Kiváncsiságból megnéztem a Szlovák turistaatlaszban az említett útszakaszt. Ebben úgy jelöli, mint forgalomtól elzárt út. Látszik a térképen, hogy azon a környéken az összes út ilyen. Még földútat is jelöl így.
Egyszer szívesen kipróbálnék egy olyan "igazi túlélő téli bicós túrát". Szerintem marha jó lehet! (spéci hálózsákokkal, 4 évszakos sátrakkal, meg hasonló eszement emberekkel... ;-)
erről jut eszembe, 2005.03.15-én mi jártunk egy kevésbé, de azért eléggé dombos, hasonlóan csendes Drégelypalánk - Plastovce - Cerovo - Litava - Lackov - Senohrad - Modry Kamen - Velky Krtis - Balassagyarmat útvonalon (szintén nagy rohanással a végén a vonatért), elég kemény idő volt, ahhoz képest, hogy idehaza már kukucskált a tavasz
Az "elmegy ez árkon-bokron át" felkiálltásommal majdnem úgy jártam (már megint :-) ), mint a patkányok a Macskafogóban, csak most kivételesen nem a kövek akartak megakasztani, hanem a mocsár elnyelni :-)
Túrázóknak: Hűvös reggel idultam. Az 5 fokban még vatag kesztyűt is húztam. Aszódon a BZ Mot (zsargonban buzimot) kis piros motorvonat hátuljában elhelyezkedtem. Ment a fűtés, ontotta a Diesel füsttel kevert meleg levegőt. Felszállt mellém egy meglehetősen ápolatlan ötvenesforma cigány ember, vele elbeszélgettem a másfél órás úton Balassagyarmatig. Megtudtam, hogy favágók mellett segédmunkás, közben rokkantnyugdíjas. Kap 40.000-et a TB-től, meg napi hatot zsebbe a favágóktól. Ez mellé gombát szed az erdőben, jól ismeri a helyeket. Ebből havonta 30...50 ezres összejön. Szumma havi 150-200. "De hát mire elíg ez mámma? Csak cigirittára, pálinkára, sörre lemegy egy százas!" Nem hitte el, mikor mondtam, hogy a tanár feleségem kb. annyit hoz haza... Szlovákia. A szokásosan jó utak, gyér forgalom, nyugodt autósok. Első megálló Modry Kamen, azaz Kékkő vára. Régi Balassi birtok. A romok között rövid beszélgetés a gondnokkal, (belépő 10 SK) néhány videosnitt, irány Senohrad, a Jávoros lábánál. Szép, fokozatosan emelkedő hullámvasutazás. A falvakban a sokszoknyás nénik ballagnak a templomba. Senohradnál jobbra el. A térkép furcsa, két falu között valahol megszűnik az út, de a Viamichelin egy vékony fekete vonalat húz Staro Huta felé. Gyanítom mit jelent ez, s nem is lepődök meg, mikor az úttestet harckocsiakadályok torlaszolják el. Persze monti ellen ezek túrót se érnek :-) Innentől térkép nélkül, a nap állását figyelve megyek fel, fel és fel. 1044m a teteje, de addig sok emelkedő/lejtő párost kell leküzdeni. Nem meredekek, de vannak néhányan. Kárpótol a gyönyörű környezet, tiszta erdő. Középen összefutok egy kimenőre ballagó katonacsapattal. Kérdem, merre van Stara Huta. Fogalmuk nincs. Mutatom a térképet. Odahívják a Jankót, hogy csak ő ért a térképhez. Pedig ő se. No mindegy. Megyek érzésre. Jó az irány. A táj még szebb, ha lehet. Legszívesebben állandóan megállnék videózni. Érdekes. A nap süt két pofára, mégis elbírom a hosszú dzsekit, hosszú nadrágot. Állandó szél hűti az embert. A hegytető alatt megállok egy szendvicsre, a csúcsra csak egy vízmosást látok, inkább kihagyom. A katonai területet elhagyva a képen látható forráshoz érek. Sehol egy pillepalack, se cigisdoboz. Ellenben egy tiszta ivóbögre lóg egy szögön. Nálunk egy nap alatt ellopnák. Innentől vidám lejtőzés, kb 14 km-en át, Horny Tisovnikig. 40 alá nem megyek. Olyan jól haladok, hogy lőtávolságba ér a 17.34-es vonat elérése. Vérszemet kapok, beletaposok. Már csak 40 km van végül is... De ez hullámvasút vazze! Mintha a Börzsönyt odatolnánk a Bükk lábához. Nem ragozom, elértem a vonatot. Felkászálódtam a kis piros hátuljába, cipőmet levetettem, felfeküdtem a koszos padra, amihez a bicajt támasztottam, kezemet a csomagtartó ládikára fektettem, és 2 percen belül úgy aludtam, mint a tej. Itthon forró fürdő, lekváros palacsinta, ágyikó. Nagyon szép nap volt.
