
Ha csak a rideg számokat nézem az a 18e Ft 85kwh/év különbséget az AQ széria 2000 Ft/év veszteséggel olyan 9 év alatt éri el...magyarul ha >9 évig megmarad a bojler onnantól már a Z széria a nyerő...
Helytálló ez az okfejtés?
Ki mire szavazna s miért? (Aristont hagyjuk.. :) )
Köszi a választ! Közben találtam egy majdnem tökéletes megoldást arra, amit kerestem. A bal oldala teljesen oké, a jobb oldala akkor lenne az, ha nem lefelé fordulna, hanem hátra, vagy tovább oldalra, de már ez is sokkal jobb mint a styron féle 2db-ból összecsavarozós. Látható, hogy logikusan egybe van szerelve a vízszintes cső a dugórésszel. 20 éve ilyet szereltünk be kéttálcásba, azóta is tökéletesen működik.
Még annyit, ha van visszatérőn elzáró a radiátoron és a tömszelencénél folyna a víz a szelepnél, akkor az alsó elzárót és a szelepet is zárd el és nem fog folyni, csepegni, míg javítod.
Miért van az, hogy csak pár percig érzed a kölnit?
Azért érzem csak pár percig, mert nem szagoltam tovább :)
Kinyitottam a zuhanycsapot. Szinte azonnal érződött a vízpermetben a szag. A szagot addig éreztem, amíg folyt a víz a zuhanyrózsából. Közben váltogattam hideg és meleg állás között, amitől nem változott a büdi intenzitása. Azt hozzá kell tennem, hogy nem folyattam 1-2 percnél tovább, de amíg folyt addig büdös volt. Amikor elzártam a szag megmaradt és a lakásban is érezhető volt egy darabig. Mint egy kiadós puki.
Ebben a büdiben nem zuhanyoztam fél órát, gondolom ez érthető :)
Viszont tegnap elmúlt a jelenség. A mosógép leágazás csapja zárva volt pár napig. Ma viszont muszáj volt mosnom, így nyitottam. Mosás után szaglásztam, de semmilyen rossz szagot nem érzek jelenleg.
Natessék, és még engem csesznek le, hogy nem tudom megfogalmazni a kérdésemet. :)
Ennyi idő alatt nem tud lekövesedni, szét ne szedd. Miért van az, hogy csak pár percig érzed a kölnit? Mennyi vízmennyiség alatt jön ki belőle és mennyi idő alatt (vagy milyen tevékenységtől kezdődően) lesz benne annyi kölniszag?
Közben rájöttem ám, hogy hülyeséget beszélek bojler ügyben. Az igaz, hogy 2014 már megvettem, és fel is szereltem, viszont csak 2 éve költöztem fel a tetőtérbe. Ennél korábban biztosan nem volt beüzemelve.
Köszi, igen, ez volt az első verzió, amit a mosogatóhz is adtak. Fel se szereltem. Ez a tálca alatt össze majd középen le, ráadásul búraszifonnal, na ez nem jó. Utána lett az amit már linkeltem, azaz ami a tálca alatt 90 fokkal hátrafordul, majd össze és utána le csőszifonba. styronból ez a max, de vannak olyanok is ami nem 2db- ból van a tálca alatt összerakva, tehát a dugó-rész és a 90 fokos elforduló, hanem egyben van, így jóval közelebb esik a 90 fokos elfordító a tálcához, nem terpeszkedik be a hasznos térbe értelmetlenül. Ikea például ilyen, kolléga linkelt is egy hansgrohét, sajnos ezek mind nagydugósak. Ugye a bútorlapos csak bútorlapos szemmel néz, a vizes csak vizes szemmel, a kereskedő kereskedői szemmel. De a felhasználó az egészet együtt nézi és használati szempontból nézi, amivel az előző három nem rendelkezik, hanem mindent úgy csinál, hogy neki a legkönnyebb, legegyszerűbb legyen.
Ha nem jön ki magától felfelé, akkor próbáld meg elforgatni a füleknél rátartva, amíg ki nem jön. Hosszú pofájú fogóval beférsz oda. Bár én nem gyanítok ott menetes részt...
Közben egy másik könyvet is lapozgattam és abban is előjött a tiédhez kísértetiesen hasonló sztori. Ezt sem én találtam ki, de gondolatindítónak mindenképpen érdemes lenne ezt is átgondolnod. Nem biztos, hogy nálad van elcseszve, illetve nem biztos, hogy most lett elcseszve, csak egy mostanában a ház másik részén, esetleg a fürdő másik elemén, pl zuhanytálca-beépítés átalakítás-felújítása miatt változott meg valami ami ezt okozta. Hogyan sikerülhetett azt nem tudjuk, és elképzelni sem tudjuk, de nem zárható ki semmilyen tök véletlen benézés amihez tök véletlenül sikerült az optimális konstellációt megalkotnod. :)
Igen, ilyesmire. Új felszerelésnél ilyesmit kell felszerelni, nem azt ami beterpeszkedik. De ezek ha jól látom nagylyukúak. A styronos se használhatatlan, de csak addig marad amíg nem találok jobbat, felesleges térfoglalás nélkülit.
Ez már nem először fordul elő: "és mielőtt szétvernéd az aristont," "ettől függetlenül tekintsd karbantartásnak." Akkor most szétverés v.karbantartás (8év után sem lehet aktuális?) ? A mosógép mágnesszelepe zárt állapotban 4-5bar nyomás mellett sem enged át . És akkor sem,ha a szelep mindkét oldalán közel nulla a nyomás. És ott van még a zuhanycsap amit nem gondolom,hogy mindig nyitva hagy. Ha meg a nyomás nullához közeli akkor hiába nyit zuhanycsapot nem folyik a víz ,nincs büdi. A visszaáramlás hová történne ,mert lent nem érezni büdit és nem volt téma, és gyakori sem a hálózat kimaradás?
