A kiszáradt aljzatbeton teljesen egyforma színű kell legyen, nem lehetnek sötétebb foltok sehol. Jó fénynél nézd végig figyelmesen a sarkokat.
Nem tudom, de 4 het alatt nem szarad ki az aljzatbeton ebben az időben, csak ha földnedvesen, szivattyúval öntötték (esztrich) és nincs több mind 6 cm. Ha közben festettek, akkor újra egy csomó nedvesség került a falakra és azok is ki kell száradjanak. Szóval sokmindentől függ.
Nyomd fel a padlófűtést 42 fokra és szereltess be két nagyméretű páraelszívót, legalább 2.5 hétre és még 4 nagy ventillátor is, hogy forgassa a levegőt- ezeket ki lehet bérelni.
Mérd meg a padló nedvességét és ha a 3% felett van, akkor kend be epoxitikus gyantával a burkolás előtt.
A tapasztalatom az, hogy ilyen mértékű sietéssel a csempeburkolatokkal lehet, hogy baj lesz- főleg ha nagyok a lapok.
Még a burkolás előtt meg lehetne küldeni akár 50°C-os előrével-ugye szépen, fokozatosan- és utána visszahűteni-szépen, fokozatosan- :-), hogy az esetleges repedések kijöjjenek rajta.
4 hete csináltuk az aljzatbetont, a múlthéten hozták a gázórát, és már azon a héten kezdtük szépen fokozatosan fűteni a padlófűtést, kb 16-17 fokon megy most a fűtés, és 30 fokos víz megy a rendszerben, viszont most már nem látszik vizesnek a beton, szépen szárad, és bent is jó idő van.
Mióta beindítottuk, minden nap megy a kazán ugye, ahogy be van állítva a termosztát.
Kb jövőhéten raknánk a padlóra a lapot, addig helyezkedik még a padló.
Azért lenne fontos, mert december 10 körül kellene költöznünk, és hogyha jövőhéten leburkoljuk a padlót, akkor dec 10 körül ráindíthatjuk-e a padlófűtést mindenféle probléma nélkül?
Szerintem három olyan probléma is van a házzal, amiből egy is elég lenne a magyar bankok 99 %-ának ahhoz, hogy ne adjanak hitelt az ingatlanra :-(
Először is mi van, ha mégsem sorolják át "temető" kategóriából "lakóövezet" kategóriába? Azt, hogy tévedésből sorolták át, azt kicsit cáfolja a második probléma, vagy is az, hogy csak a temető belső útján keresztül lehet a házat megközelíteni. Ennek a problémának két kimenete lehet, vagy közúttá nyilvánítják az utat, vagy kisajátítják a házat, mert bővítik a temetőt :-(
A haszonélvezet a harmadik probléma, ha haszonélvezet van rajta, akkor a bank addig szóba se áll veled, amíg le nem veszik a haszonélvezetet a házról.
Kereshetsz egy ügyvédet és adhatsz neki megbízást a helyzet felderítésére, de szerintem ő is erre a következtetésre fog jutni (csak éppen 100 eFt-ért).
Ha már több szezont ment a padlófűtés, akkor kb. mindegy, mert már "elhelyezkedett" a beton a rendelkezésére álló dilatációs térben.
Ha viszont új a padlófűtés is, meg a járólapozás is, akkor először szépen lassan fokozatosan fel kellett volna fűteni a betont, aztán leragasztani a járólapokat...
Azzal a kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy ha a padlót lecsempéztük, akkor mennyi ideig kell várnom a padlófűtés ráindításával, hogy ne szakadjanak szét a lapok és a ragasztó?
Mivel nagy és drága lapokról, 80x80-as padlólapról van szó, nem szeretném ha bármi baja történne.
Ügyvéddel beszélj mindenképpen, hogyan oldható meg. Részletfizetéssel is lehet venni ingatlant, de ott a tulajdonjog az eladóé az utolsó részletig, a vevő széljegyre kerül. Ez a haszonélvezet nem tudom jó ötlet-e, mert haszonélvezettel joga van használni az ingatlant.
Bocs, hogy ebbe a témába felteszem ezt a kérdést, de a házépítés- ingatlanügyek fórumon idén eddig 12 hozzá szólás volt, itt meg óránként sokszor több van :). Ha probléma akkor törlöm (ha lehet).
Különös érzékem van ház vásárlás terén... mindig belefutok a jóba :/ Ennél a háznál csak le kell színezni a külsejét, és burkolatokat kicserélni belül, de azt is csak azért mert nem tetszik.
Van egy 2009-es építésű lakóház érvényes engedélyekkel, de néhány éve (kb 2015) egy adminisztrációs hiba miatt Falusi lakóövezetről temetőnek nyilvánították a telket, mivel a temetőtől kb 100 méterre van. Ekkor a házon már érvényes lakhatási engedély volt! A másik probléma pedig, hogy a temetőbe vezető út, amin a házhoz is el lehet jutni, mint kiderült sosem volt közútnak nyilvánítva, csak egy önkormányzati telek. A telken a háznak szolgalmi joga van a bejáráshoz.
Na ebben az állapotban egyetlen bank sem ad rá lakásvásárlási hitelt :(
A harmadik probléma, hogy van rajta egy hitel, ami a végrehajtónál van jelenleg. A végrehajtótól halasztást kértek az ingatlan értékesítése miatt, amivel kapott kb 60 nap türelmi időt. Először is ezt kellene kifizetnem, ami kb. az ház kialkudott árának a 40%-a minden költségével együtt. Ez nem gond van ennyi öneröm! Viszont a település rendezési terv min. 6-8 hónap múlva készül el, aminek még van néhány hónap átfutási ideje is. Így lehet kalkulálni kb 1 évvel, mire a bank hitelt is hajlandó adni. De, az építészeti hivatal semmilyen garanciát nem tudott adni arra, hogy a megigényelt módosítást ténylegesen el is fogadják, és kivitelezik! Bár valószínűleg elfogadják.
Mivel elég sok pénzről van szó, és bizonytalan a helyzet, így a 40%-ot nem szeretném kifizetni foglalónak. Ezért arra gondoltam, hátha megoldható lenne az, hogy a 40%-ért az ingatlan 100%-ban a nevemre kerülne, de a jelenlegi tulajdonos (1fő) kapna haszonélvezeti jogot 1 éves időtartamra, ami a fennmaradó 60% kifizetése után megszűnne. Ekkor lenne egy illetékem 4%+1% ügyvédi költség. Majd az 1 év után indítanám meg a hiteligénylést ami kb 30-60 nap lenne pluszba. Tehát így legkésőbb 2021 januárjában kellene kikötözniük, de ekkor már nem lenne türelmi idő. Ha pedig tovább tart a folyamat, mint 1 év akkor a utána ködbért számolnák fel "albérlet" címen, ami a fennmaradó tartozást csökkentené. A maradék 60%-ból pedig ismét befizetném a 4+1%-ot. Ezt a járulékot és ügyvédi költséget minden képpen nekem kellene fizetnem! A plusz ügyvédi költségeknek szerintem az eladót kellene terhelnie, amit esetleg a vételárból levonnák utólag, én pedig kifizetném előre.
az a kérdés, hogy a gépet tervezők milyen körülményekre tervezték a gépet.
A "szabadon álló kültéri berendezés"-nél általuk meghatározott minimális távolságok vsz. nem a komplett körbeburkolásra, leszigetelésre megadott adatok.
De!
A legegyszerűbb megkérdezni a gyártót, hogy mit javasol, ilyen beépítés esetére.
megvan a doksijában, hogy honnan és mennyit kell elhagyni. oldalt szív, ott például 50 cm kell neki. és elöl, amerre fúj, nyitott lesz az egész, értelemszerűen :)
Hülye kérdés, de a hőszivattyú mit szól a bedobozoláshoz? Emlékeim szerint a kültéri levegőt használja a hőcseréléshez amiből neki nem pár dm3-re van szüksége... Vagy egy házat építesz neki (pl: 10m*10m)?
urak, fagyapot (heraklith) rakható kültérbe vakolás, védelem nélkül? hőszivattyú köré tervezek építeni egy hangfogó kuckót fagyapot+táblás kőzetgyapot kombóból (5 cm heraklith + 5 cm rockwool multirock) és a kérdés, hogy hagyhatom-e szabadon a fagyapotot, nem gond, ha éri a víz, uv?
Nyilván vannak egzotikus betonok, de ha a kérdező által felvetett problémát nézed akkor nem a Hoover gátat akarja kiönteni. A melegedés az első pár órában kritikus utána már csak a hidratáltság a fontos, pláne a mostani külső hőmérséklet mellett.
Amire vigyázni kell a talajmenti fagy, ha az jön és a beton nedves akkor jön a bajság, és takarni kell amivel csak lehet.
A betont csakugyan nem kell locsolni, elég ha nedves. Ha kiszárad kötés közben az már nem olyan jó. Ha elárasztom a betont, hogy a kötés ideje alatt víz alatt legyen akkor biztosan nem szárad ki. (Már ha el lehet árasztani a betont)- A betonnak nem csak azért kell a víz, hogy szomjan ne haljon, hanem azért is, hogy ki ne melegedjen, főleg ha gyorsan kötő fajta cementtel készült Pl. bauxitbeton). Vagy ha nagy tömeg beton van egy tömbben. Vizierőművek beton gátjaiban hagynak csatornát a víznek, amiben a víz tud rohangálni amíg a beton a beton köt.
Nem kell locsolni, a betont sosem kell locsolni, csak nedvesen tartani ;-) , én fóliával szoktam letakarni és picit aláködölök ha már nem nedves a fólia.
Nem is értem mi tőrténik nálunk pár nagyvárosba, de 1200euró négyzetmétere az új építésű lakások ára (10-12 emeletes), nagyon szarul kivitelezve, ebbe az árba nincs fali csempe, padlóburkolat és belső ajtók, lámpatestek, faliajzatok és a festés sincs, csak vakolás és egy kéz glett.
Az idén egy kicsit estek az eladások.. de csak pár százalékot.
A nagyvárosok elővárosai nagyott nőttek 10-15 év alatt, Kolozsvár nyugati kijáratánál van egy község- Fenes, ami 30e lakósra duzzadt. Közbe az infrasturtúra ugyanaz maradt, alig lehet reggel bemeni a városba.
Vidéken meg fúj a szél, semmi se tőrténik. Megállt az idő, a 70 évektől.
Autóipar kezd átállni elektromos és hibrid gyártásra ,sorok szünnek meg és szerveződnek át ,Densonál az ukránokat már elküldték ,most jönnek a lejárt szerződésesek csökken a vásárló érték ,kevesebbet költenek majd és ez lassan elér majd mindent ,vas ipar az mindig is szenvedett .
Meg ugye olyan ingatlan árak vannak hogy lassan 30 milliókat kéne felvenni ,az a bankoknak meg nem ésszerű kockázat ,hogy sima fizetésekre ilyen hiteleket adjanak még ha fix törlesztős is .
Amúgy is az a rendje hogy a lufi kidurranjon előbb utóbb !
Felénk a házvásárlás és lakás vásárlás is megállt 1 éve 1 nap alatt elment a 4 szobás belvárosi lakásom ,ma volt szomszéd panaszkodik hogy a háztömbben 6-8 hónapja árulják a 2 szobás teljesen felújított lakást ,egy másikat 8 hónapja és semmi érdeklődő !
családi házakat látok szomszédos utcákba beragadva fél éve ,nem tudják eladni ,sőt még felújítások is megálltak egy két háznál ,jövőre szerintem esni fognak az árak most télen lesz egy toporgás ,tavasz ,nyár még megpróbálják erőltetni a tavalyi árakat aztán kénytelenek lesznek lassan levinni az árakat először vidéken aztán begyűrűzik Pestre is.
Feleségem most mesélte, hogy egyik kolléganője olyan kivitelezőt talált, aki a munka befejeztével az előre megállapodott összegből visszaadott 100ezer forintot, hogy végül ennyivel kevesebb lett :D És nem sok millióról van szó.
Nekem Isoshell házam van épülőben, belül a főfalaknál gipszkarton van ragasztva.
Pogácsázták. Nincs a perem ragasztózva:)
Állítva rakták (1200*2500) lehetőleg eltolással! (a képen pont van egy nem eltolással ragasztott)
Alapozták, valami olyan Mapei alapozóval ami szemcsés felületet adott. Siniat ragasztóból annyit kevertek amennyit viszonylag hamar 15-20 perc alatt felhordtak, ha már érzed, h köt a pogácsa az kuka.
Pogácsa a falra, kb. 40 cm-re minden irányban, hosszú vízes, gumikalapács és lehet is beállítani...
sosem csináltam egész táblákat, csak ablakkávákat. ha működik körbekenve, akkor zárt lesz az üreg mögötte, ennek vannak előnyei. habbal csináltam keret plusz pár petty módszerrel.
Sajnos nem 2m2 a ragsztó, hanem 3,24m2, ami kb 13 kg ragasztót jelent, de értem amit mondasz. És ha pogácsás módszerrel ragasztom fel akkor a peremét is ragasztózzam, vagy elég a pogácsa?
Nem tudod akkora erovel a falnak nyomni, hogy 2m2 gipszet kilapits. Irdatlan ero kellene. Igy a vegen messze nem erintkezne teljes feluleten, csak egy kis reszen. A pogacsakat ki tudod lapitani, jo naggya valnak, es tuti mind odaer a falhoz.
Nemsokára felragasztjuk a falakra a gipszkarton táblákat, és az lenne a kérdésem, hogy ha telibe ragasztjuk a táblákat zsákos ragasztóval, akkor is szükséges dűbelezni a kartont a falakhoz? És ha igen, akkor milyen dűbelt kell használni hozzá? Van hátránya, ha nem dűbelezem hozzáa falhoz?
kb 15 ev szunet utan irok ide (azota toroltek a regi nicket, lol).
A kerdesem unalmans es redundans, elnezest.
Eszak-Pest - Dunakeszi-Fot kornyeken keresek generalkivitelezot mindosszesen egy kb 30 nm-es galerias kishaz epitesere (ez egy kvazi hazbovites lenne, de teljesen onallo, kis egylegteru konyha-szoba resz es szinten zuhanyzo es wc egyben, tehat 2 helyiseges, kis galeria szeruvel. Lehet, ostoban hangzik, de talan van megoldas(i) javaslat. Koszi!
Ez a zsaluköves kerítés alap akkor is megfelelő, ha mondjuk ez egy sor kilátszó tetejéig egyik oldalt fel lenne töltve földel? Nálam hullámos a porta és néhol így tudnám szintbe hozni. 15-ös zsalukőbe állítanám a 60x40-es zártszelvényt 2 méterenként oszlop.
Ha ennyire egyben van a szikla akkor szerintem a legegyszerűbb(?) módja befúrni a sziklába az oszlopok helyén az oszlopvasaknak, a vasakat beragasztani, deszkával zsaluzni. Beragasztott vasakat toldani, kengyeleket berakni, oszlopot kibetonozni. Oszlopzsaluba betonozás előtt berakni a kerítésmezőket rögzítő bigyókat.
tiszta szikla. lehet, hogy fél méteres darabokra van már hasadva, de nem köves föld a talaj sajnos. 10 tonnás gép sem tudja szedni a 40-es kanállal sem, verőfejeznie kell, ha bármit akar.
nézd meg egy építőanyag nagyárúházban, sok kerítést készitettem, de olcsóbb oszlopokat és drót kerítésmodulokat nem találtam. Vannak a tartozékai is, amivel a kerítésmodulokat fel kell felszerelni az oszlopokra, így nagyon gyorsan fel lehet szerelni a kerítést.
35 folyó méter anyagára 1000euró alatt kell legyen- a legolcsóbb a horganyzott, 15 év garanciát adnak rá.
Az oszlopokat a mellvértre kell rögzíteni, fém dübelekkel.
Ha megcsinálod a beton lábazatot látszó betonnal, akkor nem kell vakolni és festeni. Mi le szoktuk savazni a végén, az minden szelleződést letisztit. Annyi, hogy az öntésnél a lábazat tetejét szépen le kell húzni.
Kültéren zártszelvény fémet (eső, nap, minden éri) meg kell csiszolni festés előtt, vagy elég zsírtalanítani? Nem tudom, mennyire tapad a festék. A fém felülete eléggé sima. Nem szívesen csiszolnám meg.
Készitesz 4 méterenként egy 6ox6ox9o-es alapot, abba egy oszlopinditást vasalsz, 10x35cm-méretbe, négy fi 14-es, négy 10x35-ös kengyellel. Az oszlopinditás vasalása 35 cm áll ki a talajszintről.
Beöntöd betonnal.
Kiásol 15cm mélyen a talajt az alapok között, 2o cm szélesen. Megtőltöd sóderrel.
Bérelsz 2oox5o-as zsalupanókat és bevasalsz egy 35 cm magass melvértet a sóderre. A melvért vasalása 4 fi 10 és 25 cm közzel 6-os kengyel, a kengyel mérete 11x30-as, az oszlopinditásokat is bevasalod.
A melvért 15x35-ös keresztmetszetű beton. Arra szerelsz 15ox60x4o-as előregyártott talpas fémoszlopokat és 3D fémhalót, ez létezik a kereskedéseknél zöld, antracit vagy horganyzott kivitelbe, 3.9mm-es drótból készitve.
így néz ki:
Megjegyzem, hogy az alapokat és a melvértet ki lehet önteni egyszerre is, gyári betonnal és szivattyúval.
