Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2004.12.25 0 0 80
Három alapszabály van (hívők imába is foglalják):

1. Fontos tudni, mi az, amit tudunk.

2. Fontos tudni, mi az, amit nem tudunk.

3. Lényeges, hogy különbséget tudjunk tenni a kettő között.

A gravitációra alkalmazva:

sok mindent nem tudunk, ami érdekes kérdés (sötét energia eredete/kvantumgravitáció/fekete lyukak végső sorsa/szingularitások létének kérdése stb.), de azt pl. tudjuk, hogy a Le Sage elmélet hibás. Felesleges ezek után úgy tenni, mintha itt még kérdés lenne. Az igazán érdekes kérdés, meddig érvényes az áltrel és mi van azon túl.

A megváltás meg nem az én asztalom. Szerintem akik erről beszélnek, nem is tisztázták, mit akarnak (ld.: a válasz 42. De mi a kérdés?)
Előzmény: Geforce81 (77)
mmormota Creative Commons License 2004.12.24 0 0 79

nem világos, miért gondolod, hogy Lingarázda mindentudó megváltónak képzeli magát... :-)

 

Az, hogy a fizikusok nem tudnak mindent, szerintem nem elég ok arra, hogy tisztelettel beszéljenek egy butaságról.

 

Előzmény: Geforce81 (77)
NevemTeve Creative Commons License 2004.12.24 0 0 78
Ki mondta, hogy az nVidia mérnökei nem voltak okos emberek? Vagy mire gondolsz?
Előzmény: Geforce81 (77)
Geforce81 Creative Commons License 2004.12.24 0 0 77

Lingarazda: Az egész nyomó gravitáció modell körül rettenetesen nagy félreértések vannak. Ezek abból erednek, hogy a jelenlegi védelmezői (Astrojannal együtt) nem értenek a tudományhoz.

 

Ezek a kijelentések eléggé elhamarkodottak. Úgy gondolom nagyon sokan tanulhatnának alapító atyáinktól, akik lehet egyszerű emberek voltak, de ettől még nagy emberek voltak. Mert Ők tudtak valamit amit mindekinek tudnia kéne, azt, hogy nem tudnak mindent. Tudták azt, hogy tévedhetnek, és lehetőséget adtak a koorigálásra, nem tekintették magukat megváltóknak. És ezt sokan nem tudják.

Törölt nick Creative Commons License 2004.12.23 0 0 76
A sugárnyomás rendkívül kicsi effektus, hatását a bolygópályákra nem lehet kimérni. A víztorony alja és teteje közti idődilatáció az áltrel egy effektusa. A testek gyorsulása gravitációs térben egy másik (most nem megyek bele abba, hogy itt a fohalmakat pontosítani kellene). mind a kettő ugyanabból az elméletből jön ki, és a mérések mindkettőre megegyeznek az elméleti jóslatokkal. Az idődilatáció nem "magyarázza" a gyorsulást, tudniillik az nem modell, hanem a modell egyik jóslata, a gyorsuló mozgás meg a másik. A LAGEOS műholdak emlegetett pályaeltolódása nem perihéliumforgás. Ez egy másik effektus, amit frame dragging néven ismernek. A Merkúréhoz hasonló perihéliumforgás (pontosabb "perigeoum", mivel a Nap szerepét a Föld játssza) a LAGEOS holdak esetében (ha jól rémlik, most nem számolok utána) olyan kicsi, hogy kimérhetetlen.
Előzmény: lxrose (70)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.23 0 0 75
Igen , ennyiben maradunk. :)
Előzmény: lxrose (74)
lxrose Creative Commons License 2004.12.23 0 0 74

"Mondani lehet sokmindent."

 

Persze, Te azt mondtad, hogy "márpedig nem árnyékolható", én meg azt, hogy éppenséggel lehet, hogy igen, ennyi történt.

