Magánvélemény:
Az SZJA tv. 1. sz. melléklet 8.7. általad idézett pontja csak akkor minősíti adómentesnek a juttatást, ha azt sportszervezet nyújtja.
Kéne tudni mi az a sportszervezet, de sajnos nem tudom. Így hát próbáljuk meg körülírni: a Játékvezetői Testület biztos, hogy az (1994/169 APEH itánymutatás). Nézzük meg az 1994/165-öt, sportszervezet "egyesületi színű ruhát" ad, tehát a sportegyesület is sportszervezet.
Ezzel szemben (1999/78) egyéni vállalkozó nem sportszervezet, függetlenül attól, hogy főtevékenységként sportol-e vagy sem. Az SZJA tv idézett passzusa is verseny, ill. diáksportot emleget, nem pedig profi v. élsportot.
Szóval ennek tükrében a véleményem:
Mint tudjuk, a gazdasági társaság/ egyéni váll. nyereség elérésére alakulnak. Ha ennek megvalósításaként sportolnak (ti. azért hogy reklámból/ helyezésből/stb) aminek a célja a bevétel/ill. nyereség megszerzése az általános GT-re vonatkozó szabályok az irányadóak. Végül is a programozónak ugyanúgy kell ennie, mint a könyvelőnek vagy akár a sportolónak, és ezt rendszerint nem akceptálják az adótörvények.
Ezt látszik erősíteni a fent idézett egyéni vállalkozós állásfoglalás, vmint az a tény, hogy a sportegyesületek jellemzően nem alkalmzatt/ munkáltató relációban vannak a sportolókkal.
Összefoglalva, szerintem a tevékenység nyereségérdekelt mivolta a mérvadó.
Végre eljött az idő, hogy megfizessek (a tartozásom).
Van nálam egy tucat különféle valami, aminek biztos örülnél.
Sajnos mint mondtam Vietnámban ilyen nincs fémből, de van helyette Singapuri, Hong Kong-i és még valamilyen, amin nem igazán latin betük vannak. Ja és angol darabok is keveredtek közé, gondolom azok nem lesznek túl nagy kuriózumok számodra.
Már csak egyet kérnék, küld el nekem a címed mail-ben, hogy hová is továbbítsam.
Nem könyvel valamelyikőtök véletlenül profi sportkft-nek? (Netán rt-nek? Bár ez utóbbi elég ritka. A lényeg tehát, hogy a fő tevénység a versenysport.)
Kérdésem a kajaszámlákhoz kapcsolódik. Az SZJA törvény ugyanis azt kimondja, hogy a nem munkaviszony keretében sportoló játékos versenyeztetésével kapcsolatosan étkezésre, utazásra fordított összeg nem minősül természetbeni juttatásnak. De azt már nem írja, hogy mi van azokkal a játékosokkal, akik munkaviszony keretében sportolnak. Mert ugyebár az agyrém, hogy elmegy egy csapat, mondjuk 15 játékos Zalaegerszegről Nyíregyházára meccset játszani, kajálnak, és a számlát meg kell bontani a szerint, hogy hány munkavállaló és hány nem munkavállaló (pl egyetemista vagy főiskolás) van a csapatban, és az alkalmazott sportolók része után pl tébézni meg adózni kellene.
Nekem az a véleményem, hogy ez teljes egészében a vállakozás érdekében felmerült költség, nem kell kétfelé bontani, és az szja tv csak azért emeli ezt ki, mert ha nem a cég munkavállalója valaki, akkor milyen alapon eteti és utaztatja?
(Ezt egyébként még nem a sáphivatal piszkálja, de jó lenne tudnom a Ti véleményeteket is. Ha valakinek van valami állásfoglalása, nagyon jó lenne.)
kedves SOPHIE....
a szgk. költségtérítést mi benzinszámlák és útnyilvántartás együtt futtatásával csináljuk.
az utnyilvántartás mindig annyit mutat éppn, mint amennyi kb.pontosan a gyári fogyasztásátlag alapján a számlákon lévö benzinböl megtehetö.
