Ez azért nagyon fura.... ilyenkor valami régi raktárban maradt magot újracsomagolnak? Egy gyengébb kelésnek lehet sok oka de hogy 0 kel ki ilyet -eddig-, még nem tapasztaltam.
Nem is bosszankodnék, de ez nem egy 200 ft-os mag hanem 1xxx
Tavaly ráfogtam arra hogy 2019-es"gyártású" magot ültettem és alig kelt ki. De a mostani zacskón 2021-es gyártási év szerepel 2024-es lejárattal.
Már a "lusta" kápia és pritaminpaprikamagok is kikeltek.
Egész délelőtt locsoltam a kerti csapról. /Papa felszerelte az öntözőfejét./ Minden porzik, ahol nincs mulcs. A fokhagymákat már nagyon sajnáltam, a zöldborsó is szenvedett. A mulcs alatt viszont jó nedves a föld. Ebből következik, még jobban kell mulcsoznom, megéri. A poharas palántákat napoztattam. A salátákat lassan ki kell palántáznom, hidegtűrő fajták, az éjszakákat már bírniuk kell.
Sziasztok a csodás hrf f1 paprukamagból 0 azaz 0 darab kelt ki 10 magból. Már minden paprikamagom kikelt de ez semmi.... nektek nem volt ezzel problématok royal sluis mag.
Ráadásul nem is olcsó mag tavaly szintén nagyon gyengén kelt. 2024-es lejárat.
Szia Tintus! Ez nagyon hasonlít a Zuccerinora. Kipróbáltad már? Az íze is olyan finom? Idén fogott magból vetettem. Nagyon jó kelt. Kérdés, h. a fajta jelleget mennyire tarja meg. Tavaly a tőled kapott mag is fogott volt, vagy még az F1?
Én a fajtára voltam kíváncsi, régebbről keresem. Általában "édes vagy csípős" néven van az üzletekben. Sikerült néhány nevesítettet összeszedni, keresem a vastagabb, nagyobb fajtát, ami ebben a kertben is terem. Tudom, eleve kevesebb 1-1 tő hozama. A nagycsalád szereti, eszik - viszik télen. Most télen a Rundel, Daciano F1, Mustafa után a Kinizsi - Aranyalma fajtát is beszereztem. . Én szeretek egyszerre több fajtával dolgozni, valamelyik csak bejön.
A teljesítmény igen, de ha gyakrabban lekapcsol, kisebb valószínűséggel melegszik túl.
Bár ott valami nem stimmel, mert magának a fűtőtestnek bírnia kellene a folyamatos maximális teljesítményt is. Talán más fogyasztó is van az áramkörben, amivel együtt lép föl valahol túlzott melegedés. Esetleg nem jó a hosszabbító arra a teljesítményre, és az old le.
A fűtőteljesítmény független attól, hogy hová tekered a termosztátot. Simán jó a "hópihe" állás, az fagymentesen tart. (Általában 7 fokot próbál tartani.)
Lehet hang figyelmeztetést, de csak a fűtőtestre, az sajnos hiába csipog és van még olyan lehetőség, hogy értesítés küldése telefonra, de itt nem lehet semmi továbbit választani, ha egy sima értesítést küld, arra nem biztos felébredek, de most bekapcsoltam ezt is. Szerencsére olyan nagy mínuszokat már nem mondanak, de legközelebb úgy fogom csinálni, hogy a hagyományost beteszem egy enyhébb fokozaton és akkor ennek csak rá kell segítenie, ha úgy 8 fok alá menne.
Eredetileg úgy volt hogy 8 fok alatt kapcsoljon be, 10 felett ki, csak azt hittem ez zavart be neki és emiatt kapcsolt ki, ezért inkább fixen bekapcsolva hagytam a minimum 16fokra állítva, de most kiderült, hogy más a gond.. Amúgy a 16-ot nem is tudta tartani, amikor lement a külső hőmérséklet -2 alá, 10-12 fok körül volt a max.
Betettem egy hagyományos kapcsolósat helyette, amíg mínuszok vannak inkább marad ez.. Ezzel az a gond, ha este beállítom, úgy kell belőni, ha a plusz 5fok lemegy hajnalra mínusz 5re, akkor is meg legyen 8-10fok, tehát 5fokban már 20 körülre fűti..
Ősszel az ólba kerestünk fűtőtestet egy betegeskedő macskához. Az volt a szempont, hogy ne legyen forró a felülete, és minél egyszerűbb (és emiatt feltehetően üzembiztosabb) legyen. Néztük az érintőképernyős fűtőtestcsodákat is, de valahogy nem bíztam bennük, inkább vettünk egy egyszerű kétfokozatút tekerős szabályzással. Nem állítható egzakt hőfokra, de a célnak tökéletesen megfelel.
A 16 fokos minimum az nagyon magas, ennyire fölösleges fűteni. 8 fok elég éjszakára, ha paradicsom, paprika van benne, de annyi tényleg biztosan legyen.
Nekem fűtőventilátor van az üvegházban és a fóliában, ha fűteni kell. Hőfok körülbelülre van beállítva, eddig bevált.
Egyből vissza tudtam kapcsolni, ez egy "okos" radiátor és appban kijelezte hőmérsékletet is, tehát működött, elérhető volt wifin, csak vmiért úgy döntött kikapcsolja a fűtést.
Nálam a ház feletti dombon van ez az üvegház, szóval kicsit macera főleg este kijárkálni ezért is vettem egy "okos" radiátort(xiaomi smartmi 1s). Telefonról is tudom állítani, meg lehet szabályokat létrehozni, hogy x fok alatt bekapcsoljon, y felett meg ki, ezeknél bármilyen értéket meg lehet adni. Korábban egyszer már csinált ilyet, hogy kikapcsolt, de akkor azt gondoltam, hogy a szabályok miatt, ezért azóta csak simán 16 fokra állítottam (sima beállításnál ez a minimum).
Fura, hogy ha már okos, nem dob semmi értesítést, hogy túlmelegedett, de mondjuk más ötletem nekem sincs, mert az előző alkalommal is akkor kapcsolt ki, amikor hosszabb ideig kellett menjen. Amúgy amikor észrevettem, hogy kikapcsolt, az appból egyből vissza tudtam kapcsolni.
Az e- konvektorokban van egy túlmelegedés érzékelő. Valószínűleg ez szólalt meg. Ha szabadon álló akkor távolabb kell tenni a faltól és biztosítani kell a szabad levegő áramlás hozzá és az "eláramlást" tőle.
Nem tekerném maximumra a hőmérséklet szabályzót, hogy esélye legyen a burkolatnak vissza hűlnie.
Ha következőkben is kikapcsol előfordulhat,hogy a túlmelegedés érzékelő hibás. Úgy szoktam ellenőrizni, hogy a kiszerelt érzékelő fejet forró víz alá teszem és pillanat hőmérővel mérem a kapcsolási hőmérsékletet.
Látszana, ha gond van, ahogy kiolvadnak a palánták.
De fontos lenne rájönni, miért kapcsolt le. Most működik?
Meg kellene nézni, nem oldott-e le valahol egy biztosító, nem túl nagy-e abban az áramkörben a terhelés, nem melegszik-e valami. Nehogy mindig pont akkor kapcsoljon le, mikor a legnagyobb szükség lenne rá.
Üvegházban palántázok, egy elektromos konvektorral fűtöm éjjel. Este 10körül még minden oké volt, 15 fok, majd hajnal 4-kor azt látom, hogy a külső hőmérő (ami az üvegházban van) mínusz 2.7fokot mutat. Valami miatt kikapcsolt a konvektor, azóta se jöttem rá miért... A palántákon nem látok semmi változást, ha a fagy megcsípte volna őket, akkor gondolom már látszania kellene fonnyadásnak, vagy hasonló, nem?
Nálam is megfordult már ilyen mag. Csírázás és kelés helyett szépen elrohad a fölben. Volt már ilyen esetem paprikával, babbal, petrezselyemmel és paradicsommal is. Szóval ilyesmin már meg sem lepődök.
Ismerem ezt a módszert is,...de mi lehet a maggal, hogy a kb.40-50-es csomagból egy szem sem kelt ki? / nálunk úgy mondták, hogy lihás, pelyvás../ tudom, nem életképes. Valószínű nem rajtam múlik, nem én hibáztam, mert jelenleg kb.250-300 paprika-paradicsom palánta indul, csak ez esett ki, ez nem sikerült. Már csak kíváncsiságból is a 2-ik vetésnél az összes magot elvetettem...semmi.
Próbáld meg csíráztatni a magokat. Nedves szalvétára||kéztörlőre||budipapírra rárakod a magokat, utána összehajtogatod és belerakod egy műa. zacskóba, s félrerakod valami meleg helyre. Egy hét után érdemes ránézni, de ha kettő hét alatt sem csírázik ki, akkor kuka a mag.
Egyetlen egy paprikamaggal van problémám: a Royal sluis almapaprikáját febr. 24. óta 2 x vetettem - egy szem mag nem csirázott ki./ 1 tasak magot használtam el./ - Nyoma nincs a földben. Nagyon megörültem, amikor ősszel találkoztam vele a vetőmagosnál, mert kíváncsi lettem volna a termésére..... Minden más magom szépen kikelt, a palánták élnek. Az első vetésnél áztattam egy napot- mint a többi /7/ félét, a magok leültek a pohárban. A kikelt p.palántákat már pikíroztam. A második vetést szárazon és áztatva is csináltam, ez sem mozdult meg. /csak megjegyzem, valamikor ilyen volt a Pelso, a Faludi utolsó éve is. Mostanában már nem lehet kapni, - úgy tudom./
Nagyon szépek, látszik, hogy fejlődnek. Nekem ami kibújt az szinte semmit sem nő azóta. Lehet, hogy a virágföld volt a gyenge, mert fényt és meleget kap rendesen.
Tudna nekem valaki küldeni 2-3 db közepes vagy nagyobb méretű Penyigei/Nemtudom szilva csemetét?
Faiskoláknál nem jártam sikerrel. Sok helyen elfogyott már, egy magánszemélynél, aki hirdette, ott min. 10 db-ot kellett volna venni. Se pénzem nincs rá, se helyem hozzá.
Nekem elég lenne 2-3 db, természetesen előreutalással kifizetem!
Nem kell, hogy oltott legyen, sima is jó gondolom, habár nem értek hozzá.
Az állvány. A paradicsomok szinte mind kijöttek, ami nem azt pótoltam. A paprikák jövögetnek, most kb 50 százalékon állnak. Ami zöldell, az chili, már a harmadik pár lomblevelet hozza.
Itt (Tápió partja) nyomnyi mennyiségű permet volt. Most tettem ki egy tulipánt, amit a párom pici cserépben kapott; néhány cm mélységben semmi látszatja nincs az esőnek.
Végre esik. Nem sok, de már órák óta, csak lesz valamennyi. Az esővízmérőm ősszel megint elrepedt, így mérni nem tudom. Már tiszta sivatag volt a kertben, tegnap még a mulcs alatt is száraznak találtam.
Most fotóztam le: van a paprikák között egy klorózisban szenvedő palántám. Aranyos, a napsütésben ragyog a "fehér porcelán" szára, 2 sziklevele. Sehol egy mikro klorofill sem .... Meddig fog élni? A többi egészségesen fejlődik, semmi eltérés egyiknél sem. Nem találkoztam ilyennel, csak olvastam róla.
Info: estleg, akit érdekel: A Biokiskertnél most kapható a "Charantais" s.d. vetőmagja.----Csábítóan érdekes, gazdag, egyedi választéka van, sajnos magasabb árfekvéssel.
A paprikát mindig fenruár 9. körül szoktam csíráztatni, majd vetni. Minden évbe kellően fejlettek a növények, mire itt is kiültethetők. A nagyobbak 4 lomb levelesek most. A paradicsom 95%-át tegnap vetettem. Van 4 ami korán tud teremni, ha az idő olyan lesz, a többi ráér.
Nekem is soknak tűnt. Olyan 3-4 mm mélyen lehetnek, mint minden más. Akkor így maradnak, nem teszek rá többet. Én évek óta a mélymulcsos ágyásból szedem az alapanyagot, ez tápanyagdús, laza szerkezetű.
A mag még Aldis beszerzésű. Lejárat végi, így muszály használni.
Én kicsit késve vetettem a magokat múlt hét elején. A paradicsomok nagy része már kijött, érdekes módon a 4 Armirából csak 1. A tavalyi Prekos is hiányos. Még várok pár napot aztán pótolom ami addig nem mozdult.
A paprikákat 2 nappal hamarabb vetettem, eddig csak 2 Goldano bújt elő a 48-ból . Igaz, csak simán szobalevegőn vannak, a szoba 20 fokra van fűtve és az ablaknál többnyire kevesebb van, kivéve amikor rásüt a nap. A chiliket február elején elvetettem és hihetetlen, de mindegyik kibújt kb 2 hétre.
Annyira hideg van, hogy a retek, spenót még az üvegházban se jött ki. Az zöldell, amit ősszel vetettem, saláta az üvegházban és spenót fátyolfólia alatt.
Az ősszel duggatott fokhagymákból a tavasziak is kezdenek kibújni. Találtam a kamrában egy keményszárú fokhagymát, február elején azt is elduggattam, de eddig még nem bújt ki.
Nálam 4-ből 2, és azok is elég keservesen. Sokáig rajta maradt a szikleveleken a maghéj. A saját szedésű magjaim sokkal jobb arányban és gyorsabban keltek.
Jövőre maradt még 6 szem, ha beválik a fajta, és elvetem, ezeket be fogom áztatni, hogy a bevonat lejöjjön róla. Hátha úgy jobb lesz.
A paprikák jól keltek, nálam is 100 % körül, legkevésbé jól a Baklava, de azt valószínűleg túlöntöztem. Venomom nincs.
Nekem is 10-12nap alatt előbujtak. Lidis szaporitoban centi mélyre tologattam be a földbe, és a alulra félcenti vizet téve tettem rájuk a fedőt, majd a gázkazán tetején dekkoltak sötétben. Kb. 15-20 foknál nem lehetett melegebb, attól függően hogy ment -e a kazán. Kibújás után tettem ablak elé radiátor fölé de az alig langyos, a tálcák szerintem nem melegebbek18 foknál. Nappal nem is megy a fűtés ott. Az ablakkal ellentétes oldalon hőtükrös veri vissza a napfényt így egyenesen állnak.
Közönséges Garás magok, van köztük lejárt is, meg a vadászatin osztogatott. Mind kikelt, szépen fejlődnek.
Most megnézve, van 3-4 megkésett kelés mert kisebbek és két levelűek míg a többinek 4 van már.
Köszönöm. Azt nem nézted, hogy ki forgalmazza? Garafarm vagy más?? Kaposváron is van Penny de életemben egyszer voltam ott mikor megnyilt, kiesik az útvonalamból. Most majd megnézem.
Általában 7-10 nap, de 15 napot mondanak, hogy addig érdemes várni. Egynapos áztatás után vetettem, alma - kápia-paradicsomfajtákat, ezek nagyon gyorsan keltek. Viszont most azt tapasztaltam, hogy az édes fehér, ahány fajta- s ahány szem, annyiféle idővel mutatta meg magát. Kettő / Artim, Argent/ pedig bizonyítja, hogy a 15 nap is kell neki. most dugja a fejét. Igaz, soha nincs magasabb hőfok, mint a lakás téli fűtése, 20- 21 fokra van beállítva, ez nem változik. Többszáz mag csirázik így, s nőnek a palánták a ládákban.
Hosszú évek óta csak a saját paprikám (korábban Táltos néven, majd a boltban megláttam a hivatalos táltost akkor átneveztem "Óvirághegy"-nek) magját vetettem, de erre az évre vásároltam "Táltos" és "Tizenegyes" fajtát.
Elvetettem ültetőládába, napos ablakpárkányon, 22 C° állandó hőmérsékleten, de 8. nap és még nem keltek. Mennyi idő alattkel ki ez a két fajta?
(Az "Óvirághegy" ápr. elején kerül a szabadföldbe.)
