A Családfakutatás topikon és másutt felmerült, hogy mit takarhatnak a (halotti) anyakönyvek olyan haláloki meghatárotásai mint 'ínláz', 'eskór', 'Szent Antal tüze' stb. Ezt a topikot azért nyitom, hogy itt gyűjtsük össze közös erővel, később felhasználható referenciaként is a "megoldásokat".
Elnézést, hogy úgy szólok bele a vitába, hogy magam nem néáztem utána a forrásoknak, azonban van általános tapasztalatom a terminológiateremtésről. 1858, különösen a tudományos nyelv vonatkozásában, még nagyon is a nyelvújításhoz tartozott. Ebben a korban számos olyan tudományos terminus keletkezett, amely azután nem terjedt el, esetleg csak egyetlen műben fordult elő, így tulajdonképpen hapax legomenonnak tekinthető. Talán a göböly is ilyen.
Az említett betegségek 1858-ból valók, ezért valószínűsítem hogy a gömöly gümő jelentésű lehet. Köszönöm a hozzászólást, tényleg elgondolkoztató hogy egyes szavak jelentése évszázadok alatt mennyire megváltozik.
Én a gömöly-lyel kicsit óvatosabb lennék. Bár valóban elképzelhető, hogy igazad van, se történeti, se tájszótárban nem látom nyomát, hogy a gümőnek lett volna gömöly alakváltozata. De ez valóban nem elképzelhetetlen. Viszont akkor figyelembe kell venni, hogy a gümő elsődleges jelentése (1751) a ’daganat, kinövés’ volt, s csak később foglalódott le a tuberkulózis dolgaira (a gümőkór első adata 1847-ből való), legalábbis nagyon jó lenne tudni a gömöly-adataid idejét. Én most az agygömöly-lyel kapcsolatban inkább az ’agydaganat’-ra tippelnék, de azért ez csak tipp.
agyacs ’kisagy’ (címszó A magyar nyelv nagyszótárában), első adata 1828-as, Bugát Páltól való.
Az agygerinces adatokat olvasd így: agy-gerinc lob stb., tehát ’agyat, illetve gerincet érintő; cerebrospinalis’.
Az agykér nem ’agykéreg’, hanem ’agyhártya’ (l. újfent A magyar nyelv nagyszótárát). (Hozzáteszem azért, hogy az agykéreg 1787 és 1847 közöttről adatolhatóan ’agyhártyá’-t jelentett, s csak 1885-ből van a mai jelentés első adata.)
Én is töprengek egy jó pár régi betegségen. Pl: agygömöly, gömölykór, a gömöly szerintem ezekben az esetekben gümő jelentésűek lehetnek tehát agygümő - agyérelzáródás?, és gümőkór - TBC. Agyacs ellágyulása - valószínűleg az agy egy részének lágyulása. További "agyas" töprengések: agygerinczlob, agygerincz buroklob, agygerincz hártyalob, agygerincz toklob, agykérlob. A lobról tudom hogy gyulladást jelent, az agygerinc még nem világos számomra hogy mi lehetett, az agykér pedig az agykéreg lehetett.
Az nem kérdés, hogy a rosseb etimológiája a rossz seb, de ettől még a jelentése tipikusan ’szifilisz’ volt. Nyilvánvaló persze az is, hogy a betegségek leírása, osztályozása stb. időről időre változik, de valószínűleg itt a tipikus jelentés egybeesik egy ma leírt betegséggel.
Mi lehet a vérfolyás, ereszkedés, sinló'dő nyavaja, grippa, bélfájás, mirigy melygyulladás, belső nyavalya, torokgyik süjj, ráksüjj, belső támadás, szamárhurut, nehézség, náthaláz, hosszas betegség, száraz betegség, forró betegség, vízi betegség?
Te mindig túl akarod specifikálni a dolgokat. Maradjunk csak a ’görcsök’-nél. A tetanusz (tetániás görcs), a magas láz (lázgörcs) stb. mind tud még görcsöket okozni az epilepszia mellett.
Ez tényleg kimaradt. A marasmus egyszerűen ’sorvadás’-t, azaz fokozatosan kialakuló, kóros soványságot, alultápláltságot jelent, vö. <http://www.gyogyszerabc.hu/morbus/index.phtml?pid=210010&ddg_id=41953&dg_l=e&dg_nev=&lapid=1>.