Előzmény: dhcp2 (73)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.23 0 0 73
Mondani lehet sokmindent.
Előzmény: lxrose (71)
lxrose Creative Commons License 2004.12.23 0 0 72

"Nemcsak a klasszikus tesztek (Merkúr perihélium elfordulása, gravitációs vöröseltolódás, fényelhajlás a Nap körül), de egy csomó más teszt is. Pl. a gravitációs idődilatáció (a GPS rendszerbe be is van építve az ezzel történő korrekció), amit már egy víztorony alja és teteje között is kimértek. Vagy a kettős csillagok gravitációs energiavesztesége (Hulse-Taylor pulzár, Nobel díj 1993), a frame-dragging effektus kimérése (LAGEOS műholdak pályaeltolódása, GRS 1915+105 és GRO J1655-40 fekete lyukak megfigyelése röntgencsillagászati műholdakkal), a Huygens-Cassini űrszonda mérése a rádiójelek késésével kapcsolatban (20 ppm pontosságú egyezés)."

 

A Merkúr és társai perihéliumelfordulása nem ugyanaz a dolog, mint a műholdak pályaeltolódása? Az, hogy milyen hatást helyeznek a dolog mögé(téridő felcsavarodás vagy valami más), az már más kérdés.

A víztorony alja és teteje közötti idődilatáció egyfajta kisérlet, de tényleg megmagyarázza a testek megfigyelhető gyorsuló mozgását?

Előzmény: Törölt nick (69)
lxrose Creative Commons License 2004.12.23 0 0 71
"Ha a 'nyomó gravitáció' igaz lenne , akkor a gravitáció árnyékolható lenne.

Márpedig nem árnyékolható."

 

Két tömeg közötti harmadik tömegre még lehetne azt is mondani, hogy a hatás árnyékolva van mindkét irányból, mert a tömeg egyik irányba sem mozog.

Előzmény: dhcp2 (46)
lxrose Creative Commons License 2004.12.23 0 0 70

"A nyomó gravitáció elméletében a bolygókra közegellenállási erő hatna. Ilyet nem sikerült kimérni, a bolygókat nem fékezi semmi. "

 

Ez azért érdekes, mert elvileg a fénynyomás bolygókra gyakorolt hatását sem mérték még ki, vagy esetleg titkolják. Több milliárd évig ható bármilyen kis erőnek igen nagy sebességeket kellene létrehoznia, a pályák mégis stabilak. Ez nem ellentmondásos? Amikor a Naprendszer kezdett formálódni, de még nem volt sugárzást kibocsájtó Nap, a bolygók ősanyagai már kezdtek formálódni, örvényleni, az egész a későbbi Nap körül is. A pályák így lettek stabilak. Ha a sugárzás intenzitása elkezdett növekedni, akkor a stabilitásnak is el kellett volna tünnie, amennyiben sugárnyomás van. Nem mérhető vagy nincs?

Előzmény: Törölt nick (33)
Törölt nick Creative Commons License 2004.12.21 0 0 69
Persze hogy nem állom meg, hogy ide ne dumáljak :)

Az egész nyomó gravitáció modell körül rettenetesen nagy félreértések vannak. Ezek abból erednek, hogy a jelenlegi védelmezői (Astrojannal együtt) nem értenek a tudományhoz.

1. Fizikai ekvivalencia

Ha ugyanaz jön ki belőle, mint a gravitáció jelenlegi modelljéből (áltrel), akkor semmi más nem lenne, mint egy új megfogalmazása az áltrelnek. Ezt fizikai ekvivalenciának hívják, ilyen áll fent pl. a Lorentz-Fitzgerald elmélet és az Einstein-féle specrel között, vagy a Heisenberg-féle mátrix mechanika és a Shrödinger-féle hullámmechanika között. Ha tényleg akarnak valami érdekeset mondani, akkor olyan modell kell, ami mást ad, mint az áltrel.

Ez esetben azonban a 22-es csapdája fog fennállni, mivel az áltrel igen nagy (és egyre nagyobb) pontossággal és részletességgel ellenőrzött modell. Nemcsak a klasszikus tesztek (Merkúr perihélium elfordulása, gravitációs vöröseltolódás, fényelhajlás a Nap körül), de egy csomó más teszt is. Pl. a gravitációs idődilatáció (a GPS rendszerbe be is van építve az ezzel történő korrekció), amit már egy víztorony alja és teteje között is kimértek. Vagy a kettős csillagok gravitációs energiavesztesége (Hulse-Taylor pulzár, Nobel díj 1993), a frame-dragging effektus kimérése (LAGEOS műholdak pályaeltolódása, GRS 1915+105 és GRO J1655-40 fekete lyukak megfigyelése röntgencsillagászati műholdakkal), a Huygens-Cassini űrszonda mérése a rádiójelek késésével kapcsolatban (20 ppm pontosságú egyezés).