Én ilyen 104 darabos szaporítótálcát vágok a lidlesbe, 24 helyett 40 darabot tudok bele vetni amíg a házban kell tartani a palántákat. Helyszűke van, csak 7 darabot tudok ablakba tenni. Később lehet nagyobb 66 darabosba átültetni vagy tejfölöspohárba.
Pedig a metszőollónál nincs jobb. Nem kell számolni, az csak lassítja a dolgot és idegesít.
Nem kell zseblámpánál dolgozni, a spanyolok már alkonyatkor előjönnek, mikor még látsz. Reggel ugyanígy, kint vannak még világosban. Ha egy darabig naponta reggel-este kimész vadászni, egy idő után látszik a hatása.
A Te pedáns kertedben ez nem lehet olyan nehéz.
Mondjuk én nem vagdosom, csak összeszedem (eszközök: gumikesztyű, vödör vagy virágcserép) és átdobom a 2 m magas beton kerítésen át a patakpartra, és ez is működik. Meg ha elviszem az utca végén túlra a mezőre.Régen naponta kb. 8 litert szedtem össze, azt a mezőn borítottam ki a malteros vödörből. Most már jobb a helyzet.
A méreg árthat a kertnek is. A metszőollót nem lehet könnyű utána letakarítani.
Nekem van leamortizálódott kerti késem, azzal járok ki este 10 után. Elég néha a fűbe törölni.
Kerten kívül ahol lehetett megszüntettem a búvóhelyeket, ahol nem lehet, ott nagyon ritkán meghintem sóval a ki-be járatot. Tavaly hogy nagy volt a szárazság, a csigával se volt annyi gond. De résen kell lenni tavasztól, hogy minél kevesebben tudjanak szaporodni.
Volt hogy a komposztáló mellett este meglocsoltam a füvet, ez éjszaka oda vonzza a csigákat. Olyankor én is ott vagyok.
Kedves Tagok! Nemsokára aktuális lesz, azért szeretném megkérdezni, hogy ki milyen módon védekezik (hatásosan) a spanyolcsigák ellen. Az elmúlt évben volt olyan este, amikor lámpával kimentem a kertbe spanyolcsigát "szaporítani" metszőollóval. 90 után abbahagytam a számolást! A méreg jó, de piszok drága és az egész kertet nem tudom megvédeni. Sörös csapdát is próbáltam, több-kevesebb sikerrel.
Elég késői ahhoz, hogy cseresznyelégy ellen védekezni kelljen, kell hozzá pollenadó, hatalmas fa lesz, amit jórészt csak a madarak tudnak szüretelni, vagy terem vagy nem... Viszont a termése jó.
Nekem már csak cacanska rodna maradt, a debreceni elvitte a vírus. Az empress meg csak szenved, már az is vírusos de még vannak rajta jó szemek, a fő baja, hogy az oltás helyénél bekorhadt. Szóval a cacanskából főzök lekvárt, sütőben, egész éjszaka megy. De persze ez nem nagy mennyiség, egy magas falú tepsibe max 6 kiló megy, az is részletekben.
Info: Van egy olyan fb. csoport: "Dinnye termelók fóruma" - itt vannak akik oltanak, szakmai kérdésekben biztos tud valaki segíteni. A csoport termelői, szakmai kérdésekkel foglalkozik.
Tudna valaki segíteni, hol találok jó leírást dinnye tökre oltásához?
Vagy esetleg van itt olyan, aki tud ebben tanácsot adni?
Cobalt alanyra oltanék Fáraó és Lusitana fajtákat, de nincs semmi tapasztalatom, még fával se csináltam ilyet soha.
Videót találtam róla, de abból nem derült ki utána mi a teendő? Tehát bevágom rácsíptetem, utána miből tudom hogy levehetem e a csipeszt? Van még más teendő utána, pl kell e lemetszeni valamit?
Én nem használtam, de elmondások alapján úgy ismerem, hogy a palántanevelők csiráztatásnál használják, persze két szem maggal is meglehet csinálni, ki- mit próbál ki. Kiteritik a paplanszerű táblákat, megszívatják, feltöltik- ki-mit ad hozzá. A magvakat ráterítik. A csirázás folyamatát lehet látni. Majd amikor lehet "palántázni", amikor érdemes, akkor kerül szálanként a nevelő-ültető közegbe, a megfelelő palántaföldbe. Hidroponikus palántanevelésnél is használják, tápoldatokkal./nem föld, tisztább/--Két szem magnál is hasznos lehet a gyökérnél, de csakis a gyökér alatt.
Nem, letakarni kell vele. Az ültető edény aljára rakni, arra föld, amibe a magok mennek. Ez arra jó, hogy alul tartja a nedvességet, de nincs az ültetőedényben pangó víz. A közlekedőedény elv alapján működik.
A minőségi palántázóedényben az egyes magok, csírák alá kókuszbetétis helyezhető, amivel a nedvesség egyenletesen biztosítható. A nedves vattával töltött joghurtosdobozoknál a palántázóedény biztonságosabb: nem borul fel könnyen és fedele is van. A fedél abban is segít, hogy az edényen belül a hőmérséklet egyenletes legyen, de a fényt persze átengedi.
Megnéztem az interneten nem találtam semmi irodalmat hogyan kell ezekkel a lapokkal csíráztatni. Gondolom belerakom vízbe , de lehet úszik a vízen . Rárakom a magokat s a másikkal megborítom ?
A fokhagyma porzik, locsolni kellene, csontszáraz. A kertnek ez a része tavaly még nem volt olyan vastagon mulcsozva. A régebbi mélymulcsos terület csodálatosan tartja a nedvességet, lényeges az eltérés. Tehát, mindenáron, mindenhol jó lenne megoldani a mélymulcsot. Fizikai erőnlét kérdése, anyagok beszerzése, darálék, fű, lomb, ágak stb. Ősszel 2.000 l ágdarálékot hordtam szét, erre terítettem zsákszámra a faleveleket, télen a kálium, foszfor ment rá , hogy a hólé bemossa. / 1 x volt hótakaró, .....most megy rá a föld és a mustármag.
Csak romlik a helyzet. Jövő vasárnap úgy kezd melegedni az idő, hogy nem lesz eső előtte. Én is veteményeznék, de úgy tűnik a száraz földbe nem sok értelme van.
Márc. 6. Szebb időkben ilyenkortájt a hóolvadás terméke csordogált mindenfelé. Most a talaj felső 5 cm-es rétege poros, száraz. Lejjebb sem jó a helyzet (néhány napja ástam ültetőgödröt). Reggelente pedig komisz fagyok vannak. Megint nagyon rosszul indul az idény.
A képre tekintve nem tudom megállapítani, hogy a sátor váza miből van. De az messziről világlik, hogy a fólia irgalmatlanul rövid, minimum betonlapokat kell rá rakni, hogy ne kapjon alá a szél - mert leásni azt ugyan nem lehet, mert ahhoz túl rövid. A vázhoz való rögzíthetősége is kérdéses. A bejárat cipzáras, ami jó ötletnek tűnik mindaddig, míg nem kell használni...
Napos időben mindenképpen ki kell nyitni. Úgy szerintem elég az az ajtó, a kis légtér annyira átszellőzik, hogy nem főnek meg a növények.
Kérdés még, hogy mi lesz ezzel szélviharban. Nem tűnik túl erősnek a váz, ahhoz viszont túl nagy a sátor, hogy a ház falához rögzítsük.
Nekünk egy más típusú palántanevelő polcunk van, kettő is. Ahhoz másmilyen fólia tartozik, rendes átlátszó, elég vastag nejlon, cipzárral, de kissé el van szabva, nem lehet teljesen behúzni a cipzárt. Sose használtam fóliával, csak anélkül polcnak, annak kiváló, jól variálható. Az is hasonló zöld csőből van, és ugyanilyen rácsot lehet a polcokra tenni. Vékony szerkezet.
Az igaz, hogy nekem nem volt, de...nagyon tartok attól, hogyha csak egyszer is elfelejtkezel a nyitásról, lefőhet benne minden. Nagyon kicsi az alapterülete- légtere, kevés - kicsi az ajtaja, nincs légáramlása. Természetesen egyéni vélemény.
Nem termeszteni szeretnék benne, hanem csak a palántáknak, hogy minél hamarabb kitudjam vinni (akár csak nappalra), de erős kételyeim vannak a minőségével, tartósságával kapcsolatban.
Ja, és ha tapétavágóval vágod, meg tudod úgy csinálni, hogy ne essen ki a lyuk. Úgy kevésbé szóródik ki alul a föld. Mondjuk a tálca is bent tartja, de engem megnyugtat, ha stabilabban bent marad a pohárban.
Engem nem zavar, ha nem szép az a kör. Behasad, hát behasad, maradt azért alja a pohárnak. A tejfölös poharak alját is néhány erőteljes késdöféssel szoktam kifúrni, dirr-durr, pár rés, és kész. Eleinte olvasztgattam szöggel, de idővel lazulok...
De persze jó lesz az a bőrlyukasztó, ha befér a lyukon az ujjad.
Köszi ki fogom én is vágni az alját a poharaknak . Van egy cm átmérőjű bőrlyukasztóm . Ha nem fog beválni akkor melegítek valamut s azzal . Szikével nem tudok szép kört vágni s beléhasadna. Ma meg is csinálom :) Hisz a paradicsom magokat már kéne elültessem .
A nyúltrágyára nem írt senki semmit . Attól félek nehogy kiégessem a gyökereket inkább nem teszek . Vettem műtrágyát azt teszek inkább egy két szemet.
A florimo földet vetésre azért átszitálom találtam a mezgaz boltba acél hálót ami tök jó kb. 7-8 mm -es négyzet háló-- ha süt a nap akkor az ablak elé teszem őket ott 25-28 fok lesz utánna mennek vissza a radiátor fölé ott 23-25 fok van.
Egy kb 10-12mm-es vas vagy rézcsövet felmelegítettem és azzal lyukasztottam ki a pohárkák alját kb olyan a lyuk mint az a kitüremkedés a poharak alján. Ezen keresztül már föltudja venni alulról a vizet mert én a palántákat mindig alulról szívatom föl, nem fentről locsolom.
Jó ötlet, én is alkalmazni fogom. Nem is értem a dolgot, mert a zöld és az átlátszó fedél több évig használható (lenne), szerintem több betétet kellene adni hozzá.
Én az ilyen tálcáknál nem kis lyukat fúrtam, hanem sniccerrel kivágtam azt az egész körrel jelölt alsó részt. Nem végig, hogy ne essen ki, egy rövid szakaszon rögzítve maradt az edénykéhez a lyukat fedő darab.
Vízelvezetés szempontjából elég a szöggel fúrt lyuk, de kiültetésnél bajban leszel. Nem tudod úgy körbenyomkodni az edényt, mint egy poharat, sokkal nehezebb kibűvölni ezekből a földlabdát. Nem mindig sikerül úgy, hogy ne menjen tönkre az edény, nekem legalábbis nem ment. Ha van alul egy nagy lyuk, ott be tudod dugni a hüvelykujjad, és alulról ki tudod tolni a földlabdát.
Most már várom, hogy a hagymák is vastagodjanak....A zacskók 10 l-sek, kb. 8 éve használom ezeket. Az eper-szamóca is ebben van, most kezdenek ébredezni, középen kezdenek zöldülni, lassan az öreg leveleket lehet leszedegetni, meglazítani a földet, majd ha melegszik, epertáppal erősíteni...Nagyon várom a melegedést. A barackfámat féltem, a bimbók rózsaszínűek, pedig késői, Frisson.
Sorjáznak a pici paprikáim: paradicsom- alma- kápiasorok mutatják magukat. Kb 1 hete vannak a földben.
Kint a zöldhagyma 2 féleképpen fejlődik. Van 20 feketezacskós, ezek 10 -15 cm-es zöld szárakkal nőnek./ A szárhegyek is szép zöldek, nem fagytak meg./ A szabadföldi alig-alig mutatja a zöld hegyeket a föld felszínén. Egymásután, szinte egyszerre lettek ültetve. 3 fajta- fehér- lila- vörös, dobozos kiszerelésűek voltak. Ennyit számítana a föld- gyökér feketefóliás takarása?
A petrezselyem lassan, és nehezen kel, mert sekélyre kel vetni, gyakran kiszárad a talaj felső rétege mire kibújna. Locsolással meg kimozdul a felszínre vagy bemosódik a mag. Ezért korán vetem, több magot, kb. 1-3 centire jut egy. A laza talajra húzott sort a magszórás után a gereblye fokával tömörítem kicsit, ez megadja a magoknak a mélységet. Utánna letakarom az egész ágyást vizet áteresztő sűrűbb szövésű árnyékolóval (olyan agrofólia szerű, csak nekem fehér színú van még az átkosban haszmálták kőművesek). Időjárástól függóen, ha kell majd, meglocsolom csendes esőt imitálva. Igy bőven ki szokott kelni, majd 5-7 cm es állapotában kiegyelem. A maradék magokat is elhasználom, többnyire az idényvégi kiárusításból veszek.Tehát most az ősszel leárazott került a földbe.
Idén már elvetettem. A takarás a szomszéd macskák ellen is véd, a mellette lévő laza talajt széttúrták mintha tankok járták volna.
Igen, ezzel pont így vagyok én is, csak nálam még hozzájárul az a probléma is, hogy a kicsi helyen nagyon kevés magot tudok elhasználni, és sajnálnék kidobni olyan zacsit, amiböl alig hiányzik valami. És még jobban sajnálnék méregdrágán újat vásárolni, aminek aztán ugyanaz a sorsa. Az egyedüli, ami elöbb utóbb csakugyan elfogy, az a petrezselyem (ezt egyévben 3-4-szer is vetem, mire esetleg lesz belöle valami), a saláta, és a cékla. Minden más évekig elfekszik.
A mostani bolgár magokat decemberben és pár fajtát januárban csomagoltak ezért kellett várni a postázással. A lejárt magokat de a két éveseket sem vetem már. Utálom, hogy elvetem aztán fele sem kel ki meg várni kell 3 hetet mert bízik a kelésben az emberfia... ja aztán még sem . De foglalta a helyet , a vető dobozokat stb. A hiábavaló munkát nagyon utálom.
Egyáltalán nem biztos, hogy amit megrendelünk, az mind olyan tökéletes minőségű lesz, mint a Tintus-féle profi magok. Ott indokolt, hogy összeálljuk, mert 100 i.. 250 mag a minimum, amit rendelni lehet, és a magok drágák, de jó fajták.
Nem tudhatjuk, hogy az egyes webáruházak mind a legfrissebb magokat fogják-e küldeni. Nem biztos. Valószínűleg nem lenne meg egy helyen minden, amire vágyunk, többfelől kellene összeszervezni, csomagolni, postázni.
Van, amit több hullámban is érdemes vetni. De vagy akarok később még egy vetést, vagy nem. Hadd ne döntsem el már most. Legyen annyi mag, hogy megtehessem, aztán legföljebb egy része megmarad.
Én szeretek körülnézni, néha spontán is vásárolni. A lejárt magokat szemrebbenés nélkül kidobom.
Szóval én a magam részéről egy ilyenbe nem szállnék be. Egyébként már nagyjából mindent meg is vettem, a palánták egy része már kel, vagy növöget a vécéablakban. A retek is kel már a fóliában, a saláták nőnek a ládában a fűtetlen szobánkban.
Mégegyszer komolyan föl szeretném vetni a következö ötletet, bár gondolom idén már reménytelenül elkéstem vele: közös magrendelésröl/vásárlásról lenne szó. A paprikarendelés nyomán támadt az a gondolatom, hogy a mai magárak mellett nem lenne-e kifizetödö egy ilyen mozgalom. A paprikarendeléshez én föleg azért csatlakozom, mert így csak pont annyi magot kell megvennem, amennyit el is tudok használni, nem egész méregdrága zacsit, amit néhány szem fölhasználása után még unokáim is látni fognak, mert évek múltán egyre bizonytalanabbul kel, nem merem elvetni, ládába meg nem akarom mert akkor kontrollálatlanul vagy sokkal több, vagy sokkal kevesebb növényem lesz, mint amennyit foglalkoztstni tudok.
