Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A vízszintes tengelyen a levegő átlaghőmérséklete szerepel, a függőlegesen a nyomásértékek hPa (hektopascal) mértékegységben. A hPa érték egyre alacsonyabb, ahogy egyre magasabbra megyünk a légrétegen belül. Az utasszállító repülőgépek nagyjából a 200 és 400 hPa nyomású légrétegen belül repülnek általában, számunkra tehát ez a lényeges.
Láthatunk három feliratot, Always Contrails, Maybe Contrails, No Contrails. Ha kiválasztunk egy adatpontot, és az a diagram baloldalára esik, akkor mindig keletkezik kondenzcsík, ha a jobb oldalára, akkor nincs kondenzcsík, ha a középső részre esik, akkor lehet kondenzcsík, meg nem is. Külön felhívnám a figyelmet a középső szaggatott vonalra, ami a hosszan megmaradó (perzisztens) kondenzcsíkok kialakulásának határfelületét mutatja. Ha ettől balra van az adatpont, akkor hosszan megmaradó kondenzcsík alakul ki, ha jobbra, akkor rövid ideig megmaradó. Azért elég érdekes, hogy 1953-ban egy pusztán elméleti úton kialakított diagramon már leolvasható a hosszantartó kondenzcsík kialakulásának feltételei.
Harcászati gépek magasságában a kondezcsík húzás miből adódna?
A kondenzcsík onnan jött, hogy a Krug-ról készült dokumentumfilmekben lehet látni, amikor a rakéta elfog egy nagy magasságú célt. Persze engem is inkább a kis és közepes magasság érdekelne.
Lehet, hogy hülyeséget mondok, de szerintem elméletileg nem kellene füstcsíkot húznia a torlósugárhajtóműnek. Abból indulok ki, hogy az utánégetőn működő gázturbinák sem füstölnek. Persze lehet, hogy ökörségeket hordok itt össze, de pont ezért kérdeztem, hátha van valaki aki tudja.
Viszont ahol SzOC van, akkor biztosra vehető, hogy SzNR is van a közelben, mert azok nem települhetnek túl messzire a SzoC-tól, legfeljebb 5 km-re.
Na ezzel nem értek egyet. Honnan különbözteted meg az 1Sz12-t a P-40-től?
Harcászati gép számára még ma is kb. a DAS ami erre képes, a Krug meg 60-as évek beli redszer, a hidegháború végén sem votl semmiféle IR ami észlelhette volna...
Kapjunk már a fejünkhöz, hogy miról szól lenti írás. Ma már nincs Krug sehol. Amikor volt, akkor híre hamve nem volt az IR MAWS rendszereknek - F-111-ből kiszerelték annyira szar és megbízhatatlan volt, Szu-24M és Tu-95/142-re pakolták és ennyi volt a hh alatt, meg egy markonyi EF-111-re, de azon is hol ott van a képeken hol nincs.
Az UV nemigen nem jó, mert az inverz módszer, az égháttérben való keresésre és infracsapda szűrésre jó, MAWS érzékelőnek tudtommal nem. Hpaps doksijában nézd meg, hogy a képalkotó UV mit lát...
Ezen felül a Vega statik a Krug nem és szart sem érsz azzal, ha az éppen arra járó műhold képeit napokkal később elemzed és leszel esetleg okosabb...
Mit értesz különleges alatt? Az 55 km-es HMZ-vel esélytelen AWACS vagy más HVA-t leszedni. Nukleáris harci rész meg tudtommal soha nem volt hozzá, az csak honi légvédelmi rendszerekhez volt.
Kis spoiler a készülő írásból a Krugról, ami érinti ezt témát.
Első körben azt ,hogy az SzNR (rávezető állomás) és SzOC (kereső radar)
A Krug rendszer egyik különlegessége, hogy a harcászati ballisztikus rakéták (pl. MGM-52 Lance vagy a francia Pluton típusok) ellen is használható volt elvi szinten, azok végfázis sebessége a Krug rendszer maximális célsebességen belül maradt, az előretartás lehetséges volt a szétválasztott rakéta és célkövető antennákkal. (A magyar alakulatok ezt nem gyakorolták.)
