J Ó T A N Á C S M I N D E N K I N E K
avagy szolgálati közlemény....
..
kedves all.....
..
kinek van kft-je? ill ki van ügyvezetői pozícióban ilyen helyen?
merthogy a 201/t vagy 202/t-n nemcsak az ügyvezető, hanem a KÉPVISELŐ NEVÉT - kft esetében (nemcsak bt) az apeh másodfokú határozata alapján (álláspontunk alapján TÖRVÉNYELLENESEN) de BE KELL JELENTENI....
(a gt kft esetén nem ismer képviselőt, csak ügyvezetőt).
...
nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, kinek mi a véleménye róla (és csak ugy cégnév nélkül, kinél van bejelentve)
a napokban lesz nálam a határozat kézben, az egész anyagot beszkennelem és felteszem.....
..
gbrL
Ha ez a vállalkozás tevékenységéhez jól kapcsolható, akkor add. Szerintem ez klasszikus természetbeni juttatás, kifizetői jogviszony hiányában 44+11%-kal adózik. Az étkezési utalvány beszerzésekor ugye kapsz bizonylatot. Na annak a számlának a bruttó értékére számold az adót. Nem lenne egyszerűbb iknább engedményt adni?
Világos. Szerintem a lottószelvény atipikus vállalkozási költség, annak semmi keresnivalója egy társaság elszámolásaiban. Ha valamely gazdálkodó mégis dolgozója javára lottószelvényt vásárol, akkor annak értékét vonja le a nettó béréből. (Ezért a természetbeni juttatás esete -szerintem - kizárt.)
Én Akecso kérdését úgy értelmezem, hogy a cég befizet x darab lottószelvényt, és azokat ajándékozza az ügyfeleknek - még a húzás előtt. Ha nyer-nyer, ha nem-nem. Tehát nem nyertes szelvény átadásáról van szó.
Ebben az esetben rosszul gondolom, hogy a befizetéskor egyszerűen számlát kér a szelvények áráról, és azt számolja el kisértétű ajándékként? (Ha minden ügyfélnek csak egy db lottószelvényt ad, akkor az asszem csak 130 Ft fejenként.)
Ötleted - meg kell mondjam - elég morbid. Főleg azt figyelembe véve, hogy vállalkozásként jóval drágább lesz a nyereményt "magánpénzre" váltani, míg magánszemélyként - 20% levonás után azonnal adózott pénzhez juthatnál. De Isten ments, hogy meggyőzzelek erről...
Viszont van egy kis értelmezési bibi:
1991. évi XXXIV. törvény
a szerencsejáték szervezéséről
V. fejezet
Értelmező rendelkezések
37. § 1. Tét: a szerencsejátékban részvételre jogosító pénzösszeg.
6. Játékos: aki a tét befizetésével a szerencsejátékra jogot szerzett.
Márpedig az "aki" nyelvtanilag élő személy. Ha más jogképes személyiségre, pl. gazdasági társaságra gondoltak volna, azt biztos odaírják. Ettől függetlenül szokásos dolog cégek (pl. előfizetők között) sorsolásokat tartani, de lottózást gazdasági társaságok esetében még nem láttam.
Egyéni vállalkozói autó elszámolással kapcsolatban lennének kérdéseim, remélem tudtok segíteni. Ha netán mostanában voltak már, akkor bocsi, elég egy utalás is, hogy kb mikor.
Tehát: 2000. év végén vettem egy autót, idén minden hónapban fizettem és fizetni fogom a cégautóadót+eü. hozzájárulást.
Kérdéseim:
1. Számolhatok-e el az autó után amortizációs költséget? Gondolom ha lehet, akkor a vételár 20%-ával lehet 5 év alatt leírni. Működik ez?
2. A felmerülő költségek közül mi után igényelhetem vissza az áfát? Tudom, hogy a benzin után nem lehet, de mondjuk egy szervízszámla, vagy egy tartozékszámla után?
