Keresés

Részletes keresés

Yogi Creative Commons License 2000.01.14 0 0 315
Zavarba ejtő változatosság a véleményekben. Pedig a legtöbb kérdés agyértelmű. Nem csak a szabálykönyvet kell forgatni, hanem Arany Jánost vagy Kosztolányit is. És hallgassatok a nyelvérzéketekre. Már akinek van. Kinek jut eszébe a linóleumot meg az alumíniumot rövid magánhangzóval írni és mondani?! Bocsáss meg, barátom, de én ezt nagyon súlyos hibának tartom.
Különben - ez már ízlés kérdése - én az emilt támogatom.
Előzmény: Hajdu (314)
Hajdu Creative Commons License 2000.01.13 0 0 314
Kedves Kis Ádám!
OFF
Írtam neked a West..-forumon, mint új fiú. (Egy kevésbé látogatott környezetben eregetem első zsengéimet, azaz a másik topikban.)
ON (egyben PS.)
Ezzel levelemmel az ott megtalálható, és esetleg a vitatkozó kedveddel is összevágó kérdés-kezdeményekre akarom a figyelmedet felhívni.
Turbo Creative Commons License 2000.01.13 0 0 313
OFF Kis Ádám, nem azért említettem a fotoalbumot meg az autoszerelőt, mert hülye vagyok. Hanem mert éppen azt a logikát követné, mint pl. a videoklub. Irónia.
Előzmény: Kis Ádám (307)
Turbo Creative Commons License 2000.01.13 0 0 312
Kösz mindenkinek, teljesen egyetértek a video/videó szó általatok is hangoztatott „értelmezés szerinti helyesírásával”, épp csak amiatt bizonytalanodtam el, ahogy a helyesírási kéziszótár kezeli az ügyet.
Kis Ádám Creative Commons License 2000.01.13 0 0 311
Kedves Hacsek!
Nem lehet. Ha észrevetted volna, a magyar nyelvről van szó, amelynek szuverén kiejtési rendszere van, különböző a spanyoltól, a portugáltól, katalántól és eszperantótól. Hiába erednek onnan a szavak, a magyar beszélő a saját nyelvi rendszeréhez asszimilálja őket. Következésképpen, ha ilyen szót vesz át, azt a magyar hosszan ejti. Kivétel nélkül. Aki nem így ejti, az idegenes ejtést erőltet. Így van ez.
A "drót" ügyében csak annyit, lehet, hogy vezetékes, vagy huzalos. Onnan tudom, mert volt szerencsém a Puskás Technikum számára kb. 20 tankönyvet átnézni, hozzáértő telefonos szxakemberek írták őket. A drót szót egyikük sem írta le, ez nem tartozik a szakma irodalmi nyelvéhez. Talán megengedhető, hogy egy szakmai terminológiát a szakma művelői határozzanak meg, nem pedig kívülállók.
Kis Ádám
Előzmény: Hacsek (310)
Hacsek Creative Commons License 2000.01.13 0 0 310
Kedves Ádám!
Tudom, hogy a szabályok alkotói nagyon komoly felkészültségű szaktekintélyek.
Mégis, nem lehetne, hogy a no-nono pároson kívül más szó is végződhessen rövid o-ra? Pl. mindazon latin eredetű (olasz, spanyol, portugál, katalán, ad absurdum eszperanto) nyelvekből származó szavak, ahol ez a végződés gyakori, és az eredeti nyelvben semmi létjogosultsága a hosszú ejtésű ó-nak.

Más. Denverbe is mehet dróton az emiled (én ezt használom!) éppenséggel, de te eredetileg azt állítottad, hogy az emilek zöme radiojellel közlekedik. Azért ez nagyon nem így van. A többségük biztos "drótos".

Előzmény: Kis Ádám (307)
phls Creative Commons License 2000.01.13 0 0 309
Kedves Turbo!

Ez vmiért nem ment át az elsô bek. végén: Az önálló szavak általában jelentéstapadással keletkeztek az összetételbôl: autó - automobil, videó - videokészülék vagy videokazetta.

Előzmény: phls (308)
phls Creative Commons License 2000.01.13 0 0 308
Kedves Turbo!

A turbo-, magn(et)o-, audio-, video-, sztereo-, auto-, foto- stb. idegen, latin vagy görög eredetű elôtagok, önállóan nem élnek a magyarban. Amelyik (önállóan vagy toldalékolt alakban) magyar szóvá vált, azt hosszú ó-val írjuk, a magyar kiejtési hagyományok szerint: turbózik, autó, fotó (fénykép). Az önálló szavak általában jelentéstapadással keletkeztek az összetételbôl: autó <- automobil, videó <- videokészülék vagy videokazetta.

