Cefreszivattyú: ha végzett a bogyózó munkafázissal a bogyók egy a zúzó bogyózóra épített tartályba kerülnek, ahonnan egy cefreszivattyú segítségével a présbe vagy éppen egy kádba lehet szivattyúzni a bogyókat és a levet(mustot).
Bár nem én vagyok a Te embered, de én is zúzó bogyózó előtt állok.
Tekintettel, hogy kicsiben csinálom, én saját készítésűt akarok. Ezen egy elődaráló lesz és darálás után fog bogyózni. Ezt egy 3 fázisú motor fogja hajtani. Rambonak van bogyózója, az obiban vette, de nekem az csuma kihordás nem túl világos, hogyan történik...
De nekem konkrét elképzelésem van, hogy mire van szükségem és mire nincs. Neked is fel kellene állítani, hogy mit kell hogy tudjon.
A cefreszivatyús az gondolom olyan, hogy tartályba megy a bogyó és azt lehet kiszivattyúzni pl a présbe, vagy ülepítő tartályba.
A behordócsigás sztem az nagyüzemi technika lehet, ott a behordócsiga hordja be a zúzóba, pl egy pótkocsiról. (Ez csak saját vélemény, mert szemes takarmánynál láttam ilyen behordó csigát)
A darálóhengeres az meg értelem szerűen darálja is a bogyót, nem csak a csumától válassza szét.
Nekem egyszerű technika lesz, a darálónak lesz egy garat, itt bemegy a szőlő, majd darálás után jön a bogyózás. A bogyó egy perforált lemezen egy tartályba kerül, a csuma pedig egy külön tartályba. A bogyózó még nem teljesen világos mint írtam, mert nem tudom hogy történik a csuma kiürítése... no meg az se buli, ha a csumán sok bogyó marad... Ezért lenne jó élőben látni, hogyan működnek.
A daráló egy a mezőgép által gyártott daráló. Ez a fajta zúzó rész (lásd a kép) csak megroppantja a bogyót, nem zúzza szét, mint a sűrűfogas zúzók. Na ebből van nekem 2 db. Az egyiknek a fa része már megvan sínylődve, ezt fogom fém keretbe építeni + motor + bogyózó.
Idén zúzó-bogyózógépet szeretnék vásárolni, ebben kérem segítségeket. A neten néztem utána, és több olyan fogalommal találkoztam, amiről legfeljebb elképzelésem van, de hogy a gyakorlatban hogy működik, azt nem tudom. (pl. behordócsigás, csúszógaratos, darálóhengeres, cefreszivattyús) Melyiknek mi az előnye és a a hátránya? Van olyan márka, amivel kapcsolatban jók a tapasztalatok, vagy amelyiket jobb elkerülni?
Azért van elég sok perspektívikus fajta (vinifera), ami parlagon hever. Egy rezinél viszont gondolom az elsődleges szempont, hogy a ménykű se csapjon bele. Másodlagos szempont vélhetően, hogy kielégítően teremjen, majd azután legyen jó is, piacos is.
Én azt nem értem, hogy a muskotály vérvonalat miért kell a legjavába belevinni (gondolom idehaza a cserszegi sikerén felbuzdulva vagy, hogy takarja a rókaízt), illetve - rögtön leszögezve, hogy nem értek a kersztezéshez - azt nem értem, hogy miért nem szerepelnek a klasszikus, bevett ismert fajták annyira a pedigrékben, hiszen vmi megszokott, kedvelt ízhez hasonlót lenne ésszerű előállítani. Gondolom a legnehezebb a visszakeresztezési rész: hogy a nemes fajta aromatikája domináljon, a rezisztenciára való hajlamot viszont az ellenálló keresztezési partnertől örökölje meg.
Valószínű, hogy ez nem egyszerű feladat, külföldről se hallani még túl sok széles körben elismert jól sikerült reziről, gyerekcipőben jár még ez a kutatási ág, de fel fog gyorsulni és az igény is növekedni fog, hiszen ezen fajták bora nemhogy bio, hanem 100%-ban vegyszermentes lehet.
Igen, valószínűleg van egy szemléletbeli ok is, de ne felejtsük el, hogy minőségre nagyon nehéz nemesíteni. Sokkal egyszerűbb hozamra, ellenálló képességre vagy akár mustfokra szelektálni. Egy rezi fajta bemutató engem is érdekelne ettől függetlenül. Lássuk, hol tart a tudomány!