.:)
amikor revizio volt, megnézte mind a kettQt a nöci, akinél bent voltunk. 3-4 kisebb kút (elfi, káta, berény, stb) számláját kifénymásolgatta, a nagyokra rá sem bagózott. az útnyilvántartásokból az utolsó 3db-ot fénymásolta le és még 3-4-et kivett találomra (számomra ugy tünt) lemásolni. és TÉNYLEG lehet valami táblázatuk, mert föbb (nem csak a fö)tevékenységeket pontosan leírta, megkérdezgette, hogy és milyen formán végezzük. nagyon korrekt volt, de már már a kukacoskodásba áthajló precizséggel. ennyi.
gbrL
Általában a társasági szerződés úgy rendelekzeik, hogy a tulajdonosok osztalékban a tőkebefektetésük arányában részesülnek. Ha a beltag osztalékot vesz fel, akkor Neked is kell, mert ez a tőkebefektetés hozadéka.
Na nem ez a lényeg, hanem valószínűleg jobban jársz az osztalékkal, mint az átalányadózással ha tényleg nincs és nem is volt munkaviszonyod soha. (A"jegybanki alapkamat kétszerese" mérték a saját tőkére és nem a jegyzett tőkére vetítendő)
Hát ez eléggé ciki, de mijé nem csináljátok úgy, ahogy az egész világ csinálja, 0,3 ról kamuszámlát kérsz és máris Tiéd a lé, adómentesen, szépen, mondjuk gépkocsi ktg-térítésbe!
Mert, ha kiveszed a pénzt legálisan a következő a helyzet:
1. A 0,3-nak levonják a 18%-át (társasági adó)
2. innen kezd bonyás lenni a dolog, mert ugye a társaság saját tőkéjét ismerni kell, és ahhoz képest, amit kivettél kétféleképpen adózik
-kisa: az osztalék azon része, mely nem haladja meg a jegybanki alapkamat kétszeresének szorzatát, az további 20% adót becsókol
-kisbé: az a rész, ami efölött van (az ötezer forintos bt-nél ez nem nehéz) 35% adót kér + 11% százalékos eho-t
Szakxerűen, illetve szó szerint:
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót a következők szerint kell megállapítani:
a) az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értéket;
b) az a) pontban meghatározott összegnek ki kell számítani az osztalékmegállapítás évének első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese szerinti részét;
c) a magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 20 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.
Újabb kösz szépen. Leírok ide egy modellt, mert szerintem így van. Javítsatok ki plíz, ha mégse.
Naszóvalhogyaszongya:
Én a Bt. kültagja vagyok, munkám folyományaként kifizettek a Btnek ÁFÁval együtt X*1,25 Forintot, amelyből ugye a Bt elküld az apehnak X*0,25 Ft-ot, benn marad X. A munka elvégzése céljából mondjuk keletkezett X*0,7 Ft költség, ez is kikerült a Btből. Benne van X*0,3. Ezt a pénzt a Bt teljes egészében ki akarja fizetni nekem, kérdésem(gyanítom már kitaláltad): hogy optimális? Engem nem zavar, ha a Bt beltagja veszi fel osztalékként (főállása van), nekem fizetik ki fizetés formájában (nincs és nem is volt munkaviszonyom) vagy mittudomén. Ezen felül szja, tb, mittudomén után hány százaléka marad meg személyesen nekem? (amiből már semmit sem kell fizetni, ha akarom számlamentesen hamburgerre költöm az egészet)
Köszi, ha esetleg túl bő a kérdésem, nincs valami "Adózásról hülyéknek, járatlanoknak és mindkettőnek" c. könyv?
Én csak azzal egészíteném ki Sophie C. mondandóját, hogy mindig jobb a tételes adózás, és ha egy mód van rá, csinálj bt-t....
Láttam, volt már itten vita erről, de ha valaki adót akar spróolni és van akkora bevétele, hogy az adminisztrációs többletet vállalni tudja, annak megéri.
Fő szabály szerint semmilyen bírság nem számolható el adóalap csökkentésként...
Átalányadózást választhat az egyéni vállakozó, akinek a vállakozása mellett nincs főállású munkaviszonya, és az árbevétele nem éri el a 4 millió Ft-ot, áfában alanyi adómentességet választott. (Gondolom nem kiskereskedelem, és mezőgazdasági östermelés)
Általában a bevételből 40% költség levonható, a fennmaradó rész adóköteles.
