Ha láttál már karosmérleget és meg is értetted hogyan működik, akkor tudod, hogy mi történik, akkor ha két százezertonnát tartalmazó serpenyő egyikéhez minden évben elkezdünk hozzáadni 501 majd 502 majd 503 stb. stb. kg-ot 60 éven keresztül...
A százezer tonna, vagy az egyensúlyi állapotot megszűntető elenyészően kis tömeg a felelős a rendszer kimozdításáért? :)
A CO2-nek bizonyosan van köze a klímához - de valójában az üvegházhatás 75-80%-ért mindig is a vízgőz felelt - ezért is fordulhatott elő korábban több tízszer, akár közel százszor ekkora CO2 arány is úgy, hogy nem volt belőle extrém meleg klíma, és amúgy az is igaz (és szokás nem foglalkozni vele), hogy a CO2 csak a spektrum viszonylag szűk sávjaiban nyel el, viszont ezekben aránylag hamar telítődik, sőt, jórészt már egy ideje telítésben van a mostani arány mellett is, ergo az arányának további növekedése messze nem jár már arányos melegedéssel.
...de nem médiában, hanem itt a közeli Vésztőn is hallottam ilyet, nem nagyon kicsi gazda embertől, ott "kotunak" emlegetik, szerintem a humuszt jelenti, hogy az nagyon lecsökkent ott arrafelé a termőföldben.
A víz visszatartást fokozni kellene, sokan azt mondják, szerintem is van benne valami. Víztározó, abból csatorna, abból öntözni. Önmagában ha sok csatornában víz van, az is megváltoztatja kicsit a terület mikroklímáját, azt mondják legalábbis.
Arról nem olvastam semmit hogy a magyar termőföld humusztartalma tényleg feleződött-e az elmúlt 30 évben. Magának a termelési módszereknek is van még mit fejlődni, úgy értem hogy olyan módszereket alkalmazzanak minél nagyobb területen. Például ott van a zöldítés*. A szakemberek azt mondják hogy amit itthon ezzel a jelszóval csinálnak, az sokszor inkább árt.
*zöldítés alatt leggyakrabban a másodvetésként vetett zöldtrágyázást értik és csinálják.
A jogszabály szerint 60 napig a területen kell lennie, és előírás a területed megadott részét zöldíteni. Mit csinál sok gazda? Durr bele aratás után a zöldtrágya, a legolcsóbb keverékkel pl. mustár+facélia, 60 nap után mehet a tárcsa vag yépp felszántani. Ez több sebből is vérezhet: kellő szárazságban alig kel ki és alig nől meg, a példában szereplő keverék pont kedvez a repce kártevő bogarainak bolháinak, frankón kiveszi a talajból a maradék vizet is. Ja és 60 napig nem lehet bántani, akkor se ha közben elvirágzott, holott szakmailag legkésőbb virágzás előtt be kéne dolgozni, mert akkor adja vissza a legtöbb tápanyagot és szerves anyagot.
Szóval igen sokszor a szabályozó környezet is buta és szögletes, a valóságtól elrugaszkodott.
De azért fejlődnek a gazdálkodó emberek is, csak ez generációkig eltart. Az idősebbek nagy része el nem tudja azt képzelni, hogy nem kell feltétlen szántani, de közülük is van azért aki belátja.
Ettől függetlenül a magyar mezőgazdaságot én nem temetném, egy aszályos év miatt, az se az egész országban.
Igen, beszéltük tegnap, hogy a bibliai időben is volt 7 szűk esztendő.
De nagyon újra kellene gondolni ennek az egész medencének a további sorsát. Nem tudom, de elképzelhető, hogy a szabályzott folyamok miatt megszűnt nagyobb vízfelületek tényleg problémát okoznak.
A 30 év alatt, ha igaz, mondják, írják, megfelezett termőföld humusz tartalmat se hinném, hogy meg lehet játszani még egyszer, megfelezni ezt a megmaradt felét is.
Ezt most kicsit sarkítva írtam, nyilván gondolkodni szabad, sőt kell is. De hiába állítasz le egy szenes erőművet itt, ha a Világ legtöbb országában meg tolják ezerrel, sőt újakat húznak fel.
Ettől függetlenül a magyar mezőgazdaságot én nem temetném, egy aszályos év miatt, az se az egész országban.
Te tényleg kezdel nem normális ezzel a vak hiteddel, hogy a szén-dioxid nem is nyeli az infrát, a szén mindegy, hogy a sötét bányában van éppen vagy fenn abban a nagy kékségben.
De ki a fene és hogy tudta ezt neked bemesélni????? Nem vagy egyedül, ez talány a számomra, hogy a fenében tudott ez megtörténni?
