" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Termék megnevezése Darabszám Egységár Ár
Szilva: Pappagone 1 db 3900 Ft 3900 Ft
Tuscia Óriáskivi 1 db 7950 Ft 7950 Ft
Csomagolási és szállítási költség 2500 Ft
Összesen 14350 Ft
rendelek egyet, megprobalom gyokereztetni, és eladom féláron ha kell valakinek. meg persze ha meggyokeredzik a zotya papa módszerrel. Amúgy épp ezért drága, gondolom számol a szaporítókkal is DM. Bambuszaim is majd mind tizezres kategória.
Ezen a fórumon is kevés szó esik a talajról. Pedig nem is gondolkodhatunk "nálunk is termő" növényekről, ha nem figyelünk a talajra.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) lapjának utóbbi száma vet fel néhány fontos gondolatot, mely napjainkban különösen aktuális. A sok csapadék, a rövidebb-hosszabb vízborítás kimossa a talajból a tápanyagokat és a talajok tömörödnek (degradáció). Ekkor felszaporodnak a kórokozók és kártevők, romlik a talaj víz-, levegő- és hőforgalma, a növények tápanyag- és vízfelvétele (aszályhatás, vízpusztulás). Stefanovics prof., a talajtan hazai és nemzetközi szaktekintélye szerint különösen a savanyú, agyagos és öntözött talajok tömörödhetnek. Ezért fontos az öntözési normák számítása és alkalmazása, valamint a felesleges vizek elvezetése. A gazdálkodók ne csak az előírt szabályzók révén tartsák be a talaj védelmére vonatkozó szabályokat, hanem tudatosan, a hosszútávú érdekeik szerint tegyék.
Jóllehet, a Battistini faiskola is piaci vállalkozás, de a Magyarországon megszokottól eltérően ott alapvetően fontos a jó üzleti hírnév.
Tehát a 'Hayward' szomaklonális variánsa a Tuscia-Viterboi Egyetem és a Pisai Egyetem megfelelő intézményei által izolálva. A legfőbb tulajdonságai között szerepel a nagy (120 gramm feletti átlagsúly) gyümölcsméret, egyenletes forma, kiváló organoleptikai tulajdonságok, a cukrok és savak jó egyensúlya. Ezt a 120 gramm feletti átlagsúlyt gyümölcsritkítás nélkül is tudja a fajta, ami üzemi ültetvényben fontos szempont. Egyébként a sima Hayward is tudja ezt saját tapasztalatunk szerint megfelelő körülmények között. Az átlagsúlyt ennél alapvetően a sok 60 gramm körüli gyümölcs húzza le 85-90 grammra, emellett szép számmal vannak 110-140 grammosak is. A Haywardot és minden más piaci fajtát egyébként azért választották ki, mert zömmel egy kocsányon csak egy virágot fejleszt, valamint viszonylag egyenletes forma és méret jellemzi a gyümölcsöket. A tusciai fajta erre is egy újabb "tökéletesítési kísérlet". Az ördög mindig a részletekben rejlik, igaz ez a fajtanemesítésre is: a Haywardot többek között azért is kedveli ilyen régóta még mindig a piac, mert a neki megfelelő méretű sejttálcákra és rekeszekre "van beállva".
A "Magyarországon megszokott" piaci viszonyok alól egyébként szerintem éppen a DMKert az egyik üdítő kivétel. Az előbb néztem, hogy jelenleg 1119 fajta növényük rendelhető. Ismerem Miklóst és el tudom mondani, hogy minden tavasszal fél Európát bejárja újdonságokat követve. A Kaukázus, Közel-Kelet térségébe is elutazik gyűjtőutakra, saját vagyonát és idejét áldozva, kiváló kapcsolatokat ápolva a térség szakmai intézményeivel. Szerintem ha több olyan lenne, mint ő, akkor kevesebben kérdeznék meg például, hogy beérik-e Magyarországon a gránátalma, ugyanis ez az egyik fő érdeklődési területe. Nyilvánvaló, hogy nyugat-európai faiskolákból beszerzett növények esetén az árak magasabbak. Érdemes megnézni pl. a B....r csomagküldőt, paradicsom 5000-ért, valószerűtlenre photoshoppolt képek, vagy a S....l ismert története a porzós kivik áradatával, csak hogy más példát ne is említsünk.