Minthogy a tüdőtbc is ilyennel jár (ill. nagyon gyakran fordítva: az alultápláltság miatti immungyengeség vezet a betegség kialakulásához), ezért van, hogy a ’sorvadás’-t régen ’tüdőtbc’ értelmében használták. De ez nem kizárólagos, mindig használható maradt az eredeti tüneti értelmében.
Hogy válaszoljak: a kérdéses személy esetén a marasmus ’sorvadás, alultápláltság’ jelentésű. Ennél pontosabb megfelelőt biztosan nem adhatunk. A 82 éves életkor azonban valószínűsíti, hogy ennek hátterében az időskori leépüléssel járó anyagcserezavarok álltak (magyarul a végelgyengülés). Azonban ez csak a legvalószínűbb opció, az is lehet, hogy a menye – bosszúból a korábban elszenvedett atrocitásokért – halálra éheztette, és azt sem lehet kizárni, hogy valami krónikus betegség szövődményével (akár a tbc-ével) van dolgunk.
Egy kérdésem még megválaszolatlan maradt> A marasmus senilis ha jól tudom végelgyengülést jelent, de egy személy 1855-ben 82 évesen marasmus-ban halt meg (egy angol cikk szerint ez tüdővészt /consumption/ jelentett a 19. század közepén, vagy lehetséges hogy itt is végelgyengülést jelent?)
Hogy miért vihették Hejcére, ahhoz jó lenne tudni, hogy mikor? Hejce, saját bevallása szerint egyházi nagybirtok a XVIII. sz. végétől.
"A vallási villongások századaiban sűrűn váltakoztak az egyházi és világi birtokosok, míg gróf Eszterházy Károly egri püspök - a jó hejcei borok kedvelője - a XVIII. század végén a kassai szemináriumtól visszaszerezte a falut és pompás kastélyt épített benne."
Nézve az úrbéri összeírásokat nagy szőlőültetvények voltak arrafelé, már a XVI. századtól, szóval - ez félig vicces, mert feltevés - ha nem börtönbe, elzárásra, akkor lehet, hogy kapálni...
> csak azt nem tudom, hogy a mondatban miért Janus-t használtak, s miért nem Joannes-t?
Talán ezért, mert a János (Janus) volt a valódi neve, a Jo(h)annes, csak fordítás. Az eredeti tulajdonnevek nagyon nehezen fordulnak le, mi magyarországi szlovákok is pl. gyakran használjuk az anykönyvezett magyar keresztneveket szlovák szövegben is, és gyakran, amikor "tiszta" szlovák szövegre törekszünk, akkor is be-becsúszik egy-egy magyar alakban megnaradt tulajdonnév (miközben egy-két mondattal azelőtt meg azután a szlovák formáját hazsnáltuk).
> Ezek szerint elvitték és nem önként távozott el Hejcére?
Lehet, hogy önként vitette magát ;) A szöveg passzív szerkezetet használ, amely azt sugallja, hogy nem maga ment, hanem vitték. Hogy járásképtelen volt-e, és ez az akarata szerint volt-e, az a szövegből nem derül ki.
A szóban forgó személy Joannes Jatso, akirol azt a szép latin mondatot irták, csak azt nem tudom, hogy a mondatban miért Janus-t használtak, s miért nem Joannes-t?
Ezek szerint elvitték és nem önként távozott el Hejcére?
> A Dysesthasia axohrinica talán Dysexasia axohrinica lehet (de Dysentheria vagyis vérhas is lehet.)
Sajnos, a szónak semmi értelmét nem találom – és alkalmazását sem. — A dysenteria szóban nincs h; mondjuk leírhatták volna hibásan is, de a követő melléknév miatt ezt az olvasatot kizárom.
> az axohrinica-ban pedig hrin van nem rhin ahogy irtad.
Ha hrin-t látsz leírva, akkor az csak azt jelenti, hogy aki leírta, az íráshibát vétett. A hr-t meghagyva értelmetlen szót kapunk.
> A puerjeoiv talán a puerperium?- szülés-re utal.
Erről csak az tudna számot adni, aki látja az eredeti írást. Ha az a kérdés, hogy a puerperium létező orvosi szó-e, és ’szülés’-t jelent-e, akkor a válaszom: igen. De hogy ez van-e oda írva, abban az eredeti írásminta hiányában nem foglalhatok állást.
> Az angina torokgyíkot vagy mást is jelentett?
