Nézd meg az általad említett névlistát, van benne jócskán nem német eredetű név (Tsurka, Barbóczy, Nahotzki, Krecsmar, stb). Így ez még nem azt jelenti, hogy a név maga német eredetű, lehet elnémetesedett szlovák is a viselője!
A "muskat" tőről: szerintem nem lett volna belőle magyarban "" ejtés mert mi úgy ejtjük az "s"-t! Továbbá az "-al" végződést se magyarázza meg...
Nem képzelhető el, hogy szláv eredetű helységnév elnémetesedett alakja?
-> muka + thal, tehát kb "legyes völgy". Bár olyannal még nem találkoztam, hogy két különböző eredetű szóból lesz a név... Ez azért több mint egy kifacsart forma (mint pl: Warsitz <- Vrsic).
Az önmagában igen, de fontos lenne még a szó kultúrhistóriája is. Ezért kérdeztem Rácz Jánosról, akinek asszem a Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványaiban megjelent egy szőlőneves könyve, ami nekem nincsen meg.
Ezzen az oldalon megtaláltam a Muskatalt,http://www.ungarndeutsche.de/Kerecsend.html
Tehát most már biztos hogy ez német eredetű hogyha Nagyapám is hevesben született és ott is fordul elő ez a név.De azért köszönöm mindenkienk a segitséget.
Különben a Muskat nevet az interneten elérhető német források szerint szatócsok kapták, mivel ők árusítottak szerecsendiót (német Muskat) - ilyen nevek még a Pfeffer és Safran is.
Szerintem a szláv eredet nem valószínű, a muskotály a szláv nyelvekben többnyire 'muskat'-alakúak, így feltételezhető, hogy francia eredetűek, mint maga a szőlőfajta (muscat).
A TESz szerint a magyar muskotály szó német eredetű (Muskateller), azonban éppen ekkorra joggal lehet olasz eredetű is (moscatello), melyet a TESz a német szó forrásaként emleget.
A szláv nyelvek 'muskat'-alakú előfordulásai érdekes megoszlást mutatnak:
- a környező nyelvekben (cseh, szlovák, horvát, szlovén) közepén s () van
- kissé távolabb (lengyel, bosnyák) közepén sz (s) van,
- a cirill betűsökben pedig c (sz) van.
Ez arra vall, hogy a szláv nyevekbe nem az olasz úton, hanem a francián került a szó, de a magyar a környezőkre hatott.
* tanulni, tanulni, tanulni (és addig csöndben maradni) - erre a magadfajta esetében nem látok sok esélyt * szócikkeket írni ide: http://www.metapedia.hu/ és aztán azok újraolvasásából még nagyobb önbizalmat meríteni.
Bocsánat, hogy tőlem szokatlanul drasztikusan fogalmazok és talán ki is fogtok vágni, de az elmúlt egy-két napban már túl sok agresszív idiótával hozott össze a Net.
Tehát nagyobb lehetősége van annak hogy a muskatal magyar-német eredetű mint szláv?Egyébként Azt vettem észre hogy a délszlávok az apostolokat Matea-nak hivják,tehát jelenthet akkor appostolt is Matejkovics.
Nem vettem bántásnak. Talán Rozsnyó környékéről származótól hallhattad. Az is keleti (legalábbis szerintük, meg a tájegységi elosztás szerint:-). És ők használnak ilyen - számunkra furcsa - szavakat.
Mi jócskán eltérő nyelvezetet használunk, mint ők:-))) Ráadásul, ha itt megkérdzed valakitől, hogy Rozsnyó környéke kelet-e, azonnal megkapod, hogy nem. Az már közép, és közelebb vannak a nyugati stilushoz, mint mihozzánk:-)))
A Muskatal névhez, csak megerősitésképpen annyit szeretnék hozzátenni, hogy Szlovákiában ismert a Muska vezetéknév, Muskatal viszont egyáltalán nincs.
(Amúgy a muska nem a rendes légy, hanem az a pici legyecske, ami mondjuk az erjedő gyümölcs, étel...körül szokott rajokban repdesni. Mifelénk ezt magyarul is muskának hivják. Nem is tudok rá más megnevezést, legfeljebb a muslincát. De ez a ritkább szó, és inkább Dél-Szlovákia nyugatibb részén használják. Ezt Magyarországon másként hivják??? A légy szlovákul mucha - talán mint "kicsi légy" ennek a kicsinyitése ez a muska.)
Folytatom, jellemzően ilyen eredetü pl. a Kaza, Csögör, Bika családnevek, de természetesen vannak "magyar" nevek is melyekröl a levéltári anyagokból tudjuk h besenyő családok viselik.
Persze ,errefelé is, az emberek igen kis százaléka tudja csak kik az öseik, (mint oly sok helyen) és -a mult rendszerben föleg- nem igazán érdekelt ez sokakat.
Azt sajnos nem tudom, hogy a Bessennyei, lehet-e valóban ilyen eredetű, ebben annyira nem vagyok tájékoozott, én a történelmet ismerem, fogjuk rá -közepesen- ezt kutattam éveken át. Az lehet hogy e név viselöje olyan településről származott, mely besenyő szállásterület volt. pl. Fejér megyében a középkorban több ilyen nevű település létezik, melyben szerepel elő-utótagként a besenyő népnév.
Olyan családnevek vannak erre melyeket 11-12.sz. oklevelek emlitenek, mint besenyő családokat, ezek a mai napig élnek-virulnak nagy számban.
Szerinted a "Bessenyei" családnév utalhat besenyő eredetre? Felétek - besenyővidéken - mik a gyakori családnevek? Vannak jellemzően besenyő nevek, besenyő eredetű családokra jellemző névadási szokások?
Szerintem az :)))))))))) hogy 1000éves szláv-magyar együttélés, ez télleg tuti.
A besenyőkről. Kicsit meg kellene nézni a történelmet, csak súgom, aztán élcelődni ezen.(ezt a területet ,mind a mai napőig néprajzi, nyelvi, és antropologiai sajátosságok jellemzik).És ezek tények, mivel ,ezen információk, nem ilyen-és más "szakértő" forumokról származnak.
A családnevek kialakulása, valóban a jelzett időben történik, de sok esetben az eredeti nemztség, vagy személynévből (bocs)
mint írtam, nem vagyok jártas szláv nyelvekben, de a magam amatőr módján azért megpróbálkozom a válasszal, remélem vki kijavít:
Matejkovics, egy szláv Matej fia (= Mátéfi) Vavrek, ezt nem tudom, de biztosan szláv, mint Otakár Vávra cseh filmrendező (talán < Barbara?) Csernyánszki: ez is szláv, egy Cserna nevű település + képző, Cserna < csrna 'fekete' (eredetileg főként folyónevekben, de a helységnevek nagy része folyónévből származik) Bisztrivszky: még mindig szláv, lásd az előzőt, ebben meg a 'gyors' jelentésű szláv szó van benne Monos: újlatin Molinarius 'molnár' vagy ebből keresztény név, de a névadás magyar Schubert: ez könnyű, német 'varga, cipész'
Hoppá, most látom, hogy jegyzeteimben szerepel a Botos családnév 'csordás' jelentéssel. Mivel főként Kázmér Miklóst jegyzeteltem, feltételezem, hogy ez is az ő etimológiája. Hogy ezt mivel támasztja alá, azt most nem tudom megmondani.
