Szerintem egy kivehető lencsés (tükörreflexes vagy MILC) gép jobban megéri, több mindenre lehet használni és a képe is jobb. Egyedül az IR vagy UV amiben egy blokkszűrő nélküli USB kamera jobb, de asztro átalakított vagy kioperált szűrős használt fényképezőgépgép ismét csak olcsóbb talán. És az érzékelőjük nagyobb, nem kell hozzájuk reduktor, legfeljebb ha projektivet is hasunálsz (de akkor se feltétlenül).
Az általad megjelölt videón medveállatka van, csak rossz a mélységélesség sajnos. Amit én linkeltem lent, azon én is kerekesféregre gyanítottam, mert a mintában csak úgy hemzsegtek, mint itt: https://www.youtube.com/watch?v=FD8DQwdftPs Azonban a videón alig mozog, és nem a fókuszálás során sem jött elő a "többi része".
Következő "Mi lehet a vízben" témám, amire most kivételesen videóval készültem. A kamera 640x480-ra redukálva bírja a 30 fps-t, így ugyan kis felbontású, de megfelelő sebességű videó készíthető. Nagyon érik az az usb 3-as kamera, csak ne kerülne 75k-ba legalább. :D Íme a videó: https://youtu.be/VItjnojSw-w Főleg az az érdekes, hogy valamit "ereget magából". Arra gondoltam, hogy a vizet szűri, de nem látom mivel.
Elég macerás. Egy nagyonnagyon pici glicerincseppbe berakod a metszetet, rá is raksz egy igen kevés glicerint és lefeded fedőlemezzel. Akkor jó a mennyiség, ha szépen lassan - akár egy-két perc alatt - kitölti a glicerin a fedőlemezt, ki nem megy. Ha sok, akkor itatóssal le kell szívatni felesleget, hogy egész rászoruljon a fedőlemez a mintára.
Eddig egyszerű. Ezután viszont körbe kell keretezni a fedőlemezt. Ehhez kell valami keretező matéria(*). Ezzel először a fedőlemez négy sarkán - vagy kör lemez esetén 90°-onként - egy-egy kicsi pötyi keretezővel rögzíted a fedőlemezt. Megvárod míg tökéletesen megszárad. Ezután (pl. fültisztítóval) nagyon alaposan letisztítod az esetleg kifolyt glicerint és körbezárod keretezővel a fedőlemezt két-három rétegben (közben mindig teljesen kiszárítani). A keretezőt 0-s vagy 00-s ecsettel kell felvinni.
Ha vastagabb a metszet, akkor lehet, hogy kelleni fog egy távtartó körben. Ez egy akkora (még inkább: 1-2mm-rel kisebb) papírkarika, mint a fedőlemez maga (igen, ezt kerek fedőlemezzel a legcélszerűbb)-
Összességében a nemrég előjött PVA-G-t ajánlom inkább, azzal sokkal egyszerűbb dolgozni. Nekem van bekeverve, ha ki akarod próbálni szívesen küldök neked.
(*) Keretezőnek szokták ajánlani a körömlakkot. Nem rossz, de nem is jó. Az immerziós folyadék oldja.
Árulnak készen is keretezőt. Angliából rendeltem pár fajtát még régen, nem voltam elégedett velük.
Magam spirituszban oldott shellack-ot használok. A régi könyvek ezt ajánlják, és szerintem tökéletes anyag, azóta se találtak jobbat. Étolaj sűrűségű vagy picit sűrűbb legyen. Szoktam bele tenni egy-két csepp ricinusolajat, ettől állítólag kevésbé rideg lesz, amikor megszárad.
Lámpakorom (vagy más) pigmenttel meg lehet festeni, úgy gyögyörű csillogó fekete keretet lehet csinálni.
Összeírtam egy jó hosszú listát, a hiányos mikroszkópjaimhoz keresett alkatrészekről. Remélem nem gond, hogy egy ilyen hirdetéssel szakítom meg a beszélgetést. Tudom, hogy ezek közül pár dolog nem lesz itt senkinek, amiket már korábban tárgyaltunk is, de a többi általánosabb tartozékokból hátha lenne valami, és hálás lennék ha tudnátok segíteni. Elsősorban nem az ebayről vásárolgatnék, amit csak tudok, itthon szerezném be. (Pl a múltkori PK10-es okulárok ami németből jött volna eltűntek. Se a termék, se a pénz nem került meg :( )
- 1 szett Zeiss Apochromat, vagy Plan-Apochromat objektív (a Zeiss Fluoval 1-hez) - 1 szett Zeiss fáziskontraszt objektív (ez is a Zeiss Fluoval 1-hez)
Teljesen tudatlan vagyok a tartós preparátumkészítésben. A glicerines prep. Készítés miként történik ha pl egy frissen metszett növényi szeletkét szeretnék hosszabb időre eltenni üveglemezen ? Glicerinem van szívesen kipróbálnám. Esetleg mit javasoltok mint legegyszerűbb módszert erre a célra ?
Metilénkék és rodamin volt eddig a legjobb. Iszonyat gyorsan és erősen színeznek. Egy tű hegyét mártom a festékbe , megérintem vele a mintát aztán villámgyorsan már mosom is sok vízzel mert nagyon sötétre színeznek. Föl kell higítanom az eddig használt festékeket.
"Most gumilemez + vákuumedény kombinációt fogok próbálni. Ha így kiűzhető a levegő, akkor nincs mi buborékosodjon később"
A vákummal Levente nagyon óvatosan kell bánni.(gyakorlatból mondom)
A vákum emelkedése közben a preparátumot nem tudod figyelemmel kísérni a vákumtér miatt. A levegő buborék egyre nő és olyan helyeken is megjelenik ahol eddig nem volt. Ez természetes mert a buborékon belül a nyomás mivel lecsökken, a relatív pára tartalom és egyben a levegő - vízgőz parciális térfogat aránya is megváltozik a vízgőz javára és ez még jobban növeli a buborék nagyságát.
Ez a folyamat rombolhatja a gondosan vékony preparátumot. Továbbá a fedőlemez körül töblet beágyazónak kell lennie, hogy a vákum megszűnésével a buborék helyére a visszaszívás lehetőségét biztosítsuk.
Fontos az, hogy a vákum növelésének sebessége alacsony legyen. Ellenőrzésnél minden kiderül.
De mit dumálok én Levente ezt mind tudja csak a többiek kedvéért szólaltam meg aki foglalkozni akar ilyesmivel.
Sajnos a buborék dolog nehéz ügy. Még a polimerizálóban se védhető teljesen ki, mert zsugorodik kötéskor és a pici buborék ilyenkor kitágul. Talán a VTMS a legjobb ilyen szempontból, mert az folyékonnyá tehető viszonylag alacsony hőmérsékleten oldószer nélkül. Melegítéskor pedig csökken a gázok oldhatósága.
Most gumilemez + vákuumedény kombinációt fogok próbálni. Ha így kiűzhető a levegő, akkor nincs mi buborékosodjon később.
"A PVA-s lefedők széle megszilárdul és lezárja a lemezt, de belül általában folyékonyak vagy gélesek maradnak."
Ez egyébként minden oldószeres lefedővel így van. A kanadabalzsam is igazából csak a szélén szárad be. Évtizedek, mire átkeményedik teljesen.
"Hosszabb idő után rendszerint a szilárd rétegen keresztül lassan kipárolog a víz és alámegy a levegő."
Oké, ez az elmélet. De történt veled ilyen?
Nálam a PVA-G-vel ez egyetlen egy esetben se fordult elő.
A tiszta PVA lehet, hogy elég rideg, ha teljesen kiszárad, de ez a glicerines verzió sose szárad csontkeményre.
,,Mekkora a törésmutatója te lefedődnek? Légszárazon 1,52-1,53 receptúrától függően.''
Az tényleg elég magas. A glicerin ugye 1.47 körül van. Gyorsan lemértem a PVA-G-met: 1.39-et mutat a refraktométer. Persze ez erősen függ attól mennyire hígra csináljuk. Ez elég híg verzió, lehetne töményebb.
,,Érdekes, hogy bár a PVA-G a legjobb PVA-s lefedő szerintem, a szakirodalom nemigen ismeri. Inkább a tejsavas variánsokat nyomatják.''
Szerintem azért, mert viszonylag friss találmány, és még csak nem is rendes tudományos helyen jelent meg.
Szerintem Walter Dioni-nak ez a 2003-as cikke az eredeti forrás:
,,Igen, ez általában minden vizes lefedőnél gond, a színezékek vízoldhatók és a glicerin egy oldószer.''
Nálam másról lesz szó, mert a pollenfestés úgy működik, hogy a beágyazóba van keverve a festék és onnan diffundál be a pollenbe.
,,A tartósság összetett fogalom. Maga a lefedő tartós és nem változik meg benne az anyag, de ha pl. lepattan a lemezről vagy repedezik, akkor hiába tartós kémiailag, a preparátum mégsem az.''
Világos. Én azt mondom, hogy a tapasztalatom szerinte a PVA-G nem pattan, nem repedezik. Pont mint a glicerin-zselatin.
,,A vizes alapú lefedőknél van egy másik probléma: a légnedvesség. [...] Ha meg nagyon száraz a levegő, akkor több víz párolog belőle ki, mint szokásos és repedezik.''
Sőt, ez fordítva is előfordul: a glicerin erősen higroszkópos. Ha nincs tökéletesen lezárva a glicerin készítmény, akkor vizet vesz fel, megnő a térfogata és kibugyog a fedőlemez alól.
,,Zoológusok az olyan lefedőket szeretik, amelyeket újra fel lehet könnyen oldani, ha esetleg áttisztítanák az állatot vagy jobban szemügyre vennék olyan irányból, amelyből tárgylemezen nem lehet. A PVA-s lefedőket újra feloldani különösen nehéz szokott lenni, a PVA magas hőmérsékleten oldódik csak fel.''
Igen, bár leoldani az egyébként könnyen oldódó lefedőt is nehéz, ha vékony rétegben van, mert nagyon pici a felület, ahol diffundál befele az oldószer.
A kanadabalzsamot is inkább melegítik és akkor megolvad.
A glicerinzselatint dettó így kell leszedni, ráadásul azt alig kell melegíteni. Ez valóban előnye neki.
Másrészt meg, ha nem akarjuk leszedni, akkor ez meg hátrány.
Nem valamihez képest, hanem magához képest mondom. Egyszerűen nem tesz boldoggá, hogy belerakom a tetvet, vagy az akármit, nézem, hogy milyen jól sikerült, aztán másnap ránézek, és látom, hogy ott egy böszme buborék a rágói között, meg mondjuk a hónaljában.
Megvárom, hogy Levente feltalálja a tutit. Addig preparálok mást, van mit.
Ha immerzióval vizsgálod, akkor nem árt, de egy hét után már lesz annyira stabil hogy óvatosan le lehet törölgetni keretezés nélkül is.
A PVA-s lefedők széle megszilárdul és lezárja a lemezt, de belül általában folyékonyak vagy gélesek maradnak. Hosszabb idő után rendszerint a szilárd rétegen keresztül lassan kipárolog a víz és alámegy a levegő. Azoknál kevésbé, amelyekben sok a glicerin vagy tejsav. Ezek lágyítóként viselkednek.
Mekkora a törésmutatója te lefedődnek?
Légszárazon 1,52-1,53 receptúrától függően.
Én a PVA-G-t használom, ez PVA(+víz)-ből, glicerinből és telített bóraxoldatból áll.
Igen, a bórax nagyon fontos. Keresztköti a PVA-t és a glicerinnel is komplexet képez. A glicerin ahhoz kell, hogy ne álljon szilárd géllé össze.
Érdekes, hogy bár a PVA-G a legjobb PVA-s lefedő szerintem, a szakirodalom nemigen ismeri. Inkább a tejsavas variánsokat nyomatják.
Amit tapasztaltam, hogy a safraninnal festett pollenkészítményeim kifakultak - vagy megváltozott az ízlésem és már az erősebben festett készítményeket szeretem.
Igen, ez általában minden vizes lefedőnél gond, a színezékek vízoldhatók és a glicerin egy oldószer. Van olyan összetételű, egyébként remek lefedőm, amelyikben először kimegy a festék részben, de ahogy a víz párolog szépen visszavándorol a metszetbe. Sajnos az a lefedő vízszívó és emiatt csak állandó páratartalomnál tartós, nedves időben megfolyik.
Ezeket nagyon tartós készítményeknek mondják, és nem látok okot, hogy a PVA-G kevésbé legyen tartós.
A tartósság összetett fogalom. Maga a lefedő tartós és nem változik meg benne az anyag, de ha pl. lepattan a lemezről vagy repedezik, akkor hiába tartós kémiailag, a preparátum mégsem az. A glicerin végig folyékony marad és ha a glicerin-zselatin tartósan kocsonyás, akkor keretezve nem fog lejönni a lemezről. A feszültségeket fel tudja venni deformációval, mert nem teljesen szilárd. Ez egyébként a legnehezebb része a lefedők készítésének, nem a kémiai kompatibilitás.
A kanadabalzsam például bizonyos mértékben folyik még látszólag szilárd formában is. Ebből a szempontból a VTMS ideális. Ha összetöröm darabokra, magától összefolyik pár nap alatt, mert valójában nem szilárd, hanem extrém nagy viszkozitású folyadék szobahőn.
A vizes alapú lefedőknél van egy másik probléma: a légnedvesség. Kanadabazsamnál a környezet ilyen szempontból irreleváns, mert nem szoktunk toluol- vagy xilolgőzzel telített helyeken élni (mivel már nem élnénk akkor). De vízgőz mindig van és állandóan változik a mennyisége. Lehet egy lefedő remek adott légnedvesség mellett, de pl. 100% páratartalomnál nem fog beszáradni vagy újra felázik a kész preparátum. Ha meg nagyon száraz a levegő, akkor több víz párolog belőle ki, mint szokásos és repedezik.
Még valami. Zoológusok az olyan lefedőket szeretik, amelyeket újra fel lehet könnyen oldani, ha esetleg áttisztítanák az állatot vagy jobban szemügyre vennék olyan irányból, amelyből tárgylemezen nem lehet. A PVA-s lefedőket újra feloldani különösen nehéz szokott lenni, a PVA magas hőmérsékleten oldódik csak fel. Ettől még jók, ne érts félre.
Vizest alapú hagyományos tartós (HYP. - hundred years preservation) beágyazó leginkább a tiszta glicerin vagy a glicerinzselatin szokott lenni.
Tiszta glicerines készítményt csináltam párat, jól lehet vele dolgozni, de a lezárása kényes és hosszadalmas művelet.
Ha a buborékok zavarnak a PVA-G-ben, akkor szerintem még nem próbáltad a glicerin zselatint. Próbáld ki, és azt fogod mondani, nem kell neked a száz év eltarthatóság, elég az az 50, amit a PVA-G tud.
Ha immerzióval vizsgálod, akkor nem árt, de egy hét után már lesz annyira stabil hogy óvatosan le lehet törölgetni keretezés nélkül is.
,,és alacsonyabb a törésmutatójuk (ami lehet előny vagy hátrány).''
Mekkora a törésmutatója te lefedődnek?
''Igaz egy darabig elvannak keretezés nélkül, de előbb-utóbb belevegőznek.''
Mit jelent az, hogy "belevegőzik"? Nekem vannak 6-7 éves keretezett és keretezetlen készítményeim is, semmi bajuk nincs. De máshol se hallottam tartóssági problémákról.
Én a PVA-G-t használom, ez PVA(+víz)-ből, glicerinből és telített bóraxoldatból áll. A bórax egy taknyosító anyag(*). Polimerizál?
Valószínűleg ez a bórax a kulcs az egészben.
Amit tapasztaltam, hogy a safraninnal festett pollenkészítményeim kifakultak - vagy megváltozott az ízlésem és már az erősebben festett készítményeket szeretem.
Ez talán a glicerin miatt lehet, azt mondják, annak világosító hatása van. A rovarok meg állati mikrobizbaszok preparálásához ezt direkt előnyösnek szokták mondani.
Érdekes módon egyébként a pollent szintén tiszta glicerinbe vagy glicerin-zselatinba szokták beágyazni.
Ezeket nagyon tartós készítményeknek mondják, és nem látok okot, hogy a PVA-G kevésbé legyen tartós.