A video- tehát azt jelenti: kép-, képi. A videó: a videózás eszközei, azaz a készülék és a szalag (vagy film vagy kazetta). És ebbôl származik a baj. Mert így elvileg automatikusan minden video-, ami a videóval bármilyen lényegi, fizikai kapcsolatban áll. Pl. a videoszalag olyan szalag, mely videojeleket tárol. A videószalag meg pont ugyanez, csak esetében nem a mágnesesen rögzített videojelekre összpontosítunk, hanem a tartalmára, a filmre. Ugyanígy a videókészülék (=amivel videózunk) lehetne akár videokészülék (=videojelekkel manipuláló készülék) is. Ha egy utótag nem hozható az adott természeti jelenséggel kapcsolatba, akkor nincs gond, mert az csak úgy lehet, hogy a már magyar (s éppen ezért hosszú ó-s) szóhoz járul: videókölcsönzô.

Különösen a precízebb műszaki világban kevésbé tűrjük a pontatlanságot, a kétértelműséget. Nyilván ez az oka az e téren gyakran tapasztalt bizonytalanságnak, a tiednek is. A fentiekbôl viszont leszűrhetô egy elég jól használható, "kétágú" szabály:

1. Ha a szóban forgó idegen elôtag az eredeti jelentésében áll, vagyis az adott (fizikai stb.) fogalomra utal, akkor az idegenes, rövid o-s változat a helyes: fotoszintézis, videojel.

2. Viszont természetes, hogy azok a hosszú ó-s magyar szavak, melyekrôl már írtam, összetételi tagként nem veszítik el az utolsó hangzójukon az ékezetet, miért is tennék? Az olyan lenne, mint a kagylopáncél. Tehát: van ugye videó szavunk. A jelentése vagy videokészülék: "kapcsold be a videót!", vagy videokazetta: "kiveszek egy videót a kölcsönzôbôl", vagy ez utóbbi tartalma, maga a film: "ez a videó nem való gyereknek". (Az más kérdés, hogy akkor mit jelent: berakom a videót a videóba :) A vele alkotott összetételekben és továbbképzésekben a hosszú ó megmarad: videóôrület, videókölcsönzô; videózik stb.

Mi van akkor, ha egy szó mind az eredeti, rövid hangzós elôtaghoz, mind pedig a hosszú ó-s magyar szóhoz járul? Ciki, ez okozza a legnagyobb gubancot. Mindkét alak helyes persze. Két eset van:

A. Ha jelentésük hasonló (mint a már szerepelt videoszalag-videószalag), csak szemléletbeli különbséget takar, akkor örüljünk, hogy nyelvünk ilyen apróságokat is meg tud különböztetni. A videoszalagon - gyártási technológiája okán - videojelek tárolhatók, és nem biztos, hogy a mérete és egyéb technikai paraméterei alkalmassá teszik a kommersz, szabványos házi videóban való lejátszásra. Lehet, hogy csak vmi spéci stúdióberendezésben használható. -- Ha viszont videószalagot mondunk, akkor akár el is hagyhatjuk az utótagot, elég a videó is (persze, ha nem okoz kétértelműséget a többi jelentéssel való keveredés). A videószalag és minden videó-val kezdôdô szó jelentésében ott lapul az elektromos videojelek és egyéb hardveres csodák emberi felhasználásának a végeredménye, vagyis az, amire az ember ezt az egész videomicsodát kifejlesztette: a videó, a film, melyet megnézhet. -- Sok esetben tehát csak szemléleti különbség van a két megnevezés között. Megvan ez egész más területeken is, gondolj pl. csak arra, hogy mély vagy magas-e a nagy hó. Mindkettôt mondják.

B. Lehet, hogy a két jelentés nagyon is eltér egymástól; ekkor sokkal könnyebb döntenünk, hogy melyik mit jelent. Elképzelhetô (nem vagyok hardveres), hogy van videotár, azaz videojelek pufferelésére használt, gyors és nagy memória, mely az általa összekapcsolt berendezések sebességkülönbségébôl adódó gondokat hivatott megoldani. Az én videótáram viszont otthonom büszkesége, felette a felirat: "Még neked sem adok kölcsön!"

