INTERNATIONAL SYMPOSIUM on Aegean metallurgy in Bronze Age
INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON AEGEAN METALLURGY IN BRONZE AGE 19 - 21 November 2004, University of Crete, Department of Archaeology, Rethymno
Egy systrum hangjat rekonstrualtak, melyet nemreg talaltak meg, igen jo allapoptban, egy Mohlo beli asatasnal. (?)
Mi ez? Csatakürt alakú szobrocska Hol készült? Egyiptom Mikor készült? római császárkor Miből készült? terrakotta (égetett agyag) Méret: sz: 16,57 cm Állapot: Ép. Vörös festéknyomok? a kürt fogóján. Leltári szám: 84.240.A Irodalomjegyzék: Török L., Hellenistic and Roman Terracottas from Egypt, Roma 1995, 183, 307.sz. Korábbi gyűjtemények: Rudnyánszky István gyűjteménye
Csatakürt (cornu) alakú szobrocska, alighanem egy katona fogadalmi ajándéka.
Kézidobot tartó nőalak, a hellénisztikus kori Egyiptomból - Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény
Ókori kézidob, alapja egy 30-50 cm átmérőjű keret, amelyre egyik vagy mindkét oldalról marha- vagy szarvasbőrhártyát feszítettek. A dob peremét és a membránt néha különböző motívumokkal vagy szalagokkal díszítették. Bal kézben függőlegesen tartották, és a jobb tenyérrel vagy ujjheggyel ütötték - ez módosította a dob hangzását. A kényelmesebb fogás érdekében szíjakat erősítettek a peremére, egy hosszabb szíj segítségével pedig vállra lehetett akasztani
Domborműves lap: táncoló mainas, kezében kézidob, Kr.e. 2-1.sz. - Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény
A tympanon, akár a többi ütőhangszer (krotala, kymbala) keleti eredetű, hasonló dobokat találhatunk más ókori népnél is. A zsidóknál tánc és karének kísérője, a párthusoknál és egyiptomiaknál harci dob, a görög kultúrában kultikus szertartások fontos kelléke. Leginkább nők játszottak a hangszeren, főként Dionysos kísérőinél (mainasok, silénosok) látható, ritkábban magánál az istennél. Eredetileg a phrygiai anyaistennő, Kybelé tiszteletéhez kötődött; az istennő kultusza a Kr. e. 7. sz.-tól Kis-Ázsiából a szigeteken át jutott el görögföldre, majd innen Kr. e. 204-ben Rómába. A hangszer a Kybelé-kultuszból került át Dionysoséba, kultikus események ábrázolásain legtöbbször az aulossal és a barbitonnal együtt szerepel.
Kézidobon játszó alak szobrocskája, az archaikus kori Ciprusról - Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény
Először Homéros, majd az archaikus költők említik. Ábrázolása az ázsiai istenkultuszok terjedése nyomán a Kr. e. 5. sz. végén a vázaképeken is gyakorivá válik. A Kr. e. 4. századra a tympanon már a vallási kontextus mellett a mindennapi életben is megjelenik: mozaikábrázolások szerint színészek, utcai zenészek hangszere, illetve - szintén keleti hatásra - a halottkultuszban is előfordul.
Bella Erika latin szakos hallgató PTE Klasszika Filológia Tanszék Kapcsolódó tárgyak:
Összesen:3 db 1. Faládika oldala doboló mainasokat és (középen) néreidát ábrázoló csontlemez-betétekkel 2. Táncoló és doboló mainast ábrázoló csontrelief modern falemezen 3. Dobot vagy tálat (?) tartó mainast ábrázoló csontlemez modern falemezen
Sistrum. Oszlopos nyele lótuszvirág kelyhéből nő ki; közepén keresztgyűrű, fölül lótuszlevelekből álló oszlopfő. Ívelt felső rész, három keresztrúddal, alul és felül egy-egy ülő macskával. Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény Sistrum vagy crepitaculum (csörgő): ókori ütős- és lármahangszer, a csengettyűk egyik fajtája. Legrégibb ábrázolásai Mezopotámiából valók, Ur és Akkád városából, Kr.e. 2600-2400 környékéről. Szövegekben is említik, többek között az Ótestamentumban. Jobbára fémből, leggyakrabban bronzból vagy ezüstből készült. Legelterjedtebb formája egy U-alakú keretből és egy ehhez csatlakozó fogantyúból állt. A keret két szára közé erősített vékony fémrúdon lazán függtek a szintén fémből készült karikák vagy lemezkék, amelyek csörgő, csengő hangot adtak a hangszer rázogatásakor. Más, feltehetően korábbi változatának keretébe lyukakat fúrtak, amelyekben szabadon csúszkált egy-egy vékony, a kiesés elkerülésére a végeken U-alakban visszahajlított fémrúd, általában összesen kettő vagy három, és ezek szolgáltatták a finom, a másik változaténál gyengébb csengő hangot. Az egyiptomi darabokon gyakori díszítőelem a macska-motívum, amely Bastet istennőre utalhat. A keresztirányú pálcák végén is előfordulhat az egyszerű visszahajtás helyett madárfej.
