1. Egy barátnőm alkalmazottként dolgozik egy magyar cégnél. A fizetésén felül zsebbe is kap pénzt. Mellette számlaképes magánszemélyként alanyi/tárgyi adómentes (ez is mit jelent????) elég kevés jövedelemre tesz szert. Belegondolt, mi lenne, ha vállalkozna. A bt-je bevétele kevesebb lenne, mint a mostani bruttó bére (beleértve a zsebbe kapott összeget is.) Mellette megmaradna a számlaképes magánszemély jövedelme is, ami lehet, hogy megnőne, mert több ideje lenne ebben is dolgozni. Szerintetek hogyan járna jobban? Szerintem maradjon a mostani cégnél.
2. Lehet-e a beltag nulla tulajdonrésszel a bt-ben?
3. Lehet-e a kültag -::-
4. Menni a bt minimális kezdő tőkéje, maximális?
5. Milyen gyakran kell adózni nyereség után?
6. A már leadózott nyereség meddig tartható a bt-ben? Akármeddig? Tíz évig?
7. A beltagnak állandó fizetést kell megállapítani, vagy ügymenettől függően megkaphatja a számlák után fennmaradó összeget?
8. A beltag a saját fizetése után is tb-t fizet maga után, mintha alkalmazottat foglalkoztatna? Plussz fizeti magánszemélyként is a tb-t? Tehát össz annyi tb-t fizet, mintha lenne egy alkalmazottja, az övét plussz a cégét az alkalmazott után?
9. A kültag -::-
Van egy KFT-m 4 eve, ami eddig massal foglalkozztt. DE mivel azt abbahagytam, ugy gondoltam belevagok a konyvelesbe. ( A KFT tarsasagi szerzodeseben szerepel mint tevekenyseg.) Igaz nem fotevekenyseg, azt mondjuk at kell jelentenem. De a tobbivel teljesen egyedul erzem magam es elveszettnek. Azt hiszem szoksegem lenne egy kis kezdeti kezfogasos vezetesre. :)
Szia, közben felfogtam.
A szellemi szabad tevékenységről hallottam még érdekes dolgokat. Tehát ennél milyen téren tevékenykedhetsz? A tanácsadás belefér? Management, üzleti, marketing, pénzügyi, stb stb stb. Valamelyik miatt áfa-körösnek kell lenni? És ha jól tudom, 0 bevételnél 0 minden levonás. Vagy nem?
Sziasztok!
Szeretnek bejelentkezni kozetek. Mindjart egy kis tanacskeressel kezdenem! Mostanaban kezdenek konyvelni egy KFT keretein belul, de egyenlore egyedul es szeretnem kerni a tanacsotokat, hogy mit kell tenni indulaskor, illetve mire kell odafigyelni. Mar kinyomtattam az osszes eddigi beirast, de sajna vegig olvasni eddig nem volt idom, de ilyent nem talaltam.
mar begyujtottem par infot, de mindnet jobb akar tobb helyrol is tudni.
Elore is kozsonom.
eszkija
Köszi a választ. Nem vagyok szakember. Elkezdtem egy tanfolyamot, de nem jártam be.
Már elolvastam az utolsó három adagot (500-as felbontásban) a topicból.
Szóval hogy van ez?