2. Problémák a megvalósítás körül

A LeSage-féle nyomó gravitáció csak "keretmodell". Meg kell mondani, mi az a közeg, ami okozza. Itt bajok vannak, mert ennek a közegnek rugalmatlanul kell kölcsönhatnia a bolygókkal. Akkor azonban ezek lassulni fognak, melegedni fognak stb. Ezek már vagy 70-80 éve ismert problémák, kiszámolták, mekkora effektust kell látni, és egyszerűen túl nagy. Szóval amiben sikerült mégis eltérő jóslatokat adni, abban a modell megbukott. Ezt azzal próbálták ellensúlyozni, hogy farigcsálni kezdtek, egyre képtelenebb feltevésekkel élve a közvetítő közegről, ami aztán kezdett már hasonlítani ahhoz, ahogy az étert akarták menteni a Michelson-Morley kísérlet után.

Az éter esetén egyébként az történt, hogy a farigcsálással létrejött egy sikeres elmélet, a Lorentz-Fitzgerald-féle, ami azonban szőröstül-bőröstül ekvivalens a specrellel. A "nyomó gravitációnál" is az fenyeget, hogy egy sikeres farigcsálással előáll majd egy áltrellel fizikailag ekvivalens elmélet. Nem túl sikeres metódusa ez a kutatásnak, ezért nem is csinálják komoly fizikusok.

A nullponti energiára esetleg érdemes külön is kitérni. Ezt megtenni a közvetítő közegként nagyon problémás, az egyszerűen nem fog működni, ennek alapján senki nem konstruált még működőképes modellt (pedig voltak nagyon nagy koponyáknak is hasonló ötleteik). A nullponti energiának persze van köze a gravitációhoz: mint minden energiaforma, ez is forrása a gravitációs térnek, és speciális állapotegyenlete miatt (nyomása épp a sűrűségének -1-szerese c=' mértékegységekben) az Univerzum gyorsuló tágulását okozza. Ennek a megértéséhez némileg több (bár nem túl sok) fizikai ismeret szükséges, mint amiről Astrojan eddig tanúbizonyságot tett.

3. Merre tovább, gravitációelmélet?

Kétségtelen, hogy a gravitáció természetét nem ismerjük kellőképpen, annak ellenére, hogy a jelenlegi elmélet semmilyen módon nem mond egyet a tapasztalatoknak. A kvantumelmélettel viszont inkompatibilis, csakhogy sajnos egyelőre nem ismerünk olyna megfigyelhető jelenséget, ahol a kvantumeffektusok és a gravitáció egyszerre játszana fontos szerepet: az eddigi ismert jelenségek körében az egyik mindig sok nagyságrenddel kisebb effektust okoz a másiknál, ezért vagy csak gravitációt, vagy csak kvantumfizikát tudunk kísérletileg tanulmányozni. Szorgalmas erőfeszítések folynak annak érdekében, hogy ez ne így legyen, de még nem látszik semmi konkrét, megfogható javaslat sem, nemhogy közeljövőre tervezhető kísérlet. Eközben gőzerővel tesztelik az áltrelt (a legújabb ilyen kísérlet a nemrég fellőtt Gravity Probe B szonda, továbbá az új kozmológiai megfigyelések), csakhogy ezek a kísérletek sajnos nem tudnak a kvantumgravitációs tartományba hatolni. Arra azonban képesek lesznek, hogy az Einstein elmélettől való esetleges nagyon kis eltéréseket is kimutassák. Tudni kell, hogy Einstein a lehető legegyszerűbb téregyenleteket írta fel, az általános relativitáselmélet megengedi, hogy az ún. metrikus tenzoron kívül más mezők (pl. skalár mezők, mint a húrelméletben az ún. dilaton) is beleszólhassanak a gravitációba, ezt keresik is nagyon szorgalmasan. Pl. ha a frame dragging pontosabb mérései eltérést mutatnának az elmélet jóslataitól, akkor az ilyesmire utalna (ezzel próbálkozik a Gravity Probe B).

