tobbszor olvastam mar itt utalasokat arra, hogy hivatalosan nem is lehet valyoghazat epiteni, mert a valyogtegla nem minositett epitoanyag. ez most akkor hogy van? tudom hogy meg volt mar targyalva itt. ha valaki emlekszik korulbelul mikor az is jo.
(es mi a helyzet nem-lakoepulettel, garazzsal,...?)
A 20 vagy 25 centi vastag falnak ugyanakkora a nyomószilárdsága, mint egy 60 vagy 100 centis falnak. Nem ezzel van a gond: szerkezetileg nem lehet vályogból, téglából 20-25 centis falat építeni, mert nem áll meg... Erre egyedül a beton képes.
Nem véletlen, hogy min 38-as (azaz másfél tégla vastag) fal volt minden korban a minimum. A vékonyabb falak csak alárendelt, és ideiglenes épületeknél voltak megengedhető.
A passzív ház nem attól passzív, hogy vékonyak a falai - sőt...
"van egy csomó agyag a telken és ezért szeretnék ebből építkezni."
Nagyapám anno ugyanez okból téglát vettetett belőle, és kiégettette ott, helyben. Persze mindez még a hatvanas évek első felében volt, könnyebben lehetett ilyen munkára szakembert találni. No és a másik ok, ami miatt ez ma nem lehetséges: annak a téglának léteznie, a mai törvényi szabályzás szerint még elvileg se lenne szabad. :(
"passzív házat szeretnék csak vályogból és minél kisebb vastagsággal."
Akkor szalmaház. Teherhordó létraváz + kiskockabála kívül-belül 8 cm vályogtapasztással. Persze ez is kb. 65 cm vastag falat eredményez. Viszont engedélyeztetni ezt sem olyan egyszerű. Passzívházas ismerős mondta, hogy ő, ha újra kezdené, szalmából csinálná.
Nekem is olyanból lesz, az engedély már meg is van.
A HAB házas technikával tisztába vagyok. Csak van egy csomó agyag a telken és ezért szeretnék ebből építkezni. Hol lehet megnézni, hogy milyen a nyomószilárdsága egy 20 és egy 25cm vastag falnak?
A hőszigetelést megoldom, mert passzív házat szeretnék csak vályogból és minél kisebb vastagsággal.
15-20 centis falat nem lehet rakni semmiből* - illetve lehet bármiből, de az nem alkalmas az ÉPÜLETFAL, mint olyan alapfunkcióinak ellátásra. Vályogtéglából biztos, hogy nem lehet (amint égetett téglából se nagyon), ugyanis vannak olyan szerkezeti és szerkesztési előírások, amelyek ezt nem teszik lehetővé. Ezek az előírások évszázados tapasztalatokon alapulnak - az utóbbi száz évben öntötték formába (azaz szabványokba) őket. A vályogtégla fizikai tulajdonságai miatt sem alkalmas erre. A falnak ugyanis nem csak hőszigetelő szerepe van (sőt: elsődlegesen nem is az a szerepe), hanem tartófunkciója. Ha egy 20 centis vályogfalat akarsz építeni, az önmagát se tudja megtartani, nemhogy a rákerülő szerkezeteket (további falak, tető, födém stb.). Nem érdemes kísérletezni.
* no jó, betonból csinálnak ilyen vastag falat, de az csak arra jó, hogy egy műszaki megoldással száz újabb problémát szerezzünk magunknak...
Ökölszabályok szintjén - azaz körültekintő méretezéssel, kiviteli tervek alapján lehet hogy másként is menne - néhány gondolat: 1. Teherhordó, illetve lakáselválasztó fal legalább 25 cm vastag. 2. Vasbeton koszorú minimum 15 cm vastag. 3. A vályog 20 cm vastag önmagában nem hinném, hogy túl jó hőszigetelő, vagy teherhordó tulajdonságokkal bírna. 4. A szerves "lélegző" vályogot érzéseim alapján rossz ötlet volna szervetlen hőszigetelésbe csomagolni. Pláne úgy, hogy a teljes keresztmetszet egy hagyományos tiszta vályogfalazat szélességét közelíti. 5. A becsomagolás páratechnikailag is problémás, a hungaroceles oldal felé a fal nem szellőzik. Abból csak baj lesz. 6. Helyettesítsük be a vályogot mészhomokra. Mészhomoktégla + műanyag hőszigetelés kombóról hallottam már, tán Krzysztof passzív(jellegű?)háza is így épült, a szaktopicban olvashatsz róla.
A táblázatos (egyszerűsített) méretezési eljárások kellő biztonságot tartalmaznak.
