Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2001.08.07 0 0 8
Számomra a szabály is, a példák is azt mondják, hogy ha a két potenciális összetételi tag közül legalább az egyik létezik (az adott szóba illő jelentésben) a magyar nyelvben (kvázi-) önálló szóként. Ez a mo-nog-ram : mo-no-grá-fia ~ mo-nog-rá-fia : bib-li-og-rá-fia oppozíciókon kívül mindenre magyarázatot ad (bár ebből is sejtet valamit). Csak azt tudnám, hogy a Nietz-sche elválasztásnak mi az oka!
Előzmény: phls (7)
phls Creative Commons License 2001.08.07 0 0 7
Egy kissé OFF leszek, merthogy itt már többrôl van szó, mint egyéni nyelvérzékrôl. Viszont nagyon is kapcsolódik a téma a tranzakcióhoz.
Az idegen elemet is tartalmazó szavak elválasztásáról az AkH. 231. és 237. pontja szól. Az elsô, közös bajom velük, hogy nem hivatkoznak egymásra, pedig ez nagyon is elkelne. A 231. lényegében azt mondja ki, hogy a két idegen szóelemet tartalmazó magyar szó ált. NEM számít összetételnek, legfeljebb szakmai műben: tipog-ráfia, ?tipo-gráfia. A 237. arról szól, hogy egy idegen tag és egy magyar szó együttese ált. összetétel, de ha az átlagos nyelvérzék – itt a jelen rovat kulcsszava! – nem érzi annak, az sem baj. Tehát: para-frázis v. paraf-rázis (ráz-is-ki-tôle-engem-a-hideg).
Most az AkH.-ból s az ôt követô Magyar helyesírási szótárból (MHSz.) idézek (oly értelemben, hogy az ajánlott elválasztást írom ide; ennek hiánya is fontos infó):

elekt-ro-kar-diog-ram (MHSz. - fogjuk rá, hogy sajthiba, bár szerintem Freud mocorog benne...)
elekt-ro-kar-di-og-ram (AkH.)
elektroszkóp
elektrosztatikus
fo-tog-ra-fál
fo-tog-rá-fia, fo-to-grá-fia
interaktív
ki-lo-gramm
mik-ro-klíma
mikroszféra
mik-rosz-kóp, mik-ro-szkóp
szte-nog-rá-fia, szte-no-grá-fia
to-pog-rá-fia, to-po-grá-fia
te-leg-ram
te-lesz-kóp, te-le-szkóp

Le tudja nekem vezetni vki a két jelzett pontból ezen elválasztások együttesét? (Külön-külön mindegyiket meg lehet magyarázni.)

LvT Creative Commons License 2001.08.07 0 0 6
Kedves Pivovar!

A magyar edz szó a vitatott eredetűek közé tartozik. Az egyetlen, de kissé bicegős etimológia a más kihalt ügy = 'víz' szóból eredezteti.
Jelentéstanilag erre az ad alapot, hogy eredetileg csak fémet lehetett edzeni, melynek szokásos módszere volt a többszöri felhevítés majd gyos lehűtés vízbe mártással.
Fonetikailag az ü ~ e változás kimutatható a homofón ügy = 'szent' szó egyház származékán.
Maga a dz természetesen kifejlődhetett két egymást folyamat összhatásaként. Egyrészt egy kötőhangző nélkül kapcsolt z képzővel való hasonulás eredményeként (vö. vizez), másrészt az egy időben "szokásos" hangzóközi z(z) > dz hangváltozás eredményeként (vö. mazzag > madzag, fogózik ~ fogódzik).
A szóvégi dz "szokatlansága" feloldható azzal, hogy a hang eredetileg a ragozott alakokban fejlődött ki (pl. "edzi a vasat"), majd analógiával terjedt a nullaragos alakra. Hasonló folyamatok alakíthatták ki a hangfestőként "meghatátozott" pedz szavunkat.

A szabálytalanság iránti igényedet pedig azzal "hárítanám el", hogy a dz egy hang a c zöngés párja, pusztán az a pechje, hogy nem alkottunk neki önálló betűt. (Pedig megtehettük volna: vannak ortográfiák, ahol a cirill "z"-hez betűvel adják vissza. Ugyanakkor a c-t is írtahnánk tsz-ként.) Ezért az eddze szóban nem a z hosszú, hanem maga a dz hang.

A helyesírásunk inkább ott következetlen, hogy a dz ejtése mindig hosszú, de ennek ellenére rövid hangzóként kell írni a hasonulásos alakokat kivéve, pedig ott sem ejtjük hosszabban.

Előzmény: Pivovar (1)
LvT Creative Commons License 2001.08.06 0 0 5
Erata (kimaradt szavak): "... így a tranz-akció és a tran-zakció egyaránt helyes ..."
Előzmény: LvT (4)
LvT Creative Commons License 2001.08.06 0 0 4
Az AkH(11) éppen hozza is a tranzakció-t, mint kétféleképpen elválaszható szót, így a tranz-akció és a tran-zakció. Minden hasonló latin-görög terminus szükségszerűen "összetett" szó, csak az a kérdés, hogy az egyén számára felismerhető-e az összetételi határ. (A szótagolás szerinti elválasztás mindig alkalmazható.)
Előzmény: Kis Ádám (0)
dr_strange Creative Commons License 2001.08.05 0 0 3
talán az angolból került át (tőzsde?), ahol elég zésen ejtik
Előzmény: Pivovar (2)
Pivovar Creative Commons License 2001.08.05 0 0 2
...hm, tranzakció: nyilván transzakció, de ez túl idegenesnek tűnhetett valaha (is). Ebben a formájában az észnélléttől eltérő állapotba jutás ugrana be nekem, ami nyilván másra utal... ;-)
Előzmény: Kis Ádám (0)
Pivovar Creative Commons License 2001.08.05 0 0 1
edz: eddze/edzze.
Tudom a szabályt, azt hiszem, de tollamra csomót köt akkor is.
Nem lehetne mégis rendhagyó? :-) (mellesleg erről a szóról is megvan a véleményem: míg nem tudtam, mit jelent, azt hittem, szokványosat jelent, és ugye, nem éppen az...)

Viszont kérdezem ám azt is, hogy az "edz" honnan ered... persze lehet, hogy ez nem ide tartozik.

Kis Ádám Creative Commons License 2001.08.05 0 0 0
0. (nulladik) hozzászólás

Hogyan választanád el a tranzakció szót?

Szabályosan

tran-zak-ció,

de ez olyan fura. A kezem a tranz-akcióra állna, de tranz szó vagy előtag, úgy rémlik, nincs.

Kis Ádám

Kis Ádám Creative Commons License 2001.08.05 0 0 topiknyitó
Ezt a témát azzal a céllal indítom, hogy szembesülhessünk a nyelvérzékeink különbségével. Olyan nyelvi megoldásokatlenne jó itt olvasni, melyek furcsának tűnnek. Nem általában, hanem a hozzászóló számára. Megvitathatjuk, hogy a megnyilvánuló (tehát az, akitől a furcsaságot idézik), illetve a furának tartott szabály-e a "bűnös", vagy az a nyelvérzék, amelyik ebbe beleütközik. Jó pálya lenne ez mindazok számára, akik el tudják képzelni, hogy egyes esetekben nem nekik van igazuk.

Kis Ádám

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!