Arra gondolok tehát, hogy összeállhatnánk és évente együtt megrendelhetnénk a szükségleteinknek csakugyan megfelelö mennyiséget, így mindenki minden évben friss, majdnem 100%-os biztonsággal kelö vetömaghoz juthatna, és kísérletezni is bátrabban merne az ember 1-2 ismeretlen növénnyel.
Ma először napoztak a palántáim. 11-től 13 óráig tárva-nyitva volt rájuk az előtér ablaka. Élvezték, zöldültek, erősödtek. A fehér- és a kék szentesi karalábékat már átpalántáztam. A kinai Pink zellerem is szépen nő. A saláták napról-napra nőnek. Megpróbálok néhányt kiültetni. ---Ma kint voltam a kertben, vetettem egy sor borsót, elkezdtem kapálni a fokhagymát. Nagyon gazos lett, 3 fajta, természetesen 3 féle fejlődést mutat. A tavalyi mangoldom szépen nekiindult, majd 10 cm leveit akár szedni is lehetne. A levélpetrezselymet ősszel ládába átültettem, védett helyen, de a szabadban teleltek, szépek, szedhetők. Már 1 doboz büdöske-bársonyvirág is kikelt, tavaly a szabadban nekem nagyon nehezen indultak meg, szükség van rájuk. ----Szóval indul az élet.
A FitoHorm családból én az 1 l-es tápokat használom, lombpermetnek. /Fe, Ca, K, B, Mg stb/ mikor, melyik szükséges. Szeretem, a hatásuk hamar észrevehető. A B kimondottan szükséges, még a Frisson sárgabaracknál is használom. A földjét nem ismerem, belenéztem, a külön a zöldségpalántáknak van 2 féle összeállításban. A virágföldet nem használnám z.palántákhoz.
Válogattam a retekmagok között. Próbáltam a legkorrábbiakat kiszedni, Ilka 20-30 napos, Ester 31-35 napos, Gentiana /jégcsap/ 30-35 n. - Slovana /piros-fehér hengeres, olyan francia reggeli féle / 30- 35 napos. Van egy új, a Tempo, nagyon korainak ismertetik. ...Ezekből vetek vegyesen, de ma reggel itt - 6 fok volt, a dértől fehér volt a kert.
A termesztés folyamán aztán kálcium nitrátot meg volldüngert szórok aztán vagy rálocsolok és beivódik vagy 200 literes hordóba feloldom fúróval és szivattyúval locsolom az ágyásokra és a növényekre is.
Az ágyás előkészítésekor belerotálom. Szerencsére nekem a talajmarós kis traktor is át tud menni a fólián is így kevés a kézi munka csak a széleken kell nekem dolgoznom.
Tavalyelőtt Florimó földet vettem. Nem volt vele problémám, szépen fejlődtek a palánták. Tavaly un. Jóföld márkájú földet. Ennek is van palántaföld variációja: https://www.gazdabolt.hu/T08493-Magveto-es-palantafold-Jo-Fold-50-l.html. Ez is bevált, így idén is ezt rendeltem a Gazdabolt-ból, amikor ingyenes volt a szállítás.
Elöszőr a palántaföldbe vetem el a magokat, majd a nagyobb tápértékű ált. virágföldbe ültetem át nagyobb pixisbe.
Gamba problémám nem volt vele, csak a tápanyaghiány. És sok tőzeglégy kelt ki belőle. Nem látszott, hogy a tőzeglegyek problémát okoztak volna, a tápoldatozott növények olyanok voltak, mint máskor, csak volt pár cserép (Achimenes), ami egész nyáron a vécéablakban volt, és tele volt az ablak a legyecskékkel.
Kérdezd meg a Florascánál. Régebben föl voltak sorolva a honlapon területi képviselők, boltok. Most nem találom, de van telefonszám, szerintem érdemes őket megkérdezni. De arra készüj, hogy az elég nehéz, kötött föld, érzéssel kell locsolni.
Persze az is lehet, hogy most jobb a Florimo, ha nincs más, azt is lehet venni, csak figyelni kell, rendesen fejlődik-e a palánta, és ha nem, tápoldatozni kell.
Nálam a tavalyi tele volt le nem bomlott fadarabokkal, lehet, hogy emiatt nitrogénhiány lépett fel. Wuxallal helyre lehetett hozni.
Öt településen, hat boltban voltam már, de mindenhol florimo van. Meg egyéb földek. Láttam 40 literes zsákot 4500 Ft.-ért. Azért az eléggé túlzásnak tűnik.
Van egy érdekes paprikám, eddig nem láttam: sárga paradicsdompaprika. Nyomoztam utána, a Reinsaatnál sikerült kifognom. Édes, aromás, 15-16 dk-nak írják. Korai, 50-60 napos. Tovább kerestem, kiderült, hogy magyar, szentesi sárga. Érdekes, hogy a szentesieknél folyamatosan "nem rendelhető", nem kapható". / már látom magam előtt, káposztával betöltve a pirosokkal együtt, fehér jégcsapretek karikákkal.../....Én mindig bajban vagyok a napok számával: "kiültetés után", de kiültetni bármikor lehet...
Én még nem szedtem paprikamagot. /szentesi,kertimag, stb volt, de nem tetszett már/ Nagyot váltottam, lecseréltem mindent. ---Agrosel magokat a Petikerttől rendeltem, kiskiszerelésűek, olcsók, / 180- 240- 260 kb 1-1 zacskó/ valamikor Tintus javasolta ezt az üzletet. Egy-egy termékből bő választék volt, igaz november végén kinlódtam a rendelésekkel. Az elfogadható árak mellett már nem érdekelt a szállítási kts. Paprikából rendeltem fehér édeseket, pritaminokat, kápiákat, almákat-----A Californiai Wondert 80-90 naposnak, Yolo W-t 72-75 naposnak, Apulumot korainak, az Aureliust F1-t , Stef-t félkorainak ismerteti.-- A Traian F1- pritamin középkései, a Splendid pritamint palántázás után 140-145 naposnak írja. Pillanatnyilag káosz van bennem, mind ismeretlen. Én megteszem a magamét, a többi a természet, időjárás jutalma lesz.
Beáztattam a paradicsompaprikák, kápiák 5-5 szem magját. / Agrosel és Reinsaat magok./ Van 70 - 80 - 90 - de 145 napos is közöttük. Holnap poharazom őket.
Ha jól emlékszem a mult héten az obi-ban láttam a RED SONIA nevű vetőburgonyát , ezt keresem mert tavaly nagyon bevált, nem volt beteges most fogyott el, a tojás nagyságuakat most visszavetem a fóliába.
Idén még nem néztem a vetőkrumplit, de tavalyelőtt volt zirci vetőgumónk, és egy csomó beteg növény lett belőle. Hogy pontosan milyen cég volt, arra már nem emlékszem.
Egyébként gyalázatos a vetőburgonya minősége, tavaly is mentem vissza ismerős gazdaboltba hogy nézd meg a fényképeket, mit adtok el fémzároltnak, reklamáld meg a zircieknél.
Én nem tudok krumplit ültetni. Akitől kaptam az infot, a B.rózsát több éve itt szerzi be, ennyit tudok. Nem panaszkodott, a család éves szükségletét ezzel oldja meg. Én, mint lehetőséget továbbítottam, mindenki eldöntheti a beszerzés forrását.
2020-ban vettem onnan, többet soha. Az egyik 50-esnek felét kidobtam ültetéskor, amit elültettem belőle kb fele kelt ki. A többinél is szebb volt az amit az előző évről megmaradtból sajátból ültettem.
Info: Akit érdekel, úgy tudom, lehet vetőburgonyát rendelni a "Vetőburgonya.hu" old-ról, csomagküldéssel. 10 kg-os, és 50 db-os kiszerelésben. / Hópehely, Balatoni rózsa, Red scarlett, Desirée stb./
Paprika és paradicsom magot vetettem tálcába. Úgy látom, mind kikel pedig volt közte 19-es lejáratú is. Tavalyról megmaradt muskátli-, virágföld és kis marhatrágya keverékbe vetettem. Ha kicsit megerősödtek, át teszem fél literes müanyagcserepekbe, esetleg virágládákba. Lesz kb 180 palánta, jut az ismerősöknek is.
Késői velőborsót keresek ! Egy pár éve a Grundy-t használtam, de nem lehet idén beszerezni és azt az infót kaptam nem is várható! Olyan kései fajta kellene, ami a Somerwood után érik és jó termésátlag és íz jellemzi. Jof-ot nem szeretnék, annak csak a nagy szára van. Zsuzsi nem ellenálló, lehetetlen termelni( vagy beteg lesz vagy nem). Rondó a vevők szerint "nem elég édes". Tristarral van valakinek tapasztalata? Melyik másik kései fajtát ajánljátok?
Szép nagy. Az alagút közepén szerintem elég hely lesz neki. Szükség esetén leveszem hamarabb a fóliát. Csak nem megy tönkre a retek ha az utolsó 2 hetében nem lesz takarva.
Azt tervezem, hagyom fejlődni, aztán felszedem ha leszáradt, majd az őszi hagymával ismét elduggatom. Gondolom a nyáron nem gerezdes lesz hanem nagyobb gömbhagymák.
A retek májusban elfogy, akkor lekerülne le a hagymáról is a fólia. Vagy az már késő? Addigra nagyra nő? Áshatok máshol is ahová elduggathatom, csak helykihasználás miatt akartam a retek közé.
Ha a hagymát fejesnek szánod, és tartósan takarni akarod az ágyást, akkor nem jó oda tenni az elefánt fokhagymát, mert túl magas. Legalábbis ha hagyod virágozni. Ha a hagymát kieszed újhagymának, akkor mehet.
1.5m-t ások meg, de azon belül lesznek a sorok. A magasabb lombozatú retek sora a hagymáktól keletre lesz, dél felől már sok napot kapnak, nyugat felől meg a hónapos retek nem árnyékol, egyébként is hamar ki lesz szedve. Az összeültetés kényszermegoldás, de a hagyma mellől úgyis hamar kijön a retek, nem hiszem hogy bajt okoz.
Az őszi retek még nem tudom hol lesz. Nem könnyű beosztani a helyet. Lehet hogy a fokhagyma után jó lesz.
De nem írtad hogy nem-e korai most vetni a retket.
Ások egy 4x1.5m-es sávot. Pihenni puppantam most le, de mindjárt kész. Közepén lesz 1 sor hagyma duggatva az elefánt foghagymával együtt, 2 szélén hónapos retek és Húsvéti rózsa.
Ide nem jósolnak éjszakai fagyot, és fátyolfólia lesz ezeken.
A retket holnap vajon elvethetem, vagy várjak még?
Üdv. Fél-off, de talán dokumentum. Ma 13h-kor a budai Mechwart-dombra vezető elég meredek kőlépcsősoron egy nagy, lódarázsszerű rovart láttam a hátán kapálózva. Febr. 13, elég napos, de elég hideg időben.
A kertből szoktam behozni földet a palántáknak, azt elkeverem virágfölddel és jó szokott lenni. Csak ép rettenetesen sok gyom kelt ki a palánták mellett. Ezért sütöm a földet. Azóta sem gaz, sem pedig palántadőlés vagy rovarkártevők nem fordultak elő.
Tegnap ásóvilláztam egy keveset, pótoltam az elfagyott borsót. Próbáltam 1-2 ágyást rendezni, mustármagot szeretnék rászórni, zöldtakarónak. --Bent szétültettem a brokkolit, / centoventino, cinquantino / nem fejesednek, csak "ágakat" nevelnek. Nem tudom, mennyire lesz igaz, 55-60 nap a fejlődésük. Ápr. végén jó lenne szedegetni róla a hajtásokat. --A Pink zeller is szépen megindult a Bok choy-al együtt növögetnek.---Ami nagyon lusta, az a Kecskeméti lila padlizsán, nyoma sincs, alszik, pedig egyidőben lett vetve a Sharapovával.
A tápoldat vagy kell, vagy nem, attól függ, mennyi tápanyag van a földben. Tavaly a Florimóval kellett, a Florascával eddig nem, csak mikor a növény már kezdte kinőni az edényt.
Növénytől is függ, tapasztalatom szerint leghamarabb a padlizsán szorul tápoldatozásra.
Sütőbe fertőtlenítés miatt teszitek a földet? Mennyire szükséges ez? A többség csinálja?
Délután akartam elkezdeni a vetést, de olvasva, hogy ti mennyire profin készítitek elő a folyamatot, kicsit elbátortalanodtam.
Én Florohorm Sárközi általános virágföldet vettem kizárásos alapon, mert csak ez volt az üzletben. 8x8-as ültető cserepeket M5-ös ládába tettem, hogy alulról tudjam öntözni, de kb. ennyi volt az előkészület.
Max. fahéjjal megtudom majd szórni a tetejét, de pl. tápoldatra nem is gondoltam, hogy szükség lehet friss virágföld esetében is.
Persze az is kell a termesztés folyamán én 2-3 hetente tolok 1 ek/10 l vizzel. nagyon meghálálják, de ugye ebbe nincs kálcium ezért kell a kálciumnitrát külön. Egy kg-os zacsi max 400 ft , nem jelentős az ára viszont hasznos.
Csak tanács: Magvetéskor és pikírozáskor is DITHAN-oldattal öntözöm a földet és azután kerül az edényke a cipelős tálcába.. A vetőedényt hypós oldatba öblítem. Én nem tudom, hogy milyen a palántadőlés meg egyéb bajok.
Mikor a földet belerakom az oldattal belocsolom picit tömörítem csak a földet és kis lemezzel 3-5 mm mély árkot csinálok aztán csipesszel belerakom a magokat, betakarom porhanyós földel újra tömörítem kicsit aztán megspriccelem és kész.
tömörítés. hőmérőt bele és mehet a radiátorra készített tartóra .22-26 fokot kap.
szitálás-rostálás. pikírozáskor már nem kell a florinánál.
Kiültetés előtt ezzel szórom meg az ágyást és a kis elektromos kapával bedolgozom : Ez a starterem. Van egy másik fajta 2 kilós is amit a tescóba szoktam venni az is jó.
Kevés helyem van radiátor mellett, ablakban. Ezért is gondoltam, hogy a kicsikben csíráztatok, majd átültetem. Még nem csináltam eddig sejttálcásban. Muskátliládában volt eddig, azt tűzdeltem tovább, de ott sok a tönkrement, mert nem tudom szétszedni.
Hívtalak 11.29-kor. Na a lényeg jött 200 szem baklava a rendelés szerint. Én nem kértem belőle de nem dobtam el a zacsit, 3 szem maradt benne csak, szerintem csak elírtam a pici zacskón a feliratot mert az asztalra felül balról jobbra kiraktam a zacsikat, elővettem a címzett boritékját, megírtam a kis zacsikat majd balról jobbra szedve a zacsiból kivettem a magokat, első volt a cahuna második a baklava harmadik a rezigó. Valószínű csak elírtam a zacsit mert a rezigó is elég volt mindenkinek.
reménykedem, hogy jól csináltam annak ellenére, hogy ráment egy napom de nyugdíjas vagyok mit is tudtam volna mást csinálni , ültem volna a kocsmába ? :))
Nem rég halottam egy szakembertől hogy a Kalcium kijuttatása a termés kötődés utáni 30 napon belül a leghatékonyabb. Idén ki fogom próbálni a konyhakertben és a gyümölcsösben is remél beválik.
A kertészem azt tanácsolta annak idején amikor a florimot még nem ismertem, hogy muskátli földet használjak annak jó a PH-ja. Nem szerettem mert össze volt állva és vetéshez pláne szitálni kellett ezt gyümölcsös rekeszbe szoktam szitálni.
Wolldünger, nyártól kálcium nitrát is de ezt csak külön szabad mert összevesznek. A kálciumot van, hogy csak a felületre szórom de ha már mulcs van rajta akkor 80-100 litert feloldok fúrógépes keveréssel és szivattyúval juttatom ki.
Mi szoktuk a veteményesben is használni az ágdarálékot, őszre ha nem is bomlik le teljesen, de kezelhető. Sosincs belőle elég, úgyhogy mostanában csak a virágok, bokrok alá került. De a virágok közt a tavalyi már alig látszik.
