Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Ha a 246 --> 80% minimum !! hogyan vársz modulált üzemet? Így folyamatosan majdnem teljes rössel megy a szivattyúd, (Azt sajnos nem tudom, hogy a kazánt hogyan lehetne a tömegáram csökkentésére ösztökélni) -hát pont fordítva...
Inkább a maximumot kellene lejjebb venni szerintem, már ha tényleg zavaróan hangos, de nem hiszem hogy fűtés közben 80%-on akar működni, max. induláskor...
Radiátornál (hacsak nem direkt úgy lett méretezve) a magas kör dukál!
Alacsony (220->0) a padlófűtésé! Csak jól be kell szabályozni a radiátorokat!
Az a baj sokaknál, hogy annyira beszűkítik a kazán "mozgásterét" hogy képtelen normális modulációra.
Többször írtam, működik úgy is a kazán: úgy-ahogy...
Közben megtaláltam, a 2.4.6-os menüpontban le lehetne vinni a szivattyú min. PWM-et 80%-ról 40%-ra.
De jó ez a 80%. Fölötte hangos, és így 20 perc, mire telenyomja a radiátorokat meleggel.
Van egy küszöbérték, hogy ha annál nagyobb a delta T, akkor felpörgeti a szivattyút, hogy gyorsabban keringjen a meleg, de az nem állítható delta T = 10 alá. Nekem meg úgyis alatta van, nem lenne sok hatása.
Azt sajnos nem tudom, hogy a kazánt hogyan lehetne a tömegáram csökkentésére ösztökélni. Most 80%-on megy a szivattyú. De nem tudom, hogy jó volna-e ezt csökkenteni. Végülis minél több vizet pumpál át a hőcserélőn, annyival több hőenergiát tud fix visszatérő mellett a füstgázból kivonni.
Nekem elég kicsi a delta T, 40 °C előremenőnél pl. 35 °C a visszatérő, 43-nál 37, 35-nél 32.
Kábé úgy tud lemodulálni a kazán, hogy 3 fok legyen a delta T. Ez persze függ attól, hogy a termosztatikus szelepek éppen milyen tömegáramot adnak ki.
Ahogy D. Tibor fórumtárstól megtudtam, 4 °C az Aristonnál a tolerancia, mielőtt ki-be kapcsolgat, úgyhogy kábé 33 °C-ig tudom levenni az előremenőt. Ha ezen beállítás mellett folyamatosan megy, akkor hosszú órák alatt felkúszik az előremenő 36 °C-ig, és azt még tűri lekapcsolás nélkül. Elvileg, majd tavasszal kipróbálom. 1-2 °C-ot már láttam felkúszni, amikor 35-re volt téve.
Egyébként tudnám csökkenteni a visszatérőt az előremenő emelésével, mert akkor alacsonyabb lenne az üzemidő, és szépen visszahűlnének a radiátorok két fűtés között. De akkor kevésbé lenne egyenletes a hőleadás, és amit nyerek a visszatérőn, azt részben elvesztem azon, hogy magasabb terhelésen megy a kazán.
Majd jövő ősszel meglátom, hogy többet vagy kevesebbet fogyaszt-e fajlagosan, hőfoktényezőre vetítve, ha fix 40 °C helyett 33-36 °C-okkal vágok neki a szezonnak. (Azt tapasztalom több év idősora alapján, hogy tavasszal valahogy többe kerül 1 °C-ot kifűteni, mint ősszel. Talán mert hidegebb a talaj, és jobban hűti az alulról szigeteletlen házat. Ezért kell szezonon belül benchmarkolni.)
Nekem is legacy rendszerem van, ami az öntöttvas radiátorokat, a tájolást és a szigetelést illeti. Egyszerűen és főleg persze türelmesen kimértem, hogy adott előremenő mellett hány m3 gázt tud a rendszer maximum elégetni.
Ez alapján kézivezérlem. Lásd az ábrán (piros vonal: előremenő, sárga vonal: napi gázfogyasztás, rózsa vonal: hőfokkülönbség (20 °C - napi középhőmérséklet).