Az ilyen kérdésekre mindig saját régebbi hozzászólásaimból szoktam idézni, miután az elmúlt évtized időjárási történései mindig ehhez hasonló kérdéseket vetnek fel.
"Ahhoz lehetne hasonlítani az évtizedekkel korábbi klímát, mint amikor egy bizonyos témájú vagy hangulatú, koherens eseménysorozatot bemutató filmben van néhány olyan epizód, aminek kiegészítő dramaturgiai funkciója van, de nem alkotja föltétlenül a cselekmény és a mondanivaló szerves részét. (Ami az időjárásban egy-egy epizód jellegű kivételes eseménynek felel meg: nagy hó, átmeneti nagyobb hideg, tavaszi fagy, nyári vihar, stb. az év nagy részében normális időjárási események közé ékelődve.)
A mostani klíma pedig olyan, mintha sok filmből kivettük volna az említett epizódokat és kizárólagosan azokból állítottunk volna össze egy előadásnyi időtartamú filmet. A filmet csak néző, de következetes cselekményszálra és mondanivalóra nem figyelő közönség részére ez a film-mix is olyannak tűnhetne, mint egy "másik film", különösen azért, mert "azokban is ilyen jelenetek szoktak lenni". De sajnos, az ilyen film csak egy "őrült film" lenne, olyan, mint a mostani klíma."
"Az ilyen esetekben a kedvezményezett területeken a jónép pozitívan éli meg a várakozáson felül jó időjárási viszonyokat. Pedig ha értene a klimatológiához, aggodalommal kellene, hogy eltöltse ez a körülmény. Sajnos a nagyon hosszú időtartamon keresztül fennálló ilyen súlyos anomáliák nem szoktak kimerülni csupán egy-egy periódusra gyakorolt abnormális hatással, hanem időzített bombaként működnek, más időszakokra, más évszakokra vonatkozóan is.
Erre évekkel ezelőtt írtam egy példát, amelyet most ismét idéznék:
2009. október 2-án, Magyarország júliusnak is beillő időjárású szeptembere után, egy korlátozottan téltűrő növényekkel foglalkozó internetes fórumban hozzászólást írtam a megelőző időszak időjárási eseményeinek értelmezéseként. Bevezetőben idéztem az olasz „Agronotizie” internetes újság 2009. szeptember 25-ei tudósítását:
„"...Ilyen esős szeptember emberemlékezet óta nem volt Szicíliában, ahol súlyos problémák keletkeztek a belső közlekedésben, a leginkább sújtott kultúrák pedig a kertészeti ágazat, a csemegeszőlő, a legkésőbbi őszibarackok, de még a citrusfélék növényei is. A szigeten működő Coldiretti azt kérte a Szicíliai Tartományi Tanácstól, hogy hirdessen szükségállapotot, mivel a mezőgazdasági üzemek már több millió eurós károkat szenvedtek. Calabriában is azon munkálkodnak a Coldiretti szakemberei, hogy a károkat elismertessék. A leginkább sújtott térségek a jón-tengeri sávban vannak: a Locride-i körzetben Brancaleoné-tól Monasterace-ig, a Crotonese térségben pedig különösen Cropani-ban és Botricello-ban, de a problémáktól nem mentes a Vibonese körzet és Lametino sem. A heves esők károkat okoztak a közlekedési útvonalakban és az infrastruktúrákban és párducfoltosan tönkretették a vetéseket, a kertészeti kultúrákat, a szőlőültetvényeket, hatalmas problémák vannak a Greco di Bianco szüretelésével és a citrusültetvényekben. A legnagyobb aggodalom Szardíniában is a szőlőültetvényeket övezi, ahol a rossz időjárás nem teszi lehetővé a szüreti munkák normális menetét, sőt egyes körzetekben a legnevesebb szőlők kordonsorait is károsította..."