Valamelyik másik topicban beszéltünk arról, hogy lehet-e ágdarálékot zöldségek számára mulcsnak használni. Nektek mi a tapasztalatotok? Jó lenne, ha lehetne, mert ebböl nagyobb mennyiséghez tudok jutni és lassabban bomlik le, mint a fükaszálék, amihez mostanában már egyáltalán nem tudok jutni, de ha mégis, akkoris csak egyszer, márpedig az néhány hét alatt nyomtalanul eltünik. Nagyon kellene, mert az öntözéstöl betonkemyénységü lesz a föld a szezon végére. Tartok viszont töle, hogy megfelelö vastagságban használva a szezon végére nem bomlik le, és probléma lesz az öszi ásással. Elötte a mulcsot "betakarítani" pedig elég macerás lenne.
Nekem az ilyen sejtes tálcák sose váltak be, mert nagyon kicsi az egy-egy növényre esö hely; akkor tüzdelni-átültetni kellene, abba meg nálam mindig belepusztul jóformán az összes növény. Én 2 dl-es poharakba vetek általában mindent, poharanként 2 magot, és kiültetésig ott is maradnak. Még sose fordult elö, hogy bármi is túl nagyra nött volna; igaz én nem szoktam tápozni öket.
Minthogy nekem elég jelentös évi szükségletem van, én rendszeresen használom, de kizárólag keverve és finomra szitálva. Némi problémát jelent, hogy gyomos lehet, és a földi gilisztákat sem sikerül mindig teljesen "kiküszöbölni".
Háát, én nem vagyok szívbajos a vegyszerektl, de épp ezt nem biztos, hogy elhanyagolnám: egyszer hozzájutottam nagyobb tételben kokusztéglákhoz, és valahogy azt tapasztaltam, hogy pusztulnak az olyan földben a növények, amibe kevertem. Sose sikerült mindent kétséget kizáróan megbizonyosodni róla, hogy ez okozza, söt még most is jelentös mennyiség van belöle; biztos nem állom meg, hogy föl ne használjam, mert én nem szeretem "tisztán" használni az ilyen gyári földeket. De valahogy úgy éreztem, hogy furcsa szaga van.
Saját készítésű komposzttal van tapasztalatotok palántázó földként?
A kert egyik sarkába már vagy három éve hordom a zöldhulladékot. Nem tökéletes, mert nyáron nagyon kiszárad. Nem igazi komposztároló, nincs oldala. Locsolnom is kellene, de annyi víz nincs, hogy oda is jusson.
De talán az alján már lenne annyi, hogy megoldja a palántázást és virágültetést.
Magvetéshez Florimo palántaföldet használok. Az igaz, hogy keverem homokkal és kevés alginittel is. A homok lazítja, az alginit rengeteg mikroanyagot tartalmaz. Palántadőlés ellen én vetés után fahéjport szórok / nagyon vékonyan a föld felszínére/ Ez jó riasztó a tőzeglégy-tetű ellen is az elején. Szerintem a palánta fejlődése függ a mag minőségétől is. Palántázáshoz a a F.virágföldet kaptam tavaly, ehhez ment kül. adalék - kálium, tyúkpellet, marhapellet, "macskaalom" nedvességmegfogónak. - akár ládába, akár a szabadföldi kiültetéshez.
Az viszont baj, hogy vannak ilyen rosszul bekevert tételek, azt jelenti, hogy nem megbízhatóak, nem állandó a minőség. Tavaly többünknek volt gondja a Florimóval, elég nagy tételt szúrhattak el. Nálam tönkre nem ment emiatt semmi, de nagyon lemaradtak a palánták a fejlődésben, mire rájöttem, mi a gond.
A Florasca nem palántaföld, B típusú (nagyjából semleges kémhatású) általános virágföld. Egy darabig csak azt használtam, jó volt, kevés palánta ment tönkre. Aztán itt ajánlották a Florimót, kipróbáltam, bevált. A Florascához képest előnye volt, hogy lazább, könnyebb, és alig kelnek belőle gyomok. Ha üvegházba és vissza, majd a szabadból a fóliába kell cipelni a palántákat, számít a súly.
De tavaly már nem voltam teljesen elégedett, úgyhogy vetéshez elhasználom a maradékot, de már Florascába tűzdelek. Legföljebb majd erősödöm a palántahurcolástól.
A mesevirágokhoz azért fogok venni Florimót, valószínűleg majd keverem a Floracával. Azoknak tavaly tisztán Florimóban sem lett semmi bajuk. Tápot adtam nekik, így szépek voltak.
A szermaradványtól nem tartanék a kókuszrostnál. Még ha tartalmaz is, csak pici korban van benne a növény, kinövi, mire eszel róla. Nem vagyok vegyszerpárti, de ezt a veszélyt elhanyagolnám.
Lehet hogy volt olyan rosszul bekevert virágföld szállítmány felétek amit ti fogtatok ki. Nálam, és itt Világoson másnál se volt vele probléma. Most is a tavalyiba veteményezek, és a palánták is abban lesznek mert majdnem tele zsákom van.
Én évek óta Florimo virágföldbe vetek és palántázok is. Nálam jól működik.
Tegnap vetettem céklát, zöldséget, 2 féle salátát, spenótot. Ami már szikleveles az 2 paradicsom, 3 korai paprika, és 2 db. Tulipán paprika. A többi paradicsomot 10-12 nap múlva vetem. Tavaly a februári paprikavetés túl korainak bizonyult. Sokáig kellett ki-be sétáltatni, olyan nagyok voltak, ki akartam dobni mert azt hittem nem lesz belőle semmi. De mégis kiültettem, áprilisban már kis paprikák is voltak rajtuk idebent. Fagyokig szedtem a termést. De most mégis várok a paprika vetéssel március elejéig de csak mert nehezen boldogulok a nagy palántákkal idebent. Akinek van megfelelő helye, annak megéri ilyenkor elvetni.
Florimo virágföld, tavalyelőtt. A palánták közül ami kikelt, az is tönkrement. Anyám, amit átültetett virágokat, azok is tönkrementek. Ez nem lehet véletlen.
@k.ipse: nálunk egy nagyobbacska fém kannát (talán festékes volt) méretre szabtam, abba belefér 15-20 kiló föld, az meg pont befér a sütőbe. Fél óra maxon és annyi. Többnyire nem lesz tőle büdös.
Múltkor kérdeztem, hogy mibe vetitek a magokat, milyen palántanevelőt használtok.
Most bevásároltam.
Kertészetekben használatos szivató tálca+szaporítóláda+66 sejtes ültető tálcát. (60*30 cm) Ez így összesen került 2200 Ft.-ba. Ebből vettem 3 garnitúrát. Ezek jól elférnek az ablakban.
Erre rakok fóliát vagy van egy kiszuperált akváriumom, annak üveg oldalait.
Itt már meglesz a fedés és az alulról locsolás lehetősége is.
És a szivató tálca+láda erőssebb műanyag. De a sejtes ültető tálca is több évig használható.
Kerestem jobb minőségű fedeles szaporítóedényeket, de nem jártam sikerrel. Ár sokszoros, minőség megkérdőjelezhető.
A florasca is palántaföld?
Néztem a kókuszrostot is, de elég drága, másrészt egy kicsit tartok tőle. Ahonnan való, ott még használnak olyan vegyszereket, ami itt már tilos. Tartalmazhat-e szermaradványt? Persze ezt nem tudom alátámásztani tényekkel, csak egyszerű tudatlan félelem részemről.
Savanyúkáposztát meddig lehet csinálni? Márciusig? Vagy ha van ép káposzta, akkor akár nyárig is? És milyen más zöldségekből érdemes?
Tudom, hogy bármilyen zöldségből lehet, de melyikből tényleg finom? Ettem már savanyított gyömbért és majdnem kihánytam. Vöröshagymából viszont nem lehet rossz.
Kelésig jó a spriccelés, utána már veszélyes. A legbiztosabb, ha alulról vannak öntözve, de sose áll alattuk a víz.
Persze lehet, hogy azzal a földel is volt valami gond, idén már én is inkább Florascában nevelem a palántákat. Tavaly se tapasztaltam gombabetegségeket, de kevés volt benne a tápanyag, nem nőttek úgy a palánták, mint kellett volna. A tápozás aztán segített.
Nem öntözted túl? Esetleg nem tartottad kelés után is lefedve?
Általában semmivel nem kezelem sem a magokat, sem a földet, és nagyon kevés palántám megy tönkre. Ha esetleg penészes termésből szedtem a magokat, Ultra Sollal szoktam leöblíteni. Az Ultra Solt hígítás nélkül használom, de egy percen belül leöblítem.
Nagyon hamar széttűzdelek mindent, így ha egy-egy tő beteg is lesz, nem terjed tovább a baj. Ügyelek rá, hogy öntözzem túl. Florimo vagy Floracsa földet használok.
2021-ben florimo palántázó földet vettem. Az összes palánta hasonló gombás betegségben tönkrement. Nem egyszerrre, nem egy helységben neveltem, legalább 3 fajta paprika és vagy 4 fajta paradicsom. A magok is különböző helyről voltak. Én a földre fogtam a problémát, csak az volt a közös.
A magokat kamillás vízben áztattam.
A sütőben szárítást a feleségem nem támogatná.
Olvastam, hogy dithane-s vízben áztassam a magokat, de ettől egy kicsit idegenkedem. Habár még van dithane a kamrában.
Az idén meg sokkal több félét és többet akarok vetni. Nem szeretném, ha tönkremenne.
Borsót nyugodtan elvetheted. Én mág ősszel vetettem, ki is kelt kb. 2-3 centisen áttelelt, semmi baja, korán lesz belőle leves.
A petrezselymet is el lehet vetni, bírja a hidegebb időt, a kiszáradás ellen érdemes takarni fátyolfóliával vagy sűrű szövésű árnyékoló hálóval míg ki nem kel.
Kedvenc témám az öszi ásás: valamiért nem mindig lesz jó, de az idén nagyon jól sikerült. Összel nagy, betonkemény göröngyöket hagyok ott; tavaszra kiváló minöségü, finom porhanyós talajt kapok, de nem minden évben; van mikor göröngyös marad.
Az üvegházban, ahol ugye hónapokig nem éri víz, nagyon rossz maradt a talaj minösége, pedig két zsák trágyát is beleástam. Napok óta próbálom fölváltva öntözni és szétverni a göröngyöket; így egyre kisebbek lesznek, de azért göröngyök maradnak.
Nem azért döltek ki: késön, április táján vetettem a ládába, miután a szabadföldi vetés megint nem kelt ki. Nagyon szépen kikelt, már nagyjából odakint nöttek föl, de mihelyt 5-7 cm-esek lettek, mid kidölt; nem tudtak megállni a lábukon, mert túl sekélyen voltak vetve. Egy ideig támogatták egymást, de aztán már nem bírták el.
A megnyúlás, dőlöngélés azért van, mert kevés fényt kap, és melegben van. Ilyenkor csak az sikeres a benti veteményezéssel, aki megvilágítja a növényeket. Hiába tesszük napos ablak mellé, kevés akkor is a napsütötte, vagy világos óraszám. n álam is megnyúlik minden, de mikor egyesével szétültetem a palántákat, lerakom őket sziklevélig. van hogy később nagyobb pohárba is át kell ültetni kiültetés előtt, akkor is lejjebb ültetem. A nagy palántáimnál ezért nem látszik a megnyúlás.
Savanyúkáposztát meddig lehet csinálni? És milyen más zöldségekből érdemes?
Tudom, hogy bármilyen zöldségből lehet, de melyikből tényleg finom? Ettem már savanyított gyömbért és majdnem kihánytam. Vöröshagymából viszont nem lehet rossz.
A téli tárolású Húsvéti rózsa utolját most dobtam ki. Nagyon pudvás volt már. Viszont a Müncheni sör még jó, most kezd, de még ehető. Nóra mintájára idén én is hagyok a kertben letakarva valamennyit. Eddig a kamrában nagy festékes vödörben teletettem a retket és a céklát is. Cékla még van bőven, nem is fonnyad.
Bazsalikomot én cserépbe szoktam kb áprilisban vetni (amikor már kihordom a többieket levegőzni) és utána szétpalántázom ide-oda, paprika közé, sorok végére, ahol helyet találok neki.
A fényre csírázó magokat abban az esetben nem kell földdel védeni a kiszáradástól, ha átlátszó tetejű műanyag dobozt használtok. Vagy nejlonnal takarjátok. Csak vízzel meg kell spriccelni a magok tetejét naponta.
A képeken van időbélyeg. Tavaly próbaüzem volt idén szerintem április elején elvetem, május közepe-vége fele meg kirakhatom a cserép anyagát szabad földbe. A bazsalikom marad a cserépbe.
Reggeli körszemle: a jalapeno és a sharapova padlizsán / 5- ből 2/ már mutatkozik fehér pontfejével. A saláták szépen megindultak az átültetés után. Nagyon nehezen indult a "spárga" saláta, míg a többieket már átültettem, ők még csak most mutatkoznak a dobozban. Kint a fokhagyma 2-4 cm -es hajtásokkal sorjáznak, / 3 fajta/ az alig 2 cm -nél maradt borsósorok szép zöldek, viszont a legszebb - fal mellett nőtt - 8-10 cm-es borsó megsinylette az erős fagyokat. -10-ig bírta, utána nem tetszett neki. Jó 15-20 %-a elfeküdt, kifehéredett. Elfagyott.
Vetőláda, virágláda. A magokat elszórod a felszinre és 1-2 mm vastagan takarod mert FÉNYRE csírázik, 1-2 naponta megspricceled. Bazsalikom, metélő vagy levélpetrezselyem is.
Évek óta mindig vetek szentesi lapos káposztát. Két sorból van annyi, hogy a kerámia hordót megtöltjük. Nem mindegyik fejesedik be szépen, de ami igen, az elég. Én nem tapasztaltam nagy kártételt. Két éve talán a lisztecskék, néha egy kettőn találunk hernyót, de nem veszélyes. Nem is nagyon szoktuk permetezni, mert nem szükséges. Amit boltokban veszünk, azt biztos sokat permetezik, mert ebből élnek, nem engedhetik meg mguknak, hogy tönkremenjen.
Fajtától függ. Amit én szoktam vetni, az nevenincs fajta, kettő-kettő és fél hét alatt kibújik a föld alól, mindenféle feketemágia nélkül (előcsíráztatva kettő-három nap és látszik a sora). Ha cserépben akarod fialtatni, akkor nagy cserepet válasszál, mert azért annak is lesz gyökere... Most, hogy ilyen zsenge az időjárás, akár mehet a szabad földbe is. Mindez persze a 'szerintem' kategóriába tartozik.
Melegkedvelő, április végétől lehet vetni. Elég sekélyen kell, aztán biztosítani a nedvességet. Nekem csak egyszer volt, de nem emlékszem különösebb problémára.
Tavaly próbáltam ki, hogy dobozba vetem, majd palántáztam a zöldséget. Szépé lett, persze a gyökér nem használható sosem, a zöldje fontosabb nekem úgyis. nem kellett naponta 1 kanna vizet rávinni a sorára mire kikelt, a palántákat pedig ritkán kellett öntözni. Most is vetek dobozba céklát, salátát és zöldséget is. Holnap lesz a napja. A céklát is hamar ki lehet ültetni, ami a kertben maradt apró, a -10 fok sem ártott neki.
Petrezselyem: attól függ, hogy mennyire vagy türelmes. Szabd fölben, kedvező viszonyok között 21 nap alatt kezd kibújni a földből. Az is megoldás, ha csíráztatod a magokat, olyan 10-17 nap, mire elkezdi hozni a csíráit (fajtától és környezeti hőmérséklettől függően). Ezután el kell keverni egy kis keményítővel, úgy el lehet szemenként vetni a magokat a helyükre, frissen eldolgozott földbe. De akár szórhatjuk is, mind bolond a lisztet, de ez utóbbi esetben majd kell egyelni is, meg előfordulhat az is, hogy hiányos lesz a kelés.