Huh - így, ahogy átnézem, minden tiszteletem a tied, ha kiismered magad.

Előzmény: Turbo (301)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.01.12 0 0 307
Kedves Turbo, Hacsek!
A dolog a következőképpen áll.
A magyar nyelvben mindössze két szó végződik rövid o-ra, a no és a nono. Így az önálló szóként megjelenő videó, fotó, sztereó stb. mindig hosszú ó-ra végződik.
Az AkH valóban csupa rövid video-s előtagot sorol fel, azonban ezek valamennyije esetében a kép értelmű kvázi előképzőről van szó. A videóforgalmazó az AkH-ban nem szerepel sem rövid, sem hosszú o-val. Nézetem szerint a felsoroltak közül némelyik vitatható, azonban egyik sem tartozik egyértelműen a videó szóval képezett összetételek közé:
videokazetta - képkazetta
videókazetta - a videomagnóban használt kazetta
ugyanez vonatkozhat a videofilmre (ez az MHSZ-ban van).
Utóbbiak esetében talán célszerűbb lett volna mind a két alakot felvenni.
Szerintem az MHSz-ban téves a videoklub (bár nem egészen tudom, mi az, de nem tudom másnak érteni, mint videó köré szervezett klubnak).
Ugyanakkor nyilvánvalóan nem lehet hosszú ó-val pl. a videojel, a videogenerátor.
Egyszerűen arról van szó, hogy a szerkesztők, akik azért gyűjtenek ám anyagot, és nem fejből rögtönöznek, nem vettek fel olyan szót, amely a videó-val való összetétel lenne. Ez lehet hiba, mert esetleg egy lényeges szóhalmaz (videóforgalmazó, videóhamisító stb. kimarad), de nem következik belőle, hogy ilyen összetétel nem lehetséges.

Lényegesen pontosabb a foto-fotó szétválasztás, ahol az AkH jól megmagyarázza, mikor melyik alak használandó. Amikor fára-erdőre hivatkozol, valószínűleg a videótól nem láttad a fotót:
nincs fotoalbum
nincs autoszerelő

ugyanakkor nincs fotódióda, mert az fénydióda és nem féyképdióda
és nincs autógejzír, mert az nem gépkocsigejzír.

Ha tovább tallózol, találkozhatsz a sztereo- vall, amely térbelit jelent, és a sztereó rádióval, ahol a sztereó szó melléknév (és térbeli hangot adót jelent).
Kis Ádám

Kedves Hacsek!
Gondolod, hogy Denverbe is kábelen megy a levelem?
K.Á.

Hacsek Creative Commons License 2000.01.12 0 0 306
Kedves Turbo!
Igen, mégpedig radikálisan és keményen rövidhangzó-párti vagyok a nyelvészek érvei ellenére:
ld. még aluminium, linoleum, szilicium stb. (kiejtésben is!!!!!)
Jellemző, hogy valamikor 98 augusztusában azzal köszöntem be a Magyarulezre (még az Internetto szabad fórumán), hogy "linoleum".

Szegény Kis Ádám barátom (és más komoly humán értelmiségiek) idegeit már másfél éve borzolom ezekkel a mániáimmal, kezdetben győzködött AkH-val meg hasonlókkal, de nem sokat hatott.

Valahogy az augusztusi vitában sem győzött meg Surranó, hogy a videókazetta szónak létjogosultsága lenne a videokazetta mellett.

Előzmény: Turbo (304)
phls Creative Commons License 2000.01.12 0 0 305
Kedves Ádám!

Sajnos nem vetted észre, hogy én abba a kijelentésedbe kapaszkodtam bele, miszerint a Magyar Helyesírási Szótár semmiben nem tér el az AkH-tól. Ismerem mindkettôt és a szerkesztési elvüket is. Jóval régebben is voltak viták a kettô közti különbségekrôl és önmagukban a szabályok érvényesülésérôl (pl. vajaskenyér/zsíros kenyér).

