A Muskatal névhez, csak megerősitésképpen annyit szeretnék hozzátenni, hogy Szlovákiában ismert a Muska vezetéknév, Muskatal viszont egyáltalán nincs.
(Amúgy a muska nem a rendes légy, hanem az a pici legyecske, ami mondjuk az erjedő gyümölcs, étel...körül szokott rajokban repdesni. Mifelénk ezt magyarul is muskának hivják. Nem is tudok rá más megnevezést, legfeljebb a muslincát. De ez a ritkább szó, és inkább Dél-Szlovákia nyugatibb részén használják. Ezt Magyarországon másként hivják??? A légy szlovákul mucha - talán mint "kicsi légy" ennek a kicsinyitése ez a muska.)
Folytatom, jellemzően ilyen eredetü pl. a Kaza, Csögör, Bika családnevek, de természetesen vannak "magyar" nevek is melyekröl a levéltári anyagokból tudjuk h besenyő családok viselik.
Persze ,errefelé is, az emberek igen kis százaléka tudja csak kik az öseik, (mint oly sok helyen) és -a mult rendszerben föleg- nem igazán érdekelt ez sokakat.
Azt sajnos nem tudom, hogy a Bessennyei, lehet-e valóban ilyen eredetű, ebben annyira nem vagyok tájékoozott, én a történelmet ismerem, fogjuk rá -közepesen- ezt kutattam éveken át. Az lehet hogy e név viselöje olyan településről származott, mely besenyő szállásterület volt. pl. Fejér megyében a középkorban több ilyen nevű település létezik, melyben szerepel elő-utótagként a besenyő népnév.
Olyan családnevek vannak erre melyeket 11-12.sz. oklevelek emlitenek, mint besenyő családokat, ezek a mai napig élnek-virulnak nagy számban.
Szerinted a "Bessenyei" családnév utalhat besenyő eredetre? Felétek - besenyővidéken - mik a gyakori családnevek? Vannak jellemzően besenyő nevek, besenyő eredetű családokra jellemző névadási szokások?
Szerintem az :)))))))))) hogy 1000éves szláv-magyar együttélés, ez télleg tuti.
A besenyőkről. Kicsit meg kellene nézni a történelmet, csak súgom, aztán élcelődni ezen.(ezt a területet ,mind a mai napőig néprajzi, nyelvi, és antropologiai sajátosságok jellemzik).És ezek tények, mivel ,ezen információk, nem ilyen-és más "szakértő" forumokról származnak.
A családnevek kialakulása, valóban a jelzett időben történik, de sok esetben az eredeti nemztség, vagy személynévből (bocs)
mint írtam, nem vagyok jártas szláv nyelvekben, de a magam amatőr módján azért megpróbálkozom a válasszal, remélem vki kijavít:
Matejkovics, egy szláv Matej fia (= Mátéfi) Vavrek, ezt nem tudom, de biztosan szláv, mint Otakár Vávra cseh filmrendező (talán < Barbara?) Csernyánszki: ez is szláv, egy Cserna nevű település + képző, Cserna < csrna 'fekete' (eredetileg főként folyónevekben, de a helységnevek nagy része folyónévből származik) Bisztrivszky: még mindig szláv, lásd az előzőt, ebben meg a 'gyors' jelentésű szláv szó van benne Monos: újlatin Molinarius 'molnár' vagy ebből keresztény név, de a névadás magyar Schubert: ez könnyű, német 'varga, cipész'
Hoppá, most látom, hogy jegyzeteimben szerepel a Botos családnév 'csordás' jelentéssel. Mivel főként Kázmér Miklóst jegyzeteltem, feltételezem, hogy ez is az ő etimológiája. Hogy ezt mivel támasztja alá, azt most nem tudom megmondani.
A német-szláv hibrid elnevezésű Légy-völgyek helyett mégis sokkal valószínűbb, hogy a név a muskotály szőlőfajtából ered és olyan vincellért jelölt, aki ezt termesztette. A szót közvetlenül a németből vettük át és ott is van nagyon hasonló alakja, de a Magyar Néprajz Lippay János Posoni kertjéből (1667) hoz adatokat a muskatal almára és Szikszai Fabricius Balázstól (1590) a muskatal körtvélyre: íme. Valamint az egri borvidék, ahol pont így neveztek néhány borszőlőfajtát. Én semmilyen szláv nyelvhez nem értek, de ezek alapján a Muskatal teljes nyugalommal lehet magyar névadású is.
Köszönöm a segitséget.Nem is gondoltam vona hogy legyet jelent szlovákul,de a németes elv nekem valodibbnak tünik mivel az ükapám Hevesben születet(ahová álitollag sok németet telepitetek be.)és hát aKereszt neve is német volt.Ja és itt is megtaláltam a Muskatalt http://www.ungarndeutsche.de/Kerecsend.html .De a szlovák se zárhato ki mivel azért heves mégis csak északon van és sok Tót él ott.Tehát mégegyszer köszönöm a segitséget.És megtudnátok nekem mondani hogy ezek a CSaládnevek milyen eredetüek:
„Ezt a madarat - mivel eurázsiai elterjedésű- már joval az előtt ismerhették a magyarok, ill. a velük érkező törzsek, mielött szláv(?) népekkel kerültek volna kapcsolatba.” Sőt sógoruk is volt. Ezt mégis német jövevényszóval illetjük. Ami egyébként a latin eredetű rért szorította ki, de annak a török süv volt az elődje. És vsz. az is kiszorított alapnyelvi szót, hiszen ez a viszony elég primer.