A petrezselyem híresen lassan kel. Csírázásgátló anyaga nincs, az a nedves termésekben szokott lenni, hogy ne csírázzanak idő előtt a magvak. A hideg pedig szerintem hajlamosítja a felmagzásra, bár úgy tudom, ehhez először be kell indulni a fejlődésnek. "Tél alá" is szokták vetni. A legnagyobb probléma, hogy kicsi mag, sekélyre tehető, akkor viszont könnyen kiszárad. Mostanában pont a tavaszok szoktak száraz és hideg időt hozni, ami a legrosszabb a keléshez.
Garri nevü palántaföldet vettem ezúttal, és a tavalyi tanácsotok nyomán ezúttal "tisztán" használom, pedig ilyet eddig még sose csináltam; világéletemben magam kevertem az ültetöközegeket. Ennek egész jó laza szerkezete van; ismeri valaki?
Eddig a paprikát és a padlizsánt vetettem el, gondolkozom, hogy szabadföldbe elvessem-e már a zöldborsót, répát és petrezselymet. Ezutóbbival szabadföldben évek óta nem volt szerencsém; van aki azt mondja, áztatni kell, mert csírázásgátló anyagok vannak benne, van aki fagyasztaná, mert hideg kell neki, és van, aki palántázza. Nektek melyik vált be?
A vöröshagyma eleve magot nevel az ernyőben, ott nincs hagymácska. Ezt a magot lehet elvetni, ez lesz a főzőhagyma, vöröshagyma. Nekem méeg sohasem fejesedett be, illetve nem nőtt a feje nagyobbra, mint egy zölddió. Magból dughagymát is lehet nevelni. A dughagymából lehet zölhagymát nevelni. Én egész évben,szakaszosan duggatom, mindig van zöldhagyma, ami a boltban 5 db/150-200 volt, most nem tudom.
Az aluminium nem melegszik fel? ---ezáltal a növénylevelek nem károsodnak? Nálunk al.lemezekből van néhány megoldás /garázsajtó, gázóraház, kapurácsvédő / drága ugráló Rozi miatt/ A kutyakenel rácsa mögött is volt egy rész, a kis kuvaszok miatt, mint lemez, s mégis a felfutó babot, uborkát bizonyos hőfokon túl károsította. Tudom a lemez erősebb, de mégis aluminium a hálónál is van, s a napfényben nem tükröződik? - mindezeket csak kérdezem, nem tudom. A fehér takaróhálós megoldások nekem is tönkrementek.
Nálam a káposztaféléket a legyek, káposztapoloskák és a földibolhák károsítják elsősorban. A hernyókat le lehet szedni, az nem olyan vészes. Liszteske is van, de annak elviselhető a kártétele, nem foglalkozom velük. A legyek, poloskák ellen jó a háló. Valószínűleg a bolhák sem férnek át a hálószemeken, de ez majd még ki fog derülni.
Nekem úgy tűnik, kerti használatra elég erős az üvegszálas. El fogja bírni, ha pl. ráesik egy körte. A gazdaboltos rovarháló beszakadt, és szétkopott a fóliaíveknél.
Fejes káposztát azért nem ültetek, mert nem fér el a kertben. Szerintem hálóval megvédhető lenne.
Több cikkben írják, hogy a hagymácskák eltávolításával indul meg a magképződés lehetősége. Ezzel serkenti a növény önmagát az ivaros szaporodásra. A hagymácska-gerezdes ivartalan szaporodással a növény ellustult., s a betegségek, fertőzések is megtöbbszöröződtek a klónozással. Persze, idő - évigényes, mire új fajtához jut.
Még én sem fogtam kezembe aluminium hálót. Jó, hogy írod. Az aluminium sokkal drágább, mint amit írtál.
Csak az ötlet fogalmazódott meg bennem.
Ha jól tudom, a káposztát támadó lepkéknek három generációja is kifejlődik egy évben. Emellett szerintem a gyapottok bagolylepke sem veti meg. És még ezen kívül is vannak kártevők.
Én is gondolkodtam azon, hogy a boltban olcsóbb megvenni, kár kínlódni vele.
Véleményem szerint vegyszerezés szempontjából problémás növény. Tavasztól őszig van kártevője, ami ellen rovarölő kell. (ha jól tudom).
Folyamatosan kell permetezni. Ha a boltban vásárolok, akkor nem tudom hogy mit eszek meg. Legfeljebb reménykedem benne, hogy tisztességes termelőtől származik.
Uborkát sem veszek a boltban, pont ilyen szempontok miatt.
Innen-onnan többféle magszárasat össze lehet szedegetni, nekem is több van kettőnél, persze fajtanév nélkül. Egy van a szomszédasszonytól, kaptam egy kollégától, kertbarát köri kiállításon is, innen a fórumból is küldtek már.
Virág tényleg van rajtuk, de még soha nem hoztak magot. A hagymácskákat még nem próbáltam kiszedegetni.
Több napja a fokhagyma rejtélyes világába keveredtem. Érdekes, új dolgokat találtam akár cikkekben, akár fotókon. Nagyon gazdag fajtavilága, s mondhatnám színvilága van. / ilyenkor elgondolkodom, hogy mi alig ismerünk 1-2 fajtát, alig van néhány termelő, s talán 1-2 kapcsolódott a franciafajták megismertetéséhez, termesztéséhez. ------Ami igazán meglepett, nagyon sok farmer a magróltörténő, ivaros szaporítással, nemesítéssel fogalkozik. Ennek lényege: a keményszárú hagymák / ezek általában a lilaszínűek/ ernyős virágburkát felrepesztik, a kishagymáknak induló "bulbilleneket" kiszedik, a virágocskák kinyilnak s beporzás során megtermékenyűlve kifejlődnek a fekete magvak. Többen írják és mutatják a fotók, hogy a levágott ernyős szálakat egy vödör vízbe teszik, s így dolgoznak vele. ----Aki időt szán rá, s érdekli, pl: Joseph Lofthouse, -lofthouse. true garlic seed- bőven, részletesen leírja. --Nálunk 2 fajtát találtam, amelyik magszárat nevel: a Sprint, és az Őszi 15.
A Gazdaboltban árult rovarháló nagyon gyenge, nem éri meg. Itt az üvegszálasat néztem ki, elég erősnek tűnik.
Úgy számolom, hogy a 30 méteres tekercsből kijön két ágyásra való. Hosszában össze kell dolgozni két 120 cm széleset, akkor elég.
Az alumíniumot nem tudom, milyen. Az üvegszálasat megtapogattuk a Praktikerben, megfelelő, de ott háromszor annyiba kerül. Alumínium nem volt bontott csomag, azt nem tudom, elég hajlékony-e.
Érdemes, mert 5-10 perc alatt elfogy az érdekesebbje. ---Káposzta termesztéséről én lemondtam. Az én véleményem, hogy nem éri meg, / az igazi vetőmag drága, / s kiskertben nem lehet úgy nevelni, hogy jól és szépen fejesedjen. Megpróbáltam mindent, megöregedett, fejnélküli vastag eres levelek lettek. / gyerekként valami iszonyú gazdagon trágyázott földben nevelték a szüleim/ Minden földi jóval ellátam---a hernyók híztak a végén. A többi növényt is támadni akarták, pedig elkülönített részen volt. . Üzletben bármilyen áron, érdemesebb ősszel kg-ra megvenni. Persze, egyéni vélemény. Én is próbálkoztam, elképzeltem, milyen szépen mutat majd a virágzó narancssárga büdöskével....
Én korán elküldtem a levelet a Jézuskának! Így még jutott nekem. :-)
Kaptam egyik ismerősömtől egy halom káposztát, azzal kísérletezem.
Ha bejön, akkor tavasszal káposztát is ültetek.
Már elkezdtem utána nézni a káposzta növényvédelemnek.
A növényvédelmi háló valamilyen formáját akarom kipróbálni, mert sokat kellene rovarírtóval permetezni, azt meg nem akarom.
Amin gondolkodom, hogy a műanyag háló helyett veszek aluminium szúnyoghálót. Drágább, de ha nem táncol rajta a macska, vagy nem esik öklömnyi jég, akkor sok évig jó lehet.
Mivel nem akarok nagy mennyiséget, talán nem megy egekbe a költség.
Tarlórépa magot most vettem a héten, nekem olyan sem volt még.
Sok a terv, kérdés, hogy mennyi energia lesz a normális megvalósításra.
Kedves Vera, már akkor is írtam, hogy nagyon nagyra becsülöm sokrétü tapasztalataid fáradhatatlan megosztását és a topic gazdagítását. Azt hiszem ezt mindenki nevében mondhatom. Úgy emlékszem azonban, hogy még csak néhány éve vagy itt, így nem élhetted meg a Forum tragikus megtizedelését, elöször egy dilttáns belsö átszervezés, majd a Facebook okozta pusztítás által.
A pusztítás mértékét és mibenlétét K.ipsenél találóbban meg se lehetne fogalmazni: "a világ rákényszerít. Rengeteg dolog van a face-n szervezve. Ha kimaradok, lemaradok."
A dekadencia és a dilettantizmus diadala; ennél szomorúbbat ma még nem olvastam. Tényleg emberek milliói választják önként ezt a mocskot, mígnem a többiek úgy nem érzik, hogy velük valami nincs rendben, nem telje az életük enélkül.
Facebook értékéröl és szakmaiságáról pedig csak ennyit: szakdolgozatok, diplomamunkák, egyéb beadandók értékelésében napi tapasztalatokkal rendelkezem. Szerencsére még nem fordult elö, hogy valaki csakugyan megpróbálta volna a facebookról szerzett információkat hiteles forrásként föltüntetni. Aki megtenné, páros lábbal röpülne a dolgozatával együtt.
Nem gondoltam a NÖDIK kínálatából ilyen gyorsan elfogy az a 6 féle cirok. Nagyon kíváncsi vagyok milyen termést ad amit kapok. Vastag, súlyos nagy kalászokra nem számítok mint a nemesített változatok, de biztos jó lesz.
Azért a könyvért karácsonykor a fél ország rimánkodott. Úgy tudom, a második kiadás is úton van. Mindent lehet fermentálni, titka a tisztaság, egészséges alapanyag, illetve a 2 %-os sós felöntőlé. A só csakis tiszta konyhasó, erdélyi só, tengeri só legyen. A jódos sót kerülik. A 2 dl-es üvegtől az 5-l-ig, a 3o l-es hordóig lehet rétegesen tölteni, felönteni, lé alatt tartani, s mindig légmentesen pontosan zárni.....Én a fehér-lilkáposzta-tarlórépa-cékla variációkon kívül csináltam a sárgarépa-alma-birsalma-narancs - zöld zellerszár variációkat. Meg mindenféle fűszeres zöldek. Gyönyörködtem a csodás színekben, már kint vannak a kamrában. A narancsos-birs-srépa valami különleges, aromás ízvilágot villantot a hétvégi kóstolásnál. Már most mondom: nyerő, jövőre is lesz. /Nagyon vékony szeletekkel még jobb, átjárja jobban, s hosszabb időt kell ráhagyni./
A mi fóliasátrunk elég drága volt, mert horganyzott acélcső a váza, és a hajlítást nem tudtuk házilag megcsinálni. De végül is megérte az erősebb alapanyagot választani, a legutóbbi vihart is károsodás nélkül kibírta. Ha nem figyelünk oda, hülyeségekre is elmegy elég sok pénz, és talán megengedheti magának az ember, hogy a hobbijára költsön valamennyit úgy is, hogy nem feltétlenül térül meg.
Nekünk fontos volt a fólia, mert hideg helyen lakunk, korán jön az első fagy, és nekem a legfontosabb a nyersen ehető friss zöldség, ahhoz minél jobban ki kell nyújtani a szezont. A savanyú dolgokat nem szeretem, így a fermentálás se jön szóba.
Savanyú káposzta recept van sok a neten, itt a csoportban is sok receptet megosztottak. De a fermentálós csoportban találtam rá egy fermentálós könyvre.
Azt megvettem és az alapján csináltam a hagyományos káposzta mellett narancsos lila káposztát befőttes üvegben. Én előtte még soha sem láttam ilyet. Habár csak most kezdtem el vele foglalkozni.
A befőttes üveges elrakás is új volt számomra, állítólag eláll benne egy évig is. Ha működik ,azzal megoldódna a tartósítás probléma. Mert apránként, fogyasztáskor bontanám fel az üvegeket.
Még most savanyodik, nem tudom, hogy milyen lesz.
Az ötlet a fészbúkos csoportból volt, csak ki kellett szelektálni a rengeteg felesleges hozzászólást, zajt.
De az probléma, hogy bármilyen hülyeséget lehet írni. Egészségre veszélyes tanácsok is előfordulnak.
Köszönöm, ezt az oldalát használom, sok hasznos infot lehet összeszedni, keresővel lehet keresni, pillanatok alatt lehet összeköttetést teremteni. / Sajnos a sok százas könyvállománnyal sem tudnám ezt elérni, pedig tisztelem, értékelem a könyvek világát./
Sajnos ott tartunk már, hogy egy fóliaházhoz is költségvetést kell készíteni.
Azt is végig kéne még gondolni, hogy mit, mennyit és meddig akarsz termelni egy évben.
Egy 40m2-es üveg (polikarbonát) ház már komoly költség.
Ha teljesen újat akarsz építeni, akkor további érdekességek vannak még, amivel jobban ki tudod használni, amit érdemes végiggondolni.
Én egy teljesen újat tervezek építeni, egy másik világ az apám fóliasátrához képest. De ő másra használja, mint amire én tervezem. És amire ő használja, arra az övé jobb.
Elvileg igen. De nem tudom, hogy egy elöl-hátul nyitott sátorba nem jut-e annyi közvetlen napfény, ami esetleg már árthat. Nyáron muszáj erősen szellőztetni, ha nincs az árban nagyságrendi különbség, ezen valószínűleg nem érdemes spórolni.
Inkább nem voksolok, de néhány szempontot még fölvetek. Mekkora és milyen formájú a sátor? Egyrészt az abszolút költségvonzat miatt, másrészt fóliából nagyobb egybe-felületet kapsz. Kritikus helyek az illesztések, ill. ha vannak törések a felületben. Maga az anyag strapabíró, de a rögzítési tájékok valószínűleg hamarabb amortizálódnak. Különösen, ha erős szelek jönnek.
Valamit visszakeresni közönséges felhasználónak szinte lehetetlen. Zuki bácsinak biztosan van rá programja. ;) A színes, szagos, ugráló, egész oldalas izéket én is nagyon utálom.
Villámkérdésem lenne. Mivel megmihálylott a fólia a sátoron, így kellene valami helyette. Szerintetek egy 4-6 milliméter vastagságú üregkamrás polikarbonátot érdemesebb-e lehet rárakni, mint egy új és kétes minőségű fóliára beruházni?
Pro:
Légkamrás, így jobban hőszigetel, mint a fólia. Ha lesznek fagyok, akkor ártani nem használ a megléte.
A jégesőt és a szélvihart is jobban bírja.
Elméletben legalább 10 év az élettartama.
Könnyen szerelhető, ajtó, ablak is könnyen kialakítható a felhasználása során.
Kontra:
Az ára. Viszont most a fóliáké is ~70 százalékkal felment tavaly óta, itt már a kétévesé 4000++ forint/kg...
Üregkamrás, így a fény kevésbé képes áthatolni rajta, mint a fólián.
A környékünkön macerás a beszerzése.
Ki mire tenné a voksát, mit felejtettem ki a listából?
Nekem sok éve egy internetes munka kapcsán kellett a fb-ra regisztrálni. Azóta csak arra használom hogy 1-2 engem nagyon érdeklő témába benézzek, de újakat nem keresek fel.
A csilivili dicsekvéseket én se tudom értékelni, az információk megtalálása pedig igazi kihívás. Ráadásul ha valamikor ismét rá akarsz nézni, újra végig kell játszanod az előző procedúrát, és vagy megtalálod, vagy nem. Sokszor az időd értékesebb min t az információ amit keresel, ezért feladod.
A fb. úgy lett megalkotva hogy mennél több időt kelljen ott töltened.
Nem rég odairányított engem valaki egy fügecsoportba. Elmondanám, semmi értelme. Ez a fórum minden tekintetben jobb.
