Azért van elég sok perspektívikus fajta (vinifera), ami parlagon hever. Egy rezinél viszont gondolom az elsődleges szempont, hogy a ménykű se csapjon bele. Másodlagos szempont vélhetően, hogy kielégítően teremjen, majd azután legyen jó is, piacos is.
Én azt nem értem, hogy a muskotály vérvonalat miért kell a legjavába belevinni (gondolom idehaza a cserszegi sikerén felbuzdulva vagy, hogy takarja a rókaízt), illetve - rögtön leszögezve, hogy nem értek a kersztezéshez - azt nem értem, hogy miért nem szerepelnek a klasszikus, bevett ismert fajták annyira a pedigrékben, hiszen vmi megszokott, kedvelt ízhez hasonlót lenne ésszerű előállítani. Gondolom a legnehezebb a visszakeresztezési rész: hogy a nemes fajta aromatikája domináljon, a rezisztenciára való hajlamot viszont az ellenálló keresztezési partnertől örökölje meg.
Valószínű, hogy ez nem egyszerű feladat, külföldről se hallani még túl sok széles körben elismert jól sikerült reziről, gyerekcipőben jár még ez a kutatási ág, de fel fog gyorsulni és az igény is növekedni fog, hiszen ezen fajták bora nemhogy bio, hanem 100%-ban vegyszermentes lehet.
Igen, valószínűleg van egy szemléletbeli ok is, de ne felejtsük el, hogy minőségre nagyon nehéz nemesíteni. Sokkal egyszerűbb hozamra, ellenálló képességre vagy akár mustfokra szelektálni. Egy rezi fajta bemutató engem is érdekelne ettől függetlenül. Lássuk, hol tart a tudomány!
Igen, kitűnően lemossa a gombafonalakat. Amíg a 'fehér bevonatos fázis van', főleg az elején, addig hatásos. A Biocont összes, lisztharmattal foglalkozó hírlevelében leírták ezt a hatásmechanizmust. 2%-os oldattal kell használni, nagy lémenyiséggel, lassan menve (én kétoldalról csináltam, egyszerre csak egy oldalról permetezve, így közel menve a sorhoz). Másnap vagy harmadnap viszont le kell permetezni mással, az csak a mosást végzi el. Érdeklődjél a Biocontosoknál ha több vagy szakmaibb info kell.
nyugodtan kiültetheted csak többet kell locsolni és ha teszel rá védő dobozt akkor nagyobb és erősebb hajtásokat kapsz. de igazán ősszel szüret után vagy tavasszal 4- 5 hónap az igazi az ültetéshez és mindíg iszapolva. ha nemes vesszőt gyökereztetsz akkor nem kell oltani. ez csak akkor szükséges, ha vad vesszőt gyökereztettél. mindegyiknek van előnye és hátránya is.
Vegyszerezésben tudok neked segíteni. kérdésem hogy van e zöld könyved? egyébként sok jófajta vegyszert lehet kapni csak az nem mindegy, hogy szabad felhasználású vagy 2-es kategóriás. írhatom neked a vegyszerek nevét ha nem tudod megvenni, mert 2 es kategóriás. szabad felhasználású vegyszerekkel az a gond, hogy mindenki azt használja és ezért hamar előfordul hogy a betegség rezisztensé válik a vegyszerre. nem használ. ezért időnként többféle hatóanygú szert kell használni, hogy ne váljon rezisztensé. arra akarok kilyukadni, ha sokáig egy fajta vegyszert használsz pl:. peronoszpórára akkor annak nem lessz hatása. 70 ha szőlőben dolgozom így tudok pár dolgot
hi! a peronosz ilyenkor már nem nagyon veszéjes mert általában csak a levelet viszi. lisztharmat csak igazán a lé mentes bogyóknál veszélyes mert akkor még mennyiségben károsítja a termést, levesedő bogyóknál viszont minőségben. ez még kénnel( porzással) még javítható. így nem gond a é.v.i a szürke penész viszont még gond lehet.
Akkor küldöm a kontaktot privátban (amint rájöttem, hogy kell).
Azt nem tudom, hogy lehet-e kapni Pesten a Hársék borait, de ha valóban jössz szeptemberben, biztos meg tudom beszélni vele, hogy az összes rezi kísérletből kóstolhassunk (én idén már kóstoltam őket), illetve a szőlőjét is megnézhetjük (bár a legjava augusztusban érik), általában nagyon örül a Tibor, ha valaki ezügyben érdeklődik.
