A beteg leveleket és hajtásokat természetesen szedd le, hogy tovább ne fertőzzenek. Többnyire a friss hajtásokon szokott lenni fertőzés azok pedig már nemigazán kellenek.
RAMBO, jános 55 - hú, nagyon köszi, akkor megnyugodtam. A Flóra már lila, de nem tudom eldönteni, hogy a betegségtől, vagy már érik. Kicsit korai lenne még, bár idén minden hamarabb történik.
Amikor ilyen betegség van, azért el szokták távolítani a beteg leveleket, hajtásokat, nem?
Ha valami késői fajta és a fürtöt támadta meg, (az ez-az-ból nem derült ki mi az), akkor még érdemes lehet. Ha korai fajta és pár levélen mondjuk peronosz van, akkor nem érdemes. Ha nagyon előtört, akkor is max a szüret után, hogy a tőke még tudjon raktározni a következő évre.
Én is tanulok innen, tanulok könyvekből és nagyon sokat tanulok a hibáimból...
Első körben az új telepítésű szőlőknél én a réz/kén kombót elhagynám, mivel azok perzselni tudnak és szvsz úgy rémlik, hogy az a növekedésben is képes picit visszafogni.
Továbbá tekintettel h még 2-4 évig nem fog teremni, így sztem nem kell annyira bio meg öko szemlélet. Én ilyenkor 1-3 felszívódóval mennék, hogy tutira mennyek, továbbá hogy a gyökérfejlesztésre és a lombozatra is tudjon gyúrni a tőke.
Amúgy locsolni addig tök felesleges amíg a hajtás nincs legalább 3-5 levesen. Ezt sok esetben csak nyár közepére éri el. Ha addig nem szárad ki, akkor gyökere van, ahol már érdemes locsolni. De az erős, szárazságtűrő fajták megélnek akkor is ha nem locsolod.
Sziasztok! Én a múlt héten pénteken, permetezés előtt végigjártam a zalagyöngye vágót, és minden fürtről egyesével leszedegettem a kirepedt szemeket. ( 150 tőke) Szombaton éjjel és vasárnap délelőtt is volt egy rövid, de annél kiadósabb zápor. Tegnap előtt csak a sorok elején láttam újabb repedt szemeket, a sorok közepén az időjáráshoz képest jól néznek ki a fürtök, de lélekben, és testben készülök a korai szüretre a zalagyöngyében. A rizling viszonylag jól bírja, de az álmom, az októberi szüret most nem tűnik elérhetőnek. Ha csak az idősebb hölgyek meg nem kegyelmeznek, egy kis szép ősszel. Más: én is halottam, hogy az akác oszlopok is kaphatnak gombás fertőzést, ami tovább terjedhet a tőkére. Hallottatok már erről? Most már az oszlopokat is kell permetezni? Várakozási idő van??? :-)))))))) Ez már-már őrület.
Nem tudom ,hogy meg égett volna! 5 literes permetezőbe3ml permetszert raktan. Ez sok lehetett neki? Az ubira is ezt szortam meg a nagy szőlőre is. Valanikor mácius elején amikor a dugványozást kérdeztem akkor csak azt írta valaki,hogy rakjam le mind az öt szemet és locsoljam! Én most ezt a permetezést csak magam találtam ki . De most mit tehetek a megmentésért ? Én a nagy szőlőmet sem permeteztem meg csak rézgáliccal de azt már másodszor az iskolát pedig csak egyszer.Tudom ez nevetségges de sajnos én nem értek a szőlő termeléshez és csak az itt adott tanácsokból próbálok termeszteni. A nagy szőlőt még érdemes valamivel meg permetezi esetleg ?
Zsendüléskor (10 napja) kapott Cabrio Top-ot és most (kopp-kopp) nem látok semmi bajságot. Csak ami a tavaszi/virágzáskori lisztből maradt. Ezzel a Cabrio-val meg kénnel sikerült megfognom a lisztet júniusban.
Amik kirepedtek azok be is száradtak. Élő fürtbetegség ezt az egyet találtam:
Ezt nem tudom mi a kórság, a mellette lévő tőke már hiányzik (sajnos több hasonló is van):
Én Championt használok, de ennek ellenére van nálam is minden, mint a bazárban. Olyan betegségek jelennek meg, amiket nem is láttam még a szőlőmben: pl. orbánc! De komoly fejtörés volt a kései perenoszfertőzés felismerése is, egy pillanatra be is szartam, hogy elért hozzánk az aranyszínű sárgulás. Ezt azonban csak az új telepítésen láttam, ott kevesebbet permeteztünk, de arra rámentem most is (Dithane), mert kellett neki.