De az ellenségesség legfőbb oka, hogy sokan nem úgy vannak ezzel, mint Te, hogy írnak ide is, és a FB-on is gyűjtögetnek, hanem az Index fórum helyett költöztek át a zárt térbe, ez meg itt teljesen kihalt. Pedig jó ez a rendszerezett, kereshető fórum. Én azt is szeretem, hogy nemcsak egy témára vonatkozó közösség, hanem egy helyen lehet beszélni növényekről, állatokról, gépekről vagy akár pedálos moszkvicsról, nem kell csoportról csoportra ugrálni, ide is - oda is regisztrálni.
Az meg már a saját ízlésem, hogy ki nem állhatom az ugráló bizbaszokkal, csöpögően aranyos képecskékkel, szívecskékkel és egyebekkel telepakolt oldalakat. Itt szerencsére csak viszonylag sok munkával lehet ezeket fölpakolni.
Őszinte akarok lenni, akkor azt hiszem először több gondolatot vetettem fel, kissé kisiklott. A fb - mint infohozzáférési lehetőséget - ellenességet továbbra sem értem / a C-vírus párhuzamát meg aztán itt különösen nem/ - de ez maradjon az én hibám.
Írni nem lehet, ez igaz. De hozzá lehet férni az itt összegyűlt tapasztalatokhoz, és ez szerintem elég nagy különbség az Index fórum javára. És vannak más, hasonló fórumok is, ahol legalább olvasni lehet. Aztán ha úgy érzem, hogy passzol nekem a közösség, van mondanivalóm is, akkor regisztrálok. Ha csak egy-két dolog érdekelt, azt megtaláltam, de úgy egészében véve nem annyira érdekes a téma, vagy nem tetszik a stílus, akkor nem.
Lehet, hogy rosszul fogalmaztam, csoporttag csak regisztrálva lehetsz, tehát én úgy gondolom, hogy véleményt cserélni, információkat cserélni csak így lehet,- ezért fogalmaztam zártnak. Csak olvasó nem írhat.
Ez itt nem zárt csoport, olvasni bárki tud regisztráció nélkül is, a Google is kiadja, ami ott le van írva. A FB-on nem lehet olvasni sem, ott az információ kívülállók számára rejtve marad. Nem egyenértékű a könyvtár polcával. A Google nem adja ki, ami a zárt csoportokban van összegyűjtve.
Emiatt engem is zavar, hogy közérdekű dolgokról sokan zárt csoportokban egymás között dünnyögnek. De szerencsére hozzáférhető helyeken is talál az ember elegendő információt.
Ezt a problémakört már egyszer körbejártuk. Az általam megemlített csoportok valamilyen problémakörhöz kapcsolva kerültek megemlítésre, mint információforrás. Minden csoport vagy technikai - termelési - vagy szakmai közösség. Információt ad valamihez kapcsolva, vagy él valaki vele, vagy nem. Vagy megoldja a problémáját, vagy nem. Csak megjegyzem: ha egy dolgozathoz össze kell állítani a bibliográfiát, fel kell sorolni a könyv címét, szerzőjét, a különböző cikkek forrását, lelőhelyét, a hívatkozott, áttekintet weboldalakat, akkor szerinted miért nem lehet megjelölni egy-egy szakmai csoportot? ---Ez a csoport is egy zárt szakmai csoprt, mert regisztrálva kerül be az ember. Bizonyos problémaköröket járnánk körbe. Jobb lenne minél gazdagabb információkat összeszedni, hogy jobb termést lehessen elérni, egyre változatosabb növényekkel, egyre változatosabb technikával.Miért ne lehetne olyanokat megnézni, akik valami hasonlót már csináltak? ----Ma már túlléptünk azon, hogy a könyvtár polcá A fb is lehet ilyen, ha így használjuk. ról pl. a 635 szakjelzetű könyveket a kezébe veszi valaki. - A google , fb keresőivel, meg a kül. alkalmazásokkal a világot bejárhatod pillanatok alatt.
Kérlek benneteket, hogy legalább itt ne reklámozzunk Facebook csoportokat! Rosszabb, mint a Coronavirus járvány! A ragályossága pedig egyenesen határtalan.
Én nem tudnék kapára, ásóra kapni, fagyos a föld, nálam még hófoltok is vannak pedig 5 fok van és esik az eső. Tegnap kellett volna póréhagyma, nem tudtam kiásni.
De az üvegházamba ősszel, miután a tyúkok vagy 2 hétig oda voltak zárva duggattam hagymát és szórtam ki salátamagot. Szépen növögetnek, remélem hamar lesz saláta. Szabadtéren van némi galambbegysaláta, de amíg fagyos a föld nem akarom csipkedni. Spenótot szabadföldbe vetettem ősszel, ahol nem tettem rá fátyolfóliát ott eltűnt. A fokhagymáim jövögetnek. Mindet el szoktam duggatni ősszel, a tavasziak is bírják, csak nem bújnak elő amíg nem tavaszodik. A Nórától kapott elefántok is sorolnak, kíváncsi vagyok rá milyen lesz.
Előző télen megjártam a zöldhagymának valóval. Ősszel rendesen elduggattam ahogy szoktam, tavaszra mind eltűnt. Nyilván fajtaválasztási hiba volt, fehér hagymák voltak, piacon vettem direkt őszi ültetésre de jól átvertek. De erre gondolva tavaly ősszel az eldugott hagymákra is tettem fátyolfóliát.
Nekem is fonalféreg a leggyanúsabb, mert a gyökérzöldség biztos, hogy olyanoktól gümős. Valószínűleg ez a talaj kedvező nekik; korábban, a bakonyi erdőtalajon ezt a problémát nem ismertem. Azért is kísérletezem az aprított büdöskével. Csak legalábbis nem látványos a siker. Persze, lehet, hogy anélkül még rosszabb lenne a helyzet.
Az aroma szempontjából úgy tűnik, sokkal kényesebb vagyok. Amikor először ültettem ophioscorodont, még eléggé fanyalogtam rajta. De az mégis nagyrészt fokhagyma jellegű. És nagyobbra nő, meg jobban tolerálja a kártevőt.
Az elefánthagymát már anyós is azzal adta, hogy nagyra tud nőni, de ő nem igazán szereti, mert más íze van. És tényleg, az már egyáltalán nem helyettesíti a szóló fokhagymát. Csíp elég rendesen, csak más az aromája. És az én orromnak igenis van benne valami halvány beütés a császárkorona szagából. Szerencsére főzés után már nem érezni. (Nem ugyanolyan, akkor a nevét se ejteném ki a konyhában...)
Nóra, ebben nagyon el lehet mélyedni. Sok változatról beszélnek - magot érlelők - bubilliket nevelők - gerezdekről szaporodók. Pl. a magrólnevelés módszerével Dr Ivan Buddenhagen 10 fajtát nemesített - most ez ugrott fel a "True garlic seeds" keresővel. Biztos a többi fajta is igy született. Már régebben is több cikket elolvastam, igaz, hogy egyre kevesebb fhagyma hoz magot, elfelejti a magnevelést mert azt mondják, hogy ellustult, az emberi beavatkozás következményeként. S természetes, hogy gyorsabb a termési eredmény a gerezdekről ültetve. Ezt a nagy termelők klónozásnak nevezik. A kísérletezők, nemesítők pedig a valódi apró magokra törekszenek. / Most az esőben jól jött egy kis olvasás/
Idén kísérleti fokhagyma ültetésem lesz. Feltéve ha most már engedni fogja az időjárás. Ugyanis eü. okokból kifolyólag elmaradt a kertészkedés tavaly, így a hagyma helyének az előkészítése is. Szóval idén gyökereztetve lesz a fokhagyma, s úgy leend majd kiültetve. Nyár közepén majd beszámolok róla, hogy miképpen is sikerült.
Ismereteim szerint a fokhagymának is van magja, csak nálunk nem szokás magról vetni. Termékismertetők alapján a franciáktól behozott 20-22 fajta fhgymát magról vetve, gerezdet nevelve, U1-es utánültetéssel árulják a termelők. Gondolom, hogy a nagy nemesítők, termelők indítják magról.
A Nödiknek csak a tavaszi magkínálata van a kiskerteseknek. Majd a batáta palántaigénylésre lehet később jelentkezni. Viszont aki rászánja az időt, s megközelíthető közelségben találkozik a "magbörze" hírdetéssel, ott talán érdemes szétnézni. Általában ezekről ad programelőzetest a "M a g h á z - közösségihálózat" fb. csoport.
De ha a fokhagymával hasonlítod össze, nem olyan rossz a helyzet. Némelyik fajta pont így viselkedik, egy körben van a szár körül 5-6 gerezd, és a legszebbet kell visszaültetni.
A vöröshagymával nem érdemes összehasonlítani, azzal nem felcserélhető. Fokhagymát meg nem lehet magról vetni.
Egy gerezdből egy év alatt lesz 5-6 gerezd, amiből egyet el kell tenni a következő évi terméshez. Ez szerintem nagyon alacsony szaporaság. Egy zacskó hagymamagból egy év alatt lesz egy zsák hagyma...
Kártevő távol tartást nem tapasztaltam, de szép, és ha netán már tönkrement az előző évi tárolt, valahonnan mindig tudok kihúzni frisset. A száron termő hagymákat nem szoktam elültetni, de szétszóródnak. Újhagymának eszem ezeket a szanaszét növőket, egy-két nyaláb meg van hava a virágok között is dísznek.
Nálam a tárolt hagymák egy része már elkezdett hajtani.
Nekem bullibilis fokhagymám van, egyszer elszaporodott és azóta nő minden felé. Kitart elég sokáig. Ősszel ha megérett lecsípem pár szép nagynak a tetejét, kiszedem a hagymákat és amikor kész a kert az eper, a paradicsom és a bármi mellé csak leduggatom, vagy csak ásás után simán elszórom. Lehet, hogy csak beképzelem, hogy távol tartja a rovarkártevőket....amúgy látványnak is nagyon szép.
A különböző salátákból ládába vetettem január 19-én, ha jól emlékszem. 5 féle, próbavetésnek szántam. Gyönyörűen kikeltek, kikerültek az előtérbe, déli oldala üveges. A hőmérséklet változó, éjszaka hűvös, mert itt nincs fűtés, napközben már volt 24 fok is.Szombaton és vasárnap az erősebbeket átültettem, szépen tartják magukat. Majd kikerülnek, ahogy lehet. A január 12-én 3 féle elvetett hagyma is szép, szintén a verendán napoznak - már amikor süt a nap.... Kezdenek erősödni, szép egyenesen tartják a száraikat, nem fekszenek.
Nem olyan alacsony a szaporasága. Ha nagy gerezdet dugsz be, rendes gerezdes hagyma lesz belőle már abban a szezonban. Ugyanúgy termesztem, mint az őszi fokhagymát, nagyjából akkor is lehet felszedni. Csak a kisebb gerezdek működnek úgy, hogy először gömb, és következő évben gerezdes.
Nekem bent van egy ládában a fóliába szánt salátám a fűtetlen szobánkban, még januárban vetettem. Meleg helyen kelt, utána vittem hűvösebb helyre. Bevált így, majd tavasszal ültetem ki szálas palántaként.
Nekem a fóliába hagyma van bedugdosva január eleje óta, még nem bújt ki.
Tavalyelőtt próbáltam korán vetni retket, túl hideg volt, nem kelt ki, csak pár szem.
Én valami fonalférget találtam, ami károsíthatja, nálam gyanús, hogy előfordult. Nem minden fajta egyformán kényes.
A hagymalégy is szereti, de nálam ez nem okoz nagy gondot. A szárában szokott lenni, jobban viseli, mint a vöröshagyma, és magában a hagymában eddig nem volt. De lehet, hogy attól girbe-gurba. Nálam rozsda is szokott lenni rajta. Én ezzel sem foglalkozom, nem jelenik meg minden évben, és így is elfogadható a termés. Nem rekordméretűek a hagymák, de nem baj.
Némelyik fajtát már majdnem 20 éve ültetem mindig vissza, nem satnyult el. Mindig a legnagyobb, egészséges gerezdeket ültetem el.
Az ophiscorodon ízre ugyanolyan, nem? Nekem szinte csupa olyan van, nem érzem a különbséget a fonható szárúhoz képest, csak szebb az ágyásban.
Kevésbé csípős, mint a rendes fokhagyma. Én nyersen eszem, főzni nem szoktam vele.
Dísznövénynek is jó, ültetem a virágok közé is. Szép, halványlila virággömbjei vannak jó magas száron.
Ami egyértelmű előnye a hagyományos fokhagymához képest, hogy jobban tárolható. A 2020-as termés egy részéről megfeledkeztem, tavaly ősszel ültetéskor tűnt fel, hogy jé, két rekeszben is van elefántfokhagyma. Egy darabig nézegetni kellett, melyik is lehet az azévi, és melyik az előző.
Persze fonnyadt volt, enni már nem volt kedvem belőle, de komposztálni is sajnáltam. Bedugdostam a ház mögé, amennyi elfért, és most szépen sorol. Hamarabb kihajtott, mint a friss. Ha kivirágzik (majd kiderül, fog-e, hogy viselkedik a több, mint egy évig tárolt), nagyon szép lesz, a túloldalon vannak a szomszéd pünkösdirózsái, jó lesz az összhatás.
Konkrétan nem használom az elefánt fhagymát, nem is ismerem. Gondolataim azonban vannak vele kapcsolatban: a mostani időkben a fokhagyma árával nem vagyunk kibékülve, nagyon drágának tartjuk. ...Uakkor 1 gerezd efhagyma 450-500 Ft, s csak a következő időszakban fejesedik. Ezen elgondolkodtam... Az ember rendel 2-3-at, vagy 5-6-ot, mire megye vele??? Ízét a póréhagymához hasonlítják, azért a makóit az erőteljesebb zamatáért szeretjük. S itt azonosulok Veled, érdekességnek biztos jó, biztosan szépen díszlik a kertben / a földben is ott lehet hagyni, mint mondják/, de a konyhán a mindennapos, vagy a gyakori használata nem gazdaságos. /Persze egyéni gonolatsor mindez./
Tegnap ünnepélyesen kapára, gereblyére kaptam, és megejtettem az év első veteményezését a fólia alatt.
Mindez kísérleti jelleggel, tavaly február 18.-án vetettem ott spenótot, retket és salátát, amelyek nagyon jól sikerültek, korán lehetett szüretelni.
Most merészen korábbra hoztam a saláta vetését, meglátom mire megy.
Muszáj próbálkozni, kíváncsi vagyok, hogy megindul-e a csírázás ilyen átlaghőmérsékletek mellett.
Ha nem jön össze, akkor majd később lehet újravetni.
Ki vagyok már éhezve egy kis friss salátára, mert december vége óta már nem tudok sajátot szedni, kénytelen vagyok bolti jégsalátát venni, amire szerencsére az év többi részében nincs szükség...
Amihez az ízlésed szerint megfelel, ahhoz praktikus használni. Nem molyolsz tucatnyi apró gerezddel, hanem egy elég. Az sincs túl sok rétegbe csomagolva. A másik előnye, hogy - az én kertem viszonyai között - ez áll ellen legjobban a különféle károsítóknak. Sajnos, ebből a szempontból a hagyományos Allium sativum a legsérülékenyebb, pedig az íze annak a legjobb. A tavaszi változat még úgy-ahogy működik (csak az meg apró szokott lenni), de az ősszel duggatottak nagy része elsatnyul, girbe-gurba lesz. Nem tudom, miféle kártevő okozza. Kerestem már a neten csávázószert, ami esetleg védené, de közforgalmút nem találtam. Kompromisszumként őszi ültetésre az ophioscorodont használom, az nagyobbra is nő, meg lassanként sikerült hozzászokni is fokhagyma szerepben.
Nem minden fogy el, csak a kurrens cikkek. Akinek nincs net elérése, az azt sem tudja, mit lehetne kérni, szóval a levélben rendelés eleve halott ügy...
Telefonos kéréseket nem tudunk fogadni és teljesíteni, Akinek nincs lehetősége a webshopon keresztül igényelni, az írjon levelet és postai úton juttassa el címünkre: NBGK, 2766 Tápiószele, Külsőmező 15.
A levélben kérjük tűntesse fel a telefonszámát is, mert a küldemény átvételének idejéről sms-ben fog értesítést kapni!