(*) A gyerekek nagy kedvence, a boltokban "slime" néven jó drágán árusított, de házilag is elkészíthető műtakony PVA-oldat (papírragaszó) egy kevés boraxoldattal megedzve.
Ez nem 4× objektív, hanem lupeobjektív 48 mm fókusztávolsággal. Egy picike, mikroszkópba csavarható makrolencse fényrekesszel. Nem használok hozzá okulárt vagy projektívet, hanem a kihuzat növelésével változtatom a nagyítását.
Érdekességként el kell mondani, hogy Bálint képeit bizonyos szempontból szintén lupefelvételeknek lehet tekinteni, mert egyszerű nagyítóként használja a mikroszkópot még immerziós lencsével is, azaz nem használ okulárt vagy projektívet az elsődleges kép továbbnagyításához a szenzor előtt. Igaz a "lupe" szóba a kis nagyítást szintén bele szokták érteni, tehát az a felállás egy érdekes határeset.
Hogyan fér a 4x objektíved látóterébe a 9 mm-es szárny ? Ami nekem van azzal legföljebb 3.5 mm a látótér szélessége az okulárokon keresztül szabad szemmel nézve. (Reichert ) Ha fényképezek akkor pedig a 2.5 x projektíven keresztül kb a fele a látótér szélessége. Ha kiveszem az egyik okulárt a helyéről és a T2 adapteren keresztül fotózok, szintén 2 mm körüli a kép szélessége. (4/3-os Pana G7 )
Azokat keretezni kell és alacsonyabb a törésmutatójuk (ami lehet előny vagy hátrány). Igaz egy darabig elvannak keretezés nélkül, de előbb-utóbb belevegőznek. Ez a viszonylag nagy víztartalom miatt van, a PVA viszkózus még viszonylag kis molekulatömeg és koncentráció esetében is. Próbáltam ezen javítani korábban kis móltömegű PVA-val. Annak az a baja, hogy gélesedésre hajlamos, fehéres zselévé áll össze a lefedő hosszas állásnál.
Az új lefedő (ami teljesen nem új, csak a szintézis és a receptúra) még 50%-os oldatban is folyik.
A vízoldható fotopolimernél is van haladás, jelenleg a zsugorodás a legnagyobb gond, amit adalékolással lehet csökenteni. De úgy kell, hogy továbbra se legyen mérgező vagy drága és a törésmutató se csökkenjen le számottevően.
Igazad van, hogy a gyári az tuti. De eddigi tapasztalataim (értsd: spektrofotométeres mérések) alapján mondhatom, hogy amelyik sárga, az többnyire az UV-t is szűri.
De van még egy egyszerű teszt: ha papírpénz megvilágításánál a fénylő szálak látszanak szűrő nélkül és avval együtt nem (természetesen a szűrőt a fényforrás és a pénz közé helyezve), akkor kiszűri az UV nagy részét.
Az embernek olyan kevés szeme egyéb állatokhoz képest, hogy érdemes rá vigyázni.
Lehet, hogy túlaggódom a dolgot, de és úgy vagyok vele, ha UV lámpa van a mikroszkópban, akkor nem nézek bele.
Ha jó live view van a fényképezőgépen, akkor azzal tökéletesen lehet fluor mikroszkópozni.
Az Olympusokban van egy igen hasznos "Live View Boost" opció, ami csökkenti a képfrissítést, cserébe hitetelen megnő az érzékenység. Ezzel még jobb is, mint a szabad szemes vizsgálat.
Küldök már egy képet én is. Ez kettő az egyben, mert egyfelől kísérleti vízoldható lefedő (de erről az ügynököm javaslatára még nem beszélhetek), másfelől lupefotó egy Tachina nembe tartozó légy szárnyáról. Valószínűleg Tachina magnicornis, de még nem határoztam meg faj szinten. Tudni kell a Tachinákról, hogy parazitoid legyek, lárvájuk általában más ízeltlábúakban, pl. hernyókban fejlődik és kikeléskor elpusztítja a gazdaállatot. Az igazi paraziták általában a gazdát nem vagy nem feltétlenül ölik meg. A kifejlett légy -- például ez is itt -- virágokat látogat.
A szárny kb. 9 mm hosszú, ekkora látómező kivilágításhoz egy saját barkácsolmány 65 mm fókuszú akromatikus lupekondenzort használtam. A sarkokban még így is volt sötétedés. Az objektív Bausch & Lomb 4,5/48 mm Micro Tessar, okulár nem volt a fényútban.
Általános célra tökéletes az ilyen fehér (én a semleges fehéret használom). A királykék fluorra jó lehet, bár azt tudnod kell, hogy ez a LED nem eredeti Cree (lehet, hogy a fehér sem, egyébként). Ugyanis a Cree nem gyárt XM-L típusú királykéket, a legerősebb tudtommal a XT-E, amelyik nekem van.
Az e-bay és aliexpress tele van koppintott áruval. Ami ez esetben lehet, hogy teljesen jól működik és beválik, csak sose lehetsz benne biztos tényleg az-e, aminek hirdetik. Leginkább én sem vagyok biztos abban, vajon a LEDjeim tényleg akkora fényáramot adnak ki, mint a Cree adatlapján szerepel, simán lehet, hogy kevesebbet.
Veled már beszéltem a héten. De hogy ne légy szomorú, küldök pár fluoros képet. Van benne tengeri moszat ibolya gerjesztéssel, meg kevéssertéjű pocsolyaféreg UV-vel.
Bezzeg engem nem, pedig a PEG-es biznyákot is én írtam :)
Annyit egyszerűsítek az akkori recepten, hogy növényi anyagnál simán vízbe lehet rakni a metszetet, hiszen a sejtfalak miatt a metszet elég szilárd magában is.
Köszönöm szépen nektek :) Az asztrofotózásban kicsit előrébb járok, ha szabad ilyet mondani. Abban már 3 évem van, a mikroszkópiában ez lesz az első, de nagyon tetszik, és mindig tanulok újat.
Ne csak nyerseket pakoljak ki, a mellékelt linken jobbra lépkedve láthatjátok a képeimet :) Ide sajnos nem enged nagyobb méretben fájlt feltölteni https://flic.kr/p/2k6x5sb
Köszi az infókat, utánuk keresek :) Nem nagyon értek a lámpához, van egy teknős, annak kell, szóval nem a hagyományos "kék UV lámpa", hanem valami más céleszköz.
Már nem emlékszek a sztori elejére. A bevilágító oldalról minden megvan hozzá? Kollektorlencse van ott?, meg a tükrök, amik a dikro tükörig elviszik a fényt.
Ha ezek nincsenek, akkor felső megvilágítós fluoreszcenciát nem fogsz tudni csinálni, de sebaj, átvilágítós fluoreszcenciára bármely mikroszkóp alkalmas. Egyszerűen a normál izzó / led helyére kell a gerjesztőfényforrás.
Közben olvasgattam és lehet elrontottam valamit. A dikroikus tükörről azt írják egy oldalon, hogy az üvegen egy nagyon érzékeny rápárologtatott réteg van, amihez nem szabad hozzáérni és tisztogatni. Na most nálam mindent egy nagyon finom porréteg fedett, ezért letisztogattam minden lencsét, és ezt a tükröt is. Ez utóbbit nem kellett volna?
Jobb, ha van hozzá, csak nehogy azért ne próbálja ki, mert nincs neki. Az NU-hoz például eleve nagyon nehéz fedőlemezes plánapokromátot találni, pedig fluoros feltét is van hozzá. Plánakromáttal is jól megy a fluor, a színvisszaadása némileg rosszabb, de attól még teljesen használható.
Feri nagyon profin nyomja ezeket a metszeteket, nem vitás, de SZÜKSÉGE magára a mikroszkópra sincs, mert nem ebből él. Ez hobbi, ott meg megjön a kedve az embernek ehhez - ahhoz. Neked pl. szükséged volt rá?
Növényt, ha jól beágyazza PEG-be, vagy répába, akkor minimális macerával lehet hogy a mostaninál is vékonyabb metszeteket tudna csinálni.
Én amúgy múlt héten megpróbáltam ezt a kézi dolgot, randán felsültem vele eddig :)
Amiket most írtunk, az a használhatóságát semennyire se befolyásolja. Sőt Neked kész szerencse, hogy nem kell speciális objektíveket vagy revolvert felhajtanod, használhatod így ahogy van. Inkább a kompromisszumokat nem értjük, mert semmibe se került volna egy korrekt telecentrikus sugármenet megalkotása. De ettől még teljes értékűen használható megoldás, a Leitznél is volt ilyen állítólag (pl. Ploemopak) a német mikroszkópos fórum alapján.
Az itt leírtakból még nem minden világos, de úgy értelmezem, hogy akkor ez a Fluoval 1 nem egy túl átgondolt mikroszkópja a gyárnak. Azért remélem megéri teljesen rendbe hozni, és ha nem is kutatási célra, de oktatáshoz jó lesz ez. Mindamellett már nagyon várom, hogy láthassam benne az első fluoreszcens képet.
De még ebben sem voltak következetesek, mert a Vertival doksiban több helyen ennek se felel meg teljesen a rajz. Pontosabban egy ideig oké, aztán egy optikai elem után teljesen fals. Néhol tényleg olyan, mintha a grafikus emlékezetből dolgozott volna, csak már Alzheimeres szegény.
És ha azt a 0.63-at beszorzod a trinófej 1.6x-os tubusfaktorával kapsz egy szép kövér egyest.
Egyébként megfigyeltétek, hogy a Fluoval 2-esnek milyen laposan áll a nézőkéje? A rajz szerint nem a szokásos félpentaprizma van benne, hanem egy sima prizma.
Vagy vszeg inkább egy tetőél prizma, hogy oldalhelyes maradjon a kép.
A félpentaprizmát azért szeretik, mert abban két visszaverődés van, ezért nem romlik el az oldalhelyesség.
Valóban nem olyan nagy a baj, de csak szebb megoldás a korrekt megoldás. Ráadásul a 0,63× tubusfaktor egy fluoreszcens mikroszkópnál előny, nem hátrány.
Egyetlen okot látok erre -- de ez semmiképp se mentség a barbarizmusra --, hogy így maradhatott az eredeti 1× tubusfaktor. A korrekt alul-felül lencse, közte tükör megoldásnál az előbb említett tubus-kompatibilitásnak 0,63×-os tubusfaktor a következménye. Na és akkor mi van? Ezért a Fluoval 2-nél így is lett.
Igazából az összetartó nyaláb bárhol "megszakítható" majd újra összetartóvá tehető megfelelő fókuszú negatív-poztív lencsepárral, de a jó Istenre, miért kellett itt így elgányolni?
Azt a sugármenetet nem lehet így értelmezni, ahogy te próbálod. Sosem úgy rajzolják a sugármenetet, ahogy te rajzolnád, ha ki akarnád szerkeszteni, hol keletkezik kép.
Szóval az, hogy széttartanak a sugarak a rajzon az objektív után, nem jelent semmit.
A későbbi jénai sugárátvezetési rajzok egy kalap lótrágyát érnek. Hansi úgy húzta a vonalakat, ahogy kedve tartotta, erre már korábban rájöttem. A háború előtt helyes sugármeneti rajzok voltak még. És az illusztrációkon az amerikai retus is horrort művelt néha, esetenként gyerekmázolmány szinten van.
És az a "tubuslencse" nem egy igazi tubuslencse. Ez egy "rövid Telan" és csak azért van, hogy a tubusok meg a többi alkatrész használható legyen a Fluoval 1-hez. Enélkül ugyanis lejjebb lenne a képsíkja a fecskefarok felületéhez képest az összes többi jénai mikroszkópénál és speciális (rövidebb) optikai úthosszú kellékeket kellene csak ehhez a vázhoz tervezni. Az a lencse tehát nem tubuslencse, hanem egy optikai úthossz-növelő. Ugyanúgy működik, mint a Fluoval 2-ben csak itt a tükrön kívül van megoldva, ami szerintem rettenetesen béna és illogikus megoldás. Erre hamar rájöttek és szégyenükben gyorsan abbahagyták a gyártását, helyette -- most már logikus elvi alapokon -- megalkották a Fluoval 2-t :)
A szöveg szerint 160-asak az objektívok, nem végtelenesek.
De elég fura, hogy dupla achromat a tubushosszabbító lencse, aztán egyből ott jön meg egy tubushosszabító a trinófejben.
Misztikus. Azt se értem, miért a tükör felett van a kompenzáció, miért nem felette? Így sokkal nagyobb lesz a tubusfaktor, és kevésbé párhuzamos a fénynyaláb a tükörnél.
Szóval a rajz - ellentétben a szöveggel - egy tipikus végtelenes konstrukciót mutat.
Azt megfigyeltétek, hogy a rajz ráadásul egy ,,végtelenen túli'' optikát mutat?: az objektívből kijövő fénysugarak nem összetartanak, de nem is párhuzamosak, hanem széttartanak.
Szóval nem végtelenes sugármenetben van a Fluoval 1 dikroikus tükre. Elég gány megoldás, de Leventének legalább jó hír, nyugodtan használhatja a rendes véges objektíveket vele.
Elnézést, hogy megszakítom a folyamot a saját apróságaimmal, de érdekelne, mik lehetnek ezek ismét :) Ezt a mintát még 2 hete vettem a tóból, azóta az akvárium mellett tartom, ahol kap UV lámpából fényt. Úgy látom, egyre összetettebb dolgok fejlődnek ki benne. Találtam több kandicsrák héjat is, valamint ilyen féreg-szerű élőlényeket is, amik egész gyorsak, karom-szerű lábakkal rendelkeznek.
Eléggé bejött ez a sötét látótér eljárás, nagyon tetszik a látvány.
Én nem vagyok ilyen optimista. A véges lencsét is be lehet úgy állítani, hogy a végtelenbe vetítsen. Inkább az lesz a perdöntő, hogy nagy numerikus apertúrájú száraz lencsével élvezhető képet kap-e vagy sem. Vagy pedig az, hogy immerziós lencsével egyáltalán kap-e képet egy lefedett preparátumról. Ha nem megy, akkor egy végeset próbál végtelenbe állítani -- ugyanis ilyenkor közelíteni kell a lencsét a lemezhez, de az immerziós szabad tárgytávolsága túl kicsi a művelethez.
A Fluo-2 160-as, ez biztos. Telan rendszer, ez is biztos. De a karban vannak a lencsék, a dichroikus tükörblokk alatt, és felett. Most keresem a Jenaer Rundschauban, van-e valamikor az egyesről bármi infó. Eddig nem találtam semmit.
Ja, akkor úgy van. A mikroskop-online dokumentációban a parányi képen nem látszik jól. Lehetne a revolverben de lehetne a kar aljában is. Csakhogy Levente szerint ott nincs semmi, azért gondoltam akkor a revolverre. Ugyanis egyértelműen 160-as objektívek kellene hozzá a Fluoval 2 leírás alapján. Meg aztán a felső fecskefarok tubuslencséjének semmi értelme nem volna különben.
"de most jobban megnézve a Fluoval 2 dokumentációját úgy néz ki, hogy ilyen való bele. Szóval sajna készülj fel lelkiekben, hogy nem lesz könnyű (és olcsó) ilyet szerezni."
NEM!
Nekem van egy Fluoval 2-m, és sima revolver van benne.
Illetve annyival másabb a revolver, hogy a felső lapján van két spéci csavar, nagy fejjel, hengeres nyakkal, s ez alá toljuk be a sárga plexit, ami megakadályozza, hogy a szemünkbe uv jusson, amikor nem a gépbe nézünk, csak dolgozunk rajta, beállítjuk, stb.
De ez egy sima revolver, két plusz csavarral (M2,5 asszem)
Nehezen elképzelhető az, hogy a dichroikus tükröt nem párhuzamos fénynyalábba tették be, ha a sokkal olcsóbb Laboval Fluorban is ott van. Merthogy ott nem okoz mindenféle képrontó dolgokat.
Nem láttunk még képet a kar alsó oldaláról, arról, ahová a revolvert rakod.
Úgy szokták csinálni, hogy a revolver foglalatába van beépítve az alsó lencse, ahogy felül a fecskefarok foglalatba van beépítve a felső lencserendszer. A tükör meg a kettő között. Nem lehet, hogy onnan kiszerelte valaki?
A sima fluovalról nekem sincs semmi dokumentációm, pedig nekem rengeteg van. Mintha csak a Fluoval 2 létezett volna.
