Beteszel a ház közepére egy szökökutat , vagy üveglapon csorgatod az elöre lehütött vizet . Az elnyeli a párát a levegöböl . Létezik ilyen kivitelü klíma is , ami úgy néz ki mint egy szobor amin csurog le a víz .
Szerintem a nyári időszakban a lakások/felhasználók jó részénél fontosabb a párátlanítás mint a hőmérséklet csökkentése. Átlagosan szigetelt ház esetén, tutti. (Persze nem egy szigeteletlen, déli oldalfalú, legfelső szinten lévő panelben) Erre való a klíma. Tényleg, szakemberek, felülethűtésnél hogy oldják meg a párátlanítást?
A párátlanítás pedig nem megy a radiátorokban a hideg víz keringetésével. Amúgy meg, ha ez működne, beleengeded a csapvizet oszt kész :-) Ami kijön, azt tovább lehet használni, ha másra nem, locsolásra.
Hűtésnél szerintem akkor fogod először megbánni a dolgot mikor a nejed a fejedhez vágja a felmosóvödröt, mert fél nap után sem szárad fel a padló a nyári párában.
Sokféleképp megvalósítható a fűtés de ahogy írtam,
a jelenlegi megoldás - mármint direkt és kevert kör is egymástól független időjárásvezérelt - fenntartása is az egyik cél. Ez egy hőszivattyú (vagy és kazán) és a hozzá passzoló DIM egység beépítésével megvalósítható mókolás
nélkül. Van persze adott esetben más megoldás is, pl egy ilyenbeépítése akár.
De egy ideje megint csak a fűtés szemszögéből beszélgetünk. És mint írtam, a hűtésen is gondolkodom. Tudom, klíma. De alapesetben a házon belüli több helyen történő fúrás-faragást, valamint a klímák miatt szükségessé váló villanyszerelést is szeretném elkerülni. Nem a mai szemlélettel csinálták 32 éve a vezetékezést, szóval ott is lenne meló.
Ezek miatt - is - tűnhet alternatívának a hőszivattyú telepítése a kazán mellé.
Elvileg úgy is megcsinálhatnád, hogy vennél egy kicsi puffertartály ( 200 liter) és azt fűtené a kazán. A pufferről meg elvileg bármennyi kör levihető.
Ez jó kérdés, mert a kazán ugye eleve kiad egy direkt kört. Gondolom a kazánban eleve van egy keringtető szivattyú, ami enélkül is kiszolgál egy direkt kört. Talán akkor kellhet, ha két "független" direkt kört akar valaki?
annál jobb hisz annál kevesebb energia kell a melegítéshez. Az is, hogy a túl hideg visszatérő felmelegítéséhez is többlet energia szükséges
Amit utána beteszel a lakásba, tehát gazdaságosság tekintetében semmit nem számít.
Egy kondenzációs rendszer nem azért fogyaszt kevesebbet, mert 35fokra fűti a vizet, mint egy jancsikályha ami meg 300fokra a levegőt, hanem azért mert sokkal korszerűbb.
Hát ez is lehet egy verzió, de gondolom HMV módban fix az előállított víz hőmérséklete, az én rendszerem pedig időjárásfüggően vezérelt és erről nem szeretnék lemondani. Persze elképzelhető, hogy addig amíg nem kell indítani a kazánt ez is egy jól működő üzemmód lehet. :-) De jobb szeretném valahogy azt, hogy "csak" ugorjon néhány lépcsővel följebb és ne HMV módba.
Esetleg a höszipkánál amikor padlófütés van , akkor direktben megy a fütés ( 35°C elöremenö ) , majd amikor a radiátor kér fütést , akkor átkapcsol a höszipka HMV készítési módba . Olyankor 55-65°C a kilépö hömérséklet , höszipkától függöen .
Biztos, hogy minél alacsonyabb az előremenő annál jobb hisz annál kevesebb energia kell a melegítéshez. Az is, hogy a túl hideg visszatérő felmelegítéséhez is többlet energia szükséges, viszont jó sok hőt lehet vele visszanyerni a füstgázból. Nem tanultam konkrétan pl. a kondenzációs kazán dolgait, nyilván van itt aki esetleg perfekt benne, de azért a rel. alacsony előremenő hőmérséklet és a leadott hő után visszahűlt visszatérő víz azért egész jó alapot ad a nem túl rossz hatásfokhoz. A meglévő beállítások mellett nem megy túl sokat a radiátoros kör (nagyobb hidegben persze nyilván többet), döntően a padlófűtés az ami szinte egész nap megy alacsony hőfokon és kis teljesítményen pörög a keringtető is. Elég szépen szokott a kondenzvíz is csöpögni.
De amit írtál a középhőmérsékletről, annak kb. meg is felel a rendszerem. A padló oldalon ezen a télen sem láttam 35 foknál nagyobb előremenőt és kb. 24-25 fok volt max. a visszatérő. A radiátor oldalon amikor 60 fok volt az előremenő, akkor a visszatérő 25-30 fokos. Ez keveredik aztán a padló visszatérőjével. De a nap nagy részében a padló visszatérője dominál csak. Egész szezonban a kazánon lógott egy laptop a kazán programját futtatva, így végig láttam (amikor kíváncsi voltam rá) a paramétereket.
Ami egy esetleges hőszivattyúnál elgondolkodtat, hogy azt hogy lehet (meg lehet ?) megoldani, hogy amikor csak a padlónak van hőigénye, akkor csak az annak megfelelő előremenőt nyomja, ha viszont a radiátor kör is hőt kér, akkor a hőcserélő magasabbat küldjön. De ez is csak egy előre meghatározott hőfok fölött lényeges, mert amikor már a hőszivattyú kapcsolná a kiegészítő fűtést, azzal a jellel indítani lehet a kazánt és az meg adja azt a melegebb vizet a rendszerbe. Amíg a jelenlegi kazán működőképes, az a két külön termosztát jeléből tudja, hogy elég csak a padlónak megfelelő vizet küldenie vagy a radiátorhoz beállítottat (is) küldje. (két külön előremenőn) Egy új kazán esetében hasonló a probléma, mint a hőszivattyúnál.
