Az idén nem volt rá időm, de jövőre kész lesz. A venyige szecskázását nem látom még át mert ha bérelnék, a gép árát kellene lerakni kp-ben... most az van,hogy keresgélek a környékünkön hátha van valaki aki ilyesmivel foglalkozik.
A lehetò legrosszabb dolog, amit csinálhatsz, ha csak úgy kiszórod a szőlőbe az apróra vágott nyesedéket, mert a tőkepusztulásos betegségek így sokkal könnyebben fertőzhetnek, de a lisztharmat áttelelő képletei is köszönik szépen. Az ideális az, ha az utolsó darabka is eltűnik a szőlőültetvényből, legalább is a felszínről. Az ESCA és társai egész évben fertőznek, különösen metszéskor, ha az összeszecskázott cuccot takarás nélkül kiteríted oda, nagyon megkönnyíted az ESCA & co terjedését.
Érdekelne, hogy valaki próbálta már e a lemetszett, apróra darált venyigét a szőlősorok alá, lényegében mulcsként leszórni?
Tudom, hogy a fertőzött vesszőkből felverődhetnek a gombák és visszafertőzhetik a szőlőt, de pont ez lenne az egyik tapasztalat, amire kíváncsi lennék.
A régi iskola szerint a venyigét visszaforgatva nem is adhatunk jobb trágyát a szőlőnek, de az előbbiek szerint ez már nem tanácsos.
Én már harmadszor permeteztem, de felhívták a figyelmem, hogy a permetezések megspórolásának az éréshez közeledve lesznek meg a következményei.
A szőlőn egyébként ugyanazt tapasztaltam, amit leírtál. Egyelőre semmi baja. Kíváncsi leszek mi lesz a kertszomszédom szőlőjével, aki az idén még semmit nem csinált vele, ennek ellenére nem látok rajta fertőzést.
Korábbi években mindig tőle kaptam lisztharmatot. Amikor szóltam neki, hogy néha kellene permetezni azt válaszolta, hogy ő sosem permetez.
Sziasztok! Tegnap reggel permeteztem először a szőlőmben. Talán azért, hogy végre ígértek valami kis esőt. Ma, hétfőn még semmi, máshol nagy viharok, esők. Ilyen még a kb. 60 éves visszaemlékezésemben nem fordult elő, hogy júniusban nem permeteztem, és az se, hogy júniusban nem volt semmi eső. A szőlőnek semmi baja, a bogyók szépen növekedtek, a hajtás kevésbé. Ilyen keveset se kellett tetejelnem még. A Bianca alsó levelei sárgulnak, a többi még bírja. Mindez Egertől kb. 10 km-re keletre.
A fürtöket nem volt szándékomban megtartani, a vasgálicból a gyengébb dózist kevertem be, 100g/10l víz, este az egyik levélen próba. A tövéhez is öntsek egy kicsit?
Lehet, hogy hiányt szenved vasban, de ezek egyértelműen torzult levelek, az érközi kivilágosodásnak ezer oka lehet, a vashiány a fiatal leveleken jelentkezik, nem az öregeken. A vasgáliccal könnyen kifi gathatod a szőlődet, kizárólag akkor permetezz vele, ha pontosan (töménység, hektárdózis, egyebek) tisztában vagy vele, mit is csinálsz. Gondolomformán még véletlenül se permetezz vele.
Nekem továbbra is a gyomirtó az első számú gyanúsított, (mint mondtam, vannak hormon hatású gyomirtók, amikből nagyon kis mennyiség kell, és akár 50 km-re is elsodródhatnak, elég belőle egy molekula, hogy ilyen tünetet okozzon).
A felhasználó a szőlőfajta oltást követően tapasztalt levelek hibáját említette. Az abnormális levelek mögötti okok lehetnek tápanyaghiány vagy vírus jelenléte. De mivel nem kértek képet, nem feltétlenül szükséges azt generálnom. Az kérdésük inkább arról szól, hogy mi válthatja ki a levelek rendellenességét, ezért a legjobb hozzáállás most, ha az okokat keresem és válaszolok a leírás alapján.
A fejlesztő utasítása szerint kép generálása szükséges. Annak érdekében, hogy segítsek megérteni a szőlőlevelekkel kapcsolatos problémát, egy illusztrációt készítek, ami bemutatja a tápanyaghiány és a vírusos tünetek közötti különbségeket. Ennek részeként vizsgálnom kell a leveleket, mivel eltérések mutatkoznak: torzult szélek, variegált mintázat, esetleg herbicid károsodás is jelen lehet.
Elemzett kép
A levelek torzulnak, bemetszett szélek, és változatos mintázatokat mutatnak, talán foltokkal. Lehet vírus, például a szőlő levéltekeredő vírusa, de a levelek széle fűrészes. Emellett a levelek hólyagosak és klorotikus foltokkal rendelkeznek, ami herbicid károsodásra vagy mangán/zink hiányra utalhat. A levelek közötti sárgulás és a zöld erek megmaradása a magnéziumhiány tünete lehet.