4. Tudomány művelése:

Ehhez először is meg kell tanulni gondolkozni. Releváns elmélet csak az lehet, ami konkrét, mérhető jóslatokat tesz. Lé duma, mellébeszélés ezt nem pótolja. Nem pótolja ezt az olyan populáris szólamok hangoztatása sem, miszerint a más véleményen lévő csak azért mondja azt, amit mond, mert az iskolában tanulta. Ez elég nagy pofáraeséshez szokott vezetni, ha az illető gyakorló kutató elméleti fizikus, tudniillik akkor feltehetően éppenhogy nem egyszerűen benyalta a tankönyveket, hanem maga is elmélyedt a dologban, ráadásul sok mindenről egy csomó egészen egyedi állítása, meglátása szokott lenni, amit tankönyben nem lehet elolvasni. Vagdalkozni persze lehet, de az érveket ez nem helyettesíti. Mint ahogy az sem, ha nyilvánvalóan fals dolgokat dobunk be, pl. a bolygók hőmérsékletéről, és az általuk kisugárzott hőről. Persze érdekes módon ezeket nem szokta követni az igazoló megfigyelések tételes felsorolása. Ez történhet a szakirodalomra való hivatkozás formájában, vagy mint az imént az 1-es pontban megtettem, ahol is eléggé specifikáltam a megfigyeléseket, kísérleteket ahhoz, hogy bárki az interneten a google intelligens használatával elő tudja őket kaparni.

Szómágiára meg kár alapozni ("nyomó"-"húzó" ellentétpár meg hasonlók). Ha pedig az a kérdés, mi logikus és mi nem (olyan Astrojan-féle módon), ennek a tudományban elfogadott ellenőrzése, hogy matematikailag formalizált modellt állítunk fel. Amennyiben ez korrekt módon sikerül (az áltrelben, kozmológiában stb. megy a dolog), akkor logikai gubanc nincs, marad az a kérdés, egyezik-e a tapasztalatokkal (áltrelnél itt is bingó!). Na akkor nyomó-gravitáció hívek feladata:

a) Fogalmazzák meg matematikai modellként az előfeltevéseket, egyenleteket. Ha van ilyen korrektul megfogalmazható modell, akkor OK.

b) Vezessék le ezek következményeit, és mutassák meg, hogy nincsenek ellentmondásban a tapasztalattal.

c) Mutassák meg, hogy ahova jutottak, az nem ekvivalens az áltrellel (pl. úgy, hogy mutatnak egy jóslatot, ami más lesz mint az áltrelé).

Eközben kéretik rendes modellépítést végrehajtani, a fizikában megszokott módon specifikálva az alapvető mennyiségeket, a köktük fennálló relációkat. A jóslatok levezetései legyenek egyértelműek, formalizálhatóak és matematikailag korrektek.

Ott a labda... :) Esetleg érdemes utánanézni, mert a fentieket már megpróbálták, és nem sikerült. Jó okulni az elődök zsákutcáiból, nem muszáj újra belemenni.

Amúgy meg boldog karácsonyt mindenkinek!
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.21 0 0 68
Az alatt persze hogy nincs fehér törpe , mert azokat már fekete törpéknek hívják , mivel nem látszanak.
Előzmény: Astrojan (67)
Astrojan Creative Commons License 2004.12.21 0 0 67

"ha leárnyékolódna a gravitáció , akkor a Föld közepéből se tudna kijönni"

 

Csak egy ici pici része árnyékolódik le, a maradék része átzúg a földön, mint a neutrínók. (Kösz linorgazda, látod te is jó vagy valamire)

A Jupiteren már egy nagyobb rész nyelődik el, megne kérdezd miért.

A Napban még nagyobb, csak itt nem látszik mert a melegedést elnyomja a termonukleáris reakció.

