Barom idegesítő félórás képernyőelsötéttülések. Minden cselekmény mint lassított felvétel. Emberi érzéssel rendelkező számítógép, amire a korabeli novellák 90%-a alapul. A látvány a 12 évvel későbbi Csillagok háborújával volt egyszinten, de gondolom nem ez a lényeg. Mitől volt ez akkora durranás?
Mi nincsen igy? A szobak igenis csupan egy faagakkal, novenyekkel berendezett kalitka szerepet toltik be, amit bizonyit maga a (filmmel egyutt keszult) regeny is. Ugyanis ott benne van, hogy pl. a telefonkonyv belso lapjai uresek voltak, a szekreny fiokjait nem lehetett kinyitni, stb. Ahogy Bowman levonta a kovetkeztetest: "Tehat...ez egy diszlet [aminek] az a celja, hogy ot megnyugtassa." (Elso kiadas, 229. oldal) Kesobb latja is a filmet, amibol az idegenek kimasoltak a hotelszobat (234. oldal).
Ez szerintem nem így van. A könyv vége - amivel látnivaló módon nincs ellentétben a film, mégha sok helyen el is térnek a részletek - Dave csillaggyermekként való újjászületéséről szól. Az ember szintet lép az idegeneknek köszönhetően: magasabb szintű szellemi lénnyé válik, amelynek nincsenek korlátai. Dave a szobákban inkább az ember korlátaival szembesül. De ha nem így van is, a szobák biztosan valami metafizikai történést jelképeznek, amelyet filmes nyelven nem sikerült jobban érzékeltetni.
Nemigen lehet erre egzakt választ adni. Nem tudjuk, hogy miket nem tudhat az agyunk, és azt se tudjuk, hogy amit tud, miért tudja. Ilyen például az intuíció vagy a sakkozás. Az agyunk tudat alatt biztos nem próbálja végig a csillagászati számú variációt pár perc alatt, mégis megtalálja a jó lépést. Avagy a négydimenziós kocka: a matematikai leírással semmi gond, de elképzelni nem tudjuk - viszont egyesek a Rubik kockát másodpercek alatt megoldják.
Az idegenek es a foldiek kozott kb. akkora kulonbseg van fejlettseg szintjen, mint kzoottunk es az aranyhalak kozott.
Ez egy engem és másokat élénken foglalkoztató filozófiai kérdés: vajon olyan szerkezetű-e az agyunk, hogy bizonyos absztrakciókra, matematikai, társadalmi, fizikai viszonyok megértésére nem képes, és nem is ismerjük ezt fel? A választ per definitionem nem tudhatjuk, másrészt agyunk képes intencióink előfeltevéseinek vizsgálatára, absztrakcióra, és mély önreflexióra, és ez egyedülálló az élővilágban.
Lehet-e például olyan mindig igaz logikai axióma, amelyet nem ismerünk fel? (Bodri kutya, és az ÁFA-visszaigénylés - mondta bölcs tanárom az egyetemen.)
Az idegenek es a foldiek kozott kb. akkora kulonbseg van fejlettseg szintjen, mint kzoottunk es az aranyhalak kozott.
Ez egy engem és másokat élénken foglalkoztató filozófiai kérdés: vajon olyan szerkezetű-e az agyunk, hogy bizonyos absztrakciókra, matematikai, társadalmi, fizikai viszonyok megértése nem képes, és nem is ismerjük ezt fel? A választ per definitionem nem tudhatjuk, másrészt agyunk képes intencióink előfeltevéseinek vizsgálatára, és mély önreflexióra, és ez egyedülálló az élővilágban.
Lehet-e például olyan mindig igaz logikai axióma például, amelyet nem ismerünk fel? (Bodri kutya, és az ÁFA-visszaigénylés - mondta bölcs tanárom az egyetemen.)
A szobanak nem mas a funkcioja, mint amit ami me krealunk a haziallatainknak; egy faforgaccsal kibelelt ketrec a horcsognek, vagy akvarium a halnak*. Az idegenek - valoszinuleg foldi TV adast veve - lemasoltak egy filmbeli regi avitt [szallodai] szobat hogy az emberiseg mintapeldanya ugymond ismeros kornyezetben legyen. (* Az idegenek es a foldiek kozott kb. akkora kulonbseg van fejlettseg szintjen, mint kzoottunk es az aranyhalak kozott.)
A "kulonbozo onmaga" jelenet pedig csupan filmes fogas, hogy tomoritheto legyen Dave oregede.
Bemutatásakor ez a film tartalmazta mindazt, amit akkor az űrről, vagy az űrkutatáskor elképzeltünk.
Ez volt az első film ahol a díszletet ilyen szépen, kifinomultan megcsinálták, azután persze alaposan megmutatták, pl. a film első húsz percében.
Akkor a gondolkodó számítógép is megvalósíthatónak tűnt, ezért volt ott a HAL.
Sokkal jobban érdekelte az embereket, különösen a fiatalokat és gyerekeket az űrkutatás. Hittük, hogy hamarosan röpködni fogunk az űrben, vagy olyan Holdbázisaink lesznek mint a filmben.
Emlékszem milyen viták voltak, hogy ki lehetne-e bírni valóban egy olyan vákuumos beufgrást a hajóba, vagy sem, stb.
Ma alig érdekel valakit az űrkutatás.
Természetesen a korszellem is teljesen más volt. valahogy jobban bíztunk a mindenható technikában, az értelemben.
Nem utolsó sorban ott volt az akkor utolérhetetlen, ma is elragadó Tomita zene. Az akkor tényleg utolérhetetlen volt.
A linkelt kötet iszonyú jó, a kihagyott részek valóban izgalmasak, nem csak olcsó marketingszöveg, tényleg újat nyújtanak. Viszont nem lehet sehol sem kapni, nagyon kevés készült belőle, és már rég elkapkodták... nekem fél évi kutatás után sikerült megszereznem.
Most olvastam, hogy az Űrodüsszeia 2001-ből vett zenével vettek végső búcsút ACC-tól. Gondolom, ez az "Imígyen szóla Zarathustra..."-t jelenti. Persze még sok más zene is volt benne, de nem hiszem, hogy pl. a Kék Duna keringős lemezt rakták be.
a topic már rég kihalt, azonban a téma sosem lesz elavult.. nem szeretnék sokat írkálni ide, fölösleges is lenne, mert a véleményemet már kifejtettem a blogomban: http://lery.freeblog.hu/archives/2007/10/10/2001_urodusszeia/#comments a link tartalmát vegyétek fórumhozzászólásnak :)
A 2001 tortenetet inkabb Kubrick "talalta ki" ... Clarke "csak" a film alapjaul szolgalo - es filmhez alig hasonlito - novellacskat irta [The Sentinel] --- a tobbi Kubrick lelken szarad...
Hai! Csak bele olvastam a topikba és SZVSZ-t alapmű a könyv. A ma élő emberek kultúrájához szorosan kapcsolódik. ACC jól "kitalálta" a történetet. Nem tudom, hogy Darwin mit szólna hozzá.....! A film is kimagaslóan jó, de többszőr kell megnézni. Biztos, hogy nem szórakoztató, hanem elgondoltató. A Mátrixnak is hsonló az alap felépítése, de már az inkább szórakoztató. akagi
Nem is beszélve arról, hogy nézzük meg az effekteket. És vegyük hozzá hogy 68-as a film. :) Hasonlitsuk össze az eredeti 77-es starwars-szal. Hmm. Ég és föld. Egyébként "kult" a mondanivalójától lett.
Ez a10. hozzászólásom eddig ebben a topicban, de ígérem több nem lesz, mivel egy másik topicban kifejezetten rosszat tettem, így többet nem leszek az indexen.
ACC-től a mindenképpen elolvasandók közé: A város és a csillagok.
Felmerült, hogy a két űrhajós miért nem lett beavatva: az utolsó pillanatban változott meg a küldetés oka, és kettőjüket még az eredeti útra készítették fel, így nem tudtak egyik monolitról sem. Tehát nekik nem volt furcsa a tudatlanság, volt egy cél, amit ők tudtak. HAL volt a három éber intelligencia közül az egyetlen, amelyik valóban tudta, mi van.
Még, a filmről: egy másik korban készült, ez itt már többször elhangzott. Mint film ma művészfilmnek hívjuk, pedig akkoriban azért nem volt annyira az, szerintem. De semmiképpen nem a hollywoodi gépezet terméke, hiszen nem USA, hanem britt film, tehát európai. Van is a filmben egy látványos britt zászló (na hol?).
Az látszik, hogy a film olyanoknak nem tetszik, akik:
- nem szeretik az sf (valódi, hard sf) műfajt
vagy
- hollywoodi filmként nézik meg és olyan élményt várnak (vesd össze: filmipar vs. filmművészet)
vagy
- túl fiatalok ahhoz, hogy legyen türelmük a filmhez
vagy
- egyszerűen nincsenek meg azok az ismeretalapok, amik a megértéshez kellenek.
Azok közül, akiknek nem tetszik, hányan szoktak komoly zenét, esetleg operát hallgatni? Ez a film szerintem ugyanis az a kategória.
"Mig Bowman/csillaggyermek nem az emberiseg folytatasa, csak egy intelligensebb monolit, eszkoz a szantovetok kezeben."
Ez csak a későbbi részek ismeretében van így. Szerintem a 2001-ben Bowman valóban megteszi a nagy ugrást. Csak a későbbi részekben silányul ez előbb egy köztes fejlődési szintté (2010), majd a monolit részévé (2061, 3001).
Persze a Gyermekkor végével ellentétben valóban nem az emberiség, hanem csak egy ember fejlődik tovább, de a 2001 regényben is le van már írva, hogy a "szántóvetők" milyen fejlődési utat követtek. Már ez alapján is vélelmezhető, hogy Clarke szerint az emberiségre is ez az út vár, de legalább is tovább kell fejlődni.
Ez az übermensch nem is annyira elrugaszkodott elmélet. Azzal, hogy Bowman csillaggyermekké változott valóban "emberek feletti" lett azaz teljesíti az "übermensch" kritériumát, bár a monolit szintjére még nem emelkedett.
Egyébként Clark a 3001-ben megemlíti azt is, hogy a XX., XI. században az ember félúton volt a barbár és a kultúrember között, - ez is valamennyire emlékeztethet Nietzsch elmélkedésére - tehát a jelenlegi ember még tényleg nem befejezett mű.
