Meg tudná mondani valaki, hogy a ZiU trolik első lökhárítóján mi célt szolgál az a kb. 4x4 cm-es fényes fémlemez piros keretben? Szemmel láthatóan utólag lett rátéve, a lökhárító oldalán (kb. a kanyarban) található, több trolin is láttam már. Feltételezem, nem a lökhárító lyukait tették rendbe ezzel.
A háboru elött volt ilyen trolibusz Pozsonyban. Csak a megállokban volt felsövezeték - inkább csak kontaktusok az oszlopon, s mig az emberek felszállta a motor gyorsitotta a lendkereket, ami természetesen egy vakuumos kamrában forgott.
Állitolag egy teljes felpörgetéssel akár az egész vonalat is képes volt bejárni, de sajnos abban az idöben a technologia nagyon fejlettlen volt, meg jött a háboru. Ez a troli éppugy tudott fékezni, mint bármi más, tehát az nem veszély, hogy a lendkerék tovább pörgött. A berendezés már akkor automatikusan kapcsolt, azaz, ha fékezni kellett az energia a lendkerékbe lett vezetve, hogy az még gyorsabban pörögjön (rekuperácios elv). Mindez mechanikusan. A vonal dombos volt, ezért ez külön elöny volt. Persze volt a troliban kupplung meg ha jol emlékszem a leirásra sebválto is, hogy nehogy tulterheljék a lendkereket és az leálljon.
Ha jol tudom a háboru után Oerlikonban(Svájc) kerültek elö a pozsoni trolik, és jártak még néhány évig mielött visszaálltak a felsövezetékes rendszerre.
A lendkerekes hajtásnak fö hátránya a hatalmas sulya, és az a fizikai marhaság (tisztelt képviselö urak, nem kellene ezt a törvényt már hatályon kivülre helyezni), hogy a forgo tömeg nem nagyon akarja megváltoztatni a mozgási irányát. Igy aztán hosszu rábeszélés kellett, hogy betérjen a troli valamelyik mellékutcába, még ha az ott is volt. Akkor még szervo kormány sem volt, tehát eléggé proli munka volt ezt a jármüvet kormányozni.
DLala:
Talán a vevk topicban, vagy máshol olvastam, az a baj a lendkerékkel, hogy ha akkor történik baleset, mikor a maximális mennyiségű energia van a lendkerékben, akkor nincs ami megállítsa, és addig tarol, amíg bír.
Az Elnök utcából a felsovezetéket már leszedték, a tartódrótokat még nem, de a Diószeghyben még minden fennt van. Csak nem szándékosan?
Segédüzemként úgy tudom a lendkerék is felmerült, csak túl nagy a tömege. De a szerepét leginkább ez töltené be, jelesül ha nincs villany pár métert arrébbvigye a trolit, ahol nem akadályozza a forgalmat és az utasok leszállhatnak.
És talán viszonylag olcsó lenne. Errol mit tudtok?
Gödény:
Bizony! Én is kitaláltam, hogy szeretnék a háztetőmre "segédüzemet" működtető napelemeket, de a szakemberek lebeszéltek róla, ma már vizmelegítést baromi jó hatásfokkal művelik, de áramot nem tudnak még csinálni - hatékonyan.
Láttam fenyképeket napenergiával hajtott autók versenyéről. Egy személyautónyi felületű napelemtábla egy inkább fekvőbiciklire, mint autóra emlékeztető, üvegszálas vagy egyéb künnyű műanyag szerkezetű kasztnira van szerelve. Egy autóbusznyi tömeget egy autóbusz tetejére elférő napelem-mennyiség talán meg se tudna mozdítani.
Nem próbáltak még soha csinálni olyan trolikat ,melyek jó időben napelemmel működnek?
A vezeték meg ott van fölötte , és ha elfogy az energia felrakják az áramszedőt.
Vagy tán nem elég erős ehhez a napenergia?
Szeretném megalapítani a (tömeg)közlekedők érdekvédelmi szervezetét. Más országokban jól beváltak ezek és sok befolyásuk van. Magyarországon a KöViM, a BKV, a MÁV, a VOLÁN-ok, stb. működésébe szinte semmilyen beleszólási lehetősége nincs a lakosságnak, a közlekedési szolgáltatásokat használóknak.
Szeretnék mindenkit invitálni egy eszmecserére és a kezdő lépések megtételében való segédkezésre (pl. jogi tanácsok) a most útjára indított "Tömegközlekedők Érdekképviselete" topicba. (Belinkelni sajnos így fejből nem tudom, de ha valaki kisegít, azt megköszönöm.)
Tudom, hogy manapság már divatosabb kifejezés a "közösségi közlekedés", ennek érvényt talán majd a szervezet nevének megállapításakor lehetne adni. Köszönöm figyelmeteket.
Azért annyi van, hogy az Ikarus kicsit fejlettebb öntő- és kovácsműhellyel rendelkezik.
Másrészt egyszerűbb egy új járművet megépíteni, mint egy meglevőt átépíteni.
Meg lehetne csinálni mechanikusan is: sebváltó bemegy egy fordított osztóműbe, aminek a Lada motorról is van behajtása egy kuplungon keresztül. Tetszés szerint lehetne a villanymotort, vagy a benzinmotort kapcsolni.
Hát igen, a súly az, amiért nem akar elterjedni. Pedig milyen jó lenne mondjuk egy terepjáró kerékagymotorokkal felszerelve :-) kicsit lenne nyomatéka. Azért ez a jármű méreteitől is függ, egy 100 t feletti bányadömpernél már ez a könnyebb.
