Én úgy tudom, hogy az edzőknél az volt nagy lépés, amikor profi edzőket kezdtek foglalkoztatni: ezt már amatőr csapatnál is lehetett. A zöldeknél Tóth-Potya volt az első ilyen.
Nem tudom mióta van edző, de nehezen tudom elképzelni, hogy az angol profiknál ne lett volna. Ha máskor nem, legalább a 90-es évekre. Az viszont egy nagy kérdés, hogy mióta van edzőképzés. Erre most fejből nem tudom a választ, de az kétségtelen, hogy nem mindegy, kiből, hogyan lehet edző. Amire az nb1.hu utalt, szóval az a 26-os évszám, arról éppenséggel el tudom képzelni, hogy pl. a FIFA kongresszuson néhány ország képviselői elhatározták, hogy megszervezik az edzőképzést. A Földessybe kellene belenézni, abban biztos van valami. Ha a 26-osban nem, akkor a 60-asban biztosan.
Nehéz lett volna utánaolvasniuk ... Bár az érdekes lehet, hogy mikortól létezik az edzői "státusz". Művezetője a legtöbb csapatnak volt, sőt edzőnek is nevezhetjük őket, de mikortól számítanak a csapat részének ténylegesen? A Fradi tuti alkalmaz Tóth-Potya 1926-os szerződtetése előtt edzőt (mármint az amatőr korszakban), mégis őt tartják nyilván elsőnek (hivatalosan).
Ja, Jimmy Hogan meg biztos szertáros volt az MTK-nál, hiszen 26 előtt nem volt edző a csapatoknál... Csak emiatt regisztráltam azon az oldalon, ennyi marhasághoz kénytelen voltam hozzászólni (s hogy ki ne vágjanak egyből kritizálás miatt, még alá is írtam a déer-rel bővített nevem:)).
Pluhár nem is akármilyen csatársorban volt válogatott. Első alkalommal Svádország ellen 1921-ben. Cserként állt be a 46. percben Braun helyett. Így festett ekkor a magyar csatársor: Pluhár-Molnár-Orth-Schlosser-Jeny. Eredmény 4:2 ide!
Az nb1.hu Régi idők focija rovatában olvastam ezt: A világ első futballklubja állítólag az 1857-ben alapított Sheffield United (a Fradi "testvérklubja"), mégis: egészen 1878-ig kellett várni arra, hogy a találkozók játékvezetője egy sípot kapjon, hogy azzal szakíthassa meg a játékot. Az első edzőre még tovább kellett várni: Ausztria, Magyarország, Svájc, Olaszország, Belgium és Spanyolország 1926-ban egyeztek meg abban, hogy a csapatok mellett edzők oktatják majd a játékot, és ők döntenek a csapatok összeállításáról. Érdekesség, hogy Franciaországban csak a második világháború alatt/után ismerték be ennek szükségszerűségét. Hallott valaki bármit is erről az "egyezményről"? Gillemot már 1906-ban leül a MAC képzeletbeli kispadjára... Miről írnak itt?
Lehet, hogy volt már, és lehet, hogy buta a kérdés: de az a Pluhár István, aki 1921-ben a BEAC színeiből kétszeres válogatottnak mondhatja magát, az ugyanaz a Pluhár, aki 42-ben könyvet ad ki a magyarországi sportegyesületekről?
Szóba jöhet a Fulham is a mez összeállítás az 1901-es évből hasonló, és Dél-London nem esik messze tőle. Helyileg hol lelte a fényképet, hol lakik a család?
Megnéztem a MOL-ban, ott sincs. A kúriai anyag egyébként is hiányos. A három halálos eset kapcsán egyedül a Bindl-ügy bírósági iratai vannak meg, igaz, azok elég bőségesek (a nagyobbik része orvosi szakvélemény).
„Életüket és testi épségüket szolgáltatják ki…” 1. Dávid Vilmos halála. Magyar Narancs 2008. március 20. www.narancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16131
2. Stiller Gyula halála. Magyar Narancs 2008. május 22. www.narancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16439
3. Bindl Jenő halála. Magyar Narancs 2008. június 26. www.narancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16645
A Kúria jegyzőkönyve nincs meg nekem, de mintha a régi képviselőházi jegyzőkönyvek között lett volna említés erről. A jegyzőkönyvek pedig elérhetőek a neten. Igaz, ez csak a parlamenti vitára, esetleges felszólalásokra szorítkozik.
"Még a 20-as években is hivatkoztak az MLSZ-ben arra az 1901-es kúriai ítéletre, amely kimondta, hogy akik önként futballmérkőzést játszanak gyakorlatilag lemondanak testi épségük jogi védelméről. Ennek ellenére főként lábtöréses esetekben többször előfordult, hogy bíróság elé került az ügy."
A Nemzeti Sport egy újabb - kissé durva - karikatúrája - Turay József dedikál
("Suttyó" ugye a városi legendák szerint kezdetbej analfabéta volt - de legalábbis nagyon csóró és alacsony származású, alig iskolázott pékinas az angyalföldi nyomortanyákról)
Sjose: ha lesz időm, és nem esik szét a könyv a kezeim között, akkor az egészet küldöm majd digitálistan. Mivel 19/20-ban volt egy cezúra, ezért ebben a kötetben szinte minden fontosabb szabály és nemzetközi egyezmény benne foglaltatik gyűjteményesen (Lex Owen, Szlovenszko-egyezmény, stb.)
Van otthon egy 21-es szabálykönyvem, ha nem felejtem el akkor megnézem, vagy beszkennelem a megfelelő részt. Amúgy én is LG-hez csatlakoznék, voltak speciális esetek, amikor valakit "profivá" nyilvánítottak, annak ellenére is, hogy itthon nem volt profizmus. Elég volt, ha profi ellen lépett pályára (lg is írta), vagy ha pénzdíjért játszott (stb.).
Egyébként emlékeim szerint valaki írt egy egész jó ki cikket az amatőrökről, álamatőrökről, és profikról :)
Csak érintőlegesen tartozik a témához, hogy Cseh II 1933 augusztusában visszaamatőrösítési kérelmet nyújtott be az MLSZ-hez. Két héttel később hosszú bűnbánó levélben kért elnézést a Hungária vezetőségétől és persze esze ágában sem volt fenntartani a kérelmet. Gondolom némi anyagi követelése volt azért sértődött meg egyidőre.
("Suttyó" ugye a városi legendák szerint kezdetbej analfabéta volt - de legalábbis nagyon csóró és alacsony származású, alig iskolázott pékinas az angyalföldi nyomortanyákról)