Hogy elektromos vagy elektronikus, mindegy a drótposta szempontjából, mert az átlagember mindenképpen hozzá kapcsolódónak érzi a drótot mint az áramot szállító anyagot. Sôt, csakis erre asszociál (már ha a levelet vivô közegrôl van szó), nem a rádióhullámra. Akkor ugyanis a rádiólevél vagy -posta stb. alak jött volna létre, ld. rádiótávirat. Esetleg a fény- vagy video- elôtag kapott volna szerepet, mert jöhet optikai kábelen is. Értsd meg, az átlagember nem átviteltechnikai szakember, hanem azt látja, hogy a telefonzsinórból a modemjén keresztül, vagy ritkábban kvtlenül a fali vezetékbôl jön az infó a gépére. Miért kellene neki a műholdas kapcsolatba is belegondolnia? A nyelv lassan változik, a technika meg elrohan mellette. A talpfa már rég nem fából van, a gumibugyi nem gumiból, az ital tárolására szolgáló műanyag flaskát pedig üvegnek hívjuk. (Egyébként nem tartom valószínűnek, hogy pl. a mi levelezésünk elhagyta volna a jó öreg drótot.) Érezni kell a nyelvet, Ádám!

Ha azt írtad volna, hogy pl. a villámposta a kétszeres asszociáció miatt jobb a drótos társánál, de a négy szótag azért már hosszú egy kicsit, azt megértettem volna, mert ez már lényeget érintô mozzanat, nyelvészeti tartalommal. De hogy a nyelvrombolásról, jelesül a (tárgyas, határozós stb.) összetételek elharapódzó különírásáról csak az jusson eszedbe, hogy kávéház (no meg vmi egész másfajta összetétel), az egy kicsit furcsa. Tegnap láttam a Fény utcai piacon 'Virág bolt'-ot, s az elmúlt években olyan újság- és szakírókat, akik elôször nem értették, mi ezzel a baj. Ha csak annyi mondanivalód van az effajta jelenségekhez, hogy nem értek hozzájuk eléggé, akkor én inkább azt tekintem mérvadónak: ki vette észre e hibákat, s kinek fájtak annyira, hogy szóvá tegye ôket a magyar nyelvért felelôsséget érzô társai körében? Kettônk közül nem te voltál az. Te, Hacsek állítja, HIVATÁSOS vagy.

Turbo Creative Commons License 2000.01.12 0 0 304
Bocs és kösz. Megnéztem, de nem lettem okosabb. (Különben is, Hacsek, Te pont a rövid o mellett kardoskodtál volt.)

Meg Kis Ádám írt ott a görög–latin előtagokról (ami itt már nem igaz a videóra, mert önállósult magyar szó [videó!!!], ill. ilyen minőségében szóösszetételek tagja, pl. az általa említett videóforgalmazó esetében is), ráadásul az AkH-ra hivatkozik, amelyben akárhogy is nézem, minden video/ó előtaggal alkotott szóösszetételt kategorikusan rövid o-val ír, lett légyen az a szó latin előtag szerint értelmezendő vagy a magyar szerint. Ami a fától-az-erdő minősített esete nyelvészeink részéről. Vagy mégsem? (Még mindig: fotoalbum, autoszerelő stb., ezek ott nem merültek fel, pedig akkor így volna logikus.)

Turbo

Tova Szilárd Creative Commons License 2000.01.12 0 0 303
augusztusban volt téma
ITT
Előzmény: Hacsek (302)
Hacsek Creative Commons License 2000.01.12 0 0 302
Hú, Turbo, ebből egyszer már hatalmas paláver volt. Mit kaptam én ugyanezért...
Előzmény: Turbo (301)
Turbo Creative Commons License 2000.01.12 0 0 301
Azt szeretném megkérdezni, félő tisztelettel a sok nyelvzsonglőr között, hogy amennyiben a videót videónak kell írni a helyesírási szabályzat szerint, szóösszetételekben miként válik belőle előtag, és miért videotéka, videoklub, videokazetta stb., kivétel nélkül? Vagy akkor már miért nem fotoalbum, fotoszakkör, fotoklub?
Hozzáfűzném: érteném a dolgot, amennyiben itt a nézéssel kapcsolatos latin eredetű szóösszetételekről volna szó, de nem. Ráadásul rendkívül szerény (magyar)nyelv-érzékem szerint a videó szó elsősorban képmagnót jelent, de magát a nézett videófilmet is. Ahogy a tévé nemcsak a készüléket, hanem az adást is jelenti, legalábbis remélem, hogy tévénézéskor nem a készüléket nézzük önmagáért. Ilyen vonatkozásban sem értem tehát.

Még mindig félő tisztelettel:

Turbo

Hacsek Creative Commons License 2000.01.12 0 0 300
Már bocsánat.
Ádám, te kevered az SMS-t az e-maillel.
Az e-mail telefondróton és egyéb távközlési kábeleken terjed, sajnos. Bár repülne...
Előzmény: Kis Ádám (299)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.01.12 0 0 299
Kedves phls!

