Nem egyszerű, mert kb 120 m2 tető vize jön bele, amikor szakad az eső azt is győznie kell. Egy fenyőfa van itt a házhoz közel, annak a lehullott tűleveleit hozza a víz, ha nagyon finom szűrőt teszek eldugul és melléfolyik, ha nagylyukú a szűrő nem ér semmit. A port meg csak valami nagyon finom szűrő, vagy kavicsszűrő fogná meg.
Azt hiszem most jutottam el kényszerből a ciszterna kifóliázásának a legjobb módjához.
Mint régebben írtam a köralakú téglafalú aknába készítettem egy beleillő zsákot tófóliából, leengedtem, a tetejét rögzítettem és kész a ciszternaszigetelés. Jó is lett, de az alja összevissza volt gyűrődve, és mivel szűretlenül engedtem bele a vízet tele lett iszappal. Létrával lementem kitakarítani, egy kicsit meg is igazgattam és közben valahol kilyukadt. Amikor fel akartam tölteni egy nap alatt elfolyt belőle a víz. A lyukat nem találtam, beragasztani reménytelen lett volna mert a takarítás után is csupa iszap volt az alján minden.
Gondoltam egy merészet, levágtam az alját, hogy a palást éppen az akna fenekéig érjen. Kitakarítottam a maradék iszapot és beleöntöttem az aknába 12 cm vastagságban (250 liter) hígra kevert betont. A fólia szélét körben felhajtogattam majd beletapostam a betonba 5-6 cm mélyre. Így a fólia alsó széle befelé hajolva benne van a betonban, elsimítottam a betont, a végén lelógatott létráról a lábnyomaimat is elsimítottam.
Egy hétig hagytam kötni, a legutóbbi esőt már beleengedtem és szépen tartja a vizet. Így most sima beton az alja, könnyű lesz takarítani és nem kell aggódni hogy kilyukad.
Nálunk is egy betonciszterna működik, igaz hogy csak 11m3-es. Ezt gyakorlatilag örököltük, még a MÁV-tól, az akkori vasúti lakások mellé ilyet (is) építettek. Persze nem mindegyikhez. A lényeg hogy rá volt kötve az utcai esővíz elvezető csatornára és kvázi pufferként működött. Sajnos a valódi szerepe nem derült ki. Idén ezt teljesen leválasztottuk és zárt rendszeren megy bele az esővíz. A függőleges csatornák tetejéhez (tehát ahol találkozik a vízszintes és függőleges idom) lombkosarat tettünk. Nem gyári de az elve ugyanaz. A cél hogy a leveleket, esetleg leváló cserépdarabokat megfogja. Erre tökéletesen alkalmas. Onnantól kezdve csak por, kisebb szennyeződések kerülhetnek a ciszternába, amik le is üllepednek. Ez semmilyen gondot nem okoz. A ciszterna teteje teljesen zárt, csak két nyílás van a tisztításra. Tehát semmilyen állat ill. oda nem illő dolog nem tud lejutni. A túlfolyó nálunk is a kertbe megy bár nem tóban végződik, hanem egy fa közelébe vezettük (ott hasznosuljon a + esővíz). Mindkét végét elláttuk szűrővel, nem kell túlmisztifikálni, egy sima szúnyoghálót képzelj el körkörösen felerősítve. Nem juthat ott sem be a csőbe ill. a ciszternába semmi. Én ezt a módszert ajánlani tudom nektek is, mert bevált.
Egy kérdésem viszont lenne, ha tudtok lszi segítsetek. A betonciszterna elképesztően jó anyagból készülhetett, mert kb. 80 éve ott van, de amikor vésnem kellett, majdnem feladtam. A lényeg, hogy kb. fele magasságáig le van kenve belülről bitumennel, gondolom a szigetelés miatt. Most hogy újra funkcionál, természetesen magasabban van a víz, már ott is van ahol a csupasz beton van csak. A kérdés, hogy kell-e ezt szigetelni? Kell-e a betont szigetelni, vagy vízzáró önmagában is? Ha igen milyen anyag jöhet szóba? Jókat olvastam a bitugelről is...
Elnézést ha ezt már kitárgyaltátok, de visszaolvasva nem találtam erről egyértelmű infót.
vízzáró vakolattal lehet (érdemes) a betonciszternát bevonni? Igazából egy egészen kicsi, már régóta meglévő tárolóról van szó, ami körbe van betonozva (elég gyenge állapotban már). Ezt gondoltam bevonni vízzáró vakolattal, majd bele tófóliát, biztos, ami biztos.
A tervezést nem kellett választani, mivel a teleső rendszert bármely kőműves megépíti Ország József útmutatása alapján. Amibe hibáztam most, az az hogy nem raktam a derítőbe ami 4m3 egy ugyan olyan átmérőjű szellőző csövet, mint amin betódul az esővíz. Ezt most pótolom. Nem akarom, hogy a tetőn jöjjön vissza a víz J
Még nincs késsz a rendszer, terveim szerint kb még 1-1,5 hónap hogy komoly véleményt írjak róla.
Ha tudsz olyan tartályt vegyél aminek a keretében van keresztirányú erősités is, mert akkor elég egy vaslemez is. Mivel a fagyhatár Mo.-n 80 cm, de mostanában a legkeményebb teleken se húzodott 60 cm alá, igy elég egy 60-70 cm is. Ha van kimaradva az ismerösök között valakinek szigetelésböl kimaradt EPS akkor a tetejére rá kell rakni és akkor a nagyon kemény teleken se fog befagyni, mert a talaj alulröl füti.
szerintem nem kell kulonosebben melyre tenni, mert az alja mindenkeppen tobb mint 1 meter melyen lesz, ahol futeni fogja a talaj a benne levo vizet.
lattam nyitott aknat, amiben talajszint-30centin allta a viz, volt vagy 2m mely, es siman csak 10cm jeg tudott a tetejen lenni a legnagyobb hidegben is.
Azert asnam el, hogy telen is lehessen hasznalni, ne fagyjon meg benne a viz.
Az alu keret az hozza jar, csak az meg keves. Tehat akkor vagy beton akna, vagy vmilyen eros es tartos megtamasztas kellene neki oldalrol, hogy a fold ne nyomja be.
Talajviz az szinte semmi nincs, mert viszonylag magas helyen van a haz (a pincegodorben sem volt egy csepp sem).
Milyen melyre kell tenni (1-1,5m - marmint a teteje lenne ilyen melyen), hogy ne fagyjon meg benne a viz?
Elvileg nem arra találtak ki, hogy elássd, mert inkább a mobilitásuk a lényeg. Ha el akarod ásni akkor kerettel együtt és vaslemez, horganyzott lemez osb-lap valami keményebb anyaggal kezelve, pl bonobit.Teteje meg vastag beton, mert már korabban irta valaki, hogy magas talajviznél az üres tartály feljön. Igy se örök élet, de jó pár évet kibir. Ha keret nélkül akarod akkor csak beton akna, mert maga a müanyag tartály elég instabil, a keret adja a tartását.Szerintem.
Van már kerti tavunk, viszont ősztől tavaszig ha már megteltek a ciszternák és már nem tudom hova tenni a sok esővizet akár a mosógépet és a WC öblítést is ráköthetem egy házi vízművel, nyáron meg nem létezik az a vízmennyiség amit ne tudnánk kiöntözni.
Hát igen, ez egy jó kérdés, ha olyan évünk lesz mint az idén akkor nem fog kelleni a harmadik akna, de ha olyan, mint a tavalyi akkor bőven tele lesz. De miert nem csinálsz belöle egy kerti tavat?
én építettem egy kb 7 köbméteres beton ciszternát, először (a vakolás után) bitugéllel szigeteltem, utána (mivel még eresztett) kicsempéztem kb a feléig, azóta zárt.
a csatornázás óta kihasználatlan a 11 köbméteres szennyvíztárolónk, ezt még egyszer kitakarítom, és (az alább olvasott tippeket követve) tófóliával fogom bélelni (a betont több mint tíz évig impregnálta a szahara, még locsolásra sem szívesen használnám azt a vizet, ami oda gyűlik).
Remekül működött a kis 3,6 m3-es ciszternám + 4 db 200 l-es hordó, egész nyáron tudtam spórosan locsolni a veteményest,épp amikor kiürült volna mindíg megjött az eső. Most szeptember elején ürült ki végleg mert a julius-augusztusban alig esett.
Azóta megcsináltam egy másik szennyvízaknát is ugyanezzel a módszerrel, ez 6,5 m mély és 160 cm átmérőjű, kb 13 m3 lett.
Amikor lementem kitakarítani komoly meglepetés ért, rá akartam gyujtani és nem gyulladt a gázöngyujtó. Adtak le gyufát, a foszfor ellobbant és kialudt a gyufa is. Annyira kevés volt lent az oxigén, hogy nem tudott égni sem a gyujtó, sem a gyufa. Én meg lent voltam és lapátoltam a humuszt a vederbe, kaptam levegőt, bár kicsit mélyebbeket kellett lélegezni.
A tófóliát ebbe is kint ragasztottam meg és készen engedtük le, baromi nehéz volt talán 60-80 kg lehet, ha valakit érdekel leírom milyen módon sikerült a 6 méteres mélység felett megtartani és rögzíteni az akna falához mindezt egy 80x60 cm-es fedlap nyíláson keresztül.
Még nem tudtam feltölteni vízzel mert azóta nem volt eső, majd talán az őszi-téli-tavaszi csapadékkal és a jövő évet ennyi plusz vízmennyiséggel fogom kezdeni. Ebbe már ülepített vizet engedek mert nem akarom gyakran takarítani, a kisebbik ciszternába engedem a tetőről, itt leülepszik és utána szivattyúzom át.
Van még egy harmadik aknám is, ez a legnagyobb, nem tudom érdemes-e ezt is kibélelni mert lehet hogy nem tudom feltölteni, akkor meg nem ér semmit.Bár egy csapadékosabb évben nem lehetetlen. Mellette szól, hogy a fóliát és a ragasztót már megvettem hozzá, csak csinálni kell.
Az első elképzelésem nekem is ez volt, hogy kitakarítom, valami jó anyaggal bevakolom és vízzáró festékkel bekenem. Két évig érlelődött a gondolat aztán végülis nem ezt csináltam hanem 0,8 mm-es tófóliával béleltem ki.(1 mm-est ajánlanak ilyen helyre, hát 0,8 mm az majdnem 1 mm) Ez a legolcsóbb és biztosabb mint vakolni. Lemértem az akna méreteit, kint elkészítettem a belevaló zsákot a tófóliából, leengedtem az aknába és a tetején a szélét körben rögzítettem az akna falához.
Ülepítőm egyelőre nincs, csak öntözni használom és évenként kitakarítom a ciszternát.
Ha le kell menni a létra lábát betekerem vastagon ronggyal és csak mezítláb megyek le. De a legutóbbi ciszternapucolást lemászás nélkül csináltam meg, amikor már kevés víz volt benne a szivattyúval szivattam és ugyanezzel a vízzel slaggal verettem a ciszterna alját,ez jól felkeverte az iszapot és végül kiszivattyúztam az egészet.
Búvárszivattyú bármilyen jó, a legolcsóbb 5-6 000 Ft-os áruházi szennyvízszivattyúk is felhozzák a vizet, de csak forgó működésűt tennék bele mert a rezgőmembrános a rezgés miatt idővel kidörzsölheti a fóliát.