Leásol 40 cm-t, raksz alulra 10 cm tömöritett kavicsréteget, ami vízszintesre lehúzol. Erre mehet 2 sor zsalukő, így a zsalukő lábazat ~20 cm-t kiáll a földből.
A két sor zsalukőbe legyenek vízszintesen is vasak, valamint elemenként 1 db függőleges.
Az oszlopoknál le kell fúrni lyukfúróval 80 cm-re, beállitani az oszlopot, bebetonozni előtte.
Ha a fagy megemeli, akkor egyszerre fogja az egész keritést kidönteni.
Másik verzió, hogy leásod az oszlopokat lyukfúróval, és veszel 40x40-es járdalapot, amit élére állitva bebetonozol, mint szegélyt.
Nem lehet ráburkolni az XPS-re. A teherbirása megfelelő, de nem ad kellően szilárd réteget ahhoz, hogy a burkolat ne tudjon minimálisan, pár mm-t mozogni. Ha mozog, akkor szétmozogja magát nagyon rövid idő alatt.
Ha laminált parketta lesz, akkor rakj 2x15 mm OSB-t, összecsavarozva, eltolt átlapolással, és mehet rá a laminált. De ez csak abban az esetben jó, ha van a padló alatt talajpára elleni vizszigetelés!
Ha greslapot akarsz rá, akkor márpedig jobb az aljzatkiegyenlités, bármilyen horror ára van.
Vagy fölfagy vagy nem. A legegyszerűbb ha a zsalukő latti betont némi vassal látod el és bekötöd az oszlop alapozásába. Kengyeltávolság az álmoskönyv szerint a monolit beton magasságának 2/3-a. Ebből baj nem lehet, pláne ha alá kerül némi tömörített sóder. Ebből bármi elhagyható, de a fölfagyás esélye nőni fog.
Felújításnál az egyik helység 3 cm-rel alacsonyabb ,mint a többi.Küszöbök nem lesznek ,burkolat váltó profilok lesznek.Ki kellene egyenlíteni a 3 cm-t.Betonnak kevés,padló kiegyenlítő horror ár ilyen mennyiségben.Mit csináljunk ? Találtam 3 cm-es XPS lemezt ,Lehet erre burkolni ?Nem fog idővel zömülni az XPS?Adatlapja szerint 12 tonna a terhelhetősége.
A telekre kellene egy 35 m hosszú kerítést építenem.
Eddig a legjobb ár-érték arányúnak azt tűnik, hogy betonoszlopokat teszek le beton tuskóba beállítva, rá pedig drótfonat. Az oszlopok közötti részen pedig egy sor zsalukőből csinálnék egy kis lábazatot, hogy a kutyák ne tudják megemelni a kerítés alját, vagy átásni.
A zsalukövek alá kellene szerintetek a 80 cm mély alap?
Szomszédban néhány éve csak egy 20-30 cm mély alapot csináltak a zsalukövek alá. Még nem fagyott fel. De nem is fog???
Elég sok időt töltöttem a környéken mostanában mert szeretem felderíteni a környéket és zajokat stb.
De a lényeg nem fogom megvenni, mert kb 400 méterre van tőle egy tehenészet és egy disztótelep. Az ilyen szagoktól minél távolabb szeretnék lenni, mikor beindul a trágyahordás miatti tározó keverése, és valószínűleg rengeteg lesz a légy is.
Emellett ideális tömítő és ragasztóanyagként a háztartásban, vagy a barkácsolási munkák során. A szilikonolajból, erősítő anyagokból és más adalékokból álló paszta a levegő nedvességének hatására a gumi tulajdonságait veszi fel. Kiváló elektromos szigetelő, valamint -50 °C és + 180 °C között hő- és ...
Anno jó 30 éve egy pancser bádogos a vápát ----- vízszintes --- csak forrasztotta a szegecselést elmulasztotta , így az első erős fagyban a lemez a zsugorodás miatt eleresztett.
Ezzel a gumiám -mal , lemez folttal /muffal és lemezcsavarral megoldottam-
Alumínium ereszcsatornát mivel lehet tömíteni ott ahol 2 elem van összeszegecselve? Volt valami anyag is közéjük kenve, de az 10 év alatt lepattogzott és most csöpög a csatorna.
Ezt próbáltam most:
Az ereszcsatornák, lefolyók, csövek illesztéseinek tömítésére alkalmas a MESTER SEMLEGES Szilikon Tömítő. A rozsdásodásra hajlamos felületekre (horganyzott, alapozott acél, réz, alumínium) is alkalmas. Átlátszó, fehér és barna színben kapható.
De nekem nem nagyon akart hozzátapadni az alumíniumhoz.
Szóval sajnos nem az enyém az árok, de annyiból nyugodt vagyok, hogy mi a 43 szám alatt lakunk, mire felérnek hozzánk a szabálytalan esővíz kivezetés javítására tett felszólítással, addigra már vagy 40 családot molesztálniuk kellett. Lenne jó nagy ribillió az utcában...
(Bár választás után nem tartom lehetetlennek, hogy a faluban legalábbis megpróbálják az előírások betartására felhívni az embereket.)
Nem írok olyat (ha rólam írtad) ami nem egyezik a véleményemmel. Még sok pénzért sem. Nagyon nem szeretném ha korábbi esetre hivatkozva valaki olyat szeretne aláiratni amit nem jó aláírni. Még barátnak sem írok alá látatlanba semmit, ellenőrzöm, hogy helytálló-e az aláírandó anyag.
Honnan lehet tudni, hogy ki akar dőlni a ház fala?
Onnan, hogy el akarják adni a házat :-)
Komolyra fordítva a szót, ez így kicsit zsákbamacska, de azért nem reménytelen a helyzet, az ilyen probléma általában tökéletesen javítható, de ehhez mindenképpen szakember kell, ezt nem tudjátok családilag kalákában javítani.
Alkudj a vételárból erre hivatkozva. Fogadd fel Jenőt, mint szaktanácsadót, kimegy veled a házhoz, rittyent ott egy olyan statikai szakvéleményt, hogy az eladó elássa magát szégyenében és még ő fog neked fizetni, hogy megvedd a házát :-)
Fel kell tárni, hogy milyen alapozása van ott az épületnek.
A téglaházaknál a hajszálrepedés nem probléma, miután megszüntetted a hiba okát, beáll, és nem lesz vele gond.
Az esővizet MINDIG SAJÁT TELKEN BELÜL kell elvezetned és elszikkasztanod. Ha a faltól elvezeted 3 méterre, akkor már nincs gond vele, ha nem tud visszafolyni a fal tövébe.
nemrégiben vásárlotunk egy saroktelken álló kocka házat, aminél sajnos csak később vettem észre, hogy az egyik oldalán van egy kb 60 fokban futó repedés ami kb 1mm lehet. Belül csak ráeső fényben látszott felületesen, tehát nem volt repedés viszont most hogy hidegebb van, már "hajszálrepedés formájában itt is megjelent. A ház részben alápincézett, a repedés a pince sarkától indul. Statikus szerint ez "jellemző" ezeknél a részben alápincézett házaknál, mert az alapozást nem lépcsőzetesen készitették. Valamint a háznak ezen az oldalán gyakorlatilag nincs vízelvezetés, a csatornából lefolyó víz a ház tövébe folyik.
Gondoltam hogy a csatorna lefolyót meghosszabbitva kivezetem az árokba az esővizet de ezen az oldalon árok sincs (ez nekem furcsa). Gondolom ilyenkor csak az a lehetőség marad, hogy pl. KG csövekből épitek egy vizelvezető rendszert amin elvezetem a csapadék vizet? Az épitkezésnél a vizelvezetést az épitész tervezi vagy valaki másnak a feladata?
A repedéssel kapcsolatban gondolom csak az alapmegerősítés jöhet szóba?! Ha valaki találkozott már ilyennel az legyen szives megosztani hogy milyen megoldás segitett? Mert ahogy néztem az alapmegerősitést is csinálják injektálással, alá vagy mellébetonozással stb...
Ameddig nem látod meg, hogy ugyanennek a falrészek hogyan néz ki a belső oldala, meg mi a helyzet a koszorúval, addig senki sem tud korrekt tanácsot adni a fal/koszorú javítására.
Lehet, hogy a probléma csak annyi, hogy a hiányzó ereszcsatorna miatt ázott a fal és kicsit megrepedt (javítás pár tízezer ft), de az is lehet, hogy az egész fal megmozdult és vitte magával a felette lévő koszorú részt is (javítás sok-sok százezer ft).
Szerintem egy-két vonórudat kell beépíteni (lehet betonacél is) és meg kell akadályozni, hogy a víz rossz helyre menjen. Függőeresz valószínüleg kell, de lehet hogy elég körbe betonozni az épületet. Ettől még lehet száz más baja is.
Érdemes lehet vele foglalkozni szerinted? Az ersz kiépítése az üllepítő gödörbe becsövezve kb 500000-ből megvan. Az injektálás úgy tudom elég költséges, de még sehol nam láttam róla árakat.
Nagyon nem jó ötlet az aljzatbetonba lefúrva tögzített hilti szalagokkal fixen lerögzíteni a padlófűtés csöveket!
Azt a beton réteget, amiben a padlófűtés csövek vannak, hőtűkör vagy egyéb fóliával el kell választani az az alsó betonrétegtől, mert a padlófűtés rétege a felfűtés hatására 6-10 mm-t is el fog mozdulni (ezért kell körben 1 cm-es polifoam szalagból dilatációs csíkot lerakni).
Képzeld el, hogy a sok mm-t mozduló betonrétegbe beágyazott padlófűtés csövekkel mit fog csinálni a fixen lerögzített hilti szalag :-(
Akkor már inkább rögzítsd a padlófűtés csöveket egy csirkehálóhoz.
Nehéz eldönteni csak a kép alapján, hogy ez a tető oldalnyomása vagy a sarok süllyedése. Arra tippelek, hogy mind a kettő. A tető oldalnyomását valószínűsíti a függőleges repedés. Oka az lehet (lehet, de nem biztos!), hogy az ablak nélküli falban vagy nincs koszorú vagy a tégla tetején van és nem veszi föl a tető nyomásából származó vízszintes erőket. A ferde repedés pedig a saroknál a talaj rossz vízelvezetéséből származhat. Nem biztos!!!
Igazad volt ma sikerült megnéznem másik időpontban. Az első alkalommal úgy érte a házat a délutáni nap, hogy nem láttam rendesen a repedést. Most már biztos, meg van súlyedve a jobb sarok. Van a repedés amit berajzoltam, csakhogy az kettéágazik és ablak és a fal széle között 45°-ban a lábazat felé halad.
A hátsó falon pedig függőlegessen felfelé. kb 1 mm lehet jelenleg a szélessége.
Padlófűtést szeretnénk az emeletre,a földszinten az van.Nagyon kellemes a hőérzet.Az emeleten nagyobb beavatkozás nélkül (félkész a tetőtér) max. 5 centi áll a rendelkezésre.Ez kb. elég lenne a csövezésre és egy beton rétegre??(burkolatra ráhagytam 1,5 centimétert) (Ekkor még nem kell bántani a küszöböket) Viszont nem fér el alá hőszigetelés,baj e ha a födémet is melegíti?A veszteség lakott (alsó szint felé ) szökne. Az épületen 15 cm szigetelés van,a födém vonalában a koszorú külső peremén 5 cm XPS pluszban a fő szigetelés alatt.Kivitelezhető vagy felejtős?
valahogy biztos lehet, nekem van egy zártkertem, és ha be akarom köttetni a vizet 200e ft kell befizetnem az egyesületnek, csatlakozási dijként, hogy aláírják az engedélyt, mert anélkül nem kötik be nekem.
közmű: víz és szennyvíz gerincet hosszabbítottam saját költségen, adom most át az önkormányzatnak, próbálnám azt elérni, hogy közművesítési hozzájárulást kapjak a később rácsatlakozóktól, az önkormányzat viszont azt írta vissza, hogy ők nem szedhetnek közművesítési hozzájárulást a nem önkormányzat által kiépített hálózatra.
Meg kell nézni, hogy a piros vonallal jelölt repedésnek hol a folytatása. A sarkon függőlegesen, vagy a másik falon vízszintesen? Ha nem csak a vakolat repedezett hanem a fal is, akkor kell, hogy legyen még repedés.
Kerti csap, szerettem volna elzárni de nem sikerült. Csöpög. Ha erőből ott tartomány kulcsot abba marad a csöpögés de ha elengedtem csöpög megint. Mi lehet a baj és mit lehet tenni, sajnos a leeresztett szelep a földben van, nem tudom kiásni. Nyitottam zartam többször is, de semmi
Egyébként nem hülyeség, mert van, amit a terveződ tud jobban, hogy 110 vagy 120 centi legyen a folyosó, hogy elférjen a cipősszekrény, meg a bevásárlótáska... van amin meg te tudsz jobban elmolyolni, hogy ide tíz centi vagy oda.
Ez nagyon bonyolult (és esetleg egyedi) munkáknál ez nem ilyen egyszerű. Nem biztos, hogy a tervező elképzelése az optimális megoldás, ezt-azt kell módósítani, majdnem úgy néz ki, ahogy a tervező rajza.
Csapatmunka szokott ez lenni, másképp nem lehet beleférni a költségvetésbe-határidőbe.
Miért te tervezed a házat AutoCAD-el? Te skicceld fel egy egyszerűbb programmal (pl. SweetHome3D), aztán abból majd a terveződ kiizzadja a részletes terveket.
Ráadásul elrontottam a letöltését, úgyhogy ma is a Bluebeam-mel folytatom.
De ezzel is küzdök már egy fél órája: A térképi vonalakra "rámágneseződik" a kurzor, odaugrik fixen amikor a mérés végpontjait jelölöm meg. De az általam rajzolt vonalakra nem. Arra csak szemre tudom rátenni, így viszont pontatlan a mérés. Mi lehet a különbség a kétféle vonal között, van rá ötleted?
A térképi határvonalak ezek szerint nem sima "Line"-ként vannak rajzolva, valami más objektum.
Nem láttam rajta viz elvezetőt, csak a széldeszkákat a tető szélein. Máshol nem láttam repedéseket, de holnap megnézem mégegyszer, de csak kívűlről. Most em egyeztettem az örökösökkel. Pirossal ráraktam a repedés helyét. A google mapsos kép sajnos eléggé sötét.
Mivel nem az enyém a ház, és csak úgy a tulajdonos engedély nélkül nem osztom meg a teljes képet.
Felvettem a kapcsolatot egy régi helyi tervezővel. Azt mondta hogy lábakon álló kerti építményre nem kell engedély és el lehet helyezni az oldalkertben/hátsókertben/előkertben... De az csak maximum 20nm-es lehet.
A szomszédom építménye több mint 20nm. kb 30-35nm, ezért nem helyezhető el csak tervvel, illetve olyan területen ahol be van tartva minden oldaltávolság. Ja és tervköteles. :)
Köszi, ez működhet végül is. Közvetlen eszköz nincs rá?
A léptéket azt be tudom állítani. Ha rajzolok két tengelyt, azokra tudok utána merőlegest állítani? Ennek a mikéntjét még nem sikerült felderítenem, nélküle viszont elég pepecs távolságot mérni.
Ha van tetőlefolyó is azon a sarkán a háznak mint a képen akkor meg kell nézni, hogy mi lesz a tetőről lefolyó vízzel. A repedésnek meg kell jelennie a másik falon is. Meg belül is. Ha nem jelenik meg akkor vagy csak a vakolat repedt vagy a másikat javították. Ha van még egy repedt fal akkor nagyon valószínű, hogy a tető nyomja szét a falakat vagy/és ázik a ház sarka. Ha a tető nyomja szét akkor egy vonórúddal, ha ázik akkor a vízelvezetéssel megállítható a károsodás.
Fűtés csatorna, kazán 1.7 M ablakok ajtók 1 M villany 1M és ez csak a gépészet. Szigetelés 1.8 körül ez 6 milla és kéne vakolni athidalózni, csempe, járólap, bútorok, gipszkarton stb 10 a minimum szerintem.
Ja, még annyi, hogy a padlófűtés alá mindenképpen kell rakni minimum 10 cm lépésálló EPS szigetelést, ennyivel mélyebben kell kiszedni a földet a belső tér alól (ez egy konténerrel több lapátolni és kihordani való anyag, 80 négyzetméteren 10 cm réteg az pont 8 köbm).
Lehet a tetőfelújítást későbbre halasztani, de akkor a födém tetejére a padlástérbe minimum 20 cm vastag kőzet/üveg gyapot szigetelést kell fektetni (a gipszkarton a mennyezetre önmagában nem jó, nedvesedni fog fölötte a kicsapódó párától a gipszkarton feletti tér).
Sok sikert a DIY felújításhoz, mi is így csináljuk, hétközben a számítógép billentyűzetét verem, hétvégén a vakolatot :-))
Nagyjából én is így kalkuláltam, de ha van rá lehetőség akkor a tetőhöz nem szeretnék még nyúlni vásárlás után néhány évig.
Max 10 millió hitelt akarok felvenni a felújításra, amibe lenne ajzatbetonozás szigeteléssel a padlófűtés miatt, födém szigetelés gipszkarton mennyezettel, nyílászáró csere, villany és gépészet teljes cserével gázkazános fűtéssel, burkolás. És jó lenne ha még a konyha bútor kijönne belőle. Szinte mindent én fogok csinálni haverokkal, kivéve a fűtés és víz szerelést. Utóbbinál a munkatársam mondta, ha segítek neki akkor jóval olcsóbb lesz.