Kedves MaZsola,
lehet hogy nem jol tettem fel a kerdest. Szoval a ceg vesz 1db lottoszelvenyt (vagy pl. olyan kartyat, mellyel az interneten is lehet fogadni). Ezt milyen koltsegkent lehet elszamolni? Lehet ez uzleti ajandek? Meg szo sincs a fonyeremenyrol :)
Ha a pénz Társaság kapta, akkor az pénzeszköz átvétel, sima 18%-kal adózik a kifizetési bizonylat alapján (felőlem a lottószelvény másolata is lehet). Ha magánszemély, akkor az elvileg adómentes, ugyebár.
Ennek kapcsan kerdezem, akinek van ötlete, segitsen: lottószelvényt hogyan lehet elszámolni? Hallottam hogy valaki karácsonyi ajándékként adta ügyfeleinek a lottószelvényt (egy szelvényen egy számsor volt, bár ez szerintem az ügy szempontjából nem érdekes)....
akecso
kedves tilia :)
nagyon szépen köszi a pontos utbaigazítást (az én könyvelőm nem tudta és már 4.napja csak utánanéz a dolgoknak... no comment... mennyi kötöereje van a gazdasági összefonódásoknak.....:)
.
.....egy kérdésem volna még.
.
általában a bejövő dolgok pl igy néznek ki a vételi jegyen:
számítógép konfiguráció (p1/166, 64mb edo, s3 virge dx 2mb, 1,44, 1,2, 1,2gb q. hdd, mini at) 12.000 ft. (ügyfél neve, stb...)
.
a kimenő számla meg igy néz ki:
p1/166 alaplap + prcesszor 3000 ft.
aztán egy másik számlán: 1,2 gb hdd 9900 ft
aztán pl egy harmadik számlán: tápegység javítás anyaggal. 1000 ft (ami persze anyagként tartalmazza a megvásárolt tápegység alappanelét)
..
tehát igazán nem nagyon lehet mit mihez párosítani. van olyan, hogy 1 vételihez tartozna 10db szla de olyan is, hogy 10 vételihez tartozik 1db szla - persze egymást átfedve.
..
mi ezt valami belső dinamikus árukészlet nyilvántartással próbáljuk észben ill. szg-en tartani. ha pl megveszek egy szg. házat táppal, akkor nem tudom előre, hogy áru vagy anyag lesz belőle, csak akkor, amikor eladom.
..
szerinted mi a yo megoldás?
vagy elég az, ahogy most visszük a dolgokat? (a raktárkészlet nyilvántartásra gondolok)
..
thnx és szijjjjjóka: gbrL :)
.
ps: a vételi nem szigorú számadású.... (én is ugy tudtam, de nem...)
ps^2: szerinted mivel van a legkevesebb szívás?
Hát ez nem ettől függ, kedves aamen! Hanem attól, hogy a Szerencsejáték Rt.-nek futja a befizetett játékpénzekből arra, hogy befizesse helyetted a nyereményadót. Vagyis te a lottón is bruttó összeget nyersz (csak nem azt teszik közzé), viszont mivel a (nyeremény)kifizető átvállalja tőled az adó kifizetését, te tulajdonképpen csak a nettó összeggel találkozol.
Egyébként a nyeremények utáni szja kötelezettségről az SZJA tv. 76. paragrafusa rendelkezik. Lényegében: az adó mértéke 20%, tárgynyeremény esetén 25%, melyet a kifizetőnek a nyeremény kifizetésekor le kell vonni. Jaaa! És nincs alsó határ, tehát elvileg egy kanál után is 25% szja-t kell fizetni. Aztán főbe lőheted vele magad. :-)))
A lottó és a Vágó-féle műsor között a rendező társaság anyagi helyzetében van a különbség. Gondolom, a Vágóék nem állnak olyan jól szponzorokban, hogy befizessék a 8 millát helyetted. Különben is mennyivel jobban hangzik, hogy 40-t lehet nyerni, mint az, hogy 32-t.
