Kedves Maksi!
Válasszuk ketté a válaszadást!
Most a számítógépes nyelvvel kapcsolatos kérdésemet szeretném pontosítani. Mindenképpen magán a számítógépen megjelenő nyelvre gondolok, azonban ezen belül mindegy, hogy e-mail, csati , vagy éppenséggel az a nyelv, amely segítségével az ember-gép kommunikáció folyik. A számítógépesek nyelve nem tartozik ide, hacsak nem számítógép a megvalósítási közeg. Arra gondolok, hogy ez a nyelv különbözik a beszédtől, de az írástól is. Például az már szinte közhely, hogy a csatinyelv átmenet a beszéd és az írás között. Olyan dolgokról kellene gondolkodni, mint a megnyilatkozás és az idő viszonya, a nyelv anyagi megvalósulása a számítógépen.
Kis Ádám
A téma elég érdekes. Nem tudom mire gondolsz, amikor "külön számítógépes nyelv"-ről beszélsz. A felhasználók által használt nyelvről, amivel pl e-mailben kommunikálnak, vagy a chat-fórumok nyelvéről, vagy pedig arról a nyelvről, amit a számítógéphez értő, programozó és hasonló emberek használnak?
Ami nekem a témával kapcsolatban eszembe jut, az a fordítóprogramok jövője. Személyes véleményem szerint soha nem lesz olyan tökéletes fordítóprogram, ami tényleg jó fordítást tudna készíteni. Persze lehet, hogy van akinek más a véleménye. Tényleg érdekelne, úgyhogy várom a válaszokat.
Jó napot Érdeklődők!
Van kedvetek a számítógép és a nyelv kérdését csócsálni?
Szerintem ez a kérdés azért igazán érdekes, mert az átlagos műveltségű ember hajlamos a számítógép képességeit messze túlbecsülni, a gép lelkét jól ismerők meg néha kissé megszédülnek, ha a jövőbe néznek.
Javaslok egy vitatémát, anélkül, hogy előre elmondanám a véleményemet.
Szerintetek az a nyelv, amely a számítógépen él, különbözik-e a nyelv egyéb rétegeitől, van-e, esetleg várható, hogy lesz külön számítógépi nyelv?
Kis Ádám
Kedves Ádám!
Úgy látszik, elszoktál az ősi Magyarulez hangulatától, melynek a lényege (a többiek kedvéért mondom) az volt, hogy az ostoba mérnökök (DcsabaS, Hacsek stb.) agresszív hülyeségekkel bombázták a humán értelmiséget, azok válaszoltak, és ettől jó kis parázs viták alakultak ki.
Erre itt van ez a halódó utódtopic, belejövök, hogy egy kis életet (vitát) kavarjak bele. Te meg úgy reagálsz, hogy abban egyszer sincs megemlítve a AkH? Hát hová lesz a világ?
:))))))))))) (gyk)
Ismertetném a Linux magyarítását. A magyarítást természetesen önkéntesek végzik, hálózaton tartják egymással a kapcsolatot, és ott teszik közzé a fordított programokat és dokumentációkat.
A lefordított programok később a hivatalos nemzetközi Linux-terjesztésekbe is bekerülnek (Debian, Red Hat, Suse stb.). A magyarítás csak a szabadon terjeszthető és módosítható szoftvereket érintheti, és általában a menüszövegek, illetve a program üzeneteinek fordítását jelenti.
Ami magyarul már használható: bizonyos terjesztések telepítő- és konfigurálóprogramjai, a KDE- és Gnome-ablakozórendszerek és alkalmazásaik, továbbá számos kisebb program.
Az Applixware kereskedelmi irodai programcsomag magyarítása is elkészült, és tartalmazza a Helyes-e? ellenőrzőt is.
A fordítás kiterjed a linuxos dokumentációkra [Hogyan?- és kézikönyv (man)-oldalak, felhasználói ismertetők] is. Ezek nagyobb arányban készültek el eddig, mint a programok.
Szólnom kell a fordítások minőségéről is. Mivel zömében hobbifordítók végzik a munkát, és nincs jól szervezett lektorálás, ezért a fordítások magyarsága kívánni valót hagy maga után sok esetben. Nincsen egységes terminológia sem, sok angol szakszónak pedig nincs még magyar megfelelője.
Kedves Hacsek!
Nem tudom, van-e erre jogom ilyet mondani, de szerintem kicsit mellélőttél. B. Miki nagyon nyílt sisakkal jött, és szerintem a szándéka nem volt félreérthető. Nagyon sajnálom, hogy így reagáltál, mert a kérdés, amelyet feltett, engem is érdekel,és szerintem nagyon nem off topic.
endkívül aktuális téma a lokalizáció kérdése, mert látszatra "gazdasági tényezők" kezébe került a magyar nyelv alakítása (részben).
Kérek mindenkit, ha lehet, beszéljük meg ezt, és főleg azokat, akik ismernek nem microsoft alkalmazásokat magyarítva, számoljanak be a helyzetről.
