Kedves LvT!
Az automatikus javítás (érdekes szót használsz rá: akorrektor - eddig nem hallottam)valóban nem elemez, hanem csak a megadott elemeket és szabályokat juttatja érvényre. Különben az angol spellchecker is csak igen visszafogottan elemez. A szlován nem tudom, mit tesz. Azonban ez a dolog nem olyan egyszerű, mert a számítógép nyelvelemző képessége igencsak korlátozott. Valami kis morfológia, valami kis szintaxis, de más már nemigen. Túl sokat vársz a géptől, nem tud annyit.
Kis Ádám
A második bekezdés előtti idézés alant el lett nyelve:
> Érdekes, a tipikus nem az, hogy valaki gyorsan engedi el a shiftet, hanem éppen az, ha lassan, és így két nagybetűvel kezdi a szót. Erre viszont a Word fel van készítve. Nálam mindkét eset tipikus...
> Ha a viz szóra vonatkozik a "leformázás" (nem ide illő szakszó), azaz magyar környezetben ezt a szót csehnek jelölted (Eszközök/Nyelv/Nyelv megadása), és mégsem különbözteti meg őket a Word, akkor a programodban van működési zavar. Az általam ismert Word-változatok a magyarra, illetve az egyedileg angolra formázott szavakat a nyelvi ellenőrzés során megkülönböztetik (csehvel még nem próbálkoztam), tehát figyelembe veszik a különböző javítószótárakat Azzal nincs is gond, hogy nyelvi ellenőrzés során ne különböztetné meg a különböző nyelvekre leformázott szövegrészleteket. De az automatikus akorrektor ezt nem teszi, ui. nem a nyelvi ellenőrzők része, hanem egy nyelvfüggetlen statikus szótár. Én biz', ha szlovákul írok, szlovák nyelvi beállítások mellett, az i 'és, is' kötőszavaimat helyből nagybetűsíti I-vé, ha be van kapcsolva az angol Wordömben a "Tools/AutoCorrect/Replace text as you type" kapcsoló (és nincs meggyomlálva a szólista). Éppen azt mondom, hogy ennek a résznek is együtt kellene működnie a nyelvi elemzővel (vagy legalább a szavak mellett azok nyelvét is figyelembe kellene vennie).
Nálam mindkét eset tipikus. És a Word mindkét esetre fel is van készítve, ha korlátoltan is. Nálam azonban a "Correct TWo INitial CApitals" ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a "Capitalize first letter of sentences": együtt kapcsolódnak ki, vagy sem. Tudniilik nem kerül nagyobb erőfeszítésembe a nagybetűsített hónapneveket visszakisbetűsíteni, mint a kétnagybetűs kapcsoló miatt elrontott DNase stb. szavakat visszakétnagybetűsíteni.
> Megfigyelésem szerint ez az ellentét a kiejtés és az írűs között mára megszünt, a magyar köznyelvben a "kissebb", "eggyes" ejtés már nem hallható. Nálam még kitartanak.
A helyesírás és a helyesejtés ezek szerint bennem is keveredik:) Én eddig úgy képzeltem, hogy a nyelv igazából az, amit beszélünk, és ennek csak a rögzítése az írás. Ez persze sarkított, hiszen vannak olyan mondatok, amelyekett bár leírnak, de élő ember nem mondaná őket ki. Szóval a látja tj-vel ejtése csak azért alakult ki, mert az, aki láttya formában szokta mondani, azt gondolja, hogy mivel tj-vel kell helyesen írni, ezért tj-vel is kell kiejteni, hiszen azt írjuk, amit ejtünk...
Írógép/számítógép fronton visszavonulok, nem tudtam ezekről a dolgokról, igazatok van:))
Ez az EU dolog így nem jutott eszembe, örülök, hogy ezt is megtudtam:))
A két mondat közötti ellentmondás azért van, mert a liberalizálást helyeslése a személyes véleményem (persze bizonyos korlátok között:)), a kiejtéstől eltávolodás meg egy leíró jellegű jóslatszerűség volt.