Valóban, Andor is oltott magának egyet (asszem 54/2-es számú fajtajelölt), a rezisztenciájával és egyéb tulajdonságaival nincs baj, a két kóstolásom alapján inkább közepes minőségű a bora, elég szokatlan, birspálinkás karakterrel. A jobbak közt van (Jázmin, Kozmopoliten és tsai nekem kifejezetten nem tetszenek, de ez maradjon köztünk, a Borsmenta amolyan elmegy kategória), de személy szerint én sokkal inkább a pannoniját preferálom, ők azért nem, mert az nem az ő munkájuk. Andor viszont bizonyosan sokkal többet tud mondani ezekről a kísérletekről, mint én.
Köszi az infót, mindenképpen érdekelne a kontakt. Hársék borait szerinted lehet kapni Pesten? Andorral beszélgettem telefonon, őszerinte vannak további nagyon érdekes rezi fajtáik, szeptember elején szerveznek egy bemutatót, nagyon szeretnék elemenni, csak hát szüret dandárja várható...
Bor vagy csemege? Min2-t lehet, de vannak feltételei, pl ÉVI, meg a borszőlőnél a szüret előtti kéntől állítólag bakszagú lesz a bor. Peronosz ilyenkor nem tudom képes-e még kárt tenni... Augusztus van, bár most enyhe az idő, de még jön a kiadós meleg...
Szürke rothadás ellen szoktak még permetezni, főleg késői szőlőket. itt is az ÉVI a fontos főleg.
A csemegeszőlő topicban is szóba került, szintén ezzel a diagnózissal. Most már nem akarom az összes topicban ezt az egyébként finom de "divatjamúlt" fajtát tárgyalni, ha tudnál az ottani 462 és 478-as hozzászólásra reagálni, mert látom, hogy jól ismered a fajtát.
Seibel állította elő a S. 788 és az S. 29 keresztezéséveL Franciaországban Auróra néven ismerik. Hazánkban Orosz Ferenc kisvarsányi szőlész terjesztette el, tőle származik általánosan használt magyar neve, a "Feri szőlő". Az országban sokhelyütt fellelhető volt, de főleg a Nyírségben termesztették. Tőkéje középerős növekedésű. Levele kicsi vagy közepes nagyságú, ötszögletű, ép vagy karéjos. Felülete sima, szövete vékony, fonáka csupasz. A levél széle durván fűrészes. Fürtje kicsi, hengeres, közepesen tömött vagy laza. Bogyói kicsik, lapított gömb alakúak, aranysárga színűek, éretten piros árnyalatúak. Héja vékony, húsa nyálkás, jellegtelen, labruscaíztől mentes. Igen korai érésű. A szárazságot és a téli fagyot jól tűri, gombás betegségekre alig érzékeny. Filoxéra-ellenálló képessége is jó. Bogyója nem rothad, de könnyen pereg. Virágzáskor kényes, gyakran rosszul kötődik. Ettől ftiggetlcnül rendszercsen bőven terem. Bora jellegtelen, vékony, lágy, gyenge minőségű. Termését étkezési szőlőként is használják.
A termésről nincs esetleg képed? A fürt mekkora milyen alakú? A noah ha rendesen megért, nagyon könnyen leválik a kacs-ról a bogyó. Továbbá nagyon egyedi, jellegzetes íze van.
Van még pannonijája a szajki Hárs biopincészetnek, 2010-ben az volt a legjobb boruk, abszolút permetezés nélkül.
A pécsi kutatónál dolgozó oltványos Kunék készítetenek minden évben nagy tételben pannoniját, ha valóban érdekel, megadhatom a telefonszámukat, nagyon jó oltványokat készítenek, nekem a tavaly eltelepített 1650 olaszrizling tőkéből 3 nem jött meg csupán.
Néró fürtszáradásnál én botritiszre tippeltem volna, de lehet, hogy valóban peronoszpóra.
Köszi az infót, meg a többieknek is. Pannonija bort esetleg kóstoltál már? Én a Kochékról és a Vinduloról tudok, akinek van ilyen fajta, meg Gondáék ültettek már.
én sem figyeltem meg a Nérónál fürtelszáradást,de utánakérdezek.cirka 10 éve van, de csak most kezdtem el foglalkozni vele. Egyébként tény hogy vannak kevesebbet termő tőkék,de én kifejezetten örülök,mert ízletesebb rajta a termés, jobban koncentrált,finomabb bort is ad tuti:)
Édesapám vertikónak hívja.egy 2m-es karó köré van tekerve a tőke. Azon cirka fél méteres vesszők úgy arasznyira egymástól a szélrózsa minden irányába:) .na ezt jó szakszerűen megfogalmaztam:) azért szeretik,mert könnyebb metszeni. Meg "körbejárja a nap". Egy tőkén úgy 12- 15 fürt. Ezt picit sokallaom,lehet jövöre 10 alá megyek,csak nincs szívem egyelőre hozamkorlátozni. Pedig....