Ez nagy kár. Én még nem is láttam ilyen lencsés revolvert, de most jobban megnézve a Fluoval 2 dokumentációját úgy néz ki, hogy ilyen való bele. Szóval sajna készülj fel lelkiekben, hogy nem lesz könnyű (és olcsó) ilyet szerezni. Talán megbarkácsolni egyszerűbb lenne némi fémmegmunkálással, mert egy sugáreltérítő könyökből szórólencsét kioperálni egyszerűbb volna és ilyen könyök van dögivel. Arra kell csak ügyelni, hogy a távolsága az objektívek felfekvő peremétől ugyanakkora legyen, mint pl. egy Ergavalnál.
Megnéztem, nincs. De talán nem is lényeges, mert ami rajta volt a fotón, azt csak próbából tettem fel rá. Valszeg az egyik Ergaval-é volt az a revolver eredetileg. (amikor jött egyben a 4db mikroszkóp, a könnyen bontható részek mind le voltak szedve és külön-külön csomagolva)
Az eredeti revolvere így nincs meg ennek a Fluovalnak, és így nem is tudom akkor, hogy milyen objektívek valók hozzá.
Dokumentációkat sem leltem a neten még ehhez a mikroszkóphoz.
Akkor jól gondoltam a szétszedés menetét, csak biztosra akartam menni, nehogy elrontsam. A hőlégfúvózás tegnap már meg volt, a petróleumos áztatást még nem próbáltam, de köszi a tippet.
Ilyet még nem szedtem szét, eddig csak a jóval egyszerűbb mechanikájú Labovalok voltak a kezem között.
Eléggé macerás bontani a hozzávaló szerszámok nélkül, ha be van állva, mint ahogy szokott.
Először húzd ki belőle a finom-állító tengelyét. Ez csak az egyik oldalra jön ki, és kihúzáskor érdemes finoman forgatni, mert csak egy állásban jön ki, amikor a rajta levő lapolás engedi.
Aztán le kell tekerni azt az anyát, ami benne van a fekete cucc mélyedésében. Eztán le kell húzni azt az alátétet, ami alatta volt, ez pöckös, egy horonyban van a pöcke, emiatt nem tud a tengelyen elforogni, ha redvás a cucc, nem biztos, hogy ezt a kis pöcköt észreveszed. Szóval ne akard forgatni a tengelyen.
Eztán a komplett fékblokk lejön a tengelyről. Ez három alkatrész egyben, a galléros forgatógomb-tartó, egy mag, és egy szorítóhüvely, ami belül van.
A galléros forgatógomb-tartót próbáld meg tekerni.
Ha lejött az egész, akkor már nyertél.
Javaslom, hogy legelőször áztasd be némi petróleumba az egészet, és bontáskor egy hőlégfúvóval melegítsd is meg, hogy könnyebben meg tudjon indulni.
Objektívekből is kell majd párféle, csak ehhez a Fluovalhoz egy Apochromat készlet a fluoreszcens mikroszkópiához, ahogy javasolta Bálint [...]
Azért nem feltétlenül kell apokromát hozzá, nagy érvágás egy egész sorozat megvétele. Megy a fluor plánakromátokkal is, aztán ráérsz egyenként beszerezni a lencséket középtávon.
[...] továbbá egy fáziskontraszt készlet is kell.
Az nincs Neked már? Mintha úgy tűnt volna.
[...] az M19 menetű végtelenes Zeiss Planachromat objektívek a meneten kívül miben különböznek az előbbiektől? Miben jobbak, ha jobbak, mik lehetnek az előnyök?
Abban, hogy nem véges, hanem végtelen tárgytávolságra korrigáltak. A minőségük nagyjából ugyanolyan. Itt nem előny vagy hátrány a kérdés, hanem az, hogy végeshez tervezett mikroszkópba csak végest, a végteleneshez csak végtelenest érdemes használni. (Direkt nem "kell"-et írok, mert végül is senki se gátol meg abban, hogy feltegyed a hozzá nem illőt, csak csapnivaló képe lesz.)
Köszönjük szépen. Nagyon hasonlít a Vertivalhoz, csak valamivel egyszerűbb felépítésű. Ott a féligáteresztő tükör csúsztatása egy billenő mozgással kapcsolt, amelyik a világos látótér lencse és a sötét látótér fényformáló rekesz között vált.
Hogy mennyire lehessen kitolni a tükröt, azért a sárga karikával jelzett csavar a felelős. Nem nyúltam hozzá, gyári pozíciójában hagytam, bár nekem úgy tűnik felülről nézve, hogy még 1-2mm-el lehet jó volna kijjebb tolni, mert a kerete mintha picit beleérne a látómezőbe. De még mivel nem próbáltam így nem bántom, lehet nincs igazam.
Szerintem jól látod, a gyári helyzet nem tökéletes. Egyébként a Vertivalomon ugyanez a helyzet, csak még oldalirányban is decentrált a féligáteresztő tükör. Én biztosan beállítom majd az enyémet, mert bántja a szememet. Azt azért nézd meg nem ütközik-e esetleg fel a tükör széle a burkolaton, ha állítasz rajta. A vignettáló tükörnél rosszabb a törött...
Elkezdtem összeírni az összes mikroszkópomhoz szükséges pótolnivalókat, köztük a tárgyalt Fluoval 1-esemhez is, ami kell. Elég sok mindent kell beszerezni, ami nem lesz olcsó. Objektívekből is kell majd párféle, csak ehhez a Fluovalhoz egy Apochromat készlet a fluoreszcens mikroszkópiához, ahogy javasolta Bálint, továbbá egy fáziskontraszt készlet is kell. RMS menetes Zeiss Planachromat objektíveim vannak már, és kérdezném, hogy az M19 menetű végtelenes Zeiss Planachromat objektívek a meneten kívül miben különböznek az előbbiektől? Miben jobbak, ha jobbak, mik lehetnek az előnyök? Azért kérdezem, mert ha nem szükséges, akkor nem költekeznék egy ilyen készletre külön, plusz akkor az M19-hez való revolverfoglalat se kéne.
Most megnyugodtam. :) Már azt hittem, épp az a gond, hogy a képekkel fárasztom a társaságot. Épp most csináltam meg a dichroikus tükör mechanikáját és már össze is szereltem. Na de az érdeklődésre való tekintettel szétszereltem újra és csináltam pár közelebbi fotót.
A mechanika igazából pofonegyszerű, a tükörrendszer egy sínen csúszkál, amin a gyári zsír ragasztószerű anyaggá volt megszilárdulva rajta. Most viszont mint kés a vajon, úgy csúszik.
Itt a tükörben látszó lilaruhás nőt még kb. 12-13-évesen festettem a híres festmény másolós korszakomban. :) (gondoltam úgyis fel fog tűnni a csapatnak a tükörkép)
A mezőrekesz előtt is van egy lencse....
Hogy mennyire lehessen kitolni a tükröt, azért a sárga karikával jelzett csavar a felelős. Nem nyúltam hozzá, gyári pozíciójában hagytam, bár nekem úgy tűnik felülről nézve, hogy még 1-2mm-el lehet jó volna kijjebb tolni, mert a kerete mintha picit beleérne a látómezőbe. De még mivel nem próbáltam így nem bántom, lehet nincs igazam. (egyébként előttem biztosan nem nyúlt még hozzá senki, minden csavar, és más gyári állapotúnak látszott)
Itt a tükör nincs kitolva:
Itt igen:
A lencsék még láthatóan tisztítás igényelnek, a mechanikával viszont már majdnem meg vagyok. A kondenzort emelő-süllyesztő mechanika jó, finom élességállító is. Még a durva fókuszáló csavart kéne valahogy szétszedni és kitakarítani. Gondolom ezt az oldalt kéne lebontanom, és a másik oldalról (ahol a fogaskerekek vannak) kihúzni az egész tengelyt. Ebben lehet kérnék egy kis segítséget, gondolom ez a rész nem nagyon különbözik a többi hasonló Zeiss-től.
Szerintem lényegesen, mert előtte le kell fagyasztani a mintát. Ráadásul gyakran vágást segítő folyadékba fagyasztanak, amelyiknek át kell legalább a minta külső részét járni. Kézi vágásnál csak megfogod és nyissz.
A fagyasztós főleg a szövettani metszeteknél hasznos, mert a paraffinátitatáshoz képest tényleg sokkal gyorsabb.
Úgy vélem Feri aziránt érdeklődik, hogy Levente direkt szedte-e ennyire széjjel a fejet. A felső (tubus-) lencsét nem lett volna szükséges lekapni, mert utána lehet centrálni megint.
Illetve ajánlom még a napraforgószár belét. Abból jó nagy darabokat lehet kiszedni és a nedvességet se szívja annyira. Rovarászok szoktak minuciatűvel feltűzni rá kis állatokat (pl. apró fürkészdarazsakat), így együtt pedig szokványos rovartűvel átszúrva a gyűjteménybe rakják.
Ha már itt szóba került a metszetkészíté, befogáshoz szoktak ajánlani bodzabelet. A gyalogbodza vagy a fekete bodza belét kell erre használni, vagy mindegy ?
Végre lett egy kis szabadidőm. itt vannak a kért képek. Jó volt a tipp, a binokuláris fej alatt is vannak lencsék, alul is, felül is:
Igen, ahogy gondoltuk. Tehát nem végeztek Jénában félmunkát.
Csak még azt nem tudom hogy lehet a karból kompletten kiszedni a lencserendszeres részt, mert a tekerőkarnak a tengelyét nem tudom áttolni a lyukon.
A Vertivalnál a kar helyett egy hasonló célt szolgáló tekerőgomb van. Az a tengelyre csak fel van tolva és egy csavar rögzíti. A csavar meglazítása után simán le kell húzni. Egy a tengelyből kiálló pöcökbe illik be a bevágás a tövénél, amiatt nem fordul el csak a tengellyel együtt. Szerintem a kart egy kis oldalcsavar rögzíti a tengelyre és csak le kell húzni róla. Ha maga a tengely is kiállna, akkor azt is ki kell tudni húzni. Nézd meg nem csak rá van-e csúsztatva egy hosszabbításra.
Végre lett egy kis szabadidőm. itt vannak a kért képek. Jó volt a tipp, a binokuláris fej alatt is vannak lencsék, alul is, felül is:
Ez pedig a kitolható dikroikus tükör. (a mechanikát még itt is ki kell pucolni mert csak komoly izomerővel lehet most ki-és betolni a tükröt. Csak még azt nem tudom hogy lehet a karból kompletten kiszedni a lencserendszeres részt, mert a tekerőkarnak a tengelyét nem tudom áttolni a lyukon.
Még nyílnak a vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca) sárgás virágai a mezőkön. A virág szárából készítettem mikroszkópos metszeteket és egy kék valamint egy vörös festékkel megpróbáltam megszínezni. A növény különböző sejtjei eltérő mértékben színeződtek és így jobban megfigyelhetővé váltak a részletek. A profik ezt jobban csinálják, nekem ez volt az első ilyen próbálkozásom. Korábban azt gondoltam , hogy a növényi szőrök tűszerű képletek, de mint korábban az ökörfarkkóró esetében volt ennél a növénynél is megfigyelhető egyes gombákra hasonlító virágszőrforma is. Ha valaki tudja, hogy mi a szerepük ezeknek a növények életében örömmel veszem a felvilágosítását !
Bár én sem láttam ilyen tubust eddig, de kivülről nagyon hasonlít a Vertival karra. Igaz abban csak "fél Telan", azaz egy tubuslencse van, mivel az objektívek végtelenesek. Itt viszont szerintem is teljes Telan lesz, ahogyan írod. Ha csak a revolver felett lenne egy párhuzamosító szórólencse, akkor nem adna valós képet, nélküle meg a dikroikus lemez nem volna párhuzamos sugármenetben. Emiatt kell alul-felül lencse.
Alap játszáshoz egy 450 nm-es királykék led talán a legjobb. Azzal szépen autofluoreszkál egy csomó minden, meg lehet hozzá akridinnaranccsal festeni. Egy 5-10 wattos LED már elég fényt ad ehhez, de akkor is érdemes lesötétített szobában használni. Fluorozáshoz viszont nem árt apokromát objektíveket használni ahogy én tudom.
A bino fej alatti részben a karban vannak lencsék? Lefotózod nekünk, hogy néz ki belülről ez a ketyere, hadd lássunk mi is ilyet?
Alapesetben nem bonyolult ez a fluoros dolog. Ledes verzióban még kevésbé.
Rövid hullámhosszú leddel megvilágítva a tárgyat, elkezd fluoreszkálni ahol azt neki kell. A leginkább használt esetben sárgászölden. Ezt a két színt el lehet egymástól választani szűrőkkel. A nagyon kék leddel megvilágítod felső megvilágításban (gerjesztés), és a tubusba valahová meg felraksz valamilyen sárga szűrőt (zárószűrő). A sárgán nem megy át a kék és az uv, de átmegy a sárgászöld. Legegyszerűbb egy papírpénzen kipróbálni, mert abban vannak ilyen fluoreszkáló biztonsági szálak. 470nm led már jó a FITC technikához. Sárga szűrőkből több félével leeht kisérletezni, és akár kettőt, egymástól kicsit eltérő színűt betenni a tubusba. A kéket teljesen kirekeszti.
A gépedhez eredetileg nem olyan lámpafoglalat volt, amit ebayon linkeltem, hanem olyan, amit itt képen mutattam. Azért, mert oda egy olyan inzertet tettek, amin egy bazi nagy lámpaház bajonett volt. Azért ez, mert oda egy HBO50-es higanygőz lámpát tettek, annak van egy csomó klf. uv tartományú sugárzási színe, amit szűrőkkel kiválaszthattak, és azt használhatták.
Köszi a választ! Nem is gondoltam, hogy egy ritkaságot fogok ki. Érdekesen hangzik amit írsz. Amint megcsináltam és pótoltam a hiányzó részeket, szeretném majd kipróbálni akkor ezt a fluoreszcens témát is vele, habár ilyet még sosem csináltam, és elég homályos ez a terület (egyetemen csak egy-két szó hangzott el erről) Ebben is kérnék majd segítséget, tanácsokat, esetleg saját képeket.
Na, az van, amit sejtettünk, és Gábor barátunk jól mondta: az ott egy fluoros dichroikus tükör. a lámpa felől jövő kék(es és uv) fényt letükrözi az objektívbe, és a tárgy felől jövő gerjesztett sárgászöldet pedig felengedi az okulárba. A kékes fényt a tárgy felől eléggé zárja már ő is, de nem teljesen azért.
Szóval akkor ez az Amplival egy Fluoval 1 valójában. Ritka. Inkább a Fluoval 2 volt sok, annak bonyolultabb karja van, és abban ez a tükör cserélhető, tolókás izé.
Elkezdtem szétszedni és tisztogatni a mikroszkópot. Ahogy itt írtátok az oldalsó kar valóban betol egy tükröt, ami felülről kékes színűnek látszik, oldalról megnézve pedig sárgás színű (vmi porszerű bevonat is van rajta, amit le kell takarítani, lehet attól kékes pont szemből nézve)
Illetve az UV is. A határ ugyanis 470-500 nm szokott lenni, ami annál rövidebb az megy lefelé, a többi pedig át. Külön UV akkor kell, ha fontosak a 470 nm-nél rövidebb hullámhosszú fényben emittáló részletek.
Át fogom majd nézni a mikroszkópot, úgyis szét kell szednem az egészet kitisztítani és újrazsírozni, mert a tekerők szokásos módon mind be vannak állva rajta. Aztán készítek újabb képeket a kérdéses részekről, aztán kérdezek, ha elakadok. Csak jelenleg nem nagyon van időm nekikezdeni, talán majd hétvégén. Meg úgy tűnik tudok szerezni hozzá pankratikus kondenzort is, legalább is remélem, hogy összejön.
Ez viszont azt jelenti, hogy a Vertivallal is jó epifluort lehet elérni. Különösen akkor, ha a sötét látóteres tükröt használnánk, azon nem volna akkora fényveszteség, mint a féligáteresztőn.
Én is arra gondolok, hogy eleve dikroikus. A billenőkar pedig nyilván úgy működik, mint a Vertivalnál, azaz betolja a tükröt. Így sima áteső vizsgálatnál nem színezné el a képet a dikroikus tükör.