Mondhatom én is, hasra ütés szerűen választottam 3 féle cirkot, mert a sok féléből egyről se találtam a neten információt. ha lett volna, elég lett volna 1 fajtát kérnek.
De hogy elefánthagymát nem kaptam, azt mérhetetlenül sajnálom, mert nagyon számítottam rá.
Nem tudom, ki hogy van vele, de én a mostani ajánlatot elég szegényesnek tartom. Pont 12 órakor megnyitottam, végigpörgettem, de kevés volt a konyhakerti magajánlás. Persze egyéni vélemény. A régebbiekben több paprika-paradicsom kiajánlás volt pl, vagy babfajtákból is. ...Persze nincs ismeretünk az igazi állományról. Érdekes lenne, ha folyamatosan ismertetnék néhány mondatban a növények tulajdonságait. Nagyon nehezen lehet anyagot taálni ezekre. Talán még a paradicsom tájfajtabemuatókról feltett fotók alapján lehet lényeges időráfordítással tájékozódni. Igí valójában az ember ismeretlenül választ, vagy esetleg egy-egy ismétlődő név hallatán.....
Főleg az a zavaró, hogy a kétféle megfogalmazás nem egy félét jelent. Az adminisztrációs díj és a szállítási díj 2 külön dolog. Akkor 1x1.300 ft-ot utalok. Köszönöm.
Többéves tapasztalat, hogy egy kts-et kérnek, lehet hogy a zavart a többféle "megfogalmazása" okozhatja. Szerintem ha e-mailt kaptál, az visszaigazolás, s itt is 1 fajta összeget jelöltek meg, - 1.300 Ft-
Ezt mind tudom Vera. De az e-mailben írnak 1.300 ft szállítási díjat. Ezzel együtt a végösszeg 1.300 ft. Ebbe nincs benne az adminisztrációs díj. Ezért tettem fel a kérdést. Én utalok.
Te csekken fizettél, de csak 1.300 ft-ot. Akkor mit nem fizettél? Szállítási díjat, vagy adminisztrációsat?
A honlap nyitólapján 1. Kezdőlap, - 2 .Az igénylés menete- itt tájékozódhatsz. 1.300 Ft-ot írnak kts-nek, ezt lehet utalni, /számlaszámot írják itt / s lehet sárgacsekken fizetni, ezt a csomagban küldik.
Hatalmas -de hatalmas csalódás ért! A NÖDIK-től nem lehetett elefánt fokhagymát kérni, pedig milyen régen sóvárgok utána. 😥
Rendeltem cirkot 3 félét, fehérherét és cukorrépát.
Azt írja, a szállítási költség 1.300 ft. Nincs szó az e-mailben az adminisztrációs díjról amit az oldal ír. Utaljam az 1.300 ft futárdíjat és a szintén 1.300ft adminisztrációs díjat?
Elég nagy növény. Mindegyikből pár szem, az már nagy terület. Kérdés, hogy egy bizonytalan használhatóságú növénnyel érdemes-e annyi helyet elfoglalni a kertből.
Szélporzású növény, nem tudod olyan messze ültetni őket egymástól, hogy ne porzódjanak át. Ha magot akarsz fogni, akkor szerintem egyszerre csak egy fajtát érdemes ültetni, akkor biztos, hogy ugyanolyan lesz. Különben nem biztos.
Nem tudom mennyit küldenek 1 féléből. Nem akarom mindet elvetni, csak pár szemet mindből. Kóstolónak jó lesz. Amelyik beválik, annak a mostaniból hagyott magját vetem jövőre. Mivel nem nézhetek utána a fajtáknak, nem tudom melyiket válasszam, azért kérném mindet.
Ez is tetszik. A cikk alatt palacsinta receptet is találtam amiben kukorica liszt van. Lehet ezt is kipróbálnám cirok liszttel, mert a kukoricalisztben gyorsan felszívódó szénhidrát van, a cirokba meg lassú, és nagyobb a beltartalmi értéke is.
A gluténérzékenyeknek az a legnagyobb problémájuk, hogy az olcsóbb gluténmentes lisztekben gyorsan felszívódó szénhidrát van. Én nem vagyok érzékeny, de szívesen fogyasztok olyan ételt amiben nincs, vagy kevesebb a glutén.
Az előzőleg mutatott receptedben látni, hogy a főtt cirok szemek meg vannak nyílva. Kíváncsi vagyok, mennyire kemény a héja. Ha nem rontja az étel élvezeti értékét, érdemes lesz bevezetni.
Amelyik cirok belseje üveges-viaszos nagyobb tápértékű, amelyik lisztes, nem annyira.
A cirkot sokoldalúan használják fel és fogyasztják, biztos elterjedtebb lesz nálunk is.
Minden esetre kérni fogok vetőmagot, a kerítés mellett végig jó lesz. A másik háznál homokos talaj volt, seprű cirkot vetettem elég sokat, öntözve sosem volt. Igénytelenebb a kukoricánál, a víz igénye is kevesebb, a tápanyagösszetétele pedig kedvezőbb. Kipróbáljuk.
Én most indiairecepteket néztem, itt is használják egész szemes állapotban is, indiai kölesnek is nevezik. Rengeteg zöldséggel, fűszerekkel egészítik ki. /Jowar dosa recipe, jowar upma recipe/ -köles, rizs, hajdina megoldásokhoz tudnám hasonlítani. Receptleírásban megjegyzik, hogy az éjszaki áztatás után a főzése inkább lassú legyen. A szemek rágósan darabosak, nem pépesek. - Ki lehet próbálni, meg lehet ismerkedni vele. ---Más a kínaiak cirokpárlatot pálinkát is készítenek belőle. Végül kiderül, hogy egy sokarcú növény.
Keresgéltem a cirok után én is. A zöldszár silózására emlékszem, majd a papgáj- zebrapinty- zöldike magelésége jutott eszembe. ....Nézegettem az elődeink receptjeit, a kölest használták, de cirokról nem találtam említést ételek készítésénél. -A kinai-indiai konyhában használják, az amerikaiak is . Lisztje alap lehet a kenyér-tésztafélék-sütemények-kenyerek készítésénél. A cukorfélességeknél a zöld szárból készített cirokmelasz érdekes lehet. - Mindenestere a g l u t e n m e n t e s lisztje sok embernek megkönnyíti az életét.
Tényleg ugyanaz a szöveg. Normál vöröshagymából két nagy tányér leves mindenesetre még tolerálható. Hacsak nincs valami rendkívüli ellenállóképességem :-)
Ugyanazt írja Allium cepára és A. sativumra is. Ez valami szabvány szöveg lehet olyan növényekre, melyek emberre vagy állatra mérgezők lehetnek. És pl. macskának tényleg nem tesz jót a hagyma.
Régebben én is olvasgattam róla, de azzal nem találkoztam, hogy van mérgező komponense. Tulajdonképpen egyik Allium fajnál sem, tudtommal a vadon termőket is meg lehet enni (legföljebb azért nem, mert van köztük védett is). Mindenesetre egy-két gerezd elfogyasztása eddig még nem okozott semmilyen problémát. Ételbe nem szoktam tenni, nyersen eszem.
Angolul találtam róla néhány érdekességet. Az egyik, hogy mind a kétféle illó anyagot tartalmazza, a vöröshagymáét is, meg a fokhagymáét is. Ez tulajdonképpen igazoja azt, ahogyan én használom: olyan ételekbe, amelyekbe mindkettőt szoktam tenni. De a fokhagymáéból kevesebb van benne.
A másik, hogy van benne valami mérgező komponens is. Sok mindentől függ a hatása, a növény érettségétől, attól, hogy melyik részét ette a fogyasztó, meg az ember életkorától is. Nagyon nem óvtak tőle, de valószínűleg nem jó ötlet tisztán belőle jóllakni.
A ciroklisztet ismerem, egyre elterjedtebb alapanyag a konyhában. Magas beltartalmi értéke van. A gabonacirok elnevezés nekem azt sugallja, hogy talán emberi fogyasztásra alkalmas. Sajnos fotót se találok az elnevezés kapcsán. Viszont cirok sok féle van. A liszt amit árulnak teljese kiőrlésű, lehet hogy őrlés előtt nem vetik alá kezeléseknek. Viszont a fajtájáról nincs információ.
A cirok mint növény nagyon tetszik. Lehet hogy rendelek magját. A másik háznál régen vetettem seprű cirkot. Magját a tyúkok ették meg. Talán a cinkék is örülnének neki.
De aki tudja, kérem írja meg hogy a táblázatban szereplő 5 féle gabonacirkot emberi fogyasztása ajánlják-e.
A cirok nálunk inkább takarmánynövény, külön étkezési fajtáról nem tudok. De meg is lehet enni, ebből a szempontból csak az a lényeges, hogy ne olyan silócirok legyen, amely nem is hoz magot. Ha már gabonaciroknak nevezik, valószínűleg szemes. Még az megfontolandó, hogy kíván-e speciális előkészítést emberi fogyasztás előtt. A köles esetében van ilyen emlékem. Csak amit árulnak, az már hántolt. A cirokról ilyen jellegű információt nem találtam.
Mindenki mindent késöbb szokott mint én és szépen terem neki; én viszont tavaly is szekérderéknyi értlen paprikát-paradicsomot szedtem le október végén, nov. elején az ásás elött. A paradicsomok szépen beértek, karácsonyig ette édesanyám, de az értlen paprikával nem lehet sokat kezdeni.
Én még nem rendeltem, de úgy tudom, hogy csak az indulásnál lehet tájékozódni. Érdemes azonnal szelektálni, mert ahogy hallom-olvasom hamar elfogy az érdekesebbje. Lehet, hogy aki már rendelt, konkrétabban ismeri.
Nekem nem az a problémám, hogy túl nagyra nö a kiültetésig, hanem hogy túl kicsire. Tavály 6-8- cm-esként kellett kiültetnem öket, kb. 2,5, hónap alatt nöttek ekkorára. A felét megette a fene. A magaságyásba kerültek, augusztus vége felé kezdtek teremni.
Tehát ezek szerint most kell vetni, nem március végén.
A téli hónapok "fogságában" szeretek az internet segítségével barangolni. Rengeteg információt kapok, még akkor is ha már nem tudom konkrétan megvalósítani, mert a lehetőségeim korlátozottak. Ilyen a konyhakertek várázslatos világa is. Nálunk alig -alig van változata. Még az országos pályázatok győztes kertjei, növényvilága is egykaptafára kerülnek bemutatásra. / termé - szetesen ez az egyéni véleményem / ---- Itthon a walipiniről alig beszélnek itthon, régebben sokkal ismertebb volt, igaz más néven. Gazdag, változatos képivilágot, technikai megoldásokat, kivitelezési fázisokat lehet találni a Pinterest-en / on pinterest walipini and greenhouses, glasshouse / keresővel máris a közepén van az ember.
Szerintem meg pont nagyüzemileg érné meg a telepítése. Sok földmunkával jár, ha nem egy évre tervez az ember, akkor nagy a kezdeti költsége, az optimális működtetéséhez sem árt némi gépészet. De ez csak az én véleményem.
Jóelöre alaposan meg kell szerveznünk, mert engem nem egyszerü itt érni. De érdemes eljönni, sok ambiciozus kertész vitt már el innen szekérderéknyi növényi kezdötökét.
Köszönöm szépen, hogy fölhívtad a figyelmemet erre a szuper oldalra. Régóta szerettem volna egy szakszerü alternativát találni az itt folyó szomorú haldoklásra; bármit, ami nem Facebook! Fogalmam sem volt róla, hogy egy ilyen paralleluniverzum évek óta létezik és virágzik.
Jövőre , pontosabban év végén érdemes lesz megkeresned a terra-kert fórumot. Ott minden évben van magcsere, a mostani január 15-én lett lezárva. De most is meg lehet nézni, hogy milyen magforgalom volt. (Az alapító tagok innen származtak el pár éve, többen mint én is visszajárnak ide).
Köszönöm. Most jöttem rá, hogy madárhúr nálam is van, csak elfelejtettem felírni. A többit viszont köszönöm előre is, ha lesz utam Bp. felé majd kereslek.
Nagyon nem növény, de a cserébe fel tudnék ajánlani egy ózonos fertőtlenítést. Pl. gépkocsi szellőzőjét, klímáját nagyon jól fertőtleníti, szagtalanítja és megvan 20 perc alatt, van aki a covid után a lakást fertőtleníti ki, bár erre ne legyen szükség senkinél.
Ezt persze másnak is felajánlom, ha már a növényeimre nem volt kereslet.
Több fb-csoportban van róla szó. Pl. "Vidékenújrakezdők,- Kreatív farmerek, vegyszermentes hobbikertészkedés, Talajmegújító kertészkedés stb/ Érdemes végigpörgetni, több észrevétel, gyakorlati tapasztalat, módosítások- de ellenjavlatok is vannak. Ki-ki a maga szemszögéből, anyagi lehetőségét mérlegelve próbálkozik vele. Van tökegyszerű s van mérnöki kivitelezés.....Ha fiatal családos lennék, én megcsinálnám.------Én emlékszem, még a legkisebb falusi kastélyudvaroknál is volt üvegtetővel. / Emlékszem hogy a maradványaiban Lacika barátommal bujócskáztam benne./ De volt az I. Tiszai Hőerőmű kertészetében is, /mert építettek egy II. erőművet is ./ Itt a 60-80-as években a kertészek cserepes dísznövényeket neveltek, a város intézményeit ők látták el. Igaz, a távfűtés biztosítva volt.----Szánj rá időt, pörgesd végig, biztos sok hasznos infot kapsz a hozzászólóktól, már gyakorlati tapasztalatok is vannak.
A vastag, erős ágak levágásánál nincs ilyen probléma, mert jól ellentart a fűrész erejének.
Azelőtt csak a karos ollót használtam, de azzal a túl magas ágakat nem lehetett elérni, ezért vettem a toldható nyelű fűrész.
A tapasztalatom az, hogy minél magasabban, a törzstől minél távolabbi ágakat vág az ember, annál nagyobb a vágott ág belengése fűrészelés közben.
Amit persze lehet ügyesen ellensúlyozni, ha az ember igyekszik a fűrészt mindig ellenütemben mozgatni az ág lengésével, de ez nagy ügyességet kíván.
Ráadásul a lengő ágon a vágásfelület iránya is ütemesen változik, amit a penge nem tud jól követni, ezért be-beszorul egy egy pillanatra.
Aztán van, hogy a műanyagnyél már nem bírja a penge ütemes csavargatását, és behasad a penge mellett.
Meglehet, az is segíthet ennek elkerülésében, ha a pengét nem toljuk ütközésig a nyélig, és így a hajlítást fel tudja venni maga a penge rugalmassága anélkül, hogy a töve nagyon megfeszülne.
Mondjuk a fürészelés azzal kezdődik hogy kimókolom merre húz majd a levágott ág, és még az átfűrészelés előtt bevágom alulról hogy ne szakítsa ki a háncsot...stb.
Persze, mindíg belefut a dolgozó valamibe, na ilyenkor vesd össze, hogy a tizenezer árú vagy ez ment tönkre.
Ez az olcsó nekem is megvan, de hosszabbítószárral történő néhány használat után a nyél berepedt, feltehetően fűrészelés közben kissé beragadt a fűrész, az ág meg az erőhatásoktól belengett, és a megtekeredett penge megroppantotta a nyelet...
A lejárt idejű magokból többet vetek el, ha sok kel ki, ritkítok.
Padlizsánt simán kiszórom egy sorba amikor a gaz is nő már, és a letermett borső helyébe szétpalántázom. Igaz nem korán, de mindíg sokat terem. Egészen a fagyokig.
Jellemzően padlizsánkrém készül belőle és megy a fagyasztóba, egész évben jut a pirítósra stb.
A vadászati kiállítással együtt volt az OMÉK, ott osztogattak magokat, onnan van paprika és paradicsom mag (meg egy csomó nem is tudom micsoda...) ezeket tettem palántának tegnap.
Inkább azzal szokott baj lenni, hogy egy csomóban több nö ki, és egyiket-másikat így mégis elvágom. De nekem nem olyan nagyok. Talán akkorák, mint azok az egész fiatal répák, amiket csomóba kötve szoktak árulni.