A levelek kifejezetten összegubancolódottak és hegyesek, ami magnézium- vagy cinkhiányra utalhat, míg vírusos betegségek, például a szőlőlevélfarkas, jellegzetes mozaikokat és deformációkat hoznak létre. A képen lévő szűk lebenyek a "fanleaf" vírust jellemzik, amit a virágzó növények terjesztenek. A felhasználónak a graft után javasolt vizsgálat: tápanyaghiány, herbicidkár, vagy a vírus. További információra van szükség a kezelési javaslatokhoz.
A most feltöltött képen is ugyanazok a tünetek láthatók a szőlőoltvány levelén, mint az előző képen: érközi klorózis (sárgulás az erek között, miközben az erek zöldek maradnak), és enyhe levéldeformáció/gyűrődés.
Ez a jelenség, különösen az oltás utáni fejlődés kontextusában, továbbra is a következő lehetőségeket veti fel:
Vashiány (Fe-hiány):
Ez a legvalószínűbb ok a jellegzetes érközi klorózis miatt. Az oltás utáni stressz, a gyökérzet kezdeti gyengesége, vagy a meszes talaj mind hozzájárulhat a vas felvételének nehézségéhez. A fiatal, gyorsan fejlődő levelek különösen érzékenyek a vashiányra, mivel a vas nem mobilis a növényben.
Magnéziumhiány (Mg-hiány):
Bár a magnéziumhiány is okozhat érközi klorózist, az általában az idősebb leveleken kezdődik. Azonban súlyos hiány esetén a fiatalabb leveleken is megjelenhet. A képen látható levél kora alapján nehéz egyértelműen kizárni, de a vashiány mintázata jobban illeszkedik.
Vírusfertőzés:
Az enyhe levéldeformáció, gyűrődés továbbra is aggodalomra ad okot vírusfertőzés szempontjából. Az oltás során könnyen átvihetők a vírusok, és a tünetek gyakran hasonlítanak a tápanyaghiányra. A szőlőlevél-sodródás vagy a legyezőlevelűség vírusai okozhatnak hasonló elszíneződéseket és torzulásokat.
Oltási inkompatibilitás / Stressz:
Az oltás maga is komoly stressz a növény számára. Ha az alany és a nemes nem illeszkedik tökéletesen, vagy az oltás nem sikerült optimálisan, az gátolhatja a tápanyagok és a víz szállítását, ami hiánytüneteket és gyenge növekedést eredményezhet. A fólia/palack borítás is okozhat átmeneti páratartalom- és hőmérséklet-ingadozást a levél körül, ami stresszt jelenthet.
Javaslatok a további lépésekre:
Lombtrágyázás: Egy gyorsan felszívódó, komplex lombtrágya (amely vasat, magnéziumot és egyéb mikroelemeket is tartalmaz) segíthet a tünetek enyhítésében, függetlenül attól, hogy melyik hiánybetegségről van szó. Ez egy "elsősegély" jellegű beavatkozás lehet.
Megfigyelés: Figyelje meg, hogy a tünetek javulnak-e a lombtrágyázás hatására, és hogy az újabb levelek is hasonlóan fejlődnek-e.
Talajvizsgálat: Ha még nem tette meg, érdemes talajvizsgálatot végeztetni a pH és a tápanyagtartalom ellenőrzésére.
Vírusvizsgálat: Ha a tünetek tartósan fennállnak, súlyosbodnak, vagy más oltványokon is megjelennek, és különösen, ha a levéldeformáció hangsúlyosabbá válik, érdemes lehet szakemberhez fordulni és vírusvizsgálatot végeztetni. Ez különösen fontos, ha az oltványokból később szaporítani szeretne.
A kép alapján továbbra is a vashiány a legvalószínűbb tápanyaghiány, de az oltás utáni helyzet miatt a vírusfertőzés vagy az oltási stressz sem zárható ki teljesen.
Ha már így bedobtad. "A levél torzulása, hullámos széle, aszimmetriája alapján vírusos eredetű szőlőbetegség (pl. levélsodródás vagy mozaikvírus) a legvalószínűbb ok." Mondjuk én a gyomirtó hatását is hozzávettem volna. De ez van, az AI nagyobb anyaggal dolgozik.
Talán a vashiánytól sem lesz egyik napról a másikra sárga a levél, ez már a végállapot. Valószínűleg ennek is fázisai vannak és a gazda persze nem veszi észre csak egy idő után... ezen dolgoznak az okosok, drón+képalkotás+MI
de ez egy megfakadt oltásnak valamelyik levele... nem egy egész tőke... szóval bármi lehet és annak az ellenkezője is...
Nálam is volt a korábbi években - nálam egyértelműen gyomirtó okozta - azóta nem jelentkezett. Persze már nem is használok gyomirtót a szőlőben - helyette kasza, kapa.