A legvalószínűbb, hogy Egyiptomból származik, ahol az ég istennőjének, Hathornak a kultuszában játszott szerepet, a Kr.e. 2. ezredforduló óta mutatható ki a jelenléte. Később bekerült Isis kultuszába is, és így mind a görög, mind a római kultúra részévé vált, mivel az Isis-kultusz Egyiptom elfoglalása után komoly teret nyert Rómában. Írásos források és egy római terrakotta tanúsága szerint a Kybelé-kultusz kelléke is volt. Gyakran használták szertartásokon is, gonosz szellemek elűzésére. A kopt liturgiában máig használatos. A modern korban elsőként Rossini alkalmazta a Sevillai borbélyban. Fából vagy gyümölcshéjból készült egyszerűbb formái Afrikában manapság is elterjedtek.
Horváth Judit Anna latin szakos hallgató PTE Klasszika Filológia Tanszék
Mi ez? Zenészfigurákkal díszített edény Hol készült? Egyiptom Mikor készült? 4. sz. vége - 5. sz. eleje Miből készült? bronz Hol találták? Egyiptom Hol található? Kairó, Kopt Múzeum 5088 Méret: m: 21,5 cm Katalógus szám: 81 Irodalomjegyzék: Koptische Kunst. Christentum am Nil. Essen 1963, 273 175. sz. L'art copte. Paris 1964, 126 sk. 116. sz. L'art copte en Égypte. 2000 ans de christianisme. Exposition présentée a l'Institut du monde arabe, Paris du mai 15 au 3 septembre 2000 et au musée de l'Éphebe au Cap d'Agde du 30 septembre 2000 au 7 janvier 2001. Paris 2000, 224 280. sz. J. Strzygowsky, Koptische Kunst. Catalogue général des antiquités égyptiennes du Musée du Caire Nos 7001-7394 et 8742-9200, Wien 1904, 273 9083. sz., XXIX. tábla Török L., After the Pharaohs - Treasures of Coptic Art from Egyptian Collections. Museum of Fine Arts, Budapest 2005 Spring. Budapest 2005
Török L., A fáraók után - A kopt művészet kincsei Egyiptomból, Szépművészeti Múzeum, Budapest 2005 tavasz. Budapest 2005
Gyűjtemények: Kairó, Kopt Múzeum
A hengeres testű edényt négy kutyafigura támasztja alá, és négy, boltíveket alátámasztó oszlop díszíti. A boltívek alatt négy ruhátlan zenész magas domborművel megmintázott alakja látható. Az edény hosszú nyaka gyöngyökkel díszített csőrben szélesedeik ki, amelyhez eredetileg zárható fedél tartozott. A Kopt Múzeum egyik rokon tárgyát táncoló mainasok alakja díszíti. A zenészek és a dionysosi kör kísérői kiválóan illettek az arisztokrata "jó élet" képi világához.
Ilyen kicsi volt? Egy kezben kellett volna tartani? De akkor hogyan szolaltattak meg? Talaltam egy kepet, az a cime, hogy "Flautist and Cymbala Player", a kepbol itelve az a flota mar megint aulosz. Az a kicsi lenne a cymbala a kozepso alak kezeben? Es mi az a nagy? Csorgodob? Csak linkelem, mert nagyon nagy a kep.
cymbala
Mindebbol nemely fantaziadus okor csodalok arra kovetkeztetnek, hogy a gorogok fedeztek fel Amerikat...:) Lazas buzgalommal keresnek szavakat, nyelveszkednek, fuveszkednek, indiankodnak, minden fa es bokor mogott gorogoket gyanitva. Es valoban, aki keres az talal! :)En is ugy vagyok vele, mikor ultetek, vagy felemelek egy kovet, atkozott okormania!!! Igazuk van biraloinknak, fekete listara kene tenni mindenkit, aki a gorogokkel torodik, komoly vagy komolytalan formaban...:)
Ez egy aero-membranofon hangszer, az ír bodhran és az ausztrál didgeridoo egyesítése. Úgy kell fújni, hogy az ajakkal keltett rezgés interferenciába lép a hangszálakkal keltett rezgéssel (a didgeridoo már alapból ilyen), a dob membránja még erre is rátesz egy lapáttal. Kéne még valahogy fokozni.
Érdekes összevetni az Erdélyben elterjedt csimpolya névvel, amely szintén a dudát jelenti.
Az is érdekes, hogy az olasz zampogna névnek a spanyolos változata Dél-Amerikában a pánsípot jelenti.
>tobb mint ketezer eves gorog hangszer, amelyet kecskeszorbol keszitettek.
Inkább kecskebőrből.
>a masik vegen levo fuvolaszerusegen jatszott az ujjaval, kiengedve a levegot.
Inkább oboaszerűségen, de némely (pl. magyar) változatban inkább szimplanádas nádsípszerűségen.