Kérlek hidd el nekem, hogy a kérdést nem lehet eldönteni, tehát ez nem egy verseny, ahol a Kft.-t már leintették volna, hanem egy bonyolult összehasonlítás. De én bíztatlak. UgGyanis a vállalkozás módjának kiválasztásától függetlenül jól mehet a "buli". Szeretnélek emlékeztetni néhány nagysikerű Betéti Társaságra (Pl. Quelle, Media Markt, relámból elég ennyi) és néhány feleslegesen feltúrbózott szálhámos Korlátolt Felelősségű Társaságra (Allied, WWM) vagy Részvénytársaságra (Globex).
A kényszervállalkozások tragédiájának korát éljük, amelyért egyértelműen a korábbi időszakok pénzügyi vezetése felelős. Az eltúlzott személyi költségek és a riasztóan bonyolult (még mindig az) munkaügyi rendszer mostanra már egyértelművé tette, hogy a kisvállalkozások története egyenlő a kellemetlen meglepetések sorozatával. Éppen ennek a rendszernek tudható be, hogy az EU-ban példátlan számú foglalkoztatási módot különböztetnek meg ma Magyarországon. Számomra nincs lényeges különbség egy munkavállaló és egy segítő családtag között, a jogszabályok mégis elszámolási és jogi különbségeket teremtenek (De minek?). Egyszóval a kisvállalkozások nehezen viselik az alulszabályozott, vagy a racionalitás csíráját se rejtő szabályozást, mind testileg, mind lelkileg. Ettől még Te kitűnő tanáccsal láttad el a cégvezetőt.
Mert bár 15 napod van arra, hogy a változásokat bejelentsd az APEH-nak, de mivel az áfa-státuszt az elkövetkezendő adóévre választod, a kedves APEH nem fogadja el, ha 01.01. után jelented be.
Nekem már dobott vissza változásbejelentőt... :-((((
Egy munkahelyen a következő konstukciót ajánlották: legyek főállású munkavállaló, mint alkalmazott és másodállású vállalkozó.
A bér nagyobb részét számla ellenében kapnám.
Akinek van ezen a téren ismerete kérem segítsen!
Milyen költségeim lesznek?
Úgy tudom, ha nem ÁFÁ-s nak lépek be, akkor az egyedüli nagyobb tétel(-), az SZJA, amit viszont 'el lehet tüntetni' legálisan pl.gépkocsival...
"A társasági forma különbségei talán nagyon csékélynek nevezhetőek. Ha valaki "igazi" vállalkozást alapít, akkor az legyen Kft., ha viszont csak háztáji, vagy családi cégről van szó, annak nem sokat segít, ha beKftésítik. "
De miért legyen Kft., valaki gyújtson nekem egy kis világ(osság)ot.
"Lényegében nincs különbség a költségelszámolás szabályai között Bt és Kft között, főleg ha a Bt is kettős könyvvitelt vezet, mint azt az előbb emlegettük."
Na ez az én dilemmám, hogy Bt., de egyszeres könyvvitellel, aminek előnyét nem szívesen veszteném el, csak akkor, ha valaki meg tudná nekem indokolni, hogy miért éri meg Kft.-nek lenni.
Az a kitétel, hogy az cégvezető jogállása fontos kérdés, nem arra vonatkozott, hogy milyen társasági formát kell választani, hanem arra, hogy költségelszámolás szempontjából itt lehet picit számolgatni, de ezt is elenyésző költségtényezőnek kell minősíteni egy jólmenő cég esetében.
Mivel érzésem szerint itt valami apróbb gazdasági megmozdulásra következtettem, arra bíztattam a cégvezető urat, hogy amennyiben így állnak a dolgok, ne a költségelszámolásra koncentráljon, mert abban gyakorlatilag nincs különbség, illetve nem jellemző, hogy a cégformától függne.
De azt be kell látnod, hogy eléggé érzékeny pont ez a kérdés mostanában, ami nyilvánvalóan a munkaviszony körül kialakult hercehurca következménye, illetve a többes jogviszonyok kialakításával kapcsolatos bonyodalmakból adódodtt. Ezek esetenként valóban jelentős adómegtakarítást eredményezhetnek.
Sarkalatos kérdés, hogy az ügyvezető (képviselő) milyen jogviszonyban látja el a feladatát.
Nos, ezt nem nevezném sarkalatosnak. A társasági forma különbségei talán nagyon csékélynek nevezhetőek. Ha valaki "igazi" vállalkozást alapít, akkor az legyen Kft., ha viszont csak háztáji, vagy családi cégről van szó, annak nem sokat segít, ha beKftésítik.
Sosem tudom eldönteni, hogy a konkrét gyakorlatot, vagy a jogszabályt idézzem. Teljesen igazad van. A jogszabály év végét mond, a gyakorlatban, viszont egy december 31-én feladott levél nagyon csücskös lehet. Persze ez Téged ne zavarjon és nyugodtan add be az átÁFÁsításod iránti kérelmet az utolsó pillanatban...
Ja okulásul imhol a hőn szeretett művészeti remekmű: az Art. részlete:
1990. évi XCI. törvény
az adózás rendjéről
Az általános forgalmi adókötelezettség bejelentése
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi mentességre jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 15. § (3) bekezdése szerint kell megtenni.
(3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz.
Lényegében nincs különbség a költségelszámolás szabályai között Bt és Kft között, főleg ha a Bt is kettős könyvvitelt vezet, mint azt az előbb emlegettük. Sarkalatos kérdés, hogy az ügyvezető (képviselő) milyen jogviszonyban látja el a feladatát, és ezért milyen díjazás illeti. Ezzel lehet kicsit játszani.