Az előremenőt szokták kiemelni a kondenzációsoknál, de maga a hővisszanyerés a visszatérő kört használja, vagyis a visszatérő hőmérséklete többet játszik a hatásfokban, mint az előremenő.
A középhőmérséklet legyen minél alacsonyabb ... (visszatérő+előremenő)/2 ... _szerintem_
Ezen vagyok, de nincs alkatrész, ahogy írtam is. Tavaly csak a HMV váltószelep kezdett ereszteni. Szerencsére egy BAXI szelepének a belső része pont jó volt. A "fő" hőcserélője pl. neuralgikus pont alkatrész ügyben. Ha az elkezd egyszer ereszteni, no akkor tényleg vége, hacsak addig nem lesz valahonnan egy használt.
2-3 hónapja egy kmplettről lemaradtam néhány órával. Falra szerelve házzal együtt vette valaki, aki full felújítást tervezett. No az buli lett volna. Naponta lesem a jófogást meg a Marketplace-t, hátha tesz föl valaki. Talán most, ha lassan vége lesz a fűtési szezonnak.
Nincs gond a kazánnal, a mostani 18 éves is már kondenzációs. Sőt olyat tud, amit egyik mostani sem. Két előremenője van. Egy közvetlen és egy kevert körös. Vagyis külön és direktben tudja a radiátor és a padlófűtést is egymástól független meredekséggel időjáráskövetően. Azért is lenne drága a csere, mert ha ugyanezt akarom, akkor meg kell venni egy ca. 4-500ezres hidraulika egységet is, ami buszon kommunikál a kazánnal és tudja ugyanazt, mint a mostani.
Nem, a hidraulika nem lesz cserélve. A radiátoraim jelenleg 1 vagy 1.2-es meredekséggel üzemelnek, -10 fok körül volt max. 60 fok az előremenő. A padlófűtés meg 0.4-es meredekséggel dolgozik. A radiátoraim eléggé túlméretezettek, bár hogy a hőszivattyú (mondjuk) 50 fokos előremenője mennyire lenne megfelelő velük, a gyakorlat mutatná meg. Igaz, most kellően le vannak szabályozva. Úgy vannak belőve, hogy amikor a tetejük meleg, kb. 50 fokig az aljuk max. 20-25 fokos, így a kazánhoz kellően hideg visszatérő víz megy, így elég jó hatásfokkal kondenzál még. Az előremenőt szokták kiemelni a kondenzációsoknál, de maga a hővisszanyerés a visszatérő kört használja, vagyis a visszatérő hőmérséklete többet játszik a hatásfokban, mint az előremenő.
Kondenzációs is elmegy 50 feletti hőfokon. Miért ne? Max a hatásfoka picit kisebb lesz. Sőt elmegy akár 80 fokon is, akkor meg pont olyan, mint egy sima kazán.
De gondolom, most sem kívánja a rendszer a 80fokos vizet.
Az a baj az új kazánnal, hogy az már kondenzációs lenne, sokkal alacsonyabb előremenővel, mint a mostani. Így rögtön radiátorokat is kellene cserélni. Akkor meg már jön az a gond, hogy ha eddig az ablak alatt közepén volt a radiátor, ugyanarról a kiállásról a nagy már hülyén néz ki, teljesen eltolódik az ablaktól. Ezen úgy segíthetsz, ha a csövet falon kívül arrébb viszed (szintén ronda, a radiátor csak felülről takarja), vagy a falban toldod - de az megint sok pénz és atombiztosnak kell lennie.
Ha már ilyen 2 milla körül jársz, lehet, mégis érdemes elgondolkodni a hőszivattyún. Persze az megint nemigen passzol a meglévő radiátorhoz - meg esetleg villanyászkodást is igényel, bár az mintha tőled nem állna messze.
Az esetleges hőszivattyú pont ezt csinálná. Ahhoz már csak rel. kevés napelem bővítés kellene és nemigen kellene invertert sem cserélnem, ami igencsak megnehezítené és megdrágítaná a dolgot.
A "cekászos" vízmelegítéshez végképp sok napelem szükségeltetne, akkor már csak háromfázisú napelemrendszer mehetne és az nem csak a panelek számának növelésével járna, hanem inverter csere, új szerződés az ELMŰ-vel, ráadásul most egy fázisom van (ami egyébként bőven elég), így magának a 3 fázisnak a "bevezetése" annak minden - nem kevés - költségével is hozzájönne. Bármi is lesz a megoldás, azt sem szabad elfelejteni, hogy vegyesen radiátor, padlófűtés ill. van ahol mindkettő van a házban, a radiátoros részét sem szabad kifelejteni.
Az olcsóbb tarifát hogy gondolod? Vagy napelemről - normál tarifával - fűtök, vagy olcsóbb (H vagy vezérelt) tarifával, de akkor abba a keretbe nem számolhatom el a napelemek által termelt energiát.
De egy biztos, ha hőszivatyú lesz is esetleg, az is cekászos kiegészítő nélkül, inkább a gázzal kombinálva.
Megy az agyalgás, ha majd döntöttem, azt is megírom.
Egyébként jók az ilyen hozzászólások párbeszédek, mert serkentik a gondolkodást, esetleg jöhetnek olyan ötletek megoldások, amik egyébként nem.