„Ahol én lakom, színbesenyő törzsek éltek (a mai napig is), óriási területen,és errefele nem ritka név!” Ez mint érv nem sokat ér, ugyanis a családnevek a 14. századtól kezdtek csak létrejönni. Ergo tök mindegy, hogy a 14. századi szókészletben milyen etimológiájú volt valami, korábban meg úgyse lehetett családnévvé.
„Egyébként felfigyeltem itt már arra , hogy tücsöknek-bogárnak szláv az eredete(???) Ennyi szláv (eredetű)szó messze nincs a nyelvünkben.” Mire alapozod ezt a meglátásodat? Én inkább azt furcsállnám, hogy több mint ezer év szláv–magyar együttélés során ne lett volna ennyi kölcsönzés. Ha a magyar képes volt a szabad hangsúlyú szláv nyelvek sorából a szlovákot meg a csehet élhangsúlyosítani (ami sokkal durvább hatás gyakorlatilag bármennyi jövevényszónál), miért kell azon meglepődni, hogy a kontaktus a magyar nyelven és ennek részeként a magyar szókészleten is igen jelentős nyomot hagyott?
Én ezt a családnevet viselem, de ez a szláv magyarázat sántit.
Ezt a madarat - mivel eurázsiai elterjedésű- már joval az előtt ismerhették a magyarok, ill. a velük érkező törzsek, mielött szláv(?) népekkel kerültek volna kapcsolatba.
Ahol én lakom, színbesenyő törzsek éltek (a mai napig is), óriási területen,és errefele nem ritka név!
Másutt olvastam olyan magyarázatot, amely a "zajgó" szóból eredezteti, utalva a madár valóban , és helytállóan megállapitott hangos természetére.
Egyébként felfigyeltem itt már arra , hogy tücsöknek-bogárnak szláv az eredete(???)
Ennyi szláv (eredetű)szó messze nincs a nyelvünkben.
Van egy 'csizma, kapca' jelentésű botos szavunk is, amelynek a TESz serint nincs köze a bot-hoz. Ahogy van 'Bocskor' , ebből is alakulhatott személynév.
Sziasztok.Lenne hozzátok egy kérdésem.Szerintetek a Muskatal az német vagy szlovák név.Mivel találtam arra utalo nyomot hogy német de viszont sok szlovákot hivnak igy ,de németet viszont alig.Előre is köszönöm.
Foglalkozásnévi eredetű családnév, mint a Kovács, Szabó stb. A foglalkozásnév valami ilyesmi lehetett: ’csordás, marhapásztor; csősz, mezőpásztor; eladásra hajtott marhák mellé fogadott hajcsár’ – szóval valami olyan, akinek fontos attribútuma volt a botja.
Vigyázat! A germán és a szláv személynevek körében tipikusak a két köznév összetételéből állók. Ezeket azonban hiba grammatikai viszonyban, egymásra vonatkoztatva értelmezni. Ezt az elvet szigorúan követi a Ladó–Bíró-féle utónévkönyv (az előszóban is számot adva róla), így a Boleszláv név etimologikus jelentését is ’több+dicsőség’ formában adja. (A ’fájdalom+dicsőség’ variációról nem szól.)
ill. később már én is ráakadtam erre az anyagra, amiből idéztél, le is húztam, de már nem volt időm átnézni rendesen.
Szerintem a Facskó/Fačkov településnév nem szlovák eredetű. (de én télleg laikus vagyok:-)
Reméltem, hogy valamilyen utalást találok arra, hogy honnan származik ez - a szerintem nem szlovák - elnevezés. Ha valóban a Fachkó nevéből, és ez a Fachkó német származású soltész volt, akkor gondolom, hogy németből ered. Mármint a település elnevezése.
Több olyan településről is tudok, aminek az elnevezését személynevekre vezetik vissza. Mondjuk én ebben semmi különöset nem látok. (de mint mondom, laikus vagyok:-)))
Na most a Facskó elnevezés - ha a személy arról kapta a nevét, hogy erről a településről származott el - szerintem szintén nem szlovák. A szlovák net egyáltalán nem ismer Fačský/ská, Fačkovský/ská...stb nevet. Ellenben létezik Szlovákiában is a Fačková - tehát a Fačko név (a nagymihályi járásban kizárólag magyar vidéken, de itt ritka, északabbra, szlovák vidéken viszont egyáltalán nincs. De ezt irta is itt valaki, hogy Szlovákiában is jelen van ez a név)
Ami viszont nem szlovákos elnevezés. Ergó, ha a Facskó ebből a településből elszármazottat jelenti, amit a szlovákiai jelenlét akár alá is támaszthat, akkor sem szlovák nyelvű elnevezés.
Most nem olvastam utána, de rémlik, hogy irtátok délen is vannak Facskó-k, nem csak Szlovákiában. Én azon töröm a fejem, hogy lehetséges-e az, hogy nem erről a településnévről kapták a nevüket - főleg, ha ez a Fachkó név, mint személynév anno létezett? Vagy lehet az, hogy erről a településről a közvetlen szlovák környezetbe nem történt elvándorlás, csak idegen nyelvű vidékre?