 

Látszik viszont a fehér törpékben. Nem is találnak 3400 K -nél hidegebb fehér törpét.

A 100 000 fizikus magyarázata: talan nem volt elég idejük lehűlni. És ha talán nincs igazuk?

 

 

(65) -re: langyos, és így függ ahogy itt fenn látod

 

 

Előzmény: dhcp2 (64)
Astrojan Creative Commons License 2004.12.21 0 0 66

Fogtad, hogy mit lotyogtam (55) -ben?

 

Ha nem akadtál fel azon, hogy az Eötvös-kompenzográfos gravitáció elnyelődés mérések értéktelenek, mert az egész mérés egy hülyeségen alapszik, akkor még olvasgassad egy kicsit. Utána pedig azt az állításomat cáfold meg, hogy logikai hiba van az Eötvös gondolkodásban. Mert addig amig ezt nem teszed addig az elnyelődési kísérletek eredményei nem tények. Főleg nem az Eötvös mérések alapján. (adatoknak adatok, csak nem támasztják alá amit Te szeretnél)

Könnyítésül idézek egy részletesebb változatot eotvos.pdf -ből:

http://160.114.99.91/astrojan/eotvos.pdf

 

(55)/1 kivonat folytatása:

 

Mi történik, ha a Föld által kibocsátott vonzóerőt próbáljuk leárnyékolni az ólomkvadránsokkal?

Mivel az ólomkvadránsok is vonzóerőt bocsátanak ki, éspedig szimmetrikusan, egymás hatását kioltva, az inga helyzetét nem változtatják meg.

 

Tételezzük fel, hogy a Föld nem vonzóerőt bocsát ki (ami amúgy is képtelenség lenne), hanem abszorbeálja a térben lévõ gravitációs sugárzást. Csak ez esetben feltételezhetjük, hogy az ólomkvadránsok is abszorbeálják a gravitációt. A felső kvadráns a felülről érkezõ gravitációs hullámokat szűri meg, az alsó kvadráns pedig az alulról érkezőt (amely persze már keresztülhaladt a Földön). Mivel az ólomkvadránsok szimmetrikusak, az inga helyzetét ebben az esetben sem változtatják meg.

Eötvös feltételezése szerint csak az alsó kvadráns vett volna részt az abszorpcióban, míg a felső nem. Ez téves feltételezés, amiből következően az Eötvös féle kompenzográf a gravitáció elnyelődés vizsgálatára nem alkalmas, használatától pozitív eredmény nem is várható.

Előzmény: dhcp2 (62)
NevemTeve Creative Commons License 2004.12.21 0 0 65
Akkor teljesen hideg? Vagy langyos? Hogyan függ a mag hőmérséklete a mérettől?
Előzmény: Astrojan (63)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.21 0 0 64

Ja és ha leárnyékolódna a gravitáció , akkor a Föld közepéből se tudna kijönni , és a gravitációs gyorsulás a Föld felületével lenne arányos, nem a tömegével.

 

Előzmény: Astrojan (57)
Astrojan Creative Commons License 2004.12.21 0 0 63
Sokkal kisebb a földnél.
Előzmény: NevemTeve (61)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.21 0 0 62

Nem azt mondom , hogy Te mondod hogy nem nyelődik el . :)

Számomra ez ténynek látszik a mérések alapján.

Ha neked nem , akkor ennyi.

Előzmény: Astrojan (57)
NevemTeve Creative Commons License 2004.12.21 0 0 61
A Hold magja sem hűlt ki? Vagy ha igen, akkor miben különbözik a Földtől?
Előzmény: NevemTeve (60)
NevemTeve Creative Commons License 2004.12.21 0 0 60
Mondok egy példát, magyarázd el az áltrel alapján, miért nem hűlt már ki a föld, és miért nem kotyog a magja? De nehogy azt találd ki, hogy radioaktív a föld, mert akkor felakasztom magam egy kanál vízben.
Béke poraidra...

