Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
A University College London (UCL) kutatóinak vezetésével készült friss tanulmány állítja, hogy az a gén, amely hosszabb orrméretet eredményez, a természetes szelekció eredménye lehetett, amikor az ősemberek elvándoroltak Afrikából, és hidegebb éghajlatokhoz kellett alkalmazkodniuk.
A kutatók szerint az elmúlt 15 évben a neandervölgyi genom szekvenálásával kiderült, hogy a Homo sapiens ősei keveredtek a neandervölgyiekkel, így az ő DNS-ük apró darabkái ma is megtalálhatók a modern emberekben. Most azt derítették ki, hogy a neandervölgyi DNS egy része befolyásolja arcunk formáját, és ez a változás több ezer generáción keresztül öröklődött.
A keskenyebb orrlyukak hasznosabbak a hideg éghajlatokon, mivel a vékonyabb orrjáratok segítenek növelni a levegő nedvességtartalmát és melegítik is azt.
Több szerencséjük volt a Gyenyiszova-barlangban felfedezett medállal, amelyet a ma Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában élő, nagy méretű vapiti szarvasféle fogából faragtak. A vapiti genetikai anyaga mellett ősi, károsodott bázisokból álló emberi (Homo sapiens) mitokondriális DNS-t, valamint sejtmagi DNS-t is sikerült kiszedni. Ebből a kutatók rekonstruálni tudtak egy szinte teljes emberi mitokondriális genomot, aminek elemzése arra utalt, hogy alapvetően egyetlen egyéntől származik.
A szekvenciát más, modern és ősi emberi mitokondriális genomokkal együtt evolúciós rokonsági, úgynevezett filogenetikai vizsgálatnak vetették alá, amiből kiderült, hogy az illető közel 18,5 ezer éve élhetett. A becslés alsó és felső korlátja (konfidenciaintervalluma) elég tág, így jól átfed a vapiti mitokondriális genomjából kijött 24,7 ezer éves értékkel.
A kutatók igazán nagy dobása a sejtmagi DNS vizsgálata volt, aminél több mint 300 ezer genomi helyre fókuszáltak. Ezeknek a mostani emberi populációkkal végzett összehasonlítása azt mutatta, hogy a medál viselőjének (vagy készítőjének) legközelebbi mai rokonai amerikai őslakosok. Az illető pedig egy ősi, észak-eurázsiai csoporthoz tartozhatott, amelynek tagjai a korábbi leletek alapján a barlangtól többnyire keletebbre éltek. A testi és X ivari kromoszómák szekvenálási lefedettségének összehasonlításával az is kiderült, hogy az ékszert egy nő hordhatta vagy készíthette.
A tanulmány alapján elég heterogén nép volt a hun genetikailag már Mongóliában is, nem olyanok mint az avarok, akiknél be lehetett genetikailag azonosítani az eredeti mongóliai népességet.
Különben Romániában alapból nagyon kevés archeogenetikai vizsgálatot végeznek, igazából örülhetünk hogy a magyaroknál aránylag sok ilyen vizsgálat van, persze nagyon jó lenne ha több lenne és minden csontvázon elvégeznék ami előkerül régészeti ásatáson.
Az ő szempontjukból érthető hogy nem igazán örülnek annak, hogy nem románok alapították az államukat. Az oroszoknál sem igazán örülnek sokan hogy a svéd ruszok hozták létre a mostani állam elődjét.
Miert van (volt) szemfogunk akkor? A ragcsalok elodeibol agaztak le a mi elodeink is, amelyeknek szinten van . Azaz minimum mindenevok voltak tavoli felmenoink.
A wiki irja, hogy eloszor a ragadozo hulloknel jelent meg, a zsakmany megragadasara. Igy eredendoen a husevoke, de a panda pl. visszaveganosodott, azert is kell ennie egesz nap.
Miutan a csimpanzok is esznek hust, a toluk levalt emberos is tehette. Raadasul az emberi fejlodeshez nelkulozhetetlen esszencialis aminosavsk nincsenek meg a novenyekben.
amire semmi történelmi forrás (h a honfoglalás után jöttek volna a székelyek)
Első említésük forrásban 1210 után, azaz 300 évvel a magyarokat követően.
akkor az lenne h a bessenyők között lenne székely nem
De hát besenyők nincsenek már darab ideje. Csak a nevük, pl. a székelyek egyik ágneveként őrződött meg. Törzsneveik ismertek a DAI-ból, törökök, lásd Németh Gyula fejtéseit.