Az adó 12,5%, ha a fentiek szerint kiszámított jövedelem kevesebb, mint 200.000 Ft
25% az adó a jövedelem egészére, ha a jövedelem 200000-nél több, és 600.000-nél kevesebb.
30% 600.000 és 800.000 Ft között
35%, ha 800.000-nél több
Tehát a bevétel 3.485.000, ebből jövedelem 60% = 2.091.000 Ft, adója 35% = 731.850 Ft.
Vannak kedvezmények, ha valaki bizonyos kedvezményes tevékenységeket folytat: pl javítási, karbantartási szolgáltatások, mezőgazdasági szolgáltatás, stb, vagy ha nyugdíj mellett végzi a tevékenységét.
Az SZJA-n felül TB fizetési kötelezettség is van.
A közúti bírság nem számolható el, mert a magánszemélyt bűntették meg, és nem a céget.
A parkolási pótdíj az nem tudom, mi.
Na, mán megin ide vetett a fene. Hallottam valami olyasmit, hogy egyéni vállalkozó, ha nem akar könyvelést vezetni, akkor lehet átalányadós. Bevételeinek x%-a, (se több se keveseb) költség, történjék bármi is, a (100-x)% százalék után pedig adózik. Ez igaz? És ha igaz, akkor mennyi az x, és miféle megszorításokkal/engedményekkel stb. jár mindez?
Jó Rabszolga üdvözletét küldi
PS: közúti bírság, parkolási pótdíj elszámolható? /én még mindig itt ragadtam le/
Mondom, hogy a szerződést kell megnézned, mert szerintem operatív lizing esetén arról van szó, hogy a lizingbevevő kifizeti a pénzt, és a végén valami visszajár, mostanában a forgalmi értéknek valami átszámított összegét szokták kikötni.
És az operatív lizing átadással ezt a visszaértékesítési jogot is átadja, és nem egyszerűen a bérlés jogát. tehát éppen ez az az eset, amikor nem fogunk tudni neked segíteni, ha nem ismerjük a részleteket.
EZ BIZTOS, HOGY NEM EGYSZERŰEN BÉRLETI JOG ÁTADÁS!!!!!!!
Valami hasonlóra gondóttam én is... de az a kérdés, hogy a bérleti jog kétéves leírását az általam oly nagyra értékelt Apeh elismeri-e? Mert szvsz operatív a lizing (pénzügyi lizingnél nem volna semmi bonyolultság)
1. Bt nevére kiállított áfás benzinszámla kell ehhez, vagy elhiszik a reális útnyilvántartás alapján? (szerintem nem kell a benzinszámla is, de én hülye vagyok ehhez)
Nem vagy hülye, tök jól mondod. A kilómétert elhiszik, ha csak nem találnak okot arra, hogy kételkedjenek (pl. egy nap háromezer kilómétert mentél, vagy kiderül, hogy egyszerre voltál Győrben és Békéscsabaán, stb) az üzemanyagárakat pedig az APEH Negyedévente közzéteszi. (PS. Valaki éppen itt említette, hogy talán van valami belső hallgatólagos APEH megegyezés, hogy egyes szakmákban hány kilómétert tartanak havonta elfogadhatóank, de én erről egyébként nem hallottam)
2. Ilyen Adóújságot hol árulnak? Újságosbodéban, könyvtárban, adószakértőnél (így leírva a kérdéseimet tényleg elég járatlannak tűnök, még a magam számára is)? Elszámolható költségnek az adóújság :)?
Ne szabadkozz már folyton, mert lekopik a balkezed!
Nehogy megvedd!!! A Bt könyvelőjének biztos van, és nem kell ezt Neked tudni, csak hogy képben legyél, olvasgasd át, a döntésekhez nem árt az információ.