Biztos bennem van a hiba ,de ígérem ma már nem kérdezek többet, de a kíváncsiság ...............
Az volna a hatékony ,ha a hálózatról leválasztanád a bojlert és a hozzá tartozó csöveket,csapokat és egy hurkot képezve ebben a rendszerben keringetnéd a dioxidos (3%?) vizet. (65-70fokos vizet is pl. egy szivattyúval) Nem a légionella okoz záptojás szagot (a cikk a légióra volt kihegyezve) ezért elsősorban a biofilmet kellene eltávolítani (ebben él a légió is)
"A klórdioxidos legionella-mentesítés előnyei: eltávolítja a biofilmet, így a legionella tovább már nem szaporodhat; a vezetékhálózat zsákutcáiban is hat;"
Egy olyan elméleti kérdésem lenne, hogy ha kondenzációs kazánomat rákötném egy indirekt tárolós bojlerre, az mennyire reális? Ha az előremenőm 40C akkor ennél több az indirektbe sem tud menni. Viszont tippem szerint mi sima bojlerként azért ennél többel használjuk.
Magyarul mennyi egy bojler jellemző használati hőfoka? (ok, tudom, hogy mondjuk 10-65C között kalibrálhatók, de mégis, mi az amire ti állítjátok? (az enyémen nem jelzi ki a hőfokot)
Mert ha ez felette van egy akár külső hőmérséklet vezérelt, állandó keringtetéses kondikazános rendszernek (gyakran ugye ilyenkor egész nap megy egy negyven fok alatti előremenővel), akkor az indirektből nyert vízzel a család női tagjai nem igen lesznek megelégedve...
Van aki kondenzációs kazánnal használ indirektet? S milyen hőfokon?
Üdv. Azt szeretném kérdezni, hogy Mofém 79 radiátorszelephez lehet még kapni tömszelencét, javító készletet? Csöpög, és jó lenne ha nem kellene kicserélni az egész szelepet.
Egy reagot se kaptam, kerítettem irodalmat. (úgy látszik, hogy csak komplex problémát szabad megkérdezni)
Szóval a te kérdésedre adható lehetséges válasz jött tokkal vonóval szembe az egyik oldalán.
Olvasd el és filózgass rajta mennyiben lehetséges ez, és mielőtt szétvernéd az aristont, pláne, hogy automatán lemegy légióirtásba, előbb iktasd ki befolyó és kifolyó oldalon is a mosógépet próbaképp pár napig, ahogy írtam korábban. (állítsd vissza a korábbi állapotot). Csak a visszaállított állapot pár napos próbája után pakold ki az aristont, de azt ettől függetlenül tekintsd karbantartásnak. S ha megszűnt a visszaállításkor a kölniszag, akkor újra kösd rá a mosógépet és addig ne nyúlj az aristonhoz amíg ezt a kört meg nem oldod, mert akkor nem az aristonnal van a gond.
No, de itt vannak a vonatkozó oldalak és a fellelési helyük.
A bojlert mindenképp szétszedem. A bele legyen rendben, aztán jöhet a többi.
Mellesleg ennek a bojlernek van olyan funkciója, hogy havonta egyszer felfűti 70C-ra épp a legionella miatt. Csak épp gyárilag nincs bekapcsolva ez az opció. Kettő gombot kell 4 mp-ig nyomni az aktiváláshoz :-)
A kérdésem arra irányult, hogy milyen eszközzel, milyen módszerrel lehet házilagosan fertőtleníteni. Ha ezt tudom akkor eldönthetem képes vagyok-e megcsinálni. Általában képes vagyok. A linkelt leírásban is a termikus fertőtlenítést említik, mint a leggyakrabban használt módszert. És itt pattant ki a nagy kérdőjel a fejem felett : hogyan lehet a teljes rendszert felfűteni ?!
Középállásba nyitva a zuhany csapot nyilván van átjárás a hideg és meleg ág között. Tehát ha ledugózom a zuhanyrózsához menő ágat, és felfűtöm a bojlert, akkor elvileg át tudom "főzni" a hideg ágat is.
Egy kis problémába ütköztem, a csöpögő keverőcsap megjavításával...
Kerámiabetétet akartam cserélni, levettem a kart és a burkolatot, és a képen látható megoldás fogadott. Ez nem hogyan lehet szétszedni? Ez is csavaros? DE akkor valami spec fogó kellene?
Én sem ellentétes működésre gondoltam. Ugyanis a szeleptesteken a beszerelés irányát jelző nyíl ugyanaz mindkettőnél. Sokkal inkább a termék váltásakor más jelölést adtak neki. Egyébként egy helyen észleltem némi vizesedést a talajon, max. fél dl. Mindig csak akkor, amikor a víz lehűlt és a kazán a termosztát beállítása miatt éjszaka ritkábban kapcsolt be. Valószínű, hogy túlhúztam egy hollandit és a tömítést begyűrte. Melegen ez nem volt látható. Nem tudom, hogy esetleg javítókészletet lehet-e hozzá venni, ha a szétszedés és egy alapos tisztítás után sem működik. Honeywellnek van, azt tudom.
Az még nem lehet esetleg, hogy a lefolyóból érzi a kölniszagot mert valahol dugulása van és így talál utat a lég amikor folyik a legmagasabban levő lefolyón? Ettől függetlenül szétkapnám az aristont, már csak a vízkő miatt is.