A szőlőszemek duzzadnak, már teljesen elvékonyodott a héjuk, szerintem le fog folyni a tőkékről az idei termés. Tegnap nálunk több mint 40 mm (!) esett (megtelt a csapadékmérő pohár, ezért nincs pontos szám). Ha innentől szeptember végéig egy csepp sem esne, akkor hinnék a szüretben.
Ez a mai eső már rohadtul nem hiányzott. Rengeteg frissen kivirágzott peronosz foltot láttam a hét elején, félek, hogy most teljesen berobban, és leviszi a teljes lombot. Sajnos idén azt vettem a fejembe, hogy támogatom a hazai ipart és a magyar szellemi termékeket, ezért réznek a Bordói Neo nevű csodaszert használtam. A hatása olyan, mintha ki sem fújtam volna. Jövőre visszatérek a réz-hidroxidra vagy a réz(I) oxidra.
Az ESCA helyzet nálam felemás: fent a szőlőben csak egy tőkét támadott meg (és azon mintha már tavaly is láttam volna tünetet), de lent a nyaralónál két - korábban teljesen tünetmentes - tőkét nagyon durván elkapott. Ez 36 tőkéből elég rossz arány. Külön bosszant, hogy az egyik életem első sikeres oltása.
Köszönöm, ezt a hajas dolgot már mintha hallottam volna.
Vszeg a rajta lévő zsíradék szaga nagyon emberi.
Hirtelen hajat most nem hiszem, hogy tudok e szerezni, de erre "hajazva" van egy gondolatom ami ugyancsak emberszagú és "kéznél" van: kivágott Pet palackba szivacs, szivacsra "sárga folyadék", S Ez fellógatva az oszlopokra.
Pár évtizede, egy munkatársam idős nagyapjánál voltunk a szőlőben. Ott láttam a sorok végein kis "labdákat" felakasztva az oszlopra. Nem tudtam, hogy mik azok, ezért megkérdeztem, Kiderült, hogy az őzek ellen védi a szőlőt. A fodrásznál összeszedett haj volt kis hálókba csomagolva és felakasztva. A tájékoztatás szerint ha "emberszagot éreznek menekülnek". Nos kb kettő éve a szomszédom szőlője a kiserdővel határos és ő is panaszkodott, hogy az őzek bejárnak a szőlőbe. Eszembe jutott ez a módszer javasoltam neki. Ő is kihelyezte a hajat és azt mondja, hogy azóta nem jönnek az őzek. Persze az is lehet, hogy más okból, de tény, hogy nincsenek, nem rágják a szőlőt. Szerintem egy próbát megér.
Lehet megperzselted. Én a dugvány és oltvány szőlőt nem permetezem réz-kénnel, nehogy megégessem a gyenge hajtását. (Még este sem). Idén csak 1x kapott quadris-t 1x eclair-t 1x mistert. Bár sztem liszt harmat ellen itt elég hanyag voltam.
Viszont a sok éves szőlőknél csak pár napja láttam peronoszt, azt is inkább a fejművelésű tőkéken és csak az ezerjón.
Egyetlen egy liszt harmatos fürtöt láttam eddig, a mathiasz jánosné muskotályon, azt le is szedtem és kuka...
Kezdő vagyok a szőlészetben! Van 30 db iskoláztt veszöm,ami 5 szemes volt és mind az öt szemet a földbe raktam . Van is mostanra rajtuk 20 -40 cm es hajtás,ōntöztem és bordói lével meg is permeteztem. De most sárga a végei és barnák a levelek már ami még fentvan. De ami érdekes van mégvan kető biankám is ami nem tudm hány éves de ezeken semmi sem látszik pedig az iskola el,ejében van . Segítségeteket előre is köszönöm.
Nálunk a sok esőtől kezdenek felrobbanni a szemek. Jó csapadékos év ez az idei. A múlt vasárnap megettem az első szem gohér szőlőt. Rézkén íze volt :) Vicces, de a sárfehér is érik. Viszont megjelent a szőlőorbánc, ami azóta nem volt itt, mióta én gazdálkodok. A kései perenosz is jelentkezett (könnyű összekeverni valamilyen mozaik fertőzéssel), egészen vicces, mi mindentől sárgul-barnul a szőlő levele. Az ESCA is öldököl, idén mindennél nagyobb erővel.