Ha egy szerkezeti rendszer több mint tíz éve káros alakváltozások, lehajlások, repedések nélkül viseli terheit, akkor ezekre a terhekre a teherbírása megfelelőnek mondható. :) Ez az állékonyság a hirtelen rendkiívüli terhekre illetve a terhelés növekedésére nem igaz. Továbbá a szerkezeti rendszer megváltozásakor is érvényét veszti.
A Fert födém mivel nem csak hosszirányú vasalást tartalmaz, hanem a periódikusan hullámzó kengyelvasat jobban osztja el a terheléseket mint az e-gerendás födémek. A betont mindig jelentősen túlméretezik az inhomogenitása miatt. Ha rendesen meg volt tervezve a födémed , akkor a teherfelvételnél, a támaszköz meghatározásnál és az anyagok szilárdságának felvételénél kellő biztonságot vittek be a számításba, és amennyiben terv szerint is készült, akkor 1 db baki becsúszása még nem jelent azonnali összeomlást. (ez a magyar szabványokba foglalt úgynevezett osztott-, vagy hármas biztonság elve) A bajok akkor szoktak bekövetkezni, amikor több hiba egyidejűleg hat.
Egyébként úgy tudom, hogy újra gyártanak Fert-födémet:)
A következök Dr. ing. Möller Károly Beton és Vasbeton című 1937-es könyve alapján
Az agyagtartalom 10-12% térfogatszázaléka lehet a homoknak(amerikai kisérletek szerint), ekkor még az evlárt biztonsággal képes hozni a tervezett betonszilárdságot. Azonban a fagyállóságra az iszaptartalom feltétlenül káros.
Az iszaptartalmat egyszerűen úgy határozhatjuk meg, ha egy osztással ellátott üveghengert félig töltünk homokos kaviccsal, majdt 3/4 magasságig vizet töltünk bele, jól összerázzuk és 24 óráig ülepedni hagyjuk. 24 óra elteltável lemérjük a homokoskavics és az iszap térfogatarányát.
Vannak iszapok melyek kisebb térfogatszázaléknál is rontják a beton minőséget, ezek a kollodális finomságú, megnedvesítve csúszós nyálkás agyagok, melyek bekérgezhetik a szemcséket, illetve a tavak és mocsarak szerves szennyezést tartalmazó iszapojai. (PL Balaton környéke)
ON
Elnézést a vályogosoktól, remélem azért ezek az információk számotokra is hasznosak
Láttam olyan betont melyben agyag zárvány volt, ott a beton folytonossága megszűnt. Nem vagyok vegyész, csak következtettem. Ezen a fórumon írta valaki, hogy tettek a vályoghoz meszet, ha túl sovány volt az agyag.
"Beton szerkezetek esetében az agyagiszap tartalom a 4mm és az az alatti szemcefrakcióra vonatkoztatva maximum 10 térfogatszázalék lehet."
Minden adalékanyag fontos tulajdonsága az agyagiszap tartalom. Ha sok agyag van a homokban/sóderben, akkor azok vékony filmként bevonják az adalékszemeket. A mész ill cement ehhez a finom réteghez tapad hozzá és nem a szemcséket kapcsolja össze.Az agyag pedig kisebb kötőerővel bír + a nedvesség hatására teljesen elveszti azt. Ezért fontos, hogy tiszta, illetve mosott adalékanyagot használjunk. Egyszer mzm összefoglalta itt a homokok rejtelmeit, keress rá.
Gondolkodtam a dolgon és nem oké, mert az agyag(vályog) gátolja a mész kötését, azaz a mész csak képlékenyítő és fertőtlenítő szerepet fog játszani, a habarcs az agyag határozza meg majd. sorry Ez pedig olyan mitha simán tapasztanál.
Szerintem is legjobb a meszelés,de nem akaródzik minden énben meszelni, ezért várok hatékonyabb megoldást.
A vakolatom készitése a kovetkező modon történt:
Ráakadtam egy cigány kőmüvesre( 53 éves) akinek az apja is kőmüves (vályogvető dinasztria) volt.
Egyből megértette,hogy cementet nem akarok használni! Nem is volt baj amig napszámban dolgozott.Épitettünk vendégfalat,áthidalót,s ablakot cseréltünk,szépen kivakolta a pince téglaboltozatait..stb,de a küllső vakolást már fővállalkozóként akarta csinálni. Mondott egy nagy összeget,csapkodtuk egymás tenyerét, s megegyeztünk. Ötszörre fizettem volna a különböző munkafázisok(vakolat leverés,elszállítás- nádazás -durva vakolás- simitó vakolás- kőporos szórt vakolat készités) után, de az utolsó fázisnál(kőporozás) előre kérte a pénzt,amit nem kapott meg, ezért aztán azóta nem láttam őket. Igy aztán áll a külső munka,de legalább nincs fehércementel dusan dusított kőporos házunk!