Na akkor lehet szétverni az aristont vízkőkibelezéssel egybekötve. Ezt a büdösirtás nélkül is megteheted.
A megelőzés majd nagyon egyszerű lesz, feljebb kell tekerni a hőfokot.
A helyedben csúcsra járatnám a cuccost pár napig, rendszeres teljes leeresztésekkel, utána kibelezném és hagynám kiszáradni teljesen. 1 hét után új anóddal összerakni, megint csúcsra járatni pár napig majd normál üzem, de havonta 1× kapcsolj turbót rajta. A sztori olyan mint a mosógépnél, csak ott nyitva van az ajtó és kiszárad, de ettől még ott is illik legalább negyedévente kifőzni, főleg, ha a gépnyomkodó literszám önti az "öblítő" nevű vakítást.
Olcsóbb lesz így mintha szakit hívnál aki hypóval önti fel.
Hú erre nem gondoltam. Tegnap egész nap googliztam. A kazántöltő FERRO gyártmányú. Felkerestem minden olyan áruházat amelyek forgalmazzák ezt a típust. Minden mellékelt fotón a szeleptesten P3 felirat szerepel. Megnéztem az enyémet, azon viszont 1B!!!!! felirat van. Ezután úgy kerestem rá a googliban, hogy direkt 1B jelzést is feltüntettem. Egyetlen találatot nem adott ki. Rákerestem a FERRO termékkatalógusára, ott is P3 feliratos szerepel. Valószínű, amit írtál, ez egy rég kifuttatott típus és egy balekra rásózták. Nagy a valószínűsége, hogy a házban belül van a gubanc. De szétkapni nem akarom, a garancia vesztés miatt. Reklamáltam az ügyfélszolgálatnál. Vigyem be, bevizsgáltatják, stb stb. De közel 400 km-re az üzemanyag kb 14 ezert Ft. Ez nem olyan jó bolt. Mindenesetre még várok tőlük egy választ. Ha nem jutunk dűlőre, marad a Fogyasztóvédelem.
Az, hogy folyattam a forró vizet 10 percen át a rózsából keringetésnek számít ? A bojleren 80C a legmagasabb beállítható hőfok, oda tekertem.
Saját kezűleg meg lehet oldani ezt a kezelést ?
Pénteken fél napot túrtam a neten olyan vállalkozót, aki vállal fertőtlenítést. Az egyik hirdeti, de nem vállalja. A másik 10 perc múlva visszahív. Már nem várom.
"Erre mi lehet a magyarázat ?" Lehet,hogy a rendszer biofilmjét gyérítetted , de ez nem a teljes védelem. Amellett,hogy azt a min.65fokos vizet áramoltatni kellett volna a külső csöveiben is kellene egy klór-dioxidos kezelés is mert a biofilm lakói (bennük vannak a légiósok) igen szívósak.
Akkor ezek szerint a melegvíz nem lentről jön,hanem külön bojler van fönt. Van visszacsapó a bojler hideg bemeneti vizen? Ha csak a hidegvizet nyitod ugyan az a tapasztalat,szag? Mennyire "porlaszt" a zuhanyrózsád,azzal lett kipróbálva a ház többi részén is ?
Viszont előkerestem a bojler leírását és ezt találtam benne :
A termikus fertőtlenítés ciklus (legionella ellen) aktiválása
A Legionella baktérium elleni védelem (alapbeállításban ki van kapcsolva), egy olyan ciklus, amely a vizet 65 °Cosra melegíti elpusztítva ezáltal a már említett baktériumokat. Ha a funkció be van kapcsolva, a készülék naponta egyszer 1 órára 60 °C-ra melegíti a vizet. A készülék kikapcsolt állapotában, a legionella baktérium elleni védelem is ki van kapcsolva. Ha a készüléket a legionella ellen védő funkció megszakad, és a funkció nem fejeződik be. A készülék visszakapcsolásakor a legionella ellen védő funkció is visszakapcsol. A ciklus végén az üzemi hőmérséklet visszatér a felhasználó által korábban beállított szintre.
A bojler még nem volt takarítva. Ezt a problémát leszámítva eddig hibátlanul üzemelt. Valószínűleg időszerű lenne belenézni. Erre eddig azért nem gondoltam, mert az alsó szinten használt Hajdú bojlerrel sosem volt ilyen jelenség. Persze kellett takarítani, meg javítani ,de büdös vizet sosem adott.
Nálam fent egy Ariston Velis EVO 50 üzemel, mert ez fért el, nekem bőven elég. Tudom alma meg körte, de nem vagyok vizes szaki - még. Viszont ha szét kéne szedni a bojlert meg összerakni az nem okozna gondot, de ezt a legvégére hagyom.
Sehol máshol nem érezzük a szagot. A csapokból kifolyó ivóvíz szagtalan, színtelen, nem büdös.
És megerősítem, hogy a csap mindkét állásában jön a büdi. És szinte azonnal, néhány másodperc elteltével lehet érezni, nem kell percekig pancsikolni alatta.
A mosógépet nem tudnám összehozni a zuhannyal. A mosógép mágnesszeleppel csatlakozik a hálózatra,ha az áteresztene a gép felé (hisz ott van légköri nyomás) akkor úszna már a helyiség. És a gép felől sem víz sem szennyvíz oldalról nincs nagyobb nyomás mint a hálózatban. Ami fölött átsiklottam (arra gondoltam,hogy más helyiségekben is): "amint megnyitom akármelyik zuhanycsapot." Tehát a tetőtéri zuhany hideg v. meleg csap nyitása esetén is büdi van. Akkor nem biztos,hogy a tetőtéri bojler felszálló melegvíz cső gyűjti a gázokat.