Az angina eredeti jelentése ’görcsös, szorongató fájdalom’. Ebből kiterjedve jelentett ilyen érzéssel járó, sokszor gennyes, fekélyes torokgyulladást. Ez utóbbi kórcsoport egyik tagja a „torokgyík”. De vannak más lokalizációt érintő, ilyen szóval említett fájdalmak is, pl. az angina pectoris, magyarul ’mellkasi fájdalom’ (amely a szívet érintő akut történés tünete).
> Az anyakönyvekben hydrops-ot, s hydropsia-t is találtam. Melyik a helyes kifejezés a vízkórra (mert gondolom mindkettő vízkórt jelent)
A jelenkori magyar orvosi szaknyelv a hydrops formát használja. Ez valóban ’vízkór’-t jelent, azaz modern szakszóval ’folyadékgyülem’-et.
> In praedio Hejce, quo pridie Janus diverterat, subitanea marte obüt.
Próbáltam elég találékonynak bizonyulni ahhoz, hogy ezt pontosan megfejtsem. (N. B. A magyar oklevelek latinságában nincs gyakorlatom.) Ami sikerült:
In praedio Hejce, quo pridie […] diverterat – ’A hejcei nemesi birtokon, ahová egy nappal korábban elvitték [őt]’
Janus – Ez a szó alanyesetben van, semmi esetre sem lehet a pridie bővítménye, mert akkor birtokos esetben kellene lennie. Így a Janus nem állhat ’január’ hónapnév értelemben. Csak a diverterat ’elvitetődött’ ige alanya lehet, és mivel a korban nem hurcolásztak római isteneket, így leginkább a m. János személynév lejegyzéséről lehet szó, azaz a szóban forgó, Hejcére vitt személy nevéről.
subitanea – Látszólag a subitaneus ’hirtelen beálló’ melléknév nőnemű egyes számú alanyesete, csak nincs a mondatban olyan főnév, amihez passzolna. Lehetne nőnemű egyes számú ablatívuszként is tekinteni, ekkor lehet ’hirtelen beállva’ értelmű módhatározó.
marte – Ez így a Mars istennév ablatívusza: ’Mars által, Marssal, Marsként’ stb., ami nyilvánvalóan nem jó ide. Ha átvitt értelemben vesszük, akkor lehetne ’bátorsággal, vitézséggel’. A fentiek miatt az a betűt inkább o betűnek célszerű olvasni, így a szó morte, amely a mors ’halál’ szó ablatívusza: ’halál által, halállal’.
obüt: Ű betű nincs a latinban: ez vagy u betű, felette egy rövidítést jelző jellel, vagy két ii. E szó kapcsán még az hozható fel, hogy igének kell lennie, mert a főmondatban egyébként nem lenne alany: a szó végi t-ből (ha az nem a rövidítés elejéhez tartozik) az következik, az ige harmadik személyben áll. Az első teóriához, tehát, hogy egy obu…t vagy obut…alakú igéről lenne szó, nem találtam megfelelő szót. A második teória szerint ez obiit lenne: ez valós alak, az obeo (obire) ’vhová/vmihez megy; lemegy, lenyugszik <nap, csillag>; átv. elvész, elpusztul, meghal; stb.’ kijelentő mód cselekvő befejezett jelenének egyes szám harmadik személye. Ez az ige egyébként a mors ’halál’ főnévvel együtt szókapcsolatot alkot, igaz a mors-nak ekkor tárgyesetben kell lennie (mortem obiit ’meghalt’), nem ablatívuszban, mint fent, de a szóvégi -m elmaradását tekinthetjük tollhibának, vagy téves olvasatnak.
Tehát a fentiek szerint korrigálva: In praedio Hejce, quo pridie Janus diverterat, subitanea morte obiit ’A hejcei birtokon, ahová Jánost az előző nap elvitték, hirtelenül meghalt.’ – Annyi biztos, hogy a szöveg a halál okát nem tartalmazza.
A teljes mondat ahol a subitanea marte obüt-ot találtam, igy hangzik: "In praedio Hejce, quo pridie Janus diverterat, subitanea marte obüt." Ennek csak az első felét sikerült megfejtenem, ami szerintem azt jelenti, hogy Hejce pusztán halt meg. Segitenél megfejteni a teljes mondatot?
A Dysesthasia axohrinica talán Dysexasia axohrinica lehet, (de Dysentheria vagyis vérhas is lehet.), az axohrinica-ban pedig hrin van nem rhin ahogy irtad.
A puerjeoiv talán a puerperium?- szülés-re utal.