Az egymással szemben lévő szarufák össze vannak kötve. A padláson sétálva még átfértem alattuk, azaz kb 180 cm körül lehet a fogópár alsó síkja. Felül a szarufák egy gerinc szelemenre vannak rátéve, alul pedig látszik a talpsztelemen. Nem láttam korhadást, és beázás nyomokat sem a padláson.
A ház körül a fal mellett körbe puha a föld, de nem igen volt mostanába eső azon a környéken. Közben lekértem a tulajdoni lapot, a bejegyző határozat 1962-es. Csatorna vasakat, vagy azok nyomait sem láttam, így valószínűleg nem is volt soha.
Ebbe a magasságba még eddig nem láttam vízszintes repedéseket, felénk a ferde hatásvonalú, és/vagy a függőleges a jellemző.
Mi is felújítandó kádárkockát vettünk, azt újítjuk most fel. A következőkre számíthatsz.
A palát le kell dobni, alatta a szarufákat meg kell erősíteni, fogópárokat ki kell cserélni. A tetőszerkezetre páraáteresztő fóliát kell rakni, ehhez stafnikat is kell rakni, majd a cserépléceket is ki kell cserélni (hacsak nincs olyan oltári szerencséd, hogy bramac léceket raktak a pala alá, de ez nem valószínű). Ereszcsatornákat, lefolyókat újakat kell rakni, aztán a tetőre mehet az új cserép.
Tetőfedő kb. 1 - 1,2 millió munkadíjat fog kérni, a szükséges faanyag és a páraáteresztő fólia kb. 500 - 600 eft, a cserép és a szükséges bádog szintén 1 - 1,2 millió lesz. Viszont ez után 25 évig nem kell hozzányúlni a tetőhöz és az ázás is megszűnik.
Ahol repedt a vakolat, ott biztosan kicsit el vannak válva a téglák is, ott le kell verni a vakolatot, a fugákat kikaparni és cementes habarccsal kifugázni, majd levakolni. Ezt te is meg tudod csinálni, nem nagy kunszt.
Ha ablakot akarsz cserélni, akkor fel kell készülnöd arra, hogy az áthidalókat akkoriban nagy előszeretettel öntötték házilag, tehát valószínűleg új áthidalók kellenek majd az ablakok fölé (de részben biztosan). Az ablakok árával nagyjából úgy szómolj, hogy méterenként 100 - 150 eft lesz az áruk (tehát egy 150 cm-es ablak ára 150 - 250 eft az üvegrétegektől és a minőségtől függően). A beépítés a szükséges kőművesmunkával együtt ablakonként legalább 100 eft lesz (ha van hozzá egy kis érzéked, akkor ezt is meg tudod csinálni magad, mi is magunk csináltuk).
Nem tudom, hogy milyen a fűtés a házban, ha cserélni kell, akkor 300 eft a legolcsóbb kondenzációs kazán, méterenként kb. 40-60 eft a lapradiátor (a 150 cm-es ablak alá való 60 - 80 eft).
Ha hőszigetelni is akarsz, akkor a hőszigetelés anyaga fal nm-enként 3-5 eft, a felrakás díja 2-4 eft (egy 10 x 10 méteres kádárkockánál ez kb. 2 milió ft lesz tokkal vonóval).
Ha ezeket megcsinálod, akkor az alsó szint már lakható is lesz. Arra persze gondolj, hogy ha a közeljövőben a tetőteret is be akarod lakni, akkor érdemes pl. a tetőtéri ablakokat a tető kijavításával együtt berakatni, emeli a költségeket, de később nem kell megbontani a tetőt.
Ha vársz a vétellel, akkor ezek a költségek csak növekedni fognak, a CSOK hatása az építőanyag piacra is begyűrűzik :-((
ahol most lakom, ezen a környéken idén szó szerint a duplájára növekedtek a régi építésű házak árai. a szomszéd házat kb 1,5 éve 5,5 millióért adták el, most egy hasonlóért 13-18 at kérnek, és ezeken semmit nem csináltak az elmúlt 20-30 évben.
Hogyan jelentkezik a falusi csok hatása? Érzékelhető már az árakon a kisebb és nagyobb falvak között, meg a nyaralók vs. családi házak között a az árkülönbség miatta?
"Ha fa födémes, és ez történt, akkor úgy sejtem van neki vb koszorúja is, amire rá vannak rögzítve a gerendák."
Fafödém gerendáit egy csavarral szokták lefogatni a koszorúhoz. A fafödém nem tudja így fölhúzni, mert csukló van a végén, nem befogás.
Meg kellett volna nézni az épület sarkát, sarkait, hogy nem áll-e meg ott a víz. Az inkább tud ilyet csinálni, vagy a fedélszék nyomja szét az épületet, mint a kétágú létra, ha nincs összekötve a két ága.
Sajnos még mindig házakat nézegetek, az alábbi lenne a következő jelölt (a falusi csok jól bekavart):
Tegnap néztem egy kocka házat kb 50-55 éves. Sík telek, az út szintjéhez képest kb 0,5 méterrel magasabban van a telek síkja. Síkpalás sátor teteje van úgy, hogy az utca frontól nem látszanak a tűzfalak. kb 10x10 -es, azaz ~ nettó 85 m2 lehet. Eresz csatorna az utca fronton nincs, csak az udvar felöli oldalon, de ott is csak a saját udvar felöl, mert a ház végébe beletoldottak késöbb egy kb 4x5 méteres fa födémes részt, szintén sátor tetővel. Ennek a tetőnek a ház hátsoldali részén szintén nincs eresz. A "kocka" Lehetséges betonfödémes, de nem biztos,mert a padlás betonozva van. Az örökösöknek lövésük sincs miből készült, ütvefúróval meg mégsem kéne szétfurkálnom, gondolom nem is engednék :). / a mostani házunk kb 60 éves, és itt a fa födém van kb 5-6 cm betonnal leöntve, így nagyon masszív, erről sem tudám megmondani miből készült, ha nem tudnám/
Elöl az utcafronton van 2 db kb 150x150 ablak. Ha szembe állok az ablakokkal akkor a jobb oldali ablak, jobb felső sarkától ki indúlva, a nyílászáró áthidaló vonalában az épület jobb oldali sarkáig halad vízszintesen egy kb 0,5-2 mm-es repedés. A repedés a szomszéd felöli oldalon, a ház hátsó falán már nem folytatódik. A födém és a nyílászárók között a födém elemelkedése, - azaz valahol a házon bellül lefelé meghajolttak a gerendák vagy a vb födém - úgy tudom okozhat ilyen problémát. A lehajlás belül nem tünt fel nekem. Ha fa födémes, és ez történt, akkor úgy sejtem van neki vb koszorúja is, amire rá vannak rögzítve a gerendák. Kölönben nem tudná "felhúzni" a gerenda a tégla falat kb 1 méter hosszan. Bellül nincs sehol, és kivűl sem további repedés, bár bellül kifestettek mindet eladásra. A vakolat kívűl hibátlan, látszik rajta, hogy régi csak a rá folyó esővíz miatt penészes. Felújításra venném, de alapvetően jol karbantartottnak tűnik, csak a vízelvezetéssel nem foglalkoztak, pedig nem ártott volna.
Költséges lehet egy ilyen típusú repedés javítás, vagy előfordulhat inkább alapozási problémákra vezethető vissza? Esetleg nem is érdemes vele foglalkozni? A statikust nem szoktam megkerülni a komolyan gondolt házaknál, de mostmár ez lesz az 5. alkalom, hogy odahívom valahova és alkalmanként 50000+áfa.
(stasztikám: 1. össze akart dőlni, 2. meggondolták magukat, 3. én gondoltam meg magam, mert messze volt, 20 km bellűl maradnék Győrtől, 4. megegyezés után gyakorlatilag rádupláztak az árra, még azóta is árulják)
Ha nem lesz oldalsó borítás akkor csak beálló sanszos hogy akkor nem lehet mit tenni ,viszont a magasságával igen arra van jogszabály az 100%-ék én arra mennék rá.
Amúgy felénk Garázs minimum 3 méter ,kosi beálló akárhova ha nincs befedve csak teteje van. Viszont ha beborítod és teszel rá bejárati ajtót és egy ablakot akkor fatároló és már könnyebb szabályok vonatkoznak rá ,hiába kosival állsz be + nincs garázs adó sem mert ugye nem garázs!
Ha térkő az alja és sak a tartó oszlopok vannak betonba ( alap) akkor ugye nincs sávalapja ,hiába van beborítva akkor sem garázs :D
Az 5 méter elhagyás nálunk csak a házra vonatkozik ,de a mi házunk csak 3 méterre van mert akkor még az volt a szabály.
Be kell menni a helyi önkormányzathoz és ott megkérdezni mire mi vonatkozik.
Biztos, hogy kell alapozás az oszlopoknak. Ekkora szerkezet alapozását vasalni kell, függetlenül, hogy elő van-e írva vagy sem. Ma már majdnem ott tartunk, hogy egy WC csésze alá is vasbeton alap kell.
A statikáról jut eszembe... Amikor az alapot csinálták, nem láttam hogy csináltak-e előkészítő vasalást az oszlopoknak. Valószínűleg valínűleg csak utólagosan furatolták az oszlopokat... Brüsszel szerint ez veszélyes??? Ha ez dől, akkor az én házam fogja meg.
Meg kell kérdezni a helyi építési hatóságot, hogy mekkora lehet az építmény és gerincmagasság, meg mennyi lehet a beépítési százalék. Meg azt is, hogy effajta épülethez kell-e statika? Ezek közül várhatóan be fog jönni valamelyik. Az építmény méretéből funkció váltásra is lehet gyanakodni.
2012-ben építkeztem, a mostani építmény mögött van nekik egy alacsony kb 4 m hosszú tyúktároló, ami miatt nekem mint új építésűnek nem a 3 méter oldalhatártól való távolságot, hanem 4 métert kellett elhagynom az oldalhatártól, mert ekkor teljesült csak a 5 méter tűztávolság...
Elmondásuk szerint semmilyen engedélyt nem kértek rá. Hogy miért ilyen magas? Mert csak ekkora oszlop volt és egy csomó idő leflexelni...
Az ő telkük egy sarok telek, ez épülő építmény a hátsó kertjükben épül a mi telkünktől max 1 méterre, az utcafrontról nyílik a kapuja.
Funkciója szerint kocsival fognak alá állni, de nem terveznek oldalsó borítást. (de kitudja,... mennyire számít ez? )
A tetőszerkezet ereszcsatornástul kb telekhatáron lesz.
Mi lesz az építmény funkciója? Nem tudom, hogy kell-e ehhez az építményhez építési engedély, de azt hiszem, hogy igen. Nem tudom kértek-e rá, ha igen akkor a szomszédokat is megkérdezték. Ezért kérdeztem az előzményeket. Érzésből a gerincmagasság lehet túl nagy.
Íme, erről az építményről lenne szó. A telkemtől kb 80 cm-re épül. A fotó az előkert baloldali szobájából készült. A kép tetején a vízszimtes sötét a mi házunk eresze. Na így már eldönthető hogy szabályos-e? :)
Kösz neked is, a nagykönyvet nem ismerem, de elhiszem hogy kell fólia. A gerendák kiosztását nem tudom pontosan talán negyven-hatvan centi, a salak a gerendák felső síkjáig volt, húsz centi gyapot ment a helyére, hogy ugyanúgy síkban legyen.
Nem mai bekötés, nem is tavalyi. :) A biztonsági szelep kifolyója szerintem általában minden régi bojlernél így néz ki, nem szokták törölgetni. Attól még minden bizonnyal működik.
De igazad lehet, ezt jó lenne tudni is. A flexicsövek sem egy életbiztosítás, az a bizonyos csavar meg nem is eredeti. Ettől még lehet kifogástalan az egész.
Off topik és tudom nagyon béna vagyok, de nem találom hol lehet kapni filtert az Electrolux Eap300 légtisztítóhoz. Kerestem az Electrolux oldalán is, de nem találtam.
Villanyszerelési topikban előbb tudnák. Zuhanyfüggönytől csökken a páratartalom a fürdőszobában, de ha a bojler a kád fölött van és befüggönyözöd magaddal ott meg pont hogy nő, majd alul folyik be a hideg víz és hideg a bojler alja akár elő is fordulhat ilyen hogy csak sima páralecsapódás.
Tegyél alá egy lavórt, ha nagyon gyűlik a víz akkor bizony lyukas.
Gondolom éjszakai áramról üzemelő fi relé nélküli.. :-)
Tettem fel képeket, hogy a villanybojler alján lévő műanyag burkolat alján, (ahol vannak rajta lyukak) megjentek a vízcseppek. Nem sok, és nem folyamatosan csepeg.Eddig nem figyeltem fel rá, lehet előtte is volt néha ott vízcsepp.
A fürdőszobában nemrég feltettünk egy zuhanyfüggönyt a kád fölé. Ez okozhatja a párásodást? Amúgy rendesen szellőztetünk mindig.
Esetleg semmi köze a zuhanyfüggönynek a vízcseppekhez, véletlenül pont most ment tönkre a tömítés a bojlernél,
Megtaláltam a 16-19. oldalon, de nem tudom/nem értem mi a helyzet.
A sarok telek tulajdonosa tehet telekhatárra egy fémoszlopokon álló kb 5m gerincmagasságú kb 30nm kocsibeállót úgy hogy az eresze szinte már az én telkemen van?
A kérdésem a következő lenne hozzátok, építhet e egy legalább 3,5 méter magas vas oszopokon álló kb 30nm-es tetőt(kocsibeállót) a sárgával jelölt területre a pirossal keretezett saroktelek tulajdonosa? Az építmény teteje szinte belelóg a szomszédja telekvonalába (22-es szám). Az építmény sáv alappal készült, de az oszlopok csak utólagosan lettek a betonra csavarozva, az alap elkészültekor nem készült előre vasalása.
A 22-es telken lévő főépület és a sárga területen készült magas autóbeálló között valószínűleg nincs meg az 5 méter. A hely Budapest széle LKE-1/3 övezet
A válaszokat aggodalommal bár, de nagyon köszönöm!
Nézem. Ez tervező, vagy inkább pdf-szerkesztő program? Voltaképp nekem nem is feltétlen kell tervező software, hiszen van a térképen hosszmérték, amihez lehet viszonyítani. Elég volna olyan program, ami a vektoros grafikájú pdf adatokat tudja, és valamilyen formában ezt számszerűsíti nekem.
Az Autocad ingyenes változata az nézegetésre való. Hogy mérni lehet-e vele azt nem tudom, nekem mindíg volt Autocad-em. Az Autocad valóban tud mérni pdf-ben. Az 5 gigányi letöltést nem tartom valószínűnek, mert a tervezői program sincs egy giga.
(bár a részleteket nem ismerem, többféle kép is bevillant fólia nélküli változathoz:
-egyik, hogy véletlenül sikerül hígabb betont keverni/kevertetni és ráönteni, a földszinti konyhaasztalra meg rácsorog a cementes lé a kolbászos tányérra...
-másik hogy földszáraz esztric kerül rá lesimítva, de ugye az osb meg szépen elveszi a vizet belőle, és pár nap múlva a beton helyén csak repedezett törmelék fogad....)
Én tennék alá.Két kérdés milyen kiosztással vannak a gerendáid?Mennyi salak lett lemerve ?Eltakarta a gerendákat a salak?
Én úgy tettem ,salak ki ,gerendák közé lépésálló xps beszabva 17 Cm gerendasíkig ,arra fólia ,aztán 6-os vasháló és 6 Cm beton.Gerendáim 60 Cm ként vannak és olyan sok salak volt rajta hogy ellepte a gerendák tetejét 25-30 Cm .
Tettem fóliát mert nyár volt és a betonból a víz ne szivárogjon el olyan hamar ,meg nagy könyvben is úgy van leírva.
Az lenne a kérdésem hogy osb lapra egyből lehet betont önteni, vagy kell rá fólia? A födémem úgy néz ki hogy betongerendák, közte betonlapok, rajta salak volt, de kiszedtük, most gyapot van a helyén. A gerendák tetejére keresztben 5*5 stafnikat tettünk, arra 22es osb lapot. Most kéne rá 5 centi beton, de nem tudom kell-e fólia a kettő közé? Az egyik oldalról ugye ha nincs fólia akkor együtt nedvesedik-szárad a betonnal, viszont betonozáskor elázik, ha van fólia akkor nem ázik el, de a bezárt nedvesség ott is marad örökre.
A szedjük fel, csináljuk újra, ne tegyünk betont satöbbi jellegű válaszokkal nem tudok mit kezdeni, osb marad, beton lesz rajta, a kérdés csak a fólia léte vagy nemléte.
A probléma, hogy most az egész felület lélegzik, átengedi a párát ami miatt nem veszed észre ha a fal alatti szigetelés nem tökéletes. A legegyszerűbb kiszedni a homokot, sima felületet csinálni, XPS-t letenni, majd jön a párazáró fólia, arra OSB majd arra parketta vagy hajópadló.
És egy-két év alatt kiderül, hogy az így lezárt pára okoz-e gondot.
A Woodstep Strong V+ laminált parkettát mérete hosszú és széles, 12mm vastag, egy speciális klikkes illesztéssel van ellátva és garniturával is, jól összeáll, ha nem használsz nagyon rövid darabokat a széleken,pl. félel indulsz és feles kötésbe szereled, akkor lehet egyenesen a HD kőzetgyapottra szerelni, alá a 3mm XPS lapokat. Fura lesz, ameddig leburkolod, de a végén összeáll és nem fog rugalmas lenni, amikor rálépsz.