A cikk idézetéhez a következő gondolatokat fűztem:
„Lehet, hogy valaki erre azt mondja, hogy "ez az ő bajuk, ami engem kevéssé érdekel". Annak érzékeltetésére tettem be ezt a cikkrészletet, hogy reálisabban tudjuk értékelni az idei magyarországi nyárias szeptembert. (2009-ről van szó!) Még mielőtt megnyugodva hátradőlnénk a fotelben, megállapítva, hogy "a globális felmelegedéssel" most már majd egyre inkább ilyen szeptemberekre lesz esélyünk a közép-európai térségben, tudjuk, hogy ez is csupán egy időjárási anomáliából fakadó véletlen volt, amelynek az abnormális jellege a fent leírtakból érzékelhető, és ahogy lehettünk most egy ilyennek a kedvezményezettjei, ugyanúgy lehettünk volna, vagy lehetünk majd egy másik ugyanennyire abnormálisnak a kárvallottjai is!!!”
A magyarországi szeptemberekre vonatkozó vélekedésem érvényességének bizonyítására mindössze egy évet kellett várni, 2010 szélsőségesen csapadékos szeptemberéig. Arról nem is szólva, hogy az egész évet az extrém csapadékmennyiség jellemezte, csúnya cáfolatát adva a korábban egyértelműen kijelölt szárazodási trendnek...."
Az elmúlt évtizedben központi témává vált a „globális felmelegedés”. Szakcikkek százai, ezrei, tanulmányok tömege jelent meg erről. A kutatók többsége hőmérsékletemelkedést és szárazságot prognosztizált az elkövetkező évtizedekre. Az északi féltekén, azon belül az európai térségben is valóban volt tapasztalható a 20. század utolsó évtizedében és a 21. század első éveiben néhány tizedfokos középhőmérséklet emelkedés. Az ezen évek egyes évszakaiban bekövetkező átlaghőmérséklet-változások azt mutatják, hogy az éves középhőmérséklet emelkedés elsősorban a nyári évszak magasabb hőmérsékleteinek volt köszönhető. Jóllehet a klímaelemzők többsége utalást tesz az időjárás szélsőségeinek szaporodására is, a köztudatba mégis elsősorban az ivódott be, hogy már a jelenben is, de az elkövetkező időszakban különösen, egy melegedő klíma tanúi lehetünk. A nevezett időszak éveinek részletesebb tanulmányozása azonban azt mutatja, hogy sokkal inkább az időjárás kiegyensúlyozatlansága, szabályozatlansága érhető tetten, mintsem az azt megelőző időszakban tapasztalható viszonylagos kiegyensúlyozottság magasabb hőmérsékleti tartományban történő megvalósulásáról lenne szó.
Amennyiben eltekintünk a többi klímaelemtől, és kiemeltem a hőmérsékletváltozást vizsgáljuk, elfogadva a melegedés feltételezését, érdekes következtetésre juthatunk. Fentebb bemutattuk, milyen jelentős középhőmérséklet különbségeket okoz a domborzat. Néhány tíz méteres magasságkülönbség akár az egész fokos tartományba emelheti ezt az eltérést. Az egyes évek között is jelentős középhőmérséklet különbség van. Ez a tény azonban magában még nem feltétlenül befolyásolja egy adott földrajzi területen hagyományosan működő mezőgazdasági kultúrák biztonságát és termésbiztonságát. Sokkal nagyobb jelentősége van az ezen belül bekövetkező szélsőséges eseményeknek. Olyanoknak, amelyek valamilyen tekintetben a növénykultúrákra nézve bizonyos tűréshatárokat lépnek át. Hasonlóképpen, mint az inverziós jelenségnek köszönhető abszolút minimumokban megjelenő különbségek, amelyek az átlagok közt meglévő eltérésektől függetlenül húznak választóvonalat adott fajnál a téli túlélési lehetőségeket illetően. Az időjárási eseményeket figyelemmel kísérő gazdálkodó megtapasztalhatta az elmúlt években, hogy szélsőségesen meleg periódusokat hirtelen drasztikus lehűlések, teljesen száraz hónapokat özönvizek követtek. A rövidebb időszakok ilyetén szélsőségei évjárat méretekben is jelentkeztek. Kimutathatóan gyakoribbá és súlyosabbá váltak a tavaszi fagyok, érzékelhetően szaporodott a pusztító zivatarok és jégesők száma. Ezek nyilvánvalóan jóval nagyobb súllyal esnek latba, mint az esetleges 4-5-6 tizedfokos hőmérsékletemelkedés, de akár ugyanekkora csökkenés.
