Keresés

A gonon nagyon gennyes, nincs semmilyen fizikai megfelelöje!

Kertész úr ne okoskodjon maga, nem viszi semmire sem a fizikában!!

nekem popcorn és sör, és csak figyelek :)

Gyula, mindketten tudtok méteres képleteket irkálni.

Már megvan a közös nevező.

De fogadni mernék, hogy egyikőtök sem érti, hogy a másiknak a képletei mit jelentenek.

Sőt még arra is, hogy a sajátotokat sem értitek. 

Az atomisztikus fizika axiómarendszere:

A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). (Az eltonokat a fizikusok „antiprotonnak“ becézik.) Ezek a részecskék fizikailag megfigyelt objektumok és kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak, az elemi elektromos és az elemi gravitációs töltést:

elektron:{ -e, -g∙m_e},  pozitron:{ +e, +g∙m_e},    proton:{ +e, +g∙m_P},  elton:{ -e, -g∙m_P};

az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, m_P/m_e =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g²/4π = 6.576(6) ∙10^-11 m³kg^-1s^-2 és nem 6.673(10) ∙10^-11 m³kg^-1s^-2.

A két elemi töltés aránya: e/gm_P = 0.966∙10⁺²¹, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.

Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt.  Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik.

Összevetés a klasszikus fizikával, ami megalapozásánál nem az atomisztikus fizika lett felhasználva:

Newton mozgásegyenleteiben

mⁱ(test) a(test) = - G M^g m^g(test)/r², és mⁱ(test) ω²(test) r = - G M^g m^g(test)/r²

ezeket a tömegeket kell behelyettesíteni a tömegek helyére: Egy testnek, ami mind a négy elemirészecskékböl áll, a súlyos tömege

m^g(test) = |(N_P - N_E) m_P + (N_p – N_e) m_e|.

Ennek a nyugalmi tehetetlen tömege

mⁱ(test) = (N_P + N_E) m_P + (N_p + N_e) m_e – E(kötés)/c² ≥ 0.

Nyilvánvalóan kölönbözik a súlyos tömeg a tehetetlen tömegtöl, úgy, hogy a testek nehézségi gyorsulása NEM EGYETEMES. A kétfajta tömeget ki is lehet mérni, ha az elektromágnesesség egy ezred része a testre ható gravitációval szemben. Ejtökísérletekkel, különbözö anyagokkal lehet ellenörizni https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc . Csak az atomisztikus fizika tudja honnan származik a testek kétfajta tömege és hogyan függ ösze a gravitációval, amit a klasszikus newtoni fizika sem tudott.

A Szász atomisztikus univerzum analítikus kezelése:

Ez a hatásintegrál a Szász univerzumában, a véges Minkowski térben {x=(ct,x,y,z)} ε Ω, kifejezve a kétfajta elemi töltésekkel, q_i és g_i:

I =  ∫^Ω (dx)⁴ {Σ_i=e,p,P,E m_i∙c∙∂_νj_i^(n)ν(x) – (F^(em)_μν(x)∙F^(em)μν(x) + F^(g)_μν(x)∙F^(g)μν(x))/4

      - Σ_i=e,p,P,E q_i∙j_i⁽ⁿ⁾_ν(x)∙A^(em)ν(x) + Σ_i=e,p,P,E g_i∙j_i⁽ⁿ⁾_ν(x)∙A^(g)ν(x)}.

Ebböl lehet a Lagrange formalízmussal a mezök és a részecskék mozgásegyenleteit levezetni http://atomsz.com/statics-and-dynamics-eng/ 

∂^μ ∂_μ A^(em)ν(x) = + j^(em)ν(x) = + Σ_i=e,p,P,E q_i∙j_i^(n)ν(x),  Maxwell-egyenlet,

∂^μ ∂_μ A^(g)ν(x) = - j^(g)ν(x) = - Σ_i=e,p,P,E g_i∙j_i^(n)ν(x),

(m_i∙c² - Σ_k λ_k∙∂_νγ^ν)ψ_i(x)+ q_i∙A^(em)_ν(x)γ^νψ_i(x)- g_i∙A^(g)_ν(x)γ^νψ_i(x) = 0, i=e,p,P,E.  

A λ_k-k Lagrange multiplikátorok és a Planck állandó egy ilyen L.m.. A Lagrange multiplikátoroknak az a szerepe, hogy ezek stabilizálják a több-részecske állapotokat, mint ahogy a Plank-állandó stabilizálja az elektron-proton rendser állapotát, hogy ezek ne zuhanjanak egymásba, a vonzó Coulomb erö ellenére.

Hasonlítsd össze a Szász atomisztikus univerzumról alkotott képét az elfogadott Newton-Einstein-i univerzummal, ami a fizikusok szerint 96%-ban sötét anyagból-energiából áll, fekete lyukakkal spékelve és 13.7 milliárd éve keletkezett egy ösrobbanás által. De a kvantumfizika az elfogadott fizikában nincs a gravitációval egyesítve.

Már mint a gravitáció és az elektromosság . Jó, ez rendben van .

De a gonon j -ből és ij -ből áll, ahol ezek új fajta töltések .

Igen, de a gonon nem .

Akkor beszélj protonokròl eltonokról elektronokból és pozitronokról, ezek fiizikailag léteznek, és ezeknek kétféle megmaradö töltesei vannak!

Az atommagok protonokbòl, elektronokból és pozitronokoból állnak!

én sem beszélek téridőgörbületről

evvel engem igazolsz

A gravitációt is elemi töltêsek okozzák és a g-mezö is c-vel terjed, tehàt NEM a téridö meggörbülése okozza, mint azt Einstein akarta!

Ugyan mar!