Kis Ádám
Rendben, zárjuk le a témát, csak legyen helyette valami más téma!
De azért azt megjegyezném, hogy az udvarias modor mögött is lapulhat sanda szándék. Miklós akkor lett volna udvarias, ha elárulja, melyik szoftvercégnek gyűjti az adatokat, kutatja a piacot stb.
OK, úgy tűnik én ismertem rosszul a fórum célkitűzéseit, valóban nem szoritkozik csak a számítástechnikai nyelvezetre. De - hogy kivágjam magam - egy nagyobb halmaz részeként tartalmazza ezt is :-).
Szvsz miklosb _udvariasan_ ajánlotta fel, hogy amennyiben off-topic, akkor szívesen venné, ha az _itt_ megforduló 'nyelvelők' véleményüket egy megfelelőbb fórumon nyilvánítanák ki, hogy ne zavarja az itt futó témákat... a válaszodat kicsit elkapkodtad.
Jobb lenne, ha lezárnátok ezt a témát... :)
Jól van na :) Én nem tudtam, hogy ez itt bevett szokás, egyszerűen nem válaszolok Miklósnak, és kész...
Egyébként (hogy témában maradjunk) hogy lehet valakit vehemenciával (vehemensen) kiutálni? Azt hittem, befejezett igékhez nem lehet hozzácsapni ezt a ... határozót? (az elemzés rég nem az erősségem)
Nem tudom, hogy Ön tudja-e, tapasztalta-e, hogy a Törzsasztalon általában nincs gyűlölködés? Csak azokat szokták meglehetős vehemenciával kiutálni, aki nem eléggé megindokolt esetben saját hasznukra és esetleg mások rovására ADATOKAT GYŰJTENEK a törzsasztalosokról, például a szoftverrendőrség és más hatóságok számára.
Igaz, hogy nem teljesen értek egyet Miklóssal, de szerintem kellő tisztelettel beszélt hozzád. Ha máshol nem is, a plenárison, kérlek, válogasd meg a hangnemed.
Kedves Miklós!
Ez a topik nem a nyelv és a számítógép kapcsolatáról szól, hanem a (magyar) nyelvről általában. Ha tévednék, világosítsatok fel, de én így látom.
Szia Hacsek! Nekem eszembe se jutott hogy a kérdésem licencelésügyi kérdéseket vethet fel. Gondolom az aliasom után biggyesztett domain-név aggasztott. Pedig nincs miért aggódni: azért gyűjtök információt, mert a honosításon dolgozom, és szeretnék képet kapni arról, hogy milyen a számítástechnikában a magyar és magyarított szoftverek helyzete.
Nem akarok az MS szoftverek működésébe nagyon belemenni, ezért csak röviden: a Windows-ban vannak közös használatú elemek, amiket minden program meghívhat. Ilyen a "Yes" és "No" gomb. A magyar Win95-ben ez "Igen" és "Nem". Ugyanakkor alkalmazás-specifikus gombokat az alkalmazás is kitehet, innen jön a Cancel. Ez szerintem nem marhaság, csupán annak a megnyilvánulása, hogy az op-rendszer magyar, az alkalmazás meg angol.
Helyesírás-ellenőrző: az iskolában vajon mennyire lett volna egyszerű a magyartanárodat rávenni, hogy a dolgozataidban kis betűvel kezdd a mondataidat :-) Szerintem nehezebben mint a Wordöt.
Szeretném, ha nem alakulna ki a szokásos MS szapulás és védekezés a fórumon, ugyanis ez nem olyan fórum, és nem is azért tettem fel az eredeti kérdést. Ha van további megjegyzésed azt szívesen fogadom e-mailben. Vagy menjünk át egy másik fórumra.
Miután nem tudom, mire kell ez neked, inkább elmesélek egy sztorit. Csupa JOGTISZTA szoftvert használ a cégünk, ezért tőlem akár szoftverrendőr is lehetsz.
A magyar nyelvű MICROSOFT Windows'95 és a nem magyar nyelvű MICROSOFT Front Page'98 együtt csinál olyan jópofaságot, hogy pl. mentéskor visszakérdez egy ablakban, hogy megkérdezi:
"Biztos akarja menteni?",
alatta a két gomb felirata pedig:
"Igen" illetve "Cancel"
Igaz, ez nekem is csak többedszerre tűnt fel, mert akkora marhaság.
A másik kedvencem a magyarMICROSOFT Word'97, aminek a helyesírás-ellenőrzője csak igen komoly és ravasz procedúra után volt hajlandó kisbetűt írni a sor elejére, pedig nekem pont arra lett volna gusztusom.
Kedves Microsoft! Az ügynöki jutalék az enyém vagy Miklósé?
Pedig leírtam, hogy mit akarok.
"Szeretnék összeállítani egy listát a Mo-n népszerű magyar nyelvű - akár magyar készítésű, akár honosított - alkalmazásokról."
Ez azt jelenti, hogy kíváncsi vagyok ki milyen magyar alkalmazást használ. Ha többen választ adnak, akkor lesz egy mérőszámom arról, hogy melyek a legnépszerűbbek.