A Magyar Helyesírási Szótár az AkH-n alapul, és lényegében semmi olyan nincs benne, ami az Akh-ban nincs. Ez kötelező szerkesztési elv volt. Ha plágiumot emlegetsz, az csak azt bizonyítja, hogy valamelyik nem volt a kezedben: az AkH szabályhalmaz, a MHSz példatár. Vita lehetett, de valószínűleg ott is olyanok vitatkoztak, akik nem látták az MHSz-t. Mint pl. az Index újságírója, aki azt állította, hogy nincs benne az internet.
Az e-mail nem elektromos, hanem elektronikus, és tipikusan rádióhullámmal terjed, drót nélkül. Ez nem fizikai szenzáció, egyszerűen meg kellett volna nézni egy szótárban.
Részemről befejeztem.
Kis Ádám

Előzmény: phls (298)
phls Creative Commons License 2000.01.12 0 0 298
Kedves Ádám!

A Magyar Helyesírási Szótár semmiben nem tér el az AkH-tól? Ez nem plágium? ARTISJUS, segíts! Egyébként volt vita a két kiadvány ütközési pontjairól.

Az e-mail, mivel e-lektromos, ezért igen, vezetéken jön. Vagy tudsz valami új fizikai szenzációról?

Sajnos a drótnélküli vasaló, távíró, telefon meg a forró drót már megmételyezte a magyar nyelvet. MIÉRT NEM SZÓLTÁL ELÔBB, ÁDÁM?!

Miután én az 'ablaküveg' birtokos jelzôs összetétellel példálództam, ezért válaszodban a kávéház, a feladat és a cselekvő melléknévi igeneves összetételek közti kapcsolatot csak egyféleképpen tudom értelmezni: ha a kávéház ablakát kitöri a mosogatólány, a tulaj feladja magát a drótpostán. Ha véletlenül rosszul értettelek volna, kérlek, szánj meg némi konkrétummal, hogy jobban ismerjem a problémát.

A második leckét magam is el tudtam végezni: utánanéztem a mozgószabálynak. Visszanézett, de semmi újat nem mondott.

Kis Ádám Creative Commons License 2000.01.11 0 0 297
Kedves phls!
Nagyon elkeserítettél a válaszoddal. A Magyar Helyesírási Szótárat ugyanazok állították össze, mint az AkH-t. Ráadásul semmiben nem tér el tőle. A kettő szembeállítása a Tasztal Politika rovatába illik.
Szerinted a e-mail vezetéken jön? A drótposta nemcsak képzavar, hanem egy elég alsó köznyelvi szintű jövevényszót emelne irodalmi szintre.
Mikor jó egy magyarítás? Akkor, ha "megered". Miért ered meg? Ezt ma még senki nem tudja egyértelműen meghatározni.
Amit a különírás-egybeírással kapcsolatban írsz, bizony kicsit kávéházi nyelvészet. Ne haragudj, de nem ismered eléggé a problémát. Te szeretsz itt feladatokat adni. Kérlek, nézz utána a cselekvő melléknévi igeneves összetételek egybeírása szabályának, és azután értelmezd azt, amit írtál.
A másik lecke: nézz utána a mozgószabálynak.
Kis Ádám
Előzmény: phls (296)
phls Creative Commons License 2000.01.11 0 0 296
Kedves Dubois!

Hogyan elemzed "A ruha szakadt" és "A ruha szakad" mondatokat?

Kedves Ádám!

Megkövetem az AkH szerzôit, hiszen igazad van: haragom a Magyar Helyesírási Szótár szerzôi ellen irányult. Hirtelen indulatomban összekevertem ôket, sajnálom.

Az elektronikus levél valóban hosszú, az elevél viszont nem. Ige is pontosan uúgy képezhetô belôle, mint alapszavából, a levélbôl, lévén ennek egy jelzôs kapcsolata. Hangrendszerünkbe beleillik (kár, hogy toldalékolt alakjaiban túlteng az e), a szó elején három betű is utal az 'elektronikus' jelzôre.

A drótposta vagy villámposta pontosan annyira képzavar, amennyire a galambposta vagy a villámkérdés az (vagyis semennyire). Az elektronikusságról a drót könnyen, magától értetôdôen asszociálható. A drótposta dróton jön, a villámposta meg gyorsan (?? :) Nem kell ezt túlideologizálni. Ráadásul a 'drót' szóban pontosan az a pici játékosság, könnyedség van a hivatalos 'vezetô' vagy 'vezeték' ellenében, ami éppen hogy hiányzik az említetted távbeszélô szóból. Egyébként megszavaztathatnánk az összes értelmes lényt a drótpostáról, én vállalom a marslakókkal való kapcsolattartást. Fénypost küld.