Ha jól tudom nulla évijű a készítmény, de ezzel nincs tapasztalatom, mert nekem tavasszal szoktak kárt okozni a vadak, ilyenkor már békénhagyják az állományt. Remélhetőleg idén is így lesz.
Ja és még valami, az ajánlott higításnál hígabban is hat. Ez azért is fontos, mert kiszott drága. Tavaszi emlékeim szerint 2 deci elég 10-15 liter vízbe.
A Forester jó, nem eszik a lepermetezett növényt a vadak, csak mindig versenyezni kell velük, hogy én érek előbb oda a géppel vagy ők, mert a védekezést meg kell ismételni 3-4 hetente. Az az izé ezekkel az őzekkel és más állatokkal, hogyha 1x valahova odaszoknak, akkor később visszajárnak, de úgy vettem észre, hogy az említett v1x a leszokásban is segít.
Én pedig most épp a hobbikertembe keresek friss must készítéséhez kicsi felszerelést. Olyan 20-30 literről van szó mindössze, csemegeszőlők, rókaszőlő meg ilyesmikhez. Mivel célszerű feldolgozni ilyen léptékben? Egy 80 l-es présbe bele sem lehet tenni.
Vannak olyanok amelyeknél a hajtás egy 2-4 pálcás keverőt is tartalmaz ami behúzza a fürtöt. Ez se elhanyagolandó dolog ha gyorsan akarunk dolgozni, főleg ha motoros a cucc.
Köszönöm a segítséget! Most már csak azt nem tudom, hogy előnyösebb tulajdonság-e, ha egy zúzó-bogyózógép pl. behordócsigás vagy ugyanilyen jó az is, ha adott esetben csúszógaratos? Azt, hogy a behordócsigás ipari méretekre lenne, azt szerintem azért nem helytálló, mert hasonló árkategóriában kaphatóak a neten.
Ha jó a bogyózó, akkor leveri szépen a bogyót. Ha előtte meg van zúzva, ez mégkönnyebb művelet.
youtube-on van pár videó, amely ihletet adhat a házi készítésűhöz.
Azt már leszögeztem magamban, hogy festett cuccal nem dolgozok és aluminiummal sem. (Előbbinél a festék lepereghet, utóbbinál a savak oldják az aluminiumot)
Szóval marad a full inox alkatrészek. Ez picit megdobja majd a bogyózó árát, de sztem így sem kerül 180 000 ft-ba....
Hasra ütve kell egy tábla lemez, az kb 20 000 ft
Kell perforált lemez, az 10 000 ft (bár ebből kevés kell, hátha tudok kisebbet is venni)
Kell kör acél, vagy acél rúd, amely a tengely lesz + lapátok. Ez megint csak 10 000 ft körül van.
Továbbá még az állvány és egyéb vas alkatrészek kb 10 000 ft.
A villany motor már adott, sajnos eddig csak 3 fázisú 380v-os van, de pár évig elmegy. (Ez majd akkor jelent gondot, ha a leendő pince közelében lesz a feldolgozás, mert oda nem tervezek 3 fázist, mivel iszonyú sok pénz...)
Ez eddig 50 000 ft és ahol szőlő van, ott saválló anyaggal dolgozunk.
Itt a aluminium (is)? van és 180 ezer. Ha még a munkadíjat számolom 10-20 000-re (ismerőssel csinálom) Akkor is közel 100 000 ft-ot spórolok ehhez képest:
Ez zúzza, majd bogyózza. A kacsot kigörgeti,egy kád mellé helyezett gyüjtőbe, a zúzott szemek a kádba hullanak. Nincs mit visszadobni, tökéletesen leválogatja.
Cefreszivattyú: ha végzett a bogyózó munkafázissal a bogyók egy a zúzó bogyózóra épített tartályba kerülnek, ahonnan egy cefreszivattyú segítségével a présbe vagy éppen egy kádba lehet szivattyúzni a bogyókat és a levet(mustot).
Bár nem én vagyok a Te embered, de én is zúzó bogyózó előtt állok.
Tekintettel, hogy kicsiben csinálom, én saját készítésűt akarok. Ezen egy elődaráló lesz és darálás után fog bogyózni. Ezt egy 3 fázisú motor fogja hajtani. Rambonak van bogyózója, az obiban vette, de nekem az csuma kihordás nem túl világos, hogyan történik...
De nekem konkrét elképzelésem van, hogy mire van szükségem és mire nincs. Neked is fel kellene állítani, hogy mit kell hogy tudjon.