Szintén ajánlanám a Vállakozói számlanyitás.Hol? c. topikot, pár hozzászólással ezelőtt előkerült ez a dolog.
Aki 2001. január 1 után alakít gazdasági társaságot, az köteles a kettős könyvvitel szabályai szerint a könyveit vezetni.
Aki korábban alakult, és választhatta (pl. Bt) az egyszeres könyvvitelt, az most is azt vezethet, de utoljára 2003. évben. Addig is, ha akar, bármely év január 1.-én áttérhet a kettős könyvvitel szabályai alá. (Lehetséges kötelező áttérés: pl, ha a nettó árbevétel két egymást követő évben meghaladja az 50 millió Ft-ot, de ez gondolom nem vonatkozik egyenlőre rád)
Ha jól tudom az üzemeltetési költségetket is a cég állja (casco, (kötelező) szervíz stb).
névtelen: bizonyos határig igen, de éveken belül meg fog szünni.
Én annyit tudok, hogy, ha eléred a plafont 2 egymást követő évben, akkor 2 éved van rá, hogy átállj.
Szóval lassan mire érintene, amúgy is megváltozik a követelmény, és mindenkinek (Bt) át kell állnia.
De majd a profik megmondják neked.
kedves BETTI, par szoban a cegauto-maganauto temarol:
cegautonal:
- szgk afa nem jon vissza
- ha ceg eladja a szgk-t, akkor afat kell ra felszamitania, de a beszerzesi afat reszben megis visszakerheti
- cegauto eseten az uzemanyagktg elszamolas szamla alapjan tortenik
- ajanlatos fizetni a cegauto cimu adot, vagy nagyonjo utnyilvantartast kell irni
- a beszerzesi ar 20 %-a az evi ertekcsokkenes
maganautonal:
- afa ugyanugy nem jon vissza
- ha a maganember veszi, eladaskor nem kell ra afat felszamitania
- a koltsegelszamolas utnyilvantartas alapjan tortenik (apeh benzin+3 Ft/km)
- nincs cegautoado
- nincs ertekcsokkenesi leiras
mindezek alapjan fontold meg, erdemes-e cegre venni az autot. ha nem tudod eldonteni, szamoltasd ki a konyveloddel, hogy melyik verzioval jarsz jobban.
Kedves Sophie.C!
Megvan... áttanulmányoztam a vállalkozói számlás topikot és rájöttem, hogy pontatlanul tettem fel a kérdésemet. Szóval megpróbálom újra: a szülők vennének egy autót (személygépkocsi) saját névre, és azon filóztunk, hogy nem lenne -e érdemesebb a KFT.-nek venni, hogy később költségelni tudjunk rá? Alapból mondjuk szerettük volna visszaigényelni az ÁFA-t, hogy annyival is kevesebbe kerüljön (másrészt úgyis használnánk mi is, amig nem sikerüll saját pénzből venni egyet). Tehát a kérdés: Megéri -e, hogy a KFT. nevére kerüljön az autó, vagy úgyis ugyannyit kell fizetni érte?
Adott egy cég (legyen ez egy Bt.), amely kiskereskedelemmel foglalkozik.
Egy kis pénz áll a házhoz, és lehetőség lenne KFT-vé fejlődni, de vajon van-e értelme azon felül, hogy a felelősség korlátolt lesz?
Vagy jobban megéri egy Kft-t csinálni, ami a beltagja lesz a Bt-nek (és ennek van-e értelme)?
Milyen előnyök származnának ebből?
Olvastam/hallottam, hogy egy KFT több mindent le tud írni, mint egy BT., de mit jelent ez kicsit bővebben?
Ha minden igaz, a KFT kettős könyvvitellel jár (= 2x(??) annyi munka), ami nagy mennyiségű számlánál jelentős többletköltség.
Szóval nagyon megköszönném, ha valaki apró morzsákat hullajtana elém, hogy legalább kérdezni tudjak.
Milyen kedvezményre gondolsz?
A gépkocsi költségelszámolás szerintem itt is párszor le van írva, és a Vállalkozói számlanyitás! Hol? c. topikban is pár hozzászólással ezelőtt.
Most nem ismételném meg.
Köszi a gyors választ.
.. akkor kénytelen a KFT. teljes áron megvenni, hogy költségelhessen utána? Semmilyen kedvezmény sincs rá? Tényleg, menni idő alatt lehet leamortizálni?
Alapszabály, hogy a nem továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsi áfája nem vonható le. Se részletekben, se sehogy .
Márpedig úgylátpm, ez a Kft vesz egy szgk.-t, hogy legyen mivel ügyeket intézni stb.Tehát rátok éppen ez a szabály vonatkozil.
(Ha majd később eladod ezt a szgk.-t, utólag van lehetőség esetleg az áfa bizonyos részének visszaigénylésére)
Tudna segíteni valaki abban, hogy ha egy most alakult KFT. vesz új személygépkocsit, akkor visszaigényelheti az ÁFA-t? Ha igen, egy összegben? Vagy hogy megy ez?
Köszi
Az egyéni vállalkozó juttasson el 2001. december 1. és 2001 december 15. között egy 01102/E számú lapot a lakóhelye szerint illetékes APEH Igazgatósághoz személyesen, vagy postán, úgy hogy az 1., 2., 3., 4., 6., pontokat értelemszerűen, a 10. pont 1. választási lehetőségét pedig X-el töltse ki. A 6. pont értéke nyilvánvalóan csak 2002.01.01. lehet, ugyanis ez az első lehetséges időpont a megtérésre.