Cseppet sem vagyok meggyőződve arról, hogy a nyomó gravitációnak nem lehetne-e ugyanaz az előrejelzése. Ez nem kizárt. A nyomó gravitációnak semmilyen előrejelzése nincs eleddig (egy kivétellel, de azt nem árulom el), mert senki nincs aki előre jelezzen. Most még.
Akkor tegyük addig függőbe a kérdést, míg lesz...

Az áltrel-lel az a fő baj, hogy a térgörbületet állítja be a gravitációs erő okozójaként.
Pedig a gravitációs erőt sugárnyomás okozza, és a LÁTSZÓLAGOS térgörbület csak egy okozat.

Ez egy nagyon szép kinyilatkoztatás, csak nem segít rajtad... a térgörbület csak egy matematikai modell, amely történetesen nagyon jól egybevág a tapasztalatokkal. A sugárnyomásos mifene nem matematikai modell hanem valalmi szemléltetésféle, ezért a kettő nem is lehet egymás konkurrense; mint ahogy vitorláscsónakok sem indulnak a gőzmozdonyok versenyén...
Előzmény: Astrojan (59)
Astrojan Creative Commons License 2004.12.21 0 0 59

"Nem mondtál eddig semmit arról, miben más, miben több, miben jobb ez a modell a jelenleginél"

 

Lehet, hogy itt a fórumon nem mondtam, de a

http://160.114.99.91/astrojan/gravith.htm

ezzel is foglalkozik.

 

Mondok egy példát, magyarázd el az áltrel alapján, miért nem hűlt már ki a föld, és miért nem kotyog a magja? De nehogy azt találd ki, hogy radioaktív a föld, mert akkor felakasztom magam egy kanál vízben.

 

"Az altrelnek volt néhány váratlan előrejelzése.."

Cseppet sem vagyok meggyőződve arról, hogy a nyomó gravitációnak nem lehetne-e ugyanaz az előrejelzése. Ez nem kizárt. A nyomó gravitációnak semmilyen előrejelzése nincs eleddig (egy kivétellel, de azt nem árulom el), mert senki nincs aki előre jelezzen. Most még.

 

Az áltrel-lel az a fő baj, hogy a térgörbületet állítja be a gravitációs erő okozójaként.

Pedig a gravitációs erőt sugárnyomás okozza, és a LÁTSZÓLAGOS térgörbület csak egy okozat.

 

Ha semmi más hatása nem lenne a nyomó gravitációnak csak az, hogy nem kell méricskélni a világegyetem tömegét, már az is elég lenne (flat vagy nem flat). Nyomó gravitációval ugyanis tök mindegy mekkora a világegyetem tömege, nem az szabja meg a világegyetem sorsát. Magyarul ez az egész homorú, domború világegyetem kérdés fel sem merül. Azt akarom mondani ezzel, hogy a mostani kozmológia a helyére kerül. A szemétbe.

Előzmény: mmormota (58)
mmormota Creative Commons License 2004.12.21 0 0 58

A nyomó gravitáció bevezetésének akkor lenne értelme, ha valami újat, eltérőt, jobbat nyújtana, mint az altrel. Az, hogy pl. te jobban el tudod képzelni a nyomást mint a görbült teret, az nem egy erős érv...   :-)

 

Nem mondtál eddig semmit arról, miben más, miben több, miben jobb ez a modell a jelenleginél. Sőt, arra sem mondtál semmit, hogy egyáltalán létezik-e kidolgozott matematikai modellje.

 

Nem Newton modellje a jelenlegi modell, hanem az altrel. Eddig nem találtak semmit, amivel jól meg lehetne fúrni. Pedig nagyon sokan szeretnék, és nem csak megszállottak...

Az altrelnek volt néhány váratlan előrejelzése, ilyen pl. a kettős rendszerek energiavesztesége gravitáció hullámok sugárzása miatt. Pulzárok megfigyelésével ez a nagyon meglepő, erősen specifikus előrejelzés is nagy pontossággal bejött.

 

Szóval, erős bizonyítékok kellenek a megfúrására, nagyon kevés az, hogy biztos inkább a nyomás a jó... 

Előzmény: Astrojan (55)
Astrojan Creative Commons License 2004.12.21 0 0 57

Én nem mondtam, hogy nem nyelődik el.