Hogyan csinálta,-tuk a vakolást?
Igen lényeges a nádazás,bele is adtunk apait-anyait,meg 20 kg 165-ös szeget,meg 10kg nád,vagy átkötő drótot. munka lényege a drot kifeszitése ugy, hogy az pengjen,de a nádat ne törje össze.
Aztán jött a vakolás, amit már csak néztem.
Hozott a "mesterem " 4 jól megtermett, még feketébb embert,akik szintén értették a dolgukat.Ugy csapták oda a maltert,hogy az körbefogta a nádszálakat,s rácsapódott a guzolatlan vályogtéglákra. Én ezt nem birtam megcsinálni(fizikai erő) de a helyi magyar mesterek sem vállalnak duplasoros náddal vakolást,mert nem birják átcsapni rajta a habarcsot.
A habrcs készítése nagyon sajátos volt: az adott homok,s adott tüzépes mésztej aránya kb 4,5 az egyhez volt,rövid probálkozások, tapintásos kóstolgatások után.
Ezt csapták rá a száraz, s poros falra.Mondták ezt igy kell csinálni,hogy a falnál gyorsan "huzzon" meg, mert délután már simitották a még puha durva vakolatot.
Nem volt kis teljesitmény( 40 méter hosszu,2,9 m magas és kb 3-4 cm vastag) réteget besimitva 1 nap alatt megcsinálni. Másnapra csak az ablakszegélyek maradtak, ami már dél körülre el is készült. Ekkor láttam őket utoljára!
A vakolatot viszont minden nap megnézem,s az még mindig szép,alig vannak hajszálrepedések, sehol sem dong,ezért aztán majdnem nyugodt vagyok.
A kétségeket a helyi "szakemberek" gerjesztik,mert nem sok jövőt jósolnak a vakolatomnak.
Azért kiváncsi vagyok a ti véleményetekre is! Üdv mindenkinek!
Itt a topicban volt hasonlóról szó. A magyar malternak nevezett mészhabarcsba szálas anyagot is raktak. A trükk az volt a dologban, hogy a kiálló szálakat száradás után csiszolással szedték le:)
hasznaltatok mar olyan mesz habarcsot, amiben nem homok hanem valyog van ? esetleg mind a ketto. vagy ugyanez kis szalma adalekkal? erdekelne hogy vannak e tapasztalatok. kezembe kerult egy kulfoldi konyv alternativ epitesi modszerekrol, es abban szerepel. a kepek alapjan nagyon kellemes tonusa van, el tudnam kepzelni valyoghazba belso burkolatnak.
Ha nem akarod visszabontani és újraépíteni, akkor sajnos csak az alapmegerősítés a megoldás. Ehhez statikus szakember kell, mindenképpen célszerű tervet csináltatni vele (az az igazság, hogy ez építési engedély köteles munka). A tervnek pontos technológiai leírást is tartalmazni kell.
Mire érted a vasalatlant? Az alapot nem muszály vasalni. A szilikáttéglából pedig sok ház épült, és gond nélkül állnak. (a mátra gázbeton és az ózdi martinsalakos beton elemekkel volt baj)
Nézd meg jól a tető, az épületkörüli járda vízelvezetését, illetve közműveket.
Lehet, hogy az ezekből származó víz okozza a sűllyedést. A szennyvízcsatorna törését alig lehet észrevenni és ráadásúl még kémiailag is támadhatja a betont.
Tudom, hogy le kéne, de nincs pénz újra. Valahogy az alapját kéne feljavítani, mert anno a barmok a téglaalapos házhoz betonalapos szilikáttéglás fszobát kókányoltak, ráadásul sztem vasalatlanul. Sajna még túl kicsi voltam, hogy elzavarjam őket. Az eredeti ház amúgy faszán áll, csak a fürdő csúszik, és rántja magával a tetőt.
Van egy régi vályogházunk, amit 25 éve megtoldottak egy fürdőszobával totál szakszerűtlenül, ami természertesen idővel megsüllyedt, és kezd elválni a háztól. Szükségünk lenne egy jó szakemberre, aki tanácsot adna, esetleg le is vezetné a felújítást, mert a helyiek eddig csak kárt csináltak a hozzá nem értésükkel. Köszönöm
MZM-nek volt egy klassz összeállítása ilyen falátvágásról. Szerintem nem kéne ilyen tanácsokat adnod, emberek egzisztenciája dőlhet össze szó szerint egyetlen pillanat alatt. vagy vállalod a felelősséget?