Érdekes megjegyezni, hogy az AkH 1922. évi kiadásában az 5. paragrafus az egyszerűsítésekkel foglalkozik:
78. d., "A kis szó középfokát: kisebb, s a belőle képzett igét: kisebbít, egy s-sel írjuk (bár az ejtése kissebb), mert a kis szó minden kapcsolatában rövid s-sel hangzik...".
Hasonló okfejtést olvashatunk az egy szó kapcsán.
Megfigyelésem szerint ez az ellentét a kiejtés és az írűs között mára megszünt, a magyar köznyelvben a "kissebb", "eggyes" ejtés már nem hallható. Ez minden bizonnyal az íráskép határsa.
Kis Ádám
Kedves LvT!
Írod: "előtte leformáztam magyar ill. cseh nyelvűre (itt most a Wordre gondolok)."
Ez számomra nem világos. Mit formáztál le mind a két nyelvre? A Wordöt? Ismereteim szerint a Word csak egyetlen nyelvi alapértelmezést tesz lehetővé (ez nem is lenne másképp logikus), így vagy magyarra állítottad be a nyelvet, vagy csehre. Ha a viz szóra vonatkozik a "leformázás" (nem ide illő szakszó), azaz magyar környezetben ezt a szót csehnek jelölted (Eszközök/Nyelv/Nyelv megadása), és mégsem különbözteti meg őket a Word, akkor a programodban van működési zavar. Az általam ismert Word-változatok a magyarra, illetve az egyedileg angolra formázott szavakat a nyelvi ellenőrzés során megkülönböztetik (csehvel még nem próbálkoztam), tehát figyelembe veszik a különböző javítószótárakat.
Érdekes, a tipikus nem az, hogy valaki gyorsan engedi el a shiftet, hanem éppen az, ha lassan, és így két nagybetűvel kezdi a szót. Erre viszont a Word fel van készítve.
Kis Ádám
> Másrészt ott van az EU, ahova mi be szeretnénk lépni, ott aztán még komolyabb az egységesítés. Én azt hiszem, hogy a mi külön szabványunk bevezetésére ezért nem sok esély van. A helyzet éppen fordított: az EU a nyelv kérdésében fenntartja a helyi autoritást. Így ezek a téren minden "nemzeti" szabvány egyben az EU szabályozásának is része. Az lehet, hogy belépéskor kevesebb pénzt látunk az EU-ból mint szeretnénk, de abban biztosak lehetünk: az azt követő bankjegysorozatokon rajta kesz a hosszú "ó" betűs "euró" is.
> [1] A helyesírás liberalizálásával teljesen egyetértek, tényleg miért ne lehetne kétféleképpen írni... [2] Egy idő után a tehát magyar helyesírás el fogja veszíteni a kiejtéskövető jellegét, olyan lesz, mint az angol helyesírás. Én a két mindat között ellentmondást érzek: a liberális helyesírás kérdése nem szokott felmerülni olyan nyelvek esetén, melyek helyesírása kiejtéskövető. Arról van szó, hogy írhassunk kissebb-et a kisebb helyett, nem pedig a fordítottja. Így lehet ugyan, hogy a tradícionális elvű helyesírás felé mozdulunk el, de ezzel egyben távolodunk a liberalizációtól.
> de kétlem, hogy reális elvárás, hogy a gép képes legyen egy magyar szövegben előforduló "viz" szövegről megállapítani, hogy az cseh nyelvű, és nem magyar Abszolút reálisnak gondolom, minthogy előtte leformáztam magyar ill. cseh nyelvűre (itt most a Wordre gondolok). Az információ tehát rendelkezésre áll, pusztán figyelembe kellene venni, hogy nyelvenként külön javításszótár létezik.
