Leírás:
Igen, 3 gyerek, meg akkor is, ha tobben szemoldokuket huzigaljak, amikor meglatnak bennunket, vagy a pincer majdnem elejti a talcajat,a "sok" gyerek lattan, vagy amikor a mela undor ul ki a meno karrierista nocik arcara.Szamtalan sok esetet lehetne sorolni, sajnos meg mindig a "nyulak" effektus jut az emberek eszebe, ha kettonel tobb gyereke van vkinek.
S Nektek, akiknek szinten 3, vagy meg tobb van, hogyan oldjatok meg a mindennapokat? Isi-ovi-boli-edzes-kulon ora?? Nagyi, vagy potnagyi??
Egyaltalan, hogyan birjatok a napi nyuzsit a faradsagot, veszodseget, s az ezzel egyutt jaro mindennapi triplazott oromot??
Mi a manót kellett összevágnotok? Úristen, elfelejtettem valamit??? Fekete pontot fogok kapni, én nem vágtam semmit szét, de mindjárt fogok egy könyvet és felaprítom :))) Kitartás, mindjárt másodikosok leszünk, talán arra belejövünk, amibe bele kell :))
Az én Középsőm kissé nehezen veszi az akadályt, hogy a Nagy sulis lett és mindenki róla érdelődik, a Kicsi meg köhög, de semmi látható baja a doki szerint, kaptunk köptetőt, amiről itthon kiderült, 2 éves kor alatt nem adható, ő féléves, így nem adtam be, az ügyeleten javasoltak másikat, de még mindig köhög, sőt, néha inkább fuldoklik, lehetőleg alvás helyett, a frászt hozza rám... :(( Felmerült, hogy valami aspirációs (???) köhögése , esetleg tüdőgyulladása van, szóval nem vírus meg ilyesmik, de még várjunk, mielőtt röntgenre küldik. Gyanús ez a dolog, mert úgy kezdődött, hogy nagyokat félrebukott, majfd 2 nap múlva elkezdett köhögni... azóta több orvos látta, mind állítja semmi baja. Hát nem tudom.
végre összevágtam az első osztályos könyvet :) 96 oldalt kellett apró fecnikre vágni nálunk az elsősöknek, aki emlékszik rám még régről: Hajna ment suliba. Boróka kezdi az ovit jövő héten, Bátor még egy fél évig itthon marad velem, és aztán felveszik őt is az oviba korengedménnyel két és fél éves korában (a faluban nincs bölcsi, városba meg állandó lakcím kéne, hogy oda vihessem. :(
Az első osztályban egy ikerpár is, nem irigyeltem őket, nekik 192 oldalt kellett fecnikre vágni és beborítékolni...
Üdv Kriza, Lovászi, esztike... (a 3 gyerek mellett nincs időm végigolvasni, csak az elmúlt 1 hetet:))))
Asszem én itt nehezített helyzetben vagyok a 3 fiúval, bár ebből még csak 2-t érzekelek, tekintve hogy a legkisebb alig másfél éves, még nem sok vizet zavar. A nagyobb Jakussal egyidős (és egy méret!!!, neki is bejött a suli!), a közepes meg 5 éves.
Szerintem a suli-ovi-bölcsi-különórák szervezésének a titka a közelség. Meg kell próbálni mindent a lehető legkisebb körben megoldani. Vagyis sztem nem érdemes egy jó hírű isi vagy ovi kedvéért átfuvarozni a fél várost (pláne bkv). A nagyobbnak érdemes olyan különórát válsztanai, ami alatt a kisebb esetleg még oviban van (pl. én tavaly f3-ra vittem úszni, és épp visszaértem az oviba a középsőért)
A kicsire jött apukám vigyázni, de ha nem tudott, akkor is aludt annyit a kocsiban, hogy a 40 perc úszást kibírta. Vittem babakocsit, kaját, tartalék cuccokat stb.
Az igaz, hogy eléggé megbámulják az embert 3 kölökkel, de én erre büszke vagyok!!
A hosszú itthonlét zavar már kicsit, így tavaly belefogtam egy posztgrad képzésbe, hogy valami értelmeset is csináljak
(mano!!! lehet 3 gyerek mellett is tanulni, bár volt hogy nagyinál voltak 1-2 napot a vizsga előtt:))
És persze tervezem a munkát, talán leszek olyan szerencsés, mint zso:))
És nagyon jó lenne még egy kislány, nagyon jó dolog egy baba, de mivel egyrészt nem tuti hogy lány lesz, és minden gyerek megnől, ami azt jelenti, hogy kis gyerek kis gond - nagy gyerek nagy gond, asszem sajnos itt a vége. A 3 gyerek az cél volt a férjemmel, és örülök, hogy összejött, egyelőre szépen növögetnek, szeretetben. Én mindenkit buzdítok további babócákra!!