Sok próbálgatás, keresgélés után sikerült végre a mikroszkópra szerelt fényképező gép képeit élőképként megjeleníteni egy monitoron is. Pontosabban egy monitorként is használható Philips tv-n keresztül. A fényképezőgép Panasonic G7 . A fényképező gépet sem volt egyszerű ügy kiválasztani . Többszöri próbálkozás után sikerült megtalálni a megfelelő típust . HDMI kábellel kötöttem össze közvetlenül a monitorra .
Persze a szűrő minősége fontos dolog és ahol van rá lehetőség, a gyári megoldás az optimális. Viszont ahogy mindketten írtuk, a zárószűrő elhelyezhető a revolver felett minimális barkácsolással áteső fénynél. A ráesőnél egyébként nem feltétlen kell dikroikus tükör, csak akkor a hatásfok némileg rosszabb lesz, mivel erősebb hatású zárót kell használni. Viszont Leventének a Fluoval karban minden bizonnyal valami ilyennek kellene lennie, ha már fluorhoz készítették úgyis. Ott a zárót feljebb kell elhelyezni a tubusnál, különben a gerjesztőt is kiszűri. Szerintem a fecskefarokban kevés lesz hozzá a hely, a tubusnál pedig a tubus/könyök felépítéstől függően vagy lehet, vagy nem lehet. Az okulárokra természetesen kis szűrő egyszerűen rátehető. Vannak ilyen foglalatos szűrők, de nagyon ritkán találkozni velük. Esetleg a szemkagylóba beleférhetnek.
Természetesen :) Igyekszem minél több forrást keresni a látottakra, hogy kiderüljön, mi a helyzet. Itt sokkal nehezebb megállapítani, mit is látok egy-egy fotón, mint az asztrofotók esetén. :D Esetleg tudtok ajánlani könyvet, amiben képekkel dokumentálva le vannak írva ezek a vízi apróságok? A búvár zsebkönyvek közül megvan az "Édesvízi parányok", de rövidsége miatt nyilván nem tartalmazhat mindent. Próbálkozom a google képkeresőjével is, mert fel lehet tölteni képfájlt, amihez hasonlókat ad találatként, csak mindig asztrofotónak nézi a kis apróságokat. :)
Azzal sikerült csökkentenem a jelenségen, hogy lerekeszeltem az obit annyira, hogy a képet még ne bántsa, de eltűnjön a hiba. Már csak azt kell megnéznem, hogy részletesebb-e a kép, mint a microqs-el készített. Mindenesetre videókhoz jobb lehet ez is, mert a microqs csak 6 fps körül mozog, hála az usb2.0-nak...
Az előbb megpróbáltam nagyobb képeket fölrakni ,mint itt szokásos, hogy ne kelljen a megnézésükhöz külön kattintgatni. Ha a csapatot zavarja ez a megoldás, akkor szóljatok !
Bálint "Akita kitás" preparátumáról fényképeztem ezeket a kovamoszatokat. Nagyon érdekes a formájuk. Kösz még egyszer ! A Reichert Diapan DIC-vel .40 X Splan obj. 5-5 fotó összefűzésével készültek a képek + kivágással.
Sikerült végre vállalhatóan megoldani a sötét látóteret. Lenyűgöző a látvány, legalábbis engem lenyűgöz :) A vízben kezdenek elszaporodni ezek az apróságok. Én valamilyen Trachelonomas-nak sejtem. Jól gondolom?
200x nagyítás:
Többnyire zöldek, de vannak ilyen sötétebb, barnás egyedek is.
Na igen, ennyiért én sem fogok rámozdulni, de a kép róla valóban jó lesz. Felhasználom, szétszórok pár hirdetést majd, aztán hátha lesz épp valakinél a fiókban feleslegesen, és persze olcsóbban.
Persze, mert a fényviszonyok a gépben változnak. A nagyobb nagyításoknál sötétebb a beltér, és arányaiban több lesz a tükröződés.
Nem nagyon van erre megoldás. Szoktak olyat csinálni, hogy egy pár fokos szögben megdöntenek egy optikai síküveget, és azt teszik a kettő közé, emiatt a tükröződés eltérül oldalra.
Az az érdekes, hogy az objektívek nagyításának növelésével lesz egyre látványosabb a jelenség. 4x-es objektívvel még észrevehetetlen, 10x-esnél halvány, 20x-osnál már zavaró.
A géped szenzora visszaver a fényből az Industar hátsó lencsetagjára egy adagot, amit aztán le is fényképez, mert onnan visszaverődik a szenzor felé újfent.
Tegnap megpróbáltam a fényképezőgépet, végül egy régi 50mm f2.8-as Industar objektívvel kaptam a legjobb eredményt, de a képeken ilyen fura fánk alakú fényes gyűrű van. Ez minek köszönhető? Valami optikai elem hibája?
Elnézést a homályos képért, a hiba látható így is, ezt csak kézből lőttem.
Én optimistábban látom a helyzetet, talán mert gyakran improvizált megoldásokat használok. A talplencse szűrőtartójába mehet gerjesztőszűrő kék fényhez, a tubus revolver felőli részében pedig elfér egy zárószűrő. Van mintám ilyen tartóhoz, ezeket nekem Jeff nyomtatta ki 3D-ben. Mindegyik csúszkás revolver felett ugyanakkora hely van és ez még egy 3 mm vastag szűrőnek is elég.
A fórumban eddig bemutatott fluoreszcens képeim mind így készültek. Optikailag ez a megoldás egyenértékű a gyári módszerrel, ha pedig polárszűrőt teszek a zárószűrő helyére, akkor poláros képeket lehet ugyanígy készíteni.
Bálint szintén hasonló barkácsolással készíti azokat a remek képeket, amelyeket a fórumban bemutat.
A konkrét fluoval esetén nem tudom hol van és milyen optikai tag, de szerintem valahogy ezt is meg lehet oldani.
Közben egy barátom azt mondja, hogy az az Amplival a legelső fajta Fluoval, vagyis fluoreszcenciás mikroszkóp.
Nos, erről nincs infóm, de szerintem azt lesz a legnehezebb kihozni belőle, mert ahhoz kéne hely a gerjesztőszűrőnek - csak a felső megvilágítóhoz lehetne tenni -, és kéne hely a zárószűrőknek, amit meg majd csak a trinofejben lehetne elhelyezni. Szóval ahhoz kéne trinofej, és szűrős felsőmegvilágító.
Szerintem maradjunk a világos látóteres felsőmegvilágítósnál, és azt még össze is hozhatod majd belőle.
És, ha szerzel trinofejet, akkor lehet szórakozni azzal, hogy kék leddel fluorozol, s akkor nem kell a gerjesztőszűrőnek hely bele.
Ma végre sikerült a sötét látótérrel jutni valamire. Sokat vacakoltam vele, sehogy nem akart működni, aztán rájöttem, hogy tövig fel kell húzni a kondenzort, amennyire csak lehet, és van egy kis csavar, amivel lehet rajta +-2 cm-t mozgatni az állítón kívül. Valamint kollimálni is kellett, mert nem volt tökéletesen középen. Az első ilyen képeim a szokásos, "mi lehet rajta" kérdésemmel karöltve :)
A fényképezőgéppel is kísérleteztem, de egy fura halo jelenik meg a kép közepén, mint egy gyűrű, ahol fényesebb a kép. Majd teszek be képet róla, hátha találkoztatok ilyesmivel.
Akkor lesz mit beszereznem ehhez a mikroszkóphoz, de szeretném a maximumot kihozni belőle, mert ezt terveztem saját mikroszkópnak szemléltetéshez. (jah, megjött már amúgy a régebben tárgyalt kamera + 0,3x-as reduktorlencse is, és egész jó)
Szóval, pankratikus kondenzor kell, mezőrekesz a felső megvilágításhoz, végtelenes objektívek és azokhoz megfelelő revolver, fáziskontraszt objektívek, meg vmi belebarkácsolt LED nálam is a felső megvilágításhoz, de ez utóbbi lesz a legolcsóbb az egészből.......lesz munka vele.
A pankratikus kondenzor mellé nem kell külön fáziskondenzor, amennyiben a gyűrűrekesz meg van hozzá. Ugyanis optikailag mindegyik objektívhez fel tudod a gyűrű képét azzal nagyítani.
[...] az a kar ott felül egy világos látóteres felsőmegvilágító, mivel vastagabb a szokásos Amplival karnál, ezért van benne tubuslencse, taln még szorzófaktora is van, ami nem 1x.
Egész biztos, mert különben nem jönne ki a mechanikai tubushossz. És mivel ahogy látom RMS menetes objektívrevolvere van -- tehát nem végtelenesek az objektívek --, nem lehet ugyanolyan 0,63×-os tubuslencséje, mint a Vertivalnak. Vagy Telan rendszerű (alul szóró végtelenesít, felül tubuslencse) és akkor még épp lehetne 1×-es faktorú, vagy ha gagyibb változat, akkor csak egy nyújtó tag van a revolver felett és a plánparallel lemez nem párhuzamos sugármenetben van. Ilyenkor egynél nagyobb a faktora. De szerintem akkor már inkább az első verzió.
Most pont látok egyet az ebay-jen, de ennyiért (>100 EUR) kell a fenének. Lehet majd kendácsolok oda valamit, hiszen csak egy lámpa lencsékkel meg tükörrel. Igazából most jut eszembe, hogy nem is kell a tükör, hiszen LED-et közvetlen a lyukba is lehet rakni egy hűtőbordával, elég lenne mellé a gyűjtőlencse.
A centrálható mezőrekesz (az előbb véletlen apertúrarekeszt írtam) jobban hiányzik, mert a két szűrőtartó végtére csak egy-egy lyukas csúszka, akár 3D nyomtatva is jó lenne. A három együtt szintén van fent hirdetve, ugyanúgy pocsék drágán.
Közben keresgéltem az állományaim között, és jól mondtam: az a kar ott felül egy világos látóteres felsőmegvilágító, mivel vastagabb a szokásos Amplival karnál, ezért van benne tubuslencse, taln még szorzófaktora is van, ami nem 1x.
Ezen a képen levő kondenzor a pankratikus kondenzor. Többet tud, mint egy sima, eleve van rajta sötétlátóteres kardioid fajta, van rajta lupekondenzor, amivel a nagyon kicsi nagyításokhoz lehet használni, és lehet hozzá szerezni fáziskontraszt szettet, amivel csak egy mozdulattal átváltható.
Ha sikerül szerezni egyet, az mindenképpen több jóság.
Ha lenne több, én is beszállnék a rá vágyók körébe.
Külön olyan ritkán van, hogy csak na. Akkor is tök drága.
Két féle volt, a kis izzóhoz, és a bajonettes foglalattal a nagy lámpaházakhoz.
Ezen kívül volt olyan kivitel is, amivel a lámpát közvetlenül nem lehetett rárakni, de csatlakozott vele a nagy megvilágító alaplaphoz, amin alsó-felső megvilágítást tudtak létrehozni, volt szűrőblokk, meg minden földi jók.
Ha már ilyen szépen ide jutottunk, akkor megkérdeném: ilyen hátulról a statívba bedugható lámpája nincs-e valakinek fölös vagy eladó? Hozzájutottam egy Vertival vázhoz, amit ki is glancoltam a hétvégén. Sajnos hiányzik a lámpa bajonettes foglalata (különben az NU2 lámpaház is rámenne), illetve a felső megvilágító apertúrarekesze és a két kis csúszka a mezőrekesz alól.
A két középső Ergaval, a jobb szélső Amplival, de az valamilyen felső megvilágítós kar ott rajta.
Ha csak alsó megvilágítást akarsz használni rajta, tehát átvilágítós feladatokat végez, akkor ez így is működni fog. A felső megvilágításhoz a statívon, hátul, középen keress egy kb 5cm átmérőjű fedelet, azt vedd ki. Oda kéne bedugni egy 90 fokos szögben, felfelé világítás létrehozó alkatrészt, amire kívülről kerül rá a lámpaház.
A fedelet úgy lehet legkönnyebben levenni, ha előbb leemeled a kart a statívról, felül a lukon benyúlsz egy csavarhúzóval, vagy inkább egy fakanál nyelével, és kinyomod a fedelet.
Abban a karban a lukból szerintem egy rekesz hiányzik, a felső megvilágítás mezőrekesze. A karral pedig be és ki lehet kapcsolni a felső megvilágítást - szerintem.
Ilyen kart még eddig nem fogtam.
Fedél kivétele
Ez meg az ahogyan a felső megvilágítás lámpája rajta lenne a statívon
Érkezett pár újabb mikroszkóp, ezzel a mennyiséggel már elegendő mikroszkópom lesz az oktatási céljaimhoz. A leghátsót ismerem (Laboval 2) van már másik 2 db-om belőle, a két középső talán Ergaval? Viszont a legközelebbit nem ismerem. Amplival-nak tűnik, de oldalt a két megjelölt rész miatt vmi másnak látszik. Ebben kérnék segítséget, valamint hogy mire szolgálnak a bejelölt részék, és összességében mire tudom használni ezt a mikroszkópot. Esetleg leírások, kézikönyvek is jöhetnek hozzá, ha van.
Amint az látszik, mindegyiknek vannak hiányosságai, ezek pótlásában is kérnék segítséget, kitől, honnan tudnék ezekhez való fejeket, okulárokat, objektíveket, kondenzorokat...stb beszerezni? Előre is köszönöm a válaszokat!
Pár kérdésem lenne. Nem pont a mikroszkóppal kapcsolatos ,hanem a mikroszkópos képek feldolgozásával. A régi XP programos számítógépemre könnyedén feltöltöttem a Panasonic G7-el készült képeket és a videókat. Volt rajta egy Képolvasó és fényképezőgép varázslója nevű program ami a fényképezőgépek csatlakoztatása után automatikusan feltöltötte a PC-re a fotókat és videókat. A win 10 programos új gépnél (felújított HP Compaq elite 8300) a képekkel elboldogulok, de a videókat csak egy microsoft onedrive nevű pr-al tudom nagy nehezen berakni az Outlookba ( MTS formátumban) . Onnan meg is tudom őket nyitni, de a Nikonos képkezelő programba (ViewNX2) már nem jelennek meg a videók csak a képek. Van valami ötletetek, hogy miért és mi lenne a megoldás ?
A Képolvasó és fényképezőgép varázslója programot valahonnan föl lehet esetleg rakni a w10-es gépre is ?
MicroQS 2Mp. Legalábbis mikroszkópra. :) Ha géppel fotóznék, az egyszerű lenne, mert elég lenne a kioldó kábelen 2 eret egy opto-val zárni az elsütéshez.
Akkor keresgélhetem a tulajdonosát még :) A motoros fókuszállító sokat javított a kényelmen, még egy elektromos tárgyasztal-mozgató kéne az összkomforthoz. Az is eszembe jutott, hogy írhatnék programot, amivel automatikusan meg lehetne csinálni a fókusz-stacking-hez a fotókat, csak a toupview nem hiszem, hogy támogatna ilyesmit, hogy "szimuláljam" a Snap gomb nyomkodását szoftveresen. Mindenesetre meg lehetne adni az elfordulás mértékét, és a képek számát, így a képek egyenlő távolságonként készülnének. Agyalok még ezen, hátha megoldható valahogy. Volt egy asztrofotós program, ami egér-kattintást szimulált egy program ablakába, talán itt is megoldható. Node, száz szónak is egy a vége, köszönöm ismét a hasznos választ! :) Annyira szerteágazó tudomány ez, hogy kezdőként nem könnyű kiigazodni benne.
Egy kicsit nagyob méretekhez visszatérésként egy kiszáradt poloskatetemet vettem mikroszkóp alá. Nem is annyira izgalmas téma itt a fórumban, de felkeltette érdeklődésem, hogy azok a piros, "szemnek" tűnő valamik micsodák lehetnek? Próbáltam szétnézni a neten, de nem tértek ki rá.
Csak hogy mutassak én is valami érdekeset, ma megcsináltam a motoros fókuszírozót a mikroszkópra. Egy kis léptetőmotor, és egy arduino nano segítségével. Sok gondot okozott, hogy a vízmintáknál amikor hozzányúltam az élességállításhoz a gombhoz, meglöktem a mintát, amitől a benne élő jószágok megijedtek, elmozdultak. Így már nincs ilyen gond.