Igen, kitűnően lemossa a gombafonalakat. Amíg a 'fehér bevonatos fázis van', főleg az elején, addig hatásos. A Biocont összes, lisztharmattal foglalkozó hírlevelében leírták ezt a hatásmechanizmust. 2%-os oldattal kell használni, nagy lémenyiséggel, lassan menve (én kétoldalról csináltam, egyszerre csak egy oldalról permetezve, így közel menve a sorhoz). Másnap vagy harmadnap viszont le kell permetezni mással, az csak a mosást végzi el. Érdeklődjél a Biocontosoknál ha több vagy szakmaibb info kell.
nyugodtan kiültetheted csak többet kell locsolni és ha teszel rá védő dobozt akkor nagyobb és erősebb hajtásokat kapsz. de igazán ősszel szüret után vagy tavasszal 4- 5 hónap az igazi az ültetéshez és mindíg iszapolva. ha nemes vesszőt gyökereztetsz akkor nem kell oltani. ez csak akkor szükséges, ha vad vesszőt gyökereztettél. mindegyiknek van előnye és hátránya is.
Vegyszerezésben tudok neked segíteni. kérdésem hogy van e zöld könyved? egyébként sok jófajta vegyszert lehet kapni csak az nem mindegy, hogy szabad felhasználású vagy 2-es kategóriás. írhatom neked a vegyszerek nevét ha nem tudod megvenni, mert 2 es kategóriás. szabad felhasználású vegyszerekkel az a gond, hogy mindenki azt használja és ezért hamar előfordul hogy a betegség rezisztensé válik a vegyszerre. nem használ. ezért időnként többféle hatóanygú szert kell használni, hogy ne váljon rezisztensé. arra akarok kilyukadni, ha sokáig egy fajta vegyszert használsz pl:. peronoszpórára akkor annak nem lessz hatása. 70 ha szőlőben dolgozom így tudok pár dolgot
hi! a peronosz ilyenkor már nem nagyon veszéjes mert általában csak a levelet viszi. lisztharmat csak igazán a lé mentes bogyóknál veszélyes mert akkor még mennyiségben károsítja a termést, levesedő bogyóknál viszont minőségben. ez még kénnel( porzással) még javítható. így nem gond a é.v.i a szürke penész viszont még gond lehet.
Akkor küldöm a kontaktot privátban (amint rájöttem, hogy kell).
Azt nem tudom, hogy lehet-e kapni Pesten a Hársék borait, de ha valóban jössz szeptemberben, biztos meg tudom beszélni vele, hogy az összes rezi kísérletből kóstolhassunk (én idén már kóstoltam őket), illetve a szőlőjét is megnézhetjük (bár a legjava augusztusban érik), általában nagyon örül a Tibor, ha valaki ezügyben érdeklődik.
Valóban, Andor is oltott magának egyet (asszem 54/2-es számú fajtajelölt), a rezisztenciájával és egyéb tulajdonságaival nincs baj, a két kóstolásom alapján inkább közepes minőségű a bora, elég szokatlan, birspálinkás karakterrel. A jobbak közt van (Jázmin, Kozmopoliten és tsai nekem kifejezetten nem tetszenek, de ez maradjon köztünk, a Borsmenta amolyan elmegy kategória), de személy szerint én sokkal inkább a pannoniját preferálom, ők azért nem, mert az nem az ő munkájuk. Andor viszont bizonyosan sokkal többet tud mondani ezekről a kísérletekről, mint én.
Köszi az infót, mindenképpen érdekelne a kontakt. Hársék borait szerinted lehet kapni Pesten? Andorral beszélgettem telefonon, őszerinte vannak további nagyon érdekes rezi fajtáik, szeptember elején szerveznek egy bemutatót, nagyon szeretnék elemenni, csak hát szüret dandárja várható...
Bor vagy csemege? Min2-t lehet, de vannak feltételei, pl ÉVI, meg a borszőlőnél a szüret előtti kéntől állítólag bakszagú lesz a bor. Peronosz ilyenkor nem tudom képes-e még kárt tenni... Augusztus van, bár most enyhe az idő, de még jön a kiadós meleg...
Szürke rothadás ellen szoktak még permetezni, főleg késői szőlőket. itt is az ÉVI a fontos főleg.
A csemegeszőlő topicban is szóba került, szintén ezzel a diagnózissal. Most már nem akarom az összes topicban ezt az egyébként finom de "divatjamúlt" fajtát tárgyalni, ha tudnál az ottani 462 és 478-as hozzászólásra reagálni, mert látom, hogy jól ismered a fajtát.