A másik és sokkal inkább realizálható harcászati előnye a Krugnak az, ahogyan az SzOC és az SzNR együtt dolgoztak, ami a korszak „analóg LPI” légvédelmi rendszerévé tette azt.[1] A “ПHC” (PNSz) „Program Szerinti Rávezetés” üzemmódban az SzNR nem sugároz ki, így az nem bemérhető, nem lehetséges radar elleni rakéta indítása vagy rávezetése, ha már korábban indították. Ebben az üzemmódban SzNR némán nagyfrekvenciás kisugárzás nélkül „követi” a cél számított pályáját, az SzRP (anagóg számítógép) prolongációja alapján, és összehasonlítja azt a cél valós pályájával, amit a SzOC (keresőradar) mér. Ha a cél prolongált pályája, és a valós pálya között több mint 7 km a különbség, akkor az SzNR rövid ideig megvilágítja a célt, hogy felfrissítse annak valós pályáját és korrigálja a pályát, de a Nyeva és Volhov rendszerekhez képest, ha a célpont nem végez kitérő manővert, akkor nem szükséges folyamatos célmegvilágítás.
“ПИ” (PI) „Szakaszos Kisugárzás” üzemmódban az SzNR (rakéta rávezető állomás) felváltva, az SzRP (analóg számítógép) által kiszámolt ideig néma, majd a monoimpulzus célkövetés által megkívánt, lehető legrövidebb ideig megvilágítja célt. (kb. 1 másodpercig). Amikor az SzNR néma, akkor az biztonságban van az ellenséges radar elleni rakétáktól, még a ’80-as évek legkorszerűbb AGM-88 HARM ellen is. Hiába támadhatta az oldalszirmokon is akár a Krugot, ha egyszerűen a rövid és szakaszos kisugárzás miatt csak nagyon rövid ideig és ritkán lehetséges mérni a célpont helyzetét. Az 1999-es Allied Force hadművelet idején látható volt, hogy a hidegháborús AGM-88 hiába „jegyezte meg” a célpont számolt helyzetét az utolsó mérés alapján, ez legfeljebb kis távolságon használható, az esetek nagy részében nem találja el a rakta ilyenkor a célpontot.
[1] 2K11M1 Krug-M1 Közepes Hatótávolságú Önjáró Légvédelmi Rakétarendszer Szimulátor Leírása
És mi jön le ebből és a rakéta kinematika és füstölésből.
A Krug rendszer igen érdekes kettősséget mutat képességek terén. A ’60-as, ’70-es években – de talán még a ’80-as években is – a besugárzásjelző rendszerekkel a Krug rakéta indítás érzékelése problémás lehetett. A rendszer ilyen szempontból még akkor is egyedinek sőt, talán még mindig korszerűnek számított. Ha a közeledő rakétát nem sikerült vizuálisan észlelni a pilótának – a rakéta erősen füstölt, de támpont hiányában az egész légtér szemmel tartása fizikailag lehetetlen – akkor a Krug hatalmas veszélyt jelentett a repülőgépek számára annak ellenére, hogy rakéta manőverező képessége borzalmasan gyenge volt. A rakéta 6G maximális túlterhelése a korai Dvina rendszer rakétához hasonló, viszont a kései Volhovhoz rendelkezésre álló rakéták és a Nyeva is felülmúlt (~10G 10 km magasság alatt), nemhogy a Kub (15G). Amennyiben a besugárzásjelző mégis képes volt észlelni a SzNR rövid kisugárzásait és sikerült a rakétát szabad szemmel észrevenni, akkor a rakéta elől manőverezéssel kitérni semmilyen harcászati repülőgépnek nem jelenthetett problémát.
Az analóg „LPI” üzem hatásossága részben ott kérdőjeleződik meg, hogy a SzOC folyamatos üzeme szükséges hozzá. Viszont ahol SzOC van, akkor biztosra vehető, hogy SzNR is van a közelben, mert azok nem települhetnek túl messzire a SzoC-tól, legfeljebb 5 km-re. Ez azt jelenti, hogy 50-60 km távolságból a rakéta kb. 10 fokos szögtartományból érkezhet.
Bár a rakéta rávezetés tényéhez érzékelni kell az SzNR üzemét, azonban a SzOC irányába figyelés segíthet a rakéta vizuális észlelésben, bár ez azért sovány információ ahhoz képest, ha az RWR megbízhatóan mutatná a rakétaindítás tényét. A SzoC deciméteres hullámsávban üzemel, amit nem feltétlenül érzékelnek megbízhatóan a vadászgépek besugárzásjelzői – hiszen azok számra a tűvezető radarok centiméteres hullámhossza kiemelten fontos –, inkább a korszak elektronikai felderítői és zavaró gépei, amik rendelkezésre állása bevetési övezetben esetleges, erre építeni nem mindig lehet.
