Én csak azt nem értem miért a kertben van ? A szomszéd nagy telken évekóta nem volt szántva 1 túrás sincs ,nálam meg az egész kert tiszta túrás ! Megfigyelésem szerint nálam egész évben jó a talaj víztartalma az öntözésnek köszönhetően és van giliszta ,trágya és harmat giliszta ,na ezért van itt ! A szénmonoxiddal szoktam kinyírni a trágya -komposz halomból ,amit a kipufogó jártba vezetéssel érek el ,nem sok választásom van, mert képes az összes trágyagilisztámat kienni ,már többször elintézte az állományomat ! Az elűzéssel is próbálkoztam ,borsot szórtam a járatába zacskószám nem nagyon érdekelte ,máskor erős paprikát szórtam na az már pár napra elűzte ,de a fahéj is jó ideig óráig ! De gyűjtök szénsav palackra oszt vagy odébb áll vagy megszűnik létezni !
A vakond csak akkor megy el egy területről ha nem talál magának táplálékot. Ha azon a területen ahol van a zöldségeskerted fertőtleníted a talajt a vakond elmegy más területre, ahol nem okoz boszúságot. Ferőtleníthetsz bió módszerel ha beülteted a területet mustáral vagy ha ez nem megoldható akkor valami vegyszert használj. Nálam ez bevált először vegyszereztem azóta meg ha fölszabadul egy kis terület a zöldségesbe rögtön mustárt vetünk bele. A virágzás előtt vágd le így használhatod zöldtrágyának.
Ha a pajorokat kiírtja az jó, mellette kieszi a földigilisztát is, az meg rossz.
Együtt kell vele élni, de sokszor nehéz. Nekem sok kárt csináltak. Amikor végigmegy a zöldségveteményesen rendszeresen, akkor is nehéz szép szavakat találni...
A sok vakondtúrás a kertemben igazolja a rengeteg pajorféle jelenlétét, amiket meg is találok.
Illetve a májusi cserebogár rajzáskor a fákról is szedegetem a cserebogarakat.
Az udvar füves részét is elintézi,csúnya, vakondhálózni, meg milliós összeg lenne.
Kiűzni szerintem lehetetlen gázzal, vízzel. Egyik évben leengedtem a kerti medencét. 3 m3 vizet engedtem bele a vakondjáratba. A víz eltűnt. Hány kilométer alagút lehet ami elnyel 3000 liter vizet?
Zöldségesben gond a vakond de szőlőben áldás. A járatai levegőztetik a talajt, része az ökoszisztémának. Ha sikerül kellő képpen feltölteni humusszal a talajt akkor visszaszorul mert könnyebben beomlik a járata.
A kiszáradást sajnos a vakond okozza ,a járatait ugyanis szellőzteti ! A fiatalabb növényeket képes annyira körbetúrni hogy bármit teszek ellene kiszárad ,mert a töve nincs földben csak a járat falában áll itt-ott ! Érdemes volna ki szénsavazni őket ! Ha eléri a 3-4 évet utána már a nagy tömegű gyökérzetet nem tudja annyira szét túrni ,de ha öntözöd akkor megint megjelenik ,nálam is katasztrófális néha amit a vakond művel ! A céó nehéz gáz és megül a járatokban ,de a környék pincéit is feltöltheti ,vigyázni kell vele !
Hosszabb távon azért a csigahelyzet sem kezelhetetlen, az őket fogyasztó rovarok is elszaporodnak. De valamennyi mindig lesz, némi kártételt be kell kalkulálni. A fiatal növényeket figyelni kell, és míg valamennyire meg nem nőnek, célszerű összeszedni a csigákat.
Működik zöldségeknél is, a veteményes szélén hagyok dús növényzetű sávokat. A dísznövényes ágyások is sűrűek, és a dísznövények kiválasztásánál is szempont, hogy kedveljék a rovarok. De önmagában nem elég, bizonyos fajoknál a vetés időzítése is számít és valamennyi veszteséget be kell kalkulálni. Pl. a tavasszal vetett karórépát annyira ellepik a kártevők, hogy tönkremegy. Ugyanaz júliusban vetve szépen megnő. Retket pedig csak fátyolfólia alatt tudunk termeszteni, a szabadban kukacos lesz.