Esztrich alá szoktuk szerelni a nagy irodaházakba a HD-t, de min 6cm vastag kell legyen és kell bele 4mm haló is.
Sziasztok. Most vettem egy konyhaszekreny sort és gondban vagyok egy kicsit, mégpedig azzal, hogy a konykabutorba való mosogatót hogyan kell felszerelni? Úgy kell, hogy a munkalapbol kivagok és beleillesztem valahogyan Vagy pedig csak a tetejére illesztés a bútornak?
tegyél egy vastagabb OSB-t, hogy legyen tömeg a rétegrendbe, erre egy Rockwool Steprock-nd-30-mm és 12mm vastag Woodstep Strong V+ laminált parkettát, alá 3mm vastag XPS lapokat.
A stafnik és a OSB közé szerelj egy polifoam csíkot, amit a gipszkarton profilváznál használnak, azt rá lehet ragasztani a stafnira, aztán jól húzd rá a facsavarokat.
Fa födém lépéshang szigetelését szeretném megoldani. A rétegrend alulról felfelé (a 6-os számú réteg a kérdéses): 1. gipszkarton (ez a nappali menyezete) 2. gerenda és szarufa, kb 30 cm-es közökkel. Közötte üveggyapot, 15 cm magasságban a gerendák felső sikjáig. 3. gerendákra merőlegesen vastag stafni csavarozva szintén kb. 30 cm-es közökkel. Itt szintén üveggyapot kitöltés 5 cm, a stafnik felső síkjáig. 5. 14 mm-es osb, nútféderes. Ez jól lecsavarozva a stafnikra. 6. Itt van kb 4,5 cm hely, ahova valamilyen lepesallo, hanggatlo reteg kellene. Ehhez kernek javaslatot. 7. A 4,5 cm tetején elérjük a beton felső szintjét. Vagyis a szoba egyik fele betonaljzatú, a másik a fafödém. Ide jönne a laminált padló alá szokásos 5 mm-es réteg (hangszigetelő). 8. Laminált parketta, 8 mm-es.
Kérem segítségetek a 6-os sorszámú réteggel kapcsolatosan, illetve a stafnik feletti (a stafniig már meg van építve) rétegrend helyességéről.
Vegyél butorkanninak való alu T profilt, az 18mm széles és van egy 6mm magass fenyőág alakú szára középen, kb. 1.2mm vastag.
Azt alulról szilóba ágyazva betolod a toldásnál és felülről síkba szilózod. Keress akvárium ragasztásra való szilikont. Minden szilikont megesz az UV egy idő után, talán jobb lenne felülről betólni a T profilt.
Ezt a T profilt csak egy olyan szakbotban kapsz, ami profilokat árul. Nutoba kell szerelni a bútorlap élére.
De nem nehéz elképzelni: 50 cm széles drótüvegek max hosszban összeillesztve a rövid végükön két T-profil között. Köztük sziló alul-felül kinyomva.
Ha lecsapódik a pára akkor elakad ezen a szilós helyen és ott lecsöpög a teraszra. Hülye helyzet, valami áttetsző szilikon csatornára gondoltam hogy alátenni hogy abba csöpögjön bele és azt a végén belevezetni a lefolyóba, vagy simán ki és akkor már nem a terasz kapna.
nem tudom, de tény hogy akárhány ilyen régit láttam, köztem mindenhol fekete volt. Gondolom idővel ahogy a sziló enged... Amúgy az üvegesek már egymáshoz illesztik állítólag, pontosan ezért.
De igazából nem is ez a baj, sőt a rálapoltnál is fennállna hogy a pára a belső felületről csöpög le a teraszra. Na erre kellene valamit kitalálni.
Most lett kész egy régi terasz üvegteteje (drótüveg). A régihez képest az üveges már nem egymásra lapolva, hanem egymás után (hosszban) síkban illesztve, majd szilóval kinyomva csinálta. Így jobb állítólag mert nem lesz alúlról látható kosz a két üveg között.
Ez mind szép és jó, de persze esőnél pár helyen becsöpög az illesztéseknél. Magam akarom kinyomni szilóval ezeken a helyeken...
Viszont ami inkább bajom az egésszel. az a belső pára az üvegen. Szépen elkezd folyni párás időben és persze hol csöpög le? Hát az illesztéseknél, a terasz közepére :(
Lehet-e ezzel bármit kezdeni? Már arra is gondoltam hogy valami szilikon profilt venni, aláragasztani valahogy ebben a sávban és belevezetni a végén a csatornacsőbe.
Ha a 175 e ft-bol, le jön, a 123 ezer, akkor kb az a munkadíj jön ki amit én írtam reggel,”60 ezer.. csak az a kérdés, hogy milyen anyag kerül ott 123-ba?? De ha ő hozza az anyagot, akkor már érthető. (A maradékot)
A falkaparás, az csak addig falkaparás, ameddig jön, van úgy hogy le se lehet kaparni. Úgy rá van égve! Erre inkább hálót szoktak glettelni flexi ragasztóval, igy azért meg szokott maradni a csempe a falon! de a 175-e ft akkor is egy kicsit sok! a kád körűl kész. Gondolom van egy ajtó, alig van ott valami csempézni való! Benne van legalább az anyag? ragasztó meg a fúga? A 175-be! A csempe nem, azt tudom..
Nem tudom hogy számolják a négyzetmétert amúgy, gondolom falfelületre. 6,42 m2 a fürdő és 2 méter magasságig kell burkolni (kád körül már kész), de ugye van más is: kaparás, lábazat bontás és javítás (ez gondolom nem túl nagy kaland).
Zsenic: Magam is sokallom a 3,5 nap, 2 ember felállást, de totál laikus vagyok, azért is kérdezek itt.
KalásziM: Semmi különös nincs a fürdőben, téglalap alakú, a kád mellett mosógép kiállás, pár konnektor, világítás. Egyébként a kivitelező szakija adott ajánlatot, tehát ő dolgozott a társasházban, a többi lakásban is ténykedik még gondolom. Kisváros, Bp agglo, feltételezem helyi.
175-öt kérnek. Ma még felhívom, hogy tud-e lejjebb menni...
Azért arra kiváncsi lennék. / megnézném, 2-ember hogy fér el dolgozni!! Egy hét nm-es fűrdőbe, ott a : kád, ott a csempe, ott a csempergasztó! Ott a vizes,ragasztós vödör, kb három.. csempevágó, keverőgép, és én még be se mentem!
Háth igen, végül is olcsó, de ha a másik oldalt nézem? Akkor úgy jó, mert csak napi 18-e/ nap, és nem ugy dolgoztam, h 7-5-ig! Legtöbbször 2-kor már úton! Igen a kád körüli csempézést azt én is láttam, ez szaki hiba! Nagyon sokan csempevágó nélkül, meg rábeszélik a tulajt h jobb az úgy, ezt már jól ismerem, a kád mellett elhagyva 3-cm! Sokat láttam már:))
De lehet bejön a kérdezőnek, ha éppen kifog a házban egy nagy munkát végző vállalkozót. Mint írta új ház ott van sok utómunka, sok reparálni való burkolás van a többi lakásban is.
"Új építésű lakást vásároltam és a fürdőben csak a kád körül van csempe."
Amúgy mi is mostanában vásároltunk új építésűt, borzalom ami ott van.
A képen látható, hogy az a kád nincs is körül csempézve, szemből a kád mellet balra még egy sor simán elment volna. Ennyire sóherók ezek a kivitelezők ?
Nálunk a világítással volt sok problem. Egyetlen égőt se szereltek fel, sőt a kilógó drótók se voltak lecsupaszítva.. a dugaljakat csak leellenőriztük próba lámpával, de fenn hogy a picsába ?
Mondtam rendkívül keményen a már pót átadónak. Mondták, hogy a szerencsétlen csak egy alkalmazott. Mondtam had lássa milyen szemét főnökei vannak !
A lakás már ki volt fizetve, ők voltak nyeregben, legalább az alkalmazottjait had szapulja az ember.
És végül nekem volt igazam. A a -8 mennyet világításból 2 nem funkciónált…. az egyiket még egy hónap után is keresik, volt egy dugalj is ami nem működött a szintén 6 -8 közül.
Aprólékos munka, de ők ennyire ítélték meg az idő ráfordítást.
Igen le kell kaparni !
A képből pont az nem látszik , hogy mennyi szerelvényt kell kerülgetni, milyen élek és sarkok vannak.
" munkadíj? "
amennyit ajánlanak/kérnek.
De mint írtad 2 fő 3,5 nap, az 1 főre vetítve 7 nap az kb. 150 eft. Vagy több. Nyilván a 80 -90 eft nevetséges lenne, ha 200 -at kérnek, arra szívja az ember a fogát és fizet, de ha 350 eft-ot mondanak csak a munkadíjra... megköszöni és el van csempézés nélkül is.
Jobb ha megtanulsz csempézni... nem nagy ügy, igaz szép sok gyakorlás után lesz csak.
Hát én azt mondanám, mivel hogy nem nagy meló. Kb 60 e-Ft, ez csak díj, Az anyag nincs benne, egy ilyen melót nem nagyon szokott az ember felmérni/kiszámolni, szemre megy, a szakinak kell ennyi rutinnak lenni.. következő: sitt nem sok van, kb fél zsák, a két ember sok egy ilyen melóra, nem lehet annyiért elvállalni egy ilyen munkát, hogy két embernek meg érje, egy embernek ez, kb 3-napos meló, de, ebben van félnap is, van olyan munka fázis, ami nem egy napig tart, pl a fugázás!
Új építésű lakást vásároltam és a fürdőben csak a kád körül van csempe. Kértem ajánlatot a teljes fürdő csempézésre 2 méteres magasságig. Az ajánlat az alábbi tételeket tartalmazza: - A meglévő festék (diszperziós elvileg) lekaparása teljesen a burkolandó felületen körben - Lábazat leverése, sitt eltakarítása, a sérült fal kijavítása - Alapozás, burkolás, fugázás, szilikonozás
2 fő kérdés: - Mindenképp le kell kaparni a festéket? Azt mondta a szaki, hogy szerinte igen, különben ledobja a csemperagasztót csempével együtt. - Mindez 3 és fél nap munka szerintük 2 főnek. Ez reális?
Próbálok bedobni képet (1 nem túl jó van csak sajnos a fürdőről), remélem sikerül. A teljes fürdő egyébként 6,42 m2, amiből ugye a kád körül már készen van. Mennyi szerintetek kb. a reális munkadíj?
Nagyon erős lehet a végkeresztmetszet szétmorzsolódása (robbanás-szerű is). Bár én még saját szememmel nem láttam, csak így tanították. Amikor gyakorlaton számoltuk a gerendavégre ható erőket komoly értékeket kaptunk eredményként. Én nagyon vigyáznék, de leginkább nem csinálnám.
A lényeg , hogy ketten felhúztuk a helyére 2 db. palló és egy jó kenderkötél segítségével. A szomszédnál darúztak, de mivel nem pontosan a helyére került kellett még 5ember egyszerre.
A Fert födémrendszer :
Fert gerendák közé kerámia födém bélés, pót vasalás és felbeton.
Némi ellentmondás van, mert először azt írja, hogy vésni tilos, utána pedig, hogy 30-30 cm levágható. Nekünk azt tanították, hogy az"E"gerenda előfeszített, nagy hosszúságú padon gyártják. Utána az előre megtervezett helyeken vágják. A vágásoknál a feszítőhuzal visszaduzzad, illetve a bevitt nyomóerő harántkontrakciójából keresztirányú húzás keletkezik. Ezt a gerenda végének megfelelő vasalásával veszik fel. Ha levágok a gerenda végéből akkor ezt a vasalást is levág(hat)om. Kivéve ha a végvasalás nem csak közvetlenül a végén van. De erről még nem hallottam, attól persze lehetséges.
"A hornyok kibetonozásához használható beton: min. C12-16/KK. Ha szükségessé válik a gerendák rövidebbre vágása, akkor ennek mértéke a gerenda végeitől mérve maximum 30-30 cm lehet"
Én dobom ki ,még áthidalónak sem jó mert nem jó az "alakja" meg túl nagy és körülményes beépíteni,sokkal egyszerűbb bármi mást áthidalónak használni kb
Viszont valahol olvastam, hogy ha vágják az E gerendát ,akkor csak a végéből 30 cm-t lehet.Valami doksiban ismertetőben volt ,de az is lehet hogy tévedés.
Azt, hogy az is egy ÉTI gerenda. Annak idején sok fajta gerendát terveztek és gyártottak az ABC betűivel jelölve. Az utolsó betű amivel ismereteim szerint gerendát jelöltek az az "M" volt. Ezeknek a gerendáknak egy részét sosem gyártották sorozatban. Voltak gerendák amiket elkezdtek gyártani, de nem terjedtek el. Ilyan az "L" gerenda is. A lágyvas betétes ÉTI gerendák közül a legtovább megmaradt az "F", "Ff", "G"és "Gm" gerenda. Cél az volt, hogy minden terhelési csoportra legyen egy oda illő teherbírású gerenda. Aztán az "E" gerenda ezeket kiszorította.
Fölösleges mérlegen mérni. A katalógusban a 4,2m hosszú "G" gerenda 79 kg/db értékkel szerepel. Az "F" gerenda néhány kilóval könnyebb lehet. Azt csak jelzem, hogy a "G", "Gm" és "F" gerenda végéből fölül kilóg egy vas kampózva amivel be van kötve a koszorúba. A sátor és nyeregtetők oldalnyomását segít fölvenni.
E gerendát meg lehet vágni? Nagyot pattanhat a feszület miatt? Régóta halogatom, ha lábakkal befeszítek alá + csiga kötéllel megkötöm a két végét ékbe vágom, felhúzzuk a födémre, ott meg feldarabolom az jó megoldás lenne? 4 méter es darabról lenne szó.
Akkor 4 méter hosszan tegyél alá annyi lapos mérleget amennyi alá fér :D .
Ki kell vágni a koszorúból ,nagy flex 20 ezer ft-os korong ( mondjuk nem tudom abban a gerendában van e vas )ami viszi ,ékben kell vágni attól függ hogy lefele vagy felfele emelve akarod kiszedni hogy ne szoruljon be ,nem ártana siga vagy 2 vagy álvány alá vagy dokatartó lábak,egyedül nem lehet megsinálni!
A 4,2m hosszú súlya (4,0m-es nincs, csak ha megmekkelték) 80 kg. Az épületkárok nem rögtön a kivitelezés befejezésekor jelentkeznek, hanem évekkel később. 10-15 év után jól látható repedések jelennek meg a helységek sarkainál. Az érdekelne, hogy hogyan sikerült kiszámolni zsebszámológéppel, hogy nem lesz semmi baj, mert akkor a jövőben alkalmaznám én is. Ha nem titkos.
Egyedül gerendákat hogy szeded le? Nekem egyet E gerenda kéne ki vennem azt halogatom, mert minimum 4 haver kéne hozzá. Egyedül beszigeteltem a házat oké, bár a gletteléshez jött sógor meg 4 haver 130 nm fal 4 óra alatt behúztuk, előtte 2 hétig raktam a nikecelt, dubel stb az oké. Viszont gerendákat nem szedsz le egyedül az biztos!
Igen, igen, tudom, igazad van! De már ki számoltam kis zsebszámolón h, nem lesz gond, fotót teszek ide ki! Csak sajnos egyedül melózom, és nagy a ház. 12-szoba van, de mindennel együtt 21-helység van!
Most beszéltem a statikussal ki lehet váltani felül 3 alul 4 10es vassal elvileg gerenda vasalat faföfém lesz de mégis tervezett bele Hea gerendát HEA 180 jó pár darabot hondolom ez is az új szabvány miatt van. Esetleg valaki tudja, hogy a vane valami olyan anyag ami könnyebb de ugyanolyan strapabíró mint a HEA gerenda mert vagy 40kg/m :O
Itt most síma koszorúról van szó, vagy gerendáról?
A 10-es vas keresztmetszete 0,78cm2, a 12-esé pedig 1,13cm2. Az MSz 15022 (régi) szerint a koszorúba 2 cm2 vas kellett, elvileg a négy 8-as vagy a két 12-es is megfelelt. Ha a koszorú vasalása tervezett (számított) akkor oda és annyi vasat kell rakni amennyit a számítás megkövetel. Ha nem számított - hanem csak vasszázalékra megy - akkor a keresztmetszet minden téréspontjába illik tenni legalább egy 8-as vasat úgy, hogy a szabványban előírt minimális vasmennyiség meglegyen. A koszorú keresztmetszetéről rajzolt és méretezett vázlat megkönnyíti a helyes válasz adását. Nekem a HE-B vagy HE-A gerenda gyanús, nem szokták magánépítkezéshez használni, mert nagy teherbírásúak és nehezek. Ha jó a megérzésem akkor a statikussal kéne megtárgyalni a vaskérdést, nem hiszem, hogy elzárkózna más vasátmérőtől ha belefér a keresztmetszetbe.
Köszönöm a válaszát. Akkor elviekben ha rakok 6szál 10es alul 3 felül 3az bőveb kiváltja az 5 12es vagy rakjak 8 szál 10est a biztonság kedvéért? Vagy az már felesleges túlzás? Korábban hány főszálat terveztek a koszorúba? Csak kiváncsiságból kérdezem
2012ben vezettek be az eurocodeot, ami 20%al megnovelt minden atmerot kapasbol. Csak mert szigorodott a szabvany.