A cefreszivatyús az gondolom olyan, hogy tartályba megy a bogyó és azt lehet kiszivattyúzni pl a présbe, vagy ülepítő tartályba.
A behordócsigás sztem az nagyüzemi technika lehet, ott a behordócsiga hordja be a zúzóba, pl egy pótkocsiról. (Ez csak saját vélemény, mert szemes takarmánynál láttam ilyen behordó csigát)
A darálóhengeres az meg értelem szerűen darálja is a bogyót, nem csak a csumától válassza szét.
Nekem egyszerű technika lesz, a darálónak lesz egy garat, itt bemegy a szőlő, majd darálás után jön a bogyózás. A bogyó egy perforált lemezen egy tartályba kerül, a csuma pedig egy külön tartályba. A bogyózó még nem teljesen világos mint írtam, mert nem tudom hogy történik a csuma kiürítése... no meg az se buli, ha a csumán sok bogyó marad... Ezért lenne jó élőben látni, hogyan működnek.
A daráló egy a mezőgép által gyártott daráló. Ez a fajta zúzó rész (lásd a kép) csak megroppantja a bogyót, nem zúzza szét, mint a sűrűfogas zúzók. Na ebből van nekem 2 db. Az egyiknek a fa része már megvan sínylődve, ezt fogom fém keretbe építeni + motor + bogyózó.
Idén zúzó-bogyózógépet szeretnék vásárolni, ebben kérem segítségeket. A neten néztem utána, és több olyan fogalommal találkoztam, amiről legfeljebb elképzelésem van, de hogy a gyakorlatban hogy működik, azt nem tudom. (pl. behordócsigás, csúszógaratos, darálóhengeres, cefreszivattyús) Melyiknek mi az előnye és a a hátránya? Van olyan márka, amivel kapcsolatban jók a tapasztalatok, vagy amelyiket jobb elkerülni?
Azért van elég sok perspektívikus fajta (vinifera), ami parlagon hever. Egy rezinél viszont gondolom az elsődleges szempont, hogy a ménykű se csapjon bele. Másodlagos szempont vélhetően, hogy kielégítően teremjen, majd azután legyen jó is, piacos is.
Én azt nem értem, hogy a muskotály vérvonalat miért kell a legjavába belevinni (gondolom idehaza a cserszegi sikerén felbuzdulva vagy, hogy takarja a rókaízt), illetve - rögtön leszögezve, hogy nem értek a kersztezéshez - azt nem értem, hogy miért nem szerepelnek a klasszikus, bevett ismert fajták annyira a pedigrékben, hiszen vmi megszokott, kedvelt ízhez hasonlót lenne ésszerű előállítani. Gondolom a legnehezebb a visszakeresztezési rész: hogy a nemes fajta aromatikája domináljon, a rezisztenciára való hajlamot viszont az ellenálló keresztezési partnertől örökölje meg.
Valószínű, hogy ez nem egyszerű feladat, külföldről se hallani még túl sok széles körben elismert jól sikerült reziről, gyerekcipőben jár még ez a kutatási ág, de fel fog gyorsulni és az igény is növekedni fog, hiszen ezen fajták bora nemhogy bio, hanem 100%-ban vegyszermentes lehet.
Igen, valószínűleg van egy szemléletbeli ok is, de ne felejtsük el, hogy minőségre nagyon nehéz nemesíteni. Sokkal egyszerűbb hozamra, ellenálló képességre vagy akár mustfokra szelektálni. Egy rezi fajta bemutató engem is érdekelne ettől függetlenül. Lássuk, hol tart a tudomány!
Igen, kitűnően lemossa a gombafonalakat. Amíg a 'fehér bevonatos fázis van', főleg az elején, addig hatásos. A Biocont összes, lisztharmattal foglalkozó hírlevelében leírták ezt a hatásmechanizmust. 2%-os oldattal kell használni, nagy lémenyiséggel, lassan menve (én kétoldalról csináltam, egyszerre csak egy oldalról permetezve, így közel menve a sorhoz). Másnap vagy harmadnap viszont le kell permetezni mással, az csak a mosást végzi el. Érdeklődjél a Biocontosoknál ha több vagy szakmaibb info kell.
nyugodtan kiültetheted csak többet kell locsolni és ha teszel rá védő dobozt akkor nagyobb és erősebb hajtásokat kapsz. de igazán ősszel szüret után vagy tavasszal 4- 5 hónap az igazi az ültetéshez és mindíg iszapolva. ha nemes vesszőt gyökereztetsz akkor nem kell oltani. ez csak akkor szükséges, ha vad vesszőt gyökereztettél. mindegyiknek van előnye és hátránya is.
