Feltétlen felszívódik mert a cserép alja lyukas. Csak nem tudom a homok nem-e túl tömör vizesen.
Én virágföldben vagy komposztban szoktam gyökereztetni. Így nem kell sietnek az átültetéssel, ami lehet kockázatos is a gyökerek szempontjából. De ki hogy szereti.🙂
Nem vagy te hülye, csak még kevés a tapasztalatod.
Fogalmam sincs a most gyökereztetett vesszőkből milyen fejlettségű csemeték lesznek őszig. Nagyon sok mindentől függ.
Én vessző gyökereztetéshez a közeget előre benedvesítem. Nem tocsog, csak jó nedves és porhanyós. Köré szórom a vesszőnek, nem tömörítem. Így levegős, nedves-párás közegben lesz a vessző, nem rothad be. Flakonnak levágom az alját, flakont ráteszem a vesszőre, takarja a talajt is, ami így nem szárad hamar. Kupak nélkül megy a takarás. Ha úgy gondolom öntözni kell, a kis cserepet vízbe állítom, lassan megszívja magát a föld, ezzel kevésbé tömörödik mintha felüről öntözném.
Tegnap leszedtem úgy 5 kg fügét. Most kezd beindulni a nyári szezon...
Megpróbálom az aszalást, már tegnap este óta az aszalóban van. Ma estére vagy holnapra kiderül, mi lesz belőle? Korábban is minden évben rendszeresen aszaltam fügét, de az nem nyári termés volt.
Pálinkának még sem próbáltam csak az őszit, de azzal most nem is tudnék mit kezdeni, még a tavalyelőttit kortyolgatom, a tavalyi még érintetlen, ki sem hígítottam az érlelésből.
Szintén tavaly kipróbáltam a nyári lekvárt, de nem hozta a várt eredményt. Az is az ősziből az igazi.
A nyári valószínűleg csak friss fogyasztásra lenne jó, de a termésem ehhez rengeteg. Ha az aszalás sem hoz jó minőséget, akkor tavasszal elkezdem intenzívebben metszeni a fáimat, legalább formásabbak lesznek, nem nyúlnak meg az ágaik. Idén meg osztogatás lesz, bár a szomszédok nem érdemlik meg.
Korábban nagyon favorizáltam a Peretta fügét. Jó-jó, de szeretnék bejelentést tenni... A Babits füge sokkal jobb, sőt az eddig kóstoltak közül a legjobb! Idén kezdett nálam nagyban teremni, eddig elég limitált volt a termés, inkább kóstoló. Ízében, méretében és állagában stb-stb. A fajtajellegei miatt is viszi a prímet, szép és erős fát növeszt, bőséges korai (legkorábbi?) nyári terméssel. A termései zárt kehelynyílásúak, ezért a rovarok is kevésbé támadják, szemben az adriai fügémmel, ami gyorsan megromlik a hangyák stb miatt, ha beéretten azonnal nem szedem le.
írtam, hogy azért néztem meg a japán gyöngyvessző dugványokat, mert amilyen gyorsan kihajtottak, olyan gyorsan penészedni és kókadozni kezdtek, és mert volt elég, hogy egyet megkockáztatva kiszedjek. hirtelen megörültem, hogy tényleg milyen könnyű, aztán kopp! :)) utána azzal próbálkoztam, hogy levettem egyről a kupakot, az teljesen le is hervadt. a többin még rajta van, az eredeti levelek általában jól néznek ki, a friss hajtások viszont megakadtak, rosszabb esetben lekókadtak, megpenészesedtek. valószínűleg nagyon beiszapoltam őket az elején, sőt biztos. a fúgéket is azzal rontottam el. nem is kellett az elmúlt egy hónapban megöntözni őket...
a 3 napja vízbe tett ágakon már megjelentek a kis fehér pöttyök. szerinted ha minden jól alakul, akkor még a tél előtt megfelelő fejlettséget érhetnek el? amúgy hülye vagyok, igazából tavasszal gyökérsarjat is szedhettem volna ki két bokor alól, gondolom, hogy az a legegyszerűbb szaporítási mód.
Bocsánat, keveset vagyok gépnél, ilyenkor nincs kapacitásom mindenhová benézni.
Egyet tartottam meg, a többi más gazdára talált. Az akkori fotókon már a megindult hajtásokat is látjuk. Abból tudni hogy megeredtek. Komolyan kihúzgálod a vesszőket hogy megnézd van-e már gyökerük? Hány éves vagy te?😀
Nem bántalak, meg ne haragudj, de ilyet nem csinálunk, mert a gyenge kis gyökérkezdeményeket letöri a vessző és föld súrlódása és úgy látod hogy nincs gyökér, pedig lehet hogy volt.
A füge nekem is okoz meglepetést, még így bő 20 év után is. Persze nem merültem bele sosem a témába, leginkább csak tapasztalatot gyűjtök.
Annyit biztosra tudok hogy mikor legérdemesebb dugványozni és milyen vesszőt, de így se sikerül mindig minden próbálkozás. Talán a legtöbb fajta könnyen gyökereztethető, de pl. van egy fajtám, a kedvencem amiről a tavaszi metszés alkalmával tettem vízbe 2 vesszőt, a mai napig csak gyökérkezdemények vannak rajtuk. Kb. 1 hónapja tettem melléjük még egy fél fás vesszőt mert a nagy tövéről kivágtam egy erősebb hajtást. Azon is csak gyökérkezdemények vannak, és a vessző már hosszában reped annyira megszívta magát vízzel.
Én már lassan befejezem a szaporítást, de ha mégis szükséges, akkor légbujtást készítek tavasszal-nyár elején. Ezzel 100%-os az eredmény.
legjobb lenne a pincében teleltetni, csak félek tőle, mert az encián is kiszáradt. a hőmérséklet talán nem probléma, csak eltalálni, hogy ki se száradjon, meg be se rohadjon...nem könnyű.
mondjuk ennyi erővel tényleg ki is ültethetném a végleges helyére ősszel. ugyanezzel a takarással. egyébként úgy értetted, hogy a teljes növényt betemeted földdel?
Nem csinálok belőle nagy ügyet. Megvárom, míg ősszel eldobja a leveleit, aztán fagymentes helyre viszem. Aláteszek egy alátétet, amibe hetente öntök egy kis vizet. Melléképületben van, ahol 5-10 foknál nem szokott lejjebb menni a hőmérséklet. Még igazán sötét helyet sem keresek neki. Persze ebből az következik, hogy már márciusban beindulnak, akkor közelebb teszem az ablakhoz, hogy több fényt kapjon. Két-három naponta fordítok egy negyed kört rajta, hogy ne görbüljön a fény irányába.
Amikor meg megjön a jó idő, akkor kirakom a szabadba, vagy ha van, akkor kiültetem a végleges helyére.
Akkor nevelgessed cserépben, majd cseréppel együtt egy gödörbe teszed fagyok előtt. Mélyebbre is mehet kicsivel mint ültetésnél tennéd, rá a vödörnyi föld, és takarás. Szépen áttelel. Tavasszal cseréppel együtt kiveszed mielőtt megindulna.
Kint a helyére ülteted máris hogy télire megkapaszkodjon a gyökere. Fagyok előtt borítasz rá 1 vödör száraz földet és ráteszed a vödröt is. Ő is csak -10 fok alatt károsodna takarás nélkül mint a nagyok. Lényeg hogy túl sokáig nem szabad öntözni, hogy legyen ideje beérni a vesszőnek. A zöld hajtás elfagy mindenképpen.
a megmaradt dugvány egy szem dugvány teleltetését nem tudom, hogy hogy oldjam meg, ha sikerül eljutni odáig. száraz a levegő a pincében, és szerintem legalább 10 fok van, de még sosem mértem meg. a kiültetés és takarás működhet?
sokszor türelmetlen vagyok a dugványokkal, lehet, hogy többnek lett volna esélye. viszont az az egy, ami megmaradt, szépen fejlődik, hajt, a gyökerek is látszanak már itt-ott, a flakonon keresztül.
ránéztem ma a városban arra a fügebokorra is, amiről azért nem szaporítottam, mert vagy csak egyszer érik, vagy később van az első hullám, már nem emlékszem pontosan tavalyról. pedig ízre nagyon jó. picit barnásabb, mint a másik három, amit szaporítani próbáltam, illetve kevésbé szétplöttyedős, úgy rémlik. ami még feltűnt ma, hogy a levele sokkal szeldeltebb, mint a másik háromnak. ilyen. levél alapján mennyire lehetne leszűkíteni a lehetséges fajták körét?
Május elején lemetszettem az egyik cserépben hajtatott füge oldalhajtását (így szoktam, hogy fa legyen, ne bokor). Beletettem nedves földbe.
Két hónapig vegetált, eldobta két levelét, egy maradt rajta. Július elején aztán beindult. Most egyre szebben néz ki. Ha valakinek kell, ezt is bedobom majd a közösbe, nekem nincs szükségem rá.
szedtem tegnap egy ágat, az idei hajtás kivételével mindegyik részéből raktam vízbe kb. 20 centis darabokat. levél nincs rajtuk. olyan 4 cm vízben állnak az árnyékos teraszon. egyik videóban azt mondta az ember, hogy a hosszú gyökerek nem igazán jók a vízben indított dugványok átültetésekor, jobb, ha csak "rügyes". kíváncsian várom a fejleményeket.
a júniusban dugványozottak közül egyetlenként életben maradt szépen hajt egyelőre. takarás nincs már rajta, amennyire tudom hetente 1-2-szer vízzel le kell spriccelni, hogy csökkentsük a kiszáradás esélyét.
Én már gyökereztettem kora tavasszal még alvó rügyes hajtást, de mostanában leválasztott, még zöldellő leveles friss hajtást is. Az előző évi, tavalyi ág sem volt 6-7 mm-nél vastagabb.
A lehetőségeid közül én inkább a kertészeti perlitbe tenném az éledő hajtást. Az enyémek egy keletre néző helyiségben polcon kezdenek gyökeresedni. Tehát délelőtt nap éri őket.
ja, és az elhelyezés: gondolom árnyékos, de világos helyre kell tenni. én a teraszon tartom a dugványaimat, teljesen leárnyékolja a ház.
tegnap megnéztem, a három dugványozott fajta közül a kedvencem már kezd érni, szedtem is róla egy szemet, rengeteg van rajta. az a fajta, amelyik megeredt és hajt, szintén elég közel van az éréshez, de egy picit hátrébb tart, mint a másik. az is lehet, hogy ugyanaz a fajta, mint a "kedvenc"m csak azért érik később, mert picit talán árnyékosabb helyen van. 200 m-re vannak egymástól, amelyik előrébb tart, alacsonyabban van a dombon, de déli oldalon, a másik a dombtetőn. a levelük egyforma, nem annyira szeldelt. ilyen. tavalyról úgy rémlett, hogy a "kedvenc" termése kicsit sötétebb, de a mostani állapotukban még nem nagyon látok köztük különbséget. igazából mindkettő finom, csak az a fajta, amelyik megeredt. iszonyatosan nagyra nő, simán van 5 méter magas a bokor. na, mindegy, majd figyelgetem őket a nyáron, próbálom belőni, hogy milyen fajtájúak lehetnek. nem lesz egyszerű.
ok, és friss, zöld ág legyen, vagy idősebb, vastagabb? milyen vastag legyen kb? kókuszrostom nincs, virágföldem, perlitem, homokos földem és humuszos földem van.
20 cm-esnél nem kell hosszabb, lehet ágvég, vagy köztes rész. Ha leveles, ne hagyj rajta 1-2 levélnél többet. A rügyek hamar beindulnak. A gyökereket fehér pontocskák jelzik, ekkor szoktam a laza szerkezetű kókuszrostba ültetni átlátszó műanyag pohárba. De vigyázni kell, - nem szabad tömöríteni, mert sérülhetnek a gyökérkezdemények, locsolással tömörítődik kellően. Az elején erősebben nedvesen tartom, mert eddig vízben volt és ne legyen nagy megrázkódtatás a kikerülése onnan. Később már elég csak nedvesen tartani.
Afgán füge termése