Két példa segítségével nézzük meg:
1) Ha a bevétel pl. 300 000 Ft a hónapban
a))
Bt esetében
Adóalap=bevétel-kiadások/költségek(ami bármi lehet, ami kapcsolatban van a vállalkozással)
Mondjuk 300000-100000=200000
LEVONÁSOK
a beltag tb-je
a beltag adója, járulékok
AMI ÖSSZESEN: 40%=80000
MARAD 120e HUF
b))
egyéni
Adóalap=bevétel-kiadások/költségek(ami bármi lehet, ami kapcsolatban van a vállalkozással)
Mondjuk 300000-100000=200000
LEVONÁSOK
tb
adó, járulékok
AMI ÖSSZESEN: 40%=80000
MARAD 120e HUF
2) Ha a bevétel pl. 20 000 Ft a hónapban
a))
Bt esetében
Adóalap=bevétel-költségek
Mondjuk 20000-5000=15000
LEVONÁSOK
ugyanaz a 40%=6000
MARAD 9000 HUF
b))
egyéni vállalkozó esetében
Adóalap=bevétel-költségek
Mondjuk 20000-5000=15000
LEVONÁSOK
minimális tb vagy tavalyi fizu utáni tb> 18000 Ft
adó, járulékok
Régen láttalak, de ma eszembe jutottál. Ugyanis (bár nem szokásom) néztem a parlamenti vitát a mittoménmilyen törvényről, amelyben visszamenőleges hatállyal akarják megváltoztatni az iparűzési adó alapjának önkormányzatok közti megosztásának rendszerét...
A saját vagy bérelt tárgyi eszközökön végzett javítási, helyreállítási munkák problematikája mindig az, hogy mi a felújítás (nem költség) és mi a karbantartás (költség).
Részemről Nagy Gábor (PM főosztályvezető) Beruházás, felújítás, karbantartás c. cikkét tartom irányadónak (mást nem igazán ismerek) a Számvitel és Könyvvizsgálat 1995/2. számából.
Azt hiszem, a megfelelő besorolás jelentősen nem változott a számviteli törvény módosításai során.
Nagy Gábor szerint:
"Épületkarbantartás ... /a vállakozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt/ _meglévő_ épületen végzett minden olyan munka, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, még akkor is, ha az épület alkotórészei lényeges elemeinek _részleges cseréjével_ jár együtt ... a rendeltetésszerű használat érdekében végzett külső, belső állagmegóvási munka (vakolás, meszelés, festés, mázolás) még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (homlokzattatarozás, beleértve a nyílászárók cseréjét is), vagy ha korszerűbb formában, módszerrel történik a javítási munka (például meszelés helyett festés, vagy tapétázás, vagy faburkolat /álmennyezet :-)/ elhelyezése, vagy szőnyegpadló helyett parketta vagy fordítva) ..."
ilyen lista nem létezik, és az sem igaz, hogy egy Bt több mindent leírhat, mint egy egyéni...
A Bt és az egyéni közt aza lényeges különbség (asszem má én is írtam), hogy nincs kényszeradóztatás, tehát, ha nem veszed ki a nyereséget, csak a társasági adót kell megfizetned!
Mit lehet leírni? Bármit, amit meg tudsz ideologizálni, hogy az a vállalkozáshoz szükséges.. Nincs szabály, persze, köynörtelenül kiveszik a jeggyűrűt, a kenyérvágó gépet, a turmixot, meg ijeneket:D
autókázásról jut eszembe egy trükk, amit mi ugyan soha nem alkalmaztunk, de ...
Szóval, megrendelsz szórólapterjesztést a Meló-Diák iskolaszövetkezetnél, vagy bármely konkurensüknél. ( A konkurensek olcsóbbak.)
A terjesztést az ország 4 pontján rendeled meg: Záhonyban, Zalaegerszegen, Békéscsabán és Sopronban. Mindegyik helyre 1000 db. szórólapot küldesz, avval, hogy naponta 100 db-ot osszanak ki a város legforgalmasabb kereszteződősében.
Te és munkatársaid pedig naponta ellenőrzitek a munka megtörténtét és minőségét.
Tényleg:
tudna valaki idemásolni egy részletes listát a leírható tételekről és mértékükről egyéni,Bt és Kft esetében?
És még az Rt és a szellemi szabad esetében?
Szóval a Bt többmindent elszámolhat költségként mint az egyéni. A kft-nél kevesebbet.
Viszont mégsem áll a pénzed csak úgy valahol.
Ha nem kívánod óriási hitelekbe kölcsönökbe verni magad akkor nem számít a korlátolt felelősség. Ezen a területen ráadásul senki nem nézi mekkora tőkével rendelkezel.
kedves sophie.C....
igen.... nem oolvastam el pontosan, hogy tárgyi eszköznek akarja venni....sorry...
gbrL
ps: üzlet feújításához vett álmenyezetet és padlólapot hova irnál?
thnx :)
Ez a lényeg, hogy továbbértékesítésről van szó, és akkor valóban vételjegyet állítunk ki.