> A kivételeket szerintem magad is beállíthatod, de hidd el, egyszerűbb, ha megfordítják az alapértelmezést. Eddig még kevés emberrel találkoztam, akinek a mondatkezdő nagybetű írása gondot okozott volna. persze beállíthatom magam is, de a dolog azért pikáns, mert a rövidítések benne vannak, de a teljes hónapnevek nem: félmunka. Az előző mondatkezdő "p"-met meg meghagytam kisbetűsnek, nem javítottam ki, hogy jelezzem: én rendszeresen hamarabb engedem fel a shiftet, minthogy leütném a kívánt billentyűt. Nem arról van szó, hogy ennek utólagos felismerése különösebb gondot jelentene nekem, hanem arról, hogy a hibás gépelések x%-val nem kellene törődnöm. Ezzel együtt én is kikapcsolom, de akár használhatnám is.
> Az Excelre vonatkozó kérdésedre nem tudok válaszolni, mert nekem csak Excel 2000-hez és Excel 2002-höz van pillanatnyilag hozzáférésem, ahol a kérdezett szolgáltatást ugyanott lehet kikapcsolni, mint a Wordben (Eszközök/Automatikus javítás). Ez valami amnézia lehet nálam, hogy nem veszem ezt a menü pontot észre :-( Persze nálam vagy "Nástroje/Automatické opravy"-nak, vagy "Tools/AutoCorrect"-nek hívják.
Kedves Tracy!
Amit a szabványokkal kapcsolatban írsz, nem új dolog, a nemzetközi szabványosítási szervezet, az ISO 1947-ben alakult, a magyar írógépszabvány ennél későbbi keletű. A helyzet valóban nem azonos, ma sokkal nagyobb a nemzetközi támogatás a nemzeti nyelvekhez való alkalmazkodáshoz, aminek legjobb bizonyítéka a UNICODE szabvány, amelyik tartalmazza a világ valamennyi írásának számitgépes kódjait (16 biten).
Ami a magyar helyesírás alapelveit illeti, ebből 3, némelyek szerint 4 van, ami sok. Ezek az elvek néha ellentmondanak egymásnak, így a fonetikus írás elvét a hagyományos, illetve a szóelemző írásmód egyaránt keresztbeverik. Ezek valószínűleg nem is annyira szabályozó elvek, mint a status quo leírásai (nem is beszélve a 4. elvről, az egyszerűsítésről).
Ami a betűejtést illeti - hát ez nem helyesírási, hanem helyesejtési kérdés, viszont ez a két dolog a szabályozásban keveredik.
Kis Ádám
Tényleg? Én azt hittem, hogy ott fontos alapelv a kiejtéskövető írás... Ezt olyan jól belesúlykolják az emberbe, hogy néha az, aki nagyon igyekszik helyesen beszélni, ezt az alapelvet annyira komolyan veszi, hogy ott is betű szerint ejti a szavakat, ahol nem kéne. Pl. "látja", ezt tj-vel mondja... (különösen Kádár elvtárs volt ebben nagy mester:))
Annyira nem hülyeség, ami eszedbe jutott, hogy a mai magyar helyesírás legfőbb atyja, Fábián Pál professor emeritus épp így (tehát angol-francia mintára) képzeli a magyar helyesírás jövőjét, már az 1984-es szabályzatot ennek szellemében készítették.
Én őszintén szólva kételkedek abban, hogy a mai helyzet hasonlítana az írógép elterjedése körüli időhöz. Akkoriban még jóval elszigeteltebbek voltak egymástól az országok, ezért a nemzeti szabványok is jobban eltértek. A mostani gazdaság sokkal globalizáltabb, ezért a szabványok is egységesednek. Azt hiszem, hogy van egy külön nemzetközi szervezet is, ami csak szabványegységesítéssel foglalkozik. Másrészt ott van az EU, ahova mi be szeretnénk lépni, ott aztán még komolyabb az egységesítés. Én azt hiszem, hogy a mi külön szabványunk bevezetésére ezért nem sok esély van.
