Keresés

Részletes keresés

Szakadás Creative Commons License 2005.11.22 0 0 349
Talán segít: POS-anyag (hú de randa) elvileg azok a reklámanyagok (poszterek, brossúrák, tollak, stb stb) amit a kiállítóhelyiség jellegű boltokban láthatsz. (Talán legjobb példa, ha a mobilszolgáltatók eladási pontjaira gondolsz). De ilyen POS-anyagokkal lehet kitapétázva mondjuk egy orvosi váró is. Én a lektor helyében "szóróanyag"-ra javíttattam volna a POS materials fordítását.
Előzmény: Kis Ádám (348)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.21 0 0 348

A POS mint betűszó a Point of Sale rövidítése?

 

Ha igen, akkor nekem úgy tűnik, hogy nem az anyag-nak van helye, hanem a gyártás-nak. Emiatt nekem az a gyanúm, hogy ez POS-anyaggyártás. Szerintem a POS-anyag-nak nemigen van értelme (eladáshelyi anyag?). Engem ez a *távadat-feldolgozás-ra emlékeztet, ami szintén nincs.

 

Ádám

Előzmény: Mr. Quijote (346)
rumci Creative Commons License 2005.11.21 0 0 347
Ha a POS feloldásának szófaja melléknév, vagy szerepel benne maga az anyag, akkor POS anyag gyártás, különben POS-anyag-gyártás. Rohanok, magyarázni nincs időm, de elhiheted nyugodtan.
Előzmény: Mr. Quijote (346)
Mr. Quijote Creative Commons License 2005.11.21 0 0 346

Sziasztok!

 

Egy szaklapnál dolgozom, és összegerjedtem a korrektorral a következő mondaton: 'Ez a tendencia a POS-anyag gyártás fellendülését eredményezte." Már tudniillik a POS-anyag gyártás, mint olyan. Ő így javította ki, én pedig inkább a POS-anyaggyártás vagy a POS-anyag–gyártás mellett kardoskodom. A POS itt egy angol kifejezésből létrehozott mozaikszó, gyakorlatilag eladáshelyit jelent.

Kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Köszi előre is.

 

rumci Creative Commons License 2005.11.19 0 0 345
Általában az onomatopoézis példái ilyenek: kakukk, potty, plötty stb.
Előzmény: fumigo (344)
fumigo Creative Commons License 2005.11.19 0 0 344
Hoznál föl példát szóteremtésre, milyen az a nem nyelvi létező?
Előzmény: rumci (343)
rumci Creative Commons License 2005.11.19 0 0 343
Nem. Az ikerszavak egyáltalán nem mellérendelések. A mellérendelés ugyanis összetétel-alkotás. Az összetétel-alkotás viszont szóalkotásmód. Az ikerszóalkotás azonban átmenetet képvisel a szóalkotás és a szóteremtés között. (Szóalkotás: meglevő nyelvi jelből új szó létrehozása; szóteremtés: új szó létrehozása a semmiből vagy nem nyelvi létezőből.) Az álikerszó viszont olyan mellérendelés, amely úgy néz ki, mint ha ikerszó lenne.
Előzmény: fumigo (342)
fumigo Creative Commons License 2005.11.19 0 0 342
Tehát akkor az ikerszavak is valódi mellérendelések? Így már értem. :) Köszönöm!
Már teljesen kétségbe estem, enélkül is sokszor annyira halványkák a határok...
Előzmény: rumci (341)
rumci Creative Commons License 2005.11.19 0 0 341
Az álikerszók a valódi mellérendelések alkategóriája. Az jellemzi őket, hogy noha mellérendelések, úgy néznek ki, mint ha ikerszók lennének.
Előzmény: fumigo (340)
fumigo Creative Commons License 2005.11.19 0 0 340
Nem értem mi a különbség a valódi mellérendelések és az álikerszók között. Egyáltalán van értelme szétválasztani őket?
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.19 0 0 339

Írod:

 

És a számnevek helyesírásának rendszerét (szerintem nagyon helyesen) az alapvető rendszeralkotó elv, a mellérendelés határozza meg.

 

 

Hát ez vitatható. Itt sajátos elv érvényesül, amely követi a számok számjegyekkel való írásának szokását, a szóközt kötőjellel helyettesítve.

A helyesírási szabályzat a mellérendelő összetételek között nem említi a számjegyek írását, és sehol nincs részletezve az, hogy hol kötőjel, hol egybeírás. Lehet, hogy a helyesírás rendszerszűségét látszatra fokozza, ha erre az esetre a mellérendelés szabályait értelmezzük, de ez egyrészt nem kizárólagos, másrészt, ahol a mellérendelés értelmezhető, ott is különleges eljárást igényel, úgyhogy a feltétleezett rendezőelvből kilóg.

 

Néhány érdekesség ezen a téren:

 

A szabályzat szerint a kötőjelezést aszerint kell végrehajtani, ahogy a szám számjegyekkel írva tagolódna.