On-off termosztáttal 70% fölött tudom tartani a fűtési üzemidőt.
A külső érzékelő főleg kényelmes, de elég sokszor mellélő, amit aztán jó esetben a buszos vezérlés kikompenzál, ha van olyanod - én nem szántam rá a pénzt. A háznak ugyanis baromi nagy a hőtehetetlensége. Az ábráról látszik, hogy a gázfogyasztás a külső hőmérsékletet 1-2 napos késéssel követi. Ha ez a helyzet, akkor semmi értelme, hogy a pillanatnyi hőmérséklet alapján napon belül szánkázzon föl-le az előremenő alapbeállítása.
Miután most amúgyis leolvasom naponta a gázórát, nem fáj egy fokkal odébblökni az előremenőt, ha kezd kevés vagy sok lenni.
Azt gondolom, hogy ha hetente egyszer állítanám az előrejelzés alapján, akkor sem lenne a rendszer sokkal kevésbé mellélőve, mint egy izgága külső érzékelővel.
Ez az egész persze nagy hőtehetetlenségű, nagy vízterű radiátorokkal vagy padlófűtéssel működik, mert azok kisimítják a hőleadón érzékelt hőmérsékletet. Kis vízterű radiátorokkal valszeg nem lenne ilyen fain. Ugyanígy alkalmatlan arra, hogy éjszaka hidegebbet tarts, aztán reggel meg hirtelen felfűts.
A 8. ábra - lehagyták a jelölést - foglalkozik a előremenő/visszatérővel. Ott is ez a helyzet. Ráadásul méréssorozatnak tűnik, mert több paraméter is feltüntetnek, amikhez felvették a görbét.
Sziasztok. Most beszeltem a szerelőmmel miszerint a Bosch GDPR kiskapura hivatkozva lekapcsolta a távfelügyeletet minden eszközön. CT200 assal telefonnal nem lehet csatlakozni. Van valakinek ötlete hogy tudom megoldani a rosszul "beragadt" fűtésgörbémet? Épp állítottam amikor elszállt a kapcsolat... Szerelő javaslata vegyem le a falról és menjen a kazán csak magába... Valaki aki szerelmi is szokott írják már valami okosat. Drága volt és így semmire nem jó... Köszi
sőt ha nem fűtesz és nyitva hagysz ajtót-ablakot, akár bele is fagyhat:-))
A belső hőmérsékletnél nem lesz alacsonyabb a visszatérő sosem, nálam 22,5 van beállítva, ezt szoktam látni a visszatérő hőmérőjén is hosszabb állás után.
Értem az érvelésed és igaz is lenne egy 0..24 kW teljesítményű kazánnal. De ilyen kazán nincs. A jobb fajták minimuma is 2.4 kW. Ez alatt vizsgálni, vagy általánosságban, üzemi határokon kívül mérni valamilyen gép hatásfokát értelmetlen. Így ha a hőigény csak 1 kWh, értelmetlen a hatásfok kifejezés, mert 0 és 2.4 kW között nincs teljesítménye a kazánnak.
Ki/be kapcsolgatással persze megcsinálja, de az égő továbbra sem fog a minimum alá menni és jobb/rosszabb hatásfokkal fog üzemelni. Valszeg 30% körül van egyébként a legjobb hatásfok, mert a gépkönyvek erre az érékre adnak hatásfokot…
Már csak az a kérdés, hogy ilyenkor mennyire a felület- és léghőmérséklet, hogy 20 fokig vissza tudja hűteni a fűtővizet. Én ott azért nem laknék huzamosabb ideig. Rossz padló hőszigetelést nem ér példának hozni! :)
Nem hitetlenkedek, mint írtam is akkor érthető számomra, ha vagy iszonyat sok , és nagy radiátor van (esetleg padlófűtés - sajnos nálam egyik sincs) vagy variálható az előremenő (sajnos jelenleg még ez sem áll fent nálam... Cserébe szinte folyamatosan megy a kazán.
Mindketten ezeket mondjátok (egyikőtök több száz kilo 33K-s radiátor, a másikótok 50 fokos előremenő, ami visszaredukál, így teljesen tiszta. De "régi" gépészet mellett, és fix előremenővel ez nem kivitelezhető szerintem...