Tehat elotte 10es vasak voltak a fovasak a koszoruban, 6os kengyelekkel.
A fo kerdes az, hogy ki veszi at a koszoru vasszereleset a betonozas elott. Mert vele kell a cseret jovahagyatnod.
Sziasztok! Épülő házamnál a statikus a koszorúba 5szál 12es vasat tervezett, de nekem van itthon egy jó pár szál 10es. Azt szeretném kérdezni, hogy hány szál 10es vassal tudnám kiváltani az 5 szál 12est? (Fa födém megy rá) illetve pár darab HEA gerenda. Válaszokat elóre is köszönöm!
/Amúgy az alsó OSB alatt van a szálas hőszigetelés, alulról lezárva párazáró fóliával + gipszkarton, az esetlegesen bejutó pára belül a padlásra kiszellőzik légréseken, ez nem látszik a képen. Úgyhogy ezzel a részével nincs is gond, nem vizesedik, leellenőriztem./
Ez a trapézlemezes megoldás tetszik, ha nem akarok mégsem + hőszigetelést, csak a trapézlemezt és a burkolatot akkor mi lenne a helyes rétegrend?
Egy a századfordulón - 800 -ról 900 -ra épült ház hátsó traktusa. Olyan 4 m a fesztáv és magas félnyeregtetős tűzfal. Egy zárt helyen a padlásfeljáró, fenn a padlás lomoknak. Csak jobb oda egy lakás 8 x 4 beépítve, de a terasznak ebből el 0,8 x 4 m , az 3,2 nm. Azon megy a diszkurzus ,hogy a szélén lévő amúgy szekrényekkel beépített zugok mennyi nm -nek számítanak
közmegegyezéssel lett 26 nm-es a lakás. 8nm-es előszoba konyha, jobbra egy fűrdőszoba 4 nm elölre menvén a rejtett vaslemez felett a szoba 14 nm. Ez a 26 nm. Na de a terasz ? Az is van és a feljáró ? Az is van. Az amúgy nagyon meredek , de megszokható... un. váltó lépcső megy fel és le.
A másik pedig hogy a gerenda hosszokat nem ismerjük.
Lehet hogy az a tégla építmény egy keskeny de hosszú valami. Pl. 2, 3 x 6 m. Jó kis terasz lehet a fölött !!
Vannak amúgy az un. látható födémek, vagy mi a fenének hívják. a lényege hogy látszanak alulról a gyalult fagerendák, azon deszka szintén gyalult, aztán a többi..... a hőszigetelés es a víz szigetelés. megfelelő kialakításban.
Na most hogy ezen felül egy nő napozik és terasznak nevezik még nem megy tönkre. Csak le ne csússzon !!
"Ha a tető nem tud szellőzni akkor az új sem lesz hosszú életű."
Más !
A hírhedt nyócker nem annyira hírhedt részén egy belső udvarban egy félnyeregtető alá készítettünk egy mini lakást,. Csak 26 nm, más örülne ennyinek, főleg ott !!
Még terasz is lett /mert megcsináltuk. Igaz csak 2,2 x 4 m, de terasz. Az eresz kinyúlik kb. 1 m -re a fal a maga 40 cm -jével és a benyúlás az alatta lévő lakótérfőlé 0,8 m.
Nos itt van beton is az amúgy kinyúló födém gerendákon és burkolat alatta vízszigetelés.
probléma csak egy volt az építésnél. kb. középen ment keresztbe egy alsó gerenda nem a födémen, hanem a fölötte, annak felső szintjétől úgy 30 - 35 cm -re. Az ajtónál elvágtuk---- igaz előtte alulra egy vaslemezt csavaroztunk. 1000 x 200 x 8 vagy 10 mm-est. Ott megy át az ajtó kb. 60 cm kivágással, a vaslemezt takarja az alsó hőszigetelés és a burkolt. 9 éve. A terasz nem ázott be ez idő alatt. Az alatta lévő lakótér is a miénk , így csak látnánk.
Üdv mindenkinek. Konyhaszekrenyt szeretnék folszerelni a falra. Vért izzadva felraktam a csempét a falra 80 cm és 140 cm magasságban. A szekrényeket úgy kell felszerelni hogy raerjen a szekrény a csempe tetejére vagy úgy, hogy egy kevéssel raereszte a csempere?
Ha elfér csinálsz egy teher elosztót ami a 2 szomszédos gerendára is ráterhel. A napelem súlyát el kellene amúgy bírnia, nem több mint egy rendes hóteher.
Lehet-e egy vb gerendás, kefnis födémet utólag megerősíteni? Szeretnénk napelemeket a tetőre, de sajnos a derék szellemenek alatt, amik a szarufákat megtámasztják nincs gerenda kettőzés, így félek hogy nem bírná a plussz terhet. Azt tudom, hogy utólag már nem lehet plussz gerendákat betenni a szelemeneket tartó oszlopok alá, de más megoldás van-e ilyen esetben? Vagy esetleg a derékszelemeneket tehermentesíteni?
"így alapnak maradnának a gerendák + egy réteg épen maradt osb lap. Erre kellene valamilyen járható megoldás, akár + hőszigetelés sem ártana az épület tetejének."
Akkor az általam elképzelt rétegrend.
"(7,5x15cm) kb 70 centinként, ezen osb lap, rajta kenhető vízszigetelés, " mondjuk azoknak a gerendáknak van egy 3. mérete is az a hossza , tehát a fesztávot illene ismerni, de feltételezzük, hogy 3,5 m - nél nem több. Behajlás miatt... le nem szakad talán.
Tehát a felületed az OSB felső része ami összevan kenegetve. Maradjon, de tegyél rá akár kettőréteg pára záró fóliát... igaz nem zár tökéletesen de azért fékezi a pára áramot, akár tökéletesen is... ami azért nem lesz !
Aztán erre a z eredeti gerendákkal merőlegesen, mondjuk szintén 70 cm-re egy másik faszerkezet, az legyen 20 x 5 x annyi amennyi a terasz szélessége... az általam feltételezett 3,5 m tehát ezek a gerendák pallóból kialakítva párnafa funkciót fognak betölteni. Tehát 20 cm magasra pallóból kialakítható. Elvileg a colosdeszka is jó... a 2,5 cm csak ne döljön le amig a hőszigetelés nem kerül a párnafák közé- és ugye van 20 cm, akkor közé teszel 15 cm hőszigetelést. Hogy kevés nem kevés az szemlélet kérdése.... nem tudni mennyit mehet a terasz szint felül.
Tehát a hőszigetelés, annak legjobb valami szálas anyag , kissé kemény gyapot . Sok féle van.
És az a maradék 5 cm lesz a szellőző csatorna. Az a csatorna 5 x 70 x 400 cm. Annak két vége nyitott kell hogy legyen, mert azon távozik az a pára ami átverekedte magát az OSB és pára záró fólián. Mert az nem zár, csak fékez !!.
Aztán a párnafák tetejére újabb OSB... mondjuk 22 mm -es és nút - féderes, hogy síkba lehetsen könnyen hozni. Az OSB nem szegeled hanem csavarozod a párna fákhoz. van egy csupasz OSB felületed , na erre megy a tökéletes víz-szigetelés, aztán a burkolat igény szerint.
Az a vízszigetelés milyen legyen ?
pl. a Jenő által javasolt : bitumenes lemez szigetelés.
Amúgy a lapos födémet már nagyon régen mondjuk úgy 100 - 120 éve alkalmazzák nálunk is. Csakhogy akkoriban salak volt a hőszigetelés (??? ) , annak kiszellőztetésére oldalt vannak a szellőző nyílások--- általában kerek kerámia rácsok.
Azért annak örülök, hogy valamelyik lemez szigetelés a megoldás. Én még nem láttam olyan hőszigetelést amelyik tökéletes lett volna. Az újak már közelítik, de azért még nem érik el. Magyarul a fa tönkre fog menni elég gyorsan. Kérdés, hogy mennyi időre lett szánva.
"Ha a tető nem tud szellőzni akkor az új sem lesz hosszú életű."
Ja nem lesz. Igaz a csapadék nem folyik be, de alulról a pára lecsapódik és vizes minden. Kihagytad amit már a megrendelő is pedzegetett … a hőszigetelést !
Szvsz, a kenhető szigetelések magukban nem jók. Minden födém mozog valamicskét / beton, elemes-gerendás, a fa pláne /. Rés keletkezik és befolyik a víz.
Régen voltaka a bitumen - csupaszlemez kombinációk, majd a vastag lemezek - ezek valamelyike és természetesen a hőszigetelés a megfelelő rétegrendben.
Látatlanban az OSB miatt ez nem lesz jó hosszabb ideig. Milyen hosszúak a gerendák? (ez a szigeteléstől független) A gerendák mire támaszkodnak? Valami fénykép nem ártana amin rajta van a födém alulról-fölülről, amin látszanak a csatlakozó épületek (nem csak kis részletek). Érzésből, (anélkül, hogy láttam volna) érdemes lenne elpucolni az összes OSB-t meg ha lehet mindent ami fából van. Ha a gerenda marad akkor arra új OSB, arra bitumenes lemez szigetelés. Ha a tető nem tud szellőzni akkor az új sem lesz hosszú életű.
Adott egy tégla épület melynek a teteje teraszként funkcionál, valahogy így néz ki:
A falak tetején fa gerendák (7,5x15cm) kb 70 centinként, ezen osb lap, rajta kenhető vízszigetelés, ezen még egy osb lap + több réteg valamilyen kenhető vízszigetelések. Elég kontár megoldás, és ahogy sejthető egy részen már beszivárgott felül a víszigetelés alá a víz, ott szétrohasztava egy fél méteres részen a felső réteg osb-t.
Arra gondoltam hogy lebontanám az egész felső réteg osb-t, így alapnak maradnának a gerendák + egy réteg épen maradt osb lap. Erre kellene valamilyen járható megoldás, akár + hőszigetelés sem ártana az épület tetejének.
Milyen megoldást javasoltok? Minden ötletet szívesen fogadok.
Szerelj fel egy 100x50x6-os L vasat a mennyezet alá a szoba két falára. M12-es menetesz szár, méterenként 2o cm beragasztva, ütvefúrás nélkül kell 14-es fúróval befúrni a szárakat, halós dübelt kell használni és Fischer pasztát, téglának valót.
A 1ox15 gerenda végeibe készitesz egy 1ox12-es bemetszést, alulról lyukat fúrsz a fémprofilba és egy 8-as szerelőcsavarral rögzited.
Aztán 5x5-ös léceket csavarozol a gerendák oldalára és alulról ledeszkázod.
Még csak azt kell megoldani, hogy lezárd a fémprofil alját és odalát, hogy képződjön egy falcs gerenda körbe a falon.
Ha a terhelés nagy része állandó teherből van (önsúly) és a rá kerülő esetleges (hasznos, pl. gyerek) teher aránya kicsi, akkor a lehajlás a gyerekből kicsi lesz, tehát egy-két milliméter hézag elég lehet. Minden esetre ha föl akarod dübelezni akkor a gerenda vége felé egyre sűrűbben dűbelezd mint a közepén.
Ha nem kötöd össze a födémmel, akkor teherbírás szempontjából (önsúly) kb. 18m-t tud egy 10x15cm-es fagerenda. Lehajlásra ennél jóval kevesebbet, de 5métert nagyon valószínű, hogy kibír (nem ronda). Lehet csinálni úgy is, hogy hagysz hézagot a födém és a gerenda között (fesztáv métereként 1-2 mm), vagy fölküldöd a rokonságot a födémre és úgy teszed alá. Ilyenkor a terhelés megszüntével a rés nőni fog. Ha nem kap terhelést a födémből akkor a gerenda két végét bármivel meg lehet támasztani, mert csak kb. 10 kg/m terheléssel kell számolni.
Egy ekkora gerendát mi a fenének kell a födémhez dübelezni? A statikája roppant zavaros. Az a kisebbik baj, hogy nekem az, de a szerkezetnek is. A működése függ az irányától is. Ha a Leier gerendával párhuzamos akkor a rugalmassági modulusuk arányában fogják vinni a terhelést (dübelt nyírásra vesz igénybe), a lehajlásoknak azonosnak kell lenniük. Ha a Leier gerendára merőleges akkor szintén osztoznak a terhelésen a rugalmassági modulusuk ÉS a födém hosszúságának és a szélességének a megfelelő arányában. Ha a két vége föl van támasztva a falar akkor mindenképpen, ha nem (lóg a födémen) akkor pedig úgy fog viselkedni várhatóan mint a régi autók lemezrugói (nem ment mind végig). Én ezt nem csinálnám csak úgy ötletszerűen.
Jó lenne tudni, hogy mi a feladat, mi a teherbírása a födémnek és a gerendának, miből vannak, milyen méreteik vannak (pl. födémvastagság)? Ennyiből semmilyen értelmes választ adni nem lehet.
Azert innen ugy nez ki, mintha zöld felületen valo parkolast akarnatok legalizalni:)) Ertem persze, hogy tarsashaz, meg nincs hely, meg mar regota ugy parkol mindenki, de megis:)))
Nem kell sokkal több földmunka ahhoz amit javasoltam. Meg kéne beszélni a közös képviselővel, hogy a ház tudja be a közös költségbe stb. Így nem kell kétszer kifizetni.
Sokkal értelmesebbnek tartanám kétoldalra szegélykövet tenni és a murva fölső síkját úgy megválasztani, hogy tavasszal rá lehessen tenni a betont, mert akkor nem kell elbontani az egészet. De ez csak egy ötlet.
Márciusban tervezi megcsináltatni a közös képviselő, így addig egy ideiglenes megoldást csinálnánk a garázstulajdonosokkal, hogy ne akadjunk fel rajta.
Az egyik azt mondta hogy ássunk ki 15 centit a talajból. tegyünk bele valami nylont, arra tegyünk 10 centi vastagon 30-40 centis murvát, majd arra 5 centi vastagon 3-5 centis kisméretű murvát. Elvileg így stabil lesz.
Szerintetek ez jó megoldás?
Mi történik ha még megszórom gyorskötő betonnal az egészet, meg fog kötni vajon valamennyire?
nylon minek kell az aljára?
Ti hogy oldanátok meg a problémát? (Zsákos murvát hol lehetne kapni a 18. kerület környékén?)
Ha a lakoter alapterulete nem no, illetve tetocsernel a padlaster köbmétere nem nő, akkor a felujitasra nem kell semmilyen terv vagy engedely, vagy enaplo.
Ha ujjaepited, akkor hivatalosan kellene. Ha lebuksz menet kozben (pl szomszed feljelent), akkor tobb millios a birsag.
Matol valtozott meg az egesz dolog, most mar az ujjaepitesnel is csak egy bolhafacnyi tervet kell beadni, es nem kotelezo az enaplo sem.
Azért lenne így, mert -a járási épügyhattól érkezett - info szerint minden vasbeton szerkezet megépítése e-napló, azaz terv köteles, így a vasbeton kocsibeálló is...
Talán ezért is terjednek a térkövek, és talán ezért is pumpálódott így fel az ára....
Csak remélni tudom, hogy ugyanez a jogszabály az üvegszál erősített beton kivitelezését nem köti tervhez....
a ház körüli járdát, és kocsibehajtót burkolnám majd (lehet még ősszel, lehet tavasszal, nyáron, jövő ősszel...ki tudja, szaki függő...viszont ár/értékben a betonozás tűnik befutónak...)
DE! Most olyan "tippet" kaptam egy kivitelezőtől -aki más ügyben járt nálam-, hogy nem kell vasalni a betont, hanem van neki otthon maradék üvegszál betonba való töltőanyag, és abból tenne bele.
Mennyire működhet ez így, helyben betonkeverőbe adagolva? Árról még nem beszéltünk...
1:Azon töprengtem, hogy ha megvennék egy bontásra váró házat és újraépíteném, akkor vajon megszabadulnék-e az állandó hatósági ellenőrzésektől, építhetnék-e be használt elemeket ( pl. nyílászáró, áthidaló,stb), csinálhatnám-e magam, amit tudnék? Azt tudom, hogy így terveztetni és engedélyeztetni nem kellene ismét, de vajon járna-e a fentebb felsorolt előnyökkel?
2: Mennyire lehet eltérni a régi tervtől az ilyen újraépítés során?
Konkrétan: Ha a tető túlnyúlása nagyobb lenne és a belső elrendezés más lenne. Máshol elhelyezkedő és más méretű nyílászárók. Tehát csak az alapterület maradna változatlan.
Díszítés gyanánt 2 centis XPS-ből készültek díszek az ablakok köré házilagosan (sima egyenes keret).
Mivel kellene ezt "bevonni"? Simán körbe élvédőzni (rigips beltéri élvédő pont 2 cm)és háló ragasztó? Vagy olvasgattam valami olyasmit is, hogy a kültéri mélyalapozó és a zsákos ragasztó keverékével is szokták kenni (gyorsabb).
Sziasztok segítséget szeretnék ,a mobil garázsra is vonatkoznak azok a szabályok mint egy pl,téglából készült garázsra alappal?Távolságok betartása a szomszéd telkétől stb?