A helyesírás liberalizálásával teljesen egyetértek, tényleg miért ne lehetne kétféleképpen írni...
Eszembe jutott egy másik dolog is az ly-ról. Ez a betű egy olyan hangot jelölt, amit régebben másként ejtettek, mint a j-t. Ennyiben ez ellentmond a kiejtés szerinti írás elvének. A magyar kiejtés az idő múlásával egyre változik, tehát feltehető, hogy egyre inkább lesznek olyan betűk a szavakban, amelyek nem jelölnek kiejtett hangot, illetve olyan betűk is, amelyek nem a szokványos hangot jelölik, hanem valami mást. Mivel mostanában szinte mindenki tud írni, ezért nem lehet a helyesírást drasztikusan megváltoztatni. Egy idő után a tehát magyar helyesírás el fogja veszíteni a kiejtéskövető jellegét, olyan lesz, mint az angol helyesírás. Azt akartam kérdezni, hogy ez, ami eszembe jutott teljesen hülyeség-e:)
Kedves LvT!
A magam részéről az Office/Excel Automatikus javítás szolgáltatását nem tartom nagyon szerencsésnek, úgy gondolom, hogy a Helyesek, illetve egyéb nyelvihelyességi prgramok (cseh, orosz stb.) magukra vállalhatnák a szerepét. Ez talán megfelel annak, amit nyelvi elemzőnek mondasz. Az általad kifogásolt "javítások" ugyancsak mind törölhetők, akár a mondatkezdő betű beállítása. Bevallom, én ezeknek eddig csak kárát láttam, és kerülöm a használatukat. Ugyanakkor reménytelennek tartom, hogy a Microsoftot lebeszéljük, ők nagyon büszkék erre a szolgáltatásra. A kivételeket szerintem magad is beállíthatod, de hidd el, egyszerűbb, ha megfordítják az alapértelmezést. Eddig még kevés emberrel találkoztam, akinek a mondatkezdő nagybetű írása gondot okozott volna.
Igazad van abban, hogy a nyelvi sajátosságokat is figyelembe kellene vennie a rendszernek, azonban ehhez a géppel közölni kell, hogy az éppen vizsgált szöveg milyen nyelvű. Folynak kísérletek az automatikus szövegfelismerésre, de kétlem, hogy reális elvárás, hogy a gép képes legyen egy magyar szövegben előforduló "viz" szövegről megállapítani, hogy az cseh nyelvű, és nem magyar.
Az Excelre vonatkozó kérdésedre nem tudok válaszolni, mert nekem csak Excel 2000-hez és Excel 2002-höz van pillanatnyilag hozzáférésem, ahol a kérdezett szolgáltatást ugyanott lehet kikapcsolni, mint a Wordben (Eszközök/Automatikus javítás).
Kis Ádám
> megkérhetjük a Microsoft nyelvi központjában dolgozó magyarokat, próbálják elérni, hogy a Word magyar változataiban a "Mondat első betűje" elnevezésű kapcsoló alapértelmezését változtassák az ellenkezőjére.
Én az első kérdést így tenném fel: Nem lehene-e, hogy az automatikus akorrektor egy nyelvi elemzőn keresztül kapja a bemenetét? Én kissé abszurdnak tartom a mechanikus "pont = mondat vége" megfelelést. De azt is imádom, amikor a magyar Word az angolul írott szövegemben a "box" szavakat kijavíccsa "boksz"-ra, ill. a cseh textus "viz" 'ld.' szavait kicseréli víz-re és viszont. Igen jó lenne, ha nyelvi sajátosságokat is figyelembe venne.
Csak második menetben mondanám nekik, hogy a "Mondat első betűje" kivételi listájára kerüljenek fel a teljes hónapnevek, ui. a "jan.", "feb.", stb. rövidítések ott vannak, nem is akorrigálódnak, de a "január", "február" nincs.
