Amennyiben arra gondolsz, ami a szőlő levelén világos, fonál szerű járatokat csinál, az nálam is van egy-két levélen. (Valaki itt egyszer firkálóbogárnak nevezte.)
Tömegesen még sosem láttam elterjedni, kárt gyakorlatilag nálam nem okoz. Nem úgy mint az aknázómoly a gesztenye fákon.
Amennyiben nem erről van szó, elnézést az okoskodásért.
Az a baj ezzel a döggel, hogy a levélben csinál a lárva járatokat magának, így a kontakt szereket kiröhögi. A felszaporodásuk pont a szüreti időszakra tehető, de kevés szer van, ami zsendülésben használható az é.v.i. miatt. Ha túl sok van belőle, akár le is mehet a lomb.
Ha nagyobb mint egy nyúl, akkor le kell lőni, ha nem fogjaeg a kerítés. Ha kisebb le kell mérgezni, egy nyári éjjel, holdfény mellett szenvedéllyel.
Ha ugyanakkora mint egy kis nyúl, akkor meg kell fogni és átvinni a szomszéd faluba.
:-D))))
Én most végeztem, a szerintem utolsó előtti permetezéssel.
Rengeteg "lepke" van. Volt eszembe, hogy valamit kapnak ők is, de elmaradt. Nappal nem feltűnő, de éjszaka a lámpa mellett nagyon látványos. A terasz fehér fala pedig alkalmas lenne egy teljes tanórára, a milliónyi fajta moly elemzésére.
Igaz nyár elején kicsit elbizonytalanodtam a szüret időpontjával kapcsolatban, amit én januárban beirok már a naptárba, de ugy latom lassan minden helyére kerül. A zala, a cserszegi és a zweigelt simán eszegethető (lenne ha leteltek volna már a várakozási idők). Valamelyik nap ha hazamegyek, kihoznom a refraktometert.
A kerítést úgy csináltuk meg hogy kb 80- 100m-kent hosszú fa oszlopokat tettünk, a ragadozó madarak számára ülőfa gyanánt.
A nagy sasok ott szoktak figyelni és onnan kapják el a zsákmányt!!!- vagy legalábbis így kellene lennie. "Sast" nem láttam rajta ülni, de szépen körbe van "kakcsikázva", tehát funkcionál valamit.
Szerintem nálad a háló lenne a legbiztosabb megoldás.
Ki lehet sok mindent próbálni, de a földön érkezők ellen a kerítés, a légi ellenséggel szemben a háló véd.
(Ez a legdrágább, de a legtutibb ami neked is elérhető!)
Egy gipsz sast kiraktam egyik szőlőoszlopra. Eltűntek a madarak a környékről. Persze, gondolom, majd rájönnek, hogy ártalmatlan, és visszajönnek egy idő után.
Rigók és szarkák ellen kellene védelem. Ha lehet a legegyszerűbben installálható.
Szoktam látni 2 pár ragadozó madár félét - halvány lila fingom sincs róluk, csak a vércséket ismerem - de mint mondtad azok fent "úsznak" a meleg légáramlatokon (talán ölyvek)
Biztos vagyok benne, hogy a scarybird működik de mivel 100 km-re vagyok az ültetvénytől nem biztos, hogy viharos szél esetén kitudnám engedni a szelet a madárból ;-)
Van még a Doxmand madárriasztója is ...
És a madárháló:
Tavaly vettem 500 m 2 m-es madárhálót ami 1 sor szőlő megvédésére (sem) elég, most a szlovákoknál vettem 1,2 m-ből szintén 500 m-t de még mindig kellene 2 sorra való.
Azon gondolkodom, hogy lehet tavasszal is felraknám a hálót és az lenne a őzek rágása elleni védelem majd ha eléri a 20-25 cm-es hosszúságot a hajtás akkor feltekerem a felső drótra...
azt írják, hogy a 6 m-es 1,5 ha-t tud "megvédeni", a 9 m-es kisebb szélerősségnél is, ill. gyorsabban repül. Hát nem tudom, felénk a héják, hollók nem 6 m-en röpülnek, hanem inkább 56-on. Meg mi van szélcsend után? Tükrökkel nem próbálkoztál? (Fellógatva zsinóron T-fára). A T-fát amúgy is tudom ajánlani, a vércsék, sólymok előszeretettel ücsörögnek rajta vártán.
Időből mindig kevés van. Inkább a terv szerű, tmk jellegű munkák híve vagyok. Aztán van, ahol bejön, van, ahol nem. Minden munkában azt keresem, hogy hol lehet még 10 percet megtakarítani. (Nem ellinkelni, hanem kevesebb idő alatt, vagy kevesebb munkával elérni a megfelelő eredményt.)
"Kicsit keszekusza módon van megmetszve, elég sűrű lett. A ritkítást is gyakorolnom kell még"
Ha látsz arra esélyt, hogy jövőre változtass ezeken akkor adj még ezeknek a tőkéknek még egy évet. Nem sokról lehet szó...
Biztos vannak az ültetvényedben peronoszra érzékenyebb fajták de ha jól csinálsz mindent (és a Teremtő is támogat) akkor ezeket indikátornak is használhatod.
Feketerothadásra utaló nyomokat a levélen vagy a fürtön találtál?
A Systhane az azolok közé tartozik így akár működhetne is megelőzésként de hogy gyógyítson... tudja a fene;-)
Lenin elvtárs után szabadon:
Zöldmunka, zöldmunka és zöldmunka
ami csökkenti a gombabetegségek kialakulásának lehetőségét
És erős, ellenálló növény ...
Lombtrágya:
Én személy szerint nem tudom elképzelni, hogy az ősszel/télen kiszórt műtrágya lejut a gyökerekhez, főleg nem annyi csapadékkal mint ami ebben az időszakban van tehát a makro-; mezo- és mikroelemeket érdemesebb lombon keresztül pótolni de csak ésszel...