Hajlamosak vagyunk elfeledkezni Ungvári Tamásnak a több mint egy évtizede javasolt magyarításáról: emil. Könnyed, rövid szó, ld. jani. Az általad is említett, Index-béli imél ennek egy kicsit affektáló, az angolhoz dörgölôzô változata, de persze még mindig jobb, mint az eredeti angol (számunkra kétszeresen is rossz) kifejezés.

De ezek csak egy-egy szóról való vélemények: egyéniek, felejthetôk. Érdekelne, hogy szerinted mikor jó egy magyarítás. Az emberek többsége bizony - lustaságból, "nyelvérzéketlenségbôl" - hagyná minden szűrô nélkül beáramolni az idegen szavakat és idegenszerűségeket. A felelôs nyelvművelés az, amelynek feladata lenne gátat vetni e parttalan folyamatnak. De ez örökzöld téma, messzire vezet.

A különírás terjedését nem kárhoztató véleményed rendkívül meglepett, nyelvész körökben ti. egész más a nézet. Tudnivaló, hogy nyelvünk egyik legalapvetôbb sajátsága a ragozás. A toldalékok seregével lehelünk lelket a szavakba, általuk illesztjük be szavainkat a mondatba. Az 'ablaküveg' az 'ablak üvege' szókapcsolat tömörebb változata. A transzformáció nem állhat meg félúton: nyelvünket törjük kerékbe, ha a különírást megtartjuk, de elhagyjuk a birtokos személyragot: 'ablak üveg'. E művelet óhatatlanul a szavak sima, ragozás nélküli egymás után való írásához vezet, ami a mai angolnak - is - a sajátja. Nem értem, hogy a Magyar Helyesírási Szótár miért sugall ilyen, a nyelvünk szellemével homlokegyenest szembenálló írásmódot (sajóhuba?) Az egybetartozás érzékeltetésére - ha már ragaszkodunk magához az idegen(es) szóhoz - mindenképpen kell a kötôjel: e-mail-cím. Persze ennél jobb az elektronikus cím.

Dubois Creative Commons License 2000.01.11 0 0 295
Kedves phls!
Ha a "A ruha kicsi" mondatra kérdezzük, hogy "Mit állítunk?", akkor a válasz szerintem az, hogy "A ruha kicsi".

A másik mondatod esetében még furcsábban hangzik a következő párbeszéd:

-A gyereklétszám kettő.
-Mit állítunk?
-Kettő.

?????

Előzmény: phls (291)
Hacsek Creative Commons License 2000.01.11 0 0 294
Kedves Ádám!
Ha kemény nem is, de nagyon szigorú voltál.
Nem mindenki HIVATÁSOS nyelvművelő.
Előzmény: Kis Ádám (293)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.01.11 0 0 293
Kedves phls!
Kicsit szigorú vagy, nem? Én megmondom neked, úgy ahogy van, azért használom az e-mailt, mert szerintem sz összes magyarítása rossz. A drótposta gyenge képzavar (éppen nem dróóóóóót), az elektronikus levél meg olyan, mint a távbeszélő készülék. Kicsit drukkolok az Index iméljének. Továbbra is állítom, az e-mail cím jó kompromisszum, és semmi köze nincs azokhoz a példákhoz, amelyeket felsoroltál. Emellett nem vagyok benne biztos, hogy a különírás terjedése veszélyeztetné a nyelvet.
Mondd kedves, te 15 éve nem fogélalkozol a helyesírással? Ugyanis akkor jelent meg a szabályzat utolsó kiadása, azóta csak változatlan lenyomatok. Ami a Magyar Helyesírási Szótárat illeti, szvsz a szerzőinek semmi szégyenkeznivalójuk nincs. Ellenkezőleg! Neked azonban nem ártana tisztában lenni azzal, amiről beszélsz.
Bocs, ha kemény lettem volna.
Kis Ádám
Előzmény: phls (291)
phls Creative Commons License 2000.01.10 0 0 292
Kedves coquelicot!

Nekem meg (és majdnem mindenkinek) a kattintásról a kettyintés. Miért nem a galambposta jut az eszedbe?

phls Creative Commons License 2000.01.10 0 0 291
Kedves Dubois!

