A tibeti antilop 2
A doktor szerint a tibeti antilop vékony gyapját mindig Kashmirba szállítják. Számítások szerint a múlt évszázad 90-es éveiben évente mintegy 20 ezer tibeti antilopot gyilkolták meg. A tibeti antilopnak természetes ellensége a medve, párduc, farkas, de valójában a fennsíkon kevés az ilyen állat, ezért ezek nem gyakorolnak nagy hatást a tibeti antilopok számára. 1985-ben dél-nyugat Qinhaiban zivataros hó okozott a tibeti antilopok között éhinséget, a bárányok többsége elpusztult. Ez volt esetleg az antilopok megfogyatkozásának az oka 1986-ban, de ha nincsen természeti katasztrófa, az antilopok száma általában 3-5 éven belül helyreállhat. Ezért a vadászat az antilopállomány csökkenésének valódi oka. A vadászok célja a tibeti antilop húsának, bőrének és szarvának megszerzése. A különös tibeti antilop szarva a tibeti hagyományos orvoslás fontos része.
De a nagyszabású vadászat csak a múlt század 80-as éveiben kezdődött. Akkor sok keresdő ment Kokosilébe, először aranyért, aztán mikor észrevették, hogy egy antilop bőre 400-500 yuanba kerül, akkor megindult az állatok mészárlása. Shi Csi-nong, aki többször utazott Kokosilébe fényképezni a vadállatokat, elmondta: ha a tibeti antilopok meghallják az autó hangját, gyorsan elmenekülnek, ezért nehéz megközelíteni őket.
Egy nap több mint száz elpusztult tibeti antilopot látott a fennsíkon, nem volt bőrük és fejük. A tibeti antilopnak van egy halálos tulajdonsága. Ha éjjel autó lámpájával rájuk világítanak, az antilopok nem tudnak kimenni a lámpa fényköréből. Ekkor a vadászok kilövik az antilopokat, egyszer 1-2 százat is legyilkolva. A vadászok elraktározzák a tibeti antilop bőrét, és teherautóval szálljítják Nepálba és Indiába, és ott veszik ki a vékony gyapjút a bőrből. Ezt a finom antilopgyapjút aztán mindig Kashmirba szállítják, mert csak Kashmirban van feldolgozóhely. Az antilop vékony gyapjából készítik a drága kézműárut - az úgynevezett shahtoosh kendőt. A shahtoosh szó a perzsa nyelvből származik, a shah szó királyt jelent, a toosh pedig az antilop vékony gyapját jelenti, tehát a shahtoosh jelentése: ?az antilop vékony gyapjának királya".
A shahtoosh hosszú múltra tekinthet vissza. A kínai Tang dinasztia idején Xuan cang buddista szerzetes a közép-ázsiai és indiai útikönyvében emlitette a kashmiri vékony vállkendőt.
(X)
A tibeti antilop
A qinhai-tibeti fennsíkon lakik egy szép és különös állat - a tibeti antilop. A régi felfedező expedíciók jegyzőkönyvei szerint a fennsíkon mindenhol megtalálható volt a tibeti antilop, de az utóbbi néhány tíz évben hirtelen rohamosan megfogyatkozott a számuk és az emberek önző gondolkodása miatt a kipusztulás szélére kerültek.
Januárban a qinhai-tibeti fennsíkon hideg van és nagy a szél, vastag hó borít mindent. A tibeti antilopok összegyűlnek, egy nőstényantilop nézi a gidáját, amely nemsokára meghal. Tegnap este menekültek a lemészárlás elől, most az antilopok megkettőzik figyelmüket, mert ilyenkor legvastagabb az antilopok finom gyapja, s ilyenkor igyekeznek a kegyetlen vadászok legyilkolni őket.
1903-ban C. Rawling angol kutató ment a qinhai-tibeti fennsíkra vizsgálatra. Egy napon lóval kelt át a síkon, amikor egy hegy tetején nagyon rácsodálkozott az elétáruló látványra. A feljegyzésében ezt írta: majdnem a hegy lábától a látóhatárig számtalan tibeti antilop szaladt, a számuk több mint 20 ezer lehetett.
Akkor a qinhai-tibeti fennsíkon talán több mint 1 millió tibeti antilop is élhetett, egyúttal sok másfajta nagy állat is volt ott, a fennsík képe hasonlított a mai afrikai szavannáéra. A máig eltelt száz év alatt az emberek hatására a fennsík már nem olyan, mint régen volt. Egy utóbbi vizsgálat és előrejelzés szerint jelenleg a tibeti antilopok száma nem haladja meg a 75 ezret, ezzel egyidőben számuk évente több mint tízezerrel csökken.