1 bojlere van, de csak az emeleten érzi a zuhanynál, máshol nem.
Tippem szerint mindenhol ugyanolyan büdös a vize, de csak a zuhanypermetes finom eloszlatás és a gőzben levő tartózkodás miatt érzi meg.
Előbb visszaalakítanám ahogy "jó volt" azaz lekötném az új beszerelésű mosógépet vízcsapról és szennyvízről is, mintha nem is történt volna meg a berakása, és pár napig úgy hasznánám, marad-e a büdös vagy megszűnt mintha nem is lett volna.
Ha ez megvolt és semmi változás, akkor kizárható a mosógépkör. Jöhet a nagymunka, azaz a bojler "szétverése".
C verzió, eleve büdös a bejövő vize. Elsőként ezt kellene leellenőrizni a legelső ponton, illetve a zuhanybüdös csak a hidegből vagy csak a melegből jön-e vagy mindkettőből.
A gyári leírás szerint 4 fokot csökkent az éjszakaira kapcsolás. Nem mértem meg soha mert nem használjuk, nekünk éjjel-nappal jó az állandó hőmérséklet.
"8 éve használom a zuhanyt," A bojler hányszor lett takarítva,mert a forrás az lehet. Ipari módszernek is használják azt,hogy a vizet "permetezik" gáztalanítás céljából. Az is lehet,hogy ennyi év után a bojlerban a meleg vízcső "lebomlott" (újat kell tenni).
Nálunk is volt régebben egy idöszak nyáron , hogy enyhén büdös volt a zuhanykabinban , de a zuhanyszifon kitisztítása után mink 20%-os ecettel átöblítettük és azóta nyaranta ezt csináljuk és nincs szag . Az is igaz , hogy a zuhany elhagyásakor hideg vízzel öblítjük ki a zuhanytálcát , hogy a szifonban hideg és tiszta víz maradjon . Én arra jutottam , hogy melegben a szifonban lévö víz poshad és annak van szaga . Nálad lehet az alattadlévö melegebben tartja a fürdöt , így a mennyezeten keresztül jobban melegedik nálad a szifon , vagy nálad van a talaj fütve és azért .
Furcsa problémával állok szemben, egyelőre nem találtam választ sehol, ezért fordulok ide is.
Röviden : büdös a zuhanyvíz.
Másképp fogalmazva a zuhanyrózsából kifolyó vízpermet "szagosítja" a levegőt, amint megnyitom akármelyik zuhanycsapot. Csatornaszaggal kevert záptojás illathoz tudnám hasonlítani. Nem orrfacsaró, de határozottan érezhető és kellemetlen. Egy idő után persze elillan a szag, de zuhany nyitáskor megint érzem. Tetőtéri lakásról van szó, az alsó szintről van felcsövezve a víz műanyag csővel. Az egész épületben sehol máshol nem lehet érezni ezt a szagot, kizárólag a tetőtéri zuhanyzónál. A bojlerből is leengedtem pár liter vizet, de az is szagtalan. Illetve ha a zuhanyzóból egy pohárba vizet engedek az nem büdös. Kínomban kicseréltem a zuhanyrózsát a csővel együtt, de persze semmi változás nem történt.
8 éve használom a zuhanyt, de eddig soha nem éreztem semmit. Egyetlen újdonság az automata mosógép. Ez a hideg ugyanabból a hideg ágból kap vizet egy csapon keresztül, a szennyvíz pedig zárt rendszerben van elvezetve a lefolyóba. A mosógép ~1 éve van meg, de a szagot csak 1-2 hete kezdtem érezni. Mivel a vízrendszer nyomás alatt van, így nem hiszem, hogy a mosógépből visszaszivárogna a szennyvíz, persze semmi sem kizárt.
Se a bejövő, se az elfolyó rendszer nem lett megbontva az építés óta. Nincs semmilyen vízkezelő (lágyító, tisztító, szűrő stb) eszköz a rendszerbe építve. Vezetékes vízszolgáltatásunk van. A környéken jó minőségű a víz.
Kettő bűzelzáró van a padlóban : egyik a fürdőszoba közepén a padló összefolyóban, a másik a zuhany lefolyóban. Mindkettő tiszta és működik, semmi szagot nem érzek, ha ezeknél szimatolok.
Mégsem tudom, hol a hiba. Kiszereltem a fűtési rendszerből a kazántöltő szelepet. Sőt a visszacsapó szelepet -rugótányér, rugó, elzárót- mindent kivettem. Lásd a melléklet szerint. A kazántöltő alján lévő szelep kinyit. A felül lévő nyomásbeállító csavar kinyit. A kimeneti részből kiszerelve a visszacsapó, alá egy vödör. Rá kb 3 Bar nyomású hálózati víz. A kifolyó oldalon egy csepp víz nem jött ki. Mi lehet a hiba? Tovább nem szedtem szét, hátha garanciában sikerül kicseréltetnem.
Régebbi írásom alapján emailben kérdezte valaki, hogy hogyan lehet az MMG termosztát hiszterézisét csökkenteni. Itt leírom fényképekkel illusztrálva.Többféle MMG termosztát létezik, én eddig kétfélével találkoztam belülről, a kialakításuk eltérő de a működésük azonos. Most egy PT-102 tipuson mutatom meg.