OFF:
Gyere majd át kicsit a nagyvasakba megbeszélni, hogy milyen terepjárókat gyártott pontosan a Land Rover.
Maz:
"...EREDETI. Tehát nem BKV által buherált..."
Nehogy azt hidd, hogy nagy különbség van a BKV és az Ikarusz között! Mindkettőnél mérnökök tervezenek rajzasztalon, szerelők szerelnek nagy csarnokban, kézzel, egyediben...
uhi:
Ezt kérdeztem én is, mert nekem is tetszett, de a válasz kijózanított. A hagyományos városi busz hidraulikus váltójának súja a töredéke egy generátor-villanymotor egységnek, és akkor még nem is beszéltünk a szükséges speciális berendezésekről, valamint az erősáram miatti fokozottabb biztonsági előírások megkövetelte további berendezések súlyáról...
Természetesen generátort hajthatott(azt hogy dinamót-e azt nem tudom, ott feszültséggel adódhatnak gondok/nem elég nagy/). A 435 TD eleve dízel elektromos, tehát egy dízelmotor hajt egy HÁROMFÁZISÚ ASZINKRON generátort, majd félvezetőkkel egyenirányítják az áramot, kondenzátorokkal és tekercsekkel szűrik és simítják(ne legyen annyira lüktető). Majd az árammal meghajtanak egy TC-t.(ha már kerékagymotoroknál tartanak, akkor többet.) Nagy előnye ennek, ha nincs áramszedője akkor is, hogy a dízelmotor állandó fordulatszámon üzemel, károsanyag kibocsátása így minimális lehet. A TC-knek pedig nagyon kedvező a karakterisztikája, kis fordulaton baromi nagy nyomatékot képesek leadni.(ezért gyorsul úgy a troli)
Alfred!
A Lada motoros troli amiről írtam EREDETI. Tehát nem BKV által buherált. Nem is mondtam egyébként, hogy mechanikusan hajtja a trolit. Egyébként mivel gyári, osztóművel meg lehetne oldani(neked mondom öreg terepesnek?) Azt egyébként, hogy ez a troli üzemelt-e a BKV-nál nem tudom, egy 1976-os BNV-n mutatta be az Ikarus. ZIU-król pedig nem is beszéltem, mivel nem ismerem őket, ez a gép is teljesen véletlenül került a kezembe.
Fecóka:
Én sem értem ezt a drága vagy olcsó vitát.
Ha az ember Milka csokit akar enni, akkor azt nézi meg, hogy hol olcsóbb a Milka, és nem azt vizsgálja, hogy vajh' a Milka csoki 125grammja drágább-e, mint 6 darab (nem gramm!) Sportszelet...
Márpedig a troli az Milka, a busz pedig Sportszelet, és én mindkettőt nagyon szeretem!
illesf, Maz:
Gondolkodjatok már! Irgum burgum! Mégis hogy' oldhatták meg kisérletileg, utólag pl a Ziu-kon a benzinmotoros hajtást? Szétfúrták a hidat újabb diffit belerakva stb...?
Az a pici motor egy egyenáramú generátrorral van összekapcsolva, és a felsővezetéket pótolja. Tehát én nem mondanám kettős üzemű járműnek, mert üzemszerűen, utasforgalomban a BKV kisérletek nem működtek, ezek inkább vésztartalék berendezések voltak.
Raktak ZiU fenekébbe egy tonna akkut, szintén arrébbcsoszogás céljából, de több volt vele gond mint a haszon.
Kérdésem lenne. Megnéztem a Városi Közlekedés legújabb számát, és abban volt egy cikk, hogy valahol Svájcban (bocs, hogy nem emlékszem pontosan) megszűntetik a trolibuisz közlekedést. Merthogy drága (kevés kocsijuk van). És azt írják, hogy az új trolik drágák. A multkor az a bizonyos szegedi tanulmány viszont azt írta, hogy "túlkínálat van" a trolibusz piacon, tehát nemhogy nem drágábbak, hanem kifejezetten olcsóbbak, mint egy autóbusz. Most akkor melyik az igaz?
Fecó
Megnéztem Busman honlapján:
IK-283 28000 kg az össztömeg. Hát egy 5 km/h-val tudja tán vonszolni. De azt tanultuk ugye személyautóknál, hogy az indítómotornak meg kell mozdítania a kocsit. Na ez ahhoz hasonló.
El tudja vinni, de iszonyat lassan. Ezt kisegítő motornak rakták bele, vezetékszakadás, egyéb bonyodalmak esetére, hogy ilyenkor pár száz métert meg tudjon tenni.
Amúgy hány tonna egy 280-as? 8800 kg-os Csepel d-300-ast 85 Le-s motor mozgatta terepen a Lada 1500-as meg 70 Le fölött van kicsivel asszem.
Elkészült a 966-os! Érdemes megnézni. Sallai dizájn. Kicsit más a műszerfal. Talán jobban hozzáférhető. Majd kipróbálom.
Ezekről a hibridhajtású trolikról meg legendák, anekdóták szólnak (Margitsziget, benzinkút, stb). A fele igaz, a fele nem. Volt akkuval is menő troli, volt dízelmotorral ideiglenesen haladó is, Ladamotoros is. A kísérleteket leginkább ZIU-kon csinálták. Konkrétnak meg utánanézek szeptemberben. Oxi?
Egyszer egy ilyen troli (az "urban legends" szerint) annak rendje és módja szerint be is állt tankolni a Népliget melletti régi Áfor kúthoz. A kútkezelő meg hanyatt-homlok menekült, be a Ligetbe, mert azt hitte, valami komplett őrülttel van dolga...