500 év múlva a klímaalkimisták felfedezik az átlaghőmérséklet változását is, mert lesz elég adatuk hozzá. Nobelt fog érni. Aztán jön egy Klíma Gallilei, aki megmagyarázza a jelenséget, ennek alapján előre tudja majd jelezni a klíma megváltozást egy bizonyos idővel. (Az üstökösök visszatérésében sem hitt senki a számítások alapján, aztán nagy volt a csodálkozás.)
A CO2 recsegő-ropogó klímamodellje pedig összeomlik, mint a nyakatekert geocentrikus modell is.
Azon se, hogy betétdíj nélkül fogsz egy darab műanyagot, alumíniumot, üveget, iszol belőle egy kis cukros vizet aztán bedobod ha jó érzésű vagy és fér még abba szemetesbe egyáltalán.
Amíg van szén (jelen esetben lignit, de az is a szén egy fajtája) és megéri azzal villanyt előállítani, addig gondolkodni se kellett volna a leállításán.
Nekünk is dolgozni kellene a Mátrai Erőmű lignites kapacitásának az újranyitásán, ha nem akarunk Putyin zsarolható pincsijévé válni, na meg építhetnénk szélerőműveket is, az is csökkentené az áram és gáz importot, főleg ha tárolókat is építünk.
Nagyon jó, szerintem lássunk neki. De először az önvezető elektromos kamionokat kellene gyorsan lerendezni, késésben van az is.
Aki mostanság született, annak ez a természetes időjárás. Nem tud a múlt századi fehér karácsonyokról. Ahogy mi sem tudjuk, milyen lehetett a római korban a +4 fok, klíma nélkül.
Ha 100-200 év alatt felmegyünk +2 fokot, akkor majd termelünk narancsot és olajbogyót, ahogy a Briteknél is tették a rómaiak. Utána jöhet a következő kis jégkorszak.
Csak azt nem értem, ebből miért kell problémát csinálni? Egy fokozatosan melegedő korszaban vagyunk mint a rómaiak. A +200ppm CO2-nek ehhez nem sok köze van.
Szegény rómaiak nem ismerték a CO2-t, az üvegházat és a klímaberendést. Pedig még egy vallás is összejöhetett volna belőle.:)
Az ókori görög filozófusok és természettudósok egy része tisztában volt azzal, hogy Földünk éghajlata folyamatos változáson megy keresztül.
... A mezőgazdaságról írott és hátrahagyott művében az éghajlati viszonyok megváltozására következtet, mert olyan vidékeken, ahol korábban a hosszú, szigorú tél alatt az elültetett szőlő és olajcsemete nem volt képes életben maradni, ott, miután a korábbi hideg mérséklődött és enyhült, most igen gazdag a szőlő- és olajtermés.
Hipparchos a precesszió jelenségével magyarázta a klíma koronkénti megváltozását.
Modern természettudományos vizsgálatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a késő köztársaság és a korai császárság idején (kb. a Kr. e. 1. század eleje és a Kr. u. 2. század vége között) szokatlanul magas átlaghőmérséklet uralkodott Európában. Az úgynevezett „római klímaoptimum” (RCO) vagy „római melegperiódus” (Roman Warm Period = RWP) létezését több megfigyelés is alátámasztja.
... a település környékén a régészek számos olajprést találtak, amiből arra következtethetünk, hogy a mainál jóval melegebb évi átlaghőmérséklet miatt mégiscsak léteztek itt olajfa-ligetek a város virágzásának idején, vagyis a római császárkorban.
...az Alpok gleccsereinek vizsgálatából, hogy a Kr. u. 100–400 közötti időszak jelentősen melegebb lehetett, mint az azt megelőző, vagy az azután következő korszakok.
A RWP csúcsán a Rajna völgyében is lehetővé vált az olajfa termesztése, a citrusfélék és a szőlő pedig a Hadrianus-fal mentén is megtermett Britanniában, ami a mediterrán klíma jelentős északi kiterjedésére enged következtetni. A római klímaoptimum idején akár 2–6°C fokkal magasabb lehetett az átlaghőmérséklet a mainál.
... a tengervíz felszíni hőmérséklete Kr. e. 60 és Kr. u. 200 között relatíve magas és stabil volt, magasabb, mint korunkban, ami pedig nyilvánvalóan összefüggést mutat a levegő hőmérsékletének emelkedésével.
A 4. század második felében ugyanakkor megint lassú felmelegedés vette kezdetét. Közép-európai évgyűrű-adatok azt mutatják, hogy 350 és 450 között a nyarak sokkal csapadékosabbak voltak, mint a korai római korban.