A fedelét levéve a 230 voltos vezetékeket kikötjük, a fedélen belül megtaláljuk a kapcsolási rajzot. A feladat az, hogy az R1 fűtőellenállást közelebb helyezzük a hőérzékelő tányérhoz, így azt jobban tudja melegíteni és ezáltal lesz kisebb a hiszterézis. A hőérzékelő tányér alá pillantva látunk egy fehér műanyag lapot amelyen van két hosszúkás nyílás, az egyik a tengely alatt, a másik a tengely felett. Ha jobban belenézünk a nyílásokba, ott lapul mindkettőben 1-1 kis ellenállás. A felsővel nem foglalkozunk (az az éjszakai kapcsolóhoz szolgál), az alsó nyílásban megbújó kis ellenállást emeljük kijjebb a nyílásból finoman egy kis csavazhúzóval ameddig a lábai engedik. Nem kell félni, nem törik el az ellenállás mert vékonyak és lágyak a lábai, de azért ne feszítsük túlságosan. Ez látható a negyedik képen. Ezután visszakötjük a 230 voltos vezetékeket, visszatesszük a fedelet és lehet egy próbafűtést csinálni.
A másik tipus amivel volt dolgom az MMG 5013, ennél még egyszerűbb a dolog mert az ellenállások nincsenek lyukba rejtve hanem szabadon kint vannak a panelból. Ott is két fűtőellenállás van a hőérzékelő tányér alatt, egy csavarhúzóval feljebb lehet hajlítani de régen csináltam és most hirtelen nem tudom melyik melyik volt.
Ez a legdrágább kémény. Házon belül födém áttöréssel nem tudod megoldani? Mindenképpen homlokzaton lehet csak vinni? Mert utóbbi kb fele annyiba kerül. A homlokzaton kívül vitt megoldás (C53) kb 500e ft ebben a magasságban...
Ha az általam javasolt házon belüli elvezetést választod (C33) akkor az szerintem fele lesz.
Az anyagot megveheted te is, de nem ajánlom, mert a kivitelezést csak szakember végezheti, arról kivitelezési nyilatkozatot kell kiállítania, és lejelenteni a helyi kéményseprőknél/katasztrófa védelemnél. Ezen kívül hő és áramlástechnikai méretezés is kell, amit szintén a kivitelező intéz. Csak így veszik át majd a kéményt.
Azt azért számodra is egyértelmű kell legyen, valamilyen formában le kell zárni a csővéget a próbanyomáshoz. Ezt kerdezted és én -a te szavaiddal élve- valóban kedvesen felhoztam néhány megoldást, hogy segítsek neked, mert kérdésedből a teljes hozzánemértés érződik. Ha viszont te már előre tudtad, hogy milyen választ vársz, akkor azt kell mondjam, hogy a frusztrációdat éld ki máshol....
Üdv , előre hozzáfűzném , nem vagyok fűtésszerelő . Egy régi Thermotéka kazánom van , most úgy használom , hogy a kazánba bejövő gázcsap félig el van zárva . Igy sokkal " finomabb " a hangja égés közben.Tavaly 2 percet ment a kazán 6 percet csak keringtetett , egyszerüen nem volt hőelvétel a házba . A kazán ~25kw , 110 m2 a ház , padló és radiátor van .A padlófűtés 35 C-fok , a kazán 55-60 -nal megy . Semmi panaszom nem volt a fűtésre , csak a sok ki-be kapcsolás nem tettszett , és a " durva " égéshang .A kazán gázfogyasztása annyi volt mint a gyári leirásban ! Hogy a gázcsap félig van nyitva , igy lassabban melegszik a viz fel , egy fűtési ciklus alatt /~45 perc / kb. 2 szer kapcsolgat ki-be. Ez a kazánba bemenő hőfok / 25 C-fok /-nál kezd és megy kb 55-60 C-ig. Ez nem káros a kazántestre ? Itt nem lehet a kazánkörbe egy termoszelepet rakni , mint a vegyeskazánnál? Min. 55 C-fok legyen a bemenő fok ?
Ha már ilyen kedvesen válaszoltál, felhívnám a kérdésem lényegére a figyelmed. Nyilván nem a próbadugó 200 forintos ára a probléma, de még ha feleslegesen kellene vennem két falikorongot sem az ára érdekelne, egyszerűen az érdekelt, hogy van-e ennél értelmesebb, vagy más megoldás.
Kerestem egyszerű kétmedencés blancoptop mosogatóhoz szifoncsövezést. Valamilyen rejtélyes okból csak a styron féle hosszabb módit lehet venni az ún. helytakarékos verzióban ami előbb párhuzamosan hátramegy a falig, majd ott összekötődik és megy le a csőszifonba. Olyat, amit az ikeában is adnak a mosogatókhoz, tehát ami rögtön fordul 90 fokkal a mosogató alatt, olyan nincs, vagy nem tudom milyen gyártmányból kellene kersni. Pedig régen létezett, a 20 éves konyhán olyat raktunk fel, igaz annál az egyik lefolyó alatt ment le függőlegesbe, tehát nem hátra a falhoz és onnan le.
Na de egy kérdésem még lenne. A styron csőszifon 40-es. Ezt tovább 40-es pvc-vel lehet vinni 2cm-es méterenkénti lejtéssel az ejtőcsőhöz, vagy mindenképpen 50-es cső kell? 1db vízszintes 90 fok van benne, ez ugye 2db 45 fokból lesz összerakva. A 40-es kevesebb helyet foglal el, és sajna sokat számítana. Egyébként teljesen és könnyen hozzá lehet férni később is, falon kívüli szerelés.