A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy ha még a rendszer elől kitérni képesek lettek volna a harcászati gépek, nagy távolságból AGM-45 radar elleni rakétával kiiktatni szinte lehetetlen lett volna az SzNR-t. A SzOC azonban folyamatosan működött és a szakaszos LPI üzem követelményei miatt, hogy a pálya összehasonlítás lehetséges legyen nem méteres hullámhossz tartományban üzemelt, mint a P-12/18, hanem deciméteresben. Ez viszont már AGM-45-tel is támadhatóvá tette SzOC-ot, az GM-45 moduláris volt, a felfegyverzéskor a várható fenyegetések tükrében cm-es vagy dm-es radarok elleni érzékelő is felszerelhető volt, [1] bár azt hozzá kell tenni, hogy az AGM-45 HMZ-je messze kisebb volt, mint a Krug rendszeré. A SzOC kiiktatása után az SzNR-rel való célkeresés lett volna szükséges, ami nem hatékony, ahogy a honi légvédelmi rendszerek tűzvezető radarjainál sem volt az.
A ’80-as éveken a helyzet még inkább megváltozott az AGM-88 megjelenésével, ami képes volt, mind a cm-es, mind a dm-es radarok támadására ugyanazzal az szenzorcsomaggal, ráadásul az oldalszirmokon keresztül is. Ezzel a SzOC igen könnyen kiiktathatóvá vált, ami az osztályokat könnyen megfosztotta volna a körkörös helyzetkép alkotó képességtől és az LPI üzemtől is. Bár azt azért hozzá kell tenni, hogy a HARM elterjedtsége a hidegháború alatt kizárólag az amerikai haderőre korlátozódott, a NATO tagállamokban csak a hidegháború után állt hadrendbe számottevő mennyiségben. Még USA is használta a Sivatagi Vihar alatt az AGM-45-öt.
Feltételezném, hogy egy ilyen böszme nagy és drága, de gyenge képességű rakétával WW3 esetén különlegeset lőttek volna - hiszen a ruszkik maguk is tisztában voltak a kimanőverezési problémával, ami miatt kémiai robb. fejjel elindítani 100% pazarlás. Nem vették volna át az állami teszteken ha valahogy nem jó valamire.
Harcászati gépek magasságában a kondezcsík húzás miből adódna?
Videókon látni néha azt, amikor célt elcsap és előtte füstölt. A Krugnál kölönösen fontos a kérdés, mert a rakéta kinematikailag annyira gyenge (max. 6G még az utolsó változatnál is), hogy nincs az a repülőgép, ami ne tudná kimanőverzni főleg úgy, hogy 1 db rakétacsatornás a rendszer, tehát még sorozat indítással sem lehet megnehezíteni a dolgot, mint a Nyeva vagy Dvina/Volhov esetén.
Volt már szó róla, hogy a szovjet/orosz rakéták hajtóművei erősen füstölnek. Na de mi a helyzet a Kruggal? Nagy magasságon biztosan húz kondenzcsíkot, ahogy korabeli felvételeken is látni, de kis és közepes magasságokon? Mennyire észlelhető a rakéta a megtámadott repülőgép szemszögéből?
Az nem ugyanaz, mint az iszlám állam harcosait kiképezni, légitámogatást nyújtani nekik, sebesültjeiket kezelni, pénzzel támogatni, stb. A szaúdiak és ti is ezt teszitek. Már azon sivalkodtok, hogy amerika miért nem támadja meg szíriát, mert a szeretett iszlám államotok az összeomlás felé halad.
A jelenlegi állás szerint az Oroszok szállítanak lérakot Szíriába, Egyiptomba, Iránba, Szaúdi Arábiába, és Törökországba. (majd minden környékbeli szereplőnek :)
Ezt tudni lehet, ahogy azt is, hogy épp a jenki palaolaj vágja haza a szaudi jólétet. Barátságok nem tartanak örökké, és egy ma megrendelt lérak leghamarabb 4-5 év múlva lesz bevethető. Addig meg ki tudja mivel számolnak a monarchiában (diktatúrában).
Igazad van, az Sz-200 tüzelőállását gondolom még az oroszok(aki érzékenyebb annak szovjetek) jelölhették ki. Viszont az sem mellékes, hogy a terület ki lett építve(utak, fedezékek, kiszolgáló épületek stb.) és kisebb költséggel helyre lehet állítani, mintha teljesen újat kéne építeni. Biztos kijelöltek tartalék TÁS-t(-okat) is, bár akik számítanak(USA, NATO, Izrael), azok tudják, hogy orosz lérak. komplexum diszlokál ott.
Ez hogy lehetséges? Mennyi egy lepke szárnyának a vastagsága a magnetron hullámhosszához képest és mi tud arról visszaverődni, ha a fény is átmegy rajta?