Ez most egy próba a részemről mert gépet cseréltem Win 10 pr.-al a régi xp-st lecserélve. Lássuk megy -e már a kép feltöltése ! Egy régi fotó még mobiltelefonnal és fáziskontraszttal, mert az újak nem fértek föl a lemezre (Vihetem vissza a gépet bővítésre ! ) A fényképezőgépet végre sikerült monitorra kötni a mikroszkóp mellett. Az sem volt egyszerű ügy ! Legalább 20 féle monitort kipróbáltam és mindegyik prüszkölt vagy meg sem nyikkant a Panasonic G7-el. A végén egy 55cm-es full hd-s Phillips Tv lett a nyerő. Minden funkció simán működik vele és a kép is príma.
Sikerült szereznem egy 20x objektívet a Lacertához, és nem csalódtam benne. Ez nekem pont az az optimum, aminél még elviselhető a tárgytávolság a vízi dolgok fotózásához, de ugyanakkor akad nagyítás is a kisebb úszó mindenfélék megörökítéséhez. Fogadjátok szeretettel az Euplotes egysejtűről készült képeimet immár a 20x objektívvel. A ferde megvilágítással is kísérletezek, ez is egy olyasféle módszerrel készült, de egyelőre siker, ha elkapom őket.
Köszi :) Többnyire Photoshop-ban szoktam utómunkázni, most csak kikapkodtam a nyerseket az azonosításhoz. Lementettem sok képet tegnapról, ma megnézem őket, és a jobbakat kidolgozom normálisan. A másik "virág" szerű objektumra van ötletetek? Később találtam a vízben úszkáló egyedeket is bőven. Elég gyorsak, 6 FPS-el nem is nagyon tudom megfogni őket.
A saját kis életterem jól alakul a tavi vízből és levelekből. Ma egy új valamit fedeztem fel benne, amit eddig nem láttam sehol. Napi "Szerintetek ez mi lehet?" kezdő kérdésem következik:
Köszönöm előre is. :) A ferde megvilágítás is alakulni látszik.
Amit írsz, az DIC, ahogy Halmos Feri is írta, vagy DIK, INKO, ha keletnémet nyelvű irodalomban, leírásokban néznél utána. Tényleg drága alkatrészek kellenek hozzá, és rendes kutatómikroszkópohoz gyártják/gyártották csak. Nem megfizethetetlen, de kb. használtautó árban van. Az meg már kapcsolatok és pillanatnyi szerencse függvénye, hogy milyen autóról beszélünk.
Szerencsére lehet nélküle élni, ha hajlandó az ember kompromisszumokra. Nagyságrendekkel olcsóbb gyári megoldás a fáziskontraszt.
Barkácsmódszerek meg fillérekért vannak. Lovas Béla könyveiben, meg itt érdemes körbenézni:
Ha jól csinálod nem rossz, csak nem könnyű a gépet a megfelelő helyre beállítani. Mondjuk ez lehet objektív függő is. Én egy régi Zenit gép objektívjével próbáltam, és miután sikerült belőni a megfelelő helyet egész jó képeket csináltam.
Amikor vettem a mikroszkópot, próbálkoztam ezzel a technikával, de nem volt megfelelő minőségű az eredmény, ahogy emlékszem. Majd futok vele még egy kört, hátha.
DSLR-t nem kell a mikroszkóra tenned. Elég egy jó kis állvány,amivel úgy tudod a kameráta az okulár mögé helyezni,hogyx a kamera objektív "belenézzen" az okulárba. Ehez,persze jó közel kell lennie egymásnak a két optkának. Kamera a végtelenre fókuszálva!. Ráadásul a kamera fókusza és az okulár fókusza + nagyítást is adhat. :-) Ez is megérne egy kis kísérletezést. :-)
Próbáltam, de 2 gondom van vele. Az egyik, hogy nagyon nehéz erre a kis mikroszkópra, a másik pedig, hogy mivel a tubus vékony, olyan kicsi a kép, ami a szenzorra esik, hogy mire felnagyítom, kb akkora lesz a felbontás, mint a mostani kamerámmal.
A ferde megvilágítás egész ígéretes, ezt most készítettem 40x objektívvel egy régi élesztőgomba mintáról.
Elég izgalmas polarizációval együtt, a számomra leglátványosabb cukorkristályokkal.: https://flic.kr/p/2k2pA5C (Ide nem engedte feltölteni, mert túl nagy a fájl mérete) A kristályoknál be szoktam játszani, hogy mozaikot készítek, úgy a teljes kép ugyan kisebb "nagyítású" lesz, de a felbontása nagyobb lesz (pontosabban kigyenelítik egymást). A vízi apróságoknál viszont a gyors mozgás, és az eleve kis méret miatt ezt nem tudom megoldani. Szétnézek kamera ügyben, de úgy látom, ezeknek a "modern" használt mikroszkóp tartozékoknak jóval kisebb a piaca, mint a távcsöveknek.
A kamerád reduktor lencséj úgy van méretezve és beépítve a kamerába, hogy az csak az okulár helyén ad képet.
Közben eszembe jutott még egy trükk! Ráadásul ehhez nem kell a mikroszkóp eredeti felépítését megváltoztatni. Az okulár fölé helyelyezett, kis nagyítású színházi távcső. Ezek ugyanis 2,5x- 4x nagyításvú Galilei rendszerű távcsövek. Egyenes állású képet adnak. Végtelenre állítva az okulárban látott képet úgy tudod nagyítani,hogy a mikroszkóphoz hozzá sem kell nyúlni! :-)
De minek kellene nagyobb nagyítás? Az a reduktor nem véletlenül van benne. Így is az okulárban látott képnél kisebb egy ilyen kis mikroszkópkamera látómezeje. Azt nem tovább csökkenteni, hanem inkább növelni kellene. A nagyítást az objektív nagyításával fokozd.
Köszi a válaszokat, mindenkinek. Most ezzel: http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/7/8/4/_/ferde_megvilagitasrol_2_1784990_5493.JPG kísérletezek. Némi javulást mutat, de még bűvészkedek a kartonlap - szigetelőszalag kombóval. :D Kamerám van ugyan, bár ez a 2 Mp-es MicroQS, amiben van reduktor lencse is. Próbálkoztam, hátha el lehet távolítani a lencsét a nagyobb nagyításhoz, de inkább nem erőltetem. Talán nagyobb felbontású kamera kellene. Apropó vettem ma mintát pocsolyából is, és egy ilyen féreg-szerű élőlényt találtam. Ez mi lehet?
Közben a tegnapi gyűjtéshez adtam egy kis falevelet, mert nagyon látványosak a kis harangállatkák, bízom benne, hogy így befőttes üvegben uv lámpa mellett nem pusztulnak ki gyorsan. Ezt a videót ma készítettem: https://www.youtube.com/watch?v=N8N8Dqv2fvU&feature=youtu.be
De néhány trükköt azért érdemes kipróbálni (ha van kedved kísérletezni :-) ).
Ilyen pl. hogy:
1, az okulárra teszel egy "segéd" lencsét. Ezzel le tudod rövidíteni a fókuszát. Így megnövelheted a nagyítást,
2, nem foglalkozol az optikai úthosszal:fogod az okulárt és megemeled a foglalatába (esetleg adapterrel megtoldod a foglalatot). Máris nagyobb lesz a nagyításod.
3, veszel egy mikroszkópkamerát és akár mekkora monitoron nézed a képet.
Mind a három járható megoldás. Az első kettő eset képminőség romláshoz vezet: valamit valamiért.
Ki kell próbálni,hogy adott szituban és felszerelésen,melyikkel tudsz számodra elfogadható minőséget elérni. A 3. esetben olyan kamerát vehetsz,amilyent a pénztárcád megenged.
Egyébként ez sem teljesen van így. A hullámhossztól valóban függ a felbontás, de mikroszkóppal a hullámhossz kb. 35%-nál kisebb részleteket (hullámhossz/kétszeres numerikus apertúra, utóbbi maximum 2×1,4 olajimmerziónál) nem tudsz feloldani.
Esetleg a Gamma/MOM mikrofotó feltéthez nem láttál még használatit? Hasonló a jénai Mf rendszerhez, de a projektívek nem kompenzációsak és optikailag is bonyolultabb felépítésűek. Kíváncsi lennék vajon miért.
Ja, és ha van nyomtatófóliád, akkor nyomtatóval különböző alakú és színkombinációjú rekeszlapokat nyomtathatsz. Célszerű kétszer átmenni a rekeszlapon (újra beleteszed és megint rányomtatsz), vagy két darabot készíteni mindegyikből és párosával használni. Ugyanis egy rétegben kicsit sápadt lesz a színe.
1. Barlow-lencsét nem érdemes használni. Lehetne, de csak akkor lenne értelme, ha eredetileg nagyon kicsi nagyításod volna, ugyanakkor viszonylag nagy numerikus apertúrád. Ez nagyon ritka, többnyire az objektív numerikus apertúrája és nagyítása optimalizálva van, hogy ne kelljen nyújtani tovább a képtávolságot.
2. Sötét látótér. Ehhez a kondenzor színszűrőtartójába -- ha van olyanja -- egy átlátszó üveg- vagy műanyag korongra kell kartonból vagy bármi átlátszatlanból ragasztani egy korongot. Akkora legyen, hogy minta nélkül éppen elsötétítse az objektív nyílását, vagy ennél picivel nagyobb. A megfelelő méret meghatározásához ki kell venni az okulárt és az objektív hátsó lencséjét nézni a csőben a próbálkozások során.
3. Ferde megvilágítás. Előzőhöz hasonlóan állítható be, de itt az objektív nyílásának csak egyik részét fedje a folt vagy rekesz képe. Legegyszerűbb egy félhold alakú fekete kartonlap vagy fekete szigetelőszalag üveglapra ragasztva. Lehet más formákkal (körszelet, excentrikus folt, stb.) kísérletezni. A lényeg, hogy a nyílás egyik oldala több fényt kapjon a másiknál.
Köszönöm az infókat! :) Ismét sokat tanultam. Valamelyik nap feldobott a youtube egy videót olyan mikroszkópról, ahol valami prizmákat használtak, hogy térbelibb képet kapjanak. Gondolom a világegyetem összes pénzébe kerülnek az olyan mikroszkópok, de mi a típusuk? Valamint mit lehet tenni, hogy részletesebb legyen a látott kép? Sajnos elrontottam, hogy JIS obis gépet vettem, mert nem nagyon találok rá jobb objektíveket. Meg láttam a makszutov-nál trinokuláris fejet, de nem hiszem, hogy erre a vázra rámenne. Szerintetek mivel lehetne fejleszteni a Lacertámat?
Az iskolában azt tanítják, hogy mikroszkóppal a hullámhossznál kisebb dolgokat nem lehet élesen látni.
És ezt az ember először el is hiszi.
Na de a hullámhossz a fény terjedésének irányában mérhető, hosszában. A vizsgált tárgy felületének részletgazdagsága viszont erre merőleges - szélesség. Ki érti ezt?
Logikus az lenne, hogy a hullámhossz csak a mélységélességet korlátozná.
A petricsészét inverz mikroszkóphoz írtam, szerintem neked nem ilyened van. Vagy van már más is a Lacertán kívül ? A fedőlemez hiánya mindenképp rontja a képminőséget, legfeljebb kisebb apertúrájú objektívnél kevésbé vehető észre. A nagyítás önmagában nem olyan fontos, az apertúra lényegesebb , ezért Barlow-lencsét nem igen szokás használni, inkább csak a gagyiszkópoknál fordul elő. A mikroszkópos képben látható részleteket az objektív mutatja meg, az okulár és más a nagyítást növelő lencsék már nem tesznek új információt a képbe, csak sötétebb és nagyobb lesz a kép. Nagyobb nagyítást célszerűbb nagyobb nagyítású( apertúrájú ) objektívvel elérni.
Köszönöm a válaszokat, megpróbálom úgy. Van petricsésze is, azt is használom többnyire ilyen vízi mintáknál. A kis nagyítású (4x, 10x) objektíveknél azt tapasztaltam, hogy olyan nagy a tárgytávolság, hogy nem okoz gondot, a fedőlemez hiánya, csak esetleg akkor, ha a minta egyenetlen. A nagyobb 40x, 100x-nél már természetesen nem így van. Ha nagyon ügyes szeretnék lenni, még a 100x-hoz immerziós oldatot is lehetne használni, de akkora nagyítást már ilyen célra nem lehet kényelmesen használni, legalábbis ezzel a mikroszkóppal. Még az jutott eszembe, hogy mikroszkópiánál nem lehetséges "barlow-lencse" használata a nagyítás növeléséhez, mint a távcsöveknél? Valami gagyibb mikroszkóp dobozában láttam, de mivel a szaküzletekben nem látok, gondolom nem érdemes ilyesmivel küzdeni.
Biológiai mikroszkóp objektívjeit úgy tervezik hogy fedőlemezzel és tárgylemezzel használod ( igazából nagyobb apertúránál még a fedőlemez vastagsága is számít ). Szóval optikailag mindenképp indokolt a tárgylemez+fedőlemez, ha nem inverz mikroszkópot használsz. Mondjuk inverz mikroszkóphoz is ideálisabb a petricsésze mint az óraüveg ( görbület miatt ). Fedőlemez nélkül az objektív nem hozza azt a képminőséget amire egyébként képes, mivel a tervezésnél a fedőlemezt+preparátumot is figyelembe veszik.
Egy trükk: lefeded, itatóssal leszeded a plusz vizet, ekkor a fedőlemez rászorul a mintára, kisimul.
Viszont igen hamar kiszárad. Ezért célszerű ideiglenesen körbezárni viasszal.
1. Egy teamécsest meggyújtasz és a megolvadt viasszal ecsettel körbefested. Vagy
2. Négyzetes fedőlemez esetén: egy drótot (hústűt) meghajlítasz a végén olyan hosszon, mint a fedőlemez oldala. Lángban felizzítod a meghajított végét, nekinyomod egy viaszdarabba, aztán odaérinted a fedőlemez egyik oldalának. Aztán ugyanezt a másik három oldalon is.
Sziasztok! :) Vettem mintát a tóból, ami itt van nem messze, igaz az eső miatt elég vicces volt a sáros csúszós terepen botorkálni. Egész ígéretesek a minták, többnyire algákat találok benne, mint a lenti példány is, viszont szakmai kérdésem lenne. Hogy érdemes ilyen pici élőlényeket vizsgálni nagy nagyításon? Ha csak rácsöppentek pipettával egy cseppnyit az óraüvegre, a 40x-es objektívvel már nincs fókuszom, csak ha fizikailag benne van a vízben. Használjak tárgylemezt és fedőlemezt inkább? Vagy megpróbáltam másik kamerával, amin nincs reduktor lencse, de ott a fény egyenletességével volt gondom. A 10x-es objektívvel jó a helyzet, mert elég nagy távolságból is van fókusz, viszont kevés a nagyítás. Ti mit javasoltok? Gondolkozom egy 20x-os objektív beszerzésén, hátha az kompromisszumos megoldásként még szóbajönne.
Annyit teszek ezekhez hozzá, hogy a "digitális mikroszkóp" egy nagyon tág kategória. Csakúgy, mint az "analóg" mikroszkóp (mert amúgy mindkettő optikai :).
Természetesen az olcsó kategória mindkettőből rosszabb, mint a drága. (Most nem megyek bele abba, hogy sokszor indokolatlanul drágán adják el ugyanazt a gagyi konstrukciót valamilyen márkanév alatt.) Az analóg mikroszkópokból természetesen lehet kapni régi jó minőségűeket, nem is feltétlenül drágábban, mint belépő kategóriás újakat. A digitálisaknál ez azért nincs így, mert a gyors fejlődés miatt a mai belépő kategóriás jobb a tegnapi középkategóriásnál és a tegnapelőtti felsőnél.
Szóval lehet venni digitális mikroszkópot, jót is, csak ehhez nem a 10000 Ft kategóriában kell keresgélni. Ugyanis ahogyan írtam, a digitális is optikai mikroszkóp, azaz jó képhez jó lencsék és precíz konstrukció kell. Ezt pedig meg kell fizetni.
Ez egy kicsit "of" lesz, mert nem idevaló, de muszáj Alpár meglátásaira reagálnom.
"Egyrészt sajnos az nem úgy megy, hogy te majd megmondod, hogy mit szeressen a gyerek."
De úgy megy. A gyerek a felnőtté válás folyamatában rengeteg olyan dologgal találkozik amiben a döntés, a tapasztalatlansága folytán nem bízható rá.