A marasmus senilis ha jól tudom végelgyengülést jelent, de egy személy 1855-ben 82 évesen marasmus-ban halt meg (egy angol cikk szerint ez tüdővészt jelentett a 19. század közepén, vagy lehetséges hogy itt is végelgyengülést jelent?)
Az angina torokgyíkot vagy mást is jelentett?
Az anyakönyvekben hydrops-ot, s hydropsia-t is találtam. Melyik a helyes kifejezés a vízkórra (mert gondolom mindkettő vízkórt jelent)?
Találtam egy érdekes halálokot is: subitanea marte obüt. Mit jelenthet ez?
Köszönöm eddigi segitséged, nagyon szuper a honlapod!
> A Phtisis pulmonalis a tüdőfekély vagy a tüdőkór latin neve?
A tüdőkóré: persze ehhez tartozik, hogy a tüdőkór tartalma mai nézőpontból nem világos. Általában tüdőtbc-t értettek alatta, de lehetett más, hasonló tünetekkel rendelkező kórállapot is (akár fekélyes eredetűt is). – A korabeli orvosi diagnózisok esetén nem várható olyan precizitás, mint a jelenkorban, és véleményem szerint hiba is, ha utólag akarjuk valamilyen szempontból precizírozni.
> A tüdősorv, pedig ahogy korábban irta igy szerepel-e, vagy tüdősorvadásként?
Ezt a kérdést nem értem pontosan. A 81-es hozzászólásból látható, hogy a kérdéses betegség, éppen elterjedtsége miatt, nagyon sok néven futott. Ezek persze nem egyszerre: egy időben és egy helyen jelentkeznek: adott korban és adott helyen csak egy részük volt használatban, de nekünk így utólag már ezek szinonimák. A kérdésben lévő „vagy”-ot tehát célszerű „és”-re kicserélni: így is szerepel és úgy is szerepel.
Ami konkrétan a sorv szót illeti: adatom nincs rá, de számomra úgy tűnik, a nyelvújítás terméke lehet: a sorvadás szóból alkothatták azonos jelentésben. Akkoriban szinte mozgalom volt így megcsonkolni a szavakat, talán e mögött is Bugát Pált sejthetjük, aki talán egy orvosi szakszót akart csinálni a köznyelvinek és túl tág értelműnek vélt sorvadás helyett. – De az esetünkben, mint haláloki diagnózis, a sorv és a sorvadás szavak tartalma ugyanaz.
> Néhány latin betegséget, még nem sikerült megfejtenem:
A megadott szavak igen romlott olvasatúak így nehéz lesz őket azonosítanom, mivel nemcsak a tartalmukat kell megadnom a mai fogalmakkal, hanem a helyes hangalakot is ki kell találnom. A látszat dacára nem foglalkoztam orvoslástörténettel – még orvos sem vagyok, csak az egészségügyben dolgozom –, így ez utóbbi sikere bizonytalan.
Jó lenne, ha az eredeti bejegyzések olvasható kópiája is beidézhető lenne ide képként, úgy könnyebb lenne a lehetséges olvasatokat végiggondolni, semmint egy más leszűkített olvasatot „permutálni”.
ponvulnion – A szó -on végének olvasatával gond lehet: ez így görög szónak imponálna, nem volt azonban szokás a görög szavakat „eredetiben” használni, még a görög szavak is latinosodtak. Az -on helyett talán a latin semleges nemű -um végződést vehetnők (vagy annak okhatározói -o ablatívuszát). Amennyiben a latinnak azonosítjuk a szót, úgy feltűnő benne a vuln(i) részlet amelyet így a lat. vulnus ’seb’ szóval azonosíthatunk, ennek vulni- tövéhez a gyakoribb vulner- mellett, vö. lat. vulnifer(us) ’sebet okozó, sebző’ mn. Ha ez igaz, akkor a pon- részlet egy előtag lesz. Ilyen azonban nem létezik. A nagyobb valószínűség azt diktáltja, hogy pan-nak olvassuk. Ez az (orvosi) latin nyelvben is használt görög előtag ’össz-, teljes(en), nagy(on), nagy kiterjedésű’, pl. pandémia ’nagy kiterjedésű endémia [járvány]’. Ezek szerint valami ’nagy kiterjedésű sebesedés/sebzés’ jelentést vélelmezhetnők. Mivel a p ~ c olvasati tévesztés kevésé valószínűnek tetszik, ezért nehéz feltételezni a nyelvileg azonban jobban illő megoldást, hogy a con- ’össze-, közös, együttes stb.’ igekötő állna a pon- helyett. Ehhez vö. lat. convulnero ’nagyon megsebesít’ ige. A jelentés ebben az esetben is az előzőhöz hasonló ’nagy sebesesedés/sebzés’ lehetne. Ha a p ~ c tévesztés mellett ln ~ ls tévesztés is feltételezhető lenne, akkor közel jutunk a lat. consulvio ’görcs, rángatózás’ szóhoz.