Vegyszerezésben tudok neked segíteni. kérdésem hogy van e zöld könyved? egyébként sok jófajta vegyszert lehet kapni csak az nem mindegy, hogy szabad felhasználású vagy 2-es kategóriás. írhatom neked a vegyszerek nevét ha nem tudod megvenni, mert 2 es kategóriás. szabad felhasználású vegyszerekkel az a gond, hogy mindenki azt használja és ezért hamar előfordul hogy a betegség rezisztensé válik a vegyszerre. nem használ. ezért időnként többféle hatóanygú szert kell használni, hogy ne váljon rezisztensé. arra akarok kilyukadni, ha sokáig egy fajta vegyszert használsz pl:. peronoszpórára akkor annak nem lessz hatása. 70 ha szőlőben dolgozom így tudok pár dolgot
hi! a peronosz ilyenkor már nem nagyon veszéjes mert általában csak a levelet viszi. lisztharmat csak igazán a lé mentes bogyóknál veszélyes mert akkor még mennyiségben károsítja a termést, levesedő bogyóknál viszont minőségben. ez még kénnel( porzással) még javítható. így nem gond a é.v.i a szürke penész viszont még gond lehet.
Akkor küldöm a kontaktot privátban (amint rájöttem, hogy kell).
Azt nem tudom, hogy lehet-e kapni Pesten a Hársék borait, de ha valóban jössz szeptemberben, biztos meg tudom beszélni vele, hogy az összes rezi kísérletből kóstolhassunk (én idén már kóstoltam őket), illetve a szőlőjét is megnézhetjük (bár a legjava augusztusban érik), általában nagyon örül a Tibor, ha valaki ezügyben érdeklődik.
Valóban, Andor is oltott magának egyet (asszem 54/2-es számú fajtajelölt), a rezisztenciájával és egyéb tulajdonságaival nincs baj, a két kóstolásom alapján inkább közepes minőségű a bora, elég szokatlan, birspálinkás karakterrel. A jobbak közt van (Jázmin, Kozmopoliten és tsai nekem kifejezetten nem tetszenek, de ez maradjon köztünk, a Borsmenta amolyan elmegy kategória), de személy szerint én sokkal inkább a pannoniját preferálom, ők azért nem, mert az nem az ő munkájuk. Andor viszont bizonyosan sokkal többet tud mondani ezekről a kísérletekről, mint én.
Köszi az infót, mindenképpen érdekelne a kontakt. Hársék borait szerinted lehet kapni Pesten? Andorral beszélgettem telefonon, őszerinte vannak további nagyon érdekes rezi fajtáik, szeptember elején szerveznek egy bemutatót, nagyon szeretnék elemenni, csak hát szüret dandárja várható...
Bor vagy csemege? Min2-t lehet, de vannak feltételei, pl ÉVI, meg a borszőlőnél a szüret előtti kéntől állítólag bakszagú lesz a bor. Peronosz ilyenkor nem tudom képes-e még kárt tenni... Augusztus van, bár most enyhe az idő, de még jön a kiadós meleg...
Szürke rothadás ellen szoktak még permetezni, főleg késői szőlőket. itt is az ÉVI a fontos főleg.
A csemegeszőlő topicban is szóba került, szintén ezzel a diagnózissal. Most már nem akarom az összes topicban ezt az egyébként finom de "divatjamúlt" fajtát tárgyalni, ha tudnál az ottani 462 és 478-as hozzászólásra reagálni, mert látom, hogy jól ismered a fajtát.
Seibel állította elő a S. 788 és az S. 29 keresztezéséveL Franciaországban Auróra néven ismerik. Hazánkban Orosz Ferenc kisvarsányi szőlész terjesztette el, tőle származik általánosan használt magyar neve, a "Feri szőlő". Az országban sokhelyütt fellelhető volt, de főleg a Nyírségben termesztették. Tőkéje középerős növekedésű. Levele kicsi vagy közepes nagyságú, ötszögletű, ép vagy karéjos. Felülete sima, szövete vékony, fonáka csupasz. A levél széle durván fűrészes. Fürtje kicsi, hengeres, közepesen tömött vagy laza. Bogyói kicsik, lapított gömb alakúak, aranysárga színűek, éretten piros árnyalatúak. Héja vékony, húsa nyálkás, jellegtelen, labruscaíztől mentes. Igen korai érésű. A szárazságot és a téli fagyot jól tűri, gombás betegségekre alig érzékeny. Filoxéra-ellenálló képessége is jó. Bogyója nem rothad, de könnyen pereg. Virágzáskor kényes, gyakran rosszul kötődik. Ettől ftiggetlcnül rendszercsen bőven terem. Bora jellegtelen, vékony, lágy, gyenge minőségű. Termését étkezési szőlőként is használják.
