Tökéletesen egyetértek a leírtakkal! Nálam is a Thunderball a No.1. minden a könyvek és mind a filmek közül!
Egyetlen dolgokkal vitakoznék picit: azért a Goldfinger nem olyan rossz. A végén az aranyrablás, lehet, hogy tényleg jobb, hogy "aranyfertőzésre" lett módosítva. De többivel meg vagyok elégedve.
Mindenesetre a Thunderball-ban hiába volt benne McClory azért a könyvön érződik, hogy hamisítatlan Fleming. McClory-t és Whittingham-et afféle ötletemberként képzelem el jelen helyzetben. De McClory kardoskodása akkor is tök értelmetlen volt. A filmet egyszer már leforgatták, sikerre vitték, miért akart ő egy remake-t...Az eredeti százszor jobb. Sőt: nálam az egyik az elején a másik a legvégén van a listán.
Annyit szeretnék hozzáfűzni az itt leírtakhoz, hogy ennek a McClory-Broccoli viaskodásnak a leírása szerepel egy pár éve megjelent könyvben. A címe: A világ legnagyobb filmjei. Egy borzalmasan rossz minőségű fércműről van szó, amelynek az egyik fejezete a James Bond-filmekkel foglalkozik. Ebben főleg Brosnanra koncentrálnak. (Van a fejezetben egy részletes Brosnan-életrajz is). Itt szerepel ez a jogi vita, és majdnem szóról-szóra úgy taglalják, ahogyan azt Moon ezredes tette.
Szerintem a Thunderball legjobb és a legizgalmasabb az általam eddig olvasott hat Fleming-könyv közül. Ezenkívül a film is első helyen áll a Bond-mozik közül az én értékrendem szerint. Nem véletlen McClory buzgalma, hiszen az objektív tények is azt bizonyítják, hogy ez a film a Bond-sorozat csúcsa: egyedül ez jutott el az Oscar-díjig (a legjobb speciális effektek kategóriájában), és a dollár éppen aktuális árfolyamát is figyelembe vevő statisztikák szerint ez a film produkálta az összes Bond-mozi közül a legnagyobb bevételt. Ráadásul a sztori is elsőrangú, mi több, a Goldfinger alapötletével szemben logikailag is hibátlan. Nem véletlen, hogy a Thunderballnál az atombombák ellopására épülő történetet szinte egy az egyben filmvászonra lehetett vinni, míg a Goldfingernél a filmkészítők jelentősen módosítottak az eredeti Fleming-verzión, ami ezer sebből vérzett.
Bondról jöttem ide vitatkozni, beszélgetni és nem flémelni. Szerintem ha akarsz inkább válaszolj érdemben, érvekkel, és ne megsértődj, mert vitatkozni szeretnék. Gondolom a klubodba se csupa olyan ember jelentkezett, akik azonos álláspontot képviselnek. Amiket leírtam azok tények. Nem istenítettem én senkit. Ne állíts már rólam olyasmit, ami nem igaz. Köszönöm, és várom, hogy jókat beszélgessünk: C. M.
Jó látni , hogy semmivel se értesz egyet , se velünk , se Hirsch Tiborral , se Kevin McClorival.
Lehet hogy szerencsétlen Ian Fleminggel se?
Minek is írt ilyen jó regényeket?
Látom számodra is csak a Broccoliék a világmegváltók. Pedig igazán Fleminget kéne isteniteni , mert a Bond-legenda róla és a regényeiről szólnak.
Már meg se merem kérdezni , mi a véleményed az 1954-es Casino Royale-ról?
Az is Bond film , egy kezdeti kisérlet az első Fleming regény megfilmesítéséről.