3. Parkolójegy (ugyebár nem áfás) elszámolható? Van belőle mint a szemét.
Parkolással kapcsolatosan már megkaptad a korrekt választ, annyit tennék hozzá, hogy a parkolás nem a gépkocsi költségtérítés része, hanem egyéb, a BT tevékenységével kapcsolatosan felmerült költség, amit a BT megtérít a részedre. Akkor tudja kifizetni szabályszerűen, ha a díjról a Bt nevére szóló számla van, hozzáteszem én ettől a szabálytól a parkolás esetében néha el szoktam tekinteni, és eddig még nem volt belőle probléma.
Mégsem mehetsz be az összes önkormányzat összes közterületfenntartó irodájába, hogy adjanak számlát!!
parkolojegyet érdemes egész év során gyüjtögetni, és bemész a központi ügyfélszolgálatra, ott kiállitják a számlát.
Ha sokszor parkolsz, érdemes parkolókártyát venni (számlára) és akkor nincs gond a gyüjtögetéssel.
Remélem jól kotyogtam bele a topicba.
akecso
Kösz Sophie.C, jövök neked egy bal kézzel. :)
De ha már itt vagyok, még három egyszerű dolgot megkérdeznék:
1. Bt nevére kiállított áfás benzinszámla kell ehhez, vagy elhiszik a reális útnyilvántartás alapján? (szerintem nem kell a benzinszámla is, de én hülye vagyok ehhez)
2. Ilyen Adóújságot hol árulnak? Újságosbodéban, könyvtárban, adószakértőnél (így leírva a kérdéseimet tényleg elég járatlannak tűnök, még a magam számára is)? Elszámolható költségnek az adóújság :)?
3. Parkolójegy (ugyebár nem áfás) elszámolható? Van belőle mint a szemét.
Csak nyugodtan! Legfeljebb, ha nincs kedvünk, nem válaszolunk.
Szóval az útnyilvántartás:
Neked ennek a vezetését az SZJA törvény melléklete írja elő. és nem mondja egy szóval sem, hogy mikor, milyen módszerrel, milyen gyakorisággal kell vezetni, egyetlen szabály van, hogy fel kell tüntetni benne minden adatot, amit a törvény előír ezzel igazolva, hogy a költség a tevékenységgel kapcsolatosan merült fel, és így igazoltan ki lehet fizetni a számodra. Tehát akár írhatod sajtpapírra tintaceruzával, csak legyen benne, hogy mikor, honnan-hová utaztál, kit kerestél fel, és hogy hány km-t tettél meg. Ezen felül legalább a január 1.-i és a december 31.-i kilóméteróraállás, na és persze a gépjármű típusa, forgalmi rendszáma és a fogyasztási norma is kell.
Szóval nyugodtan írhatod excelbe, ezt beírhattad este is, amikor hazamentél, ez nem az a fajta nyilvántartás (menetlevél) amit az autóban kell tartani.
A normákat a 60/1992 (IV.1) számú kormányrendelet tartalmazza. Találsz egy csomó ezzel kapcsolatos hasznos információt az Adóűjság idei 5-6 összevont számában is.
Kedves asztaltársak, jó ideje olvasom (értsd:elejéről) a topicot, határozottan tanulságos. Lenne egy kérdésem, amolyan igazi amatőr: jó ideje dolgozom egy Bt tagjaként nem a Bt. tulajdonában levő személyautóval, viszont az útnyilvántartót nem vezettem, de pontosan tudom (ezt lelkiismeretesen felírkáltam) hogy mikor merre jártam munkából kifolyólag. Namost: összejött kábé 20 oldalnyi kocsifutás. Ezt ha beleírkálom az útnyilvántartóba, jó esetben csak a könyökömig kopik le a bal kezem. Nem lehet pl. excel táblázatból kinyomtatott papírokat hozzátűzni az útnyilvántartóhoz? A nyomtatvány értelemszerűen ugyanazokat az adatokat tartalmazná, mint a hivatalos nyilvántartó, csak hát copy-paste módszerrel (de valósághűen) gyorsabban és egyszerűbben meglennék. Ezzel az apehet se lopnám meg, csak nem lennék 100000000%-ig formakövető. Válaszokat/tapasztalat megosztását előre is köszöni:
Egy jó rabszolga
PSI: Ja, ha az kitétel, hogy az autóban munka után közvetlenül kell írni a km-t, akkor fel tudok mutatni két üzem- és excelképes notebookot. /Sőt, mindkettő jogtiszta/
PSII: Honnan lehet megtudni, hogy milyen tÍpus, milyen motor etc. függvényében hány Ft/km elszámolható?
