A folyóka felső peremére van a dobozba egy vízszigetelő karima.
A folyókát beállítod és beöntöd az aljzatbetont lejtésel. Aztán az rögzíted a karimát az első réteg kenhető vízszigetelésbe és utánna még egyszer körbekened.
Nagy meretű padlócsempével nehéz megadni az esést. Nem probléma a csempe alatt összegyült nedvesség, azt kell megodani, hogy ne tudjon beszivárogni a folyóka és az aljzatbeton közé a nedvesség, mert a padló hőszigetelése alatt el tud szivárogni akkármere a házba.
Ez a víz ott maradás a csempe-és a szigetelés között. Ez csak akkor igaz. Ha a járólapot pogácsában rakják. A lejtés kiképzés miatt. de..... ha szépen kivan betonozva a lejtés. És fogas glettvassal van behúzva a burkolási felület. Akkor ez kivan zárva. He nem is? akkor is annyira kevés víz/pára, maradna ott. hogy nem érdemes foglalkozni ilyennel. Ez egy fűrdő nem? Vizes helység!!
Nem 100% ugyanez, de mindegy, a legtöbb az hasonló rendszerű.
A kérdésem a "kávára" vonatkozna: addig rendben van, hogy a vízszigetelő réteg rákerül a folyóka test peremére, majd erre kerül a csemperagasztó és a csempét kell végül "nekitolni" ennek a "kávának", még az is hogy a kettő között ki kell szilózni...
Node: az köztudott hogy a csempe nem vízszigetelő réteg, ezért is van alatta erre a célra kifejlesztett vízszigetelés, tehát ha nem is sok víz, de valamennyi a csempék alatt is közlekedhet.
Namármost ez ha megvan a lejtés végül eljut eddig a "káváig" aminek a csempe neki van tolva, viszont onnan ha jól értem soha nem fog belekerülni a lefolyó részbe, ott fog pangani.
Hol tévedek? mi lenne erre egy jó megoldás? Én azon gondolkodom, hogy ha nem is vágom le ezt a "kávát" de pár helyen kifurkálom, így igaz, hogy valamennyi víz kifolyhat a folyóka testből a csempék alá, de aztán minden vissza is tud folyni a lefolyóba.
Rusztikushoz: Baumit Klimadecor, 1/1.5/2- es granulátummal gyártják, szinezhető is, beltéri vedres nemesvakolat- meszes.
Lassan húz, fel kell vinni gletvassal kb. 1-1.2 cm vastagon és 1,5 óra múlva azt a mintázatot húzod bele, amit akarsz. Lehet 3D-s mintázatot is késziteni belőle.
A legjobb hasonló terméke a Sto-nak van, de az rendkivűl drága.
”Rusztikus vakolás” én úgy ismerem antikolt fal. Ezt glettel szokták össze-vissza, spaklival elkenni, és aztán lazúrral átgurítani. És elég szép a végeredmény.
Én úgy szoktam... a mély több centis hornyokat először csemperagasztóval kikenem. padlósíkban lehetőleg. És száradás/kötés után. padlopon alapozóval le gurítom. és aztán telibe lehet önteni padloponnal. Kb 5-6mm vastagon.
A kérdésem tehát az lenne, hogy milyen anyagokat és eszközöket vásárolva tudom megoldani a padló kiegyenlítését. Mivel foltozzam be a kisebb hézagokat a padlón? Mit vásároljak, amivel betömhetem a több centi mély hézagokat a panelillesztések helyén mielőtt nekiállnék vakolni? A linkelt rusztikus vakoláshoz mivel sűrítsem be a glettanyagot, és milyen egyszerűen használható glettelőanyagot ajánlotok? A parkettázáshoz vannak ötletek, amik esetleg segíthetnek a szintkülönbség problémán? Laminált parkettát szeretnék vásárolni és lefektetni, amihez kell egy alátét. Létezik olyan alátét, ami segít az ilyen problémán?
Néztem a képet. Szerintem ez járhatóút ha van megmaradt faanyag ilyen helyekre nyugodtan belehet építeni. én a faházba úgy csináltam. hogy a szarufák közzé szántam be a lécet. És nem vesz el helyet a magasságból. A tükörfóliát ne feledd:))
Nem gondoltalak bunkónak, nem is mondtam ilyet. De már Petőfi is írt erről a tulajdonságról, nem kell elkapkodni, meg egyébként is jó az úgy is. Attól, hogy valaki ilyen hozzáállású a dolgokhoz lehet talpig úriember. Ennek a gondolkodásnak egy továbbfejlesztett változata: elég a tányért belülről elmosni, kívülről nem eszünk belőle...
Olyan anyagokat használok fel amik vannak, és nem akarok költeni rá, mert teljesen feleslegesnek gondolom hogy olyan dologra költsek amit sosem fogok nézegetni, és amúgy eddig is elégségesen megfelelő volt.
Ez egy tanúbizonyság a részemről hogy egy trehány tuskó vagyok aki mindent meggányol. Nem gondolnám.
Nem. Azzal a hozzáállással, hogy jó a taknyolás is. Nyilván egy sufniba nem kell aranykilincs, de egy minimális szintet azért tartani kell. Ez pedig magasabb, mint a buherálás. Azért tartom különösen veszélyesnek, mert azt a hitet ébreszti mindenkiben, hogy magasabb követelmény esetén is jó a gagyi. A magyar építőipar legnagyobb része emiatt a nézetnek az elharapózása miatt tart ott, ahol tart. A szinvonal a 80-as évekhez képest nagyot zuhant.
Kicsit OFF kérdés lenne, kettő darab, helyi közügy jellegű:
A) Az stimmel, hogy ez a fajta külső szerkezet ezen a külső felületén alapvetően fa, műanyaggal bevonva? Nyolcvanas évek elején épült kábé, klassz CK borítású ahol zárt, és vmi acélszerkezet lehet belül.
B) Az ablaktáblákat a gumiperemeken kívül mi tartja a helyén? Mármint elvileg, mert ezek a peremek ugye már biztosan nem, és az a két-három 1.5mm szeg sem.
Az épület egy általános iskola étterme (értsd: k sok gyerek közlekedik mellette), az üvegtáblák negyedét látszólag csak a légnyomáskülönbség tartja a helyén.
Gondoltam szólok a helyi képviselőnek, hátha kicsit pipa lesz az a szülő akinek a gyerekét agyonvágja egy ilyen.
Ez egy elég szűk kis tetőrész, ahová a gipszkartondarabok vannak támasztva, már egy fal van. Lényegében csak tároló funkciót lát el ez a kis helyiség.
Eddig is csak a szarufákra rakott cseréplécek fogták a gipszkartont, jó lesz ezután is úgy, kábé senki nem fogja nézegetni, nem baj ha kicsit hullámos lesz, bár amúgy egészen egyenesek voltak a gipszkartonok.
Lényegében csak egy védelmi funkciója lesz a kartonnak hogy mégse pőrén csak ott legyen a levegőben.
