Valahogy mintha te is félnél sebességnek nevezni valamit, ami megadja, hogy két pont távolsága miképpen változik egy adott rendszerben. Miért? Csak mert lehet nagyobb c-nél? Nem találtak ki rá másik szót.
Szerintem ezzel semmi baj nincs. Tudni kell, miről beszélünk. Nem ugyanaz, mint ha áttérünk az egyik pont rendszerébe, és ott adjuk meg a másik sebességét.
csak a v+c nem sebesség. A sebességek nem így adódnak össze (meg amit írtam) a specrelben. De vt távolság ct is, és ezek (itt egyvonalban) összeadva is (térbeli) távolság.
Az egyik Gézoo, a másik meg mintha Gézoo és Unizo Xorter egyszerre. Meglátod még előbb utóbb megállapítja, hogy nem vagyunk azon a szinten, hogy csodálhassuk őt...
>> Ha ugyanabba a rendszerben mozog egy vonat is, akkor ebben a rendszerben a fényjel és a vonat távolságát természetesen leírhatja a
távolságuk= c+v függvény.
## Ez mi??
>> A "mennyi a fényjel sebessége a vonathoz képest" kérdés rendszer függő,
## A specrelben a sebesség vonatkoztatási alapja mindig a nulla sebességű "megfigyelő" (nevezzük ennek). Nincs olyan a specrelben, hogy mozgó A sebessége mozgó B-hez képest egy valamelyik inerciarendszerben, melyben mondjuk C áll.
>> ahogy az a kérdés is, milyen messze van Budapest. Ezért más rá a válasz a vonat, és más az állomás rendszerében.
## Tehát nincs olyan a specrelben, hogy a fényjel sebessége a mozgó vonathoz képest az állomás inerciarendszerében.
Azért ilyen alapdolgot illene tudnod, főleg miközben a másikat hülyézed. (amit te kifejezetten szeretsz...)
A feladatnak nincs megoldasa, ha a relelmet ervenyesnek vesszuk.
Nem értetted meg, hülyeségeket képzelsz róla, és azokban a hülyeségekben látsz ellentmondásokat. Csakhogy az nem a relativitáselmélet, hanem az a hülyeség, amit helyette kitaláltál.
A fenti szabalyok szerint
Különböző rendszerekben érvényes szabályokról van szó. Ha te egy az egyben átviszed egyikből a másikba, akkor persze ellenmondásra jutsz. A "milyen messze van Budapest" kérdésre más választ kapsz Vecsésen meg Debrecenben. Erre jössz te, hogy egyértelmű ellentmondás, vagy egyik, vagy másik, nem lehet két különböző távolságra.
Konkrétan:
Ha lámpa villan a vonat közepén is, meg az állomáson is, mikor épp egymás mellet van a két lámpa, akkor:
- Mindkét rendszerben igaz, hogy a két lámpa fénye együtt fut, egyetlen táguló fénygömböt alkot
- A bakter rendszerében igaz, hogy a fénygömb közepe az állomás, és nem a vonat közepe.
- A vonat rendszerében igaz, hogy a fénygömb közepe a vonat közepe, és nem az állomás.
A pikanteriaja meg a specrelnek, hogy a levezetesben a feny sebessege a mozgo rudhoz kepest c+v ill c-v
Mutatja, hogy nem érted az egészet. Azt hiszed, van valami szent tabu, ami miatt nem szabad leírni, hogy c+v. Azt hiszed, a cica szót se szabad leírni, mert 2 c betű van benne?
A fény sebesség a rendszerben c, ennyi az állítás. Ha ugyanabba a rendszerben mozog egy vonat is, akkor ebben a rendszerben a fényjel és a vonat távolságát természetesen leírhatja a
távolságuk= c+v
függvény.
A "mennyi a fényjel sebessége a vonathoz képest" kérdés rendszer függő, ahogy az a kérdés is, milyen messze van Budapest. Ezért más rá a válasz a vonat, és más az állomás rendszerében.
Newton abszolút idős világában ez nem rendszerfüggő, a specrelben meg rendszerfüggő.
Nem szent tabuk irányítják a válaszadást, hanem a specrel logikája, amit neked nem sikerült megérteni. Mintha csak a foci szabályait ismernéd, és döbbenten néznél egy kosárlabda meccset. Hiszen ott mindenki bolond, állandóan kezeznek, nincs is kapu, a bíró se százas.
Csakhogy itt nem áll az, hogy "a levezetesben a feny sebessege a mozgo rudhoz kepest c+v ill c-v vagyis iranyfuggo". Már csak azért sem, mert az általad szóba hozott képletek a "bakter" rendszerére vonatkoznak.
Nem akarlak Téged meggyőzni. Jól tudod , hogy miért.:)
De nézzük meg két modellt. Euklidész vs Minkowski, az analógia mellbevágó.
A zöld és a lila az egységkör.
r=1 a sugár, végig sepri a kört.
oa= r=1 a sugár, végig sepri a kört.
Az α és χ szöghöz tartozó körcikk területe: α r2 /2, illetve χr2 /2. De r2=1, tehát a két terület α /2 és χ/2. Az egyik a zöld , a másik a lila+zöld, satírozás az ábrán.
Sebesség: y helyettesítem t-vel:
arctg(α) és arcth(χ), mindkettő értéke 1, ha az y=ax egyenletbe beírom az :a: paraméter helyet az 1-es számot.
Csakhogy az arcth( χ)=1 esetében, a χ/2 terület végtelen lesz.
Ez a megoldas viszont serti a relelmet. A feladatnak nincs megoldasa, ha a relelmet ervenyesnek vesszuk.
A relelm szerint a feny sebessege fuggetlen a forras es a megfigyelo sebessegetol, iranyfuggetlen es mindenhez viszonyitva allando.
Egeszitsuk ki a kerdest azzal, hogy a bakter kezeben is van egy lampa, amivel szinten kuld ket iranyba egy-egy fenyimpulzust amikor a vonat kozepvonala melle er. A fenti szabalyok szerint a bakter a sajat fenyjeleit mindig egyforma tavolsagban latja, a vonat fenyjelei a sajat fenyforrasatol mindig egyforma tavolsagban kell lenni es a ket fenyforrasbol erkezo fenyjeleknek azonos sebesseggel kell haladni. Ez egyertelmuen keptelenseg. Pontosabban, ahogy irtam a specrel ervenyessegere, ez a t=0 (kezdo pillanat) idopontban vagy v=0 (allo vonat) eseteben igaz. Igy egyertelmu, hogy a relelm mehet a kukaba.
A pikanteriaja meg a specrelnek, hogy a levezetesben a feny sebessege a mozgo rudhoz kepest c+v ill c-v vagyis iranyfuggo, ami szuksegesse teszi tovabba egy kituntetett rendszer letet (amihez kepest mozog a rud), majd konkluziokent kijelenti, hogy nincs kituntetett rendszer es a feny mindenhez kepest azonos sebesseggel terjed. Gyk: A vegkovetkeztetes kimondja, hogy a kezdo feltetel hamis.
Na, ebbe azért nem folytam bele, mert már filozófiának tartom. Mi valóságos? Feynman pl. azt tárgyalta, hogy a vektorpotenciál a valóság része-e, vagy csak matematikai absztrakció. Végül - számomra meggyőzően - arra jutott, hogy valóság.
Na persze ezen a topikon a feynman-i mélységek még váratnak magukra. :o)