Ráadásul az én szobatermosztátom 0.5 fokos lépésekben lépked csak, tehát 22.5 fokon áll le a fűtés, ha 22-őt szeretnék. (és 21. 5-re leesés esetén indul újra) Így nekem 0 fok körül 55 fokos előremenő van, most a mínuszok közt felnyomtam 60-ra. Így tartja a 22-őt, illetve éjjel és iskolaidőben 20 fokra áll - akkor nem is fűt.
Hogy a fenébe ne lehetne? A reggeli fölfűtés után gyorsan leesik nálam is 30 fokra az előremenő (este a -5C külső időjárás idején sem érte el a 35-öt). Nagyon komfortos így, h állandóan kellemesen langyosak napközben a radiátorok.
20 fokos visszatérő?? Akkor 30-35 fokos az előremenő?? 30 fokos radiátorokkal képtelenség szinten tartani a házat, hacsak nem az egész fal nem egy nagy radiátor... Mekkora disszipáció kell ahhoz, hogy egy 40-50 fokos előremenőből 20 fokos legyen a visszatérő?
...pedig csak be kellett volna állítani,összehangolni a rendszert.....szóval valahol megállt nálad ott a történet,hogy fel lett rakva ,be lett kötve,aztán ennyi...a beállítás meg elmaradt...aztán meg szidod ,hogy szar.
Amiket felvázoltál problémákat ,azokon nagyon egyszerűen lehetett volna segíteni...(nem leszereléssel)
Szia. Előbb már rám szóltak, hogy nem függ a lakás alapterületétől. Egy irodaháznál stb szerintem ok. játszik a kinti követés- nagy az épület és a tehetetlensége.
Egy családi háznál szerintem ez annyira elhanyagolható, hogy nem éri meg vele foglalkozni (nem vagyok épületgépész-nem ismerem a számításokat stb)
Nekem az a tapasztalatom, hogy amíg fent volt a külső érzékelő, nem egy alkalommal jöttünk haza arra, hogy 17-18 c fok volt a lakásban. Szép napsütés volt kint (leginkább ősszel tavasszal volt jellemző) miután kint ragyogó idő volt a kazán annyit érzett, hogy nem kell fűteni.
Pár éve amikor a -20 körüli idő volt, olyan szinten fűtött mint az állat, a ház nem igényelt 60 c feletti vizet, de ezt a kazán nem tudta.
24kWos kazán 30%-on 7,2kW. Ilyen teljesítménnyel, 20 fokos visszatérőnél lesz a maximális hatásfok.
Ennél kisebb teljesítmény kell mostani enyhe időben, ez szerintem mindenhol így van, vagyis nem az elméleti 110%-ot hozza, jóval kevesebbet. Tehát csökken a kazán terhelése, csökken a hatásfoka.
A cél az, hogy a lehető leg komfortosabb, de mindezek mellett a legolcsóbb megoldás legyen, de ugye "hozott anyagból" kell dolgoznom, (adott a gépészet, a kazán, a szigetelés, a tájolás, az utóbbi kivételével mindenen lehet majd idővel változtatni, de most költöztünk, egyelőre nem ezek vannak a fókuszban, az egy 5 éves tervben valahol lesz majd)
Terveztem napelemet, de nem lett belőle semmi, bár az engedélyem megvan, szerződésem is, de nincs a kanyarban sem a projekt, és most a bedöntött szaldó elszámolással már nem is éri meg.. ( az lett volna a kiegészítő fűtés tápja. (infrafilm a melegburkolatok alá, a hideg északi falon esetleg elektromos falfűtés. ))
Ezek helyett lett viszont minden lakóhelyiségbe hűtő/fűtő klíma, mely vésztartalék fűtés, vagy eseti rásegítéses fűtésként tud működni.
Ezért gondolkozom ezeken . Most tanulom a kombi kondenzációs kazán lelkét, eddig csak egy ős FÉG cirkót ismertem, de azon nincs mit variálni... :-)
