A Kapcsolat című Carl Sagan filmben hallottam egy bizonyos Okken borotvája elvről. E szerint ha több lehetséges magyarázat van valamire, akkor szinte mindig a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb az igaz. Kérdésem tehát: ha valóban ennyire nehéz, gyakorlatilag lehetetlen ezt a képet így elkészíteni (sok szakmai - fotós és valószínűségi - érvet olvastam ellene, mellette viszont csupán szubjektív azonosulásokat), akkor ott és akkor (a folyó vízen alkonyatkor) készültek-e a képek, valamint mozogtak-e egyáltalán azok a madarak??? Az idézett film végén a megoldás a hitre épült. Ennek a kérdésnek a megoldásához viszont itt - úgy érzem - ez kevés. Vagy nem kellett volna szóba hozni az egész dolgot (higyjen mindenki amit akar), vagy végig kell játszani, de annak - félek - csak vesztesei lesznek.
JÉGMADÁR (feizui)
A jégmadár (Halcyon smynensis) Kína több részén megtalálható. Malachitszínű tollazata miatt nagy becsben tartják, épp emiatt gyakorta a szépséget, eleganciát, bájt szimbolizálja. A párjukat ritkító gyönyörű hölgyek szemöldökét is gyakorta úgy dicsérik, hogy "jégmadár-szemöldökű". A kínai szexuális aktusok 30 változatának gyűjtőneve: "jégmadár-egyesülés". Szimbolizálhatja még a szexuális élvezeteket éppúgy, mint a házastársak közti harmóniát, boldogságot.
"valóban úgy tűnik, hogy két különböző madár van a képeken."
Asszem hogy éppen az lenne a gyanús, ha pontosan a tükörképe lenne. Merhogy itt a tükörképnek más szögből kell mutatnia a madarat, van némi szögeltérés. Gyakorlatilag abból az irányból látod a tükörképet, ahol az a tükröződő felületen megjelenik.
El tudja ezt valaki jobban magyarázni?
Nem akarom, hogy eldurvuljon a vita, kár, hogy a hozzászólásomat nem olvastad el elég figyelmesen. Persze ha a spéci pocketgépeddel csattintgatsz az éves görögországi nyaralásaidon a buszablakból, akkor úgysem mond neked semmit, ami oda le van írva.
Más oldalról: Annak is megvan az esélye, hogy a jégmadár önmagára állítja az infracsapdát, mielőtt lebeszélte a tiszavirággal, hogy az ott keljen - vagy haljon - éppen, majd egyszerűen átrepül azon.
Üdv: K2DMD (egy ősöreg Pentax gépváz típus, ha érdekel)
Én a következő anomáliákat nem értem. (legyen eredeti kép=A unicumos=B).
1) Bár nem vagyok ornitológus, de a madár testtartása arra emlékeztet, mint amikor még keresi a zsákmányt a víz felett "lebegve" egy helyben. Ez általában több méterre a vízfelszín fölött szokott történni és nem tart tovább fél másodpercnél. Ha ez közvetlen a vízfelszín fölött van, akkor miért nem látni fodrozódást a vízen. (Ilyenkor elég sűrűn csapkod a szárnyával)
2) Bár számítógéppel sok mindent meg lehet csinálni, valóban úgy tűnik, hogy két különböző madár van a képeken.
3) Ha a 2-es pont igaz: Mekkora a valószínűsége annak, hogy két különböző madár milliméterre ugyanolyan szituációban legyen azonos fényviszonyok között.
4) A B képen az üvegen látható a fényforrás. A fényforrás meglétét igazolja a madár bal szárnyán megfigyelhető árnyék. Sőt ez az árnyék a tükröződésen is látszik. Ha a kép renderelt, akkor is két különböző madárról van szó, de akkor a B képnek kell hogy legyen eredetije és akkor ismét a 3-as pontnál vagyunk.
5) Ha B kép nem renderelt, akkor valós Unicumos üvegről van szó, a kérdés csak az hogyan lehet rávenni egy jégmadarat, hogy a Tisza vízfelszínén egy üveg pia felé repüljön, mint a társa a tiszavirág felé?
Ui: Valaki felvetette a szakmai irigységet. Hát én annak örülnék a legjobban ha kiderülne, hogy csak vaklárma az egész és lukra futottunk az egésszel. Inkább bevállalnám, hogy tévedtem, mint hogy a továbbiakban a magyar természetfotósok munkáira ferde szemmel nézzenek.
fiúk kérem hogy este kilencig várjatok.
A naturArt hivatalos levelére még nem reagálhatott érdemben a Washingtoni stáb. Ennek a "NatGeo"-s állásfoglalásnak a tartalma már akkor ismert volt amikor a naturArt levél nem lett kézbesítve. Várjuk meg arra a választ. Ha már a "szoknya mögé bújt hôsünk" szerint a homályos dodonai magyarázat válasz a techniaki jellegű kérdéseimre akkor inkább szedjétek szét az unikumos képet nehogy a szerzô beperljen közületek valakit mert nem hiszem hgy szakmailag tudtok majd olyan módon érvelni mint én.
Eke
este 9 ig várjuk a szerzô újjabb üzenetét ToraBorából :-)
addig is a Fotóművészet legfrissebb számának megvásárlásával ismerjétek meg Szentpéteri L. József hiteles véleményét a magyar természetfotózásról ami felett magasan lebeg :-)
eke
1. Lelkes amatőr vagyok, tudásom, tapasztalatom a 0-hoz közlít, de...
2. Már az szomorú, hogy felmerülhet a gyanú. Örülni fogok, ha kiderül hogy hülyeséget beszéltünk, és a kép rendben van.
3. Még szomorúbb, ha a gyanúba fogott nem tudja, vagy valami maitt nem akarja cáfolni a sejtéseket.
4. Remélem, hogy erre nem fog senki hírneve rámenni, pláne nem a hazai természetfotósok általános megítélése. Viszont tartok tőle, hogy a digitális techikák fejlődésével (és egyre olcsóbbá válásával) egyre gyakrabban találkozunk majd svindlivel. Akár úgy, hogy észre sem vesszük.
5. Nem értem, hogy egy nagynevű és a támában igencsak járatos fotós (eke) miért lenne írígy, féltékeny, vagy miért tenné kockára jóhírét, ha nem lenne valami alapja?
6. Kezdetben én is elragadtattam magam, és olyan dolgokat véltem látni, ami nem úgy volt. Kételyeimet csak kérdés formájában fejtettem ki, de ezzel is gyakorlatilag meggyanusítottam a szerzőt, akitől ezennel ezért bocsánatot kérek.
7. Kezembe került végre a NG, és így a fotót nemcsak a neten piciben láthattam, hanem nagy(ob)ban is. Számomra elég meggyőző, mert én se tiszavirágot nem láttam még, se jégmadarat 10 centivel a víz felett röppenni (ilyen közelről).
8. Szóval a kép gyönyörű és fantasztikus, de nyilvánvaló, hogy egy nagy adag szerencse nélkül nagy munkával sem lehet megcsinálni. A srác tehát nemcsak rettenetesen ügyes, hanem hihetetlenül szerencsés is.
9. Van még azonban egy-két dolog, amire még mindíg kiváncsi vagyok. Vegyük úgy, hogy pusztán a szakmai kíváncsiság vezet, és nem az a célom, hogy bárkit lebuktassak. Egyszerűen tudni szeretném a nálam okosabbaktól, esetleg magától a szerzőtől, hogy hogyan lehet egy ilyen képet megcsinálni:
- Milyen irányban mozgott a madár? Fel, le, vagy vízszintesen? Fürge szárnycsapásai nem borzolják a vízfelszínt ilyen alacsonyan?
- Hány hasonló, technikailag vagy kompozícióját tekintve azonban hibás kép közül került ki ez az egy (vagy több) jó? A NG mennyi kép közül választotta ezt?
- Ha infrás, lézeres, vagy mittudomén milyen kioldóval történt az expo, akkor miért, és hová állította fel a szerző a rendszert?
- Mikor tette ezt meg? Van idő ilyesmire tiszavirágzás alkalmával? Egy tiszavirágzáskor valóban megérheti a még ilyen megoldással is bizonytalan eredmény érdekében vesztegetni az időt? Vagy előre tudta, hol lesz virágzás?
- A madár szemében lévő csúcsfényekből azt vettem ki, hogy két vaku volt. Egy a vázon gyengébb fénnyel, egy pedig valahol jobbra fővakuként. Ez megint csak a kioldós verzióra utalhatna, mert egyébként alig hiszem, hogy csak egy vízen vergődő kérész (és egy talán arra tévedő jégmadár) miatt valaki két vakut használna. Ez gondos bevilágítás.
- Nem látom a madár szemében a vízről tükröződő vakufényt. Bár lehet, hogy ahol lennie kellene, ott már a madárka alsó szemhéja van, ezért nem. Megnéztem eke néhány jégmadaras képét, és meglepetésemre ott sem volt sokhelyütt ilyen jelenség.
Egyértelműnek gondolnám a sokvakus megoldást, kis energiák, sorozat.
Amúgy Szentpéteri közleménye szerintem nagy porhintés, semmi konkrétum, csak a hangját hallatta. A képek valóban, hihetetlenül gyönyörűek. Hihetetlenül...
Ha már senki részéről nem akaródzik elismerni hogy mekkora teljesítmény is az anyag, esetleg nem merült fel, hogy egyszerűen szerencséje volt?
"turlogh adatai
Felhasználónév: turlogh
Email-cím: turlogh@index.hu
Homepage: http://
Üzenetek száma: 1
Státusz: Új vendég
Jogosultságok: Témanyitás és hozzászólás írása
Bemutatkozás:"
engem ismersz, neked anyád nem adott nevet kiscsillag?
eke
A madár szemében van két csillogás, tegyük fel, hogy az vakufény, ami a madarat kivilágította, mondjuk 1/20000 sec alatt.
Kevésbé megfejthet? számomra, hogy az el?térben lév?, az éles tartományból nagyon-nagyon kilógó, ezért életlen vízfelület hogyan tükrözheti vissza élesen a madár képét...
Persze nekem, amikor megpróbáltam tiszavirágot fényképezni, ennél sokkal alapvet?bb problémáim voltak. Pl. hogy a Tisza folyóvíz, a kérészek úgy húztak el az objektív el?tt a vízzel sodródva, hogy nem tudtam követni ?ket. Szóval még ?ket sem tudtam volna kiexponálni a lemen? nap sugarainál. Ezért is lennék (többek között) kíváncsi az expo körülményeire, mert csak tanulhatok bel?le...
Minden irigység nélkül csak annyit nem értek a képen, hogy a kelő (vagy lenyugvó) Nap fénye által megvilágított víztükör (ami szerintem legalább 1/8 sec expozíciós időt kíván) helyesen van kiexponálva, ugyanakkor a madár mozgása is ki van merevedve a képen, ami pedig legalább 1/125, de inkább rövidebb expozíciót feltételez. Így ez a kép ellentmondó, így nagyon érdekel, hogy valóban, milyen technikával sikerült áthidalni ezt a problémát?!
Egyebkent en semmi kivetnivalot nem latok abban ha ezt studioban infracsapdaval stroboszkopvakukkal egyeb kulonbozo technikai csodakkal keszult a kep. Mondjuk az lenne a jo ha leirna a keszites korulmenyeit mert ugy meg emelne is a renomejat (no persze ha ps. akkor az gaz, a ketelkedesre igy laikuskent a keresz es tukrozodese ad okot, mert valahogy nem passzolnak ossze, jo a szinek is furcsak de az lehet akar valos is).
Az irigység közismert a fotósok közt (tisztelet a kivételnek). A mocskolódás csak hab a tortán... - Főleg ha egy fiatal tehetségről, mint könnyű célpontról van szó.
És egyébként ha valaminek kicsi az esélye az már meg sem történhet, ugye? Ami elméletben létezik, arra esély sincs, hogy a gyakorlatban realizáljuk, "mélyen tisztelt" Y2K vagy akárkicsoda.
Ha már Te vagy a Szentpéteri Józsi szócsöve és ő az őt érintő személyes ügyekben megteszi, hogy a háttérben marad, illetve a távolból üzenget, lécci kérdezd már meg tőle az alábbiakat:
Ha infracsapdával készült a felvétel , akkor mi az esélye annak, hogy a kelő tiszavirágra állított élességvonalon még a vedlés ideje alatt éppen átrepül egy jégmadár? Vagy mi az esélye, hogy a tetszőlegesen beállított élességvonalon (mert ugyebár a tiszavirág tömegesen kel, remélhetőleg lesz olyan, amelyik a mélységélességi sávba esik) bukkan fel vedlésre egy kérész és még ugyanabban az időintervallumban repül arra egy jégmadár?
Valamint: látott-e már vízfelszín felett átsikló ÉLŐ jégmadarat a kép szerzője??? Milyennek találta a röptét???
a fotózás kelleékekbôl ismerôs:
"eke válasz erre | adatok | e-mail 2003-05-06 12:56:38 (35933)
Képzelt (?) beszélgetés ma:
"Mr. X: Józsi, mint személyes ismerôsômet utóljára adok neked lehetôséget arra,
hogy elmond hogy miképpen készítetted a képet!
Mr. Szentpeteri: Állj, ezen a ponton fejezzük be! Senkinek semmi köze ahhoz,
hogy hogyan készítem a képeimet! A NG nyilatkozni fog arról
hogy neki megfelelt-e a kép így ahogy van. Aki engem támad az az NG-t
támadja az pedig akkor az amerikai joggal kerül szembe. Holnap ezt az
állásfoglallást ki fogja adni a magyar fôszerkesztôr! "
Az alábbiakban olvashatjátok Szentpéteri L. József válaszát (amelyet nekem küldött és most továbbítok):
Alábbiakban a National Geographic hivatalos állásfoglalása, melyet tegnap
kaptam meg. Kerlek, ha van lehetoseged, juttasd el (csak a nyilatkozatot!)
minden forumra, melyet ismersz, ahol tamadtak.
... a National Geographic-nal eleg, s igen komoly
tudasu szakember van, aki meg tudja itelni a bonyolult technikaju kepeket
is. Nagyon alaposan meg lettem kerdezve az utobbi idoben. Ok biztosan
tudjak, hogy egy ilyen nyilatkozat mit jelent.
Koszonettel: Szentpéteri L. József
"The photographic coverage in question was researched by our staff and by outside scientific experts. We recently subjected the coverage to a thorough reexamination by our staff and outside scientific experts. We are confident
that
it meets our rigorous journalistic standards.
Thank you for your interest in National Geographic. "