Vajon mi okozta a tibeti antilopok számának csökkenését, és az antilop meddig élhet a fennsíkon? Valóban jól megismerte a tibeti antilopot az ember? Erre válaszolva meg kell említeni George Sile doktort, aki Amerikában vadállat-védelemmel foglalkozik. 1985 és 1997 között miután a doktor befejezte a panda vizsgálatának tervezetét, megindította a fennsik vadállat csökkenésének kutatását. Ő az első ember, aki feltárta a tibeti antilop nagyarányú csökkenésének rejtélyét.
Sile doktor elmondta: a tibeti antilop csak a Qinhai-tibeti fennsíkon található. Az állat nagyon szép is. Mielőtt 1988-ban meglátogatta az észak Tibetben fekvő Genét, a doktor még nem ismerte a tibeti antilopok fogyásának okait. Egy napon látta, hogy a pásztorok vékony szőrszálat szedtek le az antilopról és ezt árusították a kereskedőknek, amit aztán átcsempésztek Nepálba és onnan szállították Kashmirba. Kashmirban a vékony gyapjúból kendőt készítettek. A doktor számára mindjárt világos volt, hogy a tibeti antilopokat a kereskedelem érdekében gyilkolták halomra. Mi több, az antilop szarva is a hagyományos gyógyszer, Lhászában és Pekingban nagyon kereslet van rá. 1990-ben egy tibeti antilop bőre 25 dollárba, 1992-ben pedig 50 dollárba került.
(X)
Ázsia • Tibet
Tibetii kisokos
Valuta: kínai jüan, vízum: kissé nehézkes a beszerzése és rendszerint nem a megérkezés napjától, hanem a kiállítás dátumától érvényes
Vallás: buddhista, vallási vezető: a 14. Dalai láma, száműzetésben él Indiában, Dharamsalában
Anyanyelv: tibeti, de a hivatalos nyelv a kínai, nemzeti étel: tcampa (pirított árpaliszt), nemzeti ital: sós vajas tea
Állatfajok: vadon élő jak, bharal birka, szarvas, tibeti antilop, vadszamár Ásványkincsek: uránérc, vasérc, krómérc, arany
Átlaghőmérséklet: júliusban 14,4°C, januárban -4°C. A tavasz, a kora nyár és a késő ősz a legalkalmasabb időpont a látogatásra, igy ugyanis elkerülhető a késő nyári monszun és a decembertől februárig tartó nagyon hideg időszak.
Nem, nem tudtam erről a vietnamban felfedezett saola nevű patásról.
De szerintem még (remélhetőleg) él több olyan élőlény, amit mi hál'istennek nem ismerünk. Mert a nagy tudásvágyunk és kapzsiságunk miatt sok kipusztult, vagy jópár kipusztulófélben lévő állatfaj van.
Szerencsére még sok olyan hely van Ázsiában, ahova ritkán, vagy sosem jut el ember.
És szinte megszámlálhatatlanul sokfajta állata és számunkra (európaiaknak) igencsak érdekes kultúrájuk van az embereknek is, Bár, 40-50 éve igencsak igyekszenek tenni érte, hogy ne legyen nagyon más mint a mienk..
Kár:(
ezt speciel a guiness állatrekordok könyvéből néztem ki, tehát elfogadhatjuk hitelesnek nyugodtan :-))))
most jutott eszembe, amit a tigris szarvashívásáról mondtál nem babona, olvastam erről megbízható szemtanuk, vadászok megfigyelését, akiknek nem volt szükségük hírük növelése miatt vadásztódításokra.
ázsia állatvilga különösen érdekel, kfőleg a zord magashegységek (altáj, himalája, pamir, tien-san stb.) állatai, a fenséges argali és markhor, a köszáli kecske, a hópárduc, a többféle, vadjuh, a nálunk eléggé ismeretlen bharal és takin stb.
ezenkívül a kipusztulástól fenyegetett 3 orszarvúfaj és az indokínai dzsungelek még manapság is ismeretlen állatokat rejtő dzsungelei.
tudtad pl. hogy 1994-ben teljesen új patást (saola) fedeztek fel a vietnami dzsungelben?
látványos, oryx antilophoz hasonló tőrszerű szarva van, méretre is kb dámvad nagyságú
Hát ez igazán érdekes!
Akkor belőlem már egy falatot sem hagyott volna!
Hol lehet erről olvasni?
Tudsz más ilyen extrém eseteket is mesélni nekünk?
Van valami apropója, hogy érdekel Ázsia, vagy legalábbis a szibériai tigris?
nem állítólag, valóban 384 kiló volt, 1950-ben lőtték le.
1967 novemberében lőttek ugyan egy 389 kilós behemót bengáli tigrist is,, de ez nem tekinthető hitelesnek és így rekordnak sem, mert 1 előző nap leütött vízibivalyból kb. 63 kiló húst falt fel.
Jaj de cuki!
Én is ilyet akarok tartani a kertben.
A napi húszükségletet az ugatós kutyákból,postásból,díjbeszedőből,valamint gyökér szomszédból szerzi majd be.
És el sem veszik majd mint házimacska rokonai.