A Biomit Plussz nálam bevált, zöldborsó nagyságig mindig van a keverékben (utána már nincs mert lúgos tartományban van a keverék pH-ja)
Az aminósavak, alga kivonatok is segítenek és stressz tűrését is segítik a növénynek.
Vannak szimpla specifikus lombtrágyák melyek egy bizonyos elem hiányát orvosolják de ha nincs levél-analízis a kezedben könnyen mellé lehet lőni (antagonizmus) és utána azt sz@rnak tekinthetjük;-)
Ez a topic szölömüveléssel foglalkozik, nem borászattal, tehát a kérdésed itt OFF-topic (azaz ne gyere többet borászati kérdésekkel ide), de amúgy a maradékcukor azt jelenti, hogy a mustnak volt egy eredeti cukortartalma, aminek egy részéböl alkohol lett erjedés útján, a borban viszont maradt még kierjedetlen cukor, ezt a megmaradt cukrot nevezik maradék cukornak. Ugyanis az alkohol ha elért egy bizonyos 5-ot, akkor leöli az élesztöket, leállítva az erjedést, ha maradt még benne cukor, akkor maradt, ha szárazra kierjedt, akkor kierjedt. Attól függöen, hogy mennyi a maradékcukor-tartalma, lehet egy bor száraz (kevesebb, mint 4% maradékcukor), félszáraz, félédes vagy édes. A kipréselt valami, amire gondolsz, az a törköly, amiböl bor már nem készülhet, max törkölypálinka.
Teljesen vegyes. 20 fajta biztosan van, ha nem több. Sajnos még csak nem is egy helyen, hanem mixelve, erre-arra. Ez azért "jó", mert a későbbit még kellene permetezni, a korai meg hamarosan érik. Hiába jelölgetjük színes szalagokkal a koraiakat, mindig előfordul, hogy véletlen megfújok egyet-egyet, mire észreveszem. Évit meg már nem bírja ki.. kuka.
Egy friss, új ültetéssel sokkal könnyebb dolgom lenne, ami rendesen, legalább soronként-fajtánként külön lenne ültetve.
Gondolom, ez egy vegyes ültetvény lehet. Ha fajtaspecifikus a peronoszpóra, akkor mindenképp ajánlott az érzékeny fajtákat kiszedni, bár rügymutációból is lehet olyan, hogy ugyanazon fajta egyik egyede jóval érzékenyebb. mindenesetre, ha visszatéröen évröl évre elöjön és csak ott, akkor én nem kinlódnék velük, ahogy azokkal se, amik semmire se viszik.
A levéltrágya addig kell, amíg a szölö növekedési fázisban van, ami mostanra már elmúlt, így ilyenkor már fölösleges pénzkidobás a levéltrágya.
Sajnos a metszés se volt az igazi. Kicsit keszekusza módon van megmetszve, elég sűrű lett. A ritkítást is gyakorolnom kell még.
Azok a tőkék, amik most erősebben fertőzöttek, jó eséllyel jövőre is fogékonyabbak lesznek? Ha kiveszem a kényesebb tőkéket, akkor jól gondolom, hogy a többi növény is kevésbé lesz kitéve jövőre a peronosznak?
Jelölöm azokat a tőkéket, amin nincs termés, vagy valami bajuk van, és terv szerint ősszel ki lesznek vágva.
Csakhogy ilyenkor már nem sokra (pontosabban semmire se) mész a lombtrágyával. A világoszöld tőkéknél generell gond lehet a tápanyagfelvétellel.
Ha egy ültetvény nagyon peronoszos, akkor szüret után (ha volt ilyen egyáltalán), rézzel ajánlott permetezni, maximális megengedett hektárdózissal, bő lére eresztve, a következő évben közvetlen rügypattanás előtt rezes lemosózás, virágzás előtt réz nélküli felszívódó, virágzás utántól/kötődéstől fürtzáródásig szintén felszívódó (lehetőleg váltogatva a hatóanyagokat) rézzel kombinálva, de a legfontosabb: vémony lombfal kialakítása!!!
Systhane-t lisztharmatra, és feketerothadásra írja a papírja. (korábban már fújtam vele 2x) Kb. 4-5 tőkén láttam tünetet, amit feketerothadásnak gondolok. Tavaly elég sok termést tönkretett.
Peronosz: ~250 tőkéből 3-nál láttam erősebb fertőzést, és még néhány helyen "olajos foltokat" Nem szeretném, hogy elterjedjen. Tavasztól fogva kapta 7-14 napos közökkel a rezet (cuprofix, champion, ridomil) Tavaszi lemosás is megvolt. Nem tudom, hogy ilyen száraz időben miért jön elő mégis. Tavaly nagyon erős fertőzés volt.
Lombtrágya: Ez az ültetvény kb. 10-15 évig nem kapott trágyázást, és normális gondozást. Tavalyelőtt kezdtem el foglalkozni vele, és tavaly előtt, és tavaly ősszel kapott npk műtrágyát, tavaly marhajót, és rendes marhatrágyát. Vannak tőkék, amik eléggé halványzöldek. (mintha tápanyaghiányos lenne.) Sokkal kevesebb, mint tavaly, de azért még vannak ilyenek.
Minek lombtrágya ilyenkor? Fejből nem tudom, de a systhane hatékony a feketerothadás ellen? Amúgy valamit nagyon el kellett rontsál/be kellett nézzél, hogy van peronoszpórád, ill. a feketerothadást inkábbcsak megelőzni lehet, kikezelni nem nagyon, főleg nem rézzel. Tapadásfokozó mindig kell bele.