Ebben az esetben úgy gondolom, a különbözet szerinti adózás választható, és ebben az esetben levonható áfáról nincs is értelme beszélni.
kedves sophie.C & sarg ....
a felvásárlási jegy és a vételi jegy különbözöek.
a vételi jegyet mi továbbértékesítésre szánt áru (szám.tech hw) megánszemélytöl való vételekor használjuk. ha az user a saját nevére szólo szla-t hoz és itthagyja, akkor mi beállítjuk áfa tekintetében is. az áfa levonási jogosultságra azért nem merem letenni a nagyesküt, mert én sem láttam soha törvényvben, hogy létzik. AZONBAN egyetlen áfa ellenörzéskor sem mondta egyik revizor sem, hogy nem lenne jogos az a tétel. áfa rev.ünk meg 3hetente-havonta van az export visszaigénylések miatt...
állásfoglalást pedig ugyis feleslehes kérni, mert ugyis csak az áfa törvényt kapod meg apeh fejléces papírra pecsétesen fénymásolva.....:(
gbrL
ps: ha nagyon nem akar az ügyfél problémát, akkor szerintem írjon adásvételi-t 2tanuval, gyári számokkal, adóazonosító jellel, nyilatkozattal, hogy szja beállítja a magánszemély, a nyilatkozatban hivatkozz a kitöltött vételi jegyre, az áfa levonást meg felejtse el.
..
.........
Jóvan, én is pont ezeket tudtam.
Illetve használunk még vételjegyet a használt cikk továbbértékesítési célő felvásárlásakor, de az csak továbbértékesítés esetén használatos, és az áfa levonás szintén kizárt.
De ettől függetlenül én nem csodálkoznék olyan nagyon, ha előkerülne valami titkos törvény ezzel kapcsolatosan, elég nehéz minden idevonatkozó dolgot megismerni.
Cloaca Maxima........
a magánszemélytQl történö vásárlás "vételi jegy" nevü tömbösített formában fellelhetö nyomtatvánnyal lehetséges. nem szigorú számadású.
a vásárolt cuccos teljes egészében költség, de áfa levonási jogosultságod CSAK akkor van, ha az eladó nevére szóló eredeti szla-t a vételi jegy mellé tqzöd a tömbbe.
gbrL
kedves sophie.C :)
köszike, megnyugtattál, hogy rendben van az autósnyilvántartásunk és elszámolásunk(szgk)....
a szekszárd-baja azért volt igy, mert a vidéki nagyobb utakat láncolni szoktuk. (pl ha az ügyfélnek hétfön van baja pl szegedröl, de csak csütörtökön megyünk pl csongrádra, akkor (ha nem tul sürgös), inkább a csütörtöki napra tesszük, mert nagyon megdrágítaná a dolgokat a mindennap mindenfelé mozgás)...
...
az ellopott cuccos frissn beszerzett áru volt.
ugy csináltuk, hogy azért felvettük árukészletre, és onnan eszközölünk egy teljes érték elszámolást 60nappal eltolva. az áfát meg majd beállitjuk a következö 2.hónapban. (a nyomozás lezárása a 60nap és addig feltételezni kell, hogy meglesz, holott mindenki tudja, soha.... _(( )
gbrL
Ha erre a problémára gondoltál, akkor gyorsan igyekszek megnyugtatni Téged, hogy a dolog így jó, tehát nem mentek el a bíróságoknak otthonról. A teljes válasz, viszont tartalmazza a szokásos elemet: attól függ.... Itt lényegében arról van szó, hogy egy adott eszköz tulajdonképpen pénzeszközként szolgált, tehát nincs tényleges teljesítés, ami viszont az eszköz értékétől megváltozhat, hiszen egy 100 eFt-os követelés fejében lefoglalt és árverezett 1.000 eFt-os eszköz közti értékkülönbség már lényeges, ezért ÁFA alapnak számít (de csak ÁFA alanynál). Figyelmedbe ajánlom az APEH alábbi véleményét, amely ezúttal tényleg a helyes álláspont.