Ha vizsgálni kezdjük, miben áll ez a klímajelleg változás, azt láthatjuk, hogy az utóbbi másfél évtizedben megszaporodott az úgynevezett „blocking” helyzetek száma az európai térségben. Ez azt jelenti, hogy az európai időjárást alapvetően meghatározó és szabályozó atlanti ciklonok szabad nyugat-keleti pályán történő mozgását időről-időre szokatlan földrajzi helyeken kialakuló anticiklonok blokkolják. Ez a körülmény az időjárási menet korábbi időszakokra jellemző, úgynevezett „zonális” (szélességi körök mentén haladó ciklonpályák) jellegét „meridionális” (észak-déli) áramlásúvá változtatja.
9. térkép
A térkép (9. térkép) egy, az elmúlt évtizedben gyakran előforduló szinoptikus helyzetre ad konkrét példát. Látható, hogy a sajátosan elhelyezkedő légköri képződmények konstellációjában kialakuló áramlások mennyire éles és mély hullámokat képeznek észak-déli irányban. Ezek mentén időről-időre a szokásosnál hidegebb léghullámok jutnak el déli szélességekre és a megszokottnál melegebbek északiakra. Ezek nyomán a téli időszakban extrém hidegek alakulhatnak ki a kontinens felett, nyáron pedig a keveredési határzónákban pusztító viharok keletkezhetnek. Szélsőségesen meleg időszakokat szokatlanul hidegek válthatnak fel, átmenet nélkül.
Nem véletlen talán ezek után, hogy néhány évvel ezelőtt még szinte kizárólagosan melegedésről és szárazabbá válásról szóltak a kutatók jóslatai, mígnem néhány kivételesen csapadékos, árvízkatasztrófákkal tarkított, és Európa enyhébb klímájú, mediterrán és óceáni területének szélsőségesen hideg telű éve után egyenesen egy kis jégkorszak kezdetének víziója lát napvilágot.
A „józan paraszti ész” tapasztalati „agroklimatológiája”
Aki saját tapasztalataira hagyatkozva, különösen, ha gazdálkodóként figyeli nap, mint nap az időjárási eseményeket, sőt azok következményeit a „bőrén érzi”, egyértelműen valami korábbi rend felborulásaként élheti meg azt. A károkat okozó helyzetek súlyosságát még az a körülmény is fokozza, hogy a kárt okozó időjárási események, furcsa módon, egy-egy adott perióduson belül egyazon térséget érintve ciklikusan makacsul reprodukálódnak, tetézve a már egyszer vagy kétszer bekövetkezett negatív hatást. Amennyiben valaki úgy vélné, hogy csupán benyomásokról van szó, annak érdemes lenne követnie például az időszakos, évszakos, vagy éves csapadékadatokat és azokat összevetni a sokéves átlagokkal, különösen a korábban tipikus területi eloszlás tükrében. Ebben a tekintetben a gyökeres változás elsődleges oka abban áll, hogy a gyakran blokkolt ciklonpályák miatt az éves csapadék jelentős része úgynevezett „konvektív”, azaz meghatározott légköri helyzetekben helyileg képződő csapadék, a korábbi évtizedek frontcsapadék többletével szemben. A ciklonok okkluziós frontjaiból származó csapadék sem föltétlenül mutatja a korábbi időszak területi eloszlását, miután a ciklonpályák is változtak, sőt maguknak a ciklonoknak az eredete is, lévén, hogy arányaiban megsokasodtak, az úgynevezett „magassági hidegcsepp” helyzetek és a mediterrán ciklonok, amelyekre jellemző, hogy csapadékukat területileg koncentráltan bocsájtják ki, időnként extrém mennyiségben, atipikus módon teremtve atipikus viszonyokat, soha nem látott időjárási helyzeteket az érintett földrajzi területeken."