Koszonjuk jol :) Liliom marcius ota foallasu ovis (reggel fel kilectol este negyed hetig onszantabol) es azota mar folyekonyan nyomja a maga szintjen a nyelvet is :o) A klima nagyon idealis, itt meg most is nyar van es honap vegeig nagyjabol marad is... a tel is nekem valo, nincs ho es minuszok. Csak baromi hodeg a lakasban, mert itt nem divat a futes.
De Jakuson meg mindig nem tettem tul magam :o))) Ezt hogy csinaltatok? Mi meg csak kozepsos kategoria vagyunk... en meg amugy is tartanam vissza a gyereket, mint a nagyot aki 7,5 evesen kezdte a sulit es nagyon nem volt baj, de ilyet errefele pl. nem lehet csinalni. Ugyhogy ha odajutunk, Liliom 6 evesen biza megy az iskolapadba. Amugy itt majd csak szept kozepen kezdodik a tanev.
Óvónénik rég(ebb)i vágásúak, de aranyosak nagyon. Reggel elkezdenek mosolyogni és abba sem hagyják egész nap :-)
Ma Csibe apu is megszemlélte fél órában a csoportot, majd közölte, hogy: "Te, tisztára az volt az érzésem, hogy 30 éve ugyanezeknél az asztaloknál ültünk, ugyanezekből a kancsókból töltötték a kakaót, na és tökugyanezek az óvónénik voltak"
Szia, nem volt gépem pár napig, de ma megjött az új :)) Bizony, Jakus immár második napját gyűri az iskolában , akkora nagyfiú! És ti hogy vagytok odakünt? :))
na, ez az, azert is bocsatottam vitara, mert ugyan en ismerem oket, de hezitalok,mert igazad van abban, hogy buszke, stb, esetleg konnyebben megy a beilleszkedes, De igazat adok Pigletnek is, s egyaltalan pont emiatt fordult meg a fejemben, hogy nem kellene egy csoportba rakni oket...
nehez dio ez, mert Jankanak mar pedzegettem, hogy megy a Samu is oviba, jovore, ( bar fogalma nincs arrol, hogy az mikor lesz :)) ), s masik csoportba, s mar mos ertetlenkedik, hogy miert....
Szerintem külön csoportba, először én is tartottam ettől, de sokkal jobb így nekik. Így is sokat vannak együtt, legalább mindkettőnek megvan a saját kis világa, baráti köre. Végülis a suliba sem egy osztályba fognak járni.
Szerintem menjenek együtt, nekem ugy voltak, pedig volt hogy 3 gyerekem volt ovis, az az a csoport 10%-a mi voltunk:)
Jó volt mert a nagy láthatta mennyire büszke rá a kicsi, a kicsinek könnyebb volt a beileszkedés, mert segitette a nagy és azért külön ügyeskedett a kicsi, hogy itthon a nagy elmesélje és büszke legyen rá mindenki....hátránya az volt, hogy a nagy volt az ügyeletes cipö kötö a tesonál:)
Egyszer regen mar mashol kerdeztem, de hatha itt tobben vagytok, akik jartak mar ebben a cipoben...
Szoval, a kozepso gyerek vegyes csoportu oviba jar, amivel nagyon elegedett vagyok, ide szeretnem vinni a legkisebbet, DE azon toprengek, hogy egy csoportba, vagy kulon....
Ugye a sajat ovo nenit jol ismerem, a legnagyobb is odajart, anno, a tobbieket annyira nem, tehat ez az ugyanabba mellett szol...
Arra gondolok, hogy en biztos nem tudnek a pasimmal egyutt dolgozni, mert mindkettonknek szuksege van arra 8-9 ora kulon letre.., tehat eszerint kulon....
Az utobbi mellett szol, hogy a kozepso lany, a kisebb fiu, s maskor is oly sokat anyaskodik felette ( jatszohaz, jatszoter...stb ), tehat nem szeretnem, hogy egy akaratlan belso kesztetese legyen, hogy allandoan figyel az occsere..
Mi 5 gyerekkel laktunk tavalyig 50 nm-en. A 18 nm-es gyerekszoba felére galériát készittettünk. Csak olyan magas volt, hogy felülni lehetett rajta, de háló kuckónak tökéletes volt. A gyerekek nagyon szerették. Nagyon ajánlom a nagycsaládos-kislakásos családoknak. Bár ez lakótelepi lakásban nem biztos, hogy kivitelezhető. Mostmár könnyen beszélek, 1 éve tetőtérbeépitéssel 110 nm-en kergetjük egymást.