Hát csak azért, mert azok felelnek a "mit állítok?" kérdésre:
- ?
- Kicsi.
- Mi kicsi?
- A ruha; ez az alany.

- ?
- Kettô.
- Mi kettô?
- A gyereklétszám; ez az alany stb.

Kedves Ádám!

Köszönöm; nem tudtam, hogy az email zománcféle. Ami az e-mail-t illeti: nem tudom, miért kell nekünk ez a szó.

1. Van(nak) rá jó magyar szó(k): drótposta (én meg ezt használom minden, magyarnak szóló kiadványunkban, névjegykártyámon), villámposta, elevél (elektromos levél; szolgai, de jó fordítás).
2. Nagyon nem illik a magyar hangrendszerbe, miért kellene nekünk újabb, fájl-szerű nyelvtörô, minden alaposabb indok nélkül?
3. Pont a közepibe találtál: a vele alkotott összetételeket maga a szabályzat is hibásan íratja, nyilván kínjában. Ennek oka ugyanis az alapszóban álló kötôjel. Te említetted a mozgószabályt, holott itt éppen arról van szó, hogy NEM tudtak érvényt szerezni neki. Ezt jó kompromisszumnak mondani???!!! Én nagyon súlyos, a nyelvünk rendszere ellen való véteknek nevezném. Vigyázat! Ez utóbbi nem magára az egy szem e-mailre mint idegen szóra vonatkozik (azt egye a fene, majd kivész), hanem az "e-mail cím" különíratására. Az erônek erejével való különírás ma az egyik legalattomosabb kórja nyelvünknek, mert nem az egyes szavak, hanem a grammatika szintjén támad, s formálja át egyre inkább angollá a magyart. Említsem az egyik nyelvésztársad által működtetett honlapon az egyik gomb feliratát? "Probléma felvetés". Primitív "magyarításokban" elôforduló, szinte már csak hibásan írt összetételeket, melyeket aztán egy fölcseperedô gyermek naponta ezerszer lát? "Fájl nyitás". A mobilokon állandóan látható "Hívás átirányítás" stb. feliratot?

Én még nem vettem meg a szabályzat új kiadását - de nem is fogom; a szerzôi szégyelljék magukat!

coquelicot Creative Commons License 2000.01.10 0 0 290
kedves Kis Ádám,

már érdemes volt feltennem a kérdést, ugyanis fogalmam sem volt az email szó jelentéséről
bár az nekem is feltűnt, hogy mért nem kötőjellel van írva..., de azt nem gondoltam, hogy más jelentése van
egyszóval köszönöm

kedves phls,
sajnos tényleg vannak olyan esetek, amikor nem válik be egy idegen szó magyarral való helyettesítése, és attól tartok, az e-mail is ilyen....

bár a törekvés dicséretes
:-)

(erről a drótpostáról meg a drótszamár jut eszembe...:-)))

Dubois Creative Commons License 2000.01.10 0 0 289
Kedves phls!

"Ez a ruha túl kicsi. Az átlagos gyereklétszám egy családban kettô."

Mondataidat és is ismerem, és tudom, hogy valami oknál fogva ezekben a "kicsi" és a "kettô" szavakat a nyelvészek állítmánynak tartják.

A kérdésem még mindig az: miért?

Előzmény: phls (287)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.01.10 0 0 288
Kedves coquelicot!

A Helyesírási szabályzatban az e-mail nincs benne. Az email, az más, magyarul így ejtik: e-ma-il, zománcfélét jelent. A ragozása is úgy helyes, ahogy idézted.. A Magyar Helyesírási Szótár is tartalmazza a kifogásolt alakot, zárójelben megjegyezve, hogy zománc. Alatta megtalálod az e-mail-t, a példák: e-mailen, e-mailezés. Az összetételek esetében a szótár úgy jár el, mintha a mozgószabály esete lenne: e-mail cím (külön írva). Ez nem szabályos, de jó kompromisszum.

Kedves phls!
Nem ítélsz kicsit elhamarkodottan? Én pl. csak az e-mailt használom.
Kis Ádám

Előzmény: coquelicot (275)
phls Creative Commons License 2000.01.10 0 0 287
Kedves Dubois!

Ez a ruha túl kicsi. Az átlagos gyereklétszám egy családban kettô. (No meg kettôt mondok, ...). Szóval nemcsak állítmány, hanem más is lehet; a jelzôi szerepében különül el alakilag a 'két' és a 'kis'.