Köszönöm az elhangzottakat! E szerint nem reménytelen a dolog. Valószínű nem fogok Dunának menni, ha a 4-5 év utáni szüret nem lesz piacképes. :) Kicsit belevetettem magam a gugliba és egész lelkesítők is elhangzanak, persze mindig is szerettem(tük) a mediterránumokat. Két éve pl. fügéket dugványoztam 7-->5-öt sikerrel. Assszongyák, hogy ez nem olyan rossz arány. Minden esetre télire még lefóliáztam őket, de minden tavasz egy dilemma, hogy megmaradtak-el..?
Tiszteletem mindenkinek! Nem kizárt, hogy lehetett már szó róla, de miután lusta voltam végig olvasni a topikot megkockáztatnék egy kérdést: Ha elültetek mondjuk kisebb cserepekbe néhány AVOKÁDÓ magot, lehet abból valami? Ill. érdemes tovább foglalkozni vele, vagy milyen feltételek között..? Volt már vele valakinek tapasztalata?
Úgy érted hogy az porozza be? Elképzelhető... Vagy csak tetszik neki a vulkanikus talaj illetve direkt az egyik "emelet" falába ültettem, mert úgy tudom, hogy a sok víztől nem köt, inkább vegetatívan fejlődik. Ez is állhat mögötte. Mindenesetre a liszharmatra brutálisan érzékeny, mellette a szőlőnek semmi baja nem volt.
Nekem a góji elsőre, az aszályos melegben sokat termett, de a vizes, nyálas időt nem szereti, belepte a lisztharmat. Ha az éves csapadékos napok száma tartós időjárási jellegzetesség marad, szerintem a gójinak nincs jövője. Egyelőre várom a fejleményeket, nem sürgős megválni tőle.
Azt hiszem, ha 2014 második félévének csapadékmentes és azon belül a napsütötte napjait összeszámolnánk, igen megdöbbennénk. Állítólag hatalmas szőlőültetvények pusztultak ki ebbe belebetegedve, az "agyonnemesített" fajták sokkal rosszabbul bírták, mint a régi szőlőfajták, például a nálunk a tájjellegzetes olaszrizling. A szőlősgazdák megkongatták a vészharangot.
Nekem is van goji bogyóm, és nekem sem tetszik különösebben eddig. Legalábbis 2000 forintot per darab nem ért meg. Viszont az aszalványa nagyon ízlik, igaz még inkább boltit fogyasztunk, de a saját is nagyon jó lett, először nekem sem tetszett, de lehet érzi a testem, hogy tápláló. Bár picit kételkedem a sokoldalú pozitív hatásában, lehet benne elég sok túlzás. Nem egy füge, vagy datolyaszilva az tény, de érdekességnek elfér. Nálam első évben több száz termést termett, de a lisztharmat a felét legalább tönkre tette. Permetezni nem akarom, megpróbálom alternatív módszerekkel megvédeni, de ha nem megy akkor sem vágom ki, elfér, amúgyis a telek széle a vad formájával van tele. Csak ne keverjem majd össze... :)
Arra tippem sincs, h valakinek miért nem köt, de az tény, hogy csodát ne várjunk ettől a növénytől mert a termése még normál esetben is csekély, kiskertbe abszolút nem ajánlott. Viszont ha valakinek ízlik az aszalványa akkor egy próbát megér, már csak azért is mert 5000 forint kilója, legalábbis errefelé.
Én is csak boltból vásároltat fogyasztottam, azt nem mondanám, hogy nem ízlett, mézédes volt, de igazából csak ez dominált. A saját termés sokkal ízletesebb? A fajták között van jelentős különbség ízben?
Tesóméknak van pesten egy fa. Ez olyan aminek a termése magvatlan. Utóérlelésel szüreteltet ettem. Oyan tökre hasonlító íze volt. A fajtáját nem tudom. Először újdonság volt, de nem adnék 12 000 ft-ot egy fáért. Boltban még nem láttam sose ilyet :)
http://extension.psu.edu/plants/tree-fruit/news/2014/goji-berry-culture
Nem egy bőtermő növény. Átlagosan egy tonnát terem hektáronként. Négy-öt éves korában már teljes termést ad, maximális termésátlag 3 tonna per hektár.