MaZsolád.
1995/177. APEH iránymutatás
A végrehajtási eljárás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének áfa-kötelezettsége
az Európai Unió ajánlásaival összhangban az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (áfa-tv.) alkalmazására nincs befolyással az a körülmény, hogy a termékértékesítés, illetve a szolgáltatásnyújtás milyen feltételek között és módon megy teljesedésbe. Így többek között az is közömbös, hogy az árverési vétel önkéntes vagy végrehajtási árverés keretében történik. Ez egyébként világosan kifejezésre jut az áfa-tv. 6. § (3) bekezdésében, amely rendelkezés nem tesz különbséget az árverési módozatok között.
Ami az adóztathatósági jogcím kérdéskörét illeti, az egyértelműen csak az áfa-tv. 6. §-án alapulhat, mivel az árverési vevő a tulajdonjogot ellenérték fizetése fejében szerzi meg [1994. évi LXXX. tv. 127. §-ának (1) bekezdése]. Ebből következően az adós az áfa-tv. 7. § (1) bekezdésének a) pontja alapján áfa fizetésére semmiképpen sem kötelezhető.
Az adóztathatóság tényleges érvényre jutása ilyenformán attól függ, hogy az árverési vevővel szemben tulajdonosként való rendelkezésre jogosultként - azaz eladóként - fellépő fél áfa fizetésére kötelezett adóalanynak minősül-e vagy sem.
Amennyiben az adós áfa fizetésére kötelezett adóalanynak minősül, de az árverési vevővel szemben tulajdonosként való rendelkezésre jogosult félként közvetlenül nem ő lép fel, az általa teljesített termékértékesítés adóalapjául az őt megillető vételárfelesleg szolgál, ami történetesen lehet 0 is, ha az adóssal szembeni követelés magasabb, mint az árveréskor kifizetett vételár. (PM 50.256/1995. Forgalmi Adó főosztály.)
Minthogy az általános forgalmi adó esetében az önadózás elve érvényesül, az áfa-kötelezettség fennállásának megállapítása az adós feladata. Következésképpen a végrehajtónak nem kell vizsgálnia, hogy az árverésen a konkrét vagyontárgyra nézve az értékesítés áfa-kötelezettsége fennáll-e vagy sem.
Az adós az általános szabályok szerint köteles az értékesítésről számlát, vagy egyszerűsített számlát kibocsátani. A számlában vagy egyszerűsített számlában a vételárfelesleget mint az áthárított adót is tartalmazó végösszeget kell feltüntetni. Az árverési vevőnél a felszámított adó összegét értelemszerűen kizárólag ezen okirat igazolja, így az árverési jegyzőkönyv önmagában bizonylatként nem fogadható el.
(APEH 9250294481/1995. Csődeljárási és Végrehajtási főosztály, AEÉ, 1995/7.)
Azt az infot hallottam, hogy ha a kicsi cég 1 magánszemélytől vesz 50 e Ft alatt tárgyi eszközt, azt egyből eírhatja, és 200 e Ft-ig a magánszemélynek sem keletkezik adóköteles bevétele.
Igaz ez?
És a magánszemély hogy tudja a tulajdonjogát átruházni, ha számlát sem tud kibocsátani? Milyen bizonylat kell ehhez, hogy a t. adóhatóság is elfogadja?
Tehát gondolom ezek az eszközök tárgyi eszközként szerepeltek nálatok.
A lopásról gondolom van valami rendőrségi jegyzőkönyv, vagy hasonló, ez alapján az eszköz nettó értékét (ebben az esetben a teljes beszerzési ár) egyszeres köynvvitel esetén pénzmozgással nem járó költséghelyesbítésként csokkenti az eredményt és az adóalapot, kettős könyvvitel esetén ráfordításként elszámolható