Györffy:
"Ebből az eredetre vonatkozóan kiderül, hogy a székely ágak Magyarország különböző vidékeiről származnak. Ugyane mellett szól egyébként az a körülmény is, hogy a mai székelység antropológiai és nyelvjárási szempontból nagyon eltérő csoportokra oszlik. Még ennél is többet mond a Kürt, Jenő és Besenyő ágnév, ezek ugyanis eredetileg törzs-, illetve népnevek voltak.... A székely Kürt, Jenő és Besenyő ágnevek tehát tulajdonképpen egy kis kürt, jenő és besenyő néprészt jelentenek."
Amit a mai genetikai vizsgálatok is megerősítenek. Korai elzártságuk miatt kevesebb germán és nyugati szláv géneket kaptak, mint a tőlük nyugatra lakó magyarok.
Hát, a genetika alapján a székelyek eredetileg két különböző csoport székely belföldrajzilag ma is kissé elkülönülten élő leszármazottai ... Az egyikben ugor gén van messze a magyar átlag felett, a másikban nem feltétlenül honfoglalós törökös - talán dunántúli avar? - jegyek ...
A helyes kérdés amúgy az, hogy mit támasztanak alá a rendelkezésünkre álló tények.
Ez persze feltételez némi szorgalmat a tények megismerésében és megértésében. :)
Bizonyos keveredés mindig van szomszédos népek közt. A székely úgy néz ki tényleg foglalkozás lehetett, a határőrök neve nyugaton, a honfoglaló magyarok is már egy kevert népesség volt, akik beolvasztották magukba az ott élő avarkori népességet.
A CSOPORT ARRA A KÖVETKEZTETÉSRE JUTOTT, HOGY EZ CSAK ÚGY MAGYARÁZHATÓ, HA „LEGALÁBB EGY HÁZASSÁGON KÍVÜLI GYERMEK" SZÜLETETT BEETHOVEN KÖZVETLEN APAI LESZÁRMAZÁSI VONALÁN.
A tanulmány megállapítja, hogy ennek az eseménynek a belgiumi Kampenhoutban született Hendrik van Beethoven 1572 körüli fogantatása és a bonni születésű Ludwig van Beethoven hét generációval későbbi 1770-es fogantatása között kellett történnie.
Hát ez az. Többször jöttem már vele: a 20. sz. előtti világban az EU-s kultúrkörben a gyerekek cca 15%-ának más volt a biológiai apja, mint a névszerinti. Ami pontosan azt jelenti, hogy a legtöbb családban 6 - 7 generációként felbukkant egy kakukkfióka.
Beethoven’s mitochondrial DNA haplogroup is H1b1+16,362C, plus a private mutation at C16,176T. Perhaps in the future, Beethoven’s additional private mutation will become a new haplogroup if other members of this haplogroup have it as well. If you have tested your mitochondrial DNA, check and see if Beethoven is on your match list. If you haven’t tested, now’s a great time.
According to the academic paper, Beethoven’s Y-DNA haplogroup is I-Z139, but when viewing Figure 5 in the paper, here, I noticed that Beethoven’s detailed haplogroup is given as I-FT396000, which you can see in the Discover project, here.
A kutatók elemezték Beethoven ma Belgiumban élő rokonainak genetikáját is, de nem találtak egyezést a híres előddel. A családfaelemzés tanúsága szerint némelyikük apai ágon ugyanattól a kései 16. századi – korai 17. századi őstől származik, mint Beethoven, azonban egyikük Y-kromoszómája sem felel meg az autentikus hajtincsekben találttal.
A CSOPORT ARRA A KÖVETKEZTETÉSRE JUTOTT, HOGY EZ CSAK ÚGY MAGYARÁZHATÓ, HA „LEGALÁBB EGY HÁZASSÁGON KÍVÜLI GYERMEK" SZÜLETETT BEETHOVEN KÖZVETLEN APAI LESZÁRMAZÁSI VONALÁN.
„A DNS és az archív dokumentumok összevetése során eltérést figyeltünk meg Ludwig van Beethoven törvény szerinti és biológiai leszármazása között" – erősítette meg Maarten Larmuseau, a Leuveni Katolikus Egyetem genetikai családfakutatója.
A tanulmány megállapítja, hogy ennek az eseménynek a belgiumi Kampenhoutban született Hendrik van Beethoven 1572 körüli fogantatása és a bonni születésű Ludwig van Beethoven hét generációval későbbi 1770-es fogantatása között kellett történnie. Bár Beethoven apjának származását illetően egy hiányzó keresztelési bejegyzés miatt már korábban felmerültek kételyek, a kutatók nem tudták biztonsággal megállapítani, hogy az említett házasságon kívüli gyermekszületés pontosan melyik nemzedékben esett meg. Begg hozzáfűzte: „Reméljük, azáltal, hogy Beethoven genomját nyilvánosan hozzáférhetővé tesszük, illetve ha sikerül pár további autentikus hajfürtöt hozzáadnunk a kronológiai sorhoz, a komponista betegségét és leszármazását illető további kérdéseket is meg fogjuk tudni egyszer válaszolni."