A gyerek nem kis felnőtt és éppen ezért a szülő felelőssége a helyes útmutatás az egyéniség fejlődésében mind addig, amíg a felnőtté válás folyamata be nem fejeződik.Ezt hívják nevelésnek.
Sajnos a világ afelé tendál, hogy erre egyre kevesebb hangsúly kerül.
"majd ő eldönti"....Ezét lehet aztán számtalanszor látni szakadt farmeros, tetovált, toplák külsejű kialvatlan, hajléktalannak látszó, deviáns viselkedésű fiatalt utcákon, köztereken.
Mekibe is azért szeretnek járni, mert ott nem kell késsel villával enni....nem is igen tudnak.
Szóval -amit a civilizáció hosszú évszázadok eredményeként létrehozott -nem kéne egy emberöltő alatt feledésbe taszítani.
"Majd ő eldönti" kicsit áthallást érzek a dzsender felfogás irányába ami iszonyatos károkat okozhat az emberiség fejlődésében.
Visszatérve:Az apukának igazat adok, hogy keresi a helyes megoldást a gyerek érdeklődésének jófelé igazítása érdekében és éppen ezért Ferinek is igazat kel adjak.
Tudom nem reagálja ezt le senki de bocsika kikívánkozott.
,,A digitálisakat néztem, én is, de egymásnak ellentmondó infókat találtam, hogy jó vagy sem valószínű ezért mert nincs benne egyetértés.''
Ennek több oka is van.
1. A legtöbb negatív vélemény esetén 10+ éves eszközökkel kapcsolatos.
Egy 40-50 éves optikai mikroszkóp teljesen jól használható. Sőt, ha veszel egy ilyet használtan, akkor az tipikusan nagyságrendekkel jobb, mint egy ugyanannyiba kerülő úgy.
A digitális mikroszkópoknál nincs egy így, mert ez egy igen rohamosan fejlődő és olcsóbbodó technológia.
2. Mások nagyon hozzá vannak szokva a közvetlen optikai képhez és ehhez mérik a digitális.
Ezt nagyrészt egyfajta konzervativizmus.
Tényleg nagyon jó "feelingje" van egy optikai műszer használatának, de tartok tőle, hogy ezt igen kevés gyerek értékeli.
Ami objektív különbség:
- A sztereó mikroszkóp térbeli képet ad, ami egyrészt látványos, másrészt nagyon nagy segítség, ha manipulálni, szerelni, forrasztani stb. kell a mikroszkóp alatt.
- A digitális mikroszkóp LCD panelje meg azért előnyös, mert nem kell "belenézni". Mozgathatod a fejed, sokkal szabadabb vagy. Meg egyszerre látod az eredeti és a nagyított képet.
,,De én azt mondom, hogy ha van pénz egy kezdő sztereó optikai mikroszkópra, akkor inkább azt kéne preferálni, hogy ne a kütyük felé haladjon a gyerek, [...]''
Ezzel két baj van.
Egyrészt sajnos az nem úgy megy, hogy te majd megmondod, hogy mit szeressen a gyerek.
Mi tudjuk jobban, de ő dönti el.
Én legalábbis ezt szűrtem le 3 gyerekből.
Másrészt meg miért rossz az, ha a kütyük fele halad a gyerek? Az egész világ a kütyük fele halad, és nem ok nélkül halad arra.
Ez kábé olyan, mintha neked vagy nekem azt mondták volna gyerekkorunkban, hogy oké, hogy itt van ez a hipermodern pirosan világító kijelzős elektronikus számológép, de te csak használd a logarlécet, az sokkal jobb. Megtanít nagyságrendekben gondolkodni etcetera.
Akár mit is veszel a gyereknek,az csak egy eszköz lesz. Az a kérdés,hogy a tudsz-e neki majd olyan témát mutatni,amivel kellően felcsigázd a kíváncsiságát. (nehogy úgy jájon,mint Te....)
Saját véleményem: optikai mikroszkóp (elektromos kütyük nem valók kertbe,tereprem,áram kell hozzá,ne adj Isten laptop,vagy PC). De kezdetnek egy jó kézi nagyító se árt mellé.Azzal könnyebben lehet olyasmit találni,amit aztán a mikroszkóppal meg lehet csudálni! (7-10 éves gyerekekkel volt alkalmam kalandozni a kertben :-) )
Kerti locsolótömlőbe foglalt sztereomikroszkóp-objektívet láttatok már? Lengyel mikroszkóp, és a ldncse helye bele volt esztergálva a belső, fekete bélésbe :)
Meglepően jól működik, és jó képe van. Az a hátránya, hogy van egy érezhető kis késleltetés a kép és a tárgy mozgása között, emiatt elég nehézkes alatta dolgozni. 1000x nagyítást írnak, na az ami nem igaz, 30x körüli érték a valós lineáris nagyítása.
De én azt mondom, hogy ha van pénz egy kezdő sztereó optikai mikroszkópra, akkor inkább azt kéne preferálni, hogy ne a kütyük felé haladjon a gyerek, és mert azon valódi, 3D képélményt fogtok kapni, szemben ezzel.
Ebben már nincs egyetértés itt a fórumon, de én erősen elgondolkoznék egy kinai digitális mikroszkópon is, abból a fajtából, amin LCD is van.
Általában le szokás nézni ezt az állatfajtát, pedig rengeteget fejlődtek az utóbbi időben. És az is előny, hogy monitora van - egy mai gyereknek ez erős pluszpont - és hogy egyből lehet velük fotózni és videózni.
Pl. a banggood.com-on érdemes körülnézni. Általában minél drágább annál jobb.
A nagyítással kapcsolatban arra kell figyelni, hogy:
1. az olcsó kategóriában szokás a nagyítás négyzét felírni. Ha olyan számokat látsz egy olcsó mikroszkópon, hogy 100x-1600x, akkor azt úgy kell érteni, hogy 10x-40x
2. de nem is kell nagy nagyítás. 10x-20x a legértékesebb tartomány ebben a korban.
2. Nagyon régen egy környezet órán használtam mikroszkópot de őszintén nagyon rossz emlékeim vannak, mert a kis tükörrel alig lehetett bevilágítani, ezek a ledes fények jók valamire amik be vannak építve?
Nagyobb bajok is vannak ezzel, mint a lámpa.
3. A legnagyobb kérdésem az, hogy tulajdonképpen mit és hogyan nézhetek meg a tárgylemezen az dereng, hogy nyálat raktunk rá :) meg ilyenek, de igazi sikerélmény nem dereng, szóval pl látom hogy valaki egy "fűszálat szabott miszlikbe", az oké, de nyilván nem egy ilyen árú és tudású mikroszkóppal, mire leszünk ezzel képesek?
Pontosan ez az, ami miatt a kis nagyítású sztereo mikroszkóp (vagy a digitális) javasolt ebben a korban. Az felülről világítja meg a tárgyat, nem kell preparálni, egyszerűen beteszi az objektív alá amit talál a kertben vagy a konyhában és nézi.
A biológiai mikroszkópoknál (amilyen az általad kinézett szeretne lenni), a preparátum elkészítése egy külön tudomány.
Sziasztok! Remélem nagy tudással rendelkeztek a kis dolgok terén:)
Az a helyzet hogy a 7 éves kisfiamnak gondolkozom karácsonyi ajándékon, és eléggé szereti a természet apró dolgait, gondoltam meglepném egy mikroszkóppal. Nyilván itt elsősorban játékról van szó, nem akarnék horror összegeket rákölteni Ezt néztem ki: https://www.levenhuk.hu/katalogus/mikroszkopok/levenhuk-labzz-m3
Igazából 3 kérdésem van: 1. A mikroszkóp szerintetek elég ahhoz hogy jó dolgokat láthasson, hogy ne menjen el a kedve. 2. Nagyon régen egy környezet órán használtam mikroszkópot de őszintén nagyon rossz emlékeim vannak, mert a kis tükörrel alig lehetett bevilágítani, ezek a ledes fények jók valamire amik be vannak építve? 3. A legnagyobb kérdésem az, hogy tulajdonképpen mit és hogyan nézhetek meg a tárgylemezen az dereng, hogy nyálat raktunk rá :) meg ilyenek, de igazi sikerélmény nem dereng, szóval pl látom hogy valaki egy "fűszálat szabott miszlikbe", az oké, de nyilván nem egy ilyen árú és tudású mikroszkóppal, mire leszünk ezzel képesek?
Bármi egyéb javaslat gyerekkönyv erről a témáról vagy bármi?
A Kretén című igen remek újság 2. számában (1994-ben) jelent meg ez az alkotás. Nem egészen értem a mondanivalóját - gondolom ismerni kéne hozzá a figurákat.
Viszont ritkán látni olyan korrektül megrajzolt mikroszkópot, amin még a típust is fel lehet ismerni (Zeiss Jena LgOG)
A legelső verziók éles fényerő-átmeneteket keresnek.
Ha életlen a kép, a fényerőátmenet mondjuk egy sima fekete-fehér él esetében nem lesz meredek, ellaposodik.
Aztán kitalálták a fázisdetektálásos rendszert, és lehet van még egyéb is.
Amit én javítottam harminc éve diavetítőn (!!!) autófókuszt, az például annyira egyszerű volt, mint egy faék, mert az a vászonról visszavert kép fényerejét mérte, és a legalacsonyabb fényerőre állította be a lencsét. Ha életlen a kép, akkor a többszöröződő kép miatt megnő a fényerő. De ilyet ma már nem használnak.
Bonyolult rendszerek ezek ma már, a neten nézz utána a részletes leírásoknak.
Bonyolultabb a dolog, mint egy fókuszsorozatnál -- bár az se egyszerű összegzés, komoly képfeldolgozás van mögötte. Próbáld meg úgy megcsinálni, hogy többször exponálsz részidőket ugyanarról a tárgyról egyazon képre, de különböző tárgysíkokra állva. Sokkal rosszabb lesz a végeredmény, mint egy fókuszsorozatos képnél.
Visszatérve az asztrofotózásra: egyrészt van, amiről Péter írt, ez az expozíciók összegzése.
Másrészt a bolygófotósok is képkockákat kombinálnak, de más célból (erről küldött Zoli hivatkozásokat). A légkör állandóan remeg, hullámzik. Régen nem is tudtak csak nagy szerencsével elfogadható részletrajzú bolygóképeket készíteni, mert csak pillanatokra áll meg a légkör remegése és filmmel ezt a pillanatot elkapni és kiexponálni szinte lehetetlen (túl rövid ideig tart).
A digitális felvételkészítés és feldolgozás tett két dolgot lehetővé: egyfelől érzékenyebb a CCD vagy CMOS a filmnél és rövidebb expozíció elég a jó képhez, másrészt a digitális képek sorozata szoftveresen jól feldolgozható. Megfelelő algoritmussal több száz-tízezer képkockából kiválogatják a pár százalék legjobbat és úgy kombinálják ezeket össze, hogy mindegyikről a legjobb minőségű részletek kerüljenek a végső képbe. Figyelembe veszik továbbá az előfordulási gyakoriságot is, nehogy részletdús, de véletlenszerű elemek bekerülhessenek a szintetizálandó képbe. Több célszoftver létezik, amelyet erre a feladatra optimalizálnak.
Csak a teljesség kedvéért némi kiegészítés, amit Levente írt az asztro fotózáshoz.
A mikroszkópi és a csillagászati fotó technika teljesen más meggondolásból készít több (sok) képet egy azon objektumról a nagyobb felbontás -mélység élesség érdekében.
A mikroszkópi stackelés sok rétegfelvételt készít vastagabb vizsgálati tárgyról , és szoftveresen egybe fűzi őket a mélység élesség érdekében.
Az asztro fotózásnál más van.
Az égitestek követéséért a távcsövek óragéppel vannak ellátva, de nincs az - az óragép (amatőr körülmények) amelyik olyan precíz követést produkálna, (periódus hiba stb) hogy 3-4 órás expozíciós idő alatt ne mozdulna ki annyival, hogy a kép (pontszerű csillag) már nem tüéles.
Ezért sok, néha 50 darab 2-3 vagy 4-5 perces expoval készült képet (ezeknél az elmozdulás észrevehetetlen) szoftveresen összeadják és igy kijön a kívánt hosszú expozíciós idő.
Tulajdonképpen nem, mert sok életlen kép egy-két jóval együtt éles lesz, az információt több kép hordozza együtt. Ehhez hasonló jelenséget használnak ki az asztrofotósok. Ilyenkor az elkenődő, remegő képek közötti jó képek, de bizonyos mértékig a kevésbé jók is, kiátlagolva éles és jó felbontású képet adnak.
Mármint a konstrukció. A konkrét példány vattaújnak tűnik, de így is rozsdásak a rekeszlamellák. Elképzelhető, hogy teljesen be vannak ragadva és ugyanígy a csavarok meg a beállítótávcső is.
Nem, élettani magyarázata van. Az agy nem tud kockánként annyi figyelmet fordítani a képre, mint állókép esetén; sőt nem is tudja egyenként feldolgozni és átlagolja őket. Pont ezért látszik folyamatosnak a film és nem képek sorozatának.
Párezer forint, de csak ha aktuálisan kell valakinek éppen. Elég sokat készítettek belőle és gyakorlatilag mindegyik magyar kutatóhely beszerezte annak idején. Az amatőrök száma kicsi és az a szegmens amelyik használná többnyire rendelkezik vele. A kondenzor egyébként jó minőségű.
Kösz ! Most még a fényképezőgép monitorán keresztül készítettem a fotósorozatokat, azon meg eléggé nehéz követni ezeknél a részletgazdag fotótémáknál, hogy minden részlet élesítésre került-e. Az éles részek sem a legpengébbek mert csak a 0.1 NA-s 6,3 X objektív képébe fértek bele teljes átmérővel ezek a gazok. Szóval még eléggé kezdő vagyok ezen a téren. Több fotóból kellett volna összerakni a végleges képet, de megrögzött dicsekedő vagyok és nem bírtam kivárni míg nagyobb lesz a gyakorlatom benne.
Jó sok metszetet vagdalok egyszerre, akad általában néhány, amelyik tűrhetően egyenletesen vékony. 30-50 mikronosokat is vágtam ma.
A vizes vágásnál még az is gondot okoz, hogy amikor a penge a vízbe ér, a felületi feszültség fölránt rá egy vízréteget és homályossá válik a kép a sztereo mikroszkóp alatt. Most éppen csak benedvesítem a növényt, így kevésbé okoz ez gondot, de a buborékok nem tapadnak meg így sem a metszeteken annyira mint a száraz vágás után.
Kipróbáltam a cikkben ajánlott módszereket. A kétpengés módszer: Nagyon könnyen lehet vele dolgozni, de viszonylag vastag szeleteket produkál. Ma egy kicsit gyakoroltam a szabadkezes vágást és most már könnyedén készítek sokkal vékonyabbakat. A vízalatti vágás nagyon jó ötlet, sokkal kevesebb buborék maradt a metszeteken. A mikrosütős buborékeltávolítás nekem nem működött. A glicerin használata nekem nem tetszik, könnyen összekoszolja a fedőlemezt és csak az eltávolítása után lehet rendesen letisztítani.
Hát ott van a zavar, hogy a pasas Amerikában élt és ott találta ki, ott szabadalmaztatta, ott gyártották. Emiatt lenne ugye a dzsé, de mivel a neveket a történelmi módokon szokás ejteni, és a pasas családja francia, ezért van a zsé.
Elsőre még értettem is a kérdését Jalparnak, de a másodikat már nem.
Köszönöm a cikket ! Nagyon hasznos, ki fogom próbálni és beszámolok mire jutottam vele. Most egy 3 pengéset szedtem szét, de elgörbült az egyik felük mert nagyon össze voltak erősítve, nehezen tudtam szétszedni.. Látom a gépen, hogy a Tescoban lehet kapni ilyen hagyományos pengéket.
Két egymás mellé tett borotvapengével(*) szabdal, pont azért, hogy az általad említett problémákat megoldja.
Ennek a jóembernek (Walter Dioni) minden cikkét érdemes egyébként elolvasni. Kár, hogy többet már nem fog írni.
(*) Gyerekkoromban mi ezt zsilettpengének hívtuk. Méghozzá Wilkinson zsilettpengének, mert azt lehetett kapni a boltban, nem Gillette-et. Hogy miért zsilett és miért nem dzsilett, az nem tudom.
Kipróbáltam, mire jutok vele, ha megpróbálok kézzel egy db borotvapenge segítségével növényi metszeteket készíteni. Sztereo mikroszkóp alatt levagdaltam pár tucatot egy szárból és egy vízcseppbe rakva fedőlemez alatt fényképeztem le . A legtöbbre sok apró levegőbuborék tapadt amit nem tudtam róluk eltávolítani. A legnagyobb nehézséget az okozta a vágáskor, hogy az ilyen vékony szeletelésnél még a viszonylag keménynek tűnő szár sem volt eléggé kemény, könnyen összenyomódott és nehezen adott szép egyenletesen vágott felületet. Azért volt néhány amelyik használhatónak tűnt. 6-12 képből álló fotósorozatokat fűztem össze a Picolay programmal egy-egy képpé.
Beigazolódott,hogy a feltöltési hibát a foxi flash kezelése okozza. Mivel az XP alatti foxi támogatása is megszűnt, csak egy megoldása van a dolognak: OP. rendszer csere. Nálam a Peppermint Linux került fel. Öreg 3gigás proci, 2GB ram , 80GB-s 7200-as fordulatú Samsung vincseszter és dobtam egy hátast a NET-es sebességtől (XP-hez viszonyítva!). Csak a legszükségesebb progik lettek telepítve,leginkább a NET-ezéshez szükséges + néhány szükséges alap progi. Nagyon tetszik!
Van szerintem külön gombászós topik, gombászok legalábbis sokkal többen vannak, mint mikroszkóposok :)
Ők biztos tudnának erre értelmes választ adni, én csak annyit tudok mondani, hogy penészt tök egyszerű nevelni (főleg, ha nem akarod), de óvatosan, mert jó pár fajuk termel toxinokat.
A fehér szálak azok gombafonalak. Ha jól látom, ezek a fonalak nem szeptáltak és elágazóak. Ez jellemző a Mucor fajokra (fejespenész), amik mindenhol jelen vannak és gyorsan elszaporodnak, ha kedvezőek az életkörülmények.
A kerekesférgek petéi mindenhol ott vannak, még az ioncserélt vízből is ki tudnak nőni :)
Köszi a választ! Azokra gondoltam, igen. A pitypang szárazon volt, aztán sikerült más preparátumomban is találni. Még találtam "telepeket" is. Meg az apró spórákat, 400x-nél már jól látni. Még egy olyan kérdés merült fel bennem a vízi dolgokkal kapcsolatban, hogy pl a kerekesférgek hogy alakulnak ki? Honnan kerülnek bele a vízbe? Már eleve ott vannak valamilyen formában? Mert sima csapvízbe tettem ezt a halmaradványt, és pár nap alatt benépesítik rendesen. Vagy a halból jöhetnek? Elnézést a bagatel kérdésért, de szöget ütött a fejembe :)
Jól mondod, ezek valóban harangállatkák, amennyiben a kép jobb oldalán lévő három kis élőlényre gondolsz. A pitypangos készítménynél szintén jól következtetsz, a képekről és az elmondottakból penészre lehet következtetni. Mindenesetre valamilyen gombára.
A pitypangos készítmény csak úgy szárazon volt egyébként, vagy nedvesen?
Sziasztok! Kicsit elvesztem, az asztrofotós dolgokon fejlesztgettem, és a rossz idő beköszöntével visszaszorultam a szobába. Megvettem a Farkas György, Szerényi Gábor - "Biológia" c. könyvét, és nagy érdeklődéssel olvasgatom, párhuzamosan a Csukás Mátyás: "Asztrofizika mindenkinek" című könyvével. Lenyűgöző az egész univerzum, és a csillagokban lezajló folyamatok, az abból keletkező elemek, amik utána a sejtekben miként funkcionálnak, hihetetlen. Jó megélni a természettudományok területén a minden mindennel összefügg érzést. :) Azért fotózgattam is, egy darázs esetbe múltkor (kép), valamint egy saját "vízi tenyészetet" alakítottam ki egy kellemes befőttes üvegben, amibe egyelőre főleg szerves táplálékot (pici teknősnek való szárított haldarabokat) tettem. A kerekesférgek, csillóshasúak, és papucsállatkák mellett találtam egy pár ilyen harangállatkának látszó apróságot is. Szerintetek micsodák ők?
A másik érdekesség: Még pár hónapja készítettem egy kis preparátumot (persze nyilván nem profin, csak tárgylemez és fedőlemez közé helyeztem pitypang szár metszetét, és szirmot). Azt tapasztaltam most, hogy fehér szálak állnak ki mindenfelé. Ez penész lehet, vagy valami más? (Az első 2 kép 4x-es, az utolsó 10x-es objektívvel készült)
Nekem egy jó öreg LG, CRT-s monitorom van és nagyon szeretném,ha sokáig meg is maradna. :-)
Mert: ha választanom kellene az új monitorok között,nekem is főhetne a fejem.
Ha mégis rá vinne a kényszer: először is jó sok monitor képét megnézném az üzletekben.
Amire figyelnék:
-az emberi bőr színe a monitorok egyik nagyon gyenge ponja (tapasztalataim szerint),
-a sötét- világos átenetek határa,
-a betekintés szöge,fényerő/kontraszt...
Nem valószínű,hogy bárhol rá lehet venni az eladót,hogy egy pendrivról futtasson egy EIZO tesztet(pedig az egyértelmű lenne...). A fentiek alapján keresnék.
Bár nem mellékes az ár,de egy jobb minőségért hajlandó lennék többet fizetni.
Így, hogy belinkelsz egy hírdetést -hacsak nincs egy pont ilyen készüléke-, így nem adnék tanácsot egy konkrét tipusra sem!
Csak most gondolkodtam el azon jobban, amivel a legelején kellett volna kezdenem, mielőtt hozzászólok a kérdéshez. A fehér fényű 5 w-os Cree led műanyag félgömbje. valójában tök sárga amikor nincs bekapcsolva. Szabad szemmel fehérnek látszik a fénye, de a mikroszkópon keresztül azért látszik a sárgás elszíneződés. Láttam eddig is a sárga színét, csak eddig azt gondoltam, hogy ez a szemre biztonságos fehér fény előállítása miatt ilyen, hogy az UV komponensek kiszűrése miatt kell. Valószínűleg ez az olcsó kínai cucc nem a tökéletes megoldás a sárga színeződést tekintve.
A matt üveg betolásakor pedig azért lesz még sárgább a szín mert ilyenkor a fény szóródása miatt csökken a fényerő. Amikor ráerősítek a fényre, azonos lesz a szín kb azzal mint amit szűrő nélkül látok.
A mikr. kék színszűrője nagyon lecsökkenti a fényerőt és az egész átmegy koszos kékes színárnyalatba.
Végül is a dolog nem létfontosságú , a mikroszkóp képe így is élvezetes, a fotókon meg ki lehet szűrni a sárgás alapszínt a fényképezőgép beállításával, vagy utólag- ahogy írtad.
Könnyen lehet,hogy maga a matt üveg anyaga is színszűrőként viselkedik.
kipróbálhatnád,hogy egy világos kék színszűrőt teszel a fényútba (régen, a Spekolokban így korrigálták az érzékelő spektrumát).
Vagy: meglepődnék,ha a fényképezőgépeden nem lenne színprofil vagy színhőmérséklet korrekció (a 20 éves Canon kompaktokon is volt!). Ezt kellene megkeresned és kipróbálni a különböző beállításokat). Vagy: marad a képfeldolgozásnál a színbeállítás.
Rengetek lehetőség áll a rendelkezésedre! :-) Valamelyik csak hozza a kívánt eredményt.
ui.: végül,de nem utolsó sorban!Nem ártana a monitorod színbeállításait ellenőrizni.
Nálam is külön kell engedélyezni a flash-t. Látszólag aktiválja is (nincs hiba üzenet). Ki is tudom választani a képet. De a feltöltés helyett a lenti hiba üzenet jelenik meg.
Nyilván az XP-n (és a Foxi is) elavult az új fórummotorhoz.
Ugyan már van egy telepített Win10-es rendszer a fiókban,de jó lenne,ha ott is maradna....
Hét végén megyek Linux gyorstalpalóra.Meglátom mit tud.
Nekem is sárgás képeket adott a Reichert diapan dic, ami főleg a fényképeken volt feltünő. Aztán rájöttem, hogy ha a
Led utáni matt üveget elhúzom a fény útjából akkor sokkal fehérebb képet kapok. Egy hátránya van, ilyenkor kissé inhomogén a fény. A lámpa mozgatásával és ponts beállítasok mellett alig zavaró mértékü. A matt üveg helyett talán lehetne valami kevésbbé sárgító homogenizáló hstású fényszűrőt használni ?
Az úttörő ahol tud, segít. Ezek szerint az elsőrendű szürkéig nem megy el párhuzamos polárokkal. Ha jól felejtem a Jenamed prizma kézzel toszogatós, nem pedig csavaros és nem húzogatósra van tervezve (tehát lehet, hogy rövidebb a Vertivalénál). Esetleg egy negyedlambdás lemezt még berakhatsz a fényútba. Igaz, ilyen remek beállítás mellett nem sokat nyernél vele.
Érdekes, mert eddig nekem (win10, Opera) mindig képfeltöltés előtt külön kellett engedélyeznem hsz szerkesztésekor a flasht, hogy egyáltalán megjelenjen a képfeltöltés gomb, most meg alapból ott van.
Kössz, cuki vagy, tudom, hogy a prizmát kell tologatni (sőt, elárulom, én nem csak az objektívprizmát tudom tologatni, hanem a kondenzorprizmát is), de ebből nekem akkor se lesz szürke.
Se acél, se hamu, se hulla, se semmi, csak sárga max.
Mintha belefolyt-beleszáradt volna az immerziós olaj (= mehet a kukába).
Még ez se 100%. Tisztítottam meg 40/0,95 és 90/1,30 apokromátokat teljesen belefolyt olajtól és balzsamtól. Azóta is használom mindkettőt, az évek során itt közzétett képeket részben velük készítettem. Tehát olajosan se dobd a kukába -- mert úgy ráadásul veszélyes hulladéknak minősülne :)
Kicsit felfrissítettem a memóriámat olvasással. A tóriumtartalmú üveg tulajdonsága ez, hacsak nem az optikai ragasztó sárgul be. Sima fehér LED lámpával kivilágosítható (pl. Jansjö):
Lehet, hogy gyárilag ilyen sárga, mint egyes szovjet fotóobjektívok? Tud erről valaki valamit?
Ez érdekes kérdés. Nem tudom a választ rá, de múltkor vettem egy 50×/0,80 Planachromatot, amelyik szintén sárgás. Remélhetően nincs benne olaj, a képe amúgy jó.
Azt a trükköt olvastam, hogy egyes radioaktív izotópot is tartalmazó -- és nem csak szovjet! -- speciális üvegek szoktak idővel besárgulni (ergo eredetileg nem sárgák) és néha sikerül nap- vagy UV-fényre téve sikeresen visszavilágosítani ezeket. Lehet, hogy kap majd egy kvarckúrát a HBO-ból.
Igen, bár nagyjából mindegy. Ha a luk kellően pici, akkor a diffrakció miatt az is szórja a fényt, így a világítás apertúrája mindegy.
(Pl. nagy apertúrájú immerziós objektívhoz de kell a kondenzort immerziózni.
"Milyen nagyítással kell?"
Az objektív nagyítását az vizsgált objektív határozza meg. Az egy ilyen erőszakos fajta, nem nagyon hagyja, hogy beleszóljunk ebbe.
Okulár: minél nagyobb, annál jobb, feltéve, hogy a képmező közepét akarod vizsgálni (l. lentebb). Ha a szélét, akkor nagy látómezejű okulár kell.
"Képmező szélét kell figyelni?"
Attól függ mit akarsz nézni:
1. A szferikus aberráció és a rosszul centráltság mindenütt látszik, de a kép szélén más is bekavar , szóval ezeket kép közepén célszerű nézni.
2. A kóma, az asztigmatizmus és a színnagyítási hiba középen nem látszik, a kép széle felé egyre erősebb.
Reparáláskor az 1. pont az érdekes: leginkább a rossz centrálás javítható. Esetleg a fedőlemez korrekciós objektívoknál a korrekciós gyűrű beállításához kell ellenőrizni a szferikus aberrációt.
- Ha minden oké, akkor szép koncentrikus gyűrűket látsz a pontok körül. Az élességet fel-le elmozdítva mindkét irányban egyformán elhomályosodik a dolog.
- A szferikus aberráció esetén egy az élesség állításra nem egyformán reagál. Az egyik irányba kisimul, elhomályosodik, a másik irányba vastag gyűrű jelenik meg hogy melyik irányba melyik, az attól függ, hogy alul vagy túlkorrigált az objektív. Ha van fedőlemez korrekciós objektívod, akkor biztos ismerős ez a jelenség.
- A centralizálási hibát mutattam: Az interferencia gyűrűk nem szimmetrikusak, hanem valamerre el vannak csúszva.
- A kóma hasonlít az előzőhöz, csak nem egy irányban állnak az elcsúszások (az üstökösök farka), hanem radiálisan, és a kép közepétől távolodva egyre erősebb.
- Az asztigmatizmus szintén a kép szélén jelentkezik, az élességet fel-le mozgatva egyik irányban radiális másik irányban tangenciális irányban álló pálcika lesz a pontból.
Jó lenne ezekről kép vagy videó, de remélem így is érthető.
Esetleg csillagász körökben lehet találni ilyet. Nagyjából ugyanaz történik a mikroszkópokban is.
Ezek teljesen jó képek, nem értem mi a gebasz? Tologatni kell az objektívprizmát és egy állásban acélszürke lesz. Kicsit más a tónusa, mint a keresztezettnél. Igazából az interferencia hullámhossz más összefüggés szerint változik || és + polároknál, a Neophot/Vertival DIK leírásában meg van a képlet csak most már késő van utánanéznem.
Már akkoriban, amikor még KISZ titkár voltam Jénában (és hétvégente fusiban ágazati stratégiai menedzser Oberkochenban), nagyon zavart, hogy a Jenamed kiegészítői mennyire nem kompatibilisek a Jenavalokkal. Morogtam is emiatt sokat, annyit értem el vele, hogy Honecker sose hívott fel maga mellé a Dschingis Kan koncerteken a dísztribünre, és a Stasis ismerősök se szólhattak, ha fényképezőgép selejtezés volt. Akkor bosszút fogadtam, hogy ha lesz lehetőségem, na akkor majd jól megmutatom.
Ez a lehetőség idén jött el, amikor is sikerült szert tenni egy komplett Jenamed DIK készletre. Viszont a Jenamed sok hátránnyal bír a Jenavalhoz képest. Nem lehet forgatni az asztalt, nem lehet a teljes tárgylemezfelületet kihasználni, a trino fej prizmája az teljesen osztós (azaz vagy fotózok, vagy nézek), nincs Köhler, nem tudok belematatni a fényútba. Ugye Jenavalhoz már volt egy komplett tárcsám az alsó prizmákkal, de az egy szem felső prizmám csak a 12,5x és a 25x Plan objektívokhoz voltak jók. Másik Jenaval prizmákat sose nem lehetett kapni. A Jenamed és a Jenaval prizmák maguk ugyanazok, de a gépbe illesztésük homlokegyenest más.
Így az a nagy ötletem támadt, hogy alul használom a Jenavalos prizmákat, fenn meg a Jenamedeseket. Hogy a prizmatartó csúszkákat be is tudjam csúsztatni, rákendácsoltam egy komplett Jenamed revolvert a Jenaval sajátja helyére.
Egy olcsón beszerzett, bontásra ítélt Jenamed revolverét a jelölésnél leflexeltem.
Aztán 3D-ben megterveztem a szükséges közdarabot, kinyomtattam, kipróbáltam, hogy tényleg jó lesz-e.
Jó lett. Így felkerestem egy maróst, akivel marattam, majd itthon összecsavaroztam. A nagy lapos (piros nyíl) alkatrészt fogják az eredeti revolvert tartó csavarok, ahhoz vannak rögzítve a kisebb alkatrészek, amik a Jenamed revolver öntvényének a fészkeibe illeszkednek és oldalról fogják csavarok (zöld nyíl).