A fizika sok helyen bevezetett valamit ami nem passzolt az elfogadott elméleteknek! Így volt ez a galaxisok peremén mozgó égitesteknel, amik NEM úgy mozognak mint azt Newton és Einstein gravitáciòs elmélete exzt megadná! Ez lett a "sötét" anyag bevezetése kiinduló pontja.

Mérhető, tehát létezik .

Nem megy .

Ugyanis az én részecském " j*ij " szorzatú, és gononnak nevezem . Ennek az a természete, hogy amíg az elektronból és az atommagból álló részecskében a töltések pontosan leárnyékolják egymást, addig a gonont összetartó töltések nem árnyékolják le egymást . Az egész galaxis elektromos töltés szempontjából kb. semleges, de a galaxisban lévő összes gonon mivel nem árnyékolják le egymást ezért nem semleges . E miatt van a globális sötét energia hatás és a globális sötét anyag hatást, értitek, mivel nem árnyékolják le egymást a gonon részecskén belül .

Te, sötét energia és sötét anyag NEM létezik! A"sötét" a fizikában ismertlent jelent, ami nem létezik!

Gyula, megvan az örökösöd.

És még okos is. ;)

Ez a 4-es szám nagyon bejön nektek.

4 őselem, 4 megmaradó részecske, 4 irányjelző. 

Szerintem egyesíteni kellene az elméletedet Gyuláéval. 

Az atomisztikus fizikában négy megmaradò elemi rêszecske van, az elektron, a pozitron, a proton és az elton, ezeknek kétféle megmaradó elemi töltêse van, amikböl a két c--vel terjedö fundamentális mezö kiindul.

A részecskék elemi tömege, me, mP, arányos az elemi gravitáciòs töltésekkel, és mivel a g-töltéseknek is két elöjele van, az elemi g-töltésekböl és az elemi részecskékböl négy daran van.

Az elemi részecskék elemi elektromos töltesei, ± e, közisemertek, az elemi gravitáciòs töltesek, {± g me, ± g mP} viszont újak és ezekre alakul az Új fizika!

A gravitációs hatás vonzó két azonos elöjelü g-töltés, taszító két ellenkezö elöjelü g-töltés között. Ez épp fordítva van mint az elektromos töltéseknél.

Akkor most hány irányjelző van?

négy: +1, -1, i, j .

És az irányjelző minek az irányát jelzi?

Annak az irányát, minőségét, állapotát; ami előtt állnak .

Ha pl. az F erő előtt állnak akkor az F erő irányát adják meg; ha meg a töltések előtt vannak, akkor a töltés minőségét adják meg . 

Akkor most hány irányjelző van?

És az irányjelző minek az irányát jelzi?

a gravitációé +1.g , az elektromosságé -1.g

ez a -1 = i * i : F = g im*im/r² : vagyis ez az elektromosságé másképpen átírva

A sötét energiáé és a sötét anyagé nem lehet +1, -1, +i, -i variációja, mert akkor az csak gravitáció, elektromosság lenne, ezért ezeknek a sötéteknek más irányjelző kell: ez lett a j betű, ami új  komplexként viselkedik .

A j variációi: j*j , ij*ij , j*ij , ...stb.

Az én autómon 4 irányjelző van. 

Nálad mennyi van?

(Gyula fizikájában is 4 őselem van)

(Meg a lónak is 4 lába van)

Igen, az lényege egyszerű . 

Vannak a különféle irányjelzők, és minden mezőhöz más-más irányjelző tartozik . 

Eztán ezeket az irányjelzőket lehet összekombinálni, aminek a leírása hosszú .

Hát ez tényleg egy egyszerű fizika, 2 sor az egész.

Igazad van, minek cifrázni.  ;)

Ilyen lesz a jövő fizikája:

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=160963299&t=9249891

Ezért a jelenlegi állapotában nem jó Szász Gyula elmélete, és a tiéd sem Szuperfizikus !

az esélyt megadom :)

szerkezetileg olyan lehet, mint egy nagyon rugalmas anyagú szivacs. csak sokkal finomabb szerkezetű. ha a zselét kicsit felhabosítjuk megkötés előtt, akkor igen, amint a habosított zselé benyeli a mákszemeket.

nem tudok egzakt választ adni a méretre. próbáltam már a foton energiájából következtetni, de még sok tisztázandó kérdés van, addig, míg ide is eljutok.

addig megvan, hogy a B részecske G részecske átmérő arány minimum 10^3 nagyságrend. a maximum pedig legalább 10^7. vagyis e kettő között szinte biztosan működőképes a rendszer. de nem zárható ki, hogy a 10^6 nagyságrendnél nagyobb aránynál is működik. a 10^3 alatt pedig nagy valószínűséggel nem.

az elektron akkor is létrejöhet, ha a B részecske nem telített, vagyis a beragadó G részecskék még nem növelik a B térfogatát. a proton viszont csak akkor, ha a B részecske térfogata nőtt, vagyis az üres B részecskéhez képest megnyújtott állapotban van. az elektron / B részecske térfogat arány minimum 1. elektron / G részecske térfogat arány minimum 10^3 nagyságrend. a proton / elektron térfogat aránya (figyelemmel a fajlagos gravitációra) ~10^4 nagyságrend. a proton / G részecske arány minimum 10^7 nagyságrend.

ezek csak nagyon durva becslések. a G részecske átmérője lényegesen kisebb kell lenni, mint a B részecske átmérője.

Gyulával már nem érdemes vitázni. Ugyanazt ismételgeti 15 éve. 

A kérdésekre meg nem válaszol.

A tiédre sem fog. 

Például a hidrogénatomnak más a tehetetlen tömege, mint a stabil neutronnak,

gyula, mutass nekem egyetlen egy stabil neutront, légyszí.

Mindened ami van, az egy súlyos, berögzült személyiségzavar, szuperfizikus.