Ahogy olvasom vissza a hozzászólásokat, úgy találok olyanokat amikre szívesen reagálnék. Most a 294-esre, ismét JB Club-tól ;)
Szóval a téma akkor ott a Never Say Never Again születése volt. Ez egy érdekes történet (ha film nem is;) úgyhogy leírom valójában mi történt, olvasmányaim (könyv,net) és a DVD-n levő infók alapján:
Kevin McClory, a későbbi renegát producer, annak idején Ian Fleminggel (és egy Jack Whittingham nevű pofával) együtt írta meg a Thunderball-sztorit (később lett belőle a könyv Fleming által). A Thunderball az első Bond film lett volna és külön filmre is írták elsőre. Aztán jöttek Broccoliék megvették a jogokat és a Dr. No-val indítottak (bár tervben volt, hogy a Thunderball-al kezdenek, de gondolom elsőre túl drága lett volna). Később jött végül a Thunderball, aminél úgye kikötés volt, hogy McClory legyen a producer (lévén, hogy ő volt az egyik társalkotó) csak úgy készülhet el. El is készült a film de kapzsi McClory barátunk ennyivel nem elégedett meg ő saját Bond franchise-t akart, mindezt arra alapozva, hogy van egyetlen nyamvadt Bond történetre joga. El is indult a pereskedés, amit végül megnyert és elkészíthette a NSNA-t. Thunderball-ból dolgozhatott csak, arra volt egyedül joga. Conneryt megnyerte magának, így nem lett a film totál bukás. Abban az évben volt 83-ban a Bondok háborúja. Erről van is egy érdekes poster. De McClorynak még ez sem volt elég, ő meg akarta csinálni a 90-es évek elején még egyszer a Thunderball remake-jét (ez az ember hülye?) Warhead 8 (de jó cím) címen. Az akkor még foglalatlan Brosnan-t szemelte ki. Persze nem lett belőle semmi hálistennek. Teltek múltak az évek, McClory barátunk tovább pereskedett, betársult mellé a csipáját nyitogató nem kevésbé kapzsi Sony és kitalálták, hogy márpedig ők indítanak egy párhuzamos Bond franchise-t. Megindult a pereskedés megint, az EON-nak már a töke tele lehetett McCloryval, aki bár öregemberré lett, a mai napig nem adja fel. Szóval folyt a harc a jogok osztozásáért és ebben az időben olyan neves és megbizható moziújságok, mint a Cinema nagy mellénnyel közölték, hogy indul a pérhuzamos James Bond sorozat és Sean Connery-t is ismét megnyerték. Persze ebből se lett semmi. McClory pedig azóta is fő a levében.
Egy hozzászóláson belül írtál, JB Club, sok mindent, amivel nem tudok egyetérteni. Lássuk mik ezek:
"Valóban , a Bond-filmek igazán semmiben sem kapcsolódnak egymáshoz. Mind különálló film , nem pedig egy folytatásos teleregény."
Ez nem igaz. Annyira evidens, hogy kár magyarázni. Az első 7 film a SPECTRE és Blofeld elleni harcról szól. Még vissza is utalnak korábbi részekre. Mi ez ha nem összefüggés?
Sőt elvileg nem akarták a DAF-nél abbahagyni, ezt a vonalat, mert a TSWLM-ben vissza akarták hozni a SPECTRE-t, csak jogi akadályokban ütközött Broccoli (McClory személyében ismét, aki azt állította, hogy ő alkotta Blofeld figuráját-ebben pedig sajna lehet vmi). Azért megvolt Tracy-re való visszautalás a filmben, akárcsak később a FYEO-ban és LTK-ban is. Mi ez ha nem összefüggés?
De még számtalan visszautalás van, ami biztosítja, hogy a történetek egy lineáris idővonal mentén haladnak.
"Itt csak a főhős karaktere számít , a sok-sok technikai kütyük , a csinos lányok , egyszóval a látvány. Hogy ki játsza Bond figuráját , teljesen lényegtelen. Még a gyártó is! Lásd: Never Say Never Again! Bond-film , egy jó mozi , és ez a lényeg. Az se igazán számít , hogy a Thunderball újra-feldolgozása. "
Nagyon nem tudok egyetérteni. Az eredeti alkotógárda az igazi és ezt el nem érheti a gyenge eresztés NSNA. Itt lehetne részletezni, mi milyen gyenge benne. Egyáltalán nem volt Bond hangulata mégha Connery is játssza benne Bondot. A zenéjéről már inkább nem is beszélek.
A Bond figuráját játszó színész személye pedig miért lenne teljesen mindegy? Mindegyiknek egyénisége van, saját védjegyei. Connery energikussága, Roger Moore poénjai, Dalton komolysága stb. stb. Egy rajongótól azért ilyen kijelentéseket furcsa olvasni ;)
Az NSNA amúgy is egy érdekes szülemény, aminek egy külön története van...
Hogy én mennyire is vagyok? :) NAGYON.
A könyv már nincs meg nekem (talán elkérem a haveromtól), de arra emlékszem, hogy a fejemet fogtam az ostoba következtetéseken és tárgyi tévedések tömkelegén.
