A dél-afrikai vízhiány egy sajátos földrajzi helyzetre vezethető vissza (pl. Durbanben és Fokvárosban is), nincs köze az indiai megapoliszokhoz, ahol akkora szlömök épültek mindenféle alapellátások nélkül úgymond saját felelősségre, hogy ihaj...
Húsz éven belül katasztrófa várható, összeomlik a civilizációnk – mondta nemrég egy, a 24.hu-nak adott interjúban, amivel rendesen felkavarta az állóvizet. Tényleg ennyire rossz a helyzet?
Először is tisztázzuk a fogalmakat. Civilizáció alatt a világ gazdagabbik felét, a többségében nyugati, modern, jóléti társadalmakat értem, amelyekre a túlfogyasztás jellemző.
Az összeomlás pedig nem a Mad Maxben látott posztapokaliptikus világ eljövetele lesz, hanem egy brutális erőforrásválság,
amelynek egyenes következménye, hogy az évtizedek során megszokott jólétünk alapjaiban rendül meg. Erőforrásválság eddig is volt a világban, leszámítva a jóléti államokat – például Indiában vannak olyan tízmilliós lakosú nagyvárosok, ahol naponta öt-hat órát állnak sorba az ötvenfokos melegben egy palack vízért akár több héten keresztül is. Dél-Afrikában is közel kerültek már ahhoz, hogy sokmilliós nagyvárosok víz nélkül maradjanak. A világ szegényebbik felén, ahol egyébként szintén fogyasztói társadalom működik, az elégséges energiafeltételek is hiányoznak: India egyes tartományaiban előfordulnak többórás teljes áramszünetek. Na, az ilyen jelenségekhez a modern, jóléti társadalmak nincsenek hozzászokva, de fel kell készülnünk: ami máshol mindennapos, az Európában is megjelenhet akár belátható időn belül, és súlyos hiányok, korlátozások lehetnek az élet egyes területein.
A politikában mindég jellemző volt, hogy soha semmi nem az aminek látszik. A zöldkomcsi már születése óta következetesen alkalmazza is, hogy megnézi valami minek látszik, aztán gondolja az ellenkezőjét, ha az se szimpi, akkor keresgél a kettő között. Így persze lottószámokat, tőzsde árváltozásokat nem lehet eltalálni, de az is valami, hogy lát legalább valamit ami hasonlít a valósághoz. Na, sokra persze nem megy vele, mert ezeknek a dolgoknak olyan a sebessége, hogy ami benne egy pillanat azzal valakinek el is telik a fele élete. )-:
Pl. mindenki körberöhögte amikor 1980. -ban kínaiul szeretett volna tanulni (-: egy angol kínait szerzett valahonnan, de mivel angolul se, hát nem ment. )-: De végül is igaza lett mert 20 évvel később már hasznos tudás birtokában lett volna, de az a 20 év el is telt volna a tanulásával.
(abban biztos, hogy Friedmannak igaza van, hogy az amerikai külpolitika és titkosszolgálat első számú feladata a németet és oroszt ha lehet összeugrasztani, de minimum éket verni közéjük. Matolcsi is írta az Amerikai birodalom című könyvében, 1990 es években már, hogy az usa világhatalmat nem kína veszélyezteti hanem ez)
Pedig az energiáikat arra, az uralon túlról érkező földgázra (ami persze csökken, fogy is és kell másoknak is belőle) és a saját területen létesített (az növekedő) megújulókra alapozták a következő 100 évet. Meglátjuk, én úgy gondolom végre is lesz ez hajtva.
Ja? Takarékosság, recesszió? Igen, lehet benne az is.
"Évtizedes stabil energetikai partnerségek mentek tönkre... A német hatóságok már nem értik Putyin terveit, a Gazprommal megszakadtak a kommunikációs vonalak, és a tisztviselők úgy kezelik Oroszországot, mint egy fekete dobozt" - írta a Bloomberg a jelenlegi válságról.
Áprilisban vált ismertté, hogy a fő beszállítók, Chile és Argentína a szankciók miatt megtagadták a fém exportját. Ez a két állam adta Oroszország lítiumimportjának 90 százalékát. A többi Kínából érkezett.
Lítiumcsapda: Oroszország stratégiailag fontos fém nélkül maradt
Oroszország most kezdte el saját akkumulátorainak gyártását. Az ország összes lítiumát importálják. Áprilisban vált ismertté, hogy a fő beszállítók, Chile és Argentína a szankciók miatt megtagadták a fém exportját. Ez a két állam adta Oroszország lítiumimportjának 90 százalékát. A többi Kínából érkezett.
Bolívia továbbra is alternatív importőr marad. A Roszatom még a bányászatba is be akar szállni. De annak ellenére, hogy ott vannak a világ legnagyobb tartalékai (21 millió tonna), a fémtermelés gyenge.
Oroszország a nyersanyagbázist tekintve a harmadik helyen áll a világon. Az elmúlt több mint 20 évben azonban az import olcsóbb volt, és a lelőhelyeket nem fejlesztették ki. A Gazprom lítiumot kíván kinyerni az Irkutszki területen található Kovyktinszkoje mező képződmény sósvizéből (ásványi anyagokkal teli földalatti víz).
A termelési létesítmények telepítése évekig fog tartani. A nátrium-ion akkumulátorok tömeggyártása még messze van.
Ez a korszak is 100 év legalább, azután mi lesz azt nem tudjuk. De olyan nincs, hogy tegyük fel az orosz csapatok elérik a Dunát 1-2 év múlva Romániában és bejelentik, hogy vége a háborúnak. Azután indul újra az élet, fapados járatok, cunami módjára ide oda lötyögő turisták tömegei meg stb...