Ebből lehetne kb 8 centit még helytakarékosabbra készíteni, hiszen erre rájön még a torok-rész. A 20 éves technikánál ez a mosdó aljától a vízszintes cső aljáig mindösszesen 6cm az egybeszerelés miatt, a styron helytakarékosnál pedig a két különálló-összecsavarozandó miatt több mint a duplája, 14cm.
Van abban, de ha az esőcsatornát rákötik svarcban a szennyvízcsőre és a sok esővíztől megtelik a cső, pont úgy kirántja a leggyengébb szifon vizét mint a budi szokta itt-ott, ha nincs kiszellőztetve az ejtő.
Köszönöm jó tanácsodat. Közben egyfolytában googliztam a témában. Találtam a kazántöltő szelepekről több robbantott ábrát. Én csak egy lelkes amatőr vagyok a témában. De az egyik ábrán megláttam a visszacsapó szelep helyét a szeleptestben. Ide csavartam be a kiesett lemezt. Szerintem is igazad van. Teljesen betekertem a menetbe a lemezkét. De akkor még nem tudtam, hogy itt van a visszacsapó szelep és ezzel megakadályoztam a normális működését. Holnap szétszedem és visszaállítok rajta.
Épített zuhanytálca lefolyóból esős időszakokban csatornaszag árad. Valamit eltoltak a mesterek 8 éve, de bontani nem szeretnék. A szennyvízcsőhöz kis ásással hozzáférek. Milyen utólagosan beépíthető bűzzárók léteznek? Sima visszacsapó szelep megfelelhet erre a célra?
Gömbcsapok vannak a radiátoroknál. Mindegy h gömbcsap vagy pedig torlo van a radiátoroknál. Ugyan úgy nem jut el a víz a második radiátorba. Segítséget kértem és nem leszólást
Igen, a tágulási tartály tartja a nyomást. 1 bar-ra van beállítva. Az automata kazántöltő tetején az állító csavart teljesen mindegy hová tekerem, a műszer nem mutat változást. Egyenlőre csak a radiátoros kör megy. Annyira hideg még nincs, így rászánok pár napot és körönként - 3 körre van osztva - végigmegyek, hátha rájövök, hol megy el a nyomás.
Segítségeteket kérném. A meglévő fűtési rendszeremnél 24-48 órán belül annyira leeseik a rendszerben a nyomás, hogy a kazán nem bír beindulni. Sehol nem látok szivárgást. Ezért beszereltem egy FERRO tipusú automata kazántöltő szelepet. Úgy gondolom, jól szereltem be, de nem akar működni. A nyomásmérő biztos, hogy jó, a bekötési irány úgyszintén. Azt tudni kell, hogy a webáruházas vásárlásnál a csomag kibontása után valami csörgést hallottam a szelepben. A kimeneti részen volt egy perforált kb 15 mm átmérőjű kis lemez, ami kiesett a szeleptestből. Ezt a kis lemezt a menetbe visszatekertem, amely lemez fokozatosan nyomott egy rugós tengelyt. Fogalmam sem volt mennyire kell behajtanom. Lehet, hogy túlságosan betekertem és a rugó lezárt? Lényeg, hogy a manométer nem méri a nyomáskülönbséget. Készítettem egy vázlatot a rendszer felépítéséről. Csak a fontos szerelvényeket rajzoltam be, de így talán még érthetőbb is.
Kérem a hozzáértő fórumtársakat, legyenek szívesek válaszolni, mi lehet a hiba, illetve mi a hibás a "rajzon"
Próbadugó... A nyomáspróba idejére van, illetve amíg a burkoló nem végez. Nem lehet folyton nyomás alatt, pláne nem lehet felügyelet nélkül hagyni, vagy aludni vele :)
Nagyon vigyázzatok a műanyag (ideiglenes) dugóval! Mi borzasztóan ráfaragtunk.
Egy kézmosó csere volt, az újhoz a falban is ki kellett cserélni a vezetéket. Amíg az új csempe fel nem került, a csempeszelep helyére beraktunk egy ilyen műanyag dugót. Hajnalban arra ébredtem, hogy valami sziszeg. A dugó mellett spriccelt ki a víz. Miután ez csempeszelep helyén volt, az egész strangot le kellett zárni a pincében, a szomszéd sem kapott vizet. Nem volt otthon más dugó, reggel rohantam a szerelvényboltba. Úgy gondoltuk, hogy nem folyt ki sok víz, a padlóról felmostuk, egy hajszárítóval szárítgattuk.
Hetekkel később szólt az alsó szomszéd, hogy valami nem OK a lámpájával. Lementem, tele volt a búrája vízzel. Kicseréltem a lámpáját, a plafonján volt egy kis vízfolt, szerencsére kiszáradt. Soha többé műanyag dugót!
ZC18-ban akartam, de letettem róla, vissza tettem a régit. Mondjuk ez is régi, felújítottam, de nem figyeltem eléggé és pofára estem, amikor kiszedtem a régit. (Amúgy a sajátomhoz akartam.)
Ezt a bekötést el kell felejteni... Minden radiátornak saját bekötést kell kialakítani.
Nem vagyok fűtésszerelő, de ennyit erről.
Szokták még átlósan is bekötni, szintén helyszűke miatt, de azt sem ajánlom, mert nagyon lassan melegszik fel mindkettő. Irodába lehet, hogy megfelel, de lakótérben nem szerencsés.
Semia c/f 23e átfolyós gázkazán működik de reggelre nem indul újra pirosan villog a piros lámpa. Ha kikapcsolom és utána ójra indítom múködik rendesen.