Ha vki igazán jó kis háttéranyagot akar a filmekhez akkor ajánlható az Essential Bond c. hivatalos Bond könyv Lee Pfeiffertől és Dave Morrall-tól. Ebből érdemes a legutolsó kiadást megvenni (vmelyik angolnyelvű boltban), mert a legutolsó filmet mindig beleteszik. Pfeiffer neve ismerős lehet a DVD-kről. Ő rengeteg háttérmunkát végez a filmekről, beengedik az EON archívumaiba (Lucashoz hasonlóan ők is összegyűjtik egybe az összes filmes kelléket->kapóra jött a DAD-hoz) és neki inkább hiszek, mint Hirschnek ;)
Nem értem mi a gondod a Hirsch Tibor által írt könyvvel?
Teljesen jól mutat be és ír le dolgokat.
Te mennyire is vagy Bond-rajongó?
Ha gondolod keres meg minket: jamesbond007@dunaweb.hu
Üdv: Vezetőség.
Én csak annyit jegyeznék így meg elsőre, mint elvetemült Bond fan, hogy a Hirsch-féle könyv az elrettentő példa arra, hogyha vki Bondról ír, de nem ért hozzá. Ami informális anyag van benne azt láthatóan, - akkor még hozzá nem férhető - külföldi kiadványokból emelte át. Kukába vele.
Szerintem a For your eyes only az akciófilmek egyik korai mesterműve, messze a legjobb a Roger Moore-féle Bond-mozik közül. A Moore-széria több esetben is infantilis filmeket hozott, ezekhez képest a Szigorúan bizalmas egy érett, felnőtt alkotás.
Az On her Majesty's secret service az elrettentő példa arra, hogy miért nem szabad túlságosan ragaszkodni az eredeti flemingi modellhez. Szerintem Lazenby gyenge, nem baj, hogy nem kapott másik lehetőséget. Az On her ...-nél az az érdekes, hogy az utolsó harminc-negyven perc nagyon jó, csak addig nehéz kibírni.
Sokszor és sokfélét olvastam már a For Your Eyes Only-ról. Általában kissé unalmas és középszerű filmnek ítélik meg még a rajongók is. Számomra a mai napig az egyik kedvenc Bond filmem. Lehet, ebben az is közrejátszik, hogy ez volt az első, amit láttam közel húsz évvel ezelőtt 1984-ben. Ahogyan Hirsch Tibor írta róla „valószínűtlen de azért nem lehetetlen…”. Nagyon tetszik a film hangulata, remek mozi a nyolcvanas évek elejéről.(Egyébként egy személyes találkozás alkalmával Hirsch Tibor elárulta, hogy az ő favoritja a Goldfinger).
Az Őfelsége Titkosszolgálatában sem annyira a rossz. Leszámítva a romantikus szálat és Lazenby ellentmondásos lényét. Talán kellett volna kapnia még egy esélyt?
Mai szemmel a „legcinkesebb” filmek Moore nevéhez fűződnek. Pl. Moonraker, View To A Kill, The Man With The Golden Gun….
Mint , ahogyan azt az előző hozzászólásunk kezdetén is írtuk , valóban van logika abban amit leírsz. Nem sértésként vagy provokációként reagáltunk az eszmefuttatásodra. Ha így érezted , akkor elnézést kérünk.
Valóban érdekesek a hasonlóságok.
Üdvözlettel.: Vezetőség.
Bocs, de én egy szóval sem említettem, hogy szándékos lenne a párhuzam. Csak egy érdekes játék volt a részemről, mindenesetre a hasonlóságok szembetűnőek:
1. Timothy Dalton kivételével minden új Bond-színész a Karib-tengeren, azaz a legtipikusabb flemingi helyszínen nyitott. A finálé miatt a Goldeneye is idesorolható. (Az egyfilmes Lazenbyt most nem számolom.)
2. A második film mindegyik színésznél kicsit vékonyra sikeredett. A From Russia with love mai szemmel nézve talán a legunalmasabb az összes közül, a The man with the golden gun cselekménye is elég vékony, a Licence to killről pedig az általam rongyossá olvasott Hirsch-könyv is megírja, hogy nem nagyon volt rá pénz.
3. Connery és Moore esetében is a harmadik film volt az igazi nagy dobás. Daltonnál és Brosnannél viszont már a nyitány átütő siker volt, utána anyagilag és "szakmailag" is némi visszaesés következett.
4. Mind Connerynél, mind Moore-nál a negyedik film nagyjából hasonló dramaturgiájú, mint a harmadik, csak sokkal látványosabb kivitelben, Connerynél az ötödik is ebbe a sorba illik. Amúgy szerintem a You only live twice sci-fi a javából. A Thunderballról soha nem írtam, hogy sci-fi lenne, bár az ötperces nyitány a hátirakétával azt sejttette.