Miért pont itt? Mert a fórum tárgya a magyar nyelv a számítástechnikában, és feltehetően a fórum olvasói használnak magyar programokat, különben nehéz lenne a témához hozzászólni.
Lehet, hogy gyengeelméjű vagyok, de továbbra sem értem, mit akarsz! Mindenki mondja be, hogy milyen programokat használ vagy mi után veri a nyálát?
Minderre miért pont ITT vagy kíváncsi? Nem mintha zavarnál, de nem jól fogod a célcsoportot (marketing tanfolyam 1. lecke)!
Application, applikáció, program. Bármilyen alkalmazás érdekel, az ftp programoktól a vírusírtókon keresztül a szövegszerkesztőkig. Bármi, ami egy jól azonosítható egységet képez és egy állandó funkcióhalmazzal rendelkezik. Elég pontos a definíció? :-)
Helló, ez most nem kötődik szorosan a nyelvészethez, de remélem azért fogtok segíteni ebben a gyors felmérésben. Szeretnék összeállítani egy listát a Mo-n népszerű magyar nyelvű - akár magyar készítésű, akár honosított - alkalmazásokról. Szerintetek melyek lennének azok? E-mailben is lehet küldeni a választ, ha nem akarod terhelni a fórumot. Ha van igény rá, a listát közzéteszem ha elegendő adatot sikerült gyűjteni. Kössz, B. Miki.
Idézlek:
"A 40 006 kiírva negyvenezer-hat, azaz mindössze három számnevet írunk le, és ehhez két csoportot használunk. Szerintem ez nem felel meg az eredeti célnak." De megfelel. Az írott alakban alkalmazott kötőjel éppen azt a célt szolgálja, mint a numerikus alakban a szóköz (máshol vessző, pont), hogy a nagyságrend első látásra világos legyen.
Én egyetértek azzal, hogy a számok írásmódja ne függjön attól, hogy pl. a tízesek helyén 0 van-e!
Te különbözőképpen írnád az ötezer-kétszáztizenhatot és ötezer-kétszázhatot?
Errata
Bocsánat, hogy utólag javítom magam, de a lónak négy lába van, mégis szekeret húz:
1.
és amelyek erre a 19 évre kettéválasztotta a normát
helyesen
és amelyek erre a 19 évre kettéválasztották a normát
Vegyük észre, hogy az ejtésben és a betűírásban egyaránt elhagyjuk a nullát.
helyesen
Vegyük észre, hogy az ejtésben és a betűírásban egyaránt elhagyjuk a nullát!
Tisztelt Nyelvtársak!
Gyakran vádolják a magyar helyesírás szabályozóit, hogy folyton változtatják a szabályokat. Nekem ezzel kapcsolatban kételyeim vannak, ezért szeretek régi AkH-kban tallózgatni. Nemrégiben találtam egy 1922. évi kiadást. Ez a változat azért nevezetes, mert az Akadémia ebben a kiadásban szentesítette azokat a változtatásokat, amelyeket az úgy nevezett iskolai helyesírás vezetett be 1903-ban, és amelyek erre a 19 évre kettéválasztotta a normát. Az 1922-es szabályzat meglehetősen emlékeztet a jelenlegire, bár a stílusa közvetlenebb. Szeretnék az elkövetkezőkben egy-egy érdekesebb részt idézni, érdekességképp, vagy a ma vitatott pontok ottani előfordulásának megmutatására.
Az első a számnevek helyesírásával függ össze.
Nézetem szerint ez a szabálypont eléggé vitatható. Idézem az 1922-es szótárat:
„Az összetett számneveket ezerig és ezen fölül, ha az ezer csak egy ezer, mind egybeírjuk:
tizenegy, ötvennyolc, …..ezerötszázhuszonhat.
Egybeírjuk az ezernek puszta többeseit (amelyek után t. i. százas, tízes, egyes nem következik): kétezer, tízezer…
Ha a szám az ezret meghaladja, és az ezres után még százas, tízes, egyes következik, akkor hármas számcsoportok szerint írjuk őket, és a csoportokat kötőjellel kapcsoljuk össze:
2,345=kétezer-háromszáznegyvenöt…”
Eddig az idézet. Látható, hogy ez teljesen megegyezik a mai szabállyal.
Nekem azonban feltűnt, hogy a hármas csoportokat a számírás alapján kell képezni a szabályzat szerint. Így pl. az 1922-es szabályzatban a 18,607=tiennyolcezer-hatszázhét (az ezres elválasztó akkor a vessző volt!), a maiban a háromezer-tizenhat szerepel. Vegyük észre, hogy az ejtésben és a betűírásban egyaránt elhagyjuk a nullát. Így az idézett esetekben az utolsó hármas csoportban csak két számnév van. A 40 006 kiírva negyvenezer-hat, azaz mindössze három számnevet írunk le, és ehhez két csoportot használunk. Szerintem ez nem felel meg az eredeti célnak.
Kis Ádám