Ugye, az eredeti mondas az volt, h Ujpestrol 20p-enkent, 45p alatt. A 45p az elso nap megdolt, lett masfel ora, Obuda kibuliztaa Romai partot, igy Ujpestrol eloszor orakent indult, majd csak napi 2-3, aztan napi 1 hajo ment. Mig Ujpesten laktam parszor telen is azzal mentem dolgozni a BME-re, altalaban tok ures hajoval, ami a kameras megallokban ennek dacara 5 perceket dekkolt, h utolerje a menetrend. Szoval igy sok ertelme tenyleg nem volt.
A belföldi turisták is használták mondat talán helyesebb.
De olvtársunknak abban van igaza, hogy újra indításakor napi négy cikket olvastunk arról, hogy a hivatásforgalomnak milyen jó lesz majd ezután, hisz a kishajó mennyivel:
- kulturáltabb,
- átszállás mentesebb,
- zöldebb,
- egészségesebb
kapcsolatot biztosít észak-buda vagy észak-pest és a belváros között.
Aki akkor ezt cáfolta (például én is) az maga volt az ördög az indulatból és nem tudásból megszólalók számára.
A BKV kishajói (szerintem) egy kiegészítő idegenforgalmi szolgáltatást biztosítottak.
Így, hogy most a hazai turista forgalomban pont Budapest lett a legnagyobb vesztes, az eddig sem acélos kihasználtáság katasztrófális utasszámokat produkálna ha ma is járnának.
Természetesen a nagymama+2 unoka forgalom ezentúl is működne.
Ez idei év a "bevallása" annak, hogy szó sincs közösségi közlekedésről, a BKV hajójáratok a (külföldi) turizmust kiszolgálni hivatott városnéző hop on - hop off sétahajók.
A Horányi Figyelőpont (1668,7 fkm) előtt péntek reggel 8 és hétfő reggel 8 között 72 óra alatt összesen 54 db, szabad szemmel látható hajóelhaladást nyílt mód megfigyelni, ebből:
- 30 db áruszállító; - 9 db tanker; - 8 db szárnyas; - 3 db kabinos; - 3 db termes; - 1 db élmény.
Ez időben (1848) történt neve írásának megváltoztatása is, Görgey István hatására: a nemesi Görgey helyett ezentúl a plebejus Görgei alakot használta, öccsével ellentétben élete végéig. (Wikipedia)
Olvasmányaim szerint az élete egy szakaszában (nem tudom, hogy mettől meddig) pontos í-vel írta a nevét. A születési neve valóban Görgey.
Magánvéleményem az, hogy a kor divatjának engedve nem kellene a családnevek írásmódját önkényesen változtatgatni, mert az csak későbbi zavarokat eredményezhet.
Köszönöm, hogy megírtad. Már régóta hiába keresgéltem. Pedig még le is fényképeztem, csak nem tudtam, hogy ez volt az utásziskola. Most már tudom, hogy 1827-58 között.
Mondjuk Bezdán nem a Bánságban van, de nem érdekes, sok helyen keverik. Mihalik ugyanott, Tullnban tanult, ahol Görgei. A mai városháza épületében a hajóállomásnál.
(Mihalik János) 1854-ben egy nagyon jelentős munkát végzett: a Bánságban megépítette a bezdáni hajózsilipet, amely az első vízi betonépítmény volt egész Európában. Az építése körül tanúsított érdemeiért a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta.
Az 1855-ös vasbeton nekem gyanús. Tudomásom szerint a vasbetont egy francia kertész később találta fel. Valószínűbb, hogy vízalatti betonról van szó, vas nélkül.
Vajon a zsilipben lévő tábla megmaradt? Ez arra emlékeztetett, hogy Európában itt használtak először vasbetont víz alatti szerkezethez Mihalik, nagyváradi mérnök vezetésével 1855-56-ban. Szerintem, amíg nem uniós Szerbia, addig idegen lobogóval nem jutunk be. Kibérelünk egy szerb kishajót, és amint lehet, most már tényleg megyünk. A tábla:
Megmenekült egy műszaki emlék a víziúthálózaton, ez szuper hír így önmagában is! Egy sor kérdésre azonban nem kaptunk választ: valóban működni fog a zsilip? Ha igen, kiknek nyitják meg? Csak kishajók, vagy nagy hajók is (említettek 500 t-t.) használhatják? Csak szerb vagy idegen lobogót engednek át? Ha a zsilip mégis nyitott lesz, lehet-e majd a csatornát is használni? Ha szabad lesz a hajózás, az mennyibe fog kerülni?
Régi álmom, hogy a bácskai és a bánáti csatornarendszert bejárom. Egyelőre különböző adminisztratatív akadályok miatt ez nem lehetséges. Ahogy a riportban az úr, Szerbiát ismerve, én sem nagyon remélem, hogy még "az én életemben" lesz változás. Én lennék a legboldogabb, ha nem lenne igazam és nekivághatnák...
A születési neve valóban Görgey.