5. Érdekes az On her Majesty's ... és a For your eyes only rokonsága is. A For your eyes only nyitó ötperce egyenes folytatása a Lazenby-filmnek. Az már egy más kérdés, hogy a két mozi élvezhetősége között nagyon nagy a különbség.
6. Az is szembetűnő, hogy ahogyan öregedtek a Bond-színészek, úgy nőtt a humor és az önirónia szerepe. Ez alól - egyelőre - Pierce Brosnan kivétel, mivel a Die another day eléggé szárazra sikeredett. Azért, mert valaki szereti a 007-es ügynököt, még nem kell vaknak lennie. Sok szempontból az A view to a kill a sorozat mélypontja, mert Roger Moore-t akkorra már le kellett volna cserélni. Egyszerűen illúzióromboló volt.
Érdekes tanulmányokat folytatsz a Bond-filmekkel kapcsolatosan.
Valóban van valamilyen logika abban , amit leírtál , de nem tartjuk valószínűnek , hogy a Broccoli-produkció tematikusan végigvitte volna a Moore-Bond filmjeiben a Connery-s időszakot.
A 6. pontban megemlíted a Never Say Never Again-t , pedig nem is Broccoliék gyártották , hanem a Taliafilm , Kevin McClory producerrel az élen. Tehát hivatalosan az általad említett két-két önirónikus és parodisztikus filmek aránya 1:2. A Broccoli-produkció ugyanis nem sorol egy-két filmet a Bond-sorozathoz , így a NSNA-t se.
S ha már a parodisztikus filmeknél tartunk , említést érdemel az 1967-es Casino Royale is.
Ha pedig nagyon ragaszkodunk a Fleming-regényekhez , akkor a legsikeresebb alkotás , ami szinte mozzantról-mozzanatra követi az eredeti regényt , az az 1954-ben készült CBN-Climax produkció vagy Tv-film szintén Casino Royale néven. Ezt csak azért , mert a 4. pontban kifogásolod , hogy a filmeknek már semmi köze a Flemingi puritanizmushoz. És bár szintén ebben a pontban végig sci-fi-ként emlegeted a filmeket , a Thunderball véleményünk szerint egyáltalán nem sorolható ide! Sőt még igazán a You Only Live Twice sem! Csak a Moonraker.
Azért kár , hogy még van olyan Bond-film , amit nem láttál , szerintünk megéri megnézni őket.
A Bond-filmek elemzésében pedig nagyon jó munkát olvashatsz a: James Bond mítosz , avagy a 007-es ügynök története című Hírsch Tibor könyvben.
Üdvözlettel: Vezetőség.
Felfigyeltetek-e arra, hogy a Connery és a Moore-korszak filmjei ugyanarra a ritmusra készültek?
1. Mindketten egy-egy Karib-tengeri sztorival kezdtek, ahol a bonyodalmat brit ügynökök meggyilkolása/eltűnése jelentette. (Dr. No, Live and let die)
2. Mindkét esetben a második filmben Bond és egy-egy ördögi bérgyilkos párharca jelentette a film csúcspontját. Ezt a párviadalt már a bevezető kis ötperces történet is beharangozta. Mindkét film viszonylag kevésbé látványos "kamaradarab" volt. (From Russia with love, The man with the golden gun)
3. Mindkét színésznél a harmadik film hozott átütő sikert, és döntötte el, hogy milyenek lesz Connery/Moore Bondjának legfőbb karaktervonásai. (Goldfinger, The spy who loved me)
4. Mindkét színésznél jellemző, hogy a széria folytatásaiban növekedett a fantasztikus és futurisztikus elemek aránya. Egyre pazarabb látványvilág és elképesztőbb akciójelenetek jöttek, de a tartalmi mondanivaló fokozatosan üresedni kezdett. Mindkét miniszéria a világűrben ért véget, aminek már semmi köze a flemingi puritanizmushoz. (Thunderball és You only live twice, Moonraker) Különbség: Connerynél két filmben is sikerült az előzmények überelése, míg Moore-nál csak egyszer. Érdekes, hogy a két sci-fi közül a You only... visszaesését hozott a kasszáknál, míg az amúgy bűnrossz Moonraker tarolt.