Mosogatócsaptelep-merevítőt szoktatok használni a kivágott telitálcás rozsdamentesekhez, vagy csak egy darab bútorlapot , vagy valami más műanyagot vágtok alakban a csap alá és körbekenitek fbs-el, hogy ne mállódjon szét? https://www.saphokft.hu/shop/ProductDetails.aspx?ProductId=37845
ma összeállt a vízvezeték rendszer otthon. Le szeretném nyomáspróbázni. Van viszont két kiállásom, amin nincs falikorong. Az ilyen csővéget hogy szokták lezárni, hogy próbázható legyen? Vagy vegyek két falikorongot, és dugót, és tudjam be szükséges veszteségnek? :)
Én még azt csinálnám, hogy leengedném a mostani nyomásról a rendszert, de csak addig, amíg még beindul. Tehát szakaszosan, mindig meg-meg próbálva. Ha akkor nem csinálja, akkor a vízrendszerben keresendő a sípolás.
A radiátorok teljesen nyitva vannak minden helyiségben, ezen változtatva nem volt.
A "keringető szivattyú" gondolom a készülékházban van, ugye? Azt nem biztos, hogy magam megbontanám.
Egyébként én is azt gondolom, hogy az áramló víz rezonál be valahol, mert hasonló hangot produkál az is, ha pl. a fürdőszobai vízcsaphoz (hideg- vagy melegvizes, mindegy) vezető szelepet csak részben nyitok meg, és utána kinyitom a csapot.
Demrad kazánom van, ami időnként, fűtés közben hangosan sípol. Ha csak vizet melegít, akkor nem. De fűtés közben se mindig, és látszólag nincs összefüggés semmivel. Van, hogy hideg indulásnál rögtön sípol, van, hogy nem. Máskor napközben kezdi el, amikor a termosz épp újra beindítja.
Ha leállítom, és újra bekapcsolom, akkor van, hogy megszűnik a sípolás, van, hogy nem.
A nyomást már próbáltam lejjebb és feljebb is venni, de változatlanul jelentkezik a sípolás.
Szia! Erre a célra, amilyenre neked éppen szükséged van, sok ilyen típus, gyártmány van, pld. a COMPUTHERM Q3 RF. Itt a kezelésije, olvasd el, mert feltételek is vannak az alkalmazásához:
Gondolatolvasó valóban nem vagy, elismerem. De én feltettem egy kérdést, hogy milyen eszköz lenne a megfelelőbb. Legmélyebb tiszteletem mellett, de neked nem feladatod az, hogy eldöntsd, hogy ez egy jó ötlet-e, vagy sem. Kérdeztem, hogy milyen készülék lenne megfelelő, ha tudod a választ, akkor leírod, de ötletelést - megint csak legmélyebb tiszteletem mellett - nem kérek. Ha pedig nem fog beválni ez a dolog, és rábaltázok, az még mindig az én bajom lesz.
A gondolatolvasás az, ami nehezen megy. :-P Merthogy egy szót sem ejtettél arról, milyen szabályozási lehetőség van most a rendszeredben.
Egyébiránt ha teszel a többi szoba hőmérsékletére, akkor különösen nem értem ennek a túlbonyolítását. Teszel minden radátorra egy termosztatikus szelepet és beállítod egyszer s mindenkorra. Semmit nem kell vinned magaddal sehová.
Az a baj, hogy ott van, illetve eddig az a szoba volt a leghidegebb, ahol most van. De most valamiért az a szoba lett a legmelegebb, nem tudom, talán a szomszéd nagyon fűt mellette, vagy mi az oka.
Hogy hogyan? Hát egy központi fűtéssel. Mert bármennyire is hihetetlen, nem ugyanakkora hőmérséklet van a szobákban, azok fekvése miatt. Tehát míg a déli fekvésű nagyszobában van mondjuk 21 fok, az északi falas kisszobában csak 20. De nekem az a lényeg, hogy ott legyen meleg, ahol éppen vagyok, és ne ott, ahol éppen nem. Összegezve, legyen ott ahol éppen vagyok annyi fok, amennyit akarok és beállítottam, hogy a többi helyiségben hány fok van, arról meg magasról teszek, lévén, hogy egyszerre csak egy helyen tudok lenni, bármennyire is hihetetlen ez. De megértem, hogy nehéz lett volna erre rájönni.
Egyetlen kérdés: hogyan gondolod kivitelezni, hogy a termosztát jelére az összes többi hőleadó lezárjon? A többi végülis gyerekjáték... Amúgy jó eséllyel ezt egy okosotthon rendszerrel lehet kivitelezni a legegyszerűbben.
Mivel egymagam vagyok háromszobás lakásban, elgondolkodtam rajta, hogy olyan hordozható termosztát kellene, amit viszek magammal az adott szobába (nappali, dolgozó, háló), és akkor kapcsol csak be, amikor abban szobában kell meleg, ahol éppen vagyok. Milyen termosztátot érdemes ehhez venni?
Minél gyorsabban keringteted a vizet annál kisebb hőt ad le, mert gyorsan átszalad a radiátoron.
Egyszerű a képlet, meg kell mérni a visszatérő vízhőmérsékletet, mindkét sebességnél, és ahol nagyobb a DT azon a sebességen ad le több hőt.
A kazán a DT függvényében kapcsol, minél kisebb annál többször kapcsol. /Persze ez egy kondenzációs kazánnál kicsit bonyolultabb, mert az is számít mennyire tud lemodulálni. /
Egy kérdés volt csupán a mofémes sárga csapra vonatkozóan, hogy ahol nem fér el a felszerelésnél a a csap a sárga elzáró miatt, ott a gázos szakik milyen megoldást alkalmaznak?