Harmadik kérdésem ez lenne: hol kapcsolható ez ki az Excelben? És ha nem kapcsolható ki (én nem találtam meg), akkor mikor lesz ez az.
> Sajnos nincs a környezetemben etimológiai szótár, úgyhogy csak tippelni tudok (meg titeket kérdezni): a német "muss es sein"-ból? Azt mondják onnan: a muß sein-ból. Ezt erősíti, hogy a csehben és a szlovákban is onnan (igaz itt az "alap" müssen-ből) jött a muset ill. musiet' ige.
Honnan ered a muszáj?
Sajnos nincs a környezetemben etimológiai szótár, úgyhogy csak tippelni tudok (meg titeket kérdezni): a német "muss es sein"-ból?
Kedves tracy!
A megfigyelésed pontos, a jóslatod helytálló. Ennek ellenére még megpróbálhatunk egy menetet: megkérhetjük a Microsoft nyelvi központjában dolgozó magyarokat, próbálják elérni, hogy a Word magyar változataiban a "Mondat első betűje" elnevezésű kapcsoló alapértelmezését változtassák az ellenkezőjére. Emellett, mivel ez nevesíthető eset, propagandaeszközökkel is lehet élni: én pl. minden tanfolyamon bemutatom, hogyan kell ezt a beállítást kikapcsolni. Ettől függetlenül, a hónapok nagybetűs írása széles körben el fog terjedni, mégsincs egészen igazad, hiszen az írógépek korában is megjósolták, hogy eltűnik a (hosszú) í, aztán, amikor a szabvány kötelezővé tette, hogy a Magyarországon forgalmazott írógépeken rajta legyen, mégiscsak megmenekült.
Más. 'rod: "El fog jön egy pillanat, amikor kénytelenek leszünk azt mondani, hogy mivel a magyarul író emberek döntő többsége nagybetűvel írja a hónapok neveit, ezért ez a helyes alak..."
Lehet, lehet. Éppen itt érhető tetten a helyesírás-szabályozás liberalizálásának egyik lehetősége: mi lenne, ha azt mondhatnánk (versus kénytelen!), hogy lehet így is írni, úgy is írni. Ez nem lenne olyan kétértelműség, amely alapjaiban rendíti meg a normaelvet.
Kis Ádám
Igen, ez teljesen jogos, de szerintem a helyesírási szabályzatban a funkcionalizmus sosem fog teret nyerni, csak úgy magától. A magyar helyesírás még egész kiejtéskövető, az angol vagy a francia helyesíráshoz képest, és ott sem megy át szinte semmilyen reform. Igazából én arra gondoltam a mostani alakok kiszorításával, hogy ha a nyelvtudomány már nem próbál normákat szabni a beszélt nyelvben, csak leírja a jelenségeket (például az ikes igeragozás eltűnését), akkor vajon a helyesírásban (ami feltehetőleg a legkonzervatívabb ágazat) mennyi idő kell valamilyen általánosan használt alak elfogadásához. Mondok is egy példát: a Word rendszerint kijavítja a hónapok neveit nagybetűre (erről talán volt is már szó e fórumon). Szerintem elenyésző azok száma, akik ezt kikapcsolják vagy átjavítják. Ahogy a számítógép egyre terjed, egyre többen így fogják maguktól is írni. El fog jön egy pillanat, amikor kénytelenek leszünk azt mondani, hogy mivel a magyarul író emberek döntő többsége nagybetűvel írja a hónapok neveit, ezért ez a helyes alak...
Kedves Mage!
Te célokat próbálsz kitűzni, én a helyzetet próbálom leírni. A kérdőjeleid nem igazán lepnek meg.