 

Például:

 

háromezer-tizenhat , azaz 3 016    -   négy szó, egy kötőjel

negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom   -   47 563, öt szó, egy kötőjel

hétmillió-egy - 7 000 001  -  három szó, egy kötőjel.

 

A számírás mindeképpen kettős. Egyrészében és kapcsolatos mellérendelés fedezhető fel (1001 = millió és egy), más részében alárendleés, illete lexikalizálódott szószerkezet (7 000 000 = hétmillió azaz hétszer egymillió).

 

Nézetem szerint a rendszer jó, de a magyarázat nem.

 

Ádám

 

 

Előzmény: rumci (337)
rumci Creative Commons License 2005.11.19 0 0 338
Akkor azt úgyis mondtam volna. De mivel igény mutatkozott, ezért rögtön explikáltam is a dolgot.
Előzmény: Kis Ádám (336)
rumci Creative Commons License 2005.11.19 0 0 337
Az ötszáz rész igen, a további építkezés azonban nem. Pl. háromezer-ötszáztizenkettő. És a számnevek helyesírásának rendszerét (szerintem nagyon helyesen) az alapvető rendszeralkotó elv, a mellérendelés határozza meg.
Előzmény: Kis Ádám (334)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.19 0 0 336

Ebben az esetben nem lett volna felesleges, mert hátha tudsz valamit.

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (335)
rumci Creative Commons License 2005.11.19 0 0 335
Mivel te is írtad, hogy teljesen egyértelműen sajtóhiba, feleslegesnek láttam megismételni.
Előzmény: Kis Ádám (333)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.19 0 0 334

Egyébként szerintem az, hogy a számnevek általánosan mellérendelő öszetételek szerintem erősen vitatható.

 

Nekem inkább úgy tűnik, hogy részben jelzős összetételek: ötszáz=öt száz, vagy az ötször száz szerkezet lexikalizációja.

 

Igazán mellérendelő összetételnek csak a 30–99 tartományt lehet tekinteni.

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (327)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.19 0 0 333

Ezzel azonban nem foglaltál állást az alapkérdésben: miért szerepel ez a MSzH-ban kétféleképpen.

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (327)
nagyutazás Creative Commons License 2005.11.19 0 0 332

Kedves UV-pót,

 

ez tényleg nagyon érdekes.

nagyutazás Creative Commons License 2005.11.19 0 0 331

Kedves Kis Ádám!

 

Köszönöm a választ!

 

nagyutazás

rumci Creative Commons License 2005.11.19 0 0 330
Kár, hogy nem írtad pontosabban a forrásod. A Győrré alak a régiségben is elég extrém volt, az utóbbi 250 évben mindig is jelentős kisebbségben volt a Győrbe alakkal szemben. Ugyanakkor a Győrött (esetleg Győrt, de ez inkább a Kolozsvárt esetében jellemző, de mindkét esetben egy t-vel, tehát a zárójelezés így lenne jó: Győr(öt)t) régebben valóban többségben volt a Győrben alakkal szemben.

A Czuczor–Fogarasi (1862) is régiességként beszélt ezekről az alakokról, de ő a honnan? kérdésre felelő változatot is említi:

„Régenten közönségesebben divatozott mindenféle végzetü magyarországi helyneveknél ban, ben vagy on, ěn, ön helyett: t v. tt, pl. Sopronyt, Szőllőst, Pécsett v. Pécsött, Fejérvárt v. Fejérvárott. – A ban, ben-vel ragozandók, ezen kérdésre: hová, ba be, s régiesen általánosabban is vá vé ragokat vesznek föl, mint Áfrikába, Bécsbe, Komáromba; továbbá régiesen: Terebessé (= Terebesvé), Győrré, (ma is), Pécscsé; és ezen kérdésre: honnan, ból, ből. régiesen: ól, ől, mint: Bécsből, Komáromból, régiesen: Pécsűl v. Pécsől. A régies példák Szalay A. 400 levélgyüjteményéből vannak kiírva.”

Idézem a Győr szócikkét is:
„GYŐR, (1), királyi város és a hasonló nevű Győr megyének székhelye; helyragokkal: Győrbe, vagy a helybeliek tájdivata szerént, és régiesen is Győr-ré; Győr-ben vagy Győr-ött; és Győr-ből.”
Előzmény: UV pót (329)
UV pót Creative Commons License 2005.11.18 0 0 329
Na jó, akkor áttekinthetőbben (rohadt indeksz):