Kedves Hacsek, Tova Szilárd!

Ha ilyen szépen kértek... Idôrendben összefoglalom az öt feladvány életét:

Mondjatok olyan magyar közszót, melynek...
1. ... kétféle többes száma van! (Nem a fotelek-fotelok típusú hangrendbeli, hanem lényegesebb különbségre gondolok.)
2. ... két jelentése van, s ezekben különbözik a kiejtése!
3. ... más-más alakját használjuk jelzôi és állítmányi szerepben!
4. Mondjatok olyan magyar szinonimapárt, melyben az egyik a másiknak (formailag) a többes száma!
5. Mondjatok olyan szót, amely ugyanazt jelenti magyarul és angolul is, holott etimológiailag semmi közük egymáshoz! (Vagyis nem paprika stb.)

Jómagam az alábbiakat ismertem:

1. daruk-darvak
2. félre
(a) igekötô: ekkor az l-et nem ejtjük: félreáll, félre az utamból!
(b) ragozott számnév: negyedre jössz vagy félre? Egy egész tortára számítsak vagy csak egy félre?
3. kis-kicsi, két-kettô
4. vakond-vakondok
5. add: 'hozzáad' jelentésben, felszólító módban, hogy a magyarban is megindokoljuk a 2 d-t.

Köszönöm Tova Szilárdnak, hogy a nagy mámor elcsitultával, 4-én felhívta a figyelmet az 5 feladványra. Egyúttal rögtön "le is lôtte" a felét: megoldott 2 és felet (1. daruk - darvak; 4. poc-pocok, vakond-vakondok; az 5. rest nem teljes értékű). Sôt, a 4. poc-pocok párral igen nagy örömet szerzett: azt sem tudtam, hogy van 'poc' szavunk.

Késôbb én is megpróbálkoztam az 5. 'a' (mármint névelô itt is, ott is) megoldással, de nem jobb, mint a 'rest'. Az 1. magok-magvak, odúk-odvak stb. viszont jó, mert elfelejtettem az 1-eshez megírni, hogy a jelentéskülönbség is feltétel. A jó-javak, só-savak, hamu-hamvak stb. a mai nyelvérzék szerint már nem fogadhatók el megoldásnak, mert a második tagot már önálló szónak, nem pedig az elsô tag többes számának érezzük.

Hacsek szintén beküldte a 4. vakond-vakondok párost, majd Tova Szilárddal együtt a 2-esre homonimák formájában kerestek megoldásokat, melyek egyik tagja olyan szóösszetétel, melynek határán ál-kettôsbetű vagy vmi hasonló többértelműség alakul ki. Fantáziájuk igencsak meglódult, ennek eredménye pl.: hússzoros, sasszék, hattyúk stb. Ezekkel nekem az a bajom, hogy a kiejtésük - a hasonulás miatt - szinte azonos mindkét jelentésükben (már, ha van nekik; egyik-másik bizarr összetétel). Az enyéim se jobbak: borszár, hasszán stb., ill. a ch-t meglovagoló malachit.

Tova Szilárd az 5-öshöz kapcsolódó, játékra is alkalmas kísérletét mutatta meg (angol szavak tagolása formailag helyes magyarokra), s ennek eredményét (ill. az elsô néhány tizet) le is írta. Rögtön a második a listában az 'add'!

Tova Szilárddal egyetértettünk abban, hogy nincs fülünk - a nyílt és a zárt e megkülönböztetésére, úgyhogy az általa javasolt 2. nem (sex és not) még mindig lehet megoldás. Ha e két hangot megkülönböztetjük, akkor a 'mentek' biztosan jó megoldás, ez ui. egy híres példa a kétfajta e-re (persze van jó sok más is). FÜLEST kérünk!

Rumci beküldte a 3. kis-kicsi, két-kettô megoldást. Az öt feladatból erre az egyre tudom biztosan (?), hogy csak ez a két szópár elégíti ki.

Még egyszer köszönöm minden résztvevônek a játékot és a sok jó ötletet.

Hacsek Creative Commons License 2000.01.10 0 0 286
Kedves Dubois!

Az első mondatát én is kritizáltam, de a második esete már megfelelő.

Előre is bocsánat a témáért.
"Sok férfi szerszáma kicsi." Ebben a mondatban a kicsi tényleg állítmány, és a kis nem használható helyette.

Előzmény: Dubois (285)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!