Amikor a műsorban bevezették ezt az új, 40 milliós nyereményt, akkor igenis elmondták, többször is, hogy ellentétben a régi összeggel, ez bruttó, és ebből jön le az adó. Hogy ezt minden adásnál el kéne mondani? Ezen lehetne vitatkozni.
Én eddig úgy értelmeztem, hogy a magánnyugdíjpénztárral van gondod. Azt pedig a saját szja bevallásban nem lehet rendbe tenni, ott csak az "állami nyugdíjpénztárat" lehet rendezni. Ezek szerint még mindíg nem tudom, hogy pontosan mi a kérdésed.
nyeremenyben en se vagyok szagerto, de asszem a vagonal az nem olyan nyeremeny, mint a lotto, ahol titta veletlenul huzkodjak a szamokat, es a veletlen mivoltot a kozjegyzo ellenorzi, hanem bizony kemenyen gondolkodni kell meg valaszolni, szoval egyaltalan nem veletlenszeru, hogy nyersz vagy nem.
persze, ha a po'gar az 1-2-3-4 valaszokat gondolkodas nelkul veletlenszeruen generalja, mondjuk 4oldalu dobokockaval, es mellette ul a kozjegyzo, es az alairja, hogy titta veletlen volt, akkor mar hasonlitani fog. de asszem a vago az ilyen po'gart nem engedne be a musorba.
Egy általános kérdéssel fordulnék itt hozzátok. Elnézést, ha már esetleg előfordult valaha a topicban, én nem találtam.
Előrebocsátom, jelenleg(sajnos) nem vagyok érintett az ügyben.
Egyik barátom elment játszani Vágó Pistához, hogy hátha 40 milla üti a markát, mert az ugye milyen nagyon jó dolog.
Ugyan nem nyert semmit, be sem került, de közben derült ki, hogy a nyeremény(ellentétben pl a lottóval, és társaival) bruttó összegként értendő, amit persze véletlenül sem reklámoznak.
Vagyis, ha, tételezzük fel, valaki megnyerné a 40 millert, akkor abból azonnal levonnak 40%-ot, ami máris egy kevéssé vidám dolog, mert így marad olyan 26 miller körül.
És bár 26 miller is remek dolog, meg talált pénz(meg eleve, hol van, aki addig eljut), de azért ha valakinek 14 millert kihúznak a zsebéből, az azért kicsit ideges lesz ettől.
Ki mit tippel, vagy konkrétan tud erről? Lehet ezt valahogy megúszni? vagy valahogy valamit visszaigényelni? Valahogy alapítványon átfuttatni? Akármi tehető, hogy a 14 millió adó részben vagy egészben nálam maradjon(majd, ha egyszer megnyerem)?
Érdekelne, hogy a szakértők a topicban hogy látják a lehetőségeket.
1. Tőkeemelés? Sima ügy. Társasági Szerződés módosítása, pénz (apport) a kkt részére való átadása (nem kell hozzá banki igazolás), és cégbirihez való bejelentés (!). Az ügy közzétételi díj (10.000) és illetékköteles (további módosítás hiányába 3.000, egyébként 6.000)
2. Domino jöhet, csak lehetőleg érzéssel, nehogy megdőljön... :-) Attól még, hogy a részletezés - Nálad - kizárt, azért a telefontársaságnál utólérhető. Havi több milliós Dominózás szinte biztos következményekre vezet, ámbár ellenőrzési valószínűsége még mindig csak közelít a 0,00...0001-hez.
Gyors segítségre lenne szükségem !!!!
1. Lehet-e egy KKT-nek, amely már több éve működik megemelni a jegyzett tőkéjét??? És ha igen, akkor hogyan???
Azt már kinyomoztam, hogy a cégbirihez nem kell bejelenteni, de be kell-e fizetni a bankszámlára? kell-e a társasági szerződést módosítani és kell-e illetéket fizetni????
2. Ha a cégnek nincs mobiltelefonja ( már a tárgyiasult formája), akkor a Domino kártya elszámolható-e a cégben ???
1) Miért ne? Éljen a szerződési szabadság.
2) Ha ceg veszi berbe, akkor azt lehetoleg csak uzleti celbol hasznalja.