Most kapaszkodj meg:
Hol? Budapesten, Debrecenben, Győr(ö)tt.
Hová? Budapestre, Debrecenbe, Győr (!).
Egy 1932-es nyelvészeti könyvben találtam.
Előzmény: UV pót (328)
UV pót Creative Commons License 2005.11.18 0 0 328
Most kapaszkodj meg:
Hol? Budapest<i>en</i>, Debrecen<i>ben</i>, Győr(ö)<i>tt</i>.
Hová? Budapest<i>re</i>, Debrecen<i>be</i>, Győr<i><b>ré</i></b> (!).
Egy 1932-es nyelvészeti könyvben találtam.
Előzmény: nagyutazás (323)
rumci Creative Commons License 2005.11.18 0 0 327
Mivel a számnevek mellérendelő összetételek, a szótagszámlálás szabálya viszont az alárendelő összetételekre vonatkozik, így e kettőt nem érdemes megpróbálni összekapcsolni. A számneveket egybeírjuk, hármas csoportonként (2000-en felül) kötőjelezünk. Ennyire egyszerű.
Előzmény: Kis Ádám (325)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.18 0 0 326

Elnézést, elhibáztam a toldalékot. Az helyesen -(o)s lett volna.

 

Elkezdtem számolgatni, és támadt egy gyanúm.

 

Ha eltekintünk attól, hogy ezek betűvel írt számok, akkor az -(o)s nélküli alakja nem azonos szótagszámú. Tehát - hangsúlyozbva, ha nem számok lennének - az egyiket egybe kellene írni, a másikat kötőjelezni kellene (huszonnégymilliárd, de huszonkilenc=millió - a = jelet azért használtam, mert a beíróablakban a jel  elválasztási helzyetbe került, és akkor nem lenne egyértelmű, hogy ott kötőjel van.)

 

Mi következik ebből?

 

Az, hogy a különírás mindenképpen helytelen.

 

Ugyanakkor a képző felragasztása során az egyik esetben kötőhang is megjelenik, tehát a szótagszám kiegyenlítődik.

 

Kis Ádám

Előzmény: Kis Ádám (325)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.18 0 0 325

Kedves Nagyutazás!

 

Annak nincs jelentősége, hogy az egyik eset huszonnégy milliárdos, a második huszonkilencmilliós

 

Bizonyosak lehetünk abban, hogy a kettő közl valamelyik hibás.

 

Induljunk ki abból, hogy szabály szerint  (AkH 289. szaksz) mind a huszonnégymilliárd, mind a huszonkilencmilló egybe írandó.

 

Az idézett két példában -os képzővel ellátott alakokat látunk. A képzés révén mind a két szó 7 szótagú lesz. Ha érvényesnek tekintjük erre az esetre az összetett szavak egybeírására vonatkozó szabályt, az úgynevezett 6:3-as szabályt, akkor huszonnégy-milliárdos, huszonkilenc-milliós lenne a helyesírás.

 

Ez az utóbbi azonban sajátos helyzetet idézne elő, ha ezek a számnevek nem önállóak, hanem egy nagyobb számnév részei: hárombillio-huszonnégy-milliárdos(?), ötmilliárd-huszonkilenc-milliós(?).

 

Nézetem szerint itt exlex állapot van, a megfogalmazott szabályok nem egyértelműek. Magam részéről a huszonkilencmilliós alakot vélem helyesnek.

 

A Magyar Helyesírási Szótár gondosan előkészített mű, azonban hiba akad benne pár.

 

Kis Ádám

 

 

Előzmény: nagyutazás (323)
nagyutazás Creative Commons License 2005.11.18 0 0 324

ellőre=előre   bocs.

Előzmény: nagyutazás (323)
nagyutazás Creative Commons License 2005.11.18 0 0 323

 

Sziasztok.

 

Két kérdésem van: az Akadémiai Kiadó által kiadott Magyar helyesírási szótár (szerk. Deme, Fábián, Tóth) szerint a huszonnégy milliárdos két szó, a huszonkilencmilliós meg egy szó.

Na már most: mi a különbség a milliárd(os) és a millió(s) között?

Vagy tévedett a szakkönyv? Akkor miért nem helyesbített?

 

A másik. Már régóta foglalkoztat a gondolat, és lehet, hogy nem e topik témája, de most úgy érzem, föltehetem itt is, biztos tudtok rá magyarázatot. Szóval milyen nyelvtörténeti előzményei vannak, és miért mondjuk, használjuk időnként úgy Pécsett, Győrött, és vajh miért nem mondjuk, hogy Budapestett?

És a másik: miért Bukarestben és miért Budapesten? (elnézést, ezekre valaha lehet, hogy tudtam a választ, de nem emlékszem sajnos)

 

A válaszokat ellőre is nagyon köszönöm.

 

Egy tanár.

fumigo Creative Commons License 2005.11.15 0 0 322
A szóismétléses és a tőismétléses szószerkezetek mellérendelő összetett szavak-e vagy sem?
UV pót Creative Commons License 2005.10.11 0 0 321
(((-:
Előzmény: rumci (320)
rumci Creative Commons License 2005.10.11 0 0 320
Szerintem, ha szar, akkor nem rekálmozzák, hanem fekálmozzák.
Előzmény: UV pót (319)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!