puerjeoiv – Ez teljességgel dekódolhatatlan egyelőre. A puer latinul ’gyermek’ jelentésű, de a -jeoiv imposszibilis és annyira romlott, hogy nem tudok mit kezdeni vele. A következő olvasat miatt azonban lehetséges, hogy a pue- kezdet helyett pne- olvasandó, és ekkor a görög pne(i)ó ’lélegzik stb.’ ige származékának orvosi latin folytatására gondolhatunk, elsősorban is a pneuma ’lélekzet’, ill. pneumón (~ pleumón) ’tüdő’ szavakra.
posa pueun phtisis – A posa nehezen értelmezhető, ilyenformán nem létezik (értsd: nem találtam meg). A lat. pausea ~ posea ’olajbogyó’ alternációra alapozva, esetleg felmerülhet az, hogy a pausa ’szünet, megállás’ szóról (ill. annak írásban nem különböző okhatározói ’megállás miatt’ ételmű ablatívuszáról) van szó. A fenti pon- ~ con- tévesztésre alapozva, ha itt is feltehetnők p ~ c tévesztést, akkor ugyanilyen o < au egyszerűsödést feltételezve esetleg a causa ’ok’ (ill. annak írásban nem különböző okhatározói ’okból, okán, miatt’ ételmű ablatívuszáról) van szó. A pueun lehetetlen hangtest, de önkéntelenül adódik rá javított olvasatként a pneum rövidítés, amely pneuma ’lélekzet’, ill. pneumón (~ pleumón) ’tüdő’ szavak, ill. azok melléknévi formái helytt állhat. A phtisis-t nem gond phthisis-re javítani, vagyis ’sorvadás’-ra, ill. mai értelemben váve ’tbc’-re. Alakilag ez lehet alany- vagy birtokos eset. Ha a hármat összerakjuk, akkor a posa két olvasatának függvényében ezt kapjuk: – causa pneum[onalis] phthisis ’tüdőbaj/tüdősorvadás miatt/okán’: a szintaktikát tekintve ez lenne a jobb olvasat, de a p ~ c tévesztés feltételezése problematikusabbá teszi. – pausa pneum[ae] *phthisi ’[tüdő]sorvadásból eredő légzésmegállás (miatt)’: ezzel az a gond, hogy a phthisis szó nem megfelelő esetben áll (de ablatívusz dukálna) Az viszont kétségtelennek tetszik, hogy a bejegyzés centrumában a tüdőbaj, vagy annak valamely folyománya áll.
dysesthesia axohrinica – dys(a)esthesia: valamely fizikai érzék (legtöbbször a tapintás) zavara: használják az adott érzék hiányára, de olyan túlműködésére is, amikor enyhe behatás is fájdalomérzettel ját; < gör. dys- ’rossz, zavart’ + orv. lat. aesthesia ’érzékelés’ (<: gör. aisthanesthai ’észlel’). axorhinica: a szót így nem ismerem, adat sincs rá, de etimologizálható axo- (< gör. axón ~ lat. axis ’tengely’) + rhin- (< gör. rhis [gen. rhinos] ’orr’) + -ica nőnemű gör.-lat. melléknévképző. Ez így együtt tehát ’az orr tengelyét, az orr sövényt érintő’. Az egész kifejezés jelentése tehát: ’az orr tengelyén (orrsövényen) jelentkező érzékzavar’. Nem tudom, hol találtad*, de nem tűnik, haláloki diagnózisnak ;)
* Bocs, hogy magázásra tegezlek, de itt ez a normál stílus; én is viszonttegezést kérnék.
Köszönöm a részletes válaszát! A Phtisis pulmonalis a tüdőfekély vagy a tüdőkór latin neve? A tüdősorv, pedig ahogy korábban irta igy szerepel-e, vagy tüdősorvadásként?
Néhány latin betegséget, még nem sikerült megfejtenem: