Szerintem a Néro fajta virágzáskori teljes leszáradását nem fürtperonoszpóra vagy lisztharmat okozta, nem kórokozók és nem is kártevők. Azt, hogy a négy tőkémen lisztharmat vagy peronoszpóra fertőzés van, észrevettem volna. Kicsit utánanéztem a dolognak és szerintem kóros mértékű virágzat elrúgás történt. Az alábbiakat találtam:
A kóros mértékű elrúgás okai:
Túl magas, 30 fok feletti, vagy túl alacsony, 15 fok alatti hőmérséklet a virágok kifejlődésének időszakában.
Forró, szeles időjárás esetén beszáradhatnak a virágok.
Tápanyag-ellátási problémák, mikroelemek hiánya.
Tartósan csapadékos időjárásban a levegő pollentartama csökken, hiányos termékenyülés, vagy kóros mértékű elrúgás történhet.
A felsoroltakból én a magas hőmérsékletre, ill. forró szélre gyanakszom, mivel a virágzás időszakában több, már megeredt zöldre fás oltásom is beszáradt és teljesen tönkrement. Ekkor lehetett nagy hőség és ez okozhatta a Néro virág pusztulását. E mellett még néhány fajtám / Eszter, Attila/ rosszul termékenyült, az ok ugyanaz lehet. Árnyékolás, /rasher háló/ talán segített volna. Az a következtetésem, hogy a Néro virágzáskor rendkívül érzékeny a természeti viszonyokra, a jövőben jobban fogok rá figyelni, mert kiváló fajtának tartom.
Nekem a biankának hullanak a levelei.Először bebarnult,de nem úgy mint a peronoszpóra.2 hét alatt sok levél lement,nem tudom,hogy be fog-e érni.Azt hallottam,hogy másnál is bajok vannak.Ahogy járok át Kecskemétre,látom én is.
A Néró nekem is eldobálta fürtjeit tavaly is és az idén is, (leszáradtak) virágzáskor, mint ahogy azt már korábban írtam. Azt szeretném kérdezni, mit jelent konkrétan, hogy "figyelsz", mert akkor én is figyelek.
Volt aki fürtperonoszpórát említett, de én olyannal még nem találkoztam, hogy csak a Nérót és csak a fürtöt károsítja egyébként meg más szőlőn, illetve a szőlő egyéb részein pedig semmi jele.
Idén nálam is megtörtént, hogy egyik viszonylag erős Conegliano tőkém nem hozott termést, nem tudom ez mitől van. Úgy igaz ahogy írod, húsos és alig van leve. Szerintem kevésbé csapadékos években sokáig tőkén tartható és akkor töpped, aszúsodik. Most is, csak rothad is, kísérlet képen fent hagytam néhány fürtöt. Viszont a lisztharmat nem bántotta és ez nagy dolog. Az Eszter is "tiszta" és nem is rothad, viszont nálam gyengécskék a fürtök - bogyók, inkább egy átlagos borszőlőre emlékeztetnek. A Néróm virágzáskor tönkrement, mind a négy tőke, de ez az én hibám, jövőre majd figyelek.
"A néró, eszter, és conegliáno közt melyek a különbségek? Szóval honnan tudom hogy valóban melyik van?"
A termés hiányában a levél is segíthet, a néró levele osztott, 5 karéjos, az esther tagolatlan, a conegliánot nem ismerem, de korábbi kép alapján mintha osztatlan lenne, vagy talán a csúcsnál lenne kicsi öböl.
Nekem van 15 tőke coneglianom, tavaly még csak egy fürt termett, idén már kb. 8. Tehát még nem mindegyik tőke hozott termést. A leírások szerint túlérésben aszúsodik, ezt meg tudom erősíteni - vagy csak a botritisz indult be nagyon az esőktől - de villámgyorsan be kellett szednem, nehogy tönkremenjen.
Valóban húsos, de alig van leve, a családban erősen megoszlanak róla a vélemények.
Erről lekéstem, de jövőre, vagy ha a sajátom termőre fordul visszatérek rá :)
Akitől bnőmék kapták azt mondta néró. De mint írtam egy kiásott sok éves tőke. (a fás részek majdnem baba kar vastagok)
kb 1.5 hete kóstoltam, akkor még elég savanykás volt. Talán az átültetés és metszés hiánya miatt nagyon sok alvó rügy hajtott ki (1 éves fás rész nem volt rajta) és sok fele kellett adni az erőt, nem csak pár zöld vesszőbe, ezért is a kései fürt nevelés és érés. (Nem biztos, csak találgatok).
Sajnos olyan zsenge vesszők vannak rajta, hogy ezek nem fognak beérni... Após pajtás meg nem engedi, hogy fűrésszel megmetszem neki...
Az attól függ mi ellen. Nálam a peronoszpóra nagyon beütött, a csodaszernek titulált nordox-al nem vagyok elégedett, mert nagyon rossz a tapadása a szőlő levelén. Most championnal szórtam le a fejművelésű tőkéket, főként az ezerjót. De ezeknél is csak a lombozat tetejét, a fürt zónát próbáltam nem szórni. De hát jött is az eső rendesen...
Szokás ide vagy oda, nagyon rossz augusztus van, a késői szüretelésű szőlőknél ha muszáj akkor muszáj. (Nem tudom merjem-e írni, hogy az ezerjót csak novemberbe akarom szüretelni, ha megtöpped.)
Mindhárom ropogós. Az Eszter és a Conegliano bogyói inkább gömbölyűek, a Néró bogyói megnyúltak, hosszúkásak. A Néró magjai kemények és van aki ezt nagyon zavarónak tartja. A Coneglianó bogyói nem egyforma méretűek. Más nem jut eszembe, tegyél fel képet a fürtről /ha még van/ megpróbáljuk azonosítani.
A Conegliáno jellegzetes tulajdonsága, hogy piros bogyókocsánya. Ha letépsz egy szemet, piros színt kell látnod. Magja alig érezhető, nem zavaró, bogyója húsos, nem lédús.
Elég jól tőkén tartható, ez a kép már érett állapotában készült júl.30-án, de még van belőle. /Négy termő tőkém van/
Azért kérdem, mert nekem van egy a kinézetre, érési időre a coneglianóhoz hasonló tőkém (nem annak volt felcimkézve) és szeretném beazonosítani.
A fényképezéssel sajnos hadilábon állok, ezért nem tudok fényképet mellékelni.
Az azonosításhoz (vagy további keresgéléshez) annyi információt tudok adni (azon kívül, hogy hasonló), hogy 3 magja van a nálam levő elcimkézett fajtának.
A coneglianonak hány magja van (ha még emlékszel rá)?
Egyébként egészen biztos, hogy sem nem néro, sem nem eszter a kérdéses fajta.
Szerintetek milyen szőlőfajta lehet ez? 3. éves, gyönyörű, de sajnos nem tudjuk a fajtáját. A termését idén fogjuk megkóstolni. Akitől kaptuk, az sem tudja milyen fajta, mert örökölte a házzal :) Aki tudna kérem segítsen a beazonosításban, köszönöm szépen :)
kb két évtizede a a B-5-K zúzó bogyózóm van talán Pusztaszabolcson készítették. Semmi gondom vele. Gondos takarítás, elrakás, egy kis karbantartás, amit igényel. Ja és olcsó. A szomszédom most vett egy inox, darálós, bogyózos,szivattyús szerkezetet 190 ezerért, használtan. Nem tudom, hogy ez mikor fog megtérülni neki a 0,3 hektár szőlőből. Az igaz, hogy szép, esztétikus látvány a présházban.
Azt szeretném kérdezni tőletek, hogy hallott-e valaki arról, hogy Szlovéniána kell menni permetszerért, mert ott olyat adnak, ami használ is. Nekünk az egész szőlőnk leette a liszthamat, pedig rendszeresen permeteztünk. Ha valaki tud esetleg határhoz közeli könnyen megtalálható permetszer boltot Szlovéniában, annak hálás lennék.
Ezek a fitoplazmák és vírusok - úgy tudom - metszőollóval nem terjednek. Inkább a kártevők (kabócák, illetve pajzstetvek, melyiket mi) terjesztik. Azért kell kivágni a fertőzött tőkéket, mert bármikor tovább viheti a betegséget egy állatka.
Ui: Hallottam én már olyan véleményt is, hogy a vírusos levélsodródás nem akkora baj, mert egy kicsit vissza fogja szőlőt, mintegy természetes hozamkorlátozást eredményez. Hát a fene tudja. Ha jó ízű a termés a fertőzött tőkéken és nem hajt az ember a mennyiségre, akkor talán lehet vele élni.
Én csak úgy kb számoltam ki, de egy 380 000 ft-os behordócsigás teljesen inox (rozsdamentes elemekből) motoros zúzó-bogyózót ki tudok hozni maximum 100 000ből!!!
Érdemes elgondolkozni rajta, hogy egyedileg megépített bogyózó olcsóbb lehet! Ha megnézel egy gyárit is, abban sincs semmi űrtechnológia...
Nekem a zúzó része egy régi zúzó lesz, (ha nincs otthon, neten 10 000 körül van a nagy, 3000-6000 a kicsi) a bogyózót én csinálom. Persze egyelőre nálam csak tervezési fázis van, mivel elsőként a föld vásárlásba teszem a keresetem.
Ne dátumhoz kösd a takarást, hanem az időhöz! Legalább a hajtás allja barnuljon be, és lehetőleg jöjjenek a hidegek, mert ha melegen takarod be, bepálik a szem. Természetesen kell takarni, de az időt a hőmérséklet adja meg! Tavaly pl még októberben is meleg volt. Lemosót sztem felesleges erre a pár dugványra, én nem fogok semmi ilyesmit, csak tavasszal korán kitakarom, amint felenged a föld fagya, hogy minél előbb hajtson. Aztán májusba rágom a körmöm h ne legyen fagyos szentekkor fagy :)
De ezek mind csak az én véleményem, nem szent írás, kérdezz meg másat is és a tanácsokból rakj össze egy saját eljárást, nehogy az legyen hogy azért nem sikerült, mert én így mondtam!!!
(én így szoktam, mindenhonnan szemezgetem a szerintem hasznos dolgokat, nem egy helyről veszek tanácsokat)
Akkor a maradék szárat le is vághatom ? Szept végén már be is takarom vagy 25 cm vastagon . S mint valaki annak idején írta már nics dolgom vele !Vagy esetleg egy lemoso permetet még adjak neki szerinted?
Egy ilyen képről nehéz megmondani. Ha a Flavescence dorée kizárható, akkor is lehet még Stolbur fitoplazma. Én azonban inkább szőlő levélsodródás vírusra tippelnék. A diagnózistól függetlenül a kúra: fejsze!
Nem, ezek a szerek csak a levelet perzselhetik, nem szívódnak fel. De nem 100% hogy a szer perzselés az oka hogy leszáradt a levél. Nekem is lement 2 oltványról a levél, pedig én nem perzseltem meg. Lehet a felületes védekezésem miatt levitte a liszt harmat v peronosz. De ez csak nálam. Nálad nem tudni.
Ha szerencsés vagy, rejtett rügyből kihajthat tavasszal, de nagyon óvjad a hidegtől! Én se vagyok guru, csak a saját hibáimból is tanulok és osztom meg mit kellett volna tennem hogy ne kövessem el és mások se az adott hibát!
Ami sajnos teljessen odalett az a szőlőskertek királynője és a pölöskei muskotály. De a bianca az tul éltemert ezen csak egyy-egy levék volt ami beteg lett és ezt leszedtem . Egyébként 12 után már kicsit árnyéban voltat a veszőcskék . És most mit tegyek a levél nélküli hajtással ? Vagy sajnos ez a gyökerekkel is végezhetet dobhatom ki az iskolából?
A kénnek 0 nap az évi, lisztharmat ellen lehet permetezni, de azért fogyasztás előtt alaposan meg kell mosni. A bornál a réz ahogy írták előttem az erjedést gátolhatja, a kéntől ezen kívül még a bor bakszagú is lehet.
Szüret után simán lehet permetezni ha szükséges. Ha nagyon kései a szőlőd és nagyon vészes a helyzet, akkor is meg lehet fontolni egy permetezést augusztus után, de lehetőleg kontakt szerrel, és ügyelve az évi idő betartására.
A szőlő fogyaszthatósága miatt nem szoktak permetezni vagy mert már ilyenkor árt a szőlőnek? Én úgy terveztem, hogy mivel valamennyire lisztharmatos a korai szőlőm még elfogyasztjuk a termést és utána lepermetezem lisztharmat ellen augusztus végén vagy szeptember elején.
Azt is írd meg, hogy milyen fajta szőlő volt és milyen időjárás volt a dugványra! ;)
Nekem pár éve a fekete rizling vessző sorvég jelölő volt, de nagyon hajtani akart... Idén is a locsolatlan homokon az gyökeresedett a legjobban.
Magához a gyökeresedéshez megvan milyen meleg szükséges. Ekkor még a talajból nem fog vizet felvenni, mivel nincs mivel. Ha csak nem mocsárba dugványozol, ami felér a rendes vízzel. Ha túl párás a környezete, a vágási felület kalluszosodásnak is indulhat, ami dugványnál nem kell, csak felesleges tápanyag és nedv pocsékolás (idei tapasztalat.)
Ami a bio-t illeti:
Amikor és ameddig lehet én is honorálom. A gyümölcsöknél a fiatal még termőre nem fordultaknál nem fogok kockáztatni, hogy vagy bejön a vajákolás vagy nem... Természetesen a termőre fordultaknál próbálom a legzöldebb megoldásokat alkalmazni, de ha kell ott is bekeményítek. (nem csak szőlőről van szó)
De pl a szőlő a dugványtól számítva még kb 3 évig nem fog teremni. Addig nem fogok rizikózni, hogy a gyenge gyökeres vessző mennyire bír egy erősebb gombás fertőzést és egy hozzá adott perzselésre alkalmas szert.
A krumplibogár ellen próbáltam a csalánt, de semmit se ért... Tarra ették a bogarak.... Most a paradicsomon jelent meg pár "ribizli", ott erősen át kell gondolni mit tegyek, mert már aktívan érik a paradicsom (főleg amikor nem esik az eső.)
Na a szőlőre visszatérve, ez a hideg és esővel tarkított idő nem tesz jót... A levelezés miatt szép kékek a bogyók, de olyan savanyú h nem igaz... Teljesen megállt az érés... Este sincs melegebb 15 foknál, nappal is sokszor borongós az idő... Szeptember végén még jónak mondanám, de augusztus közepén ez pocsék... Ha nem jön egy hosszú meleg ősz, akkor idén karcosan savas borom lesz...
Én a veszőket valaha ugy raktam a földe,hogy kiszedtem a földet 50 cm ig majd forgács és rendes istálótrágya 30-30% ban a többi pedig homok. Ez miatt locsoltam már szinte a kezdettől,nem is volt gond szépen nōvekedett szép kōvér levelei és az összes tövem meg fogta. Addig mig nem jött ez a több napos eső! Valahol itt keresendő a hiba. De gondolom ez a töveknek nem okoz hissza fordithatatlan kárt.A bió termelésröl csak annyit ,hogy a burgonyámat heti szinten csalannal permeteztem és nem volt egy bogaramsem .De az esőzés alatt sajnoz nem tudtam védekezni csak a bogár szedéssel! A zödség sorok közé fedig hagymát dugványozok ez is jól bevált nekem .Nekem is valami szak könyvet kell beszereznem .
Nem voltam a szőlő közelébe nyaralás miatt két hétig, és mintha csak erre várt volna minden rosszaság. A lisztharmat még az eddiginél is jobban pusztított, a sok(nagyon nagyon sok) esőtől rengeteg szem szétpukkant, a vadak nekiálltak bemászkálni....
Quadris jó még ilyenkor lisztharmat ellen? Mert akkor holnap veszek.
A beteg leveleket és hajtásokat természetesen szedd le, hogy tovább ne fertőzzenek. Többnyire a friss hajtásokon szokott lenni fertőzés azok pedig már nemigazán kellenek.
RAMBO, jános 55 - hú, nagyon köszi, akkor megnyugodtam. A Flóra már lila, de nem tudom eldönteni, hogy a betegségtől, vagy már érik. Kicsit korai lenne még, bár idén minden hamarabb történik.
Amikor ilyen betegség van, azért el szokták távolítani a beteg leveleket, hajtásokat, nem?
Ha valami késői fajta és a fürtöt támadta meg, (az ez-az-ból nem derült ki mi az), akkor még érdemes lehet. Ha korai fajta és pár levélen mondjuk peronosz van, akkor nem érdemes. Ha nagyon előtört, akkor is max a szüret után, hogy a tőke még tudjon raktározni a következő évre.
Én is tanulok innen, tanulok könyvekből és nagyon sokat tanulok a hibáimból...
Első körben az új telepítésű szőlőknél én a réz/kén kombót elhagynám, mivel azok perzselni tudnak és szvsz úgy rémlik, hogy az a növekedésben is képes picit visszafogni.
Továbbá tekintettel h még 2-4 évig nem fog teremni, így sztem nem kell annyira bio meg öko szemlélet. Én ilyenkor 1-3 felszívódóval mennék, hogy tutira mennyek, továbbá hogy a gyökérfejlesztésre és a lombozatra is tudjon gyúrni a tőke.
Amúgy locsolni addig tök felesleges amíg a hajtás nincs legalább 3-5 levesen. Ezt sok esetben csak nyár közepére éri el. Ha addig nem szárad ki, akkor gyökere van, ahol már érdemes locsolni. De az erős, szárazságtűrő fajták megélnek akkor is ha nem locsolod.
Sziasztok! Én a múlt héten pénteken, permetezés előtt végigjártam a zalagyöngye vágót, és minden fürtről egyesével leszedegettem a kirepedt szemeket. ( 150 tőke) Szombaton éjjel és vasárnap délelőtt is volt egy rövid, de annél kiadósabb zápor. Tegnap előtt csak a sorok elején láttam újabb repedt szemeket, a sorok közepén az időjáráshoz képest jól néznek ki a fürtök, de lélekben, és testben készülök a korai szüretre a zalagyöngyében. A rizling viszonylag jól bírja, de az álmom, az októberi szüret most nem tűnik elérhetőnek. Ha csak az idősebb hölgyek meg nem kegyelmeznek, egy kis szép ősszel. Más: én is halottam, hogy az akác oszlopok is kaphatnak gombás fertőzést, ami tovább terjedhet a tőkére. Hallottatok már erről? Most már az oszlopokat is kell permetezni? Várakozási idő van??? :-)))))))) Ez már-már őrület.
Nem tudom ,hogy meg égett volna! 5 literes permetezőbe3ml permetszert raktan. Ez sok lehetett neki? Az ubira is ezt szortam meg a nagy szőlőre is. Valanikor mácius elején amikor a dugványozást kérdeztem akkor csak azt írta valaki,hogy rakjam le mind az öt szemet és locsoljam! Én most ezt a permetezést csak magam találtam ki . De most mit tehetek a megmentésért ? Én a nagy szőlőmet sem permeteztem meg csak rézgáliccal de azt már másodszor az iskolát pedig csak egyszer.Tudom ez nevetségges de sajnos én nem értek a szőlő termeléshez és csak az itt adott tanácsokból próbálok termeszteni. A nagy szőlőt még érdemes valamivel meg permetezi esetleg ?
Zsendüléskor (10 napja) kapott Cabrio Top-ot és most (kopp-kopp) nem látok semmi bajságot. Csak ami a tavaszi/virágzáskori lisztből maradt. Ezzel a Cabrio-val meg kénnel sikerült megfognom a lisztet júniusban.
Amik kirepedtek azok be is száradtak. Élő fürtbetegség ezt az egyet találtam:
Ezt nem tudom mi a kórság, a mellette lévő tőke már hiányzik (sajnos több hasonló is van):
Én Championt használok, de ennek ellenére van nálam is minden, mint a bazárban. Olyan betegségek jelennek meg, amiket nem is láttam még a szőlőmben: pl. orbánc! De komoly fejtörés volt a kései perenoszfertőzés felismerése is, egy pillanatra be is szartam, hogy elért hozzánk az aranyszínű sárgulás. Ezt azonban csak az új telepítésen láttam, ott kevesebbet permeteztünk, de arra rámentem most is (Dithane), mert kellett neki.
A szőlőszemek duzzadnak, már teljesen elvékonyodott a héjuk, szerintem le fog folyni a tőkékről az idei termés. Tegnap nálunk több mint 40 mm (!) esett (megtelt a csapadékmérő pohár, ezért nincs pontos szám). Ha innentől szeptember végéig egy csepp sem esne, akkor hinnék a szüretben.
Ez a mai eső már rohadtul nem hiányzott. Rengeteg frissen kivirágzott peronosz foltot láttam a hét elején, félek, hogy most teljesen berobban, és leviszi a teljes lombot. Sajnos idén azt vettem a fejembe, hogy támogatom a hazai ipart és a magyar szellemi termékeket, ezért réznek a Bordói Neo nevű csodaszert használtam. A hatása olyan, mintha ki sem fújtam volna. Jövőre visszatérek a réz-hidroxidra vagy a réz(I) oxidra.
Az ESCA helyzet nálam felemás: fent a szőlőben csak egy tőkét támadott meg (és azon mintha már tavaly is láttam volna tünetet), de lent a nyaralónál két - korábban teljesen tünetmentes - tőkét nagyon durván elkapott. Ez 36 tőkéből elég rossz arány. Külön bosszant, hogy az egyik életem első sikeres oltása.
Köszönöm, ezt a hajas dolgot már mintha hallottam volna.
Vszeg a rajta lévő zsíradék szaga nagyon emberi.
Hirtelen hajat most nem hiszem, hogy tudok e szerezni, de erre "hajazva" van egy gondolatom ami ugyancsak emberszagú és "kéznél" van: kivágott Pet palackba szivacs, szivacsra "sárga folyadék", S Ez fellógatva az oszlopokra.
Pár évtizede, egy munkatársam idős nagyapjánál voltunk a szőlőben. Ott láttam a sorok végein kis "labdákat" felakasztva az oszlopra. Nem tudtam, hogy mik azok, ezért megkérdeztem, Kiderült, hogy az őzek ellen védi a szőlőt. A fodrásznál összeszedett haj volt kis hálókba csomagolva és felakasztva. A tájékoztatás szerint ha "emberszagot éreznek menekülnek". Nos kb kettő éve a szomszédom szőlője a kiserdővel határos és ő is panaszkodott, hogy az őzek bejárnak a szőlőbe. Eszembe jutott ez a módszer javasoltam neki. Ő is kihelyezte a hajat és azt mondja, hogy azóta nem jönnek az őzek. Persze az is lehet, hogy más okból, de tény, hogy nincsenek, nem rágják a szőlőt. Szerintem egy próbát megér.
Lehet megperzselted. Én a dugvány és oltvány szőlőt nem permetezem réz-kénnel, nehogy megégessem a gyenge hajtását. (Még este sem). Idén csak 1x kapott quadris-t 1x eclair-t 1x mistert. Bár sztem liszt harmat ellen itt elég hanyag voltam.
Viszont a sok éves szőlőknél csak pár napja láttam peronoszt, azt is inkább a fejművelésű tőkéken és csak az ezerjón.
Egyetlen egy liszt harmatos fürtöt láttam eddig, a mathiasz jánosné muskotályon, azt le is szedtem és kuka...
Kezdő vagyok a szőlészetben! Van 30 db iskoláztt veszöm,ami 5 szemes volt és mind az öt szemet a földbe raktam . Van is mostanra rajtuk 20 -40 cm es hajtás,ōntöztem és bordói lével meg is permeteztem. De most sárga a végei és barnák a levelek már ami még fentvan. De ami érdekes van mégvan kető biankám is ami nem tudm hány éves de ezeken semmi sem látszik pedig az iskola el,ejében van . Segítségeteket előre is köszönöm.
Nálunk a sok esőtől kezdenek felrobbanni a szemek. Jó csapadékos év ez az idei. A múlt vasárnap megettem az első szem gohér szőlőt. Rézkén íze volt :) Vicces, de a sárfehér is érik. Viszont megjelent a szőlőorbánc, ami azóta nem volt itt, mióta én gazdálkodok. A kései perenosz is jelentkezett (könnyű összekeverni valamilyen mozaik fertőzéssel), egészen vicces, mi mindentől sárgul-barnul a szőlő levele. Az ESCA is öldököl, idén mindennél nagyobb erővel.
Ha jól tudom nulla évijű a készítmény, de ezzel nincs tapasztalatom, mert nekem tavasszal szoktak kárt okozni a vadak, ilyenkor már békénhagyják az állományt. Remélhetőleg idén is így lesz.
Ja és még valami, az ajánlott higításnál hígabban is hat. Ez azért is fontos, mert kiszott drága. Tavaszi emlékeim szerint 2 deci elég 10-15 liter vízbe.
A Forester jó, nem eszik a lepermetezett növényt a vadak, csak mindig versenyezni kell velük, hogy én érek előbb oda a géppel vagy ők, mert a védekezést meg kell ismételni 3-4 hetente. Az az izé ezekkel az őzekkel és más állatokkal, hogyha 1x valahova odaszoknak, akkor később visszajárnak, de úgy vettem észre, hogy az említett v1x a leszokásban is segít.
Én pedig most épp a hobbikertembe keresek friss must készítéséhez kicsi felszerelést. Olyan 20-30 literről van szó mindössze, csemegeszőlők, rókaszőlő meg ilyesmikhez. Mivel célszerű feldolgozni ilyen léptékben? Egy 80 l-es présbe bele sem lehet tenni.
Vannak olyanok amelyeknél a hajtás egy 2-4 pálcás keverőt is tartalmaz ami behúzza a fürtöt. Ez se elhanyagolandó dolog ha gyorsan akarunk dolgozni, főleg ha motoros a cucc.
Köszönöm a segítséget! Most már csak azt nem tudom, hogy előnyösebb tulajdonság-e, ha egy zúzó-bogyózógép pl. behordócsigás vagy ugyanilyen jó az is, ha adott esetben csúszógaratos? Azt, hogy a behordócsigás ipari méretekre lenne, azt szerintem azért nem helytálló, mert hasonló árkategóriában kaphatóak a neten.
Ha jó a bogyózó, akkor leveri szépen a bogyót. Ha előtte meg van zúzva, ez mégkönnyebb művelet.
youtube-on van pár videó, amely ihletet adhat a házi készítésűhöz.
Azt már leszögeztem magamban, hogy festett cuccal nem dolgozok és aluminiummal sem. (Előbbinél a festék lepereghet, utóbbinál a savak oldják az aluminiumot)
Szóval marad a full inox alkatrészek. Ez picit megdobja majd a bogyózó árát, de sztem így sem kerül 180 000 ft-ba....
Hasra ütve kell egy tábla lemez, az kb 20 000 ft
Kell perforált lemez, az 10 000 ft (bár ebből kevés kell, hátha tudok kisebbet is venni)
Kell kör acél, vagy acél rúd, amely a tengely lesz + lapátok. Ez megint csak 10 000 ft körül van.
Továbbá még az állvány és egyéb vas alkatrészek kb 10 000 ft.
A villany motor már adott, sajnos eddig csak 3 fázisú 380v-os van, de pár évig elmegy. (Ez majd akkor jelent gondot, ha a leendő pince közelében lesz a feldolgozás, mert oda nem tervezek 3 fázist, mivel iszonyú sok pénz...)
Ez eddig 50 000 ft és ahol szőlő van, ott saválló anyaggal dolgozunk.
Itt a aluminium (is)? van és 180 ezer. Ha még a munkadíjat számolom 10-20 000-re (ismerőssel csinálom) Akkor is közel 100 000 ft-ot spórolok ehhez képest:
Ez zúzza, majd bogyózza. A kacsot kigörgeti,egy kád mellé helyezett gyüjtőbe, a zúzott szemek a kádba hullanak. Nincs mit visszadobni, tökéletesen leválogatja.
Cefreszivattyú: ha végzett a bogyózó munkafázissal a bogyók egy a zúzó bogyózóra épített tartályba kerülnek, ahonnan egy cefreszivattyú segítségével a présbe vagy éppen egy kádba lehet szivattyúzni a bogyókat és a levet(mustot).
Bár nem én vagyok a Te embered, de én is zúzó bogyózó előtt állok.
Tekintettel, hogy kicsiben csinálom, én saját készítésűt akarok. Ezen egy elődaráló lesz és darálás után fog bogyózni. Ezt egy 3 fázisú motor fogja hajtani. Rambonak van bogyózója, az obiban vette, de nekem az csuma kihordás nem túl világos, hogyan történik...
De nekem konkrét elképzelésem van, hogy mire van szükségem és mire nincs. Neked is fel kellene állítani, hogy mit kell hogy tudjon.
A cefreszivatyús az gondolom olyan, hogy tartályba megy a bogyó és azt lehet kiszivattyúzni pl a présbe, vagy ülepítő tartályba.
A behordócsigás sztem az nagyüzemi technika lehet, ott a behordócsiga hordja be a zúzóba, pl egy pótkocsiról. (Ez csak saját vélemény, mert szemes takarmánynál láttam ilyen behordó csigát)
A darálóhengeres az meg értelem szerűen darálja is a bogyót, nem csak a csumától válassza szét.
Nekem egyszerű technika lesz, a darálónak lesz egy garat, itt bemegy a szőlő, majd darálás után jön a bogyózás. A bogyó egy perforált lemezen egy tartályba kerül, a csuma pedig egy külön tartályba. A bogyózó még nem teljesen világos mint írtam, mert nem tudom hogy történik a csuma kiürítése... no meg az se buli, ha a csumán sok bogyó marad... Ezért lenne jó élőben látni, hogyan működnek.
A daráló egy a mezőgép által gyártott daráló. Ez a fajta zúzó rész (lásd a kép) csak megroppantja a bogyót, nem zúzza szét, mint a sűrűfogas zúzók. Na ebből van nekem 2 db. Az egyiknek a fa része már megvan sínylődve, ezt fogom fém keretbe építeni + motor + bogyózó.
Idén zúzó-bogyózógépet szeretnék vásárolni, ebben kérem segítségeket. A neten néztem utána, és több olyan fogalommal találkoztam, amiről legfeljebb elképzelésem van, de hogy a gyakorlatban hogy működik, azt nem tudom. (pl. behordócsigás, csúszógaratos, darálóhengeres, cefreszivattyús) Melyiknek mi az előnye és a a hátránya? Van olyan márka, amivel kapcsolatban jók a tapasztalatok, vagy amelyiket jobb elkerülni?
Azért van elég sok perspektívikus fajta (vinifera), ami parlagon hever. Egy rezinél viszont gondolom az elsődleges szempont, hogy a ménykű se csapjon bele. Másodlagos szempont vélhetően, hogy kielégítően teremjen, majd azután legyen jó is, piacos is.
Én azt nem értem, hogy a muskotály vérvonalat miért kell a legjavába belevinni (gondolom idehaza a cserszegi sikerén felbuzdulva vagy, hogy takarja a rókaízt), illetve - rögtön leszögezve, hogy nem értek a kersztezéshez - azt nem értem, hogy miért nem szerepelnek a klasszikus, bevett ismert fajták annyira a pedigrékben, hiszen vmi megszokott, kedvelt ízhez hasonlót lenne ésszerű előállítani. Gondolom a legnehezebb a visszakeresztezési rész: hogy a nemes fajta aromatikája domináljon, a rezisztenciára való hajlamot viszont az ellenálló keresztezési partnertől örökölje meg.
Valószínű, hogy ez nem egyszerű feladat, külföldről se hallani még túl sok széles körben elismert jól sikerült reziről, gyerekcipőben jár még ez a kutatási ág, de fel fog gyorsulni és az igény is növekedni fog, hiszen ezen fajták bora nemhogy bio, hanem 100%-ban vegyszermentes lehet.
Igen, valószínűleg van egy szemléletbeli ok is, de ne felejtsük el, hogy minőségre nagyon nehéz nemesíteni. Sokkal egyszerűbb hozamra, ellenálló képességre vagy akár mustfokra szelektálni. Egy rezi fajta bemutató engem is érdekelne ettől függetlenül. Lássuk, hol tart a tudomány!
Igen, kitűnően lemossa a gombafonalakat. Amíg a 'fehér bevonatos fázis van', főleg az elején, addig hatásos. A Biocont összes, lisztharmattal foglalkozó hírlevelében leírták ezt a hatásmechanizmust. 2%-os oldattal kell használni, nagy lémenyiséggel, lassan menve (én kétoldalról csináltam, egyszerre csak egy oldalról permetezve, így közel menve a sorhoz). Másnap vagy harmadnap viszont le kell permetezni mással, az csak a mosást végzi el. Érdeklődjél a Biocontosoknál ha több vagy szakmaibb info kell.
nyugodtan kiültetheted csak többet kell locsolni és ha teszel rá védő dobozt akkor nagyobb és erősebb hajtásokat kapsz. de igazán ősszel szüret után vagy tavasszal 4- 5 hónap az igazi az ültetéshez és mindíg iszapolva. ha nemes vesszőt gyökereztetsz akkor nem kell oltani. ez csak akkor szükséges, ha vad vesszőt gyökereztettél. mindegyiknek van előnye és hátránya is.
Vegyszerezésben tudok neked segíteni. kérdésem hogy van e zöld könyved? egyébként sok jófajta vegyszert lehet kapni csak az nem mindegy, hogy szabad felhasználású vagy 2-es kategóriás. írhatom neked a vegyszerek nevét ha nem tudod megvenni, mert 2 es kategóriás. szabad felhasználású vegyszerekkel az a gond, hogy mindenki azt használja és ezért hamar előfordul hogy a betegség rezisztensé válik a vegyszerre. nem használ. ezért időnként többféle hatóanygú szert kell használni, hogy ne váljon rezisztensé. arra akarok kilyukadni, ha sokáig egy fajta vegyszert használsz pl:. peronoszpórára akkor annak nem lessz hatása. 70 ha szőlőben dolgozom így tudok pár dolgot
hi! a peronosz ilyenkor már nem nagyon veszéjes mert általában csak a levelet viszi. lisztharmat csak igazán a lé mentes bogyóknál veszélyes mert akkor még mennyiségben károsítja a termést, levesedő bogyóknál viszont minőségben. ez még kénnel( porzással) még javítható. így nem gond a é.v.i a szürke penész viszont még gond lehet.
Akkor küldöm a kontaktot privátban (amint rájöttem, hogy kell).
Azt nem tudom, hogy lehet-e kapni Pesten a Hársék borait, de ha valóban jössz szeptemberben, biztos meg tudom beszélni vele, hogy az összes rezi kísérletből kóstolhassunk (én idén már kóstoltam őket), illetve a szőlőjét is megnézhetjük (bár a legjava augusztusban érik), általában nagyon örül a Tibor, ha valaki ezügyben érdeklődik.
Valóban, Andor is oltott magának egyet (asszem 54/2-es számú fajtajelölt), a rezisztenciájával és egyéb tulajdonságaival nincs baj, a két kóstolásom alapján inkább közepes minőségű a bora, elég szokatlan, birspálinkás karakterrel. A jobbak közt van (Jázmin, Kozmopoliten és tsai nekem kifejezetten nem tetszenek, de ez maradjon köztünk, a Borsmenta amolyan elmegy kategória), de személy szerint én sokkal inkább a pannoniját preferálom, ők azért nem, mert az nem az ő munkájuk. Andor viszont bizonyosan sokkal többet tud mondani ezekről a kísérletekről, mint én.
Köszi az infót, mindenképpen érdekelne a kontakt. Hársék borait szerinted lehet kapni Pesten? Andorral beszélgettem telefonon, őszerinte vannak további nagyon érdekes rezi fajtáik, szeptember elején szerveznek egy bemutatót, nagyon szeretnék elemenni, csak hát szüret dandárja várható...
Bor vagy csemege? Min2-t lehet, de vannak feltételei, pl ÉVI, meg a borszőlőnél a szüret előtti kéntől állítólag bakszagú lesz a bor. Peronosz ilyenkor nem tudom képes-e még kárt tenni... Augusztus van, bár most enyhe az idő, de még jön a kiadós meleg...
Szürke rothadás ellen szoktak még permetezni, főleg késői szőlőket. itt is az ÉVI a fontos főleg.
A csemegeszőlő topicban is szóba került, szintén ezzel a diagnózissal. Most már nem akarom az összes topicban ezt az egyébként finom de "divatjamúlt" fajtát tárgyalni, ha tudnál az ottani 462 és 478-as hozzászólásra reagálni, mert látom, hogy jól ismered a fajtát.
Seibel állította elő a S. 788 és az S. 29 keresztezéséveL Franciaországban Auróra néven ismerik. Hazánkban Orosz Ferenc kisvarsányi szőlész terjesztette el, tőle származik általánosan használt magyar neve, a "Feri szőlő". Az országban sokhelyütt fellelhető volt, de főleg a Nyírségben termesztették. Tőkéje középerős növekedésű. Levele kicsi vagy közepes nagyságú, ötszögletű, ép vagy karéjos. Felülete sima, szövete vékony, fonáka csupasz. A levél széle durván fűrészes. Fürtje kicsi, hengeres, közepesen tömött vagy laza. Bogyói kicsik, lapított gömb alakúak, aranysárga színűek, éretten piros árnyalatúak. Héja vékony, húsa nyálkás, jellegtelen, labruscaíztől mentes. Igen korai érésű. A szárazságot és a téli fagyot jól tűri, gombás betegségekre alig érzékeny. Filoxéra-ellenálló képessége is jó. Bogyója nem rothad, de könnyen pereg. Virágzáskor kényes, gyakran rosszul kötődik. Ettől ftiggetlcnül rendszercsen bőven terem. Bora jellegtelen, vékony, lágy, gyenge minőségű. Termését étkezési szőlőként is használják.
A termésről nincs esetleg képed? A fürt mekkora milyen alakú? A noah ha rendesen megért, nagyon könnyen leválik a kacs-ról a bogyó. Továbbá nagyon egyedi, jellegzetes íze van.
Van még pannonijája a szajki Hárs biopincészetnek, 2010-ben az volt a legjobb boruk, abszolút permetezés nélkül.
A pécsi kutatónál dolgozó oltványos Kunék készítetenek minden évben nagy tételben pannoniját, ha valóban érdekel, megadhatom a telefonszámukat, nagyon jó oltványokat készítenek, nekem a tavaly eltelepített 1650 olaszrizling tőkéből 3 nem jött meg csupán.
Néró fürtszáradásnál én botritiszre tippeltem volna, de lehet, hogy valóban peronoszpóra.
Köszi az infót, meg a többieknek is. Pannonija bort esetleg kóstoltál már? Én a Kochékról és a Vinduloról tudok, akinek van ilyen fajta, meg Gondáék ültettek már.
én sem figyeltem meg a Nérónál fürtelszáradást,de utánakérdezek.cirka 10 éve van, de csak most kezdtem el foglalkozni vele. Egyébként tény hogy vannak kevesebbet termő tőkék,de én kifejezetten örülök,mert ízletesebb rajta a termés, jobban koncentrált,finomabb bort is ad tuti:)
Édesapám vertikónak hívja.egy 2m-es karó köré van tekerve a tőke. Azon cirka fél méteres vesszők úgy arasznyira egymástól a szélrózsa minden irányába:) .na ezt jó szakszerűen megfogalmaztam:) azért szeretik,mert könnyebb metszeni. Meg "körbejárja a nap". Egy tőkén úgy 12- 15 fürt. Ezt picit sokallaom,lehet jövöre 10 alá megyek,csak nincs szívem egyelőre hozamkorlátozni. Pedig....
Édesapám kertjében eddig minden évben jól kötött a Néró. Rohadni nincs sok esélye mivel augusztus végére megesszük.
A Manósi dűlőben van ültetvény is Néróból - azt most jut eszembe megnézheted Bálint. Bár a növényvédelme nem bio - de eddig nem panaszkodtak soha a rossz termékenyülésről.
A fürtelszáradás a virágzás környékén ért peronoszpóra fertőzés egyik jele. Régen a virágzás előtt és közben soha nem permeteztem és tömegével volt ez a jelenség. Mostanra ez a jelenség megszűnt mióta permetezek Quadrisal vagy Eclairal a virágzás kezdetén. Lehet hogy elég lenne egy Dithane-val történő permetezés is.
Köszönöm az infókat! Nérónál szerinted mi lehet ennek a sokszor előforduló fürtelszáradásnak a hátterében? Botritisz, esetleg valamilyen mikroelemhiány-érzékenység? Pannonijához, akár először csak kis mennyiségben (akár csak pár tudatnyi tőke) szerinted hogyan lehetne hozzájutni?
A Néró rothadára való érzékenységét nem, de a rossz kötődést sajnos nagyon is meg tudom erősíteni. Második éve fogtam termőre két tőkét és a fürtök legalább 3/4-e leszáradt virágzáskor.
Ennél nincs nagyon részletesebb leírása a neten (magyarul), valóban rajnaira hajazó karakterrel bír, azzal lett visszakeresztezve, de közben megmaradt rezisztensnek.
Fehérben pannonija a legjobb, abszolút vinifera értékű fajta, nagyon sok kedvező tulajdonsággal. A Koch már vagy 10-20 hektárnyit telepített el belőle.
2010-ben is állta a sarat, hűvösebb helyre érdemes telepíteni inkább.
A néró valóban jó fajta, de ha rosszul kötődik, előfordulhat, hogy alig lesz termésed, továbbá rothadásra is érzékeny kissé.
Köszönöm szépen. Az első cikkben használt 0,1 ppm az azért nekem elég hihetetlennek hangzik. Jó lenne szőlős tanulmányt is látni, de amit én találtam az mind fizetős újságban volt.
A Medina nagyon rezisztens,bőtermő. Egyszer egybe szedtem a Néróval,nagyon kellemes bor lett belőle.Mostanában nem szedem külön,hanem Biancával,Zalagyöngyével szedem egybe. Mindegyikből 120 tőkém van. Nagyon kellemes bor a végeredmény. Ezekből a fajtákból nagyon könnyű bio jellegű bort készíteni.
Egy elöregedett levél és egy fiatal levél színében és alakjában is lehet különbség. Ezt is megmagyarázná, hogy a 2 karban nem egyszerre indult meg a nedv keringés ezért a később indult levélzete még fiatalabb világosabb. (Még mindig csak hangosan gondolkozok!)
Ennek elsősorban valami bio-termesztéshez hasonló kritériummal volna a leginkább haszna, a vegyszermentes élelmiszerek támogatása jegyében. Első megközelítésben ez szimpatikusabb a mostaninál, amikor szinte bármilyen telepítést támogathatnak. A 90-es években meg, ha jól emlékszem, azért adtak pénzt, ha valaki kivágta a szőlőjét...
Nekem évről évre egyre inkább az a meggyőződésem, hogy izmos támogatást kellene adni a rezisztens fajtákra való átállásra. Felszívódó vegyszerek nélkül lehet szőlőt művelni, de nem ipari méretben és nem mennyiségi szemlélettel. Márpedig volumenben az olcsón és nagy mennyiségben termelhető boroknak kell az ágazat alapját adni.
Vagyis nem hatalmas vegyszerigényű "nemes" fajtákkal kellene nyüglődni a többségnek, hanem biztonságosan, nagy mennyiséget termő rezidens fajtákra kell áttérni.
Szerintem minden fajtából lehet minőségi bort csinálni, más kérdés, hogy ezek a rezisztens fajták jól viselik a nagy terhelést és éppen ezért a legalkalmasabbak a tömegtermelésre, amit ki is használnak(én is)
Néróból Szentpéteriék csinálnak figyelemre méltó bort.
Ha egy tagban van a birtok és a gazdának a kritikus időszakokban akár minden nap van ideje ránézni a szőlőre és ha kell, be is avatkozni, akkor mindenkit bíztatni tudok, hogy igenis versenyképes a bio szisztéma a felszívódókkal szemben, és nem kell kétszer annyiszor permetezni sem, sőt, még nem számoltam össze, de az összköltsége sem magasabb egy felszívódós programnál. Én akkor győződtem meg a módszer sikerességéről, amikor egy burgenlandi birtokon járva arról beszéltek (és a borokat is mutatták), hogy 2010-ben sem voltak jelentős kárai, egészséges szőlőket szüretelt. Márpedig az a rész 100 éve még mocsár volt, pár km-re a Fertő-tótól, augusztusban már rendszeresen minden reggel párában úszik minden...
Persze ez nem az a bio szisztéma, hogy csak réz meg kén +imádkozás. Meg az is igaz, hogy kulcseleme a dolognak, és ez idén nálam ki is derült, hogy ÁLLANDÓAN kitakarva (persze ez nem azt jelenti, hogy déli oldalról is totálisan, de azért viszonylag alaposan) kell tartani a fürtzónát, ez vitálisabb ültetvényeken akár bizonyos időszakokban hetente elvégzendő zöldmunkát jelent. Cserében a minőség is magasabb lesz, részben az alapos zöldmunka miatt is.
De én is erősen gondolkodom abban, hogy legalább a birtok 20-30%-ában rezisztens fajtákat kellene telepíteni, csökkentve a kockázatokat és a költségeket.
Melyik rezi fajtákról van borról tapasztalatotok, melyikből készíthető komolyabb bor is szerintetek? A megérzéseim alapján a Néró érdekes lehet, de fehérben tippem sincs, a Bianca sztem is inkább csak tömegbornak való.
Segítséget szeretnék kérni! A Karathane tényleg perzsel,ha 25 fok felett szórom ki? Kb. 300 liter permetlét kell kiszórnom háti géppel,de mire felszárad a felület,bőven van 25 fok.
Nekem a kék borszőlő közül még mind zöld, nem is úgy néznek ki mint akik mostanában kékek szeretnének lenni.
Kettő tőke kék csemege viszont már majdnem fogyasztható volt, de két hete lefújtam Thiovittal, utána 3 napon át esett az eső, az összes szem elrepedt (a víztől?). Amúgy az összes csemegém így járt.
Nagyon sok ampelográfiai leírás van, ott kell kutakodni. Én hetekig azonosítottam az ezerjó tőkéimet mire végre sikerült. Előtte voltak téves megállapítások is persze, de végül sikerült. A levélből sok mindenre nem lehet következtetni. Régi motorosok írták tavaly, hogy ezek a levelek nem mindig azt mutatják ami a valóság. Szóval csalóka lehet, ezért kell 3-4 vitorláról kép.
Nekem a saszla van így. Konkrét magyarázatot én se tudok, de hangosan gondolkozva:
A karok tőből jönnek, nem 1 kar és az ágazik ketté. (így adta a vessző, de majd nevelek új kart)
A dél felé néző karon már a szőlőt lassan enni lehet. Az észak felé néző karon még nem. Szóval lehet a napsütés is közrejátszik, de mivel olyan szellős a tőke, egyáltalán nincs árnyékolási veszély.
Én arra gyanakszom, hogy a karokban a nedvkeringés nem egyszerre indult meg. Szóval amikor melegszik az idő és a tőke nyomás alá kerül, az egyik kar előbb indult meg, mint a másik.
Lehet hülyeség, de a csepegtetős öntözésemnél amikor megindítom, a 4 elágazás nem egyszerre indul meg. Először megindul az egyik, majd a másik, a harmadik és így tovább.
Szóval lehet a szőlőnél is hasonló elv működik a több kar esetén. Még ha 1 kar van és az ágazik ketté, szerintem ott is lehet benne valami. De ez csak a saját gondolatom, lehet hülyeség, lehet nem...
Viszont van egy C. sauvignon tőkém (legalább is az oltványt annak mondták) aminek két karja van. Az egyik karon a fürtök még zöldek és valószínűleg még sokáig azok is maradnak, a másik karon lévő fürtök viszont már színesednek valamint a levelek is világosabb zöldnek tűnnek. Én ilyet még nem láttam. Azért vettem csak most észre, mert az idén fogtam termőre.
Kinek hogy néznek ki a kék szőlők? Nekem nagyon érnek, bízom benne, hogy idén is jó évet fogok zárni...
Addig is egy kis kedv csináló:
https://www.youtube.com/watch?v=4pX5uSC9ZVE
A csemegékből is lassan lehet csemegézni. A saszla a déli oldal felől már egész jól néz ki. A narancsízűnek kell még 1 hét legalább, bár az fejművelésű tőke, ott kevesebb fény is éri, mint a kordonnál.
Egerekben és szövettenyészeten bizonyult rákkeltőnek. Mivel nem minden kísérleti állatnál okoz daganatot, így elképzelhető, hogy emberben sem. Borban nem szokott előfordulni, csak a bomlástermékei. Főleg csemegeszőlőben és zöldségekben van jelen.
Köszönöm szépen. Az a tanulmány elérhető az interneten? Egy hazai kutatást találtam csak fahéj olaj fungicid hatásával kapcsolatban, de az jórészt in vitro adatokat tartalmazott, és a lisztharmatot nem vizsgálta. A külföldi szakirodalmat meg nem tudtam még áttúrni.
A folpet 3-as kategóriájú karcinogén anyag (Carc. Cat. 3; Xn, R 40), azaz lehetséges, hogy humán rákkeltő, de a rendelkezésre álló információk nem elegendőek az egyértelmű értékeléshez
Mint a napsütés :)) szóval erősen túl van ez lihegve szerintem.
De lehet vegyszermentesen is dolgozni. Erősen szimpatikus Bálint módszere, bár én soha nem fogom csinálni, az a valószínűbb, hogy átállok a legrezisztensebb fajtára(bianka), ami ugyan nem minőségi fajta, de nem is ez a célom vele.
A folpetet egyébként be akarták tiltani, mert újabb toxikológiai eredmények szerint erősen gyanús, hogy rákkeltő. Úgy lobbizták ki a nagytermelők, hogy betiltás helyett I. kat. legyen.
A folpet, mint hatóanyag néhány évvel ezelőtt még III. kategóriás volt(ortho-phaltan, aki emlékszik rá), aztán egyik évről a másikra átsorolták I. kategóriába az unió "szakértő" bürokratái
Találtam egy tanulmányt ahol önmagában 125ml/ha dózisban (persze normál mennyiség vízzel - kb 5-10 hl/ha) nagyon hatékony volt lisztharmat ellen. Én kisebb dózis használtam mert volt csomó minden más is a tankban, köztük narancsolaj is, így ennek a dózisnak kb a negyedét tettem bele. Gondolom mindig kell valami emulzióképző anyag is (szappan) mellé.
Egyébként nincs is értelme ezeket a szereket keverni, mert pl. a Shavit lisztharmat ellenes hatóanyaga (triadimenol) és a Folicur Solo hatóanyaga ugyanabba szercsoportba tartozik, tehát semmilyen addicionális hatás nem lesz.
Az se sokkal jobb, ha különböző gyümölcsökben esszük meg külön-külön a sok vegyszert. Van egy peremtezés nélküli topiic, ott kéne összegyűjtenünk azokat a rezisztens fajtákat, amik tényleg jól bírják, akár vegyszermetesen is. Most a lisztharmatra úgyis "vizsgáznak" a fajták.
Jézus.... 4 féle felszívódó lisztharmat ellen amiből 2 szürkerothadásra is "jó" egy koktélban?? Nem akarsz beletenni egy kis ddt-t is?? :( Nem szeretnék a végtermék fogyasztói között lenni...
Egyébként Shavitot hogy szereztek be, az I. kategóriás.... vszinű nem véletlen, és nem biztos hogy ilyen szerepel szán neki a gyártója....
A kordon körbejárható s csak 6 méter hosszú ezen van a 6 tőke. A konyhai digi mérlegen nem akarok mérgeket mérni ám mivel főzök tudom , hogy 20 gramm egy evőkanál liszt és ebből saccolok.
Rezet a legutóbbi körig mindenhol 150g/ha-t tettem alkalmanként, kivéve a legutóbbi körben néhány dűlőben. Plusz mindenhová ment minden alkalmommal Humus FW. A 15 közül 2 területen volt pluszban egy lemosó permetezés Biosok káliszappnnal, ahol megjlenet a fehér fázisa a lisztharmatnak.
A levél fonákát is megszórtad? A lé/permetszer mennyiség nem volt túl híg esetleg?
A réz csak ott véd ahol éri a felületet. Én lehetőségemhez mérve a levél fonákát is permetezem. Kordonnál egyszerű, fejművelésnél szinte lehetetlen rendesen a magyar háti permetezővel...
Vannak olyan hobbi szőlészek akik szó szerint bekékítik a szőlőt... Mondjuk sztem az túlzás...
Ha szőlőnél használod akkor nem annyi lesz a szüreti cukor fokod mint a mérésnél.,mert van az az oldala a szőlőnek amit süt a nap meg van amit nem ,és ennek csak a facsarás préselés utáni a valós cukor fok ,én ugy szoktam,hogy leszeded a napos részről,és az árnyékos részről is 1 kg szőlőt kifacsarod összeöntöd és az a valós cukor fok.
A legtöbb lisztharmat elleni szer és a peronosz elleni szer keverhető,de van kombinált is mint például a shawith ,ami peronos ,lisztharmat ,és szürkerothadáselleni szer de most én még ezt is tuningolom egykicsit.lisztharmat elleni felszivódóval valamint folicur solo, és szürkerothadi elleni topsin metillel. ez az én variációm.
Peronoszpóra: a levél színén "olajfoltok" a levél fonákján sziksóhoz hasonló fehér penészgyep jelenik meg ott ahol a levél színén olajfoltszerű helyek vannak. Bogyókon fehér penészgyep jelenik meg később a bogyók lilásbarnává válnak. Bógyókat ha fölvágjuk belül szürkésbarna lesz. A bogyók nem repednek föl.
Lisztharmat: a levél színén és a bogyókon szürkésfehér bevonat jelenik meg. Letörölve gombaszagú. Bogyók kirepedeznek a bogyó húsa zöld marad.
Teszek fől két képet amit ma fényképeztem két fiatal hajtáson ami szerintem peronoszpóra.
Lisztharmatos képet nem tudok föltenni mert azzal idén nem találkoztam.
Ha nem érzed a gomba illatot akkor maradjunk a peronoszpóránál. A levelek színén látszódó világoszöldebb foltok is arra utalnak de ha jössz pénteken déletőt hozzál be egy két levelet.
A leveleket az ujjaimmal morzsolva se penészre se gombára hasonlító illata nincs sőt semmilyen sincs. Megőrülök ezzel a problémával, lehet leiszom magam bánatomban az segít???
Hát, én is elbizonytalanodtam a képek láttán... no meg a topiktárs által leírt fertőzött fajták (főleg a zalagy, és a pölöskei) a peronoszra "elvileg" ellenállóak és a lisztharmatra fogékonyabbak; bár az idén még a rezisztensek sincsenek biztonságban, nálam a lisztharmat toleráns Eszteren is van betegség.
No, lényeg ezek nem tipikus tünetek, bár olajfolt van, ami nem virágzott ki, meg fura ez a mozaikos fehér fonák az első képen.... én megkérdezném a növényvédős topikban melyik fene ez; lehet a rezisztensek nem a klasszikus tünetet mutatják.... PEronosz ekkora felületű (nem foltszerű) kivirágzását én nem láttam még, de lisztharmatnak meg túl "vastag" a bevonat, bár eléggé makro méretű a fotó, az kicsit torzíthat. (ha határozott penészes szaga van, olyan, mint amit egy régi vizes pincében lehet érezni akkor tuti lisztharmat)
Az biztos, hogy egy réz/kén nem árthat neki, én már nem mennék felszívódóval, bár ez a mostani mindennapos esők idején azért hatásosabbnak tűnik.
Érdekes, nálam a Pölöskei és a Palatina teljesen tiszta, nem fertőződött meg. Hibátlan még a Teréz és a Conegliano. A Néró virágzásban teljesen tönkre ment, ami néhány fürt maradt, azt már lehet eszegetni. Sorolhatnám még a fajtáimat, nagyon nem egyforma a helyzet. Borszőlőimen /Kékfrankos és Olaszrizling/ a fertőzött bogyók elég szépen gyógyulnak. A zsendülő bogyókat remélhetőleg már nem tudja bántani a lisztharmat.
A curzate az felszivódót is tartalmaz. holnap teszek fel képet. De egy kordon van benne 2 zalagyöngye, 2 pölöskei muskotály, 1 2 éves palatina és 1 3 éves suvenir.
A veszélyesen fertőzött a középen levő pölöskei volt de a többin is már látni ilyen leveleket. Thiovitom van meg felszívódót is nézek majd hozzá de a sisthane dupló is felszívódó lisztharmatra. lásd az előző hozzászólásomban felsoroltakat.
Ha a 2. rezes se segített, már egy felszívódót be iktattam volna. A tőkékről van képed? Milyen művelés? milyen sűrűn van? A szellős levegős tőke is sok permetezést spórolhat meg!
Le tudnád írni esetleg, hogy melyik szerrel kb. mikor permeteztél? (nem naptár-szinten érdekel, hanem hogy mit mivel raktál egybe, illetve hány permetezés kellett, milyen sűrűséggel)
Köszi szépen!
(Jórészt nálam is sikerült megvédeni a termést, de én rézen, kénen meg lombtrágyán kívül virágzás előtt használtam Quadrist is. Talán jövőre megpróbálom felszívódók nélkül - idén még nem mertem belevágni...)
Néro fajtával idén van tapasztalatotok, permetezés nélkül is bírja idén lisztharmatmentesen? Jelentem a jobb dűlőkben továbbra is egészségesek a szőlők felszívódók nélkül, a kén, kis réz mellett Vitisan, PrevB2 és Biomit Plussz permeztezéssel. De a rosszabb fekvésű dűlőkben sincs totál katasztrófa, mondjuk 1 dűlőben dúl a harc...
Ha nem túl privát a kérésem, tennél fel a bogyózó részéről pár képet? Mármint arról a részről ahol a bogyó elválasztása történik a csumáról. Én tervezek építeni egy sajátot (A vas anyag majdnem teljesen adott, a motor is adott). A bogyózó részét nem tudom elképzelni, hogyan dobja ki a csumát. A szőlőszem oké hogy lehullik a perforált részen, de a csuma hogy kerül külön?
Szia, ez függ a préstől is. Ha kézi présed van, akkor darálós bogyózó kell, ha gépi erővel nyomat, akkor a "sima" bogyózó is bőven elég.
Nekem a zöld, OBI-ban is kapható legegyszerűbb van (motoros), tökéletesen csumáz, de nem roppantja meg a szemet. Vasslin préssel tökéletes, kézi kosaras préshez nem ajánlom, akkor bogyózó-zúzó gép kell.
Száraz csapadék mentes időben tapasztalatom szerint sokat jelent a lombtrágya. Mikor a talajban nincs kellő csapadék nincs mi kioldja a tápanyagot ilyenkor jó a lombtrágya. A tavaszi Nevikénes lemosást majd 4-6 leveles állapotban főleg az atkák elleni Thiovitos permetezés nálam is jót tett mert csak 1-2 tőkén találtam lisztharmatot.
Az h a lombtrágya hiánya okozza így nem igaz. Legyengülhet a tőke, ha folyamatosan túl van terhelve, de ehhez sok dolognak kell együtt teljesülni. Pl nagy sebfelületek, túlterhelés, több fajta gomba együttes támadása a tőkére, aszály, de a termőterülettől is függ, egy gyenge termőhelyen ami túlterhelés, azt lehet egy tápanyaggazdag talajon meg se kottyan.
Ha kap pár évente egy erős mélyre forgatott trágyázást, akkor lombtrágya nélkül is meg lehet lenni. Csak hát a lombtrágya kényelmesebb! A réz-kén a megelőzésben játszik szerepet, mivel gyéríti a gombákat, így csökkentve az esélyét a korai tőkeelhalásnak.
De pl ott a lemosó permetezés szükségessége. Tavasszal mindenki mondta, h felesleges, hülyeség, stb.... Most meg mindenki alig bír a lisztharmattal. Én lemosóztam, de nem bántam meg.
Akkor ismételten megpróbálok segíteni. Én amit magamtól "kibogoztam" e témában, tőkeelhalás néven tudtam azonosítani a tüneteket. Latin neve: Eutypa Strereum. Ha így rákeresel, találsz írásokat a témáról és fotókat is, amelyeken a látottak a tiéddel is megegyeznek szerintem. Túlterhelés okozza, valamint a lombtrágya hiánya. Nálam akkor a zalagyönygye és a zöldveltelini produkálta ezt és köztudott, hogy e fajtákat túl lehet terhelni. Ha elvágod a kart, vagy a törzset, akkor jellegzetes, hogy egy részen, körcikk szerűen, elhalt a belseje. Az ezzel kapcsolatos írásokban is a visszavágást és a bőséges lombtrágyát javasolják. Permetszerről (réz, kén) nem írnak, hogy használna e betegségre. Továbbra is azt tanácsolom, hogy vágd vissza a kart addig, amíg teljesen egészséges nem lesz a metszett felület.
Segitsegeteket kernem.Szemelyes tapasztalatok alapjan ki milyen bogyozos szölödaralot ajalana.nagyon sok oldalt vegigneztem de nem tudok dönteni.Ki milyet hasznal amivel nagyon megvan elegedve esetleg olyanra is kivancsi vagyok hogy ki mit nem ajäll.
Ha van 10 000 tőkéje és 100 rossz, szerintem értelmes ember nem kockáztat, kiveszi azt a 100 tőkét. Sztem nem teljes ültetvény kiírtásról van szó. (De majd átolvasom tüzetesebben is a cikket)
A szomszédnak is vannak leromlott tőkéi. Nem érdemes pátyolgatni.... Megjelölöm és ősszel ásót neki. Jó tudom ez csak kis tétel...
Van egy nagyon fontos mondat az írásban (persze több is, de engem már régóta ez foglalkoztat) mégpedig a betegség egyértelmű behatárolása a tünetek alapján.
Évek óta van egy kadarka tőkém, melynek egyes vesszőin mindig megjelenik ugyanaz a tünet. Kb. 2 évvel ezelőtt képeket is tettem fel a fórumba. Reagálások a következők voltak (amire emlékszem): vírus, magnéziumhiány, most a cikk elolvasása után pedig ez is illik rá.
Én csak kedvtelésből, hobby szinten foglalkozom szőlővel, de aki ebből (is) él hogyan fogja elviselni, ha kiirtják az ültevényét, ráadásul úgy, hogy még a szakember sem teljesen biztos a dolgában.
Olvastam az írásod. Tulajdonképpen hiába tettem fel képeket a betegséget nem tudta beazonosítani senki. Én is vesszőt vágtam meg 10 nap alatt 3* megpermeteztem különböző szerekkel. Most várok....
Na meg volt a 4. (lemosóval együtt 5.) permetezésem. Sajnos a kordonnál a peronoszpóra felütötte a fejét...
Itt ment a szokásos réz-kén, de most a fürtök védelmére adtam Teldort is szürkerothadás ellen.
Liszt harmatot az új telepítésű csemegéknél láttam + a meghagyott gyomokon is. Itt nem számít a bio, megy az Eclair 1000-el
A szomszédnál viszont a fürtökön is láttam lisztharmatot. Eddig 1 fürtön, igaz nem néztem át tüzetesen, de ott is megy holnap a réz+kén. Jól vettem ki a korábbi írásokból, hogy felszívódót ilyenkor már kár adni a fürtök védelmében?
Topas-t ilyenkor már tök fölösleges. Az elsősorban a gyorsan növő lomb védelmére jó, a fürt védelemre alkalmatlan. Én a kolléga helyében csinálnék egy nagyadagú káliszappanos lemosást és másnap egy kén + Cantus permetezést.
Mivel én is pórul jártam már a lisztharmattal - bár jóval kisebb volt fertőzés a képen láthatónál, kirepedtek a bogyók. (Idén ennek oka a rengeteg eső is, plusz nálam jégesők.)
Ennek alapján azt hiszem, ilyen állapotban leginkább eltávolítani érdemes a fürtöket.
Tegnaptól okosabb vagyok, ami a védekezést illeti: olvastam,amit eddig is illett volna tudnom, rügyfakadáskor kell - kellett volna, de nem tettem idén sem- megelőzni... úgy látom, a lisztharmat tkp. nem fertőz, hanem "lakik" a növényben. Ami azt jelenti, hogy áttelel, és jövőre csak rosszabb lesz védekezés híján. Ilyen esetre ősszel is javasolnak lemosót.
Ezek között semmi olyan szer nincs, ami a lisztharmat ellen jó lenne. A Karate rovarirtó, a rézszulfát a peronosz ellen (meg a sebek, mechanikai sérülések gyógyítására) jó. A levéltrágya értelemszerűen nem "védekezés".
Igen, valószínű én is ezt csinálnám, topast meg thiovitot nagy mennyiségben (azért bizonyos határokon belül) a meglévő lisztharmat-telepek elpusztítására meg a továbbfertőződés megakadályozására, rezet meg (Champion, Nordox mindegy) a sérves bogyók gyógyítására (a sebek "behegesztésére") és a lisztharmat által lehetővé vált más fertőzések megakadályozására.
De csatlakozom az előttem szólókhoz: ha minden fürt így néz ki, akkor termés nem lesz az idén, a további permetezés értelme egyedül az áttelelő képletek csökkentése (hogy jövőre ne mínuszból indulj).
ez azért durva..én a helyedben a nagyon erősen lisztarmatos,sok kifakadt bogyójú fürtöket levágnám és eldobnám..aztán jól megszórnám topas-al , esetleg topas+ thiovit kombóval..... nagyon cudar év az idei :(
Ez nagyon durva. Bármilyen szert is használsz, nagy lémennyiséggel áztasd le a fürtöket és persze a lombot is. Gondolom azért nem minden fürt ilyen, mert akkor annyi. Kontakt és felszívódó, pl. Karathane star és Systhane.
Talán próbáld ezekkel shavit 10liter vizhez 22gr ,meg hozzá folicur solo 8 ml ,meg hozzá topsin metil, 12gr , ha nem segit akkor szerintem semmi.ja és akkor egy kupak levél trágya. shawit helyett lehet ,cabrió top is ,vagy talán Qadris is. sok sikert.
Kérdésem lenne szó szőlőn nagyrészen lisztharmat a szőlő és a levélen is a permetezéssel meg-e menthető vagy már ennek vége lenne tavajin nem voltak semmi bajuk idén a sok eső miatt lenne.
Hasonló "státusú" szőlőtulajdonos vagyok és a csonkolási módszer esetenkénti hasznosságát meg tudom erősíteni.
A szakirodalomban golyvásnak nevezett tőkéimen - kb.10-15- pl. bevált, pedig az gyógyíthatatlan. Metszéskor a golyvás karokat levágtam és a vágás helyét fagéllel bekentem. Lehet, hogy a betegség lappang -már legalább 3 éve- de a tőkék azóta normálisan teremnek.
Volt a szakirodalom által escásnak minősülő tőkém. Az utóbbi 2-3 évben a tünetek rendszeresen megjelentek, de nem minden vesszőn. A leszáradt vesszőket mindig megjelöltem és metszéskor tőből levágtam. Az egészségeseknek látszókat meghagytam. Lehet, hogy korán örűlök de az idén egyelőre semmi baja a tőkének és a termés már kezd zsendűlni.
Lehet, hogy most a "szakik" kétségbevonják amit leírtam és azt mondják, hogy rossz volt a diagnózisom és lehet, hogy igazuk van, de nem javaslom a tőkék azonnali kivágását én sem.
Régóta olvasgatom az oldalt, miután magam is foglalkozom szőlővel, készítek bort, persze nem nagyüzemi szinten szinten.
Igazából TINTUS írására reagálnék, mert kb 15 évvel ezelőtt voltak olyan gondjaim mint most neki. Akkor én azt gondoltam, hogy miután éppen egy száraz nyár volt, hogy víz hiánya van a tőkének ezért minden este egy vödör vízzel megöntöztem, de ez nem segített, sőt még három-négy tőke is ilyen sorsra jutott a terület különböző pontjain, nem egymás mellett. Egy gazdász barátom tanácsára azokat a tőkéket melyeken ilyen tünetek voltak csonkoltam. Ha időben észrevettem akkor csak azt a kart amelyik beteg volt. Ez segített. Voltak olyan tőkék amit a föld felett vágtam el. Kihajtott még abban az évben kb 2 cm vastagságú szálvesszőt hozott, amit a következő tavaszon lehajtottam. A mai napig élnek a tőkék és minden rendben van velük. Rendszeresen hagyok meg vesszőt ami alulról hajt, közel a földfelszínhez és amikor eléggé megerősödik akkor az öreg törzset levágom és a fiatalt hagyom meg. Azóta sem találkoztam ilyen tünetekkel, hogy mi volt az oka akkor nem tudom. Csúnya látvány, de a csonkolás segített.
Nálunk is rosszra fordult az idő... Esik, esik, esik és esik... Napi 24-ből 22 órát esik. Már 3. napja. Nem tudom hány mm esett, de már több mint amennyi kell...
Az enyém cabernet franc és sauvignon. A tőkék igen jó erőben vannak és hozzák a másodtermést dögivel, alig győzöm leszedni. Ha nincs szerencsém az időjárással, nemhogy a másod, hanem még a rendes termés sem érik be rendesen, pl. tavaly okt. 5-én reggelre -4-5 C fok volt.
A korán érő csemegék persze mások, ott el tudom képzelni, hogy beérnek rendesen.
Én a fekete rizlinget tavaly korán tetejeltem, csak úgy ontotta a másod termést. Volt amit nem vettem észre, és csak biling lett, de azok is olyanok, h szép színesek, de full savanyúak. Semmi cukrot nem adott bele a tőke. De idén tudatosan a mathiasz jánosnén pár héttel a virágzás utáni virágokat meghagytam kíváncsiságként. Csemegén el-el játszok ilyennel, de borszőlőnél nem.
De amúgy egy legyengült tőkénél nagyon ritka, hogy hozzon másod fürtöt. Ezt azért mondom, mert a szomszéd fekete rizlingje tavaly 1 tőkén hozott csak, a többin nem.
Nálam ugyan ez a helyzet és egyáltalán nem szokatlan. Ha jól értem a kordon tetején lévő hónaljakon jönnek a kezdemények, ahol még akkor sem érdemes meghagyni, ha egyébként beérnének. Javaslom medveger kolléga tanácsának elfogadását.
Bizonyos fajtáknál a másodtermés képzése teljesen normális dolog (néhány fajta viszont nem csinálja).
Ezeket egyes vidékeken Szentmárton-fürtnek hívják (merthogy november 11-ig talán beérik). Ha rajtahagyod, semmiképp ne szüreteld a többi közé! De nem érdemes őket fent hagyni, mert tápanyagot és cukrot vonnak el a rendes fürtöktől...
a vesszöket amikor elérik a kordon tetejét vissza szoktam vágni. Ezért ott bosszúból hónaljhajtásokat növeszt és mindenáron megpróbálja túlszárnyalni a kordont. Ezeket ki szoktam törni ezúttal is épp azon voltam, mikor észrevettem, hogy a hónaljhajtások némelyikén új terméskezdemények jelentek meg.
Na tessék, utolért engem is a lisztharmat a kadarkában és a velteliniben. Múlt héten még semmi baja nem volt, és péntekig úgy néz ki permetezni se tudok, addig marad ez az "esik/nem esik" idő, de ahogy kisüt a nap, nyomatom a shavitot.
Szép jó napot. Egy kérdésem lenne felétek: a tavasszal lemetszett szőlőágakból vizbe állitottam kb 10 db-ot amik mostanra jó nagy gyökeret növesztettek. Még mindig vízben állnak. Kérdésem, hogy kiültethetem-e a kertbe és kell-e utólag oltani? Ha igen hogyan? Zalagyöngye amúgy. Vagy mit érdemes tenni velük? Ha érdemes :))
Nekem szerintem minden, remélem a kérdező topiktársnak is. Ne zavarjuk meg itt mindenféle élelmezésügyi várakozási idővel mert nem az volt a problémája. De nem baj ha többször leírjuk, hogy a kéntartalmú szerek az egészségre való ártalmatlanságuk ellenére a borkészítést erősen befolyásolni tudják.
"A legtöbb kontakt szernek 21 nap az évi-je" Azért ez nem teljesen így van; itt van két gyors kontakt példa aminél sokkal több ill. sokkal kevesebb a szőlőre vonatkozó évi:
De a thiovittal a kollégának nem az évi volt a legnagyobb gondja, hanem az sokkal inkább a feldolgozásra és erjesztésre gyakorolt hatása szerintem. Hiába 0 nap az évi, megnézném én azt a feldolgozott mustot, amit te thiovitos permetezés után 5 nappal leerjesztesz gond nélkül. :) Persze fogyasztani csemegeszőlőként minden további nélkül lehet, csak a fehéres bevonat meg a kénes bűz azért nem vonzó a zöldséges standon levő árunál.
A legtöbb kontakt szernek 21 nap az évi-je, a tiovitnak előírás szerinti használat esetén semennyi. Nyilván a hosszabb várakozási idő kevesebb szermaradványt feltételez, de a 3 hét mindig elegendő
Mindenképp csak az érettet, ez egyértelmű :) Mindenképp kétszer fogok szüretelni, egyik körben a fehéret másikban a kéket, kivárom hogy beérjen az összes.
Természetesen nem terveztem be pontosan 27.-ére, csak ránéztem a naptárra és mondtam valamit :) Az az érdekes helyzet áll fent nálam, hogy az öreg aki ültette a szőlőt amit most használom, ahogy látom egy kisebb fajtagyűjteményt hozott létre. Van 1700 tőke, de komolyan mondom, nagyon változatos fajtákkal. Eddig felfedeztem "kecskecsöcsűeket", olaszrizlinget, portugiesert, zweigeltet, csabagyöngyét, nohát, othellót, meg még egy egy csomó külömbözőt, azt se tudom hogy nagyrészt vörös lesz e vagy fehér ... :) Szeptember végén, október elején leszedem ha jó lesz ennek a "grandküvének" a cukorfoka, már amit a lisztharmat meghagy. Sajnos mivel Június közepétől használom nagyon bizonytalan vagyok még, főleg ez a sok fajta zavar (a lisztharmat mellett). Biztos vagyok benne hogy van korai, közép és késői érésű is :) Ez egy hatalmas nagy kavalkád.
Te már most napra pontosan betervezed a szüretet :O ? Mit tudsz, milyen idő lesz aug/szeptemberben? :)
A szüret/erjedés szempontjából igen, az utolsó kenes permet az eléggé kritikus, én inkább min. 4 hetet mondanék. De aug. második felétől már nincs is értelme azzal permetezni nagyon, inkább a szürke rothadás ellen. (már aki akar)
Ha eddig nem találtál lisztharmatot, akkor szerintem meg tudtad védeni a szőlődet, gratulálok! Milyen fajtáid vannak? A mellékelt cikkből kiderül, hogy járvány esetén még az igazán komoly ültetvények is károsodhatnak, a profi tulajdonosok vitathatatlan szakértelme ellenére.
Én csak amatőr vagyok alig több mint 100 kordontőkével. Nálam (még) nincs lisztharmat, de a környéken több helyen is láttam. Bár permeteztem eclairal, topassal, tihovittal is, (természetesen nem egyszerre)de ezek szerint nekem szerencsém volt eddig. A nagyobb ültetvények tulajdonosai gondolom nem bíztak semmit a véletlenre, a jelek szerint nem teljes sikerrel. Sajnálom őket és várnám, hogy a növényvédőszerek gyártói is megszólaljanak.
Mit gondoltok, meddig permetezhetek Thiovittal? Tavaly a vásárolt szőlőből készült borom bakszagú lett, Rambo szerint azért mert akitől vettem túl sokat, illetve kevéssel a szüret előtt permetezett kénnel. Nem szeretnék a saját szőlőmmel is ebbe a hibába esni, ezért szeretném tudni hogy mikor alkalmazzam utoljára.
nekem 10% os a fertőzöttség az ezerjóban, de a szürkebarátban még beteg szemet se lehet találni. (mondjuk az sose szokott beteg lenni nálam, max 1-2 fürt)
Idén a megelőzés sajnos sokunknak nem sikerült. Az elmúlt évek technológiája totális csődöt mondott az idei lisztharmat járvánnyal szemben. Fajtánként viszont igen változó a helyzet, egyik szomszédom nem talál lisztharmatot a Biancában, a másik pedig 30%-os kárról beszél, neki Oportója van. Az én borszőlőim a Kékfrankos és az Olaszrizling is megfertőződött, majd kiderül mennyire gyógyulnak, ill. heverik ki.
Ja, hát csodaszer, az nincs. Ha már benne van a betegség, azt nem úszod meg károsodás nélkül. A felsorolt szerek gyógyítják a betegséget, megállítják a további fertőzést, de a beteg szemek eredeti állapotát semmi nem állítja vissza. Esetleg Óz, a nagy varázsló :) Ezért van a hangsúly a megelőzésen.
Tavaly próbáltam a shawittal topassal és még topsin metilt is tette bele és mégis kevés volt a, topsin metil inkább szürke rothadása jó ezek együtt tavaly nem sokat segitettek .most cabrió top folicur soló a menü ,de ez sem tünteti el károsodás nélkül. jó munkát mindenkinek.
Korábbi fórumtémákban olvastam az un. bakó szőlőről. Nekem is ilyen fajta terem itthon és hallomásból illetve tapasztalatból is tudom, hogy az abból készült bor nem a legjobb. (a metiltartalma vitatható szerintem, de ha valaki tud erről pontosat, akkor szívesen várom a pontosítást) A kérdésem az lenne, hogy cefrének szedve jó szőlőpálinka főzhető belőle ? Esetleg akad más felhasználási módja is, amire megfelelő ez a fajta ?
Mégegy kérdés ezzel kapcsolatban: Valakinek van bevált módszere a szaporításra ? (elsősorban dugványozás érdekelne és az, hogy mikor vágom le a tőről a szaporítandó ágakat illetve hogyan vermelem, kell-e gyökereztető hormon, tárolás módja, jó-e ha fóliában van, vagy inkább szabadföld legyen stb. stb. :) )
Nem tudom ,mire gondolsz , de amit én ajánlok az 2 es forgalmu felszivodó ,ja és nem perzsel folikur solo a 2 deciliteres 4700 forint körül van ,de varázsolni ez sem tud csak csőkkenti a kárt. talán van aki jobbat tud, üdv.
Olvastam ma, hogy van egy olyan szer, ami a már megfertőzött fürtből kiöli a lisztharmatot, és a szőlő gazdák már az egész készletet felvásárolták. Nem tudja valaki ennek a nevét?
újabb képet teszek fel a problémáról levél eleje és hátulja.
Tőböl vágjam le a hajtást?
Nem teljesen orbáncosak a jellemzők . Ezt írja az orbáncra :
"
Tünetek: csak a levélen fordulnak elő. Kezdetben a mellékerek barnulása figyelhető meg. Az erek közötti részek sárgulni kezd, megbarnul, végül vörösödik. A foltok jellemzői, hogy mindig levélerek határolják. A beteg levelek lehullnak, a tőke felkopaszodik. A fehér fajtákon sárga, vörös fajtákon barnásvörös a foltok szegélye."
A mellék ereknek semmi baja, Nem sárgul az erek közti rész hanem szürkés-barnás...és semmijen vörössé nem lesz.
zia Rambo! én ugyan igy vagyok a biotermesztéssel... thiovit, champion, prev b2 és alginure , de már mult héten topas-al kellett permeteznem :( majd jövőre... cocanat használtál már? a leirtak alapján a lisztharmatot eltávolitsa a fertőzött tőkéről, de lehet csak mese...
Ha ez orbánc akkor nagyon vigyázz mert a metszőollóval egyik tőkéről a másikra átviheted a fertőzést. Az orbánc nem gyógyítható csak a kivágás a megoldás hogy ne fertőzze meg a többit.
Nekem tavaly egy fekete rizling tőke járt így. egyik nap ép szép a levélzet, a másik nap totál elszáradt az egész. Szerencsére azóta se volt ilyen. A mellette lévő tőkék is épek, egészségesek. Az okát máig se tudom biztosan.
Tegnap gyakorlatilag a problémás vesszőről az összes sérült levelet levettem- így egy sem maradt rajta csak a fürtök -- és dithannal megszórtam alaposan.
Igen épek, 2-3 szemen fürtönként látszódik 3-4 millis repedés mintha kicsit késsel megvágták volna lehet, hogy a sok esőtől repedt meg mert jeget nem vettem észre.
Persze, hogy bor lesz belőle, fuxli* :) október végére beérhet 18 fokosra, ha addig nem rohad le, mivel vékony héjú fajta, könnyen rohad és akkor le kell szedni előbb, de akkor meg nincs fok. Nem véletlenül hagytak fel a termelésével. Nekem fönt van egyesfüggönyön, így a rothadásveszély kisebb, mint hagyományos gyalogművelésnél.
* a bora viszont nagyon jó ivóbor a mindennapokra. Pár évvel ezelőtt csináltam belőle 'fuxlit' 10% kékfrankossal, két évben is összejött vásárolt szőlőből, mindenki ezt kérte, aki egyszer megkóstolta. Aztán kértem a gazdától vesszőt szaporítani(szerencsére, mert azóta kivágta a szőlőjét)
A rizlinges részt leszámítva (oda került egy kis "kaszáló magkeverék") nem vetettem, "őshonos gyom". :-) Kikapálva meg volt az oltvány környéke, csak kicsit régen, most meg a nagy meleg miatt nem akartam bántani.
SZép napot, segítséget kérnék. A képen pölöskei muskotály van és az egyik tőből hajtott vesszőn a levelek bebarnulnak kiszáradnak , először azt hittem, hogy valami leszakította az ágat de nem. Mi lehet ezzel? A leveleken semmi állatra utalót nem látok. Az esők elött kapott (jun.28 és juli3. )curzate permetszert ami réz kis felszívódóval.
Ugyanezen a tövön a többi hajtásnak nincs baja sőt a mellette levő tő is épp.
Az új ültetvények maguktól gyomosodtak be, vagy vettetted? Jól látom hogy csak kaszálva van, kikapálva nincs még a tőkék töve sem? Ez a hőség ellen lenne?
A Bianca egy élég új fajta, az egyik legrezisztensebb. Úgy tudom, hordozza a V. rotundifolia egygénes lisztharmat rezisztenciagénjét, vagyis teljesen rezisztens liszharmattal szemben. Ennél már csak a direkttermők rezisztensebbek, viszont a jubileumot ilyen minőségben nem ismerem.
Hú de szép az a rizling. Nálam Káváson az összes rizling lisztes lett kivétel nélkül. Sajnos a hiba oka az is lehet, hogy én Június elején vettem át a szőlőt előtte egy öregember használta, aki az idei munkákkal addig jutott hogy tavasszal megmetszette(nagyon borzalmasan), permetet nem kapott csak június második hetének a végén mikor hozzám került. Sebaj, majd jövőre!
Egyébként, hány rendszeres olvasó van itt Zalából??
Nálunk Zalaszentgróton heti permetezéssel (összesen a hatodik permetezésnél tartok, de idén technikai okokból korábban is kezdtem, mint tavaly) Thovittal is meg lehetett állítani a lisztharmatot. (Nem mondom, hogy nem volt az ültetvényben, de szépen elpusztult, a fertőzött szemek seb nélkül beszáradtak.)
És én is felteszek néhány képet. Szerintem gyönyörűek! :-) (Tudjátok, mint a büszke apa...)
Vénusz oltvány
Csabagyöngye oltvány
Olaszrizling sorok
Szerémi zöld átoltás öreg tőkén
Szagos sárfehér oltványok a Pécsi Kutatóból
Szagos sárfehér átoltás öreg tőkén (Rambonak hála az oltócsapért)
Amúgy visszahozza az árát ez így? Egész drága dolgok vannak ott. Ha csak magadnak próbálsz bio lenni, a bort vásárlók nem biztos hogy ezért többet fizetnek. Ha pedig hivatalosan csinálod, akkor meg ha beüt a "ménnnykű", akkor nem használhatsz komoly szereket.
Itt hál'Isten még mindig semmi, bár egyre több helyről hallani, hogy kezdik az esélytelenek nyugalmával tervezni a szüretet. Viszont beugrottam az erdőbe gombázni -mert az ilyen idő azért a másik gombának is jó...:)- és a még a kis cserek is hófehérek a lisztharmattól...
A 30 fok nem állítja meg a lisztharmatot, sőt nehezebb lesz permetezni ellene (a kén perzselni fog)! Az előrejelzés szerint a relatív páratartalom elég magas lesz, tehát a lisztharmat vígan tud majd terjedni. Szerintem permetezd meg most. Akkor úszhatod meg a permetezést, ha a szőlő már a zsendülés kezdetén van, mert akkor a bogyókat már nem bántja a lisztharmat.
Milyen kiszerelésű és mennyibe fáj ez? Mondjuk 100 liter permetléhez való cuccra gondolok.
zsurlót találni tényleg nem eget verő felénk, meg csalánt is. A biocontnak van mindenre bio termesztő helye? Csak mert felénk régen is nagy divat volt, h a barnák mentek a sínek mentén és szedték a zsurlót nagy zsákokkal. (pont akkor nem jött a vonat se...)
Én egy évben vajákoltam a paradicsomnál zsurló/csalán keverékkel. Baj nem lett, de lehet amúgy se lett volna. De viszont olyan büdös, hogy eszméletlen... Mondjuk ha a szaga távol tartsa a darazsakat már megéri...
Ha jól értem itt is ilyen gyógynövény lenne, ami világot nem vált, de talán segíthet.
Nemrég olvastam, hogy a fokhagymalé meg lisztharmat ellen jó, mert kén vegyületeket tartalmaz. Most akkor ha költségesen előállítok annyi fokhagymát h tudja pótolni a kb évi 1000 ft-nyi kén kiadásom akkor én egészségesebb szőlőt állítok elő mintha kénnel permetezek? Jó dolognak tartom az ökö termesztést, de egy határon túl már sztem csak népámítás, mert ugyanazt a hatóanyagot más forrásból kapja meg a növény. Vagy tévedek?
A zsurlókivonatot magad készíted, vagy bolti? Itt felénk sok zsurló van, (bár szezonális, őszre már csak száraz van), gyógynövényként hallottam h használják, de a szőlőben mi ellen jó?
Nálunk se híre se hamva se peronosznak, se lisztharmatnak. Utoljára valamikor akkor láttam lisztharmatot, mikor az árvacsalán virágzott. Még mondtad is, hogy az nagyon lisztharmatosodik. Na azóta szőlő közelében nem láttam. Szerencsére más növényeknél sem. Virágzás előtt kapott egy quadris-t, azóta meg 2 rezes-kénes és ennyi. Az említett nagy esők után jött a meleg, bár fülledt párás az idő, egyelőre nem volt gond. Azért figyelek nagyon, mert sose tudni... Néhány zöldség nem úszta meg ennyivel, ott látni peronosz jeleit, de azokat csak nagyon elvétve permetezzük a gyakori fogyasztás miatt.
Szerdától jön a meleg 30 fok feletti hőmérséklet, akkor már nem fertőz a lisztharmat?
Van pár fürt nálam amin egy két bogyó lisztharmatos. Érdemes lenne permetezni vagy ha még kihúzza szerdáig onnantól már egy ideig nem kell tartani tőle?
Csak azért kérdezem, mert semmit nem szoktam permetezni, így ha egy mód van rá most sem szeretnék.
Én rezet egyszer adtam, virágzás előtt, de szinte minden héten ment a narancsolaj meg a Bór-tartalmú permet a zsurlókivonattal és Thiovit - de ez a rizlingre nem volt elég. Nagyon szerettem volna átállni az ökológiai művelésre, de idén nem sikerült. :(
Szerintem nálad homoktalaj lehet, bár amikor Izsákon kapáltam építőtáborban, az iszonyat agyagos volt. Valószínűleg jobban elvezeti a talajod a vizet a talajfelszínről.
Nálunk a talaj kötött, a dörgicsei medencében a domboldalakon felmelegedő levegő behúzza a Balaton fölül a párás, meleg levegőt, amit a domb tetején és oldalán lévő erdő is ont magából eső után. Idén szép, csendes esők voltak eddig, és a talaj csordultig vizes: olyan, mintha vízágyon járnál.
Az idei évtől a Karathane kis kiszerelésben (<=180 ml) szabad forgalmú lett. A Topas (és a többi triazol, pl. Bumper, Systan Duplo) szerintem fürt védelemre teljesen alkalmatlan. Arra valók, hogy a gyors növekedés időszakában az új növekményt védje. Ha tudsz szerezni Cantus-t, akkor azt tegyél a kontakt (kén és/vagy Karathane) mellé! Sajnos baromi drága és kevés helyen kapni, de hatékony.
Szép napot!Ha leveszed a bebarnult bogyót,és éles késsel ketté vágod,ha bellül barna akkor peronoszpóra,ha zöld,akkor a liszharmat,csak a permetszer elpusztitotta.A Karathane 2-s kategóriás szer,de esetleg ismerős,vagy valaki aki segít beszerezheti Neked,ne itt írjam le a kis kapút!A Thiovit nagyobb dózisát alkalmazd,10.l víz 60,g szer,a Thiovit 20,fok alatt nem igen hat 25 fok felett meg megperzselheti a vitorláját a szőlőnek,de evvel ne törődj ilyenkor.
Nálunk a Mátrában is kemény a lisztharmat helyzet, ahol egy picit késtünk a zöldmunkákkal és a permetezéssel és a fajta is érzékeny (meg a dűlő is olyan) ott volt komoly helyzet (2 helyen biosolos lemosás is kellett). Kén-narancsolaj-Vitisan kombóval (meg néha plusz zsurlótea) és Biomitos alapozással azért összességében elég jónak mondható az állapot, főleg hogy több kolléga véleménye szerin az elmúlt 15 év talán legnagyobb lisztramatnyomása van. Ja a szerekre, idéntől bioművelésű az egész birtok (plecsniszerzés még nem indult meg, csak a gyakorlatban). A legtöbb területen 5 permezetésen vagyunk túl, rézben viszont a Weninger-féle homeopatikus mennyiség eddig működik, peronosszal nincs gond, 150 g/ha/alkalom réz-hidroxid.
Köszönöm, megpróbálom! Például a sima Thiovit-os kezelés azokon a tőkéken se ér már semmit, amiket még nem támadott meg a liszt?
Illetve még azt akartam megkérdezni, csak lemaradt az előbbi hozzászólásomból, hogy néhány tőkén megfigyeltem, hogy a fürtökön 1-1 bogyó be van barnulva (azokon a fürtökön nincs liszt). Az mi lesz? Bocsánat a sok hülye kérdésért, ez az első évem, nagyon tapasztalatlan vagyok még e téren.
Katathane-val menj,használj valami nedvesítőszer,és nagy víz adaggal,mert a penészgyepet átkell áztatni.Még van remény a termésre,nem veszett fejsze!A Topas ma már elég gyenge a lisztharmat ellen,pláne,ha már fellépett.
Az itteni brutális helyzet. Nem tudom milyen túlélő gombák ezek, de a Thiovit+Topas ennyit ér neki (nagy semmit). Csodálkozni fogok ha idén lesz borom :(
Vasban az enyém Quadrist kapott, csak a kékfrankoson látszik kezdődő levélperonoszpóra. A Zweigelt, Merlot és fehér fajták hibátlanok. De pl. a szomszéd dombon tombol a lisztharmat, a borsók és virágoskertek is hófehérek. Ahogy nézem inkább azok szívták meg akik ritkábban járnak ki és az utolsó permetezésnél azt hitték minden o.k. lesz 1-2 hétig, aztán kopp: szembesülnek az áldatlan állapotokkal.
én 1 hete fújtam a csereháton. az említett fehérek. 1 tőkén láttam lisztet-mondjuk ott vastagon. a töbin néhol levélen vaami de nem vészes. 4 hete mindenféle csúnyasággal fújtam ami a bátyámnak megmaradt. hold béli táj lett 2 napra. azóta csak vegesol . mivel ritkán jutok ki, nem tudom eső mit művelt most :(
A Somlón és Észak-Zalában is durva, ami van. A Somlón érdekes módon a Juhfarkot kapta el nagyon, pedig a Hársra mondják, hogy kifejezetten érzékeny rá.
A sajátomban, Zalában "szerencsére" csak egy-két fürt esett áldozatul (azért az is durva), de hetente nyomulok a permetezéssel. Idén nem tartható mifelénk az "elég néhány permetezés"-elv.
No persze, naaagyon fajtafüggő is a dolog - a régi, érzékeny fajták nagyon megérezték az idei járványt...
Nálunk se volt semmi, de most egész nap esik az eső, 20-22 fok van. Tegnap is esett, előtte is esett. Szerintem nekem is be kell szervezni egy rezes kénest a fejművelésű tőkékre. A kordonnál meg figyelek nagyon.
Nálunk is. Eddig, az utóbbi 8 évben mindig meg tudtam védeni a szőlőmet úgy, hogy a fürtökön a lisztharmat vagy a peronoszpóra meg sem jelent, most azonban fölöttébb érdekesen alakultak a dolgok. Június 16-án permeteztem 0,45% Cabrio Toppal + 0,08% Karathane Starral és 12 nap múlva, mikor újra lejutottam Zalába a szőlőbe a kékfrankosomban tombolt a lisztharmat. De még csak a bogyók felületén, úgyhogy talán még menthető. Akkor lefújtam kétszer egymás után 6 nap eltéréssel 0,4% kénnel + 0,08% Folicur Soloval. Remélehetőleg sikerült megállítani. Holnap meglátom.
Egyébként idén ez fajtától is függött, mert a cserszegiben vagy a medinában szinte nem is volt.
Az egyes fajták korát nem ismerem behatóbban, különösen az ilyen régiekét, ezért példákat nem tudok felhozni. A filloxerajárvány pontos kezdetét 1863-ra teszik. Vagyis inkább Mathiász fiatalkori nemesítései érdekelnének.
Vagy azelőtt nem is létezett az a kategória, amit ma csemegeszőlőnek hívunk? Tehát azokra a fajtákra gondolok, amiket a filloxéra első hullámai letaroltak. Ezek a fajták ma oltvány formájában léteznek, termesztik őket?
Igaz a legtöbbet leírják minőségben, de azért akad ott olyan, amit szívesen látnék még ma is... De csemegéből is hiába az új nemesítések, az általad belinkelt írásban az említett szőlők többségét nem lehet beszerezni!
Csemegéknél sztem jobban fennmaradtak a "régi fajták" - most is a legnépszerűbbek között vannak Mathiász 120 éves nemesítései, meg Kocsis Pál fajtái. A csemegeszőlő sokkal fiatalabb történet, mit a bornak való, így nem olyan széles körű az évszázadok alatt kialakult, letisztult fajtalista. Vagy te milyen konkrét régi fajtákra gondolsz?
Konkrétan melyik csemegékre gondolsz? ill. mikortól számít vmi "új" nemesítésnek? (nagyon "jók voltunk" régen a csemegeszőlő nemesítésben, az utóbbi időszakban sztem főleg rezisztensekre nemesítenek)
építettem egy szerkezetet: fúró álványt motorral, csőfogoval, fejekkel- soha nem láttam fúrótornyot- logika- meg késöbb neten nézelődtem másnak milyen gépe van.
Ha privátban is, de szívesen várom az elérhetőséget, ahonnan lehet pl bakatorra szert tenni!
A miértre választ nem nagyon kapok már sajnos, kérdeztem néhány "öreget" és a legtöbben csak úgy örökölték meg az ültetvényt, aztán nem foglalkoztak vele milyen fajta. Szóval még régebbről kellett volna megtudakolni. De végül is kár a múlton rágódni. Én próbálok jobbat alkotni az évek során, aztán majd kiderül mire viszem. De ha meg se próbálom, akkor tuti semmire se viszem.
(Szoktam viccelődni, ha megnyerem az ötös lottót, akkor veszek több 10 Ha földet és szőlőzök. A bökkenő csak az, hogy nem is lottózok sose :) )
Ott a Nyírségben, de máshol is a homokon nem volt szükséges az oltvány, a filoxéra nem játszik; de mégis direkt termőket ültettek, vajon miért? Miért nem tették le az országban korábban jól bevált régi fajtákat saját gyökéren? Ezt azért kérdezd majd meg a direkt termőket nagyban futtatóktól. (Azt halkan megjegyzem, hogy a filoxérával nagyjából egyidőben -szintén a tengerentúlról - érkező peronoszpórával és lisztharmattal szemben is ellenállóbbak ezek a fajok, továbbá rogyásig tudnak teremni, nem igényelnek annyi törődést.)
"Bakator, jádorvány, csóka, meg sok sok más elfeledett szőlőről már szinte csak olvasni lehet, beszerezni szinte lehetetlen." Azért nem lehetetlen, Rambónak is sikerült telepítenie, figyeljük mire megy a sárfehérrel, gohérral. Pár éve jól rápörgött a csókára több nagynevű borász, és ültettek, átoltottak is nagy lelkesen belőle. Azóta tudok már olyanról aki le is váltotta, mert igencsak rászolgál a "Kádkongató" gúnynevére; gyakorlatilag keresni kell a fürtöket a tőkéken, annyira keveset terem....
@Beer Monster "mi lehet az oka, hogy a nem rezisztens új nemesítések is előnyt élveznek a (szintén nem rezisztens) korabeli fajtákkal szemben?" talán mert minden szempontból jobbak? lásd előző bekezdés. De próbálkozni lehet, talán borminőségben jobbak lehetnek, viszont egyéb termesztési értékeik (beérés, mennyiség) nem biztos hogy annyira kiválóak, hiszen akkor nem koptak volna ennyire ki. (tudom nagyüzem, meg cocializmus... de akkor is)
ez természetessen butaság: 3 hét után hóember alakú a sor és termés nuki- minek levél? az én földemet nem szívja ki a sok levél!
Ezt tanácsként kaptad, vagy Te állítod? Mert ez pl hülyeség, h minek levél. Az egyensúlyt kell megtalálni! Ha nincs termés, csak annyi vesszőt kell hagyni, amennyi szükséges, nem pedig minden létező fattyú hajtást.
2. a tőke rendben van ha csak levél van- akkor van baj ha csak termés van- mert akkor haldoklik a tőke!
Nálam ha haldoklik a tőke, akkor tutira termés sincs... A szomszédén van 2-3 tőke, amely annyira leromlott, hogy nem érdemes tartogatni... Ősszel kap egy ásót...
Óvatosan az öregek ócsárolásáról, nehogy valamelyik szívre vegye xd (Bár tény, hogy vannak helyek/falvak, ahol az öregek nagyon rossz úton jártak a borászatot illetőleg és bár osszák az észt, nem kell foglalkozni vele...)
2 tanácsot/választ kaptam priviben: 1. a levél a barátunk! ne tépd le, kell.
ez természetessen butaság: 3 hét után hóember alakú a sor és termés nuki- minek levél? az én földemet nem szívja ki a sok levél!
2. a tőke rendben van ha csak levél van- akkor van baj ha csak termés van- mert akkor haldoklik a tőke!
én ezt is butaságnak tartom.
amit elfogadok: saszla nem szeret rövid lenni!
ésszerű magyarázat- és nem azért mert ezt szerettem volna hallani.
huszonéves koromig nem tudtam felfogni hogy képessek emberek pálinkát inni!!! mert amivel kínáltak engem éveim alatt, mindet visszaöklendeztem 10mp után----
hát amit én láttam öregeknél pálinka az valami borzadály! öntöttem a kocsi szélvédőmoso tartályába- faszán marta a bogarakat az üvegről!
aztán egyszercsak ittam igazi pálinkát!!
szerencsére nem halgattam 1 öregre sem!! náluk a cefre napon érik és aluban fő!
csináltam főzőt- főztem magam a cefrém- na akkor ittam életemben előszőr pálinkát! a többi az valami lé volt csak!
próbálok nem halgatni az öregekre- nem minősíteném őket- nem az a fajta akire halgatok.
így van a szőlővel is: pár napja lehüléyzett 1 öreg mert megkeverem a darált szőlőt erjedéskor- nem szabad álítja mert az ő nagyapja sem keverte akkor nekem is tilos! :DD ( tudod mikor a kupak száradna ki)
és tudom hogy jó borom lesz- csak nem hogy hogyan :D - mert az idei elrontott bor lett- illetve tudom mit rontottam el- melegben daráltam egy nagyon kézen fekvő oknál fogva: a kert leghidegebb pontja is borzasztó meleg volt! :D múlt héten vettem pincét idén ott darálok.
holnap kutat fúrok. piszkosul elakadtam- napokóta nézzük csak- de nem halad- már mindenki feladta- én 1 dolgot tudok- aból a gödörből víz fog ömleni! azt nem tudom hogyan de fog!
(3 hete csináltam "havernál" 2 hétig szentségeltünk- szintén mindenki lemondott róla- azóta csak éjszakára kapcsolja ki a szivattyút!! annyi vize van- 30métert lefurtam úgy hogy még nem láttam hogy kell csinálni.)
azt is tudom hogy a szőlőm szép lesz 2 év múlva! nem tudom még mitől de szép lesz!
Megértett itt mindenki, csak nem mindenki adta azt a tanácsot amit hallani szeretnél :)
Nem akarlak elkeseríteni, de oltottál már szőlőt? Mennyire vagy benne jártas? Ha tőkék leromlottak, én nem átoltanám, hanem mihamarabb kiszedném, megtrágyáznám, 1-2 évig pihentetném és ültetném újra (bár a 4-5 év jobb lenne pihenőnek).
Lehet én vagyok ilyen ritka bambaság, de nekem sose sikerült még a szőlő oltás... Valahogy nem is akar kalluszosodni a zöld rész... De olvasva a szőlő oltós topic-ot, sok kezdőnek van sok sikere... De nekem teljesen elment a kedvem is az oltástól... Jövőre teszek még1 próbát aztán ha nem sikerül végleg elkönyvelem h nem csinálom...
De mindenki csak látatlanba adja a tanácsot, 1-2 képet dobjál fel. A metszést is 100 ember 100 féle képen javasolhatja. Pl hiába fiatalítasz, ha a fiatalabb vesző egy satnya 2-3 éves vessző, akkor azzal nem sokat érsz. De ezek is csak feltételezések.
Azzal meg ne törődj, hogy mit mondanak a faluba, ne az embereknek akarj megfelelni, hanem a szőlőnek!
Itt is a homokon pucérra kapálják a szőlő sorokat, aztán meg ha felsül akkor vakarják a fejüket....
annyit érdeklődtem utánna mi miatt lehet- de hülyének néztek- mert ugye mindenkinél nálunk direkt termő van- azt nem lehet elrontani- engem meg lenéz a falu mert nekem nincs bogyom... de idén amúgy is fiatalításosra vettem a figurát. sok agancsot vágtam ki- vékonyakat forgatam helyére- nem tudom minek mert centis vessző is vessző- de javasolták...
semmitől azért több termés várható- a tavalyitól csak több lehet :D ha 4 fürt marad az is több mint a tavalyi 3 fürt :(
kevesebb gondot okozó pölöskeire vagy liviára oltanám át segedelmetekkel.
ajánl fel valaki rezisztens vesszőket?
1 parcellám abszolút cserés- ilyen semmilyen szakasz. mittudomén 100 tőke-
100 vesszővel valaki meglepne?
az a parcella olyan meredek hogy álva gazolok!! embertelen. termés meg semmi- első évben ezt oltanám át.
másodikban van egy kiírtott parcella ha lesz pénzem ennyi oszlopra akkor visszatelepítem....
Ellenben valaki világosítson már fel, legyen kedves, hogy ízre az Othello és az Isabella hogyan viszonyulnak egymáshoz? Nagyon rég ettem Othellót, nem emlékszem rá. Csak arra emlékszem, hogy talán messze ez a két legrókaízűbb fajta.
A fiatal fürtök megjelenésekor kendermagbogarakat láttam a szőlőn úgy gondoltam semmi keresnivalójuk ott Calipszóval majd két hét múlva Karathe Zeonal megpermeteztem és az előző évekhez képest jóval több lesz a termés.
Ezt annak tulajdonítom hogy eddig nem vettem komolyan ezeket a kártevőket. Gondoltam pár kis bogár nem probléma.
Nálam is van több tőke az idén, ami ugyanúgy lett metszve, mint a mellette levők, viszont egyetlen fürt sincs rajta - a 70-es évek óta (mióta telepítették) a környék legjobban rendben tartott kertjében (nem az én érdemem, én idén tavasszal foglalóztam le az előző tulajnál a területet).
A lényeg: én a kárt a rügyrágók "áldásos" tevékenységének tulajdonítom. Mivel a tavaszon elég sok helyen okoztak ilyen kárt, ezeken a tőkéken (feltételezésem szerint) az alvórügyek hajtottak ki (miután a világos rügy sérült), a legtöbb fajtán pedig az alvórügyek nem, vagy nem nagyon hoznak termést...
Ezek a fajták tipikusan nem teremnek rövidre metszve. Az idei évet tudd be ifjításnak, jövőre térj át valamilyen hosszú elemekkel operáló metszésmódra (ernyő vagy Guyot)! Nem lesz velük semmi baj, teremni fognak!
Elsőként köszönöm a helyreigazítást a szabályozással kapcsolatban.
!
Másod sorban ami a direkt termőket illeti, itt a nyírségben az én déd és nagy apám is direkt termőkkel foglalkozott, csak úgy mint szinte a legtöbben. Sőőőt itt az oltványról még hírből sem hallottak, pedig azért vannak itt is 70-80 évüket taposó hobbi szőlészek, meg régen se 1 Ha-on termeltek, bár már nagyon sok terület kipusztult. De lehet csak pont rossz embereket kérdeztem meg, hogy mely fajtákkal foglalkoztak. Pedig olvastam, hogy régen a nyírségben a bakator is ment. Gondolom ez tényleg nem 100 éve volt, hanem korábban. Persze belátom lehet igazad van h sokan az alkohol előállításra mentek... Én ebből az árnyékból szeretnék kilépni végre...
Borszőlőből a rezisztensek, toleránsak mennek
Én konkrétan a származásra gondoltam! Bakator, jádorvány, csóka, meg sok sok más elfeledett szőlőről már szinte csak olvasni lehet, beszerezni szinte lehetetlen... De ha tévednék, javíts ki! Jó jó tudom pár borásznak sikerült rá szert tenni pécsről, de az ilyen magam fajta kis embereknek nem sok esélye van. De ha tévedek... :)
Azért ez a hsz-ed nem teljesen áll a valóság talaján. :) Milyen mutyi? Szerinted az oltványkészítők nemzetközi lobbija érte el, hogy rendeletileg betiltsák a direkt termők telepíthetőségét? (az EU és általa mi is valóban túlszabályoz, túlliheg sok ügyet, de itt gazdasági érdeket én nem látok mögötte, egyébként telepíteni nem lehet direkt termő szőlőt, készíteni bort belőle házilag nem tilos, sőt Szeremleytől én ittam jópár éve palackozott otellót....)
"Az elmúlt 150 évben szinte minden mostani "öreg" úgy élt, hogy a szőlő egyet jelentett az othello,.... " ez hülyeség (bocs) 150 éve még itt sem volt a filoxéra, majd a direkt termők csak egy alternatívája volt a szőlő/borhiány pótlásának, de nem az egyetlen és egyáltalán nem terjedt el ez annyira mint írod. (minden, egyet jelentett.... felénk a Mecseken nem volt ezt egyáltalán jellemző, már a dédapám is oltványszőlőt ültetett, és végezte a növényvédelmet, zöldmunkázott, permetezett. Ott volt inkább ezeknek létjogosultsága, ahol szőlővel sokat bajlódni nem akaró népek rosszabb termőhelyen könnyen elérhető nagy mennyiségű alkoholforrást akartak.)
"oltványiskola kínálatát is, a szőlők 90%-a az elmúlt 100 évben lett nemesítve" hát ez maximum a csemegékre igaz, bár még ott is túlzó ez az arány. Borszőlőből a rezisztensek, toleránsak mennek, 100 éven belüli még az irsai, cserszegi, zengő, zenit. Én más -elterjedt- nemesített borszőlőt nem ismerek. A "régi" fajták (kérdés mit értünk rajta mert egy furmint vagy olasz is eléggé régi) pedig lehet hogy jók lennének, de sem szaporítóanyag sem termelési tapasztalat nem áll rendelkezésre sehol.
Más; harcolok a lisztharmat ellen 2010 után újra felszívódóval kellett mennem, hogy törne le a kezem; a hanyag zöldmunka és az 1 hónapos forduló a két kenes permet között megtette a hatását, eléggé felütötte a fejét a bogyókon, a 9 napja végzett Thiovitos fújás nem volt megnyugtató, ezért most Thiovit + Topas ment rá. Remélem ez az egy felszívódó elég lesz, még nem volt dráma, de nagyon virult a gomba az egész területen.
Dehogynem, szorosan együtt járnak. Különben nem menne száz éve azon a küzdelem, hogy mellékízmentes fajtákat állítsanak elő. A rókaíz az amerikai fajok sajátossága. A magas pektintartalom is innen származik. A metilalkohol meg ugye a szőlőpektinről hasad le erjedéskor.
Azt azonban nem értem én se, hogy étkezési célra sem termeszthetők a magas pektintartalmú fajták?
Azért ha belegondolsz, szted a piacon el tudod adni ezeket a szőlőket? Az előbb volt szó róla, hogy még a bolondnak is sikerül termelni... Egyszerűen nem lenne piaca, hiszen ez mindenkinek van otthon is...
Mondjuk pár kilót lehet el tudsz adni, de ültetvényt létesíteni és több tonna termést eladni esélytelen...
A törvény nem csak a borszőlő ültetvényekről tiltotta ki?!
Mellesleg nem a halálos metilalkoholmérgezés miatt tiltották ki a termesztésből, mivel a metanolból nagyon kis mennyiség már vakságot és más idegkárosodást okoz.
Az se pontos, hogy amerikai fajták lennének. Van közöttük amerikai és van európai nemesítés. A fajok meg V. labrusca, V. aesivalis, V. riparia, V. cinerea, V. monticola, V. vinifera, vagyis van közöttük amerikai és európai faj is. Szinte mindegyik amerikai×eurázsiai hibrid.
Az újabb, komplex hibridekből is vannak amerikai és európai nemesítésűek.
Fajtiszta V. vinifera pedig főleg csak a filloxéra előtti régi szőlők között van.
Azt azonban nem értem én se, hogy étkezési célra sem termeszthetők a magas pektintartalmú fajták?
én hívom paraszt szőlőnek mert olyan igénytelen agyon ütni nem lehet- még a bolondoknál is terem.
nekem csak azért nem kell othello mert minden hülyének az van a faluban! nekünk is volt- kinőttem -meguntam. ez a muskotályos vonal bejön most. macerásabb de finom. és mégsem majmolok senkit.
-ismerek olyat aki jópár litert megiszik naponta - nem is tudja hibátlanul leírni a nevét! butít
Gondolom az eszméletlen labrusca-íztől, valami átvitt értelemben. Az Othellonak, ha jól emlékszem, még az Isabellánál is erősebb aromája van. Javítsatok ki, ha tévednék.
Igen én is olvastam, hogy mennyit kéne meginni. Itt végül is politikai mutyiról van szó, hogy kiszorították a direkt termőket a borászatból.
Magyar ember lévén azért támogatom, hogy ne az amerikai szőlővel akarjunk piacozni... (mondjuk a francia és egyéb más országban bevált fajták majmolásnak se vagyok híve).
Vannak és voltak jó magyar szőlők, azokat kellene visszahozni, terjeszteni... Az elmúlt 150 évben szinte minden mostani "öreg" úgy élt, hogy a szőlő egyet jelentett az othello, izabella, noa, delaware szőlőkkel... Szóval direkt termők a köbön... Aztán meg ha egy régi fajta szőlőt említesz, csak néznek rád h melyik bolygóról szalasztottak :) De ha megnézel egy oltványiskola kínálatát is, a szőlők 90%-a az elmúlt 100 évben lett nemesítve.
Na hát ezek picit kényesebbek. A saszla az bírja a terhelést. De azt hozzá teszem, nekünk 20 éven át alig alig termett, hiába olyan bőtermő.... Ha nem kapja meg a gondoskodást, akkor csak "van".
Ha visszább olvasol, én 4 éve éve művelek pár tőke szőlőt, amelynél csak a 3. évben tudtam rendesen kóstolni és beazonosítani minden tőkét, idén pedig már korrekt termés van. Szóval ne várd hogy a hanyagolt tőkék egyből berakódjanak termőrüggyel, ha el volt hanyagolva. Tavaly kiváló szőlős és év volt, a szomszédnak a szőlőjének egy része 0x volt permetezve, mégse kapott el semmit, pedig metszve se volt... (azt hozzá teszem a fürtök átlag mérete fele akkora mint amekkora lehetne). Szóval a tavalyi évi permetezés hiánya nem gond... A metszés hiány lehet gond, de a korábbi évek metszései is befolyásolnak. Ha nem volt helyesen metszve, akkor kell pár év mire rendbe rakod a tőkéket.
A rügyek már a vegetációs időben differenciálódnak, már idén eldől, hogy jövőre hány rügyed rakódik be terméssel. Itt sok dolog közrejátszik, időjárás, művelés mód, tőke kondíciója, tápanyag stb stb.
Szóval nem befolyásolja, hogy rövid v hosszú csapra metszettél. Ha berakódott, akkor az be van rakódva.
Nem tudom milyen művelésmódban van és hogy abban hogyan van, de az idei évben a tőke fiatalítására és kondíció javítására törekedj, csak anyi vesszőt haggy meg amennyi jövőre kell. Csonkázást meg addig kell(ene) halogatni, amíg csak lehet, hogy a jövő évi vesszők szép fejlettek legyenek. Hosszú távra gondolkozz, ne csak arra, hogy idén az a pár billing rogyasztóan nagy legyen, hanem arra, hogy jövőre és 10 év múlva is egyenletes termés legyen.
Volt itt a fórumon is szó róla, hogy akkor lenne halálos a metil tartalma, ha napi 40-45 liter meginnának belőle. De ugye ebbe az esetbe már egy másik bor is halálos lenne, szóval bukta :) Jó bort meg ittam már bőven, ergo szőlész/borász családból származom Tolcsváról, de én akkor is szeretem az othellot, róka ide vagy oda :)
A rókaíz az a labruska íz miatt van, hát jellegzetes. van aki szereti, van aki nem és aki még nem evett igazán jót az azt hiszi az a legjobb :)
A mérgező meg csak a boráról szól, a magas pektin tartalom miatt lévő magas metil alkohol tartalom miatt... De ha úgy vesszük akkor a bodza borom halálos, annak mégmagasabb a pektin tartalma...
Viszont hallottam egy olyan mítoszt, ha sok éven át (6-10) érlelik, akkor csökken a metil alkohol tartalma és nagyon korrekt bor lesz.
Parasztszőlő .... :) Azért mert az okosok kitalálták hogy "rókaíz" meg hogy mérgező. Hát jah, én attól még szeretem, nagyon. Gondolom akkor paraszt vagyok.
Először is milyen fajta szőlő? Az othello bogyói nekem is nagyok, ellentétben a a többi fajtáimmal. Ez fajtajelleg, nem azt jelenti, hogy csak levélre gyúrna. Továbbá vannak sok és kevés zöld munkát igénylő fajták. Lehet ami neked van nagyon erős növekedésű.
Továbbá ha tavaly nem volt metszve, biztosan túl lett terhelve és a fürtök kisebbek lehetnek.
OFF:
Az othello mitől paraszt szőlő? :)
kb a filoxéra után jöttek be az amerikai szőlők, előtte a kis parasztságnak is a ma már ritkaságnak számító fajtái voltak. Akkor azok most már nemesek, mert ritkák?
Műanyag 1.5-2 l-es palack, oldalára kis lyuk vágva, aztán nyakánál fogva felköt. Az aljára kb. 10 cm-nyi édes folyadék. Általában a borfejtéskor megmaradó "seprűt" szoktam kicsit megcukrozni nekik. A lyukon berepül, de ki nem talál és addig röpköd fel-le a palackban amig belefullad. Elég primitív csapda de jobban működik mint amit utoljára vettem a gazdaboltban ráadásul feromonos csalival.
az mitől van hogy a tőkém csak levélre gyúr nem bogyóra? éhes? vagy nagyon visszavágtam tavasszal?
3 hete szép sorokat hagytam ott- ma meg 2 sor között nem lehet elmenni, mert 3m t nyúlt a vessző- átkapaszkodik a másik sorba- mi a fenétől levélre hajt ennyire fürt meg mint a mesében- hol van hol nincs- van hogy méterekig semmi :( telkem: homokkő agyag, meredek. tavaly volt trágya elötte 5 évig semmi. saszla, csaba gyöngye, favorit, szőlőskertek.
ismerősnél meg a paraszt szőlő: otello rogyásig van fürtel- semmi levél csak fürt- nem is lesz erős bora de legalább lesz :S
tavayltól gondozom. sok elszáradt volt mert tavalyi metszés elmaradt. ezért idén nagon visszavágtam.
Igen még van ilyen, de nem egy víz álló sőt is nem időjárás álló. De google biztos többet tud. Én annyit tudok, hogy munkahelyemen viselni kell, és tapasztalatom szerint nem tartós.
Egy időben lehetett látni nagyon öreg néniken ún. "hajhálót", talán a 70-es, 80-as években. Még gumírozott vagy legalábbis rugalmas pereme is van azt hiszem. Vajon ilyent be lehet ma szerezni? Illetve milyen szövetből készülhetett a hajháló?
Madarak ellen a karikásostor és a légpuska. Mivel szinte minden nap kinézek, nagyjából elég.
A darázscsapdákat pedig kiteszem már tavasszal, amint az első lódarazsat meglátom. Állítólag a fészkétől 1 km-n belül röpköd csak, és amikor még éppenhogy építik a fészket, kevesen vannak, könnyebb őket "kiiktatni". Április-májusban még kiürítettem párszáz darabot a csapdákból, mostanra már teljesen eltűntek.
hofmann eta:Én évek óta gyártom a kis zsákokat a darazsak és a madarak ellen.
Télen,amikor jobban ráérek,akkor csinálom.Én fehér szúnyoghálóból készítem,először
cső alakura összevarrom saját anyagából húzott szállal,az alját elkötöm,a tetejénél
spárgát használok elkötésre.Két vagy három méretet készítek.Én inkább darazsak ellen használom a nagyon édes,és vékonyhéjú fajtáknál.Persze ezt csak kiskerti körülmények között lehet megcsinálni.A madarak ellen macskákat használok,már július közepén kajával odaszoktatom a környék összes macskáját/nekem is van kettő/.Ők "őrjáratoznak" éjjel nappal.Nagyon bevált módszer.
Azért a 2 levél az édes kevés. Egyből elkezdi a 2 levél tövéből a hónaljhajtást hajtani és átveszi a fő hajtás szerepét. Továbbá virágzás után ha csonkázol, akkor lesznek naagy tömött fürtjeid, de ezzel növeled a rothadás veszélyét, és a tőke kondíciója is gyengül. Ha túlzottan a fürtökre nyomod az erőt, a tőke nem raktároz el elég tápanyagot. Van még a gyűrűzés, ezt a fürt alatt szokták csinálni, de itt se elég a 2 levél, mert másképp nem érik be a szőlő... (tapasztalat, tavalyi kísérlet alapján xd)
Az ilyen tünetek kék szőlőknél sok féle gond esetén előfordulhat (tápanyaghiány, vírusok, stb)
Pl a paradicsom is terjeszt vmit amitől ilyen lesz a levélzet.
Ha megjelenik és tényleg több tőke pusztult már el, akkor érdemes azonnal kivágni az ilyen tőkét. A metszőollót, kést, kapát ásót pedig fertőtlenítés után használni csak újra a többi szőlőnél, mert ez is egy terjesztési lehetőség, persze ha valóban vmi vírus a gond.
A segítségeteket szeretném kérni! Az idén vettünk egy kékfrankos szőlőt. Rendszeresen permetezem, de valamiért folyamatosan az ültetvényen megjelennek az alábbi tünetek a tőkéken! Először elszíneződnek a levelek és pár nap alatt leszárad az egész tőke. Mivel kezdő vagyok, nem tudom beazonosítani a betegséget. Nagyon örülnék, ha valaki tudna segíteni! Előre is köszönöm!
Igen van fagylefolyása, egy domboldal a terület nagy része. van még 1-2 rendezett szőlő erre, fejművelésűek, de azokat sem takarják. Régen az egész terület egybe szőlő volt, csak aztán elhanyagolták, elaprózódtak. Első körben bakator, néró, (talán csóka is), ezerjó fajtákkal próbálkoznék, meg a bakatorhoz egy porzó fajta, amelyik engedélyezve is van.
A nérót dícsérték itt a homokon. A bakator régen a Nyírség fő fajtája volt, ezért szeretném. Az ezerjóról saját tapasztalataim vannak. A téli fagytoktól nem tartok, Az ezerjót itt takarás nélkül neveljük. A kertünk pedig alacsonyabban fekszik és sík területű, ellentétben a leendő szőlőssel. Inkább a szárazságtűrés ami fontosabb szempont szerintem.
Ja, 5 nagyvárosra a 100 év alatt sokszor változott mérőhelyen, de mindre többé kevésbé jellemző a nagyvárosi klímaadatsor, ami tudjuk mennyire reprezentatív egy külterületi ültetvényre. A Nyírségi homoki terület meg egyáltalán nem összevethető egyikkel sem, hiszen mezo, makroklimatikusan is más; még a debrecenitől is jócskán eltérhet.
(juhosttt: azért a 129 nem 190, nagyon nem.... kérdés van e fagylefolyás, de ezen a magasságon már azért figyelni kellene a fagytűrőbb fajtákra, vagy takarásra pl. Téli fagyra gondolok elsősorban.)
A sörétes puska használatához vadász vizsga/engedély szükséges és szüret idején lehet ritkítani a seregélyeket de ezt is csak a legkisebb méretű(12-es) patronnal. Sokat nem ér, egy hatalmas csapatból 1-2 madár ha leesik, de a seregélyek ezt hamar megtanulják és messze elkerülik azokat a helyeket, ahol a durrogást hallják. Viszont előnye, hogy más durranástól is megijednek. A patronokat nálunk a hegyközség osztja, ingyen.
A koordináták: 47.926371, 22.321448 (Itt megjegyezném, hogy a google-ról vettem lehet nem azt dobja ki, de ezen a helyen van. Nyírcsaholy irányába nézve menet irány szerint jobb kéz felőli földek)
A hőmérsékletet onnan tudom, hogy van kint hőmérő. Persze ez nem egy OMSZ hőmérő, nem hiteles, de azért megközelítőleg pontos. (5-10 fokot csak nem téved...)
Most vagyok 24, kb 20 éve volt olyan eget verő hideg, amit sokáig beszéltek, hogy -20 fokot elérte a hőmérséklet. De nem vezettem róla kalendáriumot. Szóval nem hiteles mérésekkel rendelkezem, de ha tudsz egy helyet ahol sok évre visszamenőleg meg lehet nézni hogy mi a helyzet, akkor megnézném!
Viszont a tények magukért beszélnek:
A szomszéd több mint 30 éve szőlészkedik, a tőkéket nem takarja, de mégis olyan fagykárt nem szenvedtek, hogy véglegesen kimennyenek a tőkék. (persze bizonyos tőkepusztulás van, de ez mindenütt van.)
"ettől függetlenül egy pár 10 m-es szintkülönbség is sokat segíthet már adott esetben a vegetációs időszak kitolásában."
Tavaly ősszel pl. a Tokaji-hegy előterében~100m-es tszf. magasságban október 5-én fagyott először (-3), míg ugyanott csak 110m-es tszf. magasabban közel két hónappal később, november 28-án.
(Idén 110m-en február 6-án fagyott utoljára, míg 100m-en március közepe környékén volt az utolsó fagyos nap.)
"Mínusz 15 foknál hidegebb 1x volt csak, de akkor én még éppen h 2 lábra egyenesedtem, nem nagyon emlékszem hogy bírta a szőlő....Maga a terület kb 190 m magasan van a tengerszint felett"
Lehet tudni, hogy hol van a szőlőterületedet pontosan? Amennyiben igen, jöhet mail-ben is, ha úgy gondolod, megnézném a Google Earth-ben. A Tiszántúl, ill. az Alföld legmagasabb pontja ugye a Hoportyó, ami 183 m tszf. magasságban van, ettől függetlenül egy pár 10 m-es szintkülönbség is sokat segíthet már adott esetben a vegetációs időszak kitolásában.
Egyébként milyen mérések alapján mondtad, hogy -15 foknál csak 1-szer volt hidegebb (és mióta) ? :)
Így igaz, ahol nyáron nem lakik jól, onnan valószínűleg továbbáll, és csak a szőlő miatt nem biztos, hogy odamegy. Viszont én úgy látom, ezek kilómétereket vándorolnak.
Ellenben a seregélyt még a macska sem érdekli, nem is tudja megfogni. A rigó fél tőle, de az ritkábban csinál pusztítást a szőlőben, pár szemet lenyel egészben, aztán továbbáll. Durranásra is csak egyszer ijed meg, utána abban a szezonban már nem zavarja.
Tavaly a kiskertben nagyon megdézsmálták a fürtöket a madarak meg a darazsak. Madárhálót meg rashelt is feltettem, ahova tudtam, de nem volt könnyű, és ez sem segített, mert ha van egy kis rés, a veréb megtalálja, én nem, s a darazsak ellen persze nem használ.
De ahol nejlonharisnyát húztam a fürtre, az megvédte.... csak kellene pár száz. Van valakinek jobb ötlete?
RAMBO blogja alapján kezdődő foszforhiányt azonosítottam be néhány tőkén. Permetezéskor Damisol kondi levéltrágyát használok. Elég e ez, vagy tud valaki jobbat.
budai2:A Palatínáról szóló hozzászólásomat,és javaslatomat véletlenül a Csemegeszőlő index fórumra tettem fel,ott megtalálod.A Palatína egyik klónját
/Prim/ ajánlom figyelmedbe.
T.fórumtársak:használta-e már valaki a CABRIO TOP permetszert.Én most használtam először,és nincs róla tapasztalatom./Véd peronosz,lisztharmat,és szürkepenész ellen./ II kategóriás.
A Wuxal super-ről mi a véleményetek, használtja, illetve használja valamelyikőtök? Damisol szőlőt akartam venni, de az éppen nem volt, a Wuxalt ajánlották helyette.
palatina (augusztusi muskotály) helyes metszése után érdeklődnék.
Az a problémám, hogy sok a lomb és kevés és kicsi a fürt. Ugyanúgy metszettem, mint a mellette álló többit (szálvesszősen), de amig a többinél (Afuz Ali, Pölöskei, Moldova, Crimson seedless) méretes fürtök kötöttek, addig a palatinánál a kicsi és kevés fürt szinte elbújik a sok lombban. (kordonos) Mi lehet a hiba? Esetleg metszésen kívül.valami más? Vagy ez egy ilyen fajta?
Bár sík vidék a nyírség, de maga a terület ahol a szőlőm lesz, egy meredek, lejtős rész. Szvsz jó fagy lefolyású. Mínusz 15 foknál hidegebb 1x volt csak, de akkor én még éppen h 2 lábra egyenesedtem, nem nagyon emlékszem hogy bírta a szőlő. De tekintettel, hogy még mindig itt vannak a tőkék, max 1 év esett ki... (meg gondolom több is, dehát ennek mindenhol meg van az esélye). Maga a terület kb 190 m magasan van a tengerszint felett. Nem egy hegység, de egész jó szőlő terület. Persze futó homok, de ez egy teljesen más jellegű bor mint a többi talajon.
Nálam az alacsony kordon olyan 40-60 cm magasságban van, és van valami féle kordon kar is. De lehet így félre érthető voltam, elnézést. A fejművelésnél pedig csak 10-20 cm-rel lenne magasabban a tőkefej, és nem kar lenne. De ha csak a fagy jelent gondot, akkor nem nem is gondolkozok és variálok sokat.
Viszont ami saját tapasztalat, hogy a fejművelésű tőkék hamarabb fakadtak a kordonnal szemben. (mind2 fekete rizling, és mind2 rövid csapos metszés mód). Erről van valami infótok? Nem csak az ezerjónál, hanem általánosságban kérdezem! Azért itt az őszi fagy hamarabb eljön mint más helyeken, így jó lenne ha érten csípné meg a dér. Aztán ráér töppedni...
Ezt nem is értem igazán... fejművelés alacsony kordon magasságban? Feri nagyjából megválaszolta; szerintem is mehet a kordonra; ismerősöm Móron csodálatos alacsony kordonon nevel Ezerjót. A fajta a fagyérzékenysége mellett igen rothadékony tehát ez indokolja a földtől való felemelését, is igen; kell a szellős lombfal is. De ha adott az állomány más akkor valóban szolidan terheld, eléggé nagy fürtjei vannak és bőven hozza őket.
Dehogynem jó kordonra! Mivel eléggé fagyérzékeny fajta, ezért nem javasolják a kordont, csak a hagyományos fejművelést, de mivel azt írod, hogy nem takarod be a szőlőt, hanem fölengeded a tőkefejet 20 cm magasra, gyk ugyanott vagy, mint a kordonnál. Az 1-3 termőalapot a kordonon is meghagyhatod
De mert síkvidéken szőlészkedsz, én mégis javasolnám a téli takarást egy biztosítócsappal közvetlen a föld felett, ami kihajt(és termést is hoz), ha a kordonkar elfagyna. Ha nincs fagy, akkor a biztosítócsapról egy hajtást meghagysz, amit aztán a következő évben visszametszel
Ezen a képen nagyjából látható az alacsonykordon és a biztosítócsapról kihajtott hajtás(Köpcös kékfrankos)
Nem, az elképzelés az volt, hogy csak megesszük, ezért nem a minőség, hanem a mennyiség a fontos.
De mindössze pár hete sikerült megállapítani, a fajtáját... A szőlő a szomszédé, mikor kérdeztem tőle milyen fajta, csak nézett rám... (85 éves). Elővettem a szőlőfajtákkal foglalkozó könyveim és hetekig bújtam, mire sikerült végre beazonosítani. Jövőre természetesen rövid csapra metszek, és mindössze 1-3 termő alapot hagyok csak.
Viszont olvastam, hogy ez a fajta nem való alacsony kordonra. Pedig ott a védelem könnyebben megoldható a szellős tőkeformákkal. De van egy olyan elképzelésem, hogy a tőkefejet 15-20 cm-rel magasabban tartom, nem a földfelszínén. Téli takarást nem alkalmazok, így ez nem befolyásoló tényező. Erről mi a véleményed? Így könnyebb lenne a tőke tisztán tartása és valamivel szellősebb is lenne
Továbbá a fekete rizlingnél is megfogadtam a tavalyi tanácsokat, mindössze 6-8 világos rügyet hagytam, továbbá ott már rég megvolt a fürt válogatás. Mivel 1 rügyön 3 fürt volt, a 2 felsőt levettem. De megsinylette erősen a tavalyi terhelést, a fürtök mindössze fele akkorák mint tavaly.
Itt még nincs vész, bár az őszi ültetéseket azért eclair-ral tegnap lepermeteztem. A termő tőkéknél figyelem nincs-e gond, de tekintettel a kiadós esőkre és a mostani párás 20-25 fokos időre, bármikor beüthet a gond...
"jó lesz majd ősz végén is egy kis töppedt szőlőt csemegézni Ezért hosszú csapra engedtem" Itt az ok okozat hogyan következik egymásból; úgy gondoltad hogy hosszú csapon később érik? Az ezerjót bátor dolog egyébként hosszúra metszeni, mert pontusi fajtaként eléggé bőven terem rövid csapon is; hosszún meg rogyásig... nem az a minőségi alapanyag művelésmódja.
Más, jó kis lisztharmatnyomás van felénk, vasárnap még semmit nem láttam, de a heti kiadós esők után robbant és tegnap este a 24. órában permeteztem a már itt ott bepúderesedett bogyókat. (idén másodszor, továbbra is kén + immunerősítő zöldpajzs) Fenológia nálam a sok fajta végett eléggé változatos, a borstól a borsó méretig most.
Én ezen személyeket neveztem meg az írásaimban csaló/seftelő emberkéknek. Lehet sokan rólam is azt hiszik, hogy ez a célom, de ha ez lenne, akkor más körökben könnyebben tudnék pályázati csalást csinálni, nem kéne a "világ végére" mennem pár Ha szőlő kvótáért, és rágni a körmöm, hogy megkapom-e a NÉBIH-től az engedélyt, h kataszteri besorolást kapjak a HNT-től...
De én is mutatok képet az én felfogásommal kapcsolatosan...
zöld szüret az ezerjónál
Fejművelésű tőkék, télen még úgy gondoltam, hogy jó lesz majd ősz végén is egy kis töppedt szőlőt csemegézni Ezért hosszú csapra engedtem... De aztán inkább úgy döntöttem, mivel ez itt jól megvan, ebből is telepíteni fogok pár 1000 tőkét, és megnézem mit tud itt a bora, ezért "csak" 8 fürtöt hagytam meg a 17 helyett. Van ahol csak 3 fürt maradt, inkább legyen kevesebb, de kiváló minőségű.
Hát ha gondolod egy egy salátát, vagy gombára nem fogékony növényt termelhetsz :P
Ha mondjuk korrekt sorköztakarót csinálsz, (pl lucerna) akkor azt hasznosíthatod végig valamilyen haszon állattal, de a permetezés végett csak óvatosan...
De alapjában véve 4 évig csak nő és kész... Ha nem éri természeti csapás, akkor 3. évben már kóstolhatsz és ha valamely fajta nem az általad telepíteni kívánt, azt átolthatod v kivághatod, hogy egységes legyen az ültetvény.
Végzettség:
Arany kalászos gazda, Meg hasonló okj-sok... Nem kimondottan borászati végzettség kell. Mint írtam MVH, nem kimondottan a borászattal, hanem a mező gazdaság minden ágazatával foglalkozik támogatási ügyben!
Én most azon vagyok, hogy elvégezzek egy mezőgazdasági sulit, mert anélkül nem vehetsz, nem bérelhetsz földet továbbá nem is pályázhatol. Ezt nem írják le, de ha keresel egy konkrét pályázatot, ott 99% feltétel lesz. Ezzel is próbálják a seftelőket kiszűrni. A szerkezetátalakítási program az nem egyéni pályázat, az egy meghatározott támogatási forma. Ott meg van, h kb mennyit fogol kapni. Szarvasmarhánál és föld alapúnál is megvan, hogy mennyi jószágra mennyi pénz jár.
Én konkrétan egyéni tervel, konkrétan pályázni akarok. Persze ettől a szerkezetátalakításba is ráállhatok, itt nincs megkötve h hány pályázatot v támogatást használsz ki.
Azt tudjad, hogy van az amikor pályázol konkrétan valamire, és van a támogatási kérelem, amikor az adott dolgodra támogatási kérelmet nyújtasz be és meg van szabva h mennyit fogsz kapni. Előbbihez vannak a pályázat írók, utóbbihoz a falugazdász segíthet. Előbbi kétséges h megkapod, utóbbi 99% h megkapod. Előbbit nem tudom h ellenőrzik, utóbbit szokták... Erre írtam, h van amikor irodai birkákat küldenek akik még a tengerit se tudják a zabtól megkülönböztetni...
Nem a terület a lényeg. Ha akarsz 100 Ha-t is csinálhatsz fő állásban. Ne ragadj le a számoknál, nincs ennyire megkötve. 3 Ha szőlőből könnyebb megélni, mint 3 Ha szántóból. De lehet tévedek, majd pár év múlva megmondom...
De az elképzelésem szerint jobban megéri, mert:
1 ha szőlő terem jó esetben 60-80 mázsát. Vegyünk 80 mázsát. az egy jó átlag. Vegyünk kilónként 100 ft-ot. 8000*100 = 800 000 ft csak ha eladod a szőlőt.
Ugyanez tengeriből csak 30-40ft/kg és azt kézzel törni rosszabb mint kézzel szüretelni... Számoljunk 40 ft-ot. 8000 kg 40 ft-al 8000 * 40 = 320 000 ft...
De ez csak az én elképzelésem, ne vedd alapnak! Továbbá nekem előnyöm van, hogy nincs konkurencia, így ha iható jó bort készítek, el tudom adni. Nem az a cél, hogy a tesco polcaira szórjak több 10 000 palack lőrét, hanem évi pár 1000 palack, de az jó legyen és megfizethető is.
Minden nemű támogatáshoz kell a végzettség. Talán a fiatal gazdáshoz nem. de arról nem tudsz lecsúszni, kb minden évben lehet pályázni. Ha nem vállalod h 5 évig főállásban csinálod, akkor nem nyersz pályázatot. (itt páran nem vállalták nem is nyertek. páran vállalták és nyertek...)
De ne a fórumot vedd készpénznek, előbb legyen konkrét elképzelésed mit akarsz, nézz utána a lehetőségeidnek, aztán keresd fel a lakóhelyedhez közel lévő illetékes MVH irodát és kérj tőlük tanácsot, h mik a lehetőségeid. Én is ezt tettem/teszem. Van egy elképzelésem. Indulóként 3 Ha föld + pince. Ezután lesz 4 évem a marketingen és az eladáson agyalni... Majd lesz még 1-2 évem mire az első bort piacra dobhatom. De nem csak a palackozott bor a lényeg, ki lehet használni a turisztikai részt is. Pincelátogatás, az egész borászat bemutatása, mit hogyan miért teszek, stb. Falunapok és rendezvények vonzzák az embereket, ha lássák h vagyunk, talán kapnak a lehetőségen, hogy betérjenek, hogy mégis mi van itten.
A szerkezetátalakítási támogatást megnéztem, ez egy utólagos kifizetésű támogatás. Szakmai végzettséget nem tartalmaz, bár ezzel nem feltétlen lenne gond.
A másikat nem kerestem meg, szerintem abból már kicsúsztam. 3 hektárt főállásban?...
Nem tudom, csak egy példát hoztam fel! Vedd ki a bogarat,
Van fiatal gazda pályázat, oda kell szakmai végzettség továbbá vállalni kell, h 5 évig fő állásban azt csinálod és fizeted magad után a tb-t mindent... Szóval ha kapsz is 20 millát több mint 1 milla csak arra megy h adózzál magad után.
De ott az MVH nézz utána mire lehet pályázni és mik a feltételek...
Nem, a te kérdésed a szőlőtelepítésre vonatkozott (amire így sztem direktben MÁR nincs támogatás, csak újratelepítésre, szerkezetátalakításra - hisz Mo- adott mennyiségű szőlőterülettel focizik az euban- amiből több már nem lehet.), nem a borkészítésre.
A tömeglőre gyártók nem nagyon foglalkoznak szőlőtelepítéssel mert egyrészt drága (még támogatva is), lassan térül, és igen macerás meg jobban nyomon követhető az alapanyag. inkább behoznak olasz folyóbort, vagy itthon felvásárolnak szőlőt, mustot, bort.
Szerintem a szőlőtelepítések és az alkoholizmus párhuzamba állítása eléggé meredek, ugyanígy az egészségügyi probléma mind eredője ennek is nehezen magyarázható. A francia paradoxonról hallottál már?
Ha csak mindenből a nettó árat fizetném, akkor s tudnék 1 év alatt önerőből egy kis pincét egy kis prés házat és a még szükséges felszereléseket megvenni. Az olyan mintha nem 10 millióra pályáznál, csak 10 000 ft-ra...
Ha tegyük fel pályázok 20 millióra, de csak 10-et kapok, akkor visszalépek a pályázatnál, mivel 10 millióból nem tudom megcsinálni azt amit a pályázatban leírtam. Ha 20 millióra pályázok, akkor ft pontosan megírom, hogy mennyi területre mi kell és mire fogom költeni. Megtervezem először mennyibe kerül a pince, hány db tégla kell, hány ft-ba kerül a tégla és mindezt bele írom a pályázatba. aztán ugyanígy a szőlőnél is, ha kell 1 Ha-ra 4000 tőke, az 300 ft/db alsó hangon... Az 1 Ha-ra 1 120 000 ft csak a szőlő. Ezt is beleírom... Továbbá megtervezem hány m huzal és hány db ágas kell és ennek az egységnyi ára mennyi és ezt is a pályázatba írom. És ha ez 20 millióba kerül ennyire pályázok
Szóval ft-ra pontosan megtervezem és úgy pályázok, nem csak úgy h na nekem kell 20 millió és akkor majd mindent kigazdálkodok, mert van pénzem. Aztán vagy elég lesz, v marad is v sok lesz... Hangsúlyozom, nekem nem a seftelés a cél. Én nyugodtan akarok lefeküdni aludni minden este, nem úgy h mikor jön egy ellenőrzés és büntetnek meg... Mert vannak ellenőrzések, pl az AKG (Agrár Környezet Gazdálkodás)-ban is van... Van amely évben hozzá értőt küldenek, van amely évben full hülyét.... Ugyanígy lehet a szőlőnél is ellenőrzés...
Én személy szerint ha megnyerem majd a pályázatot, örülnék is ha leellenőriznék, h mire ment a pénz, hogy lássák hogy igen erre ment el. Ha kell nyugodtan megszámolhatja hány tégla lesz abban a pincében...
Az, hogy valaki tömeglőrét akar termelni, v minőségi bort, az már nem pályázat függő. A tömeglőrét is megveszik, ugyanúgy van piaca, mint a felső kategóriás boroknak. Csak míg egyiket a csóró fiatalok veszik, addig a másikat csak a tehetősek vehetik. És vannak a 2 közti iható és ihatatlan jó és rossz árkategóriás borok...
Nagyon sok ágazatban megvan a tömeg és a minőségi kategória... A ruházati iparban is vannak a drága plázában kapható cipők (ezek se magyar termékek), és vannak az olcsó kínaiak, és azok amelyeket meg lehet fizetni és aránylag jó áron vannak. De bármely iparágat vesszük, mindenhol vannak alsó és felső kategóriás termékek.
MO-n az alföldi borvidék, (Kunsági borvidék) A tömeglőre elsődleges előállítási helye, mert van sok föld, a minőség nem, a mennyiség pedig nagyon is számít. Van Tokaj, ahol az elit termő helyek kevesebbek, ott is van lőre, de ott több a minőségi bor.
Továbbá egy kis borászat nem fog tömeglőrére szakosodni, mert úgyse tud annyit termelni.... 3-15 Ha szőlővel általában a minőségre, nagyobb árkategóriás iható borokra törekszenek. Ha pedig mennyiségre hajt, akkor nem saját borászata lesz, hanem eladja szőlőt kilóra, aztán csinál pár 100 litert amit megiszik v elad kéztől.
Viszont mennyivel könnyebb lenne a munkád, ha a pályázati támogatás helyett a minőségi termeléshez szükséges befektetések adótartalma volna alacsonyabb. Már most könnyebben fognál bele, később sem kellene papírmunkával vesződni, hogy azt csinálhasd, amihez értesz. Az adóterhek csökkentése nemcsak úgy érhető el, hogy mindent egyszerre, hanem célzottan a termelés elősegítésére. De ez csak a pályázatok problémája, amik több pénzt visznek, mint amennyit hoznak.
Az én kérdésem ellenben a borkészítésre vonatkozott, ahol ezek szerint el lehet költeni a támogatást olyan módon is, hogy csak a tömeglőre termelésébe folyik, ami így minőségi megkötések nélkül tényleg csak az alkoholizmus támogatása.
No 3x is megkezdem leírni... mert jó ez a fórum motor...
Akkor úgy látom, itt a helyzetet tovább súlyosbítja még a pályázatok szokásos problémája, hogy nem azokhoz jut, akiknek névlegesen szánják.
Minden ágazatban vannak csalók... Nem csak a szőlőben... Itt ugyanúgy az építőipart is hibáztathatnád akár...
Aki pedig megkapja a támogatást, versenyelőnybe kerül azokkal a szakemberekkel szemben, akiknek nem tellett pályázatírásra
Pályázatot írni nem egy olyan dolog ami ne lenne elérhető bárkinek. Ha olyannal iratod aki jártas benne, max nagyobb az esélyed!
Engem megkeresett egy cég. évi 80 000 ft a díj + nyertes pályázat esetén a nyert összeg X %-a
A pályázatok nem úgy vannak, hogy csak szórják a pénzt..
Meg van, hogy az egészségügy is kap x milliárdot és a mezőgazdaság is. Egyik sem veheti el a másiktól a pénzt! Azt meg h ki menyit kap, nem a termelő v az orvos dönti el, hanem a politikusok..
Olyat pedig h egyik mindent kap a másik semmit, az nem korrekt! Ha úgy veszed akkor minek bort csinálni, semmi értelme nincs... Akkor nem kell se internet, se szőlő, se tv, se semmi olyan dolog ami picit is luxus kategória lenne. Ha nem eszel szőlőt akkor is életben maradsz... Ha nem eszel barackot akkor is. Ezek mind élvezeti értékek.... Akkor nem kell semmit csinálni. Csak húst és gabonát kell termelni, hogy éljünk 40-90 évet aztán meghaljunk... Akkor nem kell munkahely sem, hiszen azt a kevés húst és gabonát könnyű megtermelni.... Végső soron minek is élünk akkor? Kár gyereket csinálni, mert úgy is csak gürizni fog az élete során.... A szex jó, de nem kell hozzá gyerek...
Ami az adót illeti, adót akkor is fizetsz ha nem hoz a borod semmit. 4 évig fizeted, csak h működhess...
utána ha ha már bort is termelsz, akkor is.. Ha nem adol el egy litert sem akkor is. Ha eladol, akkor a ráfordított munkádat és béredet is megadóztatják a borban literenként...
Adócsökkentés?? Ezt egy kormánytól se várd el...
Még1 dolog a pályázathoz:
A pénzek nagy részét az EU adja, az állam alig ad valamit. 10 embernek segít az EU, 100-at tönkre tesz az EU a megszorításokkal... Ez egy ördögi kör, mindenkinek nem lehet megfelelni... Az én helyzetem is nehezíti az EU, de ha majd pályázhatok és segít, akkor majd örülök...
Akkor úgy látom, itt a helyzetet tovább súlyosbítja még a pályázatok szokásos problémája, hogy nem azokhoz jut, akiknek névlegesen szánják.
A szakember értelemszerűen a szakmával foglalkozik, őket úgy lehet(ne) segíteni, hogy a kölstégeik csökkenjenek. Így ráadásul még nőnek is, hiszen azt a pénzt is össze kell adni, amiből mások támogatást kapnak. Lehet, hogy ez a holland parasztok pénze, mindegy, ők se dolgoznak érte kevesebbet.
Aki pedig megkapja a támogatást, versenyelőnybe kerül azokkal a szakemberekkel szemben, akiknek nem tellett pályázatírásra. Ezek a támogatott gazdaságok utána olcsóbban tudják értékesíteni a terméküket, több alapanyagot, munkaerőt tudnak megfizetni még mindig nyereségesen, ezzel nagy léptékben felhajtják a költségeket, elszívják a hozzáértő munkaerőt.
Ez egy nulla összegű játék, amit valaki megkap, más kifizeti. Azt kellene látnunk, hogy a járulékos előnyök mit hoznak az ország konyhájára (illetve visznek onnan). Ha ezeket én, akinek van egy kis családi szőlőm, nem tudom, az az én bajom. De hogyha ezzel foglalkozóknak se tiszta, akkor mintha kimaradt volna minden társadalmi egyeztetés, igényfelmérés. Ráadásul a borról nem beszélhetünk úgy, mintha csak a termelők és a fogyasztók problémája volna. Az egészségügy finanszírozásának, a közbiztonságnak első számú tényezője.
Nem gondolom azt, hogy garanciális elemeket probléma lenne beépíteni, ha már van egy ilyen támogatás. Minőség, ár, adótartalom, ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy ne az antiszociális alkoholfogyasztásra jellemző piacra kerüljön a támogatott termék. Na de ha még ezek is hiányoznak, az annak lehet a jele, hogy a szűk politikai döntéshozásba is valami eszméletlen hiba csúszhatott.
Ami pedig a társadalmi hasznosságát illeti, az nyilván nem lehet egy jó érv, hogy adóbevételeket teremt, hiszen az elmegy támogatásra. Teremthet-e magasabb adóbevételt a költségeinél, és ezt milyen távon, illetve még az a kérdés, hogy a pályázati rendszer visszásságait, az ebből fakadó egyenlőtlenségeket is felülmúlja-e ez az előny.
Valós társadalmi előnyt elsősorban éppen hogy a költségcsökkentéssel lehet általában elérni, ami csökkentett adókat jelent, nem pedig növeltet. Az adminisztrációs terhekre is ugyanez igaz.
Na igen, azt nem írták oda, hogy a berendezés (prés stb) is benne van, vagy csak egy épület.
Nem vagyok egy présház szakértő, de sztem 26 milla akkor is sok... Sztem ott zsebre ment jópár milla.... Túl számlázni nem nagy dolog manapság már...
Én most szőlő kvótára próbálok szert tenni...Fel is kerestem neten pár illetékest.... Na volt is egy, ahol van bőven kvóta, csillagászati áron...
Na mondtam hogy mi a helyzetem Egyből azt kérdezte mennyi terület kell a pénz mosáshoz... Ezen fennakadt a szemem, mert nem ez a célom... Majd mikor a lényegre tértem, mondta h nem ér rá, hívjam fel később. Felhívtam, beszélt egy jó ideig... Még a kérdéseimre választ se kaptam, de már ő azt tervezte, hogy pályázatot megír nekem és milyen jól járok, de a konkrét kérdéseimre még nem tud válaszolni, Másnap már fel se hívtam. Elgondolkoztam kicsit, hogy miért is van olyan, hogy 0 pontos kvóta, (190 pont alatt nem lehet telepíteni) és ha még a kvóta végső árát se állapítottuk meg, mért egyből azon agyal, hogy pályázatot ír nekem, pedig közöltem h csak kvóta kell... Ekkor ő hívott fel, fújta a szokásos hülyeségét... De ekkor közöltem, hogy nem kérek semmit..
Na az ilyenek miatt hihető az, hogy az alföldi borászok csalók, seftelők... Nem azért csaló mert pályázatot akart írni, hanem azért, mert:
Arra gondolt h nekem pénzmosásra kell a pénz
Meg se beszéltük a részleteket, de már pályázatot írni a nagy semmire, csak h ő tömje a zsebét.
0 pontos kvóta? Valahol lemaradtam...
Továbbá a 2 hívásom alatt közel fél órát beszélt... Az ilyen népámítást személyes beszélgetésekre kell hagyni, nem telefonra... Az ilyen embert alapból rühellem...
Még akkor is beüthet a baj, ha szíved lelked bele adod hogy jó legyen... Lásd Bzoli által szervezett somlói borfesztivál. Sok bort/borászt leírtak h mi rossz. Pedig szerintem ott se az volt a baj, hogy sok támogatást kaptak volna... A kis termelők meg alapból nem a tömeglőre előállítására szakosodnak, mert legtöbb esetben annyi lét nem tudnak betárolni se, hogy az alacsony áron adott anyagot el lehessen adni úgy h megérje.
Már megírták a kérdésidre a választ sztem. V melyiket érzed megválaszolatlannak? Mint már leírtam, arra pályázol amire akarsz! Megírod a pályázatot, beadod, aztán vagy nyersz, vagy nem nyersz! Mint írtam egy párszor, egy borászat 400 millát nyert fejlesztésre + 26-ot présházra. Egy cég, 2 nyertes pályázat.
Az, hogy itt nem sokan pályáznak, annak egyik lehetséges oka az, hogy a legtöbb földi halandó nem tud nyertes pályázatot megírni. A pályázat író cégek pedig elkérnek x összeget + nyerés esetén x %-ot... Mi mezőgazdasággal foglalkozunk jó rég óta... Olvasgattam Rambo engedélyeztetéséről szóló blog bejegyzését. Mivel neki teljesen új volt, így másnak úgy eshetett le, mintha egy hűűűde bonyolult dolog lenne. De aki benne van, annak pár lépés csak rutin lépés...
Így van ez a támogatással is. Aki benne van, vagy tudja kit keressen, hogy mit kell megírni hogy jó is legen annak 1 lépés előnye van. A legtöbb kistermelő (legyen az bor, vagy állat, vagy takarmány növény), nem rendelkezik ilyen ismeretséggel, ilyen-olyan okok miatt.
Én nem szeretnék a topicnak ilyen kocsmává züllesztésében hallgatólag se részt venni, ezért az a kérésem, hogy a továbbiakban mi ketten ne beszélgessünk. Már eddig is azon topictársak véleményére voltam kíváncsi, akiknek többségében nem fáj gondolkodni.
Figyelj kiscsákó, lehetne itt hosszan prédikálni évszázados hagyományokról, kultúráról, munkahelyekről, (adó)bevételekről, de fölösleges, csak belebonyolódnál.
Van támogatás, oszt jónapot, a miértről kérdezz egy brüsszeli illetékest, ezen a fórumon nem ez a téma.
Ugyan, nem keresek én se illetékest, se ilyen vagy olyan borászt, csak két kérdést próbálnék megérteni.
Lenne valaki olyan nagylelkű, hogyha a kérdéseimre van egyáltalán válasz, azt megosztja velem... Bortermelésre is igénybe vehető pályázati támogatás? Helyes-e az az elképzelés, hogy a vitás kérdéseket társadalmi vitára kell bocsátani?
Beer Monster, ezen a fórumon nem nagyon találsz borászt/szőlészt aki támogatást kapna a szőlőjére. Biztos vannak páran, de itt ők a kivételek. Mi inkább sok-sok adó és járulék megfizetésével a közpénz gyarapításában játszunk szerepet. Ha az elosztása érdekel akkor máshol keresd az illetékeseket. Az emberi hülyeség ellen beépített garanciális elemedet pedig te sem gondoltad komolyan. Sehol nincs ilyen. Ahogy itt a fórumon sincs...
:)) De van valamilyen beépített garanciális elem arra, hogy az ilyen módon támogatott bort fogyasztó nem félemlíti meg a szomszédját, veri/erőszakolja meg a gyerekét?
Namármost nem a borról, hanem a közpénz felhasználásáról kérdeztem.
Nem kell hogy egyet értsünk, ezért fórum a fórum! ;)
Maradjunk a támogatási részénél, h mennyire van értelme, már leírták.
A dohánynál is van kvóta rendszer, ott se lehet csak úgy ültetvényt csinálni. Ott is van támogatás. Az, hogy hogy a dohány termesztők esetleg nem élnek vele, magukra vessenek. Dohánynál külső szemmel a felszerelésre érdemes pályázni, ha meg van utána már csak kiegészítő/segítő pályázatok vannak.
A szőlőt is csak 1 évbe telepíted, 1 évbe kapsz rá telepítési támogatást. Aztán a fejlesztésre is adhatsz be, továbbá gázolaj áfa visszaigénylés is van meg sok minden más. Ami nekem furcsa volt, amikor facen láttam egy borászatot, amely 400+ millió ft-ot nyert + 26 millát présházra... No hát kérem 26 millióból már házat lehet építeni, nem egy présházat.... Az ilyennek nem látom értelmét.
De aki egy kisebb (3-30 Ha) borászatot, valóban szőlőből készült valóban jó minőségű bort akar csinálni és értékesíteni, azt igen is támogatni kell, mert ott már nagyobb valószínűséggel nem a seftelés a cél, nem úgy mint ott ahol kapásból 26 milla jut egy présházra... Nem sajnálom én tőlük se. De ha nekik jutott 426 millió, akkor annak is jusson egy pár millió aki el akar indulni!
Én nem sajnálom a támogatást a dohány termelőktől sem. Nekik is meg kell dolgozni keményen, nekik is jól jön a segítség. Sőt nem sajnálom semmilyen ágazattól ha valóban az adott célra használja fel a pénzt.
A neved alapján Te nem a sörgyártóknak lobbizol egész véletlenül? :)
Az "istenadta nép" bizonyos mennyiségű szeszt mindenképp (!!!!!) megiszik (Don Corleone is megmondta, hogy ez kell az embereknek :)), és gazdasági, kulturális, idegenforgalmi, egészségi stb... okokból igenis nem mindegy, hogy az itthon előállított minőségi magyar bor (ad absurdum pálinka) fogy-e, vagy valami orosz vodka, ihatatlan whiskey vagy tescos, sörnek csúfolt húgy. A normális bor támogatásával szerintem a pancsoltat is könnyebb kiszorítani.
Végülis mindegy, nem kell egyetérteni, de ha a borral bajod van szerintem nyiss új topicot...
Értem én, hogy sokba kerül, meg azt is értem, hogy más egyéb veszélyek is leselkednek a társadalomra.
Mégis, azt gondolnám, hogy az államnak azt kell támogatnia, ami egyértelműen a társadalom érdeke - ami pedig vitathatóan a társadalom érdeke, azt meg kell vitatnia. Ez csak naivitás, vagy rosszul gondolok valamit?
Sokba kerül a dohányültetvény is, ahhoz is kell gép. Nem kéne elgondolkozni rajta, ha támogatná az állam, ti nem tartanátok furcsának? Viszont ténylegesen a borászatot is támogatják, vagy ez egy étkezési célú felhasználásra szóló pályázat?
Szép estét!A Maruyamának volt,van egy ma is gyártott változata az MDX150.Csak nehéz hozzájutni,nem igen hoznak alkatrészt hozzá.Mennyit kérnek azért amit láttál?A ketmotor.hu-n nézd meg olasz motorosháti permetező van két fajta igen baráti áron+a fuxtec.hu-n is van elég jó áron elfogatható gép.A Maruyka már az MD150 öregecske,nincs hozzá tűszelep,szinte mind túlfolyik már.Jó keresgélést!
Húúh nem sok egy picit ez a terhelés? Fürt válogatás lesz-e? Az aletta fürtje hány gramm átlagosan? Egy rügyön hány fürt képződik? Végül akkor így hány kg/tőke a terhelés? Milyen must fok várható ilyen terelés mellett? Bocs a sok kérdésért, csak próbálok minél több infót magamba szívni :)
Mint kezdés előtt álló szőlész (borász?!), én is furán nézem a kérdésedet...
Tételezzük fel, hogy van munkahelyed. keresel havi 80-100 ezret. Ebből tartsd fenn magad/családodat. (magad még oké, családot már neccesebb). De még tegyél félre, hogy a szőlőre is jusson.
Na akkor számoljuk azt az esetet, amikor nem adócsalásra kell, nem támogatási csalásra kell, hanem ténylegesen szőlővel akarsz foglalkozni.
2 irányba indulhatsz el:
csemegeszőlő, (nem bor...)
borszőlő: szőlőlé, bor/pezsgő
Számoljunk átlagosan 300 ft-al egy db oltványt. 1 Ha-ra kell úgy hasra ütve kb 4000 db. (ha tévedek javítsatok ki kérlek!) Ez a hasra ütött számokkal 1 200 000 ft csak a szőlő.
Az acélhuzalos-betonos oszlopos támrendszer további 2 000 000 ft körül van. (Ki lehet számolni pontosan, nekem a 2000 m2-re kb 400 000 ft-ba lenne ahogy kiszámoltam az itteni árakkal.)
Már ott tartunk, hogy 1 Ha betelepítése 3 300 000 ft-ba van, de még minden csak parlagon hever.
Kell szőlő kvóta is, ez átlag 150 000 ft/Ha, de itt is vannak árrések....
Telepítés előtt a talajt elő kell készíteni, erre számolj 1 Ha-ra kb 100 000-et, de ha saját gépparkod van, akkor csak az idődet a gép kopását és a gázolajat, de az se kevesebb sokkal
Számold a trágyát amit telepítés előtt érdemes megadni, ha csak nem akarsz műtrágyával szórakozni végig.... Ha nincs trágyád az se olcsó mulatság. (nem tudok árat, van tehenünk, van trágya, de nem adunk el)
Na ha megmunkáltuk a talajt, azt az oszlopot le kéne állítani, meg a szőlőt el kéne ültetni. Ezek se fognak a földbe ugrani maguktól, bármennyire is szépen nézel rájuk. Ide kell fizikai erő, és gépezet. Egy telepítés miatt nem érdemes gépparkot beszerezni erre, olcsóbb bérelni.
Na a szőlő a földbe van, bízzunk benne h nem éri vadkár. 4 évig nem lesz belőle annyi bevétel h kiforogja magát a kiadásra. Na 4 évi permetezési és munka kiadás után már lesz egy kis bevételed is.
Valahol olvastam, hogy az új borászat/szőlészet csak azoknak megengedhető luxus, akinek már annyi felesleges pénze van hogy nem tudja mire költeni...
És van az a pici réteg aki a bor/szőlő szeretete miatt vág bele.
Állítólag van az a réteg aki csak a támogatási pénzre hajt.
Hát kérem ha már odaítélik neki a pályázaton a pénzt, akkor már fogja magát és tolja a ki a seggét az illetékes szerv illetékes embere, és járják fel az egész dolgot, hogy mégis mire ment el a pénz, továbbá számlákkal igazolva azt. Ha pedig sehol semmi, akkor meg vegyék el még a gatyáját is... De aki haladni akar attól ne vegyék el a lehetőséget. Ha már állam bácsi nem fizeti meg rendesen a közép/alsó munkás réteget, akkor adjon esélyt támogatással azoknak akik ki akarnak törni.
Arra a kérdésre, h az állam támogatja az alkoholt, egy kereszt kérdés:
Az állam mért támogatja a cigányokat? Több a joguk, mert ők a kisebbség. lophatnak, csalhatnak, rabolhatnak, az nem baj, mert ők kisebbség... Már ott tartunk, hogy a munkahelyemen több támogatást kapnak rá mint a magyarra... Miért is??? Miért van az, hogy sok magyar cigánynak vallja magát a sok előnye miatt? Akkor már inkább a bort támogassa.
OFF: Nem vagyok rasszista, vannak jó és rossz cigányok is. Mondjuk 1000 rosszra jut 1 jó... Persze magyaroknál is megvan ugyanez, de akkor se legyen több joguk csak azért, mert megették a szénutalványt...
Ezerjó 
Zöld fürtű 
Pozsonyi fehér
újabb képet teszek fel a problémáról levél eleje és hátulja.
Íme a Palatína /Prim/
zöld szüret az ezerjónál
![http://postimg.org/image/esnvqicib/][img]http://s29.postimg.org/esnvqicib/DSC_0840.jpg[/img][/url]](http://postimg.org/image/esnvqicib/][img]http://s29.postimg.org/esnvqicib/DSC_0840.jpg[/img][/url]){kind=link}