5. Mindkét esetben a folytatás egy komorabb és komolyabb film lett, erőteljes kanyarral visszatérve a flemingi szellemiséghez (és a Földre). A szuperhősből újra gyenge és törékeny ember lett, aki hibázni is tud. A sci-fi elemek helyett egy-egy szabványos kémsztori lett a cselekmény. Az első esetben Conneryt Lazenby váltotta és ez bukást hozott, Moore viszont tartotta a szintet a kasszáknál. (On her Majesty's secret service, For your eyes only)
6. A folytatás mindkét esetben egy-egy (pontosabban két-két) önironikus és parodisztikus film lett, sok-sok humorral és a nevetségességig fokozott (mégis élvezhető) extremitással. Mindkét esetben látható volt a színészek öregedése és a külsejük változása. A geronto-Bondok a bevétel szempontjából a közepes filmek közé tartoznak. (Diamonds are forever és Never say never again, Octopussy és A view to a kill).
Timothy Daltonnál nincs ilyen ritmus. A The living daylightsot még nem láttam, az eddigi információim alapján a Goldfinger-típusú, a harmadik pontban említett szutorikhoz áll közel. A Licence to kill a "legangoltalanabb" film, amely leginkább az első típushoz sorolható (megölt ügynökbarát, karibi környezet)
Brosnannél a Goldeneye szerintem Goldfinger-típusú (3. pont), a másodikat még nem láttam, míg a harmadik a lehangoló tengeralattjárós zárójelenetet leszámítva az ötödik csoportba sorolható (érzelmek, görög sorstragédiákat idéző bosszúmotívum, és aránylag kevés kütyü)
A Die anothet day egyértelműen a megalomániás negyedik csoport tagja.
Hát igen, a DAD... Még a mai napig sem tudom igazából hova tenni ezt a filmet. A fogság, a szakál (mint Monte Christo grófja), a virtuális valóság fantasztikuma (kiképző program, Moneypenny-Bond szerelmi jelente), Jinx domináns szerepe mind ez összességében egy picit sok. A láthatattlan Aston Martin jó ötlett lenne de a szuper-gagyi, 3 Ft.-os kommuter trükkök hazavágják ezeket a jeleneteket. Miért kell Bondot versenyeztetni xXx-el? Véleményem szerint ha ez a jövő útja, akkor a 25 év feletti korosztály 1-2 ilyen film után elfordul az aktuális Bondtól és a lázadás képpen csak Connery filmeket néz majd videon. Remélem a készítők összeszedik magukat és Brosnant utólsó filmjében az elődökhöz méltó Bondként szerepltetik. Vezeklésül az elöző baklövésükért pedíg gyártanak egy igazán jó filmet. (lsd. Moonraker -> For Your Eyes Only)
Azért a régiek között is van egy pár oltári nagy bukta...
Valóban , a Bond-filmek igazán semmiben sem kapcsolódnak egymáshoz. Mind különálló film , nem pedig egy folytatásos teleregény.
Itt csak a főhős karaktere számít , a sok-sok technikai kütyük , a csinos lányok , egyszóval a látvány. Hogy ki játsza Bond figuráját , teljesen lényegtelen. Még a gyártó is! Lásd: Never Say Never Again! Bond-film , egy jó mozi , és ez a lényeg. Az se igazán számít , hogy a Thunderball újra-feldolgozása.
A Bond-névvel fémjelzett produkció mindig , mindenkor eladható! De nem csak a filmekben. Lásd játékok: autópálya , Bond-barbie , kártya , stb....
Üdv: Vezetőség.
a sorrendiséget/időbeni tájolást a hidegháború és a technika fejlődése jelenti csak- egyébként minden más tényleg felcserélhető! de ez benne a szép- hogy nem lineáris.
Jellemfejlődés sem érhető tetten: Bond rendíthetetlen sziklaszirt a történelem viharaiban, aki mindig képes megoldást találni.
egy kicsit meg is döbbentett a DAD-ben, mikor lekapcsolták hónapokra és kínozták- olyan sebezhető volt, kicsit sérült az illúzióm, hogy JB sérthetetlen és mindenki eszén túljár; de a Casino Royale könyvben is jól lealázzák szegényt...hiába, ő is ember..
Szerintem a Bond "sorozatnak" nincsenek "részei". Ez nem egy olyan "széria" mint, a Terminátor, a Rambo, a Star Wars, vagy a Batman. A Bond-filmek külön, önálló alkotások. Minden filmek külön címe van... (nem James Bond 1, James Bond 2, ...stb.) A filmek a főhös személyén és néhány klisén kívül nem kapcsolódnak egymáshoz, ezért nem tekínthetőek egymás folytatásainak. Továbbmegyek a színész személye is lényegtelen. Bond múltja és jövője lényegtelen. James Bond mindig az aktuális jelenben él.