A lokalizációnak semmiképpen nem a nemzeti érzelem erősödése a kiváltója, hanem a gyártóknak az a törekvése, hogy a termék minél szélesebb rétegekhez jusson el. Ez a tény némoképp a nyelvoktatás kritikája, de akkor is tény. Ne haragudj, de én eddig még egyetlen emberrel sem beszéltem, aki nemzeti érzületére hivatkozva cserélte fel az angol nyelvű programját magyarra. Nincs igazad abban, hogy a lokalizáció célja, hogy az emberek szoftvert cseréljenek, a lokalizáció új vásárlói rétegeket céloz meg. Ami az Y2K-t illeti, bizonyára megfigyelted, hogy a Microsoft, amelyik ma a legnagyobb tömegben lokalizál, abban a mozgalomban nem volt érdekelt.
Ami az átlagember nyelvtudását illeti, lehet, hogy jól jönne, ha az átlagember ismerne idegen nyelveket, de nem ismer, illetve nem azon a fokon, hogy például egy számítógépes alkalmazás részletes ismertetését megértse (ez elég magas fokú nyelvtudást igényel). Bizonyítható, hogy az emberek igen nagy része (átléagformáló része) csak az anyanyelvén kommunikál. Az a réteg, amely számára az ifdegen nylev elengedhetetlen, igencsak szűk. (Engedj meg egy gonoszkodó megjegyzést, Te nyilván ebbe a rétegbe tartozol, és nemigen "látsz ki" belőle).
Szerintem a honosításról nem szabad lemondani, inkább résen kell lenni, hogy a minősége megfelelő legyen.
Nem akarok itt (is) politizalni, de annyit muszaj megjegyeznem, hogy a lokalizacio oka lehet az Europa szerte erosodo nemzeti erzelem.
Szamomra szakmai (informatikai) szemmel kifejezetten rossz otletnek tunik az ekezetes domain nev, es nem hiszem, hogy a magyar nyelvet az vedene meg, hogy ezentul lehet ekezetes karakterek haszalni a www. es a .hu kozott.
A lokalizaciora az elejen irtaknak es az uzletnek lehet eros hatasa. Most le kell cserelni szamtalan software-t, mint a Y2K eseten, az emberek pedig beveszik.
Azonban, ha tudok 3 nyelvet, es a vonal masik vegen is ennyit ismer az illeto, megsem ertjuk egymast, az kinek jo? Nem lenne eszszerubb, ha volna egy elfogadott nemzetkozi nyelv, es akkor biztos lehetek abban, hogy egy nemettel, angollal, japannal es papuaival is megertjuk egymast? Valo igaz, hogy erre 5-10 evvel ezelott egy atlagembernek nem volt szuksege, mara azonban eleg alapveto kerdesse valt egy bizonyos reteg szamara legalabbis.
Sikerult eleg sok kerdojelet beletennem, pedig nem is vitatkozom veled, csak tunodom :)
Kedves Mage!
Lehet, hogy te érzed a különbséget az ly és a j között, ez azonban bizony szubjektív. Lehet, hogy a magad szempontjából pontos a megfigyelés, azonban nem alkalmas általánosításra.
A különírás-egybeírás szabályrendszere elég bonyolult, és pl. a mérnökök egyre inkább szeretnek különírni.
Érdekes, amit az internet lokalizációjával kapcsolatban írsz. Szeretnéd, szeretnéd, mégse terjed el.
Kis Ádám
sajnos nem vagyok nyelvesz, pusztan erdekel a nyelv, ezert hozza is teszem, hogy csak a szubjektiv velemenyemet irtam es irom le.
Szamomra ugy tunik, az ly lagyabb, mint a j. Persze, lehet, hogy csak belemagyarazom, mert ha nem tudnam egy szorol, melyikkel kell leirni, biztos nem kiejteni probalnam, hanem megneznem a szotarban.
A kulonirassal en is bajban vagyok idonkent, de ennek talan az is az oka, hogy sok szo eseten nehez eldonteni, hogy mennyire tolodott el hatarozoszo kategoriaba, es olyan is akad, amirol nem tudom, hogy nevelo, vagy nevuto, mert leginkabb nevelo formaban hasznaljuk, de nem tunik annak.