és igen...egy " Mami, nagyon szejetlek! " önző módon piszok jól tud esni!:-))) Amikor csak én vagyok jó nekik, mert csak a mami tud úúúgy vígasztalni...hmmmm...igen.:-)
na megyek aludni, még most is a kismanók járnak a fejemben!:-)
igazad van, bár sztem te is érted, h én hogy is értettem azt, amit írtam. Lehet, h nem ezt írtam volna egy másik pillanatomban, de mostanság nem mondanám, h könnyű a helyzet a 3 csimotámmal ( 2x15 hó, 3év ). Este mindig úgy emlékszem vissza a napra, h jaj, milyen aranyosak voltak ma is, még amikor hisztiznek is egyszerre mindhárman, úgy hogy zeng az egész társasház tőlük, hogy potyognak a könnyei Lilinek 2 mpcel azután, h elkezd sírni, hogy simogatják és ölelgetik egymást, stb. MINDEN este így fekszek le, akkor is ha sírtam mondjuk, mert elfáradtam, mert a nagy most van benne igazán a dackorszakban és most jött elő a féltékenysége, hogy micsoda játszmákat játszom vele, h áthidaljuk a dacosságából fakadó kis "összetűzéseket", mert baromi nehéz bármit is csinálni, amikor mindenre nem a válasz, mert ugye mégse lehet ráhagyni a dolgokat, mert a két pici egyszerre tartana rám igényt, de kaját kell főznöm, mosnom kell, stb. ÉS mindez egyszerre! Mostanában 5 perc alatt migrénem lesz. DE imádom őket minden pillanatban, nem cserélnék senkivel!!! Valódi áldás nekünk a 3 gyerek, mindhárman elsőre jöttek, valamiért egyszerre ketten is.:-)
DE önzetlenségre van szükség a gyerekvállalásnál, mert nem akkor alhatsz, amikor fáradt vagy, nem akkor nézhetsz filmet, amikor szeretnél, stb.....apró dolgok, amiknél milliószor többet érnek a gyerekeink, ez természetes, de ki ne érezné/ érezte volna még, h BÁRCSAK, most lehetne 5 perc szusszanás, mert amikor úgy érzed, h véged, mindhárom egyszerre kakil be, egyszerre kezd sírni, stb....Van, h szeretném elhagyni magam, mert érzem kifogytam az erőből, de TOVÁBB KELL csinálni, mert mi vagyunk a szüleik, mert felelősséggel tartozunk nekik és szeretjük őket! Ez a legfontosabb! na, ez az én szótáramban az önzetlenség. Hogy nem akkor csinálsz valamit, amikor szeretnél adott esetben. Mert nem én szerepelek az első helyen. És valljuk be, valamikor nem pont peluscserére vágysz!;-)
Itt most nem a mártír anyákra gondoltam!:-)
( ezekről sokan nem szívesen beszélnek, mert ilyet_nem_szabadna, nem_illene_éreznünk, ugye:-P )
Igaz, nézőpont kérdése, h önzőségből vállalok gyereket, azért mert szeretni akarok!! Mert jó adni nekik...én úgy mondanám, h szeretetből vállaltam őket. Nem magamnak szültem őket ( na jó, persze magamnak is:-) ), nem arra, h nekem jó legyen, hanem , h nekik_ legyen_ jó! És ez nem feltétlen egyezik.;-) ( bár ELVILEG, akkor vagyunk boldogok, amikor ők is azok, de gyarlók is vagyunk:-( ) És ebbe a viszonyba sem fér bele az önzőség, mert egyszer biza el kell engedni őket!:-( hüpp-hüpp, hamarabb, mint szeretnénk...persze úgy, h "elengeded a kezét, de elkapod, ha elesik."
De értem én, h mit akartál írni!:-) Csak én is kicsit most más oldalról közelítettem!:-)
Olvastam a topicotokban, gratulálok, szuper :) Amúgy is akartam már írni, hogy itt lakunk egy utcányira egymástól /mi a Pannónián, sulival szemben/, és még nem is találkoztunk, ezen igazán változtatni kell :) Asszem, a mi lakásunk kisebb, mert nem tetőteres, de ötleteink vannak, hogy férjünk el jobban, majd megmutatom :) De a lakás méretétől függetlenül egyre jobban érik bennünk, hogy biza itt 3 gyerkőc fogja kergetni egymást :) /Ha van időd, írj a headykukacfreemailponthura, tényleg jó lenne találkozni./
Heady, olvastam korábban, hogy Ti is 3 gyereket szeretnétek a hasonló méretű wekerlei lakásotokba. :-) NEkted milyen ötleteitek vannak, hogy lehetne a benti teret növelni, legjobban kihasználni? (Nekünk tavaszra jön a harmadik.)
ez tök jó. na, ugye hogy vannak normális munkaadók!
sztem egyébként család mellett a 6 óra a normális. én elvileg 9 és 3 között vagyok bent, amikor benti napom van, és az még megoldható. na jó, mondjuk fél 10. a bölcsibe 3/9 után mehetünk (merthogy ugyebár 8-ra nem érünk oda) hazafele meg egy gyors egyéb ügylet (vásárlás, stb.) után még odaérek nyugodtan 4-re. nagyon remélem, ez már így lesz életem hátralevő részében.