Tegnap én is fent jártam a Pilis tetőn! Érdemes volt. Tútratársam is ismerte, de jó, h szóltatok!
Körpanoráma.
Azért másfelé is szép volt:
Az utsó 2 kép a Pilis tetőről: hát bizony van ott bunker, őrtornyok... és érdekes, h tulképp épp a tetőre építették az építményt, így magasabb is lett, bár a földmérők remélhetőleg az eredeti hegytető magasságát tekintik a csúcsnak, mégha be is füvezték, földdel takarták a bunker tetejét.
a következő 2 a PIlis tetőről:
Egyébként Két b nyeregtól Pmarót felé gurulva új aszfaltozott szakaszt tapasztaltunk: Mexicónál; ahol a legmeredekebb!
Király kúti ny felé is voltak frissen aszfaltozott szakaszok! :-)
Persze ebbe bejátszik, h milyen emelkedőre megy az ember málhával v anélkül, mert
- nem is szívesen tévedek 14-15%-osra málhával
- ne meg hosszan nem is lehet bírni.
A Bonette hágó utsó 14-15%-os km-én pl nem toltam, de 2-szer megálltam szusszanni, lihegni :-)
Tavaly a Preit hágón 4 kg cuccal "megpakolva" lassultam 5,4 km/ó-ra; igaz lehetett vagy 18%-os a meredek rész !
Milyen kopárabb hágókra gondolsz ? Spanyolország vagy Törökország ? aztán rájöttem, az alpokban akadnak olyan hágóutak, ahol hosszan semmi épület, vízvételi lehetőség.....
Lehet hogy nekem is azert nem sikerül mert Mozilla van.Szép túra volt,szinte végig erdőben,kis forgalmú utakon.Bár amikor az első 10 kilométer szinte egybefüggő emelkedő volt kicsit megijedtünk,de edzésbe kell jönni :).
igazából sosem mértem még meg, de mindig az én bicajom a legnehezebb azt tudom, sokszor két ember kell hozzá, hogy vonatra fel tudjuk emelni csomagostúl, azaz biztosan 20+ a csomag szinte mindig, ehhez jön hozzá, hogy melegebb napokon sokszor csak 3-4-5 liter víz mellett érzem magam biztonságban kopárabb hágókon - persze cserébe nem sietek soha, ha sokszor csak 6 km/h-t bír a térdem, akkor 6-ot, de tolni akkor sem fogom soha :)
Igazából 2005-ben éreztem párszor a térdem (igaz abban az évben mentem a legkeményebbet), tavaly inkább csak ha néha kicsit megnyomtuk a tempót emelkedőn....
MOndjuk tavaly is volt nehéz emelkedő málhával, és nyugis tempóban nem okozott gondot, de ránézve néha 1-2 meredekségdiagramra, ami emelkedőt kinéztem, elbizonytalanodom. Főleg mert - ha Pireneusok lesz talán - akkor eléggé egymást érik a málhás nehéz napok, gyakran több km-es 10%-os meredek szakaszokkal.
Hmm, érdekes. Nem bírlak egészen megérteni. Mondjuk egyszeri alkalommal biztos más, mint ha az ember mindig csak síkon teker. Úgy nagyon egyhangú tud lenni (Te, biztos nem abba fájt bele a fejed? ;).
Nem, jó volt. Nem azok az unalmas hegyek mindig.. :))))) Légvonalban számítva most tekertem el legmesszebbre(77km) egy nap alatt otthonról, úgy, hogy kaputól-kapuig oda-vissza csak bringával voltam. Lehet, hogy hülyeség, de én valamiért szeretem ezt figyelni. :)
Igazából csak az volt a gond, hogy visszafele nagyon fájt a fejem és kicsit nehezen ment. :( Nem tudom miért, tán a Nap miatt..? (Az edzettségem szerintem megvolt hozzá, izomlázam se lett utána.)
Túrabeszámoló