A gyümölcsfák közül nálam a szilvánál nem működött, rettentő tetves lesz, és hiába tisztítják le később a ragadozók, nagyon megviseli a növényt. Ezért nincs szilvánk, csak mirabolánunk, az bírja. Az alma, körte, bogyósok jól megvannak, barackunk, cseresznyénk, meggyünk nincs, azt nem tudom.
Az ilyen sűrű, rovarbarát kertben viszont rengeteg kárt okoznak a rigók, kellenek védőhálók. Iszonyú sokan vannak nálunk, és mindent összecsípnek még éretlenül.
A csigákkal is több gond gond van, mint egy csupaszra kapált kertben.
A szőlőhöz egy gondolat ! Az altalaj az milyen ? Mert itt felém is fent jó de kb 1méter körül már vízzáró réteg van ,na most ezen felül kiszárad minden de ezen alatt viszont nem ! Így megforgattam a fák és a szőlő kőrül a talajt ,szerves trágyát is vittem oda le és ezen a feljavított földön már a szárazságot nem is veszik észre a növények ,vagyis nem a felszínhez közeli rétegben vannak a gyökerek hanem olyan mélységben ahol már a kiszáradás nem érvényesül annyira ! Persze azért rásegítek ha van víz a kútban ! Érdemes lenne néhány 1,5 méteres lyukat fúrni a talajba ! A rétegek megnézése céljából !
Étkezési szőlőt szeretnék a kertbe 40-50 tőkét, fajtánként 3-4 tőke.
Már másodszorra ültetem. Az első ültetés kipusztult.
Sok vakond van, ill sok pajor, valamint a homokos talaj nyáron nagyon kiszárad.
Nem bírta a vásárolt gyökeres oltvány.
A kert gyümölcsfás részében csak fűnyírást alkalmazok, de nem hagyhatom meg nagyra az aljnövényzetet, mert akkor a parlagfű burjánzik. Ez meg a növények "poloskája", nem tud úgy kiszáradni a talaj, hogy kipusztuljon.
Ráadásul azt tapasztaltam, hogy a buja vegetációt a poloska is szereti.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy családi étkezésre szánom a termést, így sok fajta növény van, azon belül is eltérő virágzási ill. érési idővel. Ez még jobban nehezíti a védekezést.
Szőlőbe viszonylag könnyen megoldható a rovarölő kihagyása.
Sokat gondolkodtam, hogyan lehetne ezt gyümölcsre, zöldségre átültetni. Sajnos sokkal több a kártevőjük.
Valahogy növelni kellene a rovar populációt, amit szőlőben a dús talajtakaró növényzet megold. Még gyümölcsben menne, de zöldségeknél?
Ha nagy a rovarpopuláció akkor sokféle rovar van, ezek közt darabra kevés a kártevő és sok a ragadozó.
Ha rovaritót használunk sterilizáljuk a területet így ott az fog újra felszaporodni ami kaját talál, azaz paradicsomot, krumplit kukoricát. Ezt az állapotot kéne valahogy megelőzni.
Ha nem használok rovarölőt, a poloskák mellett a levéltetvek is ellepnek.
Látom, ahogy a hangyák gondozzák a levéltetű farmjaikat és tetvesednek meg a növényeim.
A III. kategóriás szereknél az élelmezésügyi várakozási idő meg a szer kiválasztásnál fontos szempont. Pl. a folyamatosan érő paradicsomnál nem mindegy, hogy mikor lehet fogyasztani.
Légyszíves nevezd meg az általad jónak talált szereket.
Segítség lenne a saját tapasztalatok bővítésében.
Amatőrként én a vegyszergyártó cégek által kiadott " mikor, mire, mivel permetezzünk" kiadványaiból tájékozódom a kártevőkről. Aztán hozzáolvasok még a net-ről.
A méhekre én is próbálok vigyázni. De a pókokat az esti permetezés ill. a méhekre nem veszélyes szerek is megölik valószínűleg.
Én a szőlőmben évek óta nem használok rovarölőt, sőt a fungicidjem is olyan voltak (eddig véletlenül, mostantól szándékosan) amik méhekre nem jelöléskötelesek, ezáltal a rovarvilágra semleges hatással voltak.