Szamomra szimpatikus az a hozzaallas, hogy a nyelvesz nem szabalyokat alkot es eldonti, hogy valami jo vagy rossz, hanem egyszeruen figyeli a nyelv valtozasait, hasznalatanak kialakult szokasait. Ugy tunik, hogy van egy konzervativ mag, akinek kell az ly-j.
Igazad van abban, hogy a net kezd lokalizalodni, viszont en ezt nem tartom jonak. Amellett, hogy szeretem a magyar nyelvet, imadom a magyar koltok verseit, es ugy gondolom, fontos, hogy megorizze minden nep az anyanyelvet, kifejezetten praktikus volna egy kozos nyelv is. Az sem zavarna, ha mondjuk mindenki az anyanyelven es angolul tudna, nem szukseges munyelv.
Kedves Mage!
Bárczi szerint a j ás az ly a magyar nyelvterület nagyobb részén kb. 200 éve nem külön hang. Ezért a szabály okafogyott, pusztán a hagyomány tartja fenn.
Az ly-t valóban nem hibázzák el az iskolázott emberek, de a helyesírási norma feletti vitákat nem is igazán a fonetikus írással kapcsolatos problémák váltják ki, hanem főként a különírás-egybeírás.
A világnyelv kérdésében nem egészen értek egyet, az internet napjainkban inkább a lokalizáció felé halad.
Kis Ádám
Ugy tudom, az ly es a j ket kulon hang, meg ha legtobben ezt nem is veszik eszre. (Ahogyan e-bol is 2 fele van, de azt nem jeloljuk).
Mindenesetre, maradjunk annal, hogy ezt a legtobben nem erzekelik, ezert tekinthetjuk "ok nelkuli" szabalynak (nem az, de nyugodtan vehetjuk annak).
Ezek leginkabb egy kulfoldi ember szamara jelentenek problemat, amikor az adott nyelvet tanulja. Nekem is elegge rossz emlekeim vannak a nemet nevelokrol, multidokrol, tobbesszamokrol. Tehat ilyen vonalon elindulva lehetseges, hogy volna ertelme liberalizalni.
Viszont, akinek jo a helyesirasa, az az ly-j hasznalatat sem rontja el. Legalabbis, tobbnyire nem, idonkent barki tevedhet. Akinek pedig nem megy, ugyis mindegy. Hibazik mas esetben is. Ezert azt gondolom, nincs igazan szukseg ilyen konnyitesekre. Amig azt sem irjak jol sokan, amit hallani lehet kiejtes alapjan - ezzel nem akarom bantani oket, de teny -, odaig nincs sok haszna azon gondolkodni, hol konnyitsunk a helyesirason.
Kulonben a magyar talan inkabb a "logikus" nyelvek koze tartozik, ha a kovetkezetes szabalyok es a kivetelek aranyat nezem.
Ennyit az elmeletrol :))
Gyakorlatban szerintem 100-200 even belul kikopik. Vagy jon egy igazi vilagnyelv. Az internet hasznalata maris abba az iranyba tereli az embert, hogy az angolt minel jobb szinten elsajatitsa.
Ez nagyon érdekes kérdés. Előszörre maradjunk az ly-nál! A mostani esetben ott használnak ly-t, ahol nem kellene. De szükség van-e egyáltalán az ly-ra? Lényegében nincs, a nyelvészek már 1954.ben, az AkH 10. kiadásának előkészítése során meg akarták szüntetni. Nem sikerült, mint ahogy a német helyesírási reform sem "megy át". Az emberek bizonyos csoportjainak nyelvérzéke igencsak konzervatív, és irracionálisan ragaszkodik bizonyos megrögződöttségekhez.
Más részről felvetődik a helyesírási norma sorsának kérdése. A jelenlegi normát sokan kifogásolják amiatt, hogy kevés mozgásteret enged.
Kis Ádám