Sziasztok ! Bar nagyon rossz forumozo vagyok (sokat eltunok, es rendszertelenul jovok vissza), raadasul meg "csak" 2 gyerekem van, egy majdnem 2 eves kislany es egy 2 honapos kisfiu, de mar akkor terveztem a harmadikat, amikor meg meg sem szuletett az elso, es az ilyen iranyu lenduletem azota sem hagyott alabb. ;)
Elkezdtem elorol olvasni a forumotokat, mert meg csak nem olyan reg nyilt, es gondoltam, ennyit meg beerek lassan, ugyhogy ha megengeditek, visszautalnek egy par nappal ez elotti hozzaszolashoz, talan meg nem olyan nagy ugras, bar nem tudom, hol tart most a szal.
Szoval a karrierista cicak es az onzoseg fogott meg elsonek, leginkabb az alabbi resz miatt:
Elég önzők ahhoz, h gyereket szüljenek és lemondjanak egy időre a ilyesféle sikerről, a bombajó külsőről, stb. Mert valljuk be, mérhetetlenül nagyfokú önzetlenségre van szükség, ha gyereket vállalunk, pláne ha 2-3-at!!
En informatikusnak tanultam, ket diplomam is van belole, egy BME, es egy amerikai, angolul eleg jol megertetem magam (koszonhetoen a kinti tanulmanyoknak), es nemet ket tannyelvube jartam gimibe, de mar 2.5 eve nem dolgozom, mert az elso terhessegem elejetol otthon kellett maradnom, en meg, mivel epp akkor voltam probaidos egy cegnel, megmondtam, mi van, es "kileptem". (Probaidonel ezt meg nem igy hivjak szerintem, de nem is ez a lenyeg.) Mivel meg egy babat tervezek, meg kb. 4 evig nem megyek vissza dolgozni, addigra a szakma porfelhojet sem fogom latni, annyira elszalad mellettem, es mivel kicsikkel leszek itthon, nem nagyon hiszek abban, hogy majd "mellette tanulok", raadasul ha csak 4-6 orara akarnek visszamenni, nem kapnek komoly feladatot, mert ez nem olyan szakma, ami ezt megturi, szoval nem latom, hogy leszek majd dolgozo anya - hacsak nem keresek mas szakmat, ami viszont 3 gyerekes kezdokent megint csak nem karrier, de allas...
Ez - most meg legalabbis - nem zavar, felteve, hogy majd a ferjemnek lesz olyan allasa, ami mellett en megengedhetem magamnak, hogy a gyerekeket valasszam. De szerintem en epp azert vagyok onzo, mert gyerekeket szeretnek. Ha jol belegondolok, az nekem _jo_, ha gyerekeim vannak, rengeteget kapok toluk, es a sok nehezseg mellett - mert persze, az is van - azert vallalom oket, es azert szeretnek meg harmadikat is, mert az _nekem_ jo, ha itt vannak korulottem, jatszanak, rosszalkodnak, szeretnek, hisztiznek (na jo, ezt kevesbe szeretem ;)), koszos kezzel rohan a torlokendo elol, a jatszoter kozepen akkor pisil be, amikor elfelejtek csereruhat vinni, tornyot epit, viragot rajzol, a konyhabol rangat ki, hogy "Anya, deje jatszani vajamit !", match box-szal a kezeben alszik, aztan egyszer csak, amikor epp bambulok valamin, vagy a sajat dolgaimmal foglalkozom, iderohan hozzam, es megolel, ahogy csak tud, kozben azt nyoszogve, hogy "Hanga szejeti Anyat !", vagy amikor a kicsi melle leulok a szonyegre, es amikor meglat, mar vegre mosolyog, es iszonyatosan hadonaszik. :))) Hat nem vagyok onzo, hogy ezt valasztom a helyett, hogy mindenfele hataridoket tartatnanak be velem, ceges bulikra jarnek, es a fizetesemelest probalnam par szazalekkal meg feljebb tornaszni az idoszakos ertekelesekkor ? ;)))))
Igen, en is el fogok jutni oda, hogy ez sem eleg, es hianyzik egy kis szakmai, vagy legalabb valamilyen munka, es igen, az is onzosegbol lesz... Szerintem. :)