Sok rovarom volt, valószínűleg ez miatt sok ragadozóm is, köztük sok pókom. Köztük néhány igazi ritkaság is. Namost a pókokat nem zavarta a poloskák büdössége, köszönik ők belakmároztak belőlük. Hogy ennek volt e betudható azt nem tudom, de nagyságrendekkel kevesebb poloskám volt 2019-ben mint előtte.
Remélem a tendencia megmarad, ha ennyi lesz csak az idén is én elégedett leszek.
Azért gondoltam ezt a korai csapdázást, hátha a felszaporodást lehetne valamelyest csökkenteni, főleg ha a szomszédok is benne lennének ,nagyobb lenne az esély is ! Pont ez a baj velük hogy vándorol, ha valaki nem védekezik semmi módon ott rengeteg lesz, és elvándorol mert gondolom kifogy a kaja . A baj az hogy nehéz mindenkit rávenni hogy legalább csapdázzon . Azért ez a piros műanyag lap nem olyan nagy költség lenne az egér ragasztóval ha beválna ,vagy esetleg piros tál is megtenné ,hasonló módon mint a sárgatálas csapda ! Itt tavasszal a bundás bogár is rendesen tarolja a virágokat a fáimon és ezt a sárga tálas csapdákat alkalmazom de érdekes módon az első időben volt benne rendesen ,de tavaly már szinte alig ment bele ,mintha megtanulná hogy nem megy bele a nagyméretű sárga felületbe !
Tavaly én, ha belefért, naponta kimentem a kertbe egy mosószeres vizes műanyag tállal. A tálat odatartottam a poloska alá, az meg beleugrott. A tapasztalatom alapján márványpoloska a fürgébb, úgy menekül, hogy leveti magát a termésről, mint egy bázisugró, így pont beleugrik egy nagyobb átmérőjű edénybe.
Problémáim:
- ezek vándorolnak, naponta újabbakat találtam.
- a fáim 2-4 évesek, viszonylag kicsik, így ezt még rövid idő alatt meg tudtam csinálni, de egyre nagyobbak lesznek. (ha kimentem megnézni a fákat, mindig vittem a tálkát.)
- egy darabig kordában tudtam tartani, de aztán a peték kikelése után exponenciálisan nő a számuk, a harcot elvesztettem, jött a permetezés. De a kontakt rovarölőt lehetne hetente fújni, nesze neked bio.
- a petéiket is meg lehet találni, levél fonákján, de ez fánál szinte lehetetlen, paradicsomnál, paprikánál van egy kis esély.
- amit még tapasztaltam: rámennek mindenre. Nekem a veteményes mellett a kerítésen vadszőlő szerű futó növény van, apró kék termésekkel. Azt is szeretik. Sok volt a növényen. Most azon problémázom, hogy kivágjam, e vagy nem.
Mert:
- szeretik, oda mennek, nem a paradicsomra, ez jó nekem. Ráadásul nyomhatom rá a rovarölőt,
- viszont a sűrű növényzetben szaporodhatnak, megugrik a populáció, az meg vándorol.
A csapdázás, ha nem is hatékony, azért mindenképp ki kell próbálni, mert egy pete kikelés vagy ötven kis rohadék, ami már az adott évben szaporodni fog. Egy ilyen kikelt alom a paradicsomon, gyümölcsön nem szép látvány, elmegy az ember étvágya tőle.
Egyébként a koraibb érésű növények nagyobb biztonságban vannak. Ezért egyes növényeknél ezt telepítésnél figyelembe lehet venni. Pl. nekem van több ribizli fajtám. A yonker van tets korábban érik néhány héttel, mint a másik. Ezen nem is volt, a gyümölcs minősége, meg nagyjából hasonló.
Persze, ha valaki lekvárt, vagy esetleg párlatot készít, akkor a későbbi érésű, nagyobb cukortartalmú növényt a megfelelő.
És mi lenne ha már tavasszal is lenne ilyen csapda kirakva, vagy valami piros műanyag lapra kennénk a szélén körbe egérragasztót ? Ez most csak úgy hirtelen jutott eszembe ! Lehet a nyári dömpinget meg lehetne előzni .
