Amerikában más a föld geológiai szerkezete, európában sokkal messzebb vannak a gáz és vízadó rétegek egymástól, több ezer méterre, és akkora távolságot nem tud atrepeszteni, 50 nézett ha tudnak repeszteni annak már marhára örülnek. Valamint Európában sokkal szigorúbb szabályok vannak a fúrásokra és az általános fegyelem is sokkal nagyobb, lásd. poroszos.
A hülyeséget te beszéled, persze nem az egészet öntötték el, csak a 90%-át, ott vannak a térképek, nem véletlenül lapos az Alföld, a kiöntő folyóknak köszönheted. Nem véletlen Debrecen helye sem, aminek a közelébe nincsen folyó.
Nagy hülyeséget beszélsz. Debrecen az egyik legnépesebb városunk volt a XVIII. században. A folyók nem az egész Alföldöt öntötték el. Lehet, hogy Alföldhöz azt társítja az egyszeri, hogy az sík, de 100-200m-es szintkülönbségek vannak benne :)
A folyók ugyanoda öntöttek ki. Az Alföldnek volt időszakosan vizenyős és mindig szárazon lévő része. Az Alföld nagyon nem egyenlő a Hortobágyi szikessel vagy az egykor volt tiszai ártérrel..
Senki sem "ész nélkül" akar nekiindulni, de ha egyszer ott van már a rendszer és épp tönkremenne a termés, akkor hagyni fogod tönkremenni, hogy megóvd a talajvízszintet? A panjabi meg a középnyugati paraszt sem
hülye, tudják mivel játszanak.... csakhát ugye a gyereknek kell ez-az, asszonynak is kell, neki is kell, csődbe
se mehet, mert akkor viszi a bank a kócerájt... és hát... "majd jövőre"... aztán jövőre is ugyanez lesz...
...ezért kellene változtatni és a fenntarthatóságra (az öntözés nem fenntartható) koncentrálni... az magától
értetődően nem feltétlenül ugyanannyira profitábilis, viszont cserébe fenntartható lesz...
...de abban igazad lehet, a nagyobb városok már problémásak lettek volna, az is volt már Szeged is, de nem lettek mert a több ember meg tudta oldani azt is. Vagyis sokan lettünk, tehát nem is feltétlenül Afrikáért kell aggódni, jönnek már a problémák itt is.
Ne túlozzunk, jóval kisebb volt a népsűrűség az biztos. Gyula létehett az biztos, még megvannak a hidak is a városban a körös meder volt valamikor. A közeli Sarkad mezővároska is, a sváb Elek is.... doboz stb.... Nem tudom van e itt 100km en belül olyan település ami ne lenne jegyezve már 200 évnél régebben? Úgy valahogy nézhetett ki mint most a tisza árterek ahol szélesebbre van hagyva.
Egy akkor még kelet német ismerősnek mikor mutattam a körös gátat, el volt képedve, hogy azt emberek építették, ásóval, lapáttal, talicskával.
Alapvető tévedésben vagy azzal, hogy mikor érdemes vízerőművet építeni,a kis esés, csak az erőművek számát határozza meg, egy adott szakaszon, ahol nagy az esés, ott nem egy nagy lépcsőn jön le a víz, hanem ugyan akkora esésű, több vízlépcsőn. Egy osztrák dunai vízlépcső semmiben nem különbözött volna a nagymarositól.
És ugye mit használ az USA a palagáz fölhozatalához ???
Egy egy ilyen fúráshoz több mint 1 millió liter vizet. Vegyszeres vizet.... És egy ilyen fúrásból kb 3-4 hónapig lehet termelni, aztán tovább kell menni....
Josh Fox amerikai dokumentumfilm-készítő 2006 és 2010 között készített filmet az USA-ban folyó repesztéses kitermelésekről. Ebből kiderül, hogy hat szövetségi államban több mint ezer esetben jelentették a vízbázisok elszennyeződését a fúrások környékén. Az USA-ban összesen hatvanegy település tiltotta be a palagáz-kitermelést. Fox Sundance-fesztiváldíjas filmjében azt is bemutatja, hogyan lehet lángra lobbantani egy konyhai mosogatót: a csap megengedése után előbb a gáz érkezik, csak azután a víz.
Az USA gyakorlatilag szétcseszi az édesvízkészletét....
Szerintem se kell az eredeti állapotot állítani vissza, hanem újragondolni az egészet. De kárpát-medence egységben, mert a románok a maros vízgyűjtőjén mér nagyon sok völgyzáró gátat létesítettek.
Egyébként most nem tudom, de hagyományosan vizet exportálunk, több lép ki az országból mint amennyi bejön.
Csak persze ennek elképesztő erőforrás igénye lenne, de "ezek" itt még mindég vagy footbalpályát létesítenének, vagy akkumulátoros autókra cserélnék pár év alatt az összeset, újakra még azt is aminek 2-3 havi közmunkás bér az értéke. Ja? ...és közben persze télen síelni nyáron meg a tengerpartra?
Igen, amíg a bőrzsákban húzgálták fel, addig volt az egyensúlyban. Na de mióta olajkorszak van, a csávó kipucolja a gyertyát a honda szivattyúban, megrántja egy gatyamadzaggal és ... brrrrrrrrr.... már ki is rántott annyi vizet amennyit a szelíd ökör sétálgatva egész nap se. )-:
De egy riport szerint az usa-ban is magyarországnyi területeken a búvárszivattyúkat évről évre lejjebb kell engedni, azt mondják elég még 50 évre mire nullára megy.
Nem feltétlenül a vízlépcső hiányzik, hanem az eredeti kanyargósság, amit a szabályozásokkal gyakorlatilag teljesen fölszámoltak, és a természetes oldalági víztározók tartották a vizet, miközben a szabályozás után gyakorlatilag a két folyó végigrohan az országon. Különösen a Tisza.
Bár való IGAZ: a TISZA-tóval ( 4. legnagyobb tó Magyarországon, eredeti neve Kiskörei-víztározó) nagyon jót tettek a környezetnek.
A klímaváltozás úgyis kikényszeríti, minél később épülnek meg, annál többet bukunk, idén csak a terméskiesés 400 milliárdba kerül, az elég két tiszai vízlépcsőre.
Nézz utána mi történik az USA-ban középnyugaton, vagy Indiában Pnjáb-ban... mindkét helyen szinte totálisan kimerítették a talajközeli vízkészleteket az intenzív öntözéssel... évek kellenének mindenféle vízkivitel nélkül, vagy 1-2 évtized szabályozott
vízkivitellel ahhoz, hogy ismét emelkedni tudjon a talajvízszint...