Továbbá: a gázra készült mofémes csap fedelét olyan csavarral rögzítik, amit házilag nem is lehet kicsavarni! Nem mondom, hogy némi leleménnyel és némi fáradtsággal nem lehet, de nem egyszerű!
Igazságot szólsz, én 3éve vásárolt ingatlanomban pont így van felszerelve a csap, miután nevemre írattam a mérőt, jött a gázos és rendesen nagyítóval nézte át a csavarokat, szó szerint nagyítóval és fotózta 48x!
Miután rendben látta, kicserélt egy csavart átfúrt fejes csavarra és leplombázta.
Most néztem meg, még van egy sárga Mofémes csapom, amibe még nem cseréltem ki a csavart. Holnap annak is nekiállok (még nincs felszerelve).
A kék mofémes csapot rengeteg helyen használták. Legfőképpen vízre, de Mávnál olajra (mozdonyoknál), levegőre (kompresszoroknál), és régen gázra (amiből most is rengeteg fel van még szerelve). Tehát sok mindenre, amire egyáltalán csapot használni lehet.
A kék csapoknál azért jó a javítókészlet, mert pl: egy csap fixen be van építve két csővezeték közé, azt nem lehet egyszerűen cserélni, viszont a javítókészlettel a már beépített csapot pillanatok alatt ujjá lehetett varázsolni. Most már a mofém is rozsdamentes csavarokat használ a kék csapoknál, de régi csapnál, amit esetleg javítókészlettel fel tudtál volna újítani, előfordult olyan, hogy a csavarjai annyira össze voltak rohadva, hogy nem tudtad szétcsavarni ezeket. Én ezért szoktam a csavarokat A-4 saválló imbusz csavarra cserélni, és újkorában egy pici zsírt is szoktam rá tenni.
Most ezeknél a kék csapoknál a már említett "kiszedhetetlen" csavart egy kombi, vagy csőfogóval pillanatok alatt ki lehet szedni, és kitekerhető csavarra lehet cserélni.
Most ezt a videót találtam a javítókészlet cseréjéről:
No, megvizslattam a helyzetet. Még nem nagyon találkoztam ilyen csavarfejjel, pontosabban valószínűleg igen, csak nem figyeltem rá. Merthogy alapból nem a rendes szokásom golyósszelepeket szétberhálni. Alighanem ki tudnám bűvölni valahogy a csavart, ha másképp nem, akkor gányolva, de attól borsózik a hátam. Amit a Mofém egybeforrasztott, ember szét ne válassza... :-) Viszont a jó hír az, hogy szűken, de valószínűleg elforogna a jelenlegi helyzetben is a csap, de gond nélkül ki is tudom mélyíteni mögötte a falat a biztonság kedvéért. Hál' Istennek nem panel hanem tégla, olyan jó 1-1,5 centi vastag vakolattal.
Amúgy nálam is a régi, ezeréves kék golyósszelep van, az egyik oldala 1/2 colos, a másik meg az a régi nagyon széles, talán 1 colos hollandi, amivel a szintén ezeréves gáztűzhely volt bekötve fix vascsővel. Zárni zár, de már alsó hangon is 45 éves lehet, mert a konyha igencsak az eredeti, építéskori állapotot tükrözte. Mellesleg össze-vissza van festve, koszos, pontosabban cigifüstös, de pucoválni nem akarom, főleg nem valami festékoldóval, így éppen megérett a nyugdíjba menetelre. Viszont jó hogy belefutottam a témába, mert így nyugiban megigazítom a környezetét, és nem akkor kell küzdeni a mesternek, amikor sikerül rávennem, hogy kösse be az új tűzhelyet.
Egyébként érdekes ez a barkácsbiztos megoldás a Mofém golyósszelepeknél, mert valahol láttam katalógusban golyósszelep javítókészletet. Na, az azért érdekelne, hogy azt hogyan teszik be, főleg meg minek, amikor lényegesen egyszerűbb a komplett szelepet cserélni, ha odajut a dolog. Mondjuk Mofém golyósból még nem nem nagyon romlott el nálam egy sem, ellentétben a valamilyen olasszal, ahol kettőnél is frankón megrozsdásodott a golyó, így nem lehetett elzárni. Érdekes volt a helyzet, mert éppen a vízóránál volt. Már csak ezért is Mofém párti vagyok, meghát azért azt mégiscsak itthon, a szépemlékű Mosonmagyaróvári Fémművekben bütykölik.
Igen ezt hallottam. Láttam bolhapiacon is ilyen mofémes csapnak a tetejét, amire ilyen rézcső folt kemény-forrasztva. A tesónál pl: plombálva van a kék csap az óra előtt, na nem azért, amiről itt írtál, hanem egyszer gázóra cserénél leplombálták. Csavart be a szerelő a csapba 2 db plombacsavart, és le lett plombálva. Nem volt 5 perces munka.
Nálam a kép alapján plombálva sincs, és gyanítom, hogy nagyon sok helyen így van, ahogy nálam.
Azonban rengeteg ilyen kék csap van még a gázórák utáni készülékeknél is.
A gázóra előtti kék mofémeset azért nem szereti a szolgáltató, mert a csap fedelének levételével okos embörök "slaggal" megkerülték az órát néhanapján.
A mi életünkben már nem lesz cserélve. A régi Mofémes kék csap is működik 25-30 éve a gázkazánnál, nincs vele gond. Szerintem Magyarországon rengeteg ilyen kék Mofémes csap lehet a gázhálózaton.
Gázóra előtt is ilyen van. Nem hiszem, hogy mostanában cserélve lenne.