Biztos nem lesz népszerű :) de egy kedvencem ez az olcsó.
Előnyös hogy hajlított, inkább húzóra dolgozik (nem nyaklik meg ügyetlenebb toláskor) , jó állású a fogója, a nyél üreges, bármilyen toldást nagyon egyszerű bele applikálni. Rá tudom tenni a 3 m-es teleszkópost, meg a sima felmosónyelet is, vagy egy egyszerű bodzabotot... Lenttről hosszabb nyél, felmászva ügyesebb a rövidebb.
Két éve használom, nem lett tompa. Ha nagynak találnám a pengét hát nem sajnálnám leflexelni amilyenre csak akarom, de jó így is. 10 centis ág nem akadály.
A Lőve rávágós metszóolló nekem is bevált. Strapabíró, szépen vág, szeretem, pedig van mellette más pedigrés is.
Ezek jóval hosszabbak. Hosszabbak, mint egy sárgarépa.
Amit írsz, azt a longiflorával meg lehet csinálni. A jalapa beszakad. Mellette lenyomom az ásót, és nem billen ki. Próbálok mélyebbre ásni, ott is lenyomom, és nem.
Nem értem, miért nehéz kiemelni; mellette lenyomod az ásót és kibillented. Föképp az ilyen magától keltek közvetlenül a fölszín alatt vannak. Én elötte le szoktam vágni a lombját, csak egy kis csonkot hagyok, hogy lássam hogy hol van. De az én répáim nem nagyobbak 10-15 cm-nél. Ami annál kisebb, nem telelát, hanem kiszárad. Én is csak tiszta színüeket tartok: pirosat, lilát fehéret és sárgát.
Én semminek se tudom a nevét: nincs nekik, de nem vagyok elégedetlen se az ollóval, se a fürésszel, se az ágvágóval. Csak a láncfürésszel szoktam átkozódni, pedig ez már a harmadik.
A paprikát a mai napon elvetettem. Ebböl az alkalomból elökerültek a tavalyi zacsik: akkor sokkal több féle volt. Most csak három.
Szerintem a mai árak mellett "közönséges" magok esetén is megérné társulni, mert én egy zacsiból évente csak gyök kettö magot használok el, a lejártakat meg nem merem elvetni, mert mire végleg kiderül, hogy nem kel ki, addigra már késö az újravetéshez, így a többségüket megeszi a fene. Ezért elhatároztam, hogy csak kicsírázott magokat vetek el, hogy pontosan tudjam, hogy hány növényem van, de épp az ilyen viszonylag nagy magok, mint a dinnye meg a cukkini, meg tökfélék sehogy se akarnak csírázni, hanem ilyen pép lesz belölük, ha sokáig áznak.
A palántáknak is hihetetlen ára van errefelé, úgyhogy méginkább nincs más hátra, mint saját magunknak nevelni.
A tavalyi dinnyemagok még jók az idén is? És saját dinnyéböl fogott mag kikel és terem is?
Úgy emlékszem, a padlizsán is nagyon lassan fejlödik; azt is most kell már vetni?
Mi több éve nyúzunk egy CT-32PRO típust. Nem roncsol, könnyű vele dolgozni. Egy kicsit ugyan hosszú a fűrészlapja, ezért tavaly vásároltunk egy kisebb összecsukható fiskarst. Alig használtuk, és már meghajolt a lapja.
Én is az olcsó kovácsolt ollókat szeretem. Erős a rugójuk, ha mégis tönkremegy vagy elugrik, lehet kapni pótrugót. A pengék zárja nem csípi be az ember kezét, mert csak egy bőrgyűrű a markolat alján. Jól is vágnak.
És persze az sem hátrány, hogy olcsó, kisebb veszteség, ha véletlenül komposztálódik vagy kétméteres körön belül nyomtalanul felszívódik. De mivel ezeknek a nyele piros vagy narancssárga, valamivel ez ritkábban fordul elő, mint egyéb, terepszínű típusokkal.
Az ágvágónk valami nagyáruházi noname darab, kiválóan vág. Az elődje, egy hasonló kaliberű, más színű példány, aminek eltört a nyele, csúnyán, roncsolva vágott. Drágábbat egyelőre nem veszünk, mert a mostani kiváló.
Jó fűrész nekem se jönne rosszul, ami van, azzal nem tudok szépen vágni. Szerencsére a férjem nagyon szereti a kis akkus Stihl fűrészét, így szórakozásból is levágja vele, amit éppen kell. Azzal gyönyörűen lehet fát metszeni.
Fiskars kis kézi fűrész (az amelyiknek be lehet húzni a pengéjét) nem nagy szám. El tudnék képzelni jobbat is. A metszőollóikat szeretem, kicsi a kezem ennek megfelelőt vettünk, dolgozik már vagy 8 éve. Előtte Felco volt, jó drága, egy szezont bírt. A férjem olcsó kovácsolt ollókkal dolgozik, van egy ami már a régi kertünkben is megvolt, azaz minimum 30 éves.
Ágvágónk nem túl jó, tavaly elhajlott a pengéje, pedig azt hittem minőséget vettem.
Nekem van fiskars karos ágvágóm. Szerintem jobb a reklámja, mint a termék. Sok benne a műanyag, a pengéje meg rideg. Néhány éve mol-os pontgyűjtő keretében vettem.
Ágvágó fűrészem Felco van (talán felco 630), de alig használtam még, mert a fiatal fákat karos ágvágóval vagy metszőollóval vágom. Jól fűrészel, de tartósságáról nem tudok nyilatkozni.
Metszőollóm lőwe 11, jó minőség, de vastag ágakra nem való, inkább a szőlő a pályája, illetve fáknál is jó, ha van mellette karos olló.
Ágvágóm van egy lőwe 20100-as. Jó minőség, az 1 méteres karral jól lehet dolgozni, könnyű. Magasra felérek vele.
Neten rendeltem, a vágófej lehetne nagyobb. Két szezon alatt szintén nem tudok a tartósságáról mit mondani. Keveset használtam.
Kukker karos olló tetszett, sok profinál azt látni, de az már két éve is drága volt, most meg döbbenet (55-60ezer). Ha jól emlékszem, akkor 40 körül volt.
Meglátjuk, hogy fognak áttelelni, mert ugye sose lehet tudni. Magom is van, szép nagyok, arról is könnyű nevelni, és postázhatók is, ha a találkozót nem sikerül összehozni.
Csererépát nem kérnék. A kiásott fél répákat eltettem, ha megmarad, lesz, és pár magot is raktam el, meg potyogott is szét. Az összes tövem piros volt, így lehet reménykedni, hogy az utódok is olyanok lesznek, nem valami cirmos vacak.
Nagyon laza volt a föld, tiszta homok, de a répa meg nagyon hosszú.
Nálam van több fajta japánbirs. Abból, amelyik nem cseresznyényi birseket terem régebben főztem birsalmasajtot. Felveszi a versenyt a rendes birsből főzöttel, rengeteg benne a pektin. Könnyű is főzni, mert nem kell pucolgatni csak az esetleges rossz részeket, de az nem jellemző hogy lenne. Az egészben főzött birsből egyben kiemelhető a magház. Leszoktam róla, ahogy korosodunk egyre kevesebb édességet eszünk.
Ezt a Cido-t én is nézegettem már, mert az előző lakhelyen volt japánbirs, és legfőbb ápolása a szorgalmas irtás volt. Ugyanis még a szomszédnál is előjött, de nem szerette, mert szúr. Annak kevés, de gusztusosan kinéző termése fejlődött. Egyszer tettem egyet a gyümölcslevesbe, mert a körte, ami a fő alkotórész volt, nagyon jellegtelen, savhiányos gyümölcs volt. Na, hát attól az egy szem japánbirstől olyan savanyú lett egy fazéknyi leves, hogy felmarta volna a járdát, ha ráöntöm.
Nem tudom, ez a nemes változat mennyivel szelídebb. Ha valakinek van tapasztalata, érdekelne.
A Cydorát ne keverjük vele, az az igazi birs egy fajtája.
Minden évben fölásom a helyüket, így egy szezon alatt nem tud annyira letömörödni. Vannak a nagy, régi répák, legalább 1 kilo darabja, azok könnyen följönnek. A többiek meg kicsik, azévben magról kelt példányok, nincs igazán hova tenni öket. Bár már ideje lenne lassan lecserélni az öregeket. Ha beszakad a vége, azt se nagyon bánja, úgyis áttelel. Villával ások különben, máshogy a Cannát se tudnám fölszedni. Azt sokkal nehezebb, mert nem tudni pontosan, hogy hol van.
Hogy a csudába tudod épségben kiásni a Mirabilis hosszú répáit, ráadásul a Te agyagodból?
Ha éppen van olyanom, mindig igyekszem kiásni, de a gyökér vége mindig elvágódik vagy beszakad, homokon is. A Mirabilis longiflorával nincs gond, annak rövidebb, kövér répái vannak, évek óta teleltetem, de a jalapa nem megy.
Nagyon szépen köszönjük a fölajánlást; talán itt gazdagabb táptalajra talál; a csere-bere topicot évek óta szinte egyedül tartom életben. Bár, hogy életben tartom, az erös túlzás.
A táblázatból ugyan nincs szükségem semmire, macskát se kérek; van elég, de nagyon szívesen fölajánlanék 1-2 láda Canna indica rhysomat, Iris rhysomat és -kicsit késöbb- ipari mennyiségü molyhos madárhúrt. Dekoratív, szapora, teljesen igénytelen sziklakerti talajtakaró. Mirabilis jalapa répákat is tudok adni az üres hely betöltésére.
Pár éve egy színvonalas kertészeti újságban is olvastam a tarhonya ültetéséről, azt hittem, csak a rossz fordításról és a lektorálás hiányáról volt szó. Itt idéztem is annak idején:
Azért is tetszett meg elsőre, mert dísznövénynek is jó, meg ehető is (a leírás szerint). Csak volt egy kis kételkedés bennem, ezért kérdeztem meg, hátha valaki már közeli kapcsolatba került vele.
Meg az is szimpatikus, ha nem kell sokat gondozni. Az egyéb konyhakerti növények így is sok törődést igényelnek.
Pálinka fáim vannak már. kajszi, birs, szilva, alma, körte. Csak a főzést kell majd megoldanom valahogy.
De fiatal fák, még nem volt elegendő mennyiség. Sárgabarack volt 20 kg, de ha mindhárom fa terem majd, akkor már lekvárnak sok lesz.
Az elmúlt években nézegettem a főzőket, de most azoknak is nagyon elszállt az áruk.
Szerintem bérfőzés lesz majd belőle, ha lesz gyümi. De ez már a másik topik.
A termése kisebb sárga alma, illatos, kőkemény, ehetetlenül savanyú. Ismerősöm főzött belőle pálinkát, nem sok lett belőle, azt gyakorlatilag mindet elküldte egy versenyre.
Valószínű sok fajtája lehet, mert gyerekkoromban a falusi udvarokban húsvét körül a narancssárga-skarlátvörös bokrok ott virítottak,a falusi kastélyok kisparkjaiban biztos volt belőle néhány díszbokor. Én termésére nem emlészem, ezért írtam, hogy sok fajtája lehet. A bokrok áthatolhatatlanok voltak s elég szúrósak.
A csomagküldők szeretnek túlzásba esni az előnyökről, az biztos.
Olyan növényeket keresek, melynek van jól felhasználható termése és nem kell permetezni. A ház köré nem akarok növényvédőszeres kezelést igénylő növényeket. Azok a kertben vannak.
Ráadásul erre írták, hogy szép is jó is. ellenálló is.
Nem is értem, hogy miért nincs ilyen minden kertben...
Berecki birs fám van kettő. Ha ez is csak egy birshez hasonló termés, akkor felesleges.
A japánbirs egyik változatára gondol. Amit a csomagküldők állítanak az új, csodálatos növényeikről, annak a felének a harmadát is fenntartásokkal fogadd el!
Beetee tudna mesélni pl. a csodálatos szamócamálnáról...
Történt egyszer, hogy az öreget napok óta noszogatta az asszony, hogy mikor veti már el végre a fehérbabot. Egyik nap az öreg hazaért a kocsmából, felment a padlásra, lehozta a zsákot és elvetette a babot. Nem kel, nem kel... Ezek után nem sokkal az asszony is felment a padlásra tarhonyáért, s ott csak a hűlt helyét találta neki. Viszont a bab még ott volt.
Valahogy innentől kezdődik a tarhonyavetés hagyománya.
Termelőnek jó, mert a mostanság legellenállóbbnak mondott a tűzelhalás témában, de kevésbé ízes, mint a hagyományosak.
Felhasználás kérdése a dolog.. mert ha biztos termést akarsz, és csak lekvár-sajt vonalon lesz felhasználva, akkor bevállalható, de én teszteltem pálinkának.
Hát... nem mondom, hogy rossz, de én maradok a régebbieknél.
Jó idő van, talán már meg lehet próbálkozni a vetésével, hogy mielőbb friss, zsenge termésünk legyen... :)
Tarhonya
A tarhonya (Pisum tarhotivum) a pillangósvirágúak családjába tartozó növényfaj. Szántóföldi paraszti termesztése elsősorban a Tiszántúlon (Szabolcs-Szatmár-Bereg), illetve a Duna-Tisza közén, Pest-megye déli részén alakult ki. Termesztett változatai több vad ősből származnak. Termesztésbe vétele i. e. 2–3000 évvel Közép-Ázsia központi és déli területein (Afganisztán , Irán, Türkmenisztán ) történhetett és a neolitikus kultúrákkal terjedt el Európában. A magyarság még a vándorlása idején ismerhette meg. A magyar tarhonya szó ótörök eredetű. A tarhonyát eredetileg száraz állapotban fogyasztották. A tarhonya-fogyasztás a 15–16. sz.-tól jött szokásba Ny-Európában. Eleinte a hüvelyével együtt főzték meg. A 16–17. századi magyar botanikai irodalom kétféle tarhonyát különböztetett meg: az apróbb magvú mezei tarhonyát és a nagyobb magvú kerti tarhonyát. Magyarországon bárhol termeszthető, a hideget jól tűri, egyes fajták a −5 °C-ot is károsodás nélkül elviselik. Nagy melegben a szemek aprók maradnak. Március, április hónapban szakaszosan vetjük, egyes fajták között egy-két hét különbséggel. Talajban nem válogat, tápanyag-, vízigénye nagy.
Ez a betekerés csak a fólia felhúzása előtt kivitelezhető értelmesen.
Egy-két kisebb szakadás nálam is van már a talajszinten, de ott még egy kis föld ráhúzásával is védhető.
A macska nálam is felszaladt a fóliára már az első években, azóta is ott van a körmei által otthagyott lyukak mintája, de nem okozott azóta sem semmi gondot...
: folyton érő csávázott magok. Mennyi kellene?
Akkor most várunk április 15-20-ig. Meg volt a kert rotálása holnap kezdem a dughagymát ledugni. Április 10-15 körül vetem a dinnye és tök féléket.
Kicsit meg vagyok késve. Holnap pikírozom a paradicsomok első menetét. 78-ból 75 mag kelt ki ebből az első menetből .
A florimo földet vetésre azért átszitálom találtam a mezgaz boltba acél hálót ami tök jó kb. 7-8 mm -es négyzet háló-- 
ha süt a nap akkor az ablak elé teszem őket ott 25-28 fok lesz utánna mennek vissza a radiátor fölé ott 23-25 fok van.
Mikor a földet belerakom az oldattal belocsolom picit tömörítem csak a földet és kis lemezzel 3-5 mm mély árkot csinálok aztán csipesszel belerakom a magokat, betakarom porhanyós földel újra tömörítem kicsit aztán megspriccelem és kész. 
tömörítés. 
hőmérőt bele és mehet a radiátorra készített tartóra .22-26 fokot kap.
szitálás-rostálás. pikírozáskor már nem kell a florinánál. 
Ez a starterem. Van egy másik fajta 2 kilós is amit a tescóba szoktam venni az is jó.
fodros petrezselyem keltetés majd kiültetve= 