Ha van benne vas akkor ez nem egészen igaz. Minél vékonyabb a vas átmérője (ugyanannyi összkeresztmetszet mellett) és az előzőekből következően minél sűrűbb, annál messzebb lehetnek a dilatációk. Lehet csinálni "féldilatációt" is, illetve sakktábla szerűen betonozni. Most csinálok egy medencét, 25cm vastag a vasbeton és majdnem 30m van egyben. Ez a 24-36 szoros vastagság függ attól is, hogy mennyi vízzel lett keverve a beton (zsugorodás), illetve hány fok volt a hőmérséklet a bedolgozáskor. A betonminőség is számít valamennyit.
Nem vagyok szakember azt tudom visszaböfögni amit gugliztam:
A teljes betonlapon úgy kell kialakítani a hornyokat, hogy a hézagok egymástól való legnagyobb távolsága a betonlemez vastagságának 24-36-szorosa legyen (pl. egy 10 cm vastag betontáblában a hézagoknak 2,5-3,5 m távolságra kell lenniük).
Most nézd meg milyen gyökerek vannak-nemtom, de az építős fórumokon mintha tobzódnának..-tök normális hangnemben kérdezek egy dolgot, és nekiáll vitát generálni, baxogatni, elpazarol dupla annyi karaktert a beszólogatásra, amiből már normális választ is adhatott volna, sose értettem ezt a beteg embertípust.. Ismerem ezt a típust személyesen is.. Elvárja itt a nagy udvariaskodást jó napot tisztelt uraim kérem méltósággal ezt szeretném kérdezni, miközben a való életben viselkedésükben, másokhoz való hozzáállásukban ezek a legbunkóbbak..
Persze az is lehet h csak nem kapott pinát az este, vagy ami rosszabb, kapott, de nem tudott vele mit kezdeni.. :)
Na dehát én nem is téged kérdeztelek, hanem a hozzáértőket :)
(mondjuk olyanoktól mit várok, aki képről azt mondja a padlásra befújt hóra h könnyező házigomba, és perzselje fel a házat, meg nem hallott még az úsztatott kőbeton alapról.. :) )
Sokrétű, de nem a személyautós közlekedés a forrása, az csak egy kis része.
Ipar, teherforgalom, hajók, repülőgépek. Amit a vegyestüzelébe elégetnek, az csak bödös a gyantától, de nem
annyira veszélyes. A legveszélyesebbek a műtrágyagyárak, kémiai kombinátok, szenes tüzelésű erőművek.
Másodsorba, a nagyvárosok feljődtek és az ipari területek környékére lakóépületeket telepítettek (szélirányban is).
2018-as V6-os dízelem semmit se kormol, nulla, de tényleg. 1o percet járatom a garázsba bezárt ajtónál és semmit nem érzek. Igaz, hogy van részecskeszűrője és SCR rendszere is, valamint megfelel az új WLTP szabványoknak. A Bosch készitett egy új kipufigáz kezelő rendszert, ami nagyon jól szűri a NOX kibocsájtást, pl. nagyon közel van szerelve a katalizártor a motorohoz, hogy gyorsan kimelegedjen, meg elég rövid a hidegüzeme az új dízeleknek. Alapjáraton tökéletes az égés, az újakban start-stop azonnal lekapcsolja a motort, ha megállok, hidegen is.
Azt állítják, hogy a fékpór veszélyesebb mind a PM.
Sajnos hosszú út után elég fékporos a felni a 2018-nál is.
Egy apró árazási kérdésben szeretnék segítséget kérni Tőletek.
Budapesten egy falazott kéményből 6m visszabontás és ugyanennyi visszaépítésének a munkaköltsége a sitt pakolásával együtt (ablakból lehet kis csúzdán a konténerbe letolni az első emeletéről egy kertes háznak) 200 ezer Ft. Ez reális, szóval nagyon nincs elrugaszkodva ez az összeg a jelen meredek piaci állapotoktól? Az anyagköltség még ezen felül lesz.
Köszönöm tippeiteket előre is!
*Tudom minden annyi, amennyiért van rá ember. De érzésre jó lenne tudni, hogy nem az átlag 3x-os összege ez a bemondás. Azt se tudjuk, hogy mennyi idő ennek a munkának a kivitelezése, így nehéz megítélni kívülállóként.
Nem a szakin sértődtem meg, hanem az egész lekezelő stílusán. A mai világban az udvariasság stb. nagyon háttérbe szorult és ez nem tetszik. Előfordul, hogy az én viselkedésem is hagy kivánni valót, de az zavar és próbálom enyhíteni a viselkedésemet. Általában utólag, vagy sikerül vagy nem.
Sziasztok! Beton alapra két dolog közül kellene választanom: laminált padló vagy vinyl padló, minőségi ,diegos pl. Utóbbiról mi a véleményetek, igaz, hogy nem olyan tartós, könnyen feljön stb? Én nekem szimpatikusabb lenne a vinyl egyébként tartóssága miatt.
Akkor ird le neki par sorban, hogy szerinted hogyan kellene megcsinalni.Esetleg kerdezd meg, hogy mi celt szolgalna a hely es annak függvenyeben valaszolj.
Ez lehet a köznyelvi nevén a korom emisszió is. Szaknyelv ezt PM vagyis részecske kibocsájtásnak nevezi és alapvetően minden szilárd részecskét magába foglal. Vasút mentén a dízelmozdonyok jelentős forrást jelentenek, de a vasúti féktuskók kopásából is jelentős por keletkezik, természetesen a közlekedő járművek fel is verik a port. Sok rétű történet.
Lehet, hogy rosszul tudom, de valamennyi van benne tudtommal. Ha nincs, akkor visszavonom a kipuffogó gáz mérgező ólomtartalmára vonatkozó véleményemet. Az viszont tény, hogy a sok autó falun úgy fölveri a port, hogy meg lehet tőle fulladni.
Ennek ellene mond némileg, hogy Pestre járok dolgozni és amikor beér a vonat Pestre elkezd kaparni a torkom. Abba se hagyja visszafelé Érdig.
Az kimaradt, hogy rengeteg az autó falun. Azok pedig mind mérgező ólom származékokat eregetnek a kipuffogójukon, mert a kéményfüst az nem elég mérgező.
Szakik, ki kéne betonozni egy kb 2.7 méter széles, 8 méter hosszú területet. Vastagsága 10+ cm lesz, vasalva. Mennyire kell ezt dilatálni? A ház alaptól XPS-el választom majd el.
Dehogynem kell elviselni ez magyar módszer hogy minden ami ég az meleget ad :) felénk szinte mindenhol gáz van vagy napkollektor........ de ismerem a szagot a tél szagát :)
W611 rendszert egy épeszű kivitelező nem csinál meg, írtam, hogy miért (a sarkokat nem lehet kihozni, de a ragasztó is fajlagosan nagyon drága).
A W623 rendszerbe csak 2.5cm vastag kőzetgyapott fér be a 24 kiló/köbméteresből, mert a CD vastagsága 27mm és a kengyelek vastagsága 1.5-2 cm (ott vannak a szerelések), végezz egy számolást, hogy milyen körülmények között alakul ki a harmatpont és mennyi idő alatt.
Nem kell kiautózni Budapestről. Elég ha csak elmész egy kertes házas övezetbe. Esténként ott is érezni, hogy égetnek mindent. A XI., XV., XVI. és a XXII. kerületbe rendszeresen megfordulok, és télen főleg este 5-6 után olyan füst van az utcákban, hogy néha vágni lehetne.
Hidd el nekem, hogy vidéken semmivel sem jobb a levegő, mint Pesten. Mi Pesten élünk (méghozzá panelban), de Pesttől 25 km-re, dimbes-dombos, erdős faluban építkezünk. Amikor péntek esténként megyünk ki Pestről, akkor a falutól kb. 3 km-re csapja meg az orrunkat az a hihetetlen bűz, amit a vegyestüzelésű kazánokból a jó falusiak a levegőbe eregetnek :-(((
Van egy kutyánk, hétvégén a faluban az udvaron szaladozik. Amikor vasárnap visszamegyünk Pestre a lakásba, akkor kell a kutyának kb. egy nap, hogy a szőrében már ne lehessen érezni a büdösséget.
Szóval teljesen korrekt, hogy Pesten drágábbak a lakások, mert ott nem kell a vegyestüzelésű kazánok füstjének a szagát elviselni.
Nem tudom hol lehet menő, ha fel kell valamiért mennem Pestre már rosszul vagyok, én nem tudnék ott létezni, persze aki beleszületik annak más. Szerintem ott kéne hogy a lególcsóbb legyenek a lakások a szmog miatt meg a sok ember akik hegyén hátán élnek egymáson mint a gettóban. Régi lakás is 30 milliókért amikor valamelyik van már 200 éves vagy panel amiben mindent hallani, nem ésszerű hogy drága minden pont fordítva kéne, hisz aki teheti kiköltözik.
Na, de a XIII. kerület menő! Igaz, mindenhol fizetsz a parkolásért, parkolóhely még sincs, rajtad megy keresztül a fél Dunakanyar bejáró forgalma (a másik fele Békásmegyeren), de menő. Ezekért a négyzetméter árakért a Pasaréten is lehet már lakást kapni, de hát a trenddel szembe menni kell bátorság. Én 30+ évesen szoptam be a "Zugló Pest Rózsadombja" dumát. Azóta laktam már a Rózsadombon is, hááát... :-) (Oké, a babakocsit könnyebb volt Zuglóban tologatni, de ezzel vége is volt az előnyöknek.)
Anno kb. 11 -12 éve a majd a szomszédban … a Dagálysétány lakóparban árultak hasonló, na mit is mondjak ? Kis 'icsányi lakásokat. Elmentem egy mustrára mint kisérő. Az eladó -közvetítő hölgy állandóan próbált terelni, mindig másról beszélt mint amit kérdezetünk. Végül annyira elfajult a dolog, hogy a melegebb éghajlatra küdtem a hölgyet. Végül is az én pénzemről volt szó.. az egyik lányomat akarták csőbe húzni.
A bili a fűtésnél borult ki. Kérdem mennyi a fűtési költsége egy 40 nm -es lakásnak , Először nem tudja, majd mondom a tervező csak csinált egy előzetes becslést .. nem tudja.
Majd hogy annyi a fűtés amennyi a gáz ára.
Mondom a gázt a fővárosi gázművek csak szállítja és a gázért vizet a vevő. De a gázból kazán és radiátorokkal lesz /fűtésihőenergia , nem mindegy milyen áron.
Tehát a tiszteséges felelet az lett volna - nem tudom, de majd utána nézünk.
Tény hogy szegény bemutatónak ezer hülye kérdésre kell felelnie naponta. 11 éve munkanélküliség volt, akkor érhető, de ma amikor sok a munka , ha a hülye főnökök a tájékozatlan kollégákat küldik a front vonalba.. a front harcos felmonhat.
Más . az eladó vagy annak megbízottja mondja ez az utolsó lakás , nem kell azért az ilyeneket komolyan venni.
Milyen módon javasolnátok eltüntetni a képen látható kültéri klíma elemeket, falon/szigetelésen belülre? A piros vonal a nyomvonal, ahol a víz távozik az eszközökből. Én valami olyasmire gondoltam, hogy a 8cm mély szigetelésbe minimálisan beültetni, majd a kék vonallal határolt területet pedig valamilyen dekorációval elfedni a falmagasság teljes hosszában (pl. téglamintás dekorburkolat).
Ez kinek a szakterülete? Ki foglalkozhat ilyennel?
Azta rohadt én 11 milláért vettem 100 nm ház 800 telek Balaton 16 km re, ezek nem normálisak egy szar lakás 40 millió, az csak egy lakás 100 családdal szomszédként, ennyivel nem lehet jól keresni Pesten hogy ez ésszerű legyen.
Ragasztani szar, profil váz pikk pakk meg van még egyedül is, csak egy vízmérték kell hozzá fúró és behajtó, tiszta munka és látványos, a térből 4 cm - ert vesz el, én tettem szellőzőt ahol bútor lesz, kis műanyag rácsos karika, hogy azért szellőzön a karton és a fal között.
Meg tudni kell mi hol lesz tv stb mert akkor oda stafni fa kell, radiátor hasonlók, aztán glett, megszarad már festheted is, spalettáknál befordulhatsz ragasztva is, szerintem ez a leggyorsabb és tisztább, mondjuk én utalok vakolni, így az szóba sem jöhetett főleg hogy ház felújítás nem új ház, így a falakat le kellett volna verni azt újra vakolni hát az felejtős. Új háznál viszont vakoltatnék,. Hidd el a bekoltozesre még lesz egy pár időpont :)
Értékelem a válaszokat. Viszont szó nem volt arról, hogy ne lenne egyenes a fal.
A kivitelező nyilván költséghatékonyság miatt javasolta a szárazvakolatot (pogácsa, nem profil).
Ezért a kérdés arra irányult, hogy pára- és légzárás szempontjából van-e lényeges, több százezres felárat indokló különbség a vakolat javára.
A hőszigetelés természetesen kívül lesz, ahogy írtam 10 cm dryvit megy a 30 cm PTH téglára.
A lényeg, nem akarom, hogy penészedjen (fogok szellőztetni), hamar kihűljön a ház és a a szomszédot hallgatni. Ha ezeknek a karton is megfelel, akkor az lesz, mert olcsóbb. Ha nem, akkor kifizetem a felárat és megvárom a plusz 3 hetet, amennyivel emiatt csúszik az átadás.
Köszi a kommentet előre is!
A szarazvakolat a ragasztott gipszkartont jelenti. A profilvazas megoldasnak az elotetfal a neve.
Es NEM RAKUNK BELULRE gyapotot kulso falra, az eg szerelmere!!!
Amennyiben nem fagyallo a falszerkezet, vagy nincs minimum 3x vastagabb hoszig kivul mint belul, a falszerkezeten belulre kerul a harmatpont, es a falazat szetfagy a pitsaba.
Fagyallo szerkezetnel pedig minimum ledobja magarol a kulso vakolatot.
Es teljesen mindegy hogy belul mennyire jo a parazaras, mert itt a szerkezeten beluli harmatpontrol van szo.
A szárazvakolat egy UD-CD profilváz, amit a falra erősítessz kengyelekkel, (vagy egy komplett előtétfal, UW-CW5o-ból- hasonló az szerelési aknalezáráshoz) és arra burkolnak két réteg lapot.
A lényege az, hogy nem kell vésni a szereléseket és gyors, hiszen száraz technológia, nem kell vakolni, kivárni míg kiszárad, javítani és lehálózni a szerelési véséket. Értelemszerüen, szoktak párazárni is, sőt, közetgyapottot is szerelnek alája, főleg a belső hangszigetelés miatt (visszhang, de a külső hangszigetelésben is sokat javít), ilyenkor a második rétegnek Nida acustic lapot használnak (lengyel termék, francia licence), ami sokkal sűrűbb mind a Rigips lap. A belső oldali szigeteléstől nem fog kicsapodni a kondenz a fal belsején- hiszen párazárt.
De vannak hátrányai is.
Előtte ki kell legyen öntve az aljzatbeton. Ehhez be kell szerelni a aljzatbetonba minden csövet és a falon fel kell vinni a kiállásokat, aztán meg kell építeni a UD-CD vázat. A kivitelező figyelmesen kell dolgozzon és úgy fúrja le az aljzatba a UD-t, hogy ne sértse meg a csöveket, erősítéseket kell szerelni a fűtőtesteknek, stb. A spalétok kikészítése a száraz vakolatnál szakmunka, van amikor nem fér be a CD, ragasztani kell, szöszölni vele elég sokat, telibe kell házózni és halós élvédővel ellátni. Van egy zsákos vakolóanyag, ami jól viselkedik a gipszkartonon, de le kell előtte alapozni, vagy ki kell vakolni és arra ragasztani... Szóval kell egy kivitelező csapat, aki tudja, mit csinál. A gipszkaton rendszergyártóknak szinte minden csomópontra van részletrajza.
Új építésnél ragasztást nem használnak, mert nagyon nehéz síkba kihozni a falakat és vésni kell a szereléseket. Ragasztani felújításnál szoktak, pl. csempézet falnál, amit nagy munka síkba vakolni, a csempe bontása után. Vagy, ha nagyon kell sietni (üzlethelyiségekbe, irodákba).
De igényesebb munkáknál okos kivitelező nem ragaszt, mert egy görbe sarkot nehéz vele kiegyenesíteni. Rendelésre hoznak 275omm lapokat, de 3ooomm is létezik. A magasságnál lehet egy kicsit variálni az álmennyezettel is, de el kell késziteni a CD vázat a födémig.
De mit varsz, mit mondjon erre barki ? Nem kell szemelyeskedesnek venni, az a fal amiben 2-3cm van a sikhoz kepest az sz@r. Ez egy pusztan szakmai kerdes. En is rontottam mar el dolgokat, vagy kijavitottam vagy megszoktam. Ebbol a kettobol valaszthatsz ;)
De most erre mit mondjak ? Ne vegyel ott lakast. Ha a falakat nem voltak kepesek egyenesen rakni akkor lesz ott tobb gebasz is. Nem fogok hasraesni attol hogy "ujepitesu", mindent lehet szarul csinalni (foleg ha profit maximalizalasa a cel, es pont leszarjak a minoseget)
A belső vakolás (külső falaknál) egyik fő szerepe a megfelelő légtömörség biztosítása. Enélkül előfordulhat, hogy "szelelnek" a konnektorok pl. Emellett mivel pogácsásan van ragasztva a falra, mögötte van pár mm légrés, amibe beköltöznek a bogarak, és meg fogtok őrülni ettől. Szóval a külső falakra abszolút nem javasolt. De egyébként is ha előirásszerűen készitik, akkor teljes belmagasságú elemeket kellene használniuk (a normál gk tábla 200 cm magas), amit viszont rendelésre hoznak ki, drágább, magyarul a kivitelezők leszarják, és megcsinálják toldva, ami hibás.