Ellenkezőleg, azt állítom, hogy elnyelődik. A föld egy kicsit elnyel belőle, abból ami alulról jön, természetesen.

 

Eötvös kisérleti elrendezése ennek az elnyelődésnek a kimutatására nem alkalmas.

 

Én csak ennyit állítok. De ezt (51) -ben idézted is.

 

Vagy csak nem értem a kérdésedet, akkor pontositsad légyszi.

Előzmény: dhcp2 (56)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.20 0 0 56

Egy dolgot magyarázzál el nekem .

Hogy nyom a gravitációd , ha nem nyelődik el?

Előzmény: Astrojan (55)
Astrojan Creative Commons License 2004.12.19 0 0 55

Már hogyne olvastam volna végig.

2 durva logikai hiba van az eredeti gondolkodásban, s ebből következően (50) -ben.

 

1) Az első amit (48) -ban emlitettem (eotvos.pdf), mivel nem olvastad kivonatolom röviden magyarul:

 

Az Eötvös kompenzográffal végzett kísérletek negatív eredménye a vonzó gravitációs modell egyik pillére. A baj csak az, hogy a kísérleti elrendezés durva logikai hibát tartalmaz. Eötvös és munkatársai ugyanis feltételezték, hogy az egyik anyagi tömeg (a Föld) által emittált gravitációs hullámokat a kísérleti berendezésben használt másik anyagi tömeg (ólomkvadránsok) abszorbeálják. Ezt a feltételezést nem tehették volna meg, mert vagy mindkét tömeg kibocsátja a gravitációs hullámokat, vagy pedig mindkettõ elnyeli. Azt feltételezni, hogy a Föld kibocsátja, az ólom pedig elnyeli önkényes és logikátlan.

 

Eddig a kivonat.

 

Ha az Eötvös kísérletekben logikai hiba van akkor az semmilyen további számolgatásra nem ad alapot.

 

2) Az árapály jelenségek abszolute függetlenek attól, hogy a gravitáció vonó vagy nyomóerő. Fizikusoknak illene erről elgondolkodni, ugyanis csak az erő támadáspontja változik. Tehát logikailag semmilyen hatása NEM LEHET az árapályerőkre annak, hogy nyomóra változtatjuk a gravitációt. Minden további árapály számolgatás értelmetlen, vagy téves.

Előzmény: dhcp2 (50)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.19 0 0 54
Itt nem az irány áll a kérdés középpontjában , hanem a mechanikai leírás vs görbült téridő. 
Előzmény: JFEry (53)
JFEry Creative Commons License 2004.12.19 0 0 53

A toló is lehetne hasonló, mint a vonó ebből a szempontból. Ebben  nem találok külömbséget.

 

A vonó hatásra sem jó ez az analógia, hogy elnyelődik. Nem is nyelődik el.

Szóval, nem értem.

A' linkje hemzseg a nyilvánvaló ellenmondásoktól.

Előzmény: dhcp2 (51)
Simply Red Creative Commons License 2004.12.19 0 0 52

hasonlóan a Michaelson kísérletekhez, amelyekkel viszont az éterszél "fújását" megmérni nem lehet

 

Járt már errefelé egy buzgó Korom Gyulista  igehírdető, aki ezt akarta bebizonyítani. Miután feketén-fehéren megmutattuk neki, hogy téved, nyomtalanul eltünk a süllyesztőben. Ha gondolod, vedd fel az ott megszakadt fonalat, mutasd meg például, hogy mmormota konkrét számpéldájában hol a hiba. Ha nem találod, segíthetek megkeresni, de talán nem lesz olyan nehéz neked sem rábukkanni. Addig maradjunk a hivatalos verzónál: ez badarság.

Előzmény: Astrojan (48)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.19 0 0 51

Épp Astrojan írta a linkjében

 

" A gravitáció tehát a vákuum térben van és a földön lévő tárgyakra "felülről" nyomóerőt fejt ki azáltal, hogy a föld az "alulról" érkező gravitációs sugárzás egy részét elnyeli."

 

Mert hogy fejtene ki nyomást , ha nem nyelődne el?

Előzmény: JFEry (49)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!