Márnint nem fél nap alatt lesz olyan meleg a cipőben, hanem arra utaltam, hogy hosszú időn keresztül (naponta fél nap) van a cipőben 27 fok fölötti hőmérséklet.
Akkor ha fél napot cipőben vagy, a cipőben 27 fok fölötti a hőfok, mert a láb fűti. Szóval akkor a cipőviselés is káros.
Trópusi, sivatagi, afrikai országokban is 27 fok fölötti a talajhőmérséklet, ami a talppal érintkezik. Meg fölötte is.
Erős a gyanúm, hogy egy humbug ez a 27 foktól káros a padló hőmérséklete a szervezetre. Engem legalábbis nem hat meg ez a rémisztgetés s padlófűtésről.
Üdv. 6 körös padlófűtés és egy külön osztó 5radiátor.
A kérdésem az lenne, hogy valszeg levegős a padló rendszer. Mert egyik kör mindig hideg vagy hidegebb mint a többi. Akárhogy állítom. Mindig másik kor ami nem fűt. Az lehet a levegőtől, vagy más a hiba?
Gondolom 260 cm a belmagasság ami még a komfortos minimum, ez alá csak emeleten célszerű menni (250cm) egyébként ezek előírások is építésnél. Ha a padló nem bontható vagy nem szeretnétek akkor én fűtőfilmet használnék, de ezt akkor nem feltétlen ajánlanám, ha kisgyermek is van. A vizes rendszer alá erősen ajánlott komolyabb szigetelést is betervezni (10-12 cm grafitos v 15 cm sima EPS100 vagy erősebb) hogy ne a vakondokat fűtsd... Én ettől (260cm) alacsonyabb házban nem érezném magam jól, nem beszélve a beltéri ajtók magasságának a problémáját is, ha ezt csökkented. Érdemes leülni és kiszámolni a teljes költségét az utólagos padlófűtés kialakításnak és összevetni a hagyományos fa parkettával vagy hajópadlóval amit a meglévő fűtésrendszerrel használnátok (ha szükséges azt felújítva).
Üdv ! Azért egyszerűbb ma egy padlófűtést könnyedén optimalizálni ,mert ami a 2 legfontosabb peremfeltétel ,az már manapság evidens és szükségszerű ,mégpedig a szigetelés megléte (ajzat,oldal,födém,nyílászárók) és ehhez tartozó megfelelő mennyiségű letekert fűtéscső amit innentől kezdve gyakorlatilag langyos vízzel(alig érezhető padlómelegedés ,Anyósnak sem lenne káros) kilehet fűteni ,a grátisz lehet itt egy jól moduláló (2-3 kw)kondis kazán megléte ,amit ha nincs másik fűtési mód(pl.vegyes ,vegyes+puffer),akkor direktben(hőcserélős különválasztás nélkül) ráköthető(max. egy iszapleválasztó a kazán visszatérőn) a padlófűtés,ami szinte "érzéketlen" lenne a kinti akár masszív mínuszokra !:-) Szerintem.
Kicsit hülye kérdéssel jövök, de hátha tudtok segíteni. Belevágunk tavasszal egy komolyabb lakásfelújításba. Eredetileg mindenképpen padlófűtést akartunk, de olyan lakást sikerült találni a többi szempont alapján, ahol a belmagasság kellően alacsony, 160 centi körül van. Azt egy normál padlófűtéssel túlságosan megemelnénk. Van valakinek tapasztalat a minictec vagy ahhoz hasonló rendszerekkel? Radiátorokkal számolunk, tehát kiegészítő fűtés lenne alapvetően, csak mindenki lábfázós a családban, és örülnénk, ha tudnánk növelni a komfortot legalább a nappaliban(laminált padló lenne) meg a konyhában, fürdőkben. Érdemes jobban utánamenni a dolognak, vagy felejtős ez az irány, és ilyen belmagasságggal hagyjuk a padlófűtést?
A felületfűtés nem egy radiátoros rendszer, ha kevés a kicserélem egy nagyobbra...
Azzal a "felesleges" méretezéssel több későbbi bosszúságtól és nem kijavítható problémáktól mentesülne, de ha szerencséje van sikerülhet is... Nem véletlenül vannak tele az ilyen fórumok a segítséget kérő nem vagy rosszul működő padlófűtéses háztulajokkal :(
A felület fűtést radiátorral kombinálni szintén szívatós lehet, de megoldható csak ehhez már tényleg érteni kell és nem kevés türelem sem árt...
Nálunk csak felület fűtés van padló és mennyezet, ha kevés lenne a padló, megy a mennyezet is amit később nyáron hűteni is fogok, nyilván ez a drágább megoldás, de kompromisszumos megoldás volt nálunk (klíma nem jöhetett szóba).
"...Igaz, hogy nem nagyon szokták méretezni a padlófűtést, de valójában nem is nagyon kell..."
Hajdanán (1986) az első padlófűtésemnél a lerakó 'mester' ugyanezt mondta. Lerakjuk a maximálisan lerakható csövet és kész. Biztos jó lesz. Máshol is jó volt. /vagy nem.
Azzal lazán nem foglalkozott, mert fogalma sem volt róla, mennyi szigetelést kell alá tenni és főleg miért annyit.
"...Ha 15-ös osztásban leraksz 20-as csövet, akkor négyzetméterenként 40 - 85 watt lesz a fűtési teljesítmény, ha 16-os csövet raksz le, akkor meg 35 - 70 watt lesz a hőleadás a vízhőmérséklet függvényében..."
És mi van, ha ez a leadott teljesítmény nem elég bizonyos esetekben a helyiség hőveszteségének pótlásra? Nálam éppen a nappaliban a sok akkor gyenge ablak sok külső fal, nem elegendő alsó szigetelés miatt (1986-ban ) -3 C-os átlaghőmérsékletnél már nem volt komfortos, hiába volt érezhetően jó meleg a padló. Egy cserépkályhával pótoltam az olykor hiányzó hőmennyiséget. Különben éppen nem szabad egy bizonyos hőfok főlé vinni a padló felületi hőmérsékletét, mert fiziológiai panaszokat okozhat. Anyósm tudna róla beszélni, de már nem él.
Nem árt meghatározni a helyiség hőveszteségét és ahhoz tervezni a hőleadó rendszert, mert fűtési rendszert utólag átépíteni drága és felesleges dolog.
A mostani padlófűtésem egy hétig tartó -17 fokban könnyedén teljesített, semmi egyéb hőforrás nem kellett. Biztos vagyok bene, hogy -40 fokotot simán ki tudnék fűteni vele. Ja, a mostani ház hőigénye kb. tizede fajlagosan mint a régi háznak!
Mi is gondolkoztunk, hogy a szobákban legyen radiátor. Végül arra jutottunk, hogy ne legyen. Egyrészt sok helyet foglal (gyereknek ablak alá kerülhet végre az íróasztala) másrészről ha nem használjuk, akkor elég nagy fölösleges plusz költség lett volna. Azt is mondták, hogy gazdaságosabban működik egy tisztán padlófűtéses rendszer és a hibalehetőségek száma is csökken. Ehelyett tettünk klímát is, amivel nyáron lehet hűteni + télen/tavasszal fűtés rásegítést is végezhetünk. 3 hónapja használjuk a rendszert, eddig nem kellett plusz fűtés, 22 fokra van állítva a szobánként vezérelhető termosztát, de ahogy mértem 1 fokot csal, inkább 21 fok van a szobákban.
Egyes nagy lamináltpadló boltok (pl. a Diego is) leírja, hogy csak akkor vállal garanciát a laminált lapokra, ha alatta kiegyenlítő alátét és párazáró fólia is van az aljzatra rakva.
Tehát hiába hülyeség szerintem a párazáró fólia, ha az a laminált lapok garanciájának a megtartásához szükséges :-(
Melegburkolatos padlófűtést csináltattunk, a rétegrend a következő lett a szobákban: laminált padló, lyukacsos padlóffűtéshez ajánlott xps, és legalul egy párafékező fólia, alatta nyilván a kb. 6-8 cm beton és benne a fűtéscső. A kérdésem, hogy ez megfelelő rétegrend? A párafékező fóliával kapcsolatosan megoszlanak a vélemények.
Igaz, hogy nem nagyon szokták méretezni a padlófűtést, de valójában nem is nagyon kell.
Ha 15-ös osztásban leraksz 20-as csövet, akkor négyzetméterenként 40 - 85 watt lesz a fűtési teljesítmény, ha 16-os csövet raksz le, akkor meg 35 - 70 watt lesz a hőleadás a vízhőmérséklet függvényében.
Tehát sokkal jobban függ a fűtési teljesítmény a vízhőmérséklettől, mint bármelyik másik paramétertől.
Vagyis felesleges bonyolult programokkal előre modellezni az esztrich, a padlóalátét, meg a padlóburkolat befolyását a hőleadásra, egyszerűbb szépen 15-ös osztásban letekertetni a csövet (külső szobákban 20-as, jobban szigetelt belső szobákban 16-os csőből), aztán az első szezonban az előremenő vízhőmérséklet beszabályozásával beállítani a szoba hőmérsékletét.
Aki aggódó természet (mint én is) az rakathat pluszba egy radiátort is az ablak alá, de sokak szerint ez teljesen felesleges.
S2-es a legjobb, az mindent kibír, előbb lesz a betonnal gond:)
Nekem a régi lakásomban volt így megcsinálva, a laminált púposodott egy helyen, de a lapoknak semmi baja nem lett. Amikor vettem 65 fokos előremenővel nyomták régi duval kazánnal, zalakerámia lapot.
Azért az mindig elhangzik, hogy méretezni tervezni stb. Rendes esetben egy víz gázas szakember letekeri 15-ös osztásra a csövet. Ha a jobbikból való, akkor egy nagyszobába 2 kört rak, esetleg rákérdez a szigetelésre.
Sikerül, ahogy sikerül, de többnyire komfortosabb, mint a radiátoros és takarékosabb is, bár elég költséges kiépíteni.
Ha nagyon szar a rendszer elkezd olvasgatni a delikvens, kap tanácsot tekergetésre ( ha csak mondjuk , mint nálam nincs áramlásmérő az osztón és csak ennyi a hiba), plusz szigetlésre, egyebekre.
Lenne, mit mesélnem milyen magyarországon a vállalkozó, szakértői környezet.
Amikor azt mondja nekem a generálkivitelező, hogy még soha nem szigetelt úgy házat, hogy padlószint alá mentek. A referenciája meg több száz ház.
A tervező meg a sávalaphoz is berajzolta nekem a szigetelést. Az más kérdés, hogyelmondta nem könnyű megcsinálni, mert ha csak szélesebbre vesszük az "árkot" és odatámasztjuk felúszik az xps.
Ezt egy építészmérnök mondta. A generálos műszaki ellenőre egy bácsika volt, aki az EPS-t ESP-nek hívta meg ilyenek.
Borzalom.................Bocs kicsit elkanyarodtam:)
egy házban mindenhol (2 szintes), minden szobában padlófűtés van. Régebben hallottam hogy ez nem egészséges pl a hálóban: szálló por, "vízér" ágy alatt, stb.
A felületfűtést méretezni kell a ház igényéhez, van a Danfloor nevű ingyenes program amivel nem bonyolult megtervezni. Legalább e program használata nélkül vakon csak hasraütésre megcsinálni egy ilyen beruházást meg is érdemli a kínlódást az aki megteszi...
Ahogy írták is a ház igénye fogja megmondani az előremenő hőmérsékletét, ha elegendő szigetelés van a házon (itt inkább a padló és a lábazat számít) 40 C° alatti előremenővel ki lehet fűteni. Nyilván a méretezésnél a padló hőmérsékletének (27C° a tartózkodási zónában és 32C°a fürdőben) a maximuma határozza meg a csövek méretét és távolságát.
Ezek szerint osztó-gyűjtő típusa válogatja melyiken melyik oldalt egyszerűbb fojtani. Nálunk olyan Watts áramlásmérős osztó-gyűjtő van, mint a Házas Ember kolléga linket képén, ezt az előremenő ágon még én is alig tudom tekergetni, nemhogy a gyerek, a visszatérő kék kupakokat viszont tudnák, de nem teszik :) (még) viszont azt mivel mind teljesen nyitott állásban van nem probléma ellenőrizni sem.