Az eredmény tökéletes. Még azon kell kicsit mókolnom, hogy a látómező közepe és az asztal forgási tengelye egybeessen, de egyelőre így is boldog vagyok. Mind a 4 nagyítással (12,4x, 25x, 40x, 100x) van működőképes DIK, tudom hozzá használni az eredeti kompenzátorokat, és még a Mikrovalos 1,4 kondenzort is tudom használni immerzióval, így nem kb. 0,65-ös apertúrával megy a 100x objektíves DIK.
Pontszerű világító tárgyat kell nézni: ideális esetben az Airy korongot látod az diffrakció miatt. Ha aszimetrikus a kép, akkor az kómahiba esetleg asztigmatizmus. Ez utóbbinak és a nyíláshibának (gömbi eltérés alul vagy túlkorrigáltságának) az eszleléséhez azt kell megfigyelni, hogyan változik a diffrakciós minta a mikrocsavar gatásakor.
Pontszerü világító tárgyat pedig úgy lehet csinálni, hogy beezüstözöl egy fedőlemezt és ezüsttel lefele felragasztod a tárgylemezre. Természetesen kanadabalzsammal.
Az ezüstözés mindig tele lesz mikroszkopikus méretű lukakkal a porszemek miatt.
Nézem, látom hogy jól néz ki, végeztem is tesztet. Semmilyen szürkét nem tudok csinálni párhuzamos polárokkal, csak keresztezettel. Hatás van, színek vannak, de nem az igazi.
GFPlan 25x, DIK, kerekesférgek a Betonszélű tóból.
Miért nem gyártottak/vettek ezekből a kis nagyítású immerziós objektívből többet. Hiszen igen hasznos, ha egy már összeimmerziózott mintát akarunk kisebb nagyítással áttekinteni.
Nemrégiben sikerült egyhez hozzájutnom, amivel csak az a baj, hogy pocsék a képminőség (K2,5:1 projektív):
Ajándék lónak ne nézd a fogát, de nem lehet megjavítani? Mi lehet a rossz képminőség oka? Érdekes, hogy nagyon erősen sárga az optika átnézetben. Mintha belefolyt-beleszáradt volna az immerziós olaj (= mehet a kukába), de talán nem, mert szép egyenletesen sárga, nincs opálosság, vagy más látható probléma sztereó mikroszkóp alatt nézve se. Lehet, hogy gyárilag ilyen sárga, mint egyes szovjet fotóobjektívok? Tud erről valaki valamit?
Mit mond a csillagteszt? Ezt mondja (K6,3:1 projektív):
Jó hír: nem a sárgaság okozza a rossz felbontást, de nem is a nyíláshiba (pl. valaki szétszedte és kihagyott, vagy rossz helyre tett vissza egy alátétet = dettó kuka).
Ez itten az iskolapéldája a centralizálási hibának, ami szépen javítható, helyére kell pöckölni a centrálható lencsetagot.
De hogyan? Lecsavarva a burkolatot ezt látjuk:
Preparátumvédős objektív a belseje fel-le csúszkál, az a csavar ott az ütközője. De hol a túróban van a centralizáló luk?
Csavarjuk ki az ütköző csavart - akkor kijön a középső blokk - és akkor majd tüzetesen megvizsgáljuk:
Egy nagy frászt jön ki! Ezen az objektívon az a csavar csak az elfordulás ellen véd. Felül van egy menetes gyűrű és azon egy nagy kontraanya, az az ütköző. Viszont ha azt kicsavarom, akkor elromlik a parfokalitás, azt lehetőség szerint nem bolygatnám.
Aztán egyszer csak rájöttem milyen trükkösek ezek a németek!: A csavart kivéve és a belső részt forgatva azt vettem észre, hogy nem 1 ilyen menetes furat van, hanem 4db - 90°-onként egy-egy.
Szóval ez a menetes furat egyben a centráló furat is. Mekkora ötlet: így ráadásul egy M2-es csavarral egész finoman lehet toszogatni a lencsét.
Mentem is le a műhelybe, és (nem)sokára ezzel a célszerszámmal ültem vissza az asztalhoz:
Szép, ugye? Még ki is könnyítettem, hogy a saját súlya ne feszegesse azt a cingár menetet.
Használni pedig így kell (persze az objektív a mikroszkópon):
Ahogy az Móricka elképzeli! Nem mozdul ott semmiféle lencsetag.
Kevés dolog áll tőlem távolabb, mint hogy a Window$-t védjem, de itt speciel nem az a hunyó, hanem az kisebb részben az Adobe, nagyobb részben pedig a fórum fejlesztői.
Akkor fekete a képfeltöltés mező, ha nincs engedélyezve a flash. Ha azt engedélyezed, akkor megjelenik a gomb, és menni fog. Ha nem lehet engedélyezned, akkor valamilyen verzióprobléma van.
A Flash-et ki fogja utálni mindegyik böngésző a közeli jövőben. Talán a fórummotornak is el kellene felejteni végre. Okosok szerint rá se kellett volna állni, mert állandóan baj van vele (csak könnyű Flash-ben összedobni egy honlapra valót).
Akkor volt ilyen problémám, amikor valami flash objektum van az oldalon, mint itt a feltöltés gomb és nem volt frissitve az Adobe flash player, vagy a firefox nem engedélyezte a használatát.
A címsorban a szöveg előtti ikonra kattintva lehet ellenőrizni, hogy engedélyezve van-e.
Köszönöm a válaszokat. Mint írtam korábban, nem nekem kellett volna, csak közvetítettem, ráadásul már tárgytalan. Ha mégis változik a helyzet, akkor majd meglátjuk.
Ja, és még egy dolog: ha megnyitod a szerkesztőablakot, záros határidőn belül el kell küldened a hozzászólást, mert mondjuk fél óra múlva mér nem veszi be a rendszer, hibával kidob.
De ha válaszolhatok olyan kérdésre, ami meg sem fogalmazódott, akkor azt mondanám, hogy nem USB mikroszkópot kéne venni, hanem egy optikai sztereót a kezdő fajtából, mondjuk ezt:
Érdekes ez a kép, mintha a háttér be lenne mozdulva :)
Én próbáltam már, pontosabban véletlenül fordított állásban raktam be az analizátort, tényleg más a kontraszt párhuzamos polárok között, de nem olyan jó, hogy törekednék az előállítására.
Képsíkban értve, ahogyan írtam (mondhattam volna látómezőszámnak is). Tárgysíkban ezt az értéket el kell osztani az objektív nagyításával. Mivel az NU(2)-nek nem 250 mm-es csak 200 mm-es a tubuslencséje, ezért a 25× objektív nagyítása 20:1, tehát a látómező 18/20=0,9 mm a tárgysíkban.
Végre kezdek megelégedni a DIK eredményekkel. Kiderült, hogy kritikus a polarizátor minősége. Fontosabb, mint kvalitatív polarizációs fotózásnál. Eddig egy 3D szemüvegből készült polarizátort használtam, de nem volt keresztezett állásban teljesen fekete a látómező. Most a Zeiss Jena Pol F feltét polarizátorát raktam be az NU2 fénykapujára, a talplencse alá. A talplencsén van a saját készítésű résrekesz, így a polártól függetlenül forgatható és eltolható.
Az alábbi kép keresztezett állásban, 45°-ban álló negyedlambdás lemezzel készült. A Nomarski-prizmát tolom el a nyírás irányában a megfelelő kontraszthoz. Érdekesség, hogy a legtöbb mikroszkópnál a DIK mindig keresztezett polárok között történik, pedig párhuzamos polárok között is nagyon jó kontrasztot kapok kissé más jelleggel. Emiatt nagyon praktikus a saját koncepciójú DIK fej, mert minden szűrő és segédlemez egymáshoz képest elforgatható.
Kovamoszatok Fairhavenből (USA), PPM-be ágyazva. 25×/0,50 Planachromat, Mf Projektiv K 2,5:1 + Kodak Retina R 1:3 reduktor. A látómező átlósan kb. 18 mm a képsíkban.
Némi rosszallást érzékelek a hozzászólásodban, amit azért nem értek, mert meg lett válaszolva a kérdésed.
Fingunk nincs ezekről a szarokról.
Aki ilyet vett itt, az tapasztalta, hogy a nagyításértéke nem akkora, mint amit ráírnak (ez is el lett mondva), és olyan szar képe van, hogy rettenet, de ráadásul nincs váza, amivel rendesen be lehetne élesre állítani. Ergo nem fogja neked ajánlani, mert nem akar kiszúrni veletek.
De pont emiatt nem is vásároltuk végig a teljes kínai szarpiacot, hogy megmondhassuk milyen szarok azok a vackok. Tehát nincsen típusismeret azokról az esetleg létező (szerintem nem) egyedekről, amelyek kivételt képeznének előbbi véleményem alól.
Hát, mindenkinek köszönöm, aki vette a fáradságot érdemtelen személyem érzékelhetően dilettáns kérdésének megválaszolására. Saját szakmámban hasonló kérdésen én is mosolyognék magamon.
Hát a szokásos hülyeségeket. Cellux, celofán, csillámlemez.
A hogyan is ugyanilyen barkács, holnap majd csinálok képet. De a lényeg az, hogy a talpon, ahol kilép a fény és a kondenzor alja között van erre bőven hely.
Trinokulárni rendesen. Nézni és fotózni egyszerre, könnyedén.
És a zenu?
Az egy túlbonyolított fényút és a gép integráns része, nem egy feltét. Rövid úton meg is szabadultak tőle később. Az a baj vele, hogy nagyon sok fényt megeszik (nem csak az osztóprizma miatt), kis nagyításnál pedig az okulárkihuzat irányában vignettál (réses DIK-nél jól látszik 8× állásban míg ugyanilyen helyzetben direkt sugármenetben nincs kitakarás). A 3,2:1 minimális projekció is lehetne kisebb. Egy hagyományos trino tubus ezekkel a hibákkal nem rendelkezik.
Vegyük pl. az inkriminált Lomo feltétet. Simán lehet fotózni és megfigyelni egyszerre úgy, hogy konjugált a formátumlemezzel ellátott vizuális és a fotó kimenet, utóbbiban ugyan fix a Homal de 2,4:1-es (vagy 2,64:1 a leggyengébb nyújtó taggal együtt). Létezik másik Lomo trinokuláris tubus, amelyik nem fix Homalos (ergo akkora nagyítást használsz amekkorát akarsz) és annál szintén tudsz egyszerre nézni és fényképezni. Ezen kívül hatalmas előnyük, hogy bármelyik mikroszkópon használhatod akármelyiket -- akár Zeiss Jenán --, mert nincs a kasznival egybeépítve.
Az egyik leselejtezett orosz mikroszkópunkon volt hasonló de binokuláris tubus, kár, hogy nem tartottam akkor rá igényt.
Ja, de nem is erre van a CZJ trinokulártubus. Azért nem az a neve, hanem váltótubus. A Jena sorozatban jelenik csak meg a rendes trino, ugyanis alapkövetelmény egy rendes trinokuláris tubustól, hogy vagy váltás nélküli fix osztású legyen, vagy az egyik út (a fotó rendszerint) mindkét állásban maradjon elérhető.
Tulajdonképpen a beállítótávcső ilyen rendszerű, de ezzel nem kényelmes mikroszkópozni. Elég szégyen, hogy a többi gyártó (pl. a Lomo) régóta forgalmazott igazi trino tubust, a DDR meg majdnem akkor szűnt meg, amikor végre náluk is lett.
A fotózástól eltekintve is hasznos, hogy van 1,1x-es állás. A plánobjektívok képmezejének tetemes része elveszik trinukulártubus 1,6-os szorzója miatt.
A kompenzátor a párhuzamos sugármenetben van. De - ahogy ezt később te is megállapítod - ez annyit jelent, hogy a tárgy egy pontjából kiinduló sugarak párhuzamosak. A tárgy különböző pontjairól kiinduló sugarak viszont már szöget zárnak be egymással.
Viszont a dőlésszöges okoskodásod már téves.
A szögkülönbség elég kicsi, emiatt a koszinuszok közötti különbség is kicsi (a koszinus deriváltja a nullában nulla), vagyis az úthosszkülönbség elhanyagolható.
Nem ez okozza a retardáció különbségét.
Hanem arról van szó, hogy ezekben a kompenzátorokban a egytengelyű kettőstörő agyag van (A Berek-ben kalcit, az Ehringhaus-ban kvarc), és úgy van szerelve, hogy alapállásban a kettőstörés tengelye párhuzamos optikai tengellyel. Ilyenkor tehát nincs retardáció.
Ellenben, ha megdöntjük, akkor már lesz, mert a már nem a kettőstörés tengelyével párhuzamosan halad a fénysugár. Viszont ez már szinuszos összefüggés, a szinusz deriváltja a 0-ban 1, szóval a kis szögeknél a döntéssel egyenes arányban nő a retardáció.
Amit linkeltem posztot az Ehringhaus használatáról, ott látod, hogy alaphelyzetben is megjelenik a retardáció a kép széle fele (nem egyenletes fekete a háttér)
Ezzel szemben a szokásos segédlemez úgy van szerelve, hogy a hosszú és a rövid tengely is a segédlemez síkjában van, vagyis merőleges az optikai tengelyre. 90°-nál pedig a szinusz deriváltja 0, vagyis nem érzékeny a kis szög-eltérésekre. Ezért van, hogy nincs észlelhető különbség a retardációban a képmező különböző helyein.
Már írtam korábban erről a típusú Lomo tubusról. Az a nagy előnye, hogy 2,4:1-es Homal van benne gyári állapotában, azaz 1,1× váltó állásban 2,64:1 nagyítást ad. A többi állásban ez tovább növelhető, ráadásul Bertrand-lencsét is tartalmaz a fej.
Azon gondolkodom, vajon miért. Ezek szerint ahova teszed ott nem párhuzamos a sugármenet? Párhuzamos sugármenetben azt várnám, hogy a lemez teljes hosszában azonos maradjon az útkülönbség (csak a döntési szögtől függjön, és az síkpárhuzamos lemeznél állandó).
Nem, azt hiszem értem. Az útkülönbség az α dőlési szög koszinuszának reciprokával arányos* és mivel α nem egyforma a képmező közepén és szélén a képszögkülönbség miatt, ezért nagy dőlési szögeknél nagy útkülönbség lesz a látómező két fele között a dőlés irányában. Ezek szerint az optikai tengelyre merőleges kompenzátor állásnál is van útkülönbség a látómező közepe és szélei között csak kicsi és a két szélre a középponthoz képest egyforma értékű.
(*) Igazából a lemezben az "optikailag effektív" α' döntési szög kisebb a "fizikai" döntési szögnél a törésmutató függvényében a sin α = n sin α' összefüggés alapján.
És ha csak polarizációt használsz, akkor is átmenetes a háttér? Nálam akkor van ilyen átmenet, ha a rés (amit kompenzációs prizma hiányában használok) nem teljesen konjugált a Nomarski prizmával, mivel a látómező különböző területeire különböző az útkülönbség. Döntve még nem próbáltam.
Minél többet DIK-ezek (és nézem mások fotóit) annál inkább úgy gondolom, hogy a legjobb hatást a negyedlambdás szürke adja. Bár vízi állatokhoz jellegében a kék is jól illik.
Adria vizű akváriumból növények s állatok. Nem írogattam fel, hogy mit milyen objektívvel fotóztam, leginkább a 12,5x és a 25x plánokat használtam. Mind DIK.
Többnyire esélyem sem volt stackelni, vagy inkább úgy mondom, hogy normálisan stackelni.
Csatoltam egy werkfotót is, hogy látszódjon, hogy nem én találom ki ezeket a színeket a feldolgozás során, hanem így állítom be eleve a mikroszkópot :)
ez a kép meglepett . Felismerhető ??
Ez most egy próba a részemről mert gépet cseréltem Win 10 pr.-al a régi xp-st lecserélve. Lássuk megy -e már a kép feltöltése ! Egy régi fotó még mobiltelefonnal és fáziskontraszttal, mert az újak nem fértek föl a lemezre (Vihetem vissza a gépet bővítésre ! ) A fényképezőgépet végre sikerült monitorra kötni a mikroszkóp mellett. Az sem volt egyszerű ügy ! Legalább 20 féle monitort kipróbáltam és mindegyik prüszkölt vagy meg sem nyikkant a Panasonic G7-el. A végén egy 55cm-es full hd-s Phillips Tv lett a nyerő. Minden funkció simán működik vele és a kép is príma.