PSIII: Na, mostmár lelövöm magam, mer' kezd hosszú lenni...
1997. január 1.-e óta. mióta a Számviteli Törvény megmondta nekünk, tudjuk, hogy a szerződéseket tartalmuk szerint vizsgálva a lizingszerződéseket két fő csoportra oszthatjuk, az egyik lényegében egy bérlet, a másik pedig egy adás-vétel hitelre. (Feltételezem, mindkét cég Magyarországon adóalany)
Ha az első esetről van szó, tehát operatív lizing szerződést kötöttek, akkor pontosan kell ismerni a szerződés tartalmát, ahhoz, hogy tudjuk, mit is számlázott át. Ha bérleti jogról van szó, akkor két év alatt kell leírható, 2001. január 1. óta a vagyoni értékű jogok leírásánál nincs korlátozás a SZT szerint (megjegyzem az én elképzelésem szerint inkább valami opciós jog átadás lehetne, ahogy általában ezeket a szerződéseket ismerem, opciós jog a lizinbe adó részére történő visszaadás esetére)
Ha a második esetről van szó, tehát pénzügyi lízingról, akkor pedig a gépkocsit adta el az egyik cég a másiknak, gondolom a pénzügyi lizingben résztvevő összes partner hozzájárulásával.Gondolom, hogy a részletek fizetését is átvállalata az új lizingbevevő. Ebben az esetben tehát adás-vételről van szó, de az ellenérték kifizetése az 5 millió átutalásával, és a maradék lizingdíj kifizetésével egyenlítődik ki. (Természetesen piaci értéken kell, hogy megtörténjen az átadás, függetlenül az addig kifizetett vagy hátralévő összegektől, annál is inkább, mert kapcsolt vállalkozásokról van szó.)
Sziasztok!
Könyvelő vagyok, és az egyik kedves ismerősöm megkeresett egy problémával, amivel kapcsolatban kialakítottam egy álláspontot, de kíváncsi lennék az itteni vájteszű kollegák és kolleginák T. véleményére!
Adva vagyon két cég (mindakettő azonos tulajdonossal, aki szerencsétlen külföldi). Az egyik hamarabb alakult, mint a másik, de a profil azonos. Az első lízingelt két teherautót (merthogy exportálnak a drágák). Az első cég (1) átadta a másodiknak (2) az egyik teherautót, ami nem is volna gond, de bérleti jogként (számlára lizing jog van írva, de ilyen szempontból lénygtelen) leszámlázta a lizing kezdetétől számított teljes, általa kifizetett lizingdijat (5 miller, 1999. óta). Nomost. A lizing díj lejár 2002. végén. Tehát fő szabály szerint, a kapcsolódó jogot is értékcsökkenteni kell(ene)másfél év alatt, de a szvtv. előírja, hogy vagyoni értékű jog leírása min. 6 év. => időbeli elhatárolással kell elszámolni. Azt nem tudom, hogy milyen formában tartalmaz a lizingszerződés vételi opciót a lejárat végén.
Az ügylettel kapcsolatos aggályaim:
1. A vagyoni értékű jogot nem lehet két év alatt leírni (Apeh is seggen vágja a delikvenst ta. szempontból)
2. Amennyiben nem pénzügyi lizingről van szó, de mégis átkerül a társaság tulajdonába a tgk, akkor nem számolhat el ilyen magas értékű lizing díjat.
MO és az USA között van egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről. Asszem 1978-ból, és ez az első ilyen egyezményünk. Minden ilyen esteben ezen egyezmények erősebbek, mint az illető ország adójogszabályai. Az ilyen egyezményeket régebben tvr.-ben, mostanában tv.-ben hirdetünk ki. Ezt az egyezményt nézd meg. De vigyázz: ezek az egyezmények diplomáciai nyelven vannak írva, és még kétértelműbbek, mint az adójogszabályok!