Tehát a Dr.No az első Bond film, nem pedíg az "első rész".
Egyébként értelmetlen kronólógiai sorrendben műsorra tűzni a filmeket. Ha öszekevernék őket sokkal érdekesebb lenne az egész... így túl kiszámítható minden...
Látom , segítség kell , magyarul keresed a Bond-könyveket. Szinte az összeset meg tudod rendelni , ha ellátogatsz a www.antikvarium.hu-ra. Ha jól tudom ez egy szegedi antikvárium és nekik mindig van szinte mindem magyar nyelvű Bond-könyvük. Én is rendeltem már tőlük , gyorsak , olcsók és jó minőségűek a könyveik.
Vagy ajánlok még egy antikváriumot és kiadót:
Szukits Könyvkiadó és Antikvárium
6722 Szeged , Földvári u. 9.
Tel./ Fax.: 62/311-430 , 62/323-734
Tőlük is gyorsan és jó minőségben szerezheted be a magyar példányokat.
Üdvözlettel:
Csaba08.
HUNGARIAN James Bond 007 CLUB
Tel.: 30-907-35-64
e-mail: jamesbond007@dunaweb.hu
Segítséget szeretnék kérni Tőletek. Lesz egy James Bond témára épülő rendezvényünk és ehhez kellene nekem minde James Bondos infó (kajanevekhez, italokhoz stb).
Ehhez kell igazítanunk mindent úgyhogy mindent infót szívesen veszek.
THX!
megnéztem az alexandraonlájnon,ahol a könyv
kötésmodjátol kezdve a tömegéig minden megtalálhato,talán a sztori felvázolása egy kicsit szegényes:"A 007-es ügynök izgalmas kalandjai Hong Kongban."meg "A 007-es számú titkosügynök izgalmas kalandjai három kötetben."
+ "james bond,az amerikai kalandor és az inkák kincse"-ez egy magyar találmány
nem tudom,erről volt-e már szo,
de kiváncsi lennék a véleményetekre,
tekinthető-e Sherlock Holmes vmilyen szinten
mr Bond előzményének,vagy legalább rokonnak
vagy csak én vagyok elfogult a másik kedvenccel
kapcsolatban?
Nézd meg egyik korábbi (224) hozzászólásomat. Ott leírtam mi jelent meg magyarul. Ezen kívül kiadtak 3 Benson regényt is (A holnap markában, Visszaszámlálás, A világ nem elég. ) A kannibál Kovács által említett, könyvek kb. 2-3 éve jelentek meg. Az összes többi sokkal régebben, a kilencvenes évek elején. Fleming összes regényét meg lehet venni angolul bármelyik nagyobb idegen nyelvű könyvesboltban (kb.2200-2500 közötti áron). Hidd el nincs más út, mint az antikvárium vagy a könyvtár, ahonnan kölcsönözheted, vagy ellophatod a köteteket :-). Az antikváriumokban nem érdemes ilyesmit megkérdezni, mert az eladók általában nem tartják számon a ponyvairodalmat. Érdemes a gagyi krimi és kalandregényeket tartalmazó polcokba beletúrni. James Bondot OTT találod. Gyakran van angol és német nyelvű Bond regény is.
ezek szerint ez egy uj kiadás?közben olvasgattam lejjebb,és egy
kicsit elbizonytalanodtam
itt angol könyvekről van szo?mer az nekem nem jo,
max német-ha már itt tartunk,szept 07.én pro7en GOLDENEYE-szoval én azt olvastam vmikor hogy megjelentek csak senki sem vitte
-aminek látszolag ellentmond,hogy egy könyvtárban
a Dr. no és a Diamonds are forever(kösz,Quarell) is megvan,de
egyiksem volt bent-
az antikváriumoktol már egy kicsit elment a kedvem,már 3ban kérdeztem meg,és általában a
"dzsémz bond?...könyvbe??????"választ kaptam
A James Bond-könyvcsomagot 2250 forintért vettem. Tartalma: Live and let die, Dr. No, The world is a not enough. A Szolnok Plazában lévő Alexandra könyvesboltban vettem. Egyébként én sem tudok mást ajánlani, mint azt, hogy orrba-szájba járni az antikváriumokat, és előbb-utóbb lesz kapás.