Ennek az ellenorzesi valoszinusege = 0,000...0001
3) A ceg asajt nevere szolo szamlakbol azt szamol el, amit akar. Atterhelesrol is lehet szo, de hidd el macerasabb, mint atiratni a fontosabb kotmuveket (telefon rulez)
4) Nem erdemes erteknovelo, csupan a normal hasznalathoz szukseges felujitast vegezni.
A felujitas mibenletenek ellenorzesi valoszinusege = 0,000...0001
Erteknovelo nyilaszaro cserehez inkabb igenyelj a Szechenyi Tervbol.
5) No way.
6) Szerintem lakatold le a szobat ugy kozeptajon. Uditoen fog kinezni.
Nekem volt erre egy Excel tablicskum. Több oldal, de kb. 18 oszlop. A betuket kb. 3,5 pontosan nyomta ki. Nagyítóval egész olvasható volt... Direkt APEH bácsinak terveztem, hadd follyon ki a szeme.
:-)
Az akkor szivas, ha meg ott dolgozik. Akkor a cegnek kell rendbetennie, egyebkent meg sokan inkabb a sjat SZJA bevallasukban oldjak meg - igaz csak 2000-tol. (pl. ujsagirok)
Asszem sikeresen kihagytam a lényeget...
Szóval: az áfa-bevalláshoz kapcsolódó analitika az értékesített darabokat és az értük kifizetett beszerzési értéket kell, hogy tartalmazza, kb. leltárszerűen.
Pl:
1 db szék (123456 sz. vételi jegy) 10 Ft
(789 kimenő számla) 20 Ft
árrés: 10 Ft
1 db ágy (234567 sz. vételi jegy) 20 Ft
(678 kimenő számla) 40 Ft
árrés: 20 Ft
Mindössz. árrés: 30 Ft
20 % áfa = 30 Ft x 0,2 = 6 Ft adóalap: 24 Ft
Nem kell ennyire részletesen, csak azért írtam így a példát, hogy jól érzékelhető legyen, hogy darabonként meg kell tudnod mondani az árrést azzal a (5) pont alatti módszerrel.
A 202/T 15. szakasz (5) pontja mellett ikszelj, ez a legegyszerűbb mód!
A magánszemélytől történt vásárlásnál legalább vételi jegyet (belső szigorú számadású nyomtatvány) kell kiállítanod. Egyedileg (árudarabonként) minden vételi jegyet párosítanod kell tudni az eladási számlával, amiben az adókulcs helyén a "különbözet szerint adózik" (vagy vmi ilyesmi) felirattal, áfa nélkül kell eladnod az áfa nélkül vásárolt terméket.
Áfabevallási időszakonként az időszak alatt eladott termékek árbevételéből le kell vonni a beszerzésre kifizetett értéket és a különbözetet 0,2-vel megszorozni, ez lesz a fizetendő áfa. A bevallásban a különleges eljárással megállapított adó sorába kell beírni és alapjaként az áfa összegének a 4szeresét kell beírni (ugyanis felülről adózik az árrés). Ha van kedves, és nagy tömegben vásárolnátok 50.000 Ft alatti dolgokat, akkor olvasd el az áfatv. 64/A. paragrafusát, mert az a 7. mellékletben ad egy másik számítási módot, de ma már nincs agyam, hogy felfogjam, pontosan mit is akar vele. Ha ez jobban teccene, akkor a 202/T 15. szakaszában a (6) pont mellé kell ikszelni.
Kisebb mennyiség (áfabevallási időszakonkénti darabszám) esetén én mindenképp az első módszert ajánlom, mert könnyebben eligazodik rajta a hatóság, így kevesebb lehetőség van a vitára.
Kedves MaZsola! Pontosítanék (mert én csak a "kályhától" tudok elindulni): az a gond, hogy az un. plafon feletti jövedelemből is lett levonva nyugdíjpénztári tagdíj, és a pacienssel már nem olyan egyszerű a kapcsolat, mint a sima munkaviszonynál?