A SZÁRAZVAKOLAT KÉSZÍTÉSÉNEK FONTOS KRITÉRIUMAI
- A szárazvakolat csak falra ragasztható, mennyezetre nem.
- Szárazvakolatok készítéséhez a helyiség belmagasságánál kb. 20 mm-rel rövidebb, minimum 12,5 mm vastagságú gipszkarton lapokat használjunk. A lapok függőleges toldása nem megengedett!
- Az alap felületi egyenetlenségének mértéke nem lehet 30 mm-nél több.
- Vizes helyiségekben (pl.: fürdőszoba, uszoda) alkalmazásuk nem javasolt. Ennek oka, hogy a bejutó pára idővel gyengíti a gipszpogácsák tapadását.
- A szárazvakolatot fogadó alapfelületnek szilárdnak, szennyeződés- és pormentesnek, valamint merevnek kell lennie, „élő” repedések nélkül.
- Az alapfelületnek, a helyiség levegőjének, a gipszkartonlapnak és a Rifi x ragasztógipsznek is legalább +5°C hőmérsékletűnek kell lennie a munka és a kötési idő alatt is.
- Az optimális ragasztási hőmérséklet +20°C.
Az én sziámi ikerházamnál a padlástért elválasztó falat sk. készítettem Ytongból. Elég randán. Akkor most csapjam el utólag magamat ? Tény hogy a negyedéből sőt az ötödéből kijött mintha vállalkozó készítette volna.
Egy majdani beépítésnél viszont a gipszkartonnal korrigálni lehet.
Ja az eltérés 3 m- es léccel mérve úgy 2 néhol 3 cm.
Vagy kihozzák a falat síkra vagy megszokják majd !!
Ujepitesu haznal nem voltak kepesek egyenesen falazni ?
> Szerintetek melyik lenne a jobb megoldás?
Vakolat, nem is kerdes. Gipszkarton ott indokolt ahol tobb centi diffi van a falban. Ha egy ujepitesu haznal ez elofordul akkor nem biztos hogy kifizetnem a kivitelezot.
Az meg hogy a gipszkartonhoz ert jobban... Hat ize. Tanulja meg a szakmat.
Újépítésű ikerházat vásárolunk és a következő dilemma lépett fel.
Belülre (főfalak es válaszfalak is) vakolatot vagy gipszkartont érdemes tenni? Utóbbi gyorsan építhető, egyenes felületet ad, olcsóbb, a kivitelező jobban ért hozzá, a vakolat pedig nem kong ill. állítólag lég- és párazáró.
Na utóbbi a fő probléma, mert állítólag a gipszkarton a pára miatt penészedhet. Erről mit tudtok?
Nálunk 10 cm dryvit + 30 PTH tégla lesz, ezen falak belső oldaláról van szó. A gipszkartont ragasztópogácsával tennék fel, így kb. 1,5 cm légrés maradna a karton alatt. Szerintetek melyik lenne a jobb megoldás?
Segítségeket kérem az alábbi problémám megoldásában. Van egy udvari garázsfeljárónk. A feljáró rámpa betonból van, ám a felső rész homokos/agyagos talaj, amit a gépkocsik folyamatosan kimélyítenek, így sok járműnek leér az alja. Ezt szeretném a legolcsóbban de a legtartósabban megcsináltatni.
Mivel nem a napi forgalmat fenn kell tartani így lebetonozni nem tudjuk, így arra gondoltam hogy kapna egy 10 centi murva alapot és arra tennénk betongyeprácsot vagy 50*50-es betonlapokat.
Ez vajon jó megoldás lenne ide? Nem fordítaná ki a kocsi a betongyeprácsot ha nincs bele betonozva? (vagy a rácsok közé keverjek cementhabarcsot, vagy betont és majd megköt valahogy?)
Nagyon nem jó, mert alacsony dagadású kell, de ha ezt nem tudod, biztos hogy Te akarod csinálni???
Mi ezzel raktuk be, mert ezt a habot erre fejlesztették ki a németek és olcsó is :) : Illbruck FM343itt vagy itt az olcsóbb... De még ebből is kb 2 ablak/flakon kell, ha csak 1,5-2 cm a hézag (magyarul tökéletes új nyílásba). A dagadó hab el fogja nyomni a pIIcs@ba az ablakot...
Adva van egy épületrész, Ytong falazat, kívülről 10 cm dryvit szigetelés. Nappalinak szeretnénk majd használni.
Belülre az asszony mindenképpen lambéria borítást szeretne. Rönkhatású lambéria vízszintesen feltéve, a párnafák függőlegesen futnak majd. Mindenképpen fontos, hogy a lambéria természetes színe látszódjon, azaz semmilyen színezést nem szeretnénk.
A kérdéseim:
- Mivel kezelnétek a lambériát? Vízbázisú lakk? Olaj? Ha olaj, akkor a lambéria hátát mivel kezelnétek?
- Azon gondolkodtam, hogy jó lenne elkerülni, hogy a lambéria és a fal között penészedés alakuljon ki. A párnafák miatt mindenképpen lesz egy 2-3 centis légrés, amik függőlegesen futnak. Szerintetek tegyek fel párazáró fóliát? Ha igen, akkor hogyan legyen?
a) ytong, párazáró, légrés, lambéria
b) ytong, légrés, párazáró, lambéria
Másik kérdés. Látszó fa födém lesz (15x15-ös gerendák, azon lambéria vagy hajópadló), majd azon 20 centi kőzetgyapot (a padlástér nem lesz járható, az nem kell).
- mivel kezelnétek a lambériát? Tetol? Valami színtelen vékonylazúr (pl Milesi)? Olaj?
- a hajópadlóra persze kerül párazáró, és majd arra lesz a kőzetgyapot letéve. Szerintetek ez OK így?
Nana mester, nagyon sok helyen van telekhatarra epitett haz, ott biztosan nincs oldalkert, csak a regebben ereszcsurgaskent aposztrofalt 0,8-1 meteres elhagyas...Gyanum szerint ez leginkabb hegyvideken megy,ahol kevesebb a rendelkezesre allo hely. Legalabb is itt a Bükk-Matra videken ez az altalanos.
Nos ezek tényleg többek. A korábbiakból ítélve /salak, poroszsüveg boltozat, alu vezetékek stb. / arra lehet következtetni, hogy régi építésű lakóházban lévő lakás.
65 nm -en a villanyfűtés - padló hősugárzó bármilyen más kütyűvel nagyon drága lesz. Ha egy 30 nm -es lakásról lenne szó, talán elmenne. Tehát jó döntés a
" maradok a vizes rendszernél." Ettől függetlenül lesz sok dolga annak a jó villanyosnak.
"Szolgáltatótól mennyi a max amit tudnak adni passz." A szolgáltató annyit ad amennyit kérsz tőle és fizet is érte.
Viszont a ház bejövő vezetékei ennek korlátot szabhatnak.
Fontold meg a korábban javasolt kondis kazánt ….. gázterv mindenképpen kell, törvény írja elő. A fűtési rendszert viszont nem kell tervezni, jó szaki megalkotja. De a radiátorok kiválasztásánál arra ügyelj , hogy ne legyen takarékos. Inkább nagyobb teljesítmény mint kisebb. Ha nagy legfeljebb lejjebb szabályozod. A kazánok viszont tudják hogy mikor mennyi hő kell annak a lakásnak. …. mindig más a kinti hőmérséklettől függően.
"de már találkoztam pár érdekes megoldással/szakemberrel." Hát igen előfordul ilyen. Viszont a szaki végül azt csinálja amit a megrendelő mond neki.
pl. az esetem a legútóbb. Egyik bérleményemben - általam kiadva - elromlott a villanybojler - kilukadt , digó csoda hogy 18 évet bírt. Jön a mester és megbeszéljük a cserét. 80 literes volt, azt tenne fel automattkusan, mondom neki nem, az csak 50 literes lesz, különösebben nem kell indokolnom, de magamnak … ne pancsikoljon annyit az a bérlő. Volt úgy hogy az egy személyre kiadott lakásban 3 -an laktak. Nem vendégként voltak ott, hanem huzamosan, életvitelszerűen.
Alapterület 64 nm^2 Belmagasság 284 cm Igen ez egy sarok lakás.
Salak kapcsán úgy voltam vele, hogy azt amúgy se akartam otthagyni. Meg fülembe ültette egy konténeres azt,hogy a salak sugározhat és kell róla papír én meg neten utána olvastam és sokan írták, hogy eltüntetni is javasolt meg méretni is egyet. Helyére már itt javasolt EPS fog kerülni http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=152443960&t=9004917
""+ van egy jó villanyszerelőm :D " minden vilélanyszerelőnek jónak kell lenni. Igaz van aki drágább van aki olcsóbb, de a szerelési szabályokat mindnek be kell tartania."
Először újítok fel de már találkoztam pár érdekes megoldással/szakemberrel.
3 Fázis biztos bejön és az óra után van szétosztva 2 megy két biztosítéktáblába ilyen régebbibe ilyen fűtés/bojler másik megy a lakásban lévő biztosítéktáblához. Ami a régi alu kábeles rendszer de az is cserélve lesz.
Szolgáltatótól mennyi a max amit tudnak adni passz. Ez az ötlet mai napfolyamán jött,de mivel a költségei magasabbak maradok a vizes rendszernél.
Szép ez a zöld tábla. Nincs vele semmi baj. Csakhogy a legtöbb embernek a hőigényről nincs fogalma. Aztán számoltat és precizen kihozzák neki , hogy az 5 .68 kW. Vagy 4,85 kW stb.
Tehát a nm, aztán a rendelkezésre álló teljesítmény - a bejővő. Társasházanál sokszor bukik el a szép elképzelés, azon hogy eleve a ház túlterhelt tehát ha pénze van is az illetőnek az egyéb lakók miatt nem megy a bővítés. hacsak magára nem vállalja az egészház bejövő bővítését !
"pluszban még ott lesz a HMV készités része, ami ugye szintén villannyal megy." + a főzés és az egész háztartás egyéb elektromos fogyasztói.
Ahogy látom már az aljzat szét van verve, lealább is a beszúrt link szereint.
"Lakás maga 1. emeleti 2 utca frontra néző lakás. Zero szigetelés,de a nyílászárók vadi újak."
És az alap terület , belmagasság ? nem mindegy hogy 66 nm vagy 126 nm vagy közte valahol.
Kár volt, de ha már el lett vive a helyére valami jó hőszigetelő anyag legyen.
"Elektromos szempontból 3 fázis van 20-20-20A-os biztosítékokkal " Nagyon szűken úgy 60 -70 nm -es lakásig elmegy . ha más elektromos cuccal takarékosan bántok..
"+ van egy jó villanyszerelőm :D " minden vilélanyszerelőnek jónak kell lenni. Igaz van aki drágább van aki olcsóbb, de a szerelési szabályokat mindnek be kell tartania.
'2 utca frontra néző lakás. " Ebből ez egy sarok lakás lehet, aminek a fajlagos hőigénye nagyobb mint hasonló alapterületű normál védett lakásénak.
mondjuk az se ártana tisztázni hogy aza 3 x 20 Amp tényleg a bejövő, vagy csak a lakásban van 3 mellékáramkör amit 20 Amp biztosítékkak védenek. nem mindegy.
tálán úgy kell feltenni a kérdést : mekkora teljesítmény biztosít az elektromos művek. A teljesítmény a bejövő amperrel arányos, de az egy szerződött érték.
a 4 kérdésre :
tény hogy a telpítés az elektromosnál a lególcsóbb,
az üzemeltetés viszont lényegesen konk. 3 x drágább,
komfort padlónál teljesen mindegy hogy mi melegíti azt.
nem káros ez egy tévhit .
Tehát mekkora a lakás, mennyi elektromos teljesítmény áll rendelkezésre ??
Köszönöm a választ! Ez gyorsan meggyőzött arról, hogy nem lesz ilyen.
Az uponort már néztem.
Ha uponor rendszer akkor a cső és minden más uponornak kell lennie pl "fémhálósítótt pexál cső" vagy sarki fűszeresnél kapható padlófűtéshez ajánlott csővet is belerakhatom és elég megvenni a rendszerlemezést vagy ez így egy technológia ?
ezzel szemeztem ára miatt de ha jól láttam ez magasabb alaból mint amennyi helyem van:
-A fűtőfilm sugárzik a fűtőszőnyeg nem, ez műszerrel mérhető, hogy káros-e azt én nem tudom megítélni.
Mivel nem drágább, és nem fűt rosszabbul a szőnyeg, szerintem az a jobb választás.
(ezen egy hálóra rögzítve fut a fűtőszál, majdnem úgy néz ki mint ahogy a padlófűtés csövét fektetik)
-Drága, mint minden elektromos fűtés, pont annyiba kerül vele befűteni a házat, mint olajradiátorral, infrasugárzóval, hajszárítóval, ez kb. a háromszorosa a gáznak.
-Telepíteni gyors-olcsó, gyakorlatilag a csempe alá a ragasztóba lehet ágyazni.
-Ha jól szigetelt a ház akkor előbb lesz meleg, minthogy melegnek éreznéd a padlót, ha nem szigetelt mint nálad akkor nyilván meleg a padló, de hogy mennyire az a ház hőigényétől függ.
Én szigeteletlen házba nem tenném, mert sok lesz a villanyszámla.
(Esetleg a fürdőbe, hogy napi fél órát meleg legyen a padló.)
Szigeteltbe meg azért nem tenném, mert klímával olcsóbb kifűteni.
Itt már a padló se lenne meleg, mert addigra túlfűtené a házat.)
Majdnem mindenben jelentősen olcsóbb, mint a sima padlófűtés gázzal.
A "majdnem" része viszont fájni fog, ugyanis az üzemeltetési költsége 3x annyi, mint a gázos fűtésnek, pluszban még ott lesz a HMV készités része, ami ugye szintén villannyal megy.
Beszúrok egy számitást ennek érzékeltetésére. És igen, tényleg annyi.
Én elgondolkodnék inkább egy Uponor Minitec rendszeren, kondenzációs kazánnal.
Elvileg a földnedves megoldás a hivatalos és az is cementszegényen, így kb soha nem köt kőkeményre állítólag, emiatt a nedvességet átengedi, de a növényzetet lassabban az 5 cm a minimum, CKT-nak híjják :)
Most mondták, hogy van infra fűtőfilm ami ugyanúgy padlófűtésre szolgál. Az lenne a kérdésem, hogy van-e ezzel kapcsolatos tapasztalatok?
-Telepítési költése? (Ahogy láttam jelentősen olcsóbb megoldás mint a meleg vizes rendszer kondenzációs gázkazánnal és egyszerűbb/gyorsabb.) -Üzemeltetési költség? -Komfortérzet milyen?(hőérzete mennyire jó meleg a padló? fázik a lábad? )
-Mennyire reális a félelem, hogy káros?
Olvastam itt egy fórumot indexen, de nem éreztem úgy hogy tényleg tapasztalat/pártatlan véleményt kapnék.
Számomra picit egyszerűbb mert kevés a hely a rétegrendnek kb. 10cm + a gerendák poroszsüveg szerű a födém miatt a vizes helységeknél elég bajos lenne megoldani csatorna víz társaságában + gázterv .
Lakás maga 1. emeleti 2 utca frontra néző lakás. Zero szigetelés,de a nyílászárók vadi újak. Elektromos szempontból 3 fázis van 20-20-20A-os biztosítékokkal. Szóval bővítés nem szükséges. + van egy jó villanyszerelőm :D
Régebben láttam egy videót ahol az udvart úgy betonozták hogy nem híg betont öntöttek, hanem földnedveset terítettek, és lapvibrátorozták.
A narrátor szerint sokkal erősebb így, kb 5 centis réteget csináltak a korábbi, már összetömörödött, elgazosodott kőzúzalékra, pedig teherautó is betolat évi 1-2 alkalommal a tüzifával (hogy 3.5T vagy 40T arról nem beszélt).
A videót már nem találom, viszont ezer másikat megnéztem, és sehol sem csinálják így.
Mindenhol 10cm vastagon öntik, híg betonból.
Van valami nyilvánvaló hátránya ennek a vibrált, megoldásnak, amit én nem látok?
Ez olyan, mint a pur habbal való kifújás előtti teendők.
Illik vízzel lefújni, lelocsolni a felületeket (a kőművesek ezt portalanításnak nevezik) de ha nem történik meg a lelocsolás, akkor sem történik nagy baj, hacsak nem volt nagyon poros a felület.
Mindenesetre a szilos "kezeles" ota (tavaly nyar) nem volt sok darazs. Persze nem zartam le legmentesen a tetot, csak a sarkokba toltam, ahol kozlekedtek. Rament vagy 4-5 tubus szilo, de talan megerte. Purhab semmit nem er bogarak ellen, sajnos.
Nem piskota, de ja, szerintem is atb@sztak sajnos. Terfogatszamitas erosen altalanos iskolai matek, es barhogy nezem, nem sikerult hibat talalnom a szamitasodban...
Egyébként meg ultrafutó. Kb. megállás néklkül ástam ki 14 óra alatt és 12 óra 11perc alatt betonoztam le (mondjuk ebben volt 70 perc kocsikázás a plusz sóderért). A betonozásról még gps trackem is van, az órámmal mértem, 9,25 km-t tettem meg a kertben a talácskával.