Eddig meglehetősen keveset tudunk arról, hogy milyen genetikai változások előzték meg a hsziungnuk és a mongolok térnyerését Belső-Ázsiában.
Egy új tanulmányban a szerzők azt vizsgálják, hogy milyen genetikai, szociopolitikai és kulturális változások kísérték az eurázsiai sztyeppei birodalmak kialakulását – számol be a Phys.org. A szakértők 214 olyan személyt vizsgáltak, akik egy 6 ezer éves periódusban éltek. A csapat úgy véli, a korszak változásai előkészítették a hsziungnuk és a mongolok birodalmának megszületését.
A bronzkor végétől a középkorig a térségben több jól szervezett nomád állam is kialakult. Az időszámítás előtt 209 és időszámítás szerint 98 közötti Hsziungnu Birodalom, illetve a 916 és 1125 között formálódó Mongol Birodalom óriási hatást gyakorolt a régióra, a genetikai vizsgálatok hiánya miatt ugyanakkor viszonylag keveset tudni a korszakról. A Choongwon Jeong, a Max Planck Történelmi Intézet munkatársa által vezetett nemzetközi csapat az időszámítás előtt 4600 és az időszámítás szerint 1400 közötti maradványokat vizsgált, a leletek 85 mongóliai és három orosz lelőhelynél kerültek elő.
A holocén kor közepén a helyi sztyeppéken ősi északkelet-ázsiai, illetve ősi észak-eurázsiaiaktól származó vadászó-gyűjtögető népek éltek, időszámítás előtt 3000 körül azonban az afanaszjevói kultúra terjedésével megjelent a tejgazdálkodó pásztorkodás. Ezen csoport a Jamnaja-kultúra Fekete-tenger partvidékén élő pásztorokhoz köthető. Bár a korai népvándorlásnak nem volt jelentős genetikai hatása, komolyan átalakította a térség kultúráját.
A bronzkor végén és a vaskor elején Mongólia nyugati, északi és déli populációi jól elkülönültek, és ez több mint egy évezreden át így is maradt. A mobilitás növekedésével – amely feltételezhetően a lovaglás elterjedésének köszönhető – ugyanakkor elkezdtek genetikailag is keveredni a helyi népek. A Hsziungnu Birodalom létrejötte egyidős ezzel a folyamattal. A mongolok korára a kelet-eurázsiai származás vált dominánssá, az északkelet-ázsiai pedig szép lassan eltűnt. A birodalom korának végére a térség genetikai összetétele stabillá vált, ezzel közel megegyezik a modern mongolok genetikai profilja.
Az archeogenetikai vizsgálatokat jelentősen megkönnyítő új módszert dolgoztak ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjával együttműködve - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint az egyik legrangosabb genetikai szaklapban, a BMC Genome Biology folyóiratban közzétett új módszer áttörést jelent a vizsgált minták közötti rokonsági kapcsolatok azonosításában.
A rokonsági analízis korábban nagy bizonytalanságok mellett is csupán másodfokig - nagyszülő-unoka kapcsolatig - volt lehetséges. Ezzel szemben a correctKin nevet viselő új módszerrel akár negyedfokú - ükszülő-ükunoka - rokonságig is megbízhatóan azonosíthatók a kapcsolatok, akár erősen károsodott régészeti, vagy igazságügyi mintákból is, amikor a rendelkezésre álló genetikai minták átfedése kevesebb, mint 10 százalék.
A MÓDSZER EGYIK NAGY ELŐNYE, HOGY KÖZVETLENÜL A POPULÁCIÓ GENETIKAI ANALÍZISEKNÉL HASZNÁLT TIPIZÁLT ADATOKBÓL DOLGOZIK, ÉS AKÁR TÖBB EZER MINTA GYORS, EGYÜTTES ANALÍZISÉRE IS ALKALMAS.
Az összes megjelent archaikus teljes genom adatot tartalmazó és gyorsan bővülő Allen Ancient DNA Resource (AADR) adatbázisnak köszönhetően a rokonsági analízisnél kiemelkedően fontos referencia adatok is rendelkezésre állnak.
A cikk egyik szerzője, Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Genetikai tanszékének munkatársa több középkori magyar uralkodó és Mátyás király azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával.
A székesfehérvári osszárium megnyitásával, és a modern archeogenetika segítségével lehetőség nyílt arra, hogy az ott őrzött csontmaradványokból DNS-mintát nyerjenek ki a szegedi laborban. Eddig Antiókhiai Anna (1153-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjai után Szent László király (1040-1095) földi maradványait, valamint feltételezhetően Halicsi Endrét (1210-1234) vagyis András magyar királyi herceget is sikerült azonosítani - áll a közleményben.