A termésről nincs esetleg képed? A fürt mekkora milyen alakú? A noah ha rendesen megért, nagyon könnyen leválik a kacs-ról a bogyó. Továbbá nagyon egyedi, jellegzetes íze van.
Van még pannonijája a szajki Hárs biopincészetnek, 2010-ben az volt a legjobb boruk, abszolút permetezés nélkül.
A pécsi kutatónál dolgozó oltványos Kunék készítetenek minden évben nagy tételben pannoniját, ha valóban érdekel, megadhatom a telefonszámukat, nagyon jó oltványokat készítenek, nekem a tavaly eltelepített 1650 olaszrizling tőkéből 3 nem jött meg csupán.
Néró fürtszáradásnál én botritiszre tippeltem volna, de lehet, hogy valóban peronoszpóra.
Köszi az infót, meg a többieknek is. Pannonija bort esetleg kóstoltál már? Én a Kochékról és a Vinduloról tudok, akinek van ilyen fajta, meg Gondáék ültettek már.
én sem figyeltem meg a Nérónál fürtelszáradást,de utánakérdezek.cirka 10 éve van, de csak most kezdtem el foglalkozni vele. Egyébként tény hogy vannak kevesebbet termő tőkék,de én kifejezetten örülök,mert ízletesebb rajta a termés, jobban koncentrált,finomabb bort is ad tuti:)
Édesapám vertikónak hívja.egy 2m-es karó köré van tekerve a tőke. Azon cirka fél méteres vesszők úgy arasznyira egymástól a szélrózsa minden irányába:) .na ezt jó szakszerűen megfogalmaztam:) azért szeretik,mert könnyebb metszeni. Meg "körbejárja a nap". Egy tőkén úgy 12- 15 fürt. Ezt picit sokallaom,lehet jövöre 10 alá megyek,csak nincs szívem egyelőre hozamkorlátozni. Pedig....
Édesapám kertjében eddig minden évben jól kötött a Néró. Rohadni nincs sok esélye mivel augusztus végére megesszük.
A Manósi dűlőben van ültetvény is Néróból - azt most jut eszembe megnézheted Bálint. Bár a növényvédelme nem bio - de eddig nem panaszkodtak soha a rossz termékenyülésről.
A fürtelszáradás a virágzás környékén ért peronoszpóra fertőzés egyik jele. Régen a virágzás előtt és közben soha nem permeteztem és tömegével volt ez a jelenség. Mostanra ez a jelenség megszűnt mióta permetezek Quadrisal vagy Eclairal a virágzás kezdetén. Lehet hogy elég lenne egy Dithane-val történő permetezés is.
Köszönöm az infókat! Nérónál szerinted mi lehet ennek a sokszor előforduló fürtelszáradásnak a hátterében? Botritisz, esetleg valamilyen mikroelemhiány-érzékenység? Pannonijához, akár először csak kis mennyiségben (akár csak pár tudatnyi tőke) szerinted hogyan lehetne hozzájutni?
A Néró rothadára való érzékenységét nem, de a rossz kötődést sajnos nagyon is meg tudom erősíteni. Második éve fogtam termőre két tőkét és a fürtök legalább 3/4-e leszáradt virágzáskor.
Ennél nincs nagyon részletesebb leírása a neten (magyarul), valóban rajnaira hajazó karakterrel bír, azzal lett visszakeresztezve, de közben megmaradt rezisztensnek.
Fehérben pannonija a legjobb, abszolút vinifera értékű fajta, nagyon sok kedvező tulajdonsággal. A Koch már vagy 10-20 hektárnyit telepített el belőle.
2010-ben is állta a sarat, hűvösebb helyre érdemes telepíteni inkább.
A néró valóban jó fajta, de ha rosszul kötődik, előfordulhat, hogy alig lesz termésed, továbbá rothadásra is érzékeny kissé.
Ezerjó 
Zöld fürtű 
Pozsonyi fehér