Teljesen egyértelműen átráztak és kevesebb sódert vittek ki neked. Ezt mindenkivel eljátszák :-( Nekem egyszer kihoztak 4 köbmétert, csak kisebb lett a kupac, mint az előző nap hozott 3 köbméter.
Ha a későbbiekben is akarsz még betonozni, akkor szedd össze magad és verd ki a balhét, mert egyébként folyamatosan át fognak rázni.
Sziasztok! Segítsetek pls! Egy alapot betonoztam hétvégén új kerti tároló alá. 4x3 méteres, 30 cm mély. Körbe zsaluztam, vízmértékkel ástam ki neki az alapot, gyakorlatilag sehol nem volt 30 cm-nél mélyebb. Ez így 3,6 m3. Rendeltem hozzá 4,5 m3 0-24-es sódert, mert azt találtam, hogy 1,2-vel kell szorozni. Úgy 4,32 lett volna, ezért gondoltam, hogy kicsit ráhagyok, 1,25-el szoroztam. Már a kezdésnél is gyanús volt, hogy amit hoztak sódert elég lesz-e, de amikor kb a 2/3-ánál tartottam, már látszott, hogy biztosan nem, pedig egyben szerettem volna beönteni a betont. Nagy mákom volt, hogy szombat délután tudtam szerezni kb. 1 m3 sódert valahonnan kölcsön, aminek végül kb. a fele fogyott el. A nagy kérdésem az lenne, hogy teljesen egyértelműen kevesebb sódert hoztak ki nekem, mint 4,5 m3, vagy én is el tudtam valamivel cseszni? Ha túl vizesre kevertem az anyagot, vagy nagyon kevés cementet tettem bele? (4 lapát sóderhez tettem 1 lapát cementet.) Előre is köszi!
Az alsó elzáró végéről letekered a kupakot, találsz alatta egy imbuszos, vagy csavarhúzós tekerentyűt, azt betekered ütközésig. A radiátorszelepet is elzárod.
A radiátor végében a légtelenítőnél megnézed, nincs-e nyomás.
Ha nincs, a hollandikat lazitva le tudod szerelni.
Sziasztok ma a ragallyát ami vasbetonból van a koszoróval egybeöntve a párkány rész alulról 7 nikeel oldalt 2 -es nikeellel beragasztottam a 7-es a homlokzat 16-os lappal be van szorítva ragasztva már le van hálózva glettelve ,holnap élvédőzöm .
Viszont az ereszsatorna és a 2 -es lap felső részén már nem lehetett benyomni a 2-es lapot és ott van 2 m ahol sak műanyag ( madár háló vagy bogár háló van) viszont a darazsak szerintem simán beférnek a hálón .Kérdésem hogy oda mit tegyek tömíteni purhabot ami nem dagad azt a fajtát vagy mit javasoltok hogy ne költözzenek oda a bogarak,darazsak?
Ha lejjebb tekered az oldalt látszik a kosár gomb mellett, hogy 15 322ft a tekercs ára. Valóban egy kicsit megtévesztő az 1 915ft-os ár a termék mellett, mert ha nézed a leírást is hozzá ott benne van, hogy 8m2-es kiszerelésben. Mivel csak egész tekercsben lehet venni nem értem, miért nem lehet kiírni a rendes árát és miért kell trükközni. Vagyis értem, de szerintem nem korrekt.
Mindent kitalálnak már csak hogy eladhassák jó pénzért :( Én nem vacakoltam ilyesmikkel simán iszappapírt raktam alá és az alá pedig egy masszív fóliát (EKOFOL PI 200).
Lyukacsos és vékony, de visszatartja a hőt így a felületi hőmérséklet alacsonyabb mint a hidegpadlóé, ha betartod a max 40 fokos vízhőmérsékletet. Az igazi az lenne ha leragasztanád a parkettát, de azzal meg bukod a cserélhetőséget, javíthatóságot.
Igen m2 ár sajnos! :-(
A linken találsz egy táblázatot ami bemutatja a különböző alátétek tulajdonságait. Nézd meg a hőszigetelés oszlopot! Amit Te néztél ahoz hasonlónak 0,06 ennek meg 0,008 az értéke!
https://www.pgcomfort.hu/padloalatetek-fontossaga-45
Sokat keresgéltem laminált alátétet és ezt találtam a legjobbnak: https://www.pgcomfort.hu/profi-floor-extreme-padloalatet-2mm
Sajnos nem olcsó de elvileg minden tulajdonságában kiemelkedően jó.
Másik dolog, mostanság a woodstep Pe 2mm-es habot ajánlanak iszappapír helyett. Állítólag átadja a hőt és a laminált alja sem műanyag, amit ajánlanak padlófűtésre.
Nem értem :-( Nálunk a padlófűtés alatt az aljzatbeton, a hőszigetelés és hőtükör fólia van. Aztán a padlófűtés
vízcsövei be vannak öntve betonnal, majd erre jön az aljzatkiegyenlítő, az iszappapír és a laminált padló. Vagyis az aljzatkiegyenlítő a padlófűtés rétege felett van.
Alá csak akkor érdemes plusz aljzatkiegyenlítő réteget rakni, ha valami mechanikailag érzékeny elektromos padlófűtést raksz le.
1. Van egy 3 eves, vodor feher vizes festekem. Egy szobat festettek vele, hianyzik az otode kb. Azota pinceben all. Ma kinyitottam, meg kellett kuzdeni vele, szoval jol le volt zarva. Faruddal belekotortam: a teteje viz, benne a festek osszecsomosodott, de szetkeverheto.
Szerintetek ha furo + keveroszarral alaposan felkeverem, hasznalhatom?
2. Ha nem nagy show, levennem a radiatort, hogy mogotte is megcsinaljam. Csatolok egy fotot. Ezt le lehet venni ugy, hogy idolegesen kizarom a rendszerbol?
Köszi neked is és másoknak is az infót! Ez sem tűnik rossz megoldásnak csak a Silka miatt itt nagyon vékony ragasztó réteg kerül a téglák közé nem tudom befér-e a csavarfej ebbe az 1mm-be?!
Megpróbálom bevésetni és megdrótoztatni! Kíváncsi vagyok mire lesz hajlandó! :-)
Én HILTI szalagot használok amit a két végén a főfalba csavarozok feszesre úgy hogy ráfeszüljön a síkra. Majd minden falazóelem közepébe egy 5x100-as csavar amit csak behajtok kivágja magának a menetet nem fúrok elő, megy rá a habarcs és a következő sor.
Ha nem két főfal között van vagy fordul akkor értelemszerűen a sarokig.
2 drót minden második sorba és teljes hosszban vagy csak valameddig? A válaszfal sarkaiba is kell valamilyen erősítés vagy azzal már nincs gond Silka esetén?
2018 májusától építesi engedéllyel rendelkező 100m2 családi ház építésénél felmerült, ez az 5%-os áfakulcs téma. Most olyan 10%-os a készültség és tavasszal szeretném folytatni.
Azt olvastam, hogy ha 2018 november előtti az engedély az építkezésre, akkor még 2024-ig lehet használni az 5%-os áfakulcsot.
Van valakinek ezügyben tapasztalata? helyes lehet az infóm?
Válaszfalat be lehet kötni Hilti szalaggal. A szalagot a főfalba be kell dűbelezni. Ez a legegyszerűbb megoldás.
A Hilti szalag jó a válaszfal 2 soronkénti erősítésére is, bár nehéz kiegyengetni, ezért nem is szeretik, inkább a régi vastag drótot vagy semmit sem raknak. Nálam maradt szalag, ha szükséged van rá szólj, ott vagyok a Tó másik oldalán :)
Válaszfal fölötti hézag kitöltése és kiékelése: PUR hab
A mi szakmánkban felelősséget kellett mindig is vállalni a tanácsainkért, rajzainkért. Korábban ez 10 évre szólt, most már életünk végéig felelünk az általunk tervezett tartószerkezeti dolgokért.
Ebből fakadóan belénk ívódott egyfajta felelősségérzet, ezért nem adunk könnyelmű tanácsokat, hanem hülyebiztosra megyünk.
A magyar építőipar és közeg sajátossága, hogy beleszarnak a gyári előírásokba és előirt anyagokba, mert minden pótolható mással, másképp (szerintük).
Nézz át a (HŐ)Szigetelések topicba. Tépem a számat a belső hőszigetelés ellen, normálisan leirva, hogy mi a probléma vele. Erre a nagy okos Mekk Elek, nevéhez méltóan ötletelget, hogy demégis... Én leirom, hogy nem lehet, illetve mivel lehet. De az drága megoldás. Fordulnak a másik felé, aki számukra kedvezőbbet mondott, még ha bődületes baromság is.
A különbség az, hogy én nyugodtan alszom. Az önjelölt szakértő azért alszik nyugodtan, mert egy noname senki, akit nem érnek utol, ha baj van. Nekem a mai napig jönnek a fórumról tervezési munkák, mert utolérhető vagyok.
Egyrészt ezt miért nekem írod, másrészt pedig sokszor túlságosan le akarják egyszerűsíteni a tanácsadók a megoldásokat. Kétség kívül lehet egyszerűbben is, de az általában csak N.B. szintű megoldás. Másrészt pedig nem is mindenki ismeri az összes (jó) megoldást. Ha azt hiszed, hogy én vagyok sr1, akkor nagyot tévedsz. Én tervező vagyok, ő pedig kivitelező.
Valószinüleg lágy festett lemez, .6 vagy .7mm vastag, vagy patinált Netzink. Mivel rögzítő csavarok nincsenek, felszerelt egy francirögzitőt a melvértre, 1.5mm horganyzott lemezből, arra illesztette rá a párkányt.
De az is lehet, hogy felragasztotta.
A Netzink tart 5o-8o évet.
A franciarögzitős megoldás Netzinkkel drágább mind egy kőpárkány.
Miért baj az, ha valaki teljesebb választ ad? A fényképről én sem tudom megállapítani biztonsággal, hogy fagyott-e a tégla. Ha megnézi abból baj nem lehet. Ha ért hozzá...
Mint írtam lehet sok pénzt is rákölteni és lehet takarékosan csinálni. Az ár akár a 4 x sőt 5x - ös is lehet.
Viszont az állvány készítés palabontás nélkül elég macerás, de nem megoldhatatlan.
Így a palát védeni kell pl. hullámpapírral, használt szőnyeggel. Erre meg 2 db. un tető létra, erre biztonságos vízszintes állás, esetleg korlát. a fa elemeket nem szegeljük hanem csavarozzuk... a pala nem szereti a kopácsolást.
Ha megvan a biztos állás megfelelő habarccsal fugázható, aprólékos munka, de ez a leggazdaságosabb. Persze nem vállalkozóknak !!
A tető létra lécből összeállítható, a felső végére kell csúszás gátló karom.
Miféle tanácsokat adsz Te az előtted írónak . Ezt is írta :
"a palát nem szeretném bontani."
Gondolod Krőzus a kérdező ?
""
ha a téglák meg vannak fagyva, vagy nincsenek.
Ha nincsenek, akkor nem kell kicserélni semmit. "
Valószínű nincsek megfagyva a tégla fagyás egy jellegzetes külső jeleség … látszik fagyott táglát nem láttál még.
" Körbevasalnám, mert elég magass. Elinditanék lentről a padlásról négy 3ox3ox5-ös laposvasat, összekötve fél méterenként egy laposvassal.
"Ez a kémény a héjalástól max 25 sor, de lehet annyi sem. Az kb 1,8 - 2 m. Ráadásul egyik oldalon dupla szélesség, így semmi szükség a javasolt vasalásra. Talán 2 x ilyen magasnál.
"A tetejére öntenék mozaikból egy kalapot-"
Ja , de hát már ott van. Tény hogy nem túlnyúlásos és így vizorr sicsen rajta. Ez a vízorr megint a fontoskodók vessző paripája. Tény , hogy a vízorr nélküli fedésekné pl. a párkányoknál ha az nincs lefolyik a csapadék víz és az nagy koszolást tud végezni. egy fagyálló szerkezetnél mást t nem. A csapadék majnem mindig a függőlegestől eltérően esik tahát az pl. az oldala úgyis vizes lesz.
A vízorr képzés csak a koszoló csúrgó lé ellen véd, a többi hablattyos mese.
Amikor felmászól és megmozgatod az felső sort, majd látod, ha a téglák meg vannak fagyva, vagy nincsenek.
Ha nincsenek, akkor nem kell kicserélni semmit.
keress bontott kisméretű téglát.
Amelyik peng, amikor megkopogtatod a kalapáccsal, az fogja bírni a fagyot.
Aztán vakold le a kéményt, zsákos vakolattal.
Hamár megvan az állványzat...
Körbevasalnám, mert elég magass. Elinditanék lentről a padlásról négy 3ox3ox5-ös laposvasat, összekötve fél méterenként egy laposvassal. Aztán arra rabic haló és egy cementes zsákos vakolat.
A tetejére öntenék mozaikból egy kalapot- kb. 8 cm vastagot, ami 6cm meghaladná a kerületét a keretszmetszetnek, vízvetővel, vagy szerelnék rá egy horganyzott lemez párkányt. 4o évet biztos tart.
Nekem az a tapasztalatom, hogyha fával fűtöttek és áttértek gázra, akkor a kémény idővel tönkremegy.
Saját magunk fogjuk csinálni. Állványozást is megoldjuk, a palát nem szeretném bontani.
A kivitelezéssel nincs gond.
Csak mivel nem ezt csináljuk minden nap ezért érdeklődök, hogy milyen habarcsba szokták rakni, illetve milyen téglát lehet használni.
Van otthon homok, mész, cement is. Kikeverni jobb, vagy van esetleg olyan zsákos ami megfelel?
Nos ha olyan tanácsát fogadod el aki keresni akar, sokat a munkán, akkor újra rakatod. Több százezer ft lesz.
Viszont ezt a kéményt javítással is rendbe lehet hozni.
Az állványozás lesz a legbonyultabb művelet.
De némi odafigyeléssel a palatető bontása nélkül is megoldható.
Amikor hozzáférnek kikaparják a fugákat és finomszemcsés cementtel erősített habarccsal fugáznak, majd bedőzsölik az anyagot.... 2 - 3 óra pihentetés után.
Bontják az állást.
Anyagszükséglet max 3 veder habarcs.
Így csinálják a kémény bélelők is. Erős kérget raknak a meglévő rossznak tűnő kéményre.
Vagy az újraépítés legalább 3 x, de akár 4 x -es árral.
Talán inkább az ott található anyag összetételére vagy kíváncsi.
Mintát veszel és az arra szakosodott laborban csinálnak neked analízist. 150 - 200 eft ból kijön talán. Mond hogy ennyid van, ennyit szánsz rá.
De feleleges.
Találnak abban a mintában homokot, agyagot, városi szálló port, galambszart, galambmúmiát, kormot meg még sokféle anyagot, de mivel cseréptetős, pont azbesztet nem.
A háziak a késelés helyett inkább rendet rakhatnának a padlásukon.
"a fekete szütty jött." a koromtól feketített por. Nyomokban azért azbeszt is lehet, korábban a gépkocsik fékbetéteiben is használtak ilyent sok más területtel karöltve.
Kétnap - 3 nap -15 nap meg se kottyan egy embernek, így van kitalálva.
Viszont ne menj azbeszt bányába, malomba, azbeszt terméket előállító gyárba, tető fedőnek stb. - igaz az már a múlt.
Veszélyes , de csak a hosszú érintkezés - belégzés esetén.
Az inkabb salak volt, nem lesz tole semmi bajod.
Az azbeszttol sem lenne egyebkent ilyen rovid tavon, az azbesztszalak belelegezve megtelepednek a tudoben es betokozodnak. Egy ilyen ropke alkalom nem karosabb mint letudozni egy Ikarus busz fekete fustjet.
A fekete takony a portol van, ne parazz.
(Mar ezerszer meg kellett volna halnom, ha ettol barmi bajod lenne, annyiszor volt reszem ilyenben)
Egy pesti öreg ház padlásterében dolgoztam, elég zárt, szűk helyen.
A dolog annyiból állt, hogy alulról fúrtak fel, a lakótérből, én meg a fúrás körül helyet csináltam, gyakorlatilag homokot lapátoltam el kislapáttal a fúrás helye körül.
Porzott a dolog erősen. A padlás padlóján kb. 10 centi vastag, szürkés-törmelékes homok-szerűség volt. Az orromból utána jött több napig a fekete szütty jött. Egy ideig röhögtem rajta.
Hirtelen besz*rtam most, mivan, ha az a valami azbeszt tartalmú törmelék volt, akkor szerintem én megkaptam az átlagember milliószoros dózisát abban a szűk padlástérben.
Milyen eséllyel volt az azbesztes?
Utána olvasgattam, elvileg csak panelek, meg nagy építkezéseken használták, meg palatető... ez a ház lehetett vagy 150 éves, toldozott-foldozott, de cseréptetős.
Fel tudom ezt méretni valahol? Persze oda nem hívhatok semmiféle szkafanderes embereket, meg is késelnének a háziak....
Sziasztok!
Íme, erről az építményről lenne szó. A telkemtől kb 80 cm-re épül. A fotó az előkert baloldali szobájából készült. A kép tetején a vízszimtes sötét a mi házunk eresze. Na így már eldönthető hogy szabályos